#86
Azt hiszem, félreérted az ábrát. A hatékonyság (kis eta az ábrán) az elektromos energia átalakításának (energiaátadás a plazmának, szerintem beleértve az ionizáláshoz szükséges energiát is, mert anyagonként más-más görbét ad meg) hatékonyságát jelenti, az összes fokozat eredő hatásfokát. Érthető módon az egészen kicsi kiáramlási sebességek esetén a reaktív anyagnak átadott energia nagyobb részét teszi ki az ionizálási energia, amiből nem lesz tolóerő. Amint azonban a kiáramlási sebesség növelésére fordított energia nagysága nő, az ionizálási energia részaránya egyre csökken. Ez látható abból is, hogy a piros görbék a nagyobb Isp értékek felé haladva egymásba simulnak. Maga az energiaátalkító rendszer hatásfoka is változhat a teljesítmény függvényében.
Amit nem veszel észre, az a tolóerő csökkenése a kiáramlási sebesség növekedésével, a példában 1MW befektetett teljesítményt feltételezve, pedig ez is szépen látható az ábrából. A lítiumot érdemes nézni, mert arányaiban ott a legkisebb az ionizálási energia egységnyi tömegre.
Ez nem is csoda, hiszen a tolóerő - azonos mennyiségű anyag kiáramlása esetén - a kiáramlási sebességgel arányos, míg a reaktív anyag gyorsításához a kiáramlási sebesség négyzetével arányos mennyiségű energia kell. Magyarul a tolóerő az impulzussal (kiáramlási sebesség első hatványa), az energiaszükséglet viszont a mozgási energiával (kiáramlási sebesség négyzete) arányos. Ezt az összefüggést semmilyen trükkel nem tudod megkerülni!
#86