60
Szabad akarat nélküli determinisztikus univerzumban élünk?
  • uwu
    #20
    Az igaz, csak az esélyét tudjuk, de attól még csak egyféle képpen fog megtörténni, mégpedig úgy ahogy kell...
  • cherubim06
    #19
    Érvelni nem könnyű a szabad akarat mellett, de a determináltságot egy laza csuklómozdulattal ki lehet baszni az ablakon:

    Ha nincs szabad akarat, akkor maga az elképzelés is, hogy "nincs szabad akarat" nem szabad megismerés eredménye hanem pusztán egy elektrokémiai görcs, azaz így senki se tudná eldönteni, hogy egyáltalán igaz-e.
    Csak egy szabad megismeréssel rendelkező lény tud olyat kijelenteni, hogy nincs szabad akarat.
    Más szóval és pontosabban: csak egy legalább részben szabad gondolkodás képes rálátni egy nem-szabad akarati működésre.
    A fentieket tagadása pedig olyan paradoxonhoz vezet, amit szintén csak egy szabad ágens bevezetésével lehet feloldani.
    A szabad megismerés pedig tkpn egyenlő a szabad akarattal.
  • sz4bolcs
    #18
    ááá, ez nagyon jó. :-))
  • Kojiro
    #17
    Én csak azt tudom, hogy anno filozófia órán épp erről tanultunk, és a filozófia-tanár diktált, mi meg írtuk. Én meg valamit hátraszóltam a cimbimnek, erre a tanár teljesen kiakadt, hogy nem jegyzetelek, és rámszólt:
    "Írjad fiam: Az embernek szabad akarata van!"

    Na azóta teljesen össze vagyok zavarodva...
  • R0zs0máK
    #16
    Szabad akarat nélküli determinisztikus univerzumban élünk?

    Igen
  • SovereignX
    #15
    Olvasok most egy könyvet. John Gribbin: Schrödinger kiscicái.
    Ír benne egy kísérletről mely alátámaszthatja az univerzum determinisztikus mibenlétét. A kísérlet.
    Elviekben - ezt szerinte minden iskolában bemutatják - ha egy kartonlapra vágunk két vékony rést és ezen átengedjük a napfényt akkor a falra sötét és világos vonalak vetülnek. A sötét vonalak azért keletkeznek mert a két résen áthaladó fénysugarak interferálnak egymással. Kioltják egymást. Ezzel bizonyítják a suliban a fény hullám természetét.
    A másik kísérletben - most az író példáját hozom fel - fogjunk egy falat. Vágjunk rá egy egy lyukat és kezdjünk el kavicsokat dobálni. Ha elég ideig csináljuk jó pár kavics átmegy a lyukakon. Ha ezután átmegyünk a fal túloldalára ott két kupac kavicsot találunk a két lyuk környezetében. De a kettő közt nem lesz egy sem.
    Most ezt a kísérletet részecskékkel végezzük el. Ugyan csak van két lyuk. Egyszerre egy részecskét - ha már fény maradjunk a fotonnál - indítunk útnak. Ha elég sokáig csináljuk akkor feltűnnek ugyan úgy az interferencia "sávok".
    Most vagy az az egy árva foton lép interferenciába önmagával vagy pedig előre tudja, hogy hova kell csapódnia ahhoz, hogy kirajzolódjon az interferencia kép.
    A dolog akkor is működik ha a két rés közül az egyiket eltakarjuk. Így csak az egyiken mehet át. Mindegy mikor takarjuk el. A foton kibocsájtása után vagy előtt az interferencia képet megkapjuk.
    Ezt komplett atomokkal is sikerült megvalósítani nem csak "egyszerű" részecskékkel.

    A részecske csak onnan "tudhatja", hogy hova kell csapódnia ha a sorsa előre meg van írva!
  • SovereignX
    #14
    Az univerzum végtelen. Miért ne lehetne akkor végtelen számú párhuzamos dimenzió? A végtelenbe belefér! :)
    Ráadásul az elméletek sem zárják ki. Ha minden igaz: Sőt!
  • SovereignX
    #13
    Hullám-részecske kettősségre gondolsz?
    Azt tudom, hogy egy tisztán Newtoni univerzumban ha ismered minden részecske helyét és hogy éppen mit csinál akkor 100%-ra megmondhatod a jövőt. Ha jól tévedek. Ez most a hullám-részecske kettősség végett nem megoldható. Na meg persze azért mert az univerzumban azt hiszem hagy fogalmazzak így: végtelenül kurva sok részecske van. :)

    A legújabb elmélet szerint - húr elmélet, M elmélet - az univerzum 11 dimenziós. Mi van ha a hullám-részecske kettősség pusztán abból fakad, hogy nem vagyunk képesek érzékelni mind a 11 dimenziót. 3at elég jól a 4. - idő - már egy kicsit nehezebben érzékeljük. Hát még a többi 7et.
  • SovereignX
    #12
    A tudomány emberének tartom magam így az érdeklődésem teljesen tudományos. A háttérben meghúzódó természeti törvények érdekelnek.
  • sz4bolcs
    #11
    Én is nyitottam régebben egy "fatalitás" nevű topicot, annak is ez lett volna a témája. :)
  • SötétBarom
    #10
    Ha tisztában lenne valaki az univerzumban található összes, lehető legkisebb részecske helyzetével és tulajdonságaival, akkor meg tudná mondani a jövőt, szóval tulajdonképpen nincs szabad akarat, csak annyi, hogy mint ember azt csinálsz amit akarsz, de elméletileg ez előre kiszámítható. Ellenben az, hogy te döntesz-e, amögé el lehet képzelni egy "akarat" vagy "lélek" nevű dolgot, de ez csak beállítottság kérdése. Én speciel részben nyitott vagyok a spirituálisabb megközelítésre, sokkal emberközelibb és emészthetőbb. Nem kell mindig azon agyalni, hogy miből épülünk fel, vagy van-e akartunk, csak élni boldogan. Bár most hegEMOnia van :DDDDDDD
  • Cat 02 #9
    http://hu.wikipedia.org/wiki/Szabad_akarat - érdekes dolgok vannak h ki h képzelte el...
  • Sadist
    #8
    Pont emiatt a kvantumfizikai jelenség miatt nemdeterminisztikus a világ.
  • butuska66
    #7
    #3:Látom neked ez a módszer egész hatékonyan működik, gondolom életed minden területén is alkalmazod

    #1: SovereignX kérdésed egy kicsit jobban kifejthetnéd. Ez most színtiszta tudományos kérdés a véletlenről? Cím alapján pedig filozófiai is lehetne a téma , számomra kicsit materialista a megközelítésed.
    Nem is tudom, meghatározóak az anyagi feltételek de a szabad akarat kicsit több mint mint egy tudományos tétel.
  • Aquir
    #6
    nem egészen ;)
  • David2
    #5
    érdekes téma

    sztem nincs előre lejátszva a jövő, ha erre gondolsz. Mivel az elemi részecskék mozgását nem lehet, vagy nem tudják még, lemodellezni, kiszámolni, ezért véletlenszerűen történik minden. Pl nem tudhatjuk előre, s a Napban melyik két hidrogén atom( vagy molekula, sry régen volt már...) fog héliummá alakulni, csak az esélyét tudják. Tehát a jövő előre nincs megírva, véletlenek adják ki.

    párhuzamos dimenziók elmélete nem tartom valószínűleg, ha most atomi szintű eseményeket nézzük, mennyi dimenzió gyűlt volna már össze az évmilliárdok alatt?
    Tehát, ami megtörténhet, nem biztos, h be fog következni. Pl Arnold Schwarzenegger sem lett 8-szor Mr. Olimpia, csak 7-szer, pedig lehetett volna:P



    #3: nem muszáj beleugatni olyan topikba, ami nagyságrendekkel haladja meg fejlődésben lévő értelmi szintecskédet, thy...
  • Csirke4
    #4
    Ez annak a totyiknak az ellentetje. :D
  • zomgzerg
    #3
    egyél turórudit ée ne gondolkozz faszságokon

  • Aquir
    #2
    ezt már milliószor le lett tárgyalva :D van topik is asszem. vagy csak ez
  • SovereignX
    #1
    Érdekelne, hogy ki mit szól a témához? Ki milyen érvet sorol fel az egyik és a másik lehetőség közt.

    Szerény véleményem szerint nem létezik a szabad akarat. Lehet rosszul tudom de az elemi részecskék szintjén - kvantum szinten - mindennek csak esélye van. Nincs biztos esemény. Ebből fakadóan ami megtörténhet az meg is történik. Ám ez csak úgy valósulhat meg, hogy minden egyes esemény egy-egy párhuzamos dimenzióban történik meg. Ebből az kell következzen, hogy az univerzum determinisztikus. És ha ez igaz akkor szabad akarat sem létezhet. Hacsak nem képes az ember a dimenziók közt ugrálni attól függően éppen mit akar csinálni. De utóbbi feltételezés azt hiszem több mint nevetséges.

    Várom a véleményeket észrevételeket. :)