2013-ban a csillagászat átlépheti határait
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#61
feltaláltad a spanyolviaszt, mert pontosan ez az a teória, amit per pill a legtöbben elfogadnak.. egy ábra a világegyetem méretnövekedésérõl ha az idõ állandó. a legelején egy bumm volt, amikor is az elmélet szerint nem az anyag, hanem maga a tér tágult az anyaggal együtt. aztán hogy most a tér tágul e még vagy csak a benne lévõ anyag tágulása gyorsul, azt majd kitalálják késõbb. a távoli csillagok fényének vöröseltolódásából következtetnek arra, hogy ebben a pillanatban is bizony bizony gyorsuló iramban távolodnak az õsleves anyagai.
\"The voices are back... Excellent.\"
#60
De akkor mitõl 93 000 000 000 fényéves a 15 000 000 000 éves univerzum?
#59
Hát ezen jót röhögtem, kösz 😊
#58
Érettségi szünt😄 Azért jó munkát!<#integet2><#wink>
#57
OFF/jó neked...én meg melózhatok keményen.../OFF
#56
Na én megyek, kész az olvasztott sajt!
#55
edit: nõlne? Nõne? Inkább növekedve... De már úgyse tudom letagadni a balfaszságomat... 😄
#54
Semmi gond. Az elõzõ fórumtárs is ezt írta, próbáltam is rávezetni, hogy ez nehezen lehetséges... de no respond.
Elég belegondolni... A galaxisok gyorsulva távolodnak egymástól a térrel együtt.
Elég nehéz lenne a dolgot úgy megoldani, hogy csak a tér gyorsuljon, a benne lévõ anyag nem. Mert hát, akkor elég gyorsan 'kicsúszna' a tér az anyag alól.
Márpedig a galaxisokkal együtt tágul.
És ez azt jelenti, ha fénysebességgel tágulna, akkor a benne/rajta lévõ anyag tömege durván végtelenig nõne meg, és az idõ megállna.
Ez következik a relativitás elméleteibõl, külön idõre és tömegre vonatkoztatott képletre gondolok most.
"A relativitás elmélet csak azt mondja, hogy az anyag (beleértve a fényt is) leggyorsabb sebessége az univerzumban a fénysebesség lehet, a tér tágulásának a sebességkorlátáról, vagy annak mértékérõl nem állít semmit."
Számomra azért az anyag és a tér nem ennyire elkülöníthetõ dolog. Elvégre ha a tér görbül (mondjuk gravitációs hatásra) akkor a benne lévõ anyag is görbül vele együtt.
Elég belegondolni... A galaxisok gyorsulva távolodnak egymástól a térrel együtt.
Elég nehéz lenne a dolgot úgy megoldani, hogy csak a tér gyorsuljon, a benne lévõ anyag nem. Mert hát, akkor elég gyorsan 'kicsúszna' a tér az anyag alól.
Márpedig a galaxisokkal együtt tágul.
És ez azt jelenti, ha fénysebességgel tágulna, akkor a benne/rajta lévõ anyag tömege durván végtelenig nõne meg, és az idõ megállna.
Ez következik a relativitás elméleteibõl, külön idõre és tömegre vonatkoztatott képletre gondolok most.
"A relativitás elmélet csak azt mondja, hogy az anyag (beleértve a fényt is) leggyorsabb sebessége az univerzumban a fénysebesség lehet, a tér tágulásának a sebességkorlátáról, vagy annak mértékérõl nem állít semmit."
Számomra azért az anyag és a tér nem ennyire elkülöníthetõ dolog. Elvégre ha a tér görbül (mondjuk gravitációs hatásra) akkor a benne lévõ anyag is görbül vele együtt.
#53
Ja tényleg jó poén😄 "Ja de csak ezen a fórumon...". Kár hogy nem igaz.
#52
Mi van ha a távolságok kisebbek mint gondolnánk csak rosszul számolunk?
vagy newton rosszul számolt😊
Atomoknál kisebb dolgokban is hasonló folyamatok történnek még is átölelik az egész világegyetemet ....S
Filozofia nem értek a dolgokhoz...ne kötekedjetek😊
vagy newton rosszul számolt😊
Atomoknál kisebb dolgokban is hasonló folyamatok történnek még is átölelik az egész világegyetemet ....S
Filozofia nem értek a dolgokhoz...ne kötekedjetek😊
#51
Elrontottad a napom. De akkor sem hiszek neked még.
danny07-es tetszett: "Ja, de csak ezen a fórumon." :-)))
danny07-es tetszett: "Ja, de csak ezen a fórumon." :-)))
Kara kánként folytatom tanításom.
#50
azt se lenne rossz tudni, hogy ez hanyadik... <#alien>
FX6300 4.5G " GTX1070 " DDR3 2000 CL9 " CTG 550W80P
#49
Nem. Ezt a National Geographic Channel mondja. Sem õk, sem én nem tényként közöltem.
#48
"nem folyékony hidrogént.. ez elég gyorsan eltûnne. folyékony fémeket használnak, legtöbbször higanyt."
Én is Hg-ra gondoltam, most visszaolvasva nem is értem hogy írhattam H-t...
Én is Hg-ra gondoltam, most visszaolvasva nem is értem hogy írhattam H-t...
Kara kánként folytatom tanításom.
#47
"Azt is modják hogy az univerzum a fénysebességnél gyorsabban tágul. "
Ja de csak ezen a fórumon...
Ja de csak ezen a fórumon...
#46
Könnyen kiszámítható, csak 3 egyszerü dolgot kéne tudni: Honnan indult, mikor és hól van a széle <#vigyor5>
#45
Azt is modják hogy az univerzum a fénysebességnél gyorsabban tágul.
#44
Hm... kérdem én: Mi van ha az univerzum széle távolabb van tölünk fényévben mint amennyi idõs maga az univerzum ? Arrol nem is beszélve hogy tágul :<#guluszem1>
#43
Szegény Ricsit ne gyilkoljátok má, csak jót akart nektek <#szomoru1><#rolleyes><#nemtudom> hálátlan disznók <#eplus2><#eplus2>
Az máskérdés, h tényleg bénán írta meg <#fejvakaras><#nevetes1>
Az máskérdés, h tényleg bénán írta meg <#fejvakaras><#nevetes1>
FX6300 4.5G " GTX1070 " DDR3 2000 CL9 " CTG 550W80P
#42
A fény által megtett út azonos idõn belül.
Itt fontos az is hogy az idõ is azonos legyen, mert ha teszem azt nem állandó akkor megint nem mérhetõ a tágulás.
Itt fontos az is hogy az idõ is azonos legyen, mert ha teszem azt nem állandó akkor megint nem mérhetõ a tágulás.
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#41
Na most kérdés:
Ugye a tér tágulását akkor tudjuk értelmezni ha a "mérõrúd" nem tágul a térrel.
Jelen esetben a "mérõrúd" a fényév.
Ennek következménye: Számunkra csak akkor tágul a tér, ha a fény által megtett út nem növekszik a táguló térrel együtt.
Kérdés: ha a fenti megállapítás igaz, akkor hogy lehet igaz az állításod?
Magyarázd el légyszives!
Ugye a tér tágulását akkor tudjuk értelmezni ha a "mérõrúd" nem tágul a térrel.
Jelen esetben a "mérõrúd" a fényév.
Ennek következménye: Számunkra csak akkor tágul a tér, ha a fény által megtett út nem növekszik a táguló térrel együtt.
Kérdés: ha a fenti megállapítás igaz, akkor hogy lehet igaz az állításod?
Magyarázd el légyszives!
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#40
Az 93 milliárd, csak rosszul fordították.
Nézd az angol nyelvût. "at least 93 billion light years"
Nézd az angol nyelvût. "at least 93 billion light years"
#39
Kijavítottam.<#nezze>
#38
Dehiszenez egy xupertitkos NASA projekt, eza birodalmi csillagromboló prototipusa, plusz kiegészítve némi halálcsillag képességgel!!!!
Csak nézzétek meg!
<#eplus2>
Ja és természetesen: Csak nehogy a terroristák kezibe kerülyön.
Csak nézzétek meg!
<#eplus2>
Ja és természetesen: Csak nehogy a terroristák kezibe kerülyön.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#37
Jé, a Wiki szerint 93 millió (és nem milliárd) fényév a világegyetem átmérõje, de téged nem tévesztett meg :-)
#36
ja, meg ugye a fény gyors, de véges. mije véges? kedves cikkiró kicsit fejlõdhetne még
#35
Errõl tulajdonképpen nem is tudhatunk, ha igaz.
Azért elgondolkodtató:
"A gamma sugarú kitörés legalább 13 milliárd fényévnyi távolságban zajlott le, ami olyan távoli, hogy a jelenleg üzemben levõ távcsövek bõven képességeik maximumát súrolták ahhoz, hogy akárcsak a legcsekélyebb információval szolgálhassanak az eseményrõl"
"ami messze túlragyogta az otthonául szolgáló, a jelenlegi technikákkal láthatatlan õsgalaxist."
Tehát az a helyzet, hogy nem is biztos, hogy úgy van, ahogy az elméletben, de ha úgy is van akkor sem tudjuk meg.
Ha viszont tovább látunk el ezzel a távcsõvel mint eddig akkor az már jelezhet valamit (meginoghat az elmélet).
Azért elgondolkodtató:
"A gamma sugarú kitörés legalább 13 milliárd fényévnyi távolságban zajlott le, ami olyan távoli, hogy a jelenleg üzemben levõ távcsövek bõven képességeik maximumát súrolták ahhoz, hogy akárcsak a legcsekélyebb információval szolgálhassanak az eseményrõl"
"ami messze túlragyogta az otthonául szolgáló, a jelenlegi technikákkal láthatatlan õsgalaxist."
Tehát az a helyzet, hogy nem is biztos, hogy úgy van, ahogy az elméletben, de ha úgy is van akkor sem tudjuk meg.
Ha viszont tovább látunk el ezzel a távcsõvel mint eddig akkor az már jelezhet valamit (meginoghat az elmélet).
Mottó: olyan nincs hogy a gyermek nem érti, csak másképp érti... C:
#34
Alúlról totál olyan mint egy birodalmi hajó!
#31
Ahaam. Most nem kötekedés képpen, de ha a tér tágul, illetve távolodik tõlünk, akkor talán a benne lévõ anyag is, nem?😊
Elvégre (majdnem) minden galaxis távolodik egymástól. Minél távolabb van, annál gyorsabban.
Elvégre (majdnem) minden galaxis távolodik egymástól. Minél távolabb van, annál gyorsabban.
#30
Az mondom, amit a tudósok: a tér tágulása, avagy a világegyetem felfúvódásának a sebessége bármekkora sebesség lehet, akár gyorsabb is mint a fény és 13,6 Mrd fényévnyi távolságban már valóban nagyobb is, mint a fénysebesség.
A relativitás elmélet csak azt mondja, hogy az anyag (beleértve a fényt is) leggyorsabb sebessége az univerzumban a fénysebesség lehet, a tér tágulásának a sebességkorlátáról, vagy annak mértékérõl nem állít semmit. Nincs tehát ellentmondás.
Ha a mondat így szólna "...nincsenek távolabbi ÉRZÉKELHETÕ objektumok" akkor nem kötekednék itt<#eplus2>
A relativitás elmélet csak azt mondja, hogy az anyag (beleértve a fényt is) leggyorsabb sebessége az univerzumban a fénysebesség lehet, a tér tágulásának a sebességkorlátáról, vagy annak mértékérõl nem állít semmit. Nincs tehát ellentmondás.
Ha a mondat így szólna "...nincsenek távolabbi ÉRZÉKELHETÕ objektumok" akkor nem kötekednék itt<#eplus2>
iSS!
#29
Most akkor végül is azt mondod, hogy azok a galaxisok gyorsabban távolodnak tõlünk, mint a fénysebesség? Vagy pont annyival? Elvégre ellenkezõ esetben egyszer csak ideér...
#28
Ott a pont 😄 Észre se vettem, pedig eskü végigolvastam!
Elég durva... GRB... nem u.a. mint az RGB 😄
Elég durva... GRB... nem u.a. mint az RGB 😄
#27
A terv komplett marhaság 😄
Amihez egyáltalán érdemes hozzászólni az a GPS.
A rádióvevõk a GPSekben ma sem "szöget" mérnek, hanem PONT HOGY azt, hogy melyik mûholdtól mekkora a jel késése egymáshoz képest, és innen tudják hogy melyiktõl milyen messze vannak, a többi meg csak geometria.....
Amihez egyáltalán érdemes hozzászólni az a GPS.
A rádióvevõk a GPSekben ma sem "szöget" mérnek, hanem PONT HOGY azt, hogy melyik mûholdtól mekkora a jel késése egymáshoz képest, és innen tudják hogy melyiktõl milyen messze vannak, a többi meg csak geometria.....
#26
A legalább 93 Mrd fényév átmérõjû univerzumból mi egy 13 Mrd fényév sugarú gömbön belül láthatunk meg egyáltalán bármit, mert a fény terjedési sebessége annyi amennyi és az ezen kívûl most is létezõ csillagokról a fény SOHA nem tud ideérni. Ezért nem fogunk tudni "mélyebbre" vagy messzebre látni, csak a lehetséges távolságon belül nagyobb felbontást fogunk tudni elérni a jobb távcsövekkel: halványabb csillagokat is tudunk majd érzékelni.
Ami azonban MOST 20 Mrd fényévre van tõlünk és létezik, azt mi itt a földön ha a végtelenségig élnénk akkor sem láthatnánk mert a tér gyorsabban növekszik, mint ahogyan onnan a fény hozzánk utazik.
Természetesen akik ott vannak azok sem tudnak semmit érzékelni a mi saját galaxisunk fényébõl.
Ami azonban MOST 20 Mrd fényévre van tõlünk és létezik, azt mi itt a földön ha a végtelenségig élnénk akkor sem láthatnánk mert a tér gyorsabban növekszik, mint ahogyan onnan a fény hozzánk utazik.
Természetesen akik ott vannak azok sem tudnak semmit érzékelni a mi saját galaxisunk fényébõl.
iSS!
#25
"gamma sugarú kitörés" 😄 😄 😄 😄
Hát kb eddig bírtam olvasni...... 😄 😄 Te atya úr Isten.....
Gamma Ray Burst..... így sikerült kiszótárazni?????
Maximum gammasugár kitörés, de magyarul csak simán Gammakitörés......
A cikkfordító (lopó) ilyen szinten nem tudja mirõl ír, azért az vicc.
Hát kb eddig bírtam olvasni...... 😄 😄 Te atya úr Isten.....
Gamma Ray Burst..... így sikerült kiszótárazni?????
Maximum gammasugár kitörés, de magyarul csak simán Gammakitörés......
A cikkfordító (lopó) ilyen szinten nem tudja mirõl ír, azért az vicc.
#24
A pereme inkább. Vagy ha úgy tetszik a feltételezett Õsrobbanás közeli idõpontja.
De inkább becopyzom 😊 Õk jobban magyaráznak.
"A csillagászok vizsgálat alá vették a galaxisok közti területeket, az extragalaktikus háttérfény tulajdonságait kutatva. Az eddigi eredmények szerint a Hubble Deep Field hátterének kivételes simasága arra enged következtetni, hogy a látható fény legnagyobb része olyan galaxisokból származik, amelyeket a Hubble észlelni tudott, vagyis nincsenek távolabbi objektumok."
De inkább becopyzom 😊 Õk jobban magyaráznak.
"A csillagászok vizsgálat alá vették a galaxisok közti területeket, az extragalaktikus háttérfény tulajdonságait kutatva. Az eddigi eredmények szerint a Hubble Deep Field hátterének kivételes simasága arra enged következtetni, hogy a látható fény legnagyobb része olyan galaxisokból származik, amelyeket a Hubble észlelni tudott, vagyis nincsenek távolabbi objektumok."
#23
Én csak arra vagyok kíváncsi, hogy ilyen hatalmas távolságba érkezõ információ, a nem túl tökéletes emberi technológiával (JWST)találkozva, miféle téves eredményeket szül a tudósok fejébe?!<#vigyor2>
Csak a semmi lehet tökéletes!
#22
Nem az univerzum végét találták meg, hanem olyan távolságra látnak már, amin az "a mögött" lévõ többi ojjektum már NEM érzékelhetõ lévén, hogy abban a távolságban a tér már kettõnk között gyorsabban tágul, mint ahogy a fény halad. Tehát SOHA nem fog ideérni onnan a fény, így nem is lesz látható onnan semmi.
Ez ÍGY az "univerzum vége".<#fejvakaras>
Ez ÍGY az "univerzum vége".<#fejvakaras>
iSS!
#21
nem folyékony hidrogént.. ez elég gyorsan eltûnne. folyékony fémeket használnak, legtöbbször higanyt. liquid mirror, ferro fluid, liquid mirror wiki
\"The voices are back... Excellent.\"
#20
Ja, ennek csak az volt a lényege, hogy kiváncsi leszek ezek után mit lát majd a JWST.
#19
Amúgy valahol olvastam (pontosabban több helyen is),hogy a Hubble Deep Field 2. felvonása, az Ultra Deep field képek elemzése közben arra a következtetésre jutottak, hogy durván, de megtalálták az univerzum végét.
Elvileg a képek háttérét vizsgálták, fotonokat kutatva, vagyis valami jelet, ami arra utal, hogy még azon túl is vannak galaxisok ill. csillagok. Mivel az elõzõ képeken mindig 'volt valami még a hátrébb'.
Viszont ezeken a képeken már nem találtak semmi ilyen jelet.
Persze tök egyszerû, lehet, hogy még nem ért el odáig, és az egy hetes expozíciót ki kellett volna tolni pár héttel tovább 😊 De kitudja...
Elvileg a képek háttérét vizsgálták, fotonokat kutatva, vagyis valami jelet, ami arra utal, hogy még azon túl is vannak galaxisok ill. csillagok. Mivel az elõzõ képeken mindig 'volt valami még a hátrébb'.
Viszont ezeken a képeken már nem találtak semmi ilyen jelet.
Persze tök egyszerû, lehet, hogy még nem ért el odáig, és az egy hetes expozíciót ki kellett volna tolni pár héttel tovább 😊 De kitudja...
#18
SSPSN 😄 Ezt védesd le még az évezred vége elõtt 😉
Nekem is pont az jutott eszembe, hogy Nap körüli pályán azért lehetne összhangot teremteni.
Ha a 'kis' Hubble-el ilyen messzire ellátni, akkor bele se merek gondolni, hogy egy ilyen ûrbeli összekapcsolt távcsõrendszerrel mennyi mindent meglehetne figyelni sokkal részletesebben. Lehet látnánk azt is, hogy Isten csettint...<#whatever>
Nekem is pont az jutott eszembe, hogy Nap körüli pályán azért lehetne összhangot teremteni.
Ha a 'kis' Hubble-el ilyen messzire ellátni, akkor bele se merek gondolni, hogy egy ilyen ûrbeli összekapcsolt távcsõrendszerrel mennyi mindent meglehetne figyelni sokkal részletesebben. Lehet látnánk azt is, hogy Isten csettint...<#whatever>
#17
Ja, ja, ezért vetettem el a kõbolygókra telepíteni megoldást. Ha csak úgy kiszórod õket a nagy ürességbe, akkor könnyebb õket szinkronizálni. Egy rendes GPS-hez 24 mûhold kell. Naprendszeri GPS-hez - legyen: Solar System Positioning Satellite Network: SSPSN, vagy kreatívabban: sGPS - nem tudom mennyi szonda kellene. Csak egy baj van velük: amíg megkapod a jelet, eltelne kis idõ, de mivel folyamatosan sugároznának, emiatt ez nem jelenten problémát. Tök mindegy, hogy a bip-bip egy napja indult útjára, vagy 3 hete, a lényeg a szögön lenne, amellyel téged elkap.
Na, már azt is kitaláltam, hogy ezeket a kis dögöket valahol a Kuiper-öv környékére kellene telepíteni, mégpedig a Nap körül egy gömfelületen elhelyezve. A bolygók össze-vissza, nagyjából elliptikus pályákon mozognak a Nap körül. Ezek a kis dögök gömbfelületen, „solstacionárius” pályákon lennének feltûzve az égre.
Na, már azt is kitaláltam, hogy ezeket a kis dögöket valahol a Kuiper-öv környékére kellene telepíteni, mégpedig a Nap körül egy gömfelületen elhelyezve. A bolygók össze-vissza, nagyjából elliptikus pályákon mozognak a Nap körül. Ezek a kis dögök gömbfelületen, „solstacionárius” pályákon lennének feltûzve az égre.
Kara kánként folytatom tanításom.
#16
A csak por + ragasztó nem hiszem, hogy mûködne. Nekem olyasmi rémlik, hogy folyékony hidrogént megforgatnak egy eleve parabola alakú tányéron, és akkor az már olyan, mint egy teleszkóp.
Különben, az amerikaik arra nem voltak képesek a Hold-expedícióik során, hogy egy, az adatokat a Földre továbbító mezei távcsövet felszereljenek.
A Hold ideális hely lenne ilyen megfigyelésekre, mert nincs légköre, és a teleszkópot hordozó mûhold pályáját nem kell korrigálgatni, ezer évig is tudna ott mûködni.
Különben, az amerikaik arra nem voltak képesek a Hold-expedícióik során, hogy egy, az adatokat a Földre továbbító mezei távcsövet felszereljenek.
A Hold ideális hely lenne ilyen megfigyelésekre, mert nincs légköre, és a teleszkópot hordozó mûhold pályáját nem kell korrigálgatni, ezer évig is tudna ott mûködni.
Kara kánként folytatom tanításom.
#15
Hát nem lenne rossz az biztos.
De ami miatt biztos, hogy nem lesz még csak hasonló sem, az a pénz.
De ha már elgondolkodtattál egy kicsit, akkor sz.tem mindenképpen légkörmentes környezetben kéne ezeket a távcsöveket elhelyezni. Csak h minél tökéletesebb legyen a kép.
Másrészt szerintem ehhez összhangban kéne mozogniuk a távcsöveknek.
Ugya Földön így összekapcsolt távcsövek is együtt mozognak a Földdel. Na most ha ezt kiteszed az ûrbe, vagy bolygóra, akkor lehet h nehéz lesz összehangolni a megfigyeléseket. De ez csak az én hirtelen elgondolásom.
De ami miatt biztos, hogy nem lesz még csak hasonló sem, az a pénz.
De ha már elgondolkodtattál egy kicsit, akkor sz.tem mindenképpen légkörmentes környezetben kéne ezeket a távcsöveket elhelyezni. Csak h minél tökéletesebb legyen a kép.
Másrészt szerintem ehhez összhangban kéne mozogniuk a távcsöveknek.
Ugya Földön így összekapcsolt távcsövek is együtt mozognak a Földdel. Na most ha ezt kiteszed az ûrbe, vagy bolygóra, akkor lehet h nehéz lesz összehangolni a megfigyeléseket. De ez csak az én hirtelen elgondolásom.
#14
Mintha anno lett volna valami olyasmi hogy kis forgatással porból meg ragasztóból csináltak olyan tüköralapot amit már csak be keletet vonni valamivel(asszem alamánium) és kaptak egy tükröt ami jó lenne ilyesmi célokra(persze a súlya miatt nem mozgatható és csak vmien égitesten).
Akkor volt valami olyasmi hogy a holdon lehetne csinálni egyet. Aminek az átmérõje asszem 50m !! lehetne.
De errõl azóta se hallani. Valaki tud esetleg vmit róla?
Akkor volt valami olyasmi hogy a holdon lehetne csinálni egyet. Aminek az átmérõje asszem 50m !! lehetne.
De errõl azóta se hallani. Valaki tud esetleg vmit róla?
#13
Ja, ja píízt ide! Kis segíííjjjke sok kis tácsõre a sok kõbolygón!
#12
A VLT és egy általa készített kép, a Tejút belsõ részérõl.
