111
-
benkolaci #111 Tulajdonképpen, itt több, és nem kis problémák is vannak. A világegyetem tágulásának három alapját ismerjük, melyből most kettőt említenék. Az első a Hubble által megfigyelt "távolság arányos vöröseltolódás", a másik, a 2,7K°-os háttérsugárzás. Igen ám, de számításba kell(ene) venni még valamit. Az Einstein által felállított általános relativitáselmélet szerint, és ezt eddig már számtalan kísérlettel igazolták is, a foton gravitációs térben energiát veszít, tehát ha egy foton gravitációs térben halad, vöröseltolódást szenved. Márpedig, az univerzumunkban a gravitáció mindenüt feltétlen jelen van, tehát a távolságarányos vöröseltolódásban feltétlen szerepe van.
Ha most számításba vesszük ezt is, a kép nagy mértékben megváltozik.
Az általunk jelenleg belátható univerzumban – R = 1,37.10^10 fényév – a számítások szerint, 3.10^52 kg tömeg van jelen. Ebből az következik, hogy világegyetemünkben a jelenlévő ÁTLAGOS GRAVITÁCIÓS ÉRTÉK igen magas. Oly nagy mértékü, hogy akár ez a hatás egyedül is képes a tapasztalt vöröseltolódást létrehozni. (Hogy ez egyértelműen "irány független", az logikus.) A másik megemlítendő, hogy a háttérsugárzás sem feltélen "kihűlő maradéksugárzásként" értelmezhető, hiszen, a térben feltétlen mindenüt van jelen pl. energia, tehát annak a hőmérséklete nem lehet abszolút 0 kelvin fokos.
Az már csak hab a tortán, hogy az említett tömeg "esemény horizontja" 4,7.10^9 fényév lenne, ha ezen a gömbterületen belül valaha is jelen lett volna, mert ebben az esetben feltétlen össze kellett volna omlania egy fekete lyukká. (Tehát ha a jelenleg feltételezett tömeg a világegyetemünkben valaha is egy 4,7.10^9 fényév sugarú gömbbön belül lett volna, annak egyértelműen össze kellett volna omlania egy fekete lyukká!) Viszont, ez az érték mindössze a jelenlegi rádiusznak több, mint az egyharmada, területileg számolva, mintegy nyolcada. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg általunk belátható világegyetemben az átlagos gravitációs érték hatalmas!
Tehát, ha a vöröseltolódást nem Dopplerként értelmezzük, hanem gravitációs vöröseltolódásként, egy egészen más képet kapunk. Logikus, hogy ekkor már nem kell feltételeznünk semmilyen "tágulási növekedést/csökkenést", mert akár statikus – mármint, összméretében változatlan! – világegyetem is lehetséges.
Igaz, ez igen sok dologban teljesen új feltevéseket tesz szükségessé, de több, ma még "anomáliának" tekintett, vagy megválaszolásra váró kérdére, képes logikus válszt nyújtani.
Benkő László.
-
mbmc137 #110 A testünkben lévő nyomásnak nincs köze a G-hez, csak a bolygó légnyomásának ellensúlyozására van.
Nagy bumm:
Ha inkább csak a tér tágult, akkor minek a hatására? Nem ismerünk semmit a tér természetéről, sem a tágulási sebességének korlátairól, szóval akár pár másodperc alatt kitágulhatott a jelenlegi méretére. Szerintem is csak anyaggal együtt van értelme.
A sötét energia meg hogy gyorsít? Hogy hat erővel az anyagra? Ez kicsit sántít nekem, szerintem nem gyorsul a tágulás, csak a múltat látjuk, ahogy lentebb írták.
A fehér lyuk ha jól tudom, a mini fekete lyuk, tahát nincs a középpontban. Simán hívhatnák mini fekete lyuknak, de hát ez van. A tömege elenyésző, csupán a szubatomi részecskék egymástól való extrém kicsi távolsága miatt jönnek létre(pl az LHC-ben is számítanak rájuk).
toto66:
Van vöröseltolódás és kékeltolódás is. Hogy melyik, az a megfigyelő és a megfigyelt objektum kölcsönös helyzetétől függ, relatív. És ha valami közeledik felénk, akkor a fényében kékeltolódást észlelhetünk, ez tény.
Szerintem a kezdetet meg a véget nem nagyon lehet megjósolni, kiszámolni, mert ahhoz lehetetlen biztos információkat szerezni. -
lajha az igaiz #109 nos, a G erőhöz annyit fűznék hozzá h MIVAN???, ja és ugyan ezt még a kémiai erőkhöz, mind a 2 összetart, de kééérlek, a levegő nyomásával mi van?:D kidobnak az űrhajóból a kis nyomás miatt szétpukkansz, ott már semmilyen G vagy kémiai erő sem segít/egyszerű példa az eleneged a lufit, felszáll és pukk/
a nagy bumm teoriához:
a nagy bumm amikor volt, abban a pillanatban mikor az anyag 1 pontba sűrűsödött, akkor az volt a tér, ugyanis a teret az anyag jelentléte határozza meg, szal ha nincs anyag nincs tér, ha nincs tér, nincs ami legyen benne /mert az akkor már a tér része lenne:P/
a galaxis tágulásához:
még jó h tágul a galaxis, viszont én sem értem az exponenciális gyorsulást, lehet h newton vlmit elcseseztt, de gimiből úgy emléxem, h csak akkor gyorsulhat vlmi, ha erőhatás éri, szal ha nincs erő nem gyorsulhat semerre sem
de erre is van tuti egy magyarázatXD
PS.: mivan ha van egy bazinagy fehér lyuk az univerzum közepén?:D
galaxis ütközés:
ki mondta h a galaxisok párhuzamosan közlekednek? simán oldalba kapják egymást+ azért a gravitáció sem elhanyagolható amit termelnek benne a csillagok ugye:P -
Epikurosz #108 Persze, hogy nem a G tartja össze az emberi testet, de jól érzékelteti azt, hogy a világegyetem tágulását helyileg legyőzhetik a kémiai kötések, amelyek létrehozzák a molekulákat, és ezekből már fel tud épülni egy sejt, szövetek, emberi test.
"hogyan alakulhattak ki az egyenletesen eloszló anyagfelhőből a galaxisok"
Az "eloszlás" nem volt egyenletes. Még olvasgass! -
osztmivan #107 Ha nem "olvasgattam volna ebben a témában", fel sem merült volna bennem az ellentmondás.
Keverednek a fejedben a szavak, ezt a csomósodás dolgot azért találták ki, hogy legyen mivel magyarázni hogyan alakulhattak ki az egyenletesen eloszló anyagfelhőből a galaxisok.
Segítségként: az emberi testet nem a gravitáció tartja öazze.
LOL -
Epikurosz #106 Csak engem ismételt. -
Epikurosz #105 Még olvasgass ebben a témában.
A VE naaagy léptékben tágul, de helyileg a gravitáció legyőzheti ezt a tágulási tendenciát, és ott csomósodhat.
te sem szakadtál még szét. -
osztmivan #104 Olvasom, itt sok szakértő gyűlt össze.
Így jó helyen teszem fel kérdésemet.
a. azt állítják az okosak, a világegyetem tágul (ami azt eredményezi többek között, hogy minden galaxis egyre távolabb kerül egymástól)
b. szenzációznak mindenféle galaxisok ütközéseinek fotójával
Kérdés: a és b hogyan lehetséges egymással egyidejűleg? -
polarka #103 Sztem tegyünk meg téged a csillagászat vezetőjévé, mert jobban tudod, mint ők. -
Gaboca76 #102 Lehet hogy jobban járt volna a tudomány ha a weber teleszkóp helyet inkább egy óriás teleszkopót építetek volna a holdra.Ezzel biztos hogy übereltek volna minden távcsövet...A technika már régen kész! -
toto66 #101 Nem igaz mert:
"Az az áttörés, ami a csillagászokat az Ősrobbanás elmélethez vezette, a távolság és a vöröseltolódás közötti lineáris összefüggés volt a Hubble-diagramon. Hubble két fontos megfigyelést tett, ami erre az eredményre vezette. Először is, a lineáris összefüggés a távolság és a vöröseltolódás között nem függ az iránytól az égen - az egyik irányban vöröseltolódást látunk, mintha a galaxisok távolodnának tőlünk, és a másik irányban is vöröseltolódást látunk, nem kékeltolódást. Mindenhol úgy tűnik, hogy a galaxisok távolodnak tőlünk, és minél messzebb vannak, annál gyorsabban látszanak távolodni. Másodszor, a galaxisszámlálások az ég különböző irányaiban és távolságokban arra engednek következtetni, hogy a teret egyenletesen töltik ki a galaxisok (annak ellenére, hogy szeretnek halmazokat képezni). "
Tehát nem lehet gyorsuló a tágulás:
"Mindenhol úgy tűnik, hogy a galaxisok távolodnak tőlünk, és minél messzebb vannak, annál gyorsabban látszanak távolodni"
Több helyen is utánna olvastam. -
Epikurosz #100 A bomba robbanása pont, hogy egy exponenciális jelenség. Ha csak a hanghatást nézed, akkor is.
De amúgy divat ma mindent átnevezni, mert úm. a régi megnevezés nem jó. Vagy sért valakit, vagy más okból. -
mármindfoglalt #99 Csakhogy a nagyobb távolságokra lévő csillagoknál pont hogy nem nagyobb, hanem kissebb a vöröseltolódás, mint amit a közelebbi csillagok alapján számolt lineáris Hubble-törvény alapján várnánk, és pont ez az egyik bizonyítéka a gyorsuló tágulásnak, így tehát egyáltalán nem helytálló, amit mondasz.
A világegyetem átmérőjéről: A 93 milliárd fényév szerintem valószínűleg úgy jöhetett ki, hogy mi látunk valamit 13 milliárd fényévre, ami 13 milliárd fényévvel ezelőtt volt ott, és az azóta eltelt 13 milliárd évben nem tudjuk mi történt vele, de ha feltételezzük, hogy olyan törvényszerűség szerint távolodott tőlünk, mint ahogy azt a többi, a világegyetem általunk látható része teszi, akkor kiszámolhatjuk, hogy most milyen távol van tőlünk, és akkor ezt még megszorozzuk kettővel, hogy a sugárból átmérőt kapjunk. Egy biztos, a relativitáselmélet szerint a téridő azon pontjából, ahonnan nem érhetett ide fény, nem érhetett ide semmilyen más (közvetett vagy közvetlen) módon semmiféle információ sem, tehát például a világegyetem látható részének mozgásából semmilyen módon nem lehet megtudni az azon kívüli részek mozgását. Legfeljebb a látható részben tapasztalt sebességteret extrapolálhatjuk a többi részre is, és megnézhetjük, hogy mi jön ki belőle, de az eredmény csupán feltételezésnek számít, kísérletileg nem igazolható. Éppen ezért egy megfontolt elmélet nem tesz kijelentést arra, hogy mekkora most, vagy mekkora volt régebben a világegyetem, csupán azt tudni, hogy most mennyit látunk belőle. Igazából az ősrobbanás elmélet is csak azt mondja, hogy a világegyetem ma látható része egykoron egy nagyon kis térfogatban volt összezsúfolva, de hogy ezen kívül van-e valami, és ha igen, akkor mi van, arról már nem szól a fáma. Egyébként az "ősrobbanás" elnevezés ezért rossz, mert a nem hozzáértőt megtéveszti, ugyanis egyből valami bomba robbanásra gondol, holott egy bomba nem szokott exponenciálisan felrobbanni, mint az univerzum. -
#98
elég jó felbontású jpg-t lehet vele csinálni
-
halgatyó #97 Grandiózus terv. Ez a nagy "távcső" sok más megfigyelésre is alkalmaz lehet, amelyek ugyanilyan érdekes eredményeket hozhatnak. -
Dany007 #96 Sz.tem térjünk át a következő cikkre. A címe alapján érdekesnek hangzik. -
Epikurosz #95 Egyébként úgy is írhattam volna, hogy kezdetben az egységnyi térre (!) eső anyag és energia nagyobb volt. Nagyobb volt a világegyetem fajlagos sűrűsége, na. Ez egyre csökken, hogy meddig, azt nem tudjuk.
egységnyi tér, ebbe most ne menjünk bele. -
Epikurosz #94 ne értetlenkedj!
ezt írtam:
"Magyarán, az igaz, hogy közvetlenül az ősrobbanás után az anyagcsomók gyorsabban távolodtak egymástól, ami természetes is,"
Tehát a kezdeti lökés miatt az anyag nagyobb gyorsulással távolodott egymástól, majd ez a gyorsulás egyre csökkent. Tehát, minél messzebb nézünk, annál inkább visszamegyünk az ősrobbanás felé, így az egyre fejlettebb távcsövekkel egyre nagyobb gyorsulásokat fogunk mérni. De utálok magyarázkodni, mert feltételezem a partnerről az ikút. -
Amergin #93 Sokszor használják az alábbi hasonlatot:
A lufi két tetszőleges pontját megjelölöd filctollal. A két pötty jelentsen két galaxist. Elkezded felfújni a lufit. A két pont elkezd távolodni. A felfújás mértéke tegyük fel, hogy állandó. Az az arányosság igaz, hogy minél messzebb van a két bejelölt pont alapból, annál nagyobb sebességgel tágul közöttük a lufi. Kellően nagy távolság esetén már nem tudnak egymásról tudomást szerezni, mert a fény lassabban megy mint ahogyan egymástól távolodnak.
Kicsit olyan mint az Acilleus kontra teknősbéka című Zénón (görög filozófus) paradoxon, hogy a gyorslábú Achilleus soha nem érheti utol a teknősbékát, ha annak bármilyen kis előnye van. Csakhogy itt a teknős nem állandó sebességgel halad, hanem GYORSUL méghozzá az idő előrehaladtával egyenesen arányosan -
Tsol #92 Epivel ellentétben! -
Epikurosz #91 "még mindig az ősrobbanásból származó hirtelen gyorsulás hatását mérjük gyorsuló tágulásnak. Epivel ellentétben."
Epivel összhangban! -
Dany007 #90 Epi mond valamit.
Ez az egész téma eléggé összekuszált.
Elvégre amit 13,7 milliárd fényévre innen látunk az már maga a múlt.
Az 13,7 milliárd évvel ezelőtt volt, és nem most.
És azért fenn tartom azt az elképzelésemet miszerint lehet, hogy még mindig az ősrobbanásból származó hirtelen gyorsulás hatását mérjük gyorsuló tágulásnak. Epivel ellentétben. -
toto66 #89 Sőt még azt is megkockáztatom, hogy teljesen téves az a következtetés miszerint azért tágul gyorsulva a világegyetem, mert a távolabbi objektumoknak nagyobb a vöröseltolódásuk.
Azért mert a távolabbról érkezett fény régebbi állapotot mutat nagyobb sebességgel, a közelebb lévő fényforrás kissebb sebessége egy frissebb állapot.
Tehát lassul a tágulás. -
Epikurosz #88 Ez a gyorsuló távolodás minimum necces. Én soha nem hittem benne lelkem mélyén, és arra gyanakodtam, hogy maga a tér szerkezete volt más több milliárd évvel ezelőtt, amit mi most több milliárd év messzeségben látunk, így a mostani állapotokra vonatkozóan semmilyen következtetést nem lehet levonni. Magyarán, az igaz, hogy közvetlenül az ősrobbanás után az anyagcsomók gyorsabban távolodtak egymástól, ami természetes is, de ma ez nyilván nincs így, tehát most, tőlünk 13,7 milliárd év távolságra ugyanolyan állapotok uralkodnak, mint itt, nálunk. -
toto66 #87 "nincs olyan hogy vöröseltolódás 1 mrd fényévre"
Akkor miért írják hogy minnél távolabb van annál nagyob a vöröseltolódás?
Ha nem lehet meghatározni egy átlag eltolódást a távolság függvényében akkor értelmetlen erről beszélni. -
toto66 #86 "ha tényleg változna a fény sebessége, akkor kb minden amit ma az univerzumról tudunk egy pillanat alatt a kukában végezné"
Én nem állítottam hogy így van, csak azt hogy lehetséges más magyarázat is.
Tehát vagy távolodnak a galaxisok, akkor igaz amit írtam #72, vagy lassul a fénysebesség.
"hanem maga a tér tágult az elméletek szerint a robbanás utáni pár másodpercben. tehát nem a koordináta tengelyen mentek az anyagok az x helyről az x+23 helyre, hanem az x pontnak a helye változott. mondhatni az első pár másodpercben már eleve több _milliárd_ fényévnyire kerültek egymástól a legtávolabbi objektumok."
Ha csak a tér nő és x kordinátában lévő pont marad a helyén, nem érzékelünk tágulás, mert x-től való távolságát y-nak x y távolságának tört részével fejezzük ki. Magyarán a mérőeszköz együtt nő a mért távolsággal.
Tehát nincs értelme, illetve értelmezhetetlen abban az esetben a tágulás.
De mivel ez nem így van, mérnek tágulást, és fénysebesség csökkenését kizárjuk igaz marad az űállításom.
-
waterman #85 na csak közelít egymáshoz a véleményünk. de pont az a lényeg, hogy a tömeg biztosan megvan, csak van még más is. a sötét energiát valami olyannak képzelik mint egy fordított hatású gravitációt, de mégis van tömege. taszító erőként hat a galaxisokra. máskülönben nem tudjuk mivel magyarázni, hogy látszólag miért távolodnak egyre gyorsabban a galaxisok. tehát nem a távolodás a lényeg, hanem hogy ezt egyre gyorsabban teszik. -
Dany007 #84 Ezen a képen próbálják szemléltetni az univerzum hálós szerkezetét. Ahogy a galaxisok és galaxiscsoportok összefonódnak egymással...
![]()
-
waterman #83 nincs olyan hogy vöröseltolódás 1 mrd fényévre 
ha tényleg változna a fény sebessége, akkor kb minden amit ma az univerzumról tudunk egy pillanat alatt a kukában végezné. tök üres térben a fény sebessége állandó.
vörös eltolódás vagy szimplán hullámoknál doppler hatás úgy alakul ki, hogy a megfigyelő és a hullámok forrásának távolsága változik. az angol wiki-n van egy egész érthető ábra, a mentőautó szirénahang változást magyarázadnó. tehát mivel a mentőautó közeledik a megfigyelőhöz, így a kiadott hanghullámai mindig egy kicsit közelebbi pontról indulnak. ezt a megfigyelőnél lévő mikrofon úgy rögzíti, mintha kisebb lenne a hang frekvenciája, tehát kisebb lenne a hullám két csúcsa közötti távolság. amint elmegy a megfigyelő mellett a mentő, a hanghullámok elnyúlnak látszólag, csökken a látszólagos frekvenciája, mert mindig egy kicsit távolabbról indulnak a sziréna hanghullámai. -
Dany007 #82 Már azt hittem kihagyod.
A sötét anyagnak tulajdonítják azt a hiányzó tömeget.
Másrészt a fekete lyukak is igen jelentős tömeget jelenthetnek.
Elég nehéz lenne meghatározni, hogy egy galaxisban a központi fekete lyukon kívül hány ilyen gravitációs anomália létezik még. Elvégre elég nehéz megfigyelni. Csak a körülötte lévő csillagok mozgásának pályájából és sebességéből következtetnek egy adott fekete lyuk jelenlétére. Ami ugye elég nagy tömeggel rendelkezik.
Viszont szerintem nincs is meg az a tömeg ami összetartja...Elvégre tágul... Nem egy központi pont felé közelednek, hanem egymástól el. Amolyan szétesőben.
A galaxisokat a saját tömegük meg a központi fekete lyuk tartja össze. És talán a 2 galaxis között fellépő gravitáció az, ami befolyásolhatja a mozgásukat. De tény, hogy távolodnak egymástól. -
waterman #81 a 93 mrd fényév átmérő csak kalkulált. onnan ered, hogy iszonyat mennyiségű csillag/por/galaxis/feketelyuk egyszóval tömeg van odakinn, hat egymásra a gravitációjuk, de ha csak max 13,7 mrd fényév lenne az átmérője az egész masszának, akkor nem ilyen lenne az egész dinamikája az általunk megfigyelhető tartományban lejátszódó eseményeknek. nagyon pongyolán fogalmazva, ahhoz hogy úgy működjön, ahogy azt a teleszkópokon keresztül látható, nincs elég tömeg. pláne nem a 13..7 fényév sugarú környezetünkben.
egy rendkívül elnagyolt példa: van egy vödör vized, meg van egy csésze vized. mindkettőt megkevered, hogy a benne lévő víz ugyanakkora szögsebességgel forogjon, tehát mondjuk 300 fokot megy körbe 1 sec alatt. a csészében lévő víz előbb lelassul, mint a vödörben lévő víz. mire lehet ebből következtetni, ha tudjuk, hogy a tehetetlensége miatt forog tovább a vödörben a víz? arra lehet következtetni, hogy a vödörben több a víz (nagyobb a tömege), mint a csészében, mert lassabban lassul. hasonló következtetéseket vontak le, csak ugye máshogy számoltak a csillagászok is. ahhoz hogy olyan dinamikája legyen az univerzumnak, mint amilyen, kb 93mrd fényév átmérőjűnek kell lennie, akkora átlagos sűrűségen, mint ami az általunk megfigyelt térben van. (még így is gondban vannak, mert sötét anyagot, meg sötét energiát is hoztak a képletbe. még mindig csak a kalkulált tömeg kb 4%-át adják a galaxisok meg fekete lyukak meg minden általunk észlelhető cuccos. a sötét anyagra is csak következtetnek a galaxisok egymásra hatásából 20%. sötét energia 70%)
a másik hogy hogy lett akkor ekkora. ahogy leírtam, nem az univerzum anyaga, hanem maga a tér tágult az elméletek szerint a robbanás utáni pár másodpercben. tehát nem a koordináta tengelyen mentek az anyagok az x helyről az x+23 helyre, hanem az x pontnak a helye változott. mondhatni az első pár másodpercben már eleve több _milliárd_ fényévnyire kerültek egymástól a legtávolabbi objektumok. hogy azok az objektumok akkor még energia volt vagy már anyag, arról is feltételezések vannak csak. de annyit sejtenek, mint az a képen is látszik amit #61-ben linkeltem, az anyagi forró pontok formálódását, a galaxisképződés legelső lépcsőfokát kb 400ezer évvel az ősrobbanás utánra taksálják. (azért pont oda, mert ugyan nem látunk messzebbre 13,7 mrd fényévnél, de a fény utazásának korát meg tudják határozni valamilyen módszerekkel és annál korábbi fényeket nem találtak. itt ugye infravörösről beszélek főként)
ha az a pár kocka a linkelt képen egy egy milliárd év, akkor az első 400ezer ugye az ősrobbanástól alig miliméterre lenne. ha nem lenne torzítva a kép, akkor látszana nagyon szépen, hogy mekkorát tágult az első pár másodpercben maga a tér. -
Dany007 #80 Azok a galaxisok amikre gondolsz, csak galaxishalmazokon belül végzett mozgásuk miatt adnak kékeltolódást. Nem sok ilyen van, de tény, hogy létezik.
Hát, hogy a fény lassulna...? Most azon agyalok, hogyan lehetne ezt megcáfolni..:)
Ha a fény ilyen hatalmas távolságok után lassul akkor lassabban ér ide. Ergo a 13 milliárd fényév, valójában jóval kevesebb.
De sz.tem ez esetben a fény lassulását másképpen is meg lehetne figyelni. Rövidebb távon is érzékelni kéne valami lassulást.
De passzolok, most nem fog az agyam =/ -
toto66 #79 Tudja valaki mekkora mértékű a vöröseltolódás, mondjuk 1 milliárd fényévre, és mennyi 13 milliárd fényévre.
Mert ha a fénysebesség 13 milliárd év alatt a felére csökkent, akkor nem táguló rendszer esetén 50%-os eltolódás lenne, pl.: 1GHz-et látnánk 500MHz-nek, ez azért elég nagy eltolódás. Ha a fény kevésbé lassul, akkor az eltolódás is kissebb. -
toto66 #78 Illetve lehetséges, hogy nem is tágul?
Csak a fénysebesség csökkenésének mértékétől függ. -
toto66 #77 De van egy lehetősé még a gyorsulás magyarázatára.
Ha a viláegyetem változatlan sebességel tágul, de a fénysebessége csökken. Ez azt jelentené minnél távolabbról (régebbről) ér ide a fény a sebessége annál többet csökkent még ide ért, tehát a vöröseltolódásra magyarázat. Csak egy probléma van, állítólag léteznek közeledő galaxisok is. Bár lehet hogy azok meg sokkal nagyobb sebességgel közelednek, mint ahogy látjuk. -
Dany007 #76 Én meg egyet is értek.
De ha azon a 13M fényéven kívül is találnak még galaxist ami hasonló intenzitással gyorsul, akkor az kitágítja az eddig ismert Univerzumot, és akkor lehet h még régebben történt az ősrobbanás. -
toto66 #75 Ezt nem vontam kétségbe.
De ha igaz akkor még "igazabb" amit írtam. #72 -
Dany007 #74 Igaz. Rosszul fogalmaztam. Légüres térben nem gyorsul tovább, de nem is lassul, hanem tartja a sebességet.
De ettől még a példa jó az ősrobbanásra, és a táguló világra, mert mi van akkor ha még csak a gyorsuló fázisban vagyunk? Vagyis még az ősrobbanás ereje gyorsítja a galaxisokat...? Passz... -
toto66 #73 Az erő definiciójából is következik, hogy gyorsulni csak az a test képes amire erő hat. -
toto66 #72 Tévedés, a repesz mikor már nem hajtja a robbanótöltet, rögtön lassul, légüres térben pedig nem gyorsul tovább.
Én azt szerettem volna mondani, hogy 13 milliárd fényév távolság megtételéhez a fénysebesség nagyságától függetlenül 13 milliárd évre van szükség. Tehát időben nem lehet közelebb az ősrobbanáshoz mint 13 milliárd év.
Ha a gyorsulást nézzük akkor ez még nagyobb szám.
