65
-
dez #65 Na jó, végülis lehet úgy is értelmezni. -
dez #64 Az eredeti cikkben szó sem esik procikról, hanem a kommunikáció sebességére koncentrál:
"In electronics, we're always trying to increase the frequency," Palacios says, in order to make "faster and faster computers" and cellphones that can send data at higher rates, for example. "It's very difficult to generate high frequencies above 4 or 5 gigahertz," he says, but the new graphene technology could lead to practical systems in the 500 to 1,000 gigahertz range.
(Természetesen a grafén alapú proci is sokkal gyorsabb lesz, mint a maiak, de nem 1 THz-es lesz.) -
dez #63 Nem a tok számít, hanem a terület. A többmagos procikat kisebb csíkszélességgel gyártják, így adott területen növekszik a tranzisztorok (és más elemek) száma. -
dez #62 Közben megtaláltam, hogy legalábbis az 1.5 GHz-esnél 3 GHz-en járt két (egyszerű) ALU. De ez nem jelenti azt, hogy a 4 GHz-eseknél is megvolt ez a duplázás. -
dez #61 "Az x86-osok kozott a 4 Ghz-es P4-es volt a legjobb, ez az alu egyseg belso orajelduplazasa miatt 8 Ghz-en szamolt"
Ezt már egy párszor elsütötted, de hiába kértem, nem adtál referenciát. Nem csoda, mert butaság. -
dez #60 A legmagasabb órajelű kereskedelmi forgalomban lévő proci az az IBM Power6 4.7 GHz-es típusa. link -
dez #59 Annyival nem lesz gyorsabb, de azért sokkal gyorsabb lesz, mint ma, hidd el... Pl. egy mai 1 GHz-es proci is sokkal gyorsabb, mint a 25 évvel ezelőtti C64 1 MHz-es procija... -
#58
A több magos CPU-k: több magot tartalmaznak egy tokban.
Azaz: a magoknak (mini CPU-k) semmi közük egymáshoz, mert ún. buszokkal kommunikálnak csak egymással, és a feladatokat a memória vezérlőn át kapják/teljesítik.
Ha 21 meggymagot egymás mellé teszel egy dobozban, attól az még nem lesz egy sűrűbb meggymag.
-
#57
De ha keversz bele egy kis gipszport is, még sűrűbb lesz :D -
Myron #56 de mér? ha 2 mag van 1 helyett akkor dupla olyan sűrű nem? -
#55
Csak az a "duplázódós" törvény már nem igaz egy ideje... Mellesleg az áramköri elemek sűrűségére és nem órajelre vonatkozott.
-
#54
Kutya se mondta, hogy duplázódással számolunk.
Sőt, te is rosszul számolsz... mert ezek szerint, jövöre már 6,4 GHz-es CPU-kkal kellene számolnunk magonként...
Ergo: nem duplázódik évente.
És a MHz-ekről beszél a cikk is, mi is.
Nézd csak meg: a P4 esetében is még csak 3,x GHz (3xxx MHz) körül jártunk.
2009 van és még mindig nincs 4 GHz-es CPU... (ja, és nem is lesz)
Szóval, a tendencia olyan, 5 évente 0,05 GHz-es lépés... 1 magon.
-
Sir Ny #53 jó a matekod. ha a mostani tendenciával nő, vagyis évente megduplázódik, akkor 1000 év kell 1000 ghz-hez... -
Myron #52 akkor telepítsd fel a BOINC nevű progit. máris 100%-on fog menni a procid az uptime 99%-ában.
ja hogy pár ezer forinttal megnő a villanyszámla?
legalább ki van használva a procid :D -
#51
Hát, ha az általad - ki nem mondott - érvet vesszük alapul, akkor ezer év alatt a mostani fejlőséi tendenciával is eljut az emberiség az 1000 GHz-ig... :))))))))
-
szombi #50 csak nehogy a terroristák kezébe kerüljön... -
Rexhawk #49 És kimondta, hogy ezt egyből érik el ezt az órajelet??? -
halgatyó #48 Némi óvatosság nem árt a "megy ez a freki még feljebb is" tipusú remények dédelgetésekor:-))
Az 1000GHz frekvenciájú elektromágneses sugárzás hullámhossza VÁKUMBAN 0.3 mm, a félvezetőben még kisebb. Ez jelentősen kisebb a mai procik méreténél, és valószínűleg a mag méreténél is.
Nem mondom, hogy lehetetlen, de minimum olyan adatszervezési és időzítési problémákat vet fel, amelyekről még nem is hallottam. -
Gaboca76 #47 Hát az IBM 4-5 Ghz körül jár nekik el is hiszem az figyelitek hogy ezt is magyarok találták ki!!! 
-
#46
Persze, és ugyanúgy az uptime 90%-ban szart se csinálna a több magnyi terahertz...
Mert a jelenlegi PC-d is uptime-ban max. - ha elvakult játékbuzie-vagy - 60%-ot megy "full load"-ban.
A többit zenehallgatás, dokumentum kezelés, netezés, fórumozás, filmnézés stb. idejére pazarlod. -
endrev #45 Jamesbaud: de gondolj bele, mi lenne, ha a többmagos procik működhetnének 1,8 GHz helyett 1 THzen... :) -
kvp #44 Gyartottak 10 Ghz-es cpu-t is, par az powerpc-s volt. (a konzolok pl. ugyancsak ppc-sek). Az x86-osok kozott a 4 Ghz-es P4-es volt a legjobb, ez az alu egyseg belso orajelduplazasa miatt 8 Ghz-en szamolt, ami mar eleg kozel volt az ibm fele 10Ghz-hez.
A leggyorsabb jelenlegi digitalis aramkorok mar kozelitik a 200 Ghz-et is, de ezek nagyon primitiv chipek, amilyenek pl. a kommunikacios rendszerekben vannak. (egy 10 gigabites halokartya 20 Ghz-en kell hogy mintavetelezzen)
Az 1 Thz-es chipek elvileg megoldhatoak, de ez mar a termikus tartomanyban van (gyakorlatilag ekkora orajelen maga a jel mar hosugarzaskent terjed). Ennyi erovel epithetnenek optikai szamitogepeket is, ahol 10^12 helyett mar 10^15 (1000 szeres) lenne a mukodesi frekvencia. (1000 Thz vagy 1000000 Ghz) -
Sir Ny #43 a 2.-es pont nem stimmel, az éremnek nem egy oldala van, hanem kettő. és ha a bűnözőknek van olyan jó gépük, hogy gyorsan fel tudják törni az RSA kódolást, akkor a titkosítóknak is lesz olyan jó gépük, hogy még nagyobb prímeket találjanak. -
#42
Emlékeim szerint van 4GHz feletti egymagos proci. Vagy nem... Nem emlékszem tisztán. -
blaze #41 Tuninggal és megfelelő hűtéssel persze, hogy mehet, de tudtommal tömeggyártásban nem igazán készítettek ennél magasabb órajelen működő egymagos procikat. Úgy tudom, voltak olyan tervek, hogy 10 GHz-es procikat gyártanak, de túlmelegedés miatt nem kerültek forgalomba. -
Alvarez999 #40 Nem egészen. Igen sok olyan feladat van, amely szinte kiált a párhuzamosítás után. -
#39
Mehet simán 3,6 GHz fölé. -
blaze #38 Na igen, de szerintem csak azért kezdtek el párhuzamosításon gondolkodni, mert elérték a végső korlátait a szilícium alapú CPU-nak (tudtommal ez olyan 3,6GHz). 1000GHz és ez még csak a kezdet, gondolom ebből az anyagból idővel még többet is ki lehet hozni.:) Több magú CPU-t meg gondolom ilyen anyagból sem lehetetlen csinálni.:-D -
#37
Egy valamit elmondok én nektek a jövőről: a jövő számítógépei százszor nagyobbak lesznek - egy szoba kell majd a tárolásukhoz és a Crysist akár 30 FPS el futtatják majd.
Prognosztizáltam. -
Alvarez999 #36 Talán azért nem említi senki, mert annyira magától értetődő. -
jAMEsbAUd #35 Erdekes, hogy azt senki nem emliti, hogy a gigaherzek nem jelentik a szamitasi kapacitas azonos aranyu novekedeset... azert mert valami 1000x akkora herzen megy, attol meg nem lesz 1000x olyan komoly a szamitasi kapacitasa, sot ugye a 3,2GHz-es P4 -es proci kisebb szamitasi kapatiassal rendelkezik, mint egy 1.8GHz-es Core2Duo... ugyanis a magok ugye... a jovot inkabb a parhuzamositott tobbszalon futo szinergikus cuccok jelentik, nem a gigaherzek novelese a vegtelensegig.... -
#34
Mert a tulaj spórolni akar. Az üveggyapot olcsóbb és tökre nem érdekli, mennyire szar a a melósnak:)
Egyébként az ilyen számítási kapacitásu proci a robottechnikában is jelentős előrelépést hozhat (képfeldolgozás, munkaszervezés, több manipulátor vezérlése, stb).
Ami a legfontosabb, a jövő összes gazdasági, politikai, társadalmi döntéseit ilyen technológiájú neuron hálózatos chipek végezhetnék, és ezzel beköszönthetne a hatékony, igazságos kormányzás és a kutatás-fejlesztés aranykora. (persze addig a matematikusoknak számos feladatot meg kell oldaniuk: algoritmusok, programnyelv, stb) -
#33
Mindenhol ahol numerikus szimuálicó van. Én ma minden komoly dolgot azzal csinálnak a K&F-ben. -
#32
Mit is mondott Murphy? "Dolgozzanak a gépek gondolkozzanak az emberek." -
#31
A probléma az, hogy ez nem tűnik igaznak. Attól, mert gyors géped van nem lesz AI. A C64 Intkarate játékban az AI egy idő után elvert bármit csináltál.
Jelenleg az AI mindehol csak iszonyatosan leszűkült helyzetben képes az embert megverni és 20 év alatt jóformán semmi sem változott. Sakkban nagynehezen elveri a nagymesetereket egy olyan gép amit csak arra gyúrtak. Csak ott nem a gép okos. Több millió parti van benne. Olyan, mintha az egy sakkozó 1000 tudása ellen játszanai. A Go játkban ma totál esélytelen bármilyen AI még egy közepes Go játékos ellen is.
A számítási teljesítmény nem vezet intelligenciához. -
waterman #30 off:
miért nem használsz akkor kőzetgyapotot, vagy kender gyapotot? utóbbi még full környezetbarát is:) -
halgatyó #29 A nagy számítási kapacitás (nem az intelligencia) jelentős tudományos fejlődést tesz majd lehetővé. Sok olyan probléma van, ami analitikusan nem oldható meg, csak nukerikusan.
Például egy sor plazmafizikai jelenség. A fúziós reaktornak és a csillagászatnak is lökést adna a jelenleginél 1000-szer nagyobb számítási teljesítmény. (az áramlástant már említették) Azután itt a meteorológia, vagy a Föld belsejében végbemenő jelenségeket is jobban lehetne modellezni. -
halgatyó #28 Hááátt.... Nem igazán tudok lelkesedni az ötletért.
Inkább elvégezném én azt a szellemi munkát
Ma még nagyon ott tartunk, hogy a fizikai munkát se veszi le a vállunkról semmi. Én is félóra múlva megyek gipszkartonozni...undi egy meló... az üveggyapot szúr mit állat, a gipszpor mindent ellep, nem is részletezem
Ha a szuperintelligens számítógépet megcsinálják, akkor nagy az esélye, hogy uralkodásra készítik majd azok, akik mostanság is irányítják a sorsunkat, arctalanul, gátlástalanul, jellemtelenül, érzéketlenül.
Inkább az ember intelligenciáját kellene fokozni, de ahhoz nem ilyen oktatási rendszer kell, főleg az a szenny amit az utóbbi években vezettek be egyre erőszakosabban és durvábban. És megoldani, hogy ne a genetikai hulladékok szaporodjanak, mert így az emberiség hamarosan rá fog szorulni az intelligens gépekre, annyira hülyék leszünk. -
#27
Egyébként meg hajráááááá
Nagyon örülök ennek a hírnek, mert így egy lépéssel közelebb vagyunk ahhoz a számítási teljesítményhez, amely majd valamikor lehetővé fogja tenni az ember számára, hogy egy emberi intelligenciával rendelkező gépet, programot alkothasson. Amely már nem csupán a fizikai, hanem már a szellemi munka nagy részét is le veszi az ember válláról.
Csak azt kell elérnünk, hogy ez ne a gazdag tőkések kiváltsága legyen, hanem a népé. Hogy, az emberiséget szabadítsa fel a munka végzés alól, és ne a szupergazdagokat tőkésítse még tovább. -
#26
Az x86-os felépítést már régen lecserélték, csak még nem vezették ki a processzorból. Mivel minden kód x86 os op utasításokból áll. Ezért a proci mikor behívja ezeket, előbb átfordítja a saját interpretációjára. Van mikor több, hosszabb utasítás sorozatot, alakít át egy komplexebb, de egy utasításos operandussá. Az alacsony regiszter készletet is amivel az x86 dolgozik "eax,ebx,ecx stb , a procik virtuálisan meg tudják sokszorozni a regiszter átnevezés találmánnyal.