950
Vajon mit várnak tőlünk a nők egy randevún?
-
#350
"Nincs pásztor és egy a nyáj! Mindenki egyet akar, mindenki egyenlő: aki máskép érez, önkéntesen bolondokházába vonúl.
"Valamikor mindenki bolond volt" - mondják a legnagyobb rókák és hunyorgatnak." -
#349
Ebben az esetben egyre csak mélyebre és mélyebre fogunk csak süllyedni, és kizárt hogy ezt meg lehessen oldani.
Fölösleges és hibavaló minden válság kezelés.
Azzal ahogy romlik a világ az ember valójában önszántából a valódi lényéhez, és önmagához tér vissza. És ezt nem hogy meg akadályozni kell mindeféle békékkel és válság kezelő programokkal, hanem gyorsítani kellene... hogy az ember visszatérhessen primitív állati ösztön önmagához. -
Fbn Lx #348 *"létezik egy" -
Fbn Lx #347 Azt, hogy ez így van, mára minden okos ember észrevette már, erről nem is kell meggyőznöd.
Szóval az utópikus nézeteid innen gyökereznek. Az én fejemben is létezik-e gy utópia, mindegyikünkében más és más, nem kell meggyőznöd a sajátod létjogosultságáról. Neked az éppen jó, de számomra olyan a helyzet, mintha Jehova tanújával vitatkoznék. Szóval ezt nem kívánom folytatni, gondolom téged is fáraszt
De ha érdekel a téma amiről most írtál, nézd meg ezt. Jó kis előadás. -
Fbn Lx #346 múlthét nekem is rohangálós volt végig, de most van idő, pihenés van d: -
#345
Ez kedves ...és valahol igazán tréfás, hogy egy olyan vallással hozakodsz elő, amelyet a szaszanida "állami konszern" hozott létre nagyon is világi hatalom megszilárdításának céljából. ...mondjuk, a "civilizált" vallások zöme ilyen, ez is igaz. Maga az idézet érdekes és magával ragadó, leszámítva, hogy amit hirdet, lehetetlen. Speciálisan ezt úgy hívják, ha jól emlékszem, hogy "élethazugság". Nincs "emberfeletti ember", soha nem is lesz, mert akár elfogadod, akár nem, az az "állati porhüvelyed" korlátoz, amit kizárólag a halállal lehet átlépni, most az mindegy, hogy milyen irányban. Noha, mondom, "eszmének" szép. De hát eszmének a kommunizmus is szép... Persze, nem kívánlak hitedben megsérteni, és végsősoron az offból is sok lesz már. -
#344
WW
WWWW
WWWWWW
WWWWWWWW
WWWWWWWW
WWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWW
WWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWW
WWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWW
WWWWWWWW
WWWWWW
WWWW
WW -
#343
Egy olyan társadalomban ahol értékek vannak - nem pedig sehol és bizonytalanság, önkényeskedés és nihil - attól sem kéne tartanod, hogy lenyulják a barátnődet, mert a férfi kollégák tiszteletben tartanák azt, hogy egy nőnek épp kapcsolata/házassága van és nem nyomulnának... -
#342
Azért mert valamit nem tudsz megérteni, vagy azért mert valaminek a megértéséhez nincs sem türelmed sem energiád, sem kitartásod az nem jelenti azt, hogy az baromság.
S csak attól sem lesz valami baromság, hogy azt pár okos ember kikiálltja baromságnak.
És fordítva.
Ha szétnézel a világban láthatod a mai rendszer totális csődjét, ami állítólag olyan príma. Itt van hazánk is.
Egy rakás ember aki minden eszményi értéket eldobott, leselejtezett, mert semminek semmi értéke, és értelme, azt csinálok amit akarok, kussolj paraszt ne pofázz bele...
Nem számít sem Isten, sem természet, sem nemzet, haza, sem ember sem semmi.
(Az rész kb amit a tesco-s pénztárosról írtál...)
Persze a növényeket, virágokat nemesítjük, érceket finomítjuk és dúsítjuk... s közben elfelejtjük, hogy magunkkal sem ártana hasonló dolgokat tenni.
ui: nincsen teljesen kidolgozott filozófiai rendszer, mindegyi továbbgondolásra és finomításra szorul -
#341
Nekem tegnap kimaradt kb 5 óra, lehet nem pótolom. 
-
#340
Én élvezem. :) -
#339
Egyetértek. -
ba32107 #338 No, átfolyt ide is a filozofálgatás.........de ráértek ti. Nekem még arra sincs időm, hogy elolvassam, nemhogy írjak is... -
Fbn Lx #337 baromságnak bélyegzem zarathustrát, baromságnak bélyegzem platónt, baromságnak bélyegzem marxot. De nem bélyegzem baromságnak a konkrét tudományainkat, és azokat az embereket, akik eszükkel hozzáadtak ehhez, és nem elvont baromságokon elmélkedtek, aztán pedig cáfolták meg egymást, amíg el nem jutottak oda: senkinek sem volt igaza. Ennek aztán értelme nincs. Volt idő, amikor beleástam magam a buddhizmusba és a taoizmusba, de ez nem tartott sokáig - számomra túl sok a megválaszolatlan kérdés. Önmaga teljességében persze minden filozófiai rendszer rendkívül okosnak tűnik - de nincs olyan, amit ne lehetne csőbe húzni.
Szóval ha ezt érted szellemi hagyományok alatt, akkor nem, nem becsülöm.
Azt a szellemi hagyományt, amit az őseink konkrét értékekként hagytak ránk, nem írásos okfejtésekként és agymenésekként - szintén becsülöm.
Zarathustra és az összes barátod meg azt az értelmet adja az emberiség létének, amit szívéből szeretne. Én is adok egyet neki.
Ezt csak azért mondom, mert önmagában, az emberi tudat minősítését lecsupaszítva semminek nincs értelme. Amint alkalmazod az emberi tudatod, máris mindennek van. Az, hogy mi - az egyén dönti el.
Ha számodra ez az emberfeletti ember létrehozásában merül ki (baromság, ellentmondás, elképzelni is nehéz, megvalósítani pedig lehetetlen), akkor éld ki magad benne.
Én megmaradok a klasszikus tapasztalás útjánál, és eldöntöm magamnak, hogy mi az amit befogadok - és úgy selejtezem le a véleményedet, ahogyan te leselejtezted a számodra lényegtelen részt a kommentjeimből.
Különbözőek vagyunk, és egyikünknek sincs igaz - saját szemszögünkből pedig mindkettőnknek igaza volt. Ez az egész vita arra volt jó, hogy megismerjük: ilyen ember is van a világon.
Ezt valahová elraktuk mindketten, része mindkettőnk útjának, de egyikünket sem mozdította meg. Szóval ennyi a történet. -
#336
Ohh a nők is, minek öltöznek ki, minek a sok festék, minek a szőrtelenítés, borotválkozás, a szolárium.
Amikor ott a teljes természetessége, amit ne tagadjunk már meg...
Minél alpáribb és primitívebb egy ember annál közelebb van állati ösztön önmagához.
Az ős társadalmakról pedig pont te ne beszélj aki baromságnak bélyegzed minden fennmaradt szellemi hagyományukat, tudományukat. -
#335
Az őskor.
"Abban is igazad van, hogy ez nem "egoizmus". Ez sznobizmus."
Erre:
"Midőn Zarathustra a legközelebbi városba ért, a mely az erdők mellett fekszik, nagy tömeget talála ott a piacon egybegyűlve: mert híre ment vala, hogy kötéltáncost lehet látni. És Zarathustra szóla a néphez:
Hirdetem néktek az emberfölötti embert. Az ember olyas valami, a minek fölébe kell kerülni. Mit tettetek, hogy fölébe kerüljetek?
Eleddig minden lény teremtett valamit, őt fölülmulót: ti pedig ennek a nagy árnak apadása akartok lenni és inkább váltok megint állattá, semhogy az embernek fölébe kerüljetek?
Mi a majom az embernek? Nevetség avagy fájdalmas szégyen. És kell, hogy ugyanez legyen az ember az emberfölötti embernek: nevetség avagy fájdalmas szégyen.
Megtettétek az utat a féregtől az emberig és bennetek még sok van a féregből. Egykor majmok voltatok és még most is az ember majomabb akármelyik majomnál.
De még a ki a legbölcsebb köztetek, az is csak szakadék és felemás lény növény és kisértet közt. De vajjon azt mondom-e néktek, hogy kisértetekké avagy növényekké legyetek?
Ime, én az emberfölötti embert hirdetem néktek!
Az emberfölötti ember a föld értelme. Mondja akaratotok: az emberfölötti ember legyen a föld értelme!
...
Mikoron Zarathustra e szavakat mondotta volt, ismét végignézett a tömegen és hallgatott. "Állonganak" - monda szivének - "röhögnek: nem értenek engem; nem vagyok száj, ezeknek a füleknek való.
Avagy előbb össze kell zúzni fülüket, hogy megtanuljanak szemükkel hallani? Avagy peregni kell dobok és kerepelni bűnbánat-prédikátorok módjára? Vagy talán csak dadogónak hisznek?
Van valamijük, a mire büszkék. Hogy is hívják azt, a mi fölfújja őket? Műveltségnek hívják; ez tünteti ki őket a kecskepásztorok előtt. Ezért nem szeretik magukról ezt a szót hallani: "megvetés." Igy hát hadd szóljak büszkeségükhöz.
Igy hát szólok nékik arról, ami legméltóbb a megvetésre: ez pedig az "utolsó ember".
És Zarathustra im-ígyen szóla a néphez:
Ideje, hogy az ember kitüzze célját. Ideje, hogy az ember elültesse legmagasabb reménysége csíráját.
Földje még elég kövér erre. Ámde ez a föld egykoron sovány és kimerült lészen s nem bír majd belőle nőni egyetlen magas fa.
Óh jaj! Eljövend az idő, mikoron az ember vágya nyilát már nem veti az emberen túl és íjjának húrja elfelejt zúgni!
Mondom néktek: kell, hogy még khaosz légyen az emberben, hogy táncoló csillagot tudjon szülni. Mondom néktek: bennetek van még khaosz.
Óh jaj! Eljövend az idő, mikoron az ember már nem szül csillagot. Óh jaj! Eljövend az ideje a legmegvetettebb embernek, a ki már magát sem tudja megvetni.
Ime megmutatom nektek az utolsó embert.
"Mi a szeretet? Mi a teremtés? Mi a vágyakozás? Mi a csillag?" - ezeket kérdi az utolsó ember és hunyorgat. A föld akkoron kicsinynyé lőn és rajta ugrándozik az utolsó ember, a ki mindent kicsinynyé tészen. Fajtája kipusztíthatatlan, valamint a földi bolháé; az utolsó ember él legtovább.
"Föltaláltuk a boldogságot" - mondják az utolsó emberek és hunyorgatnak.
Odahagyták vala a tájékokat, a hol kemény volt az élet: mert melegség kell nékik. Szeretik még a szomszédot és hozzá dörgölőznek, mert szükségük van a melegre.
Megbetegedni és csalódni: ezt bünnek tartják; nagy vigyázva járnak-kelnek. Balgatag az, a ki még kövön vagy emberen megbotlik! Koronkint egy kevés méreg: ez kellemetes álmokat okoz. S utoljára sok mérget, kellemetes halálra valót!
Még dolgoznak, mivelhogy a dolog szórakozás. Ámde szorgoskodnak, hogy a szórakozás ne támadja meg őket. Nem szokás már elszegényedni se meggazdagodni: mind a kettő túlságosan megerőltető. Ki akar még uralkodni? Ki még engedelmeskedni? Mind a kettő túlságosan megerőltető.
Nincs pásztor és egy a nyáj! Mindenki egyet akar, mindenki egyenlő: aki máskép érez, önkéntesen bolondokházába vonúl.
"Valamikor mindenki bolond volt" - mondják a legnagyobb rókák és hunyorgatnak." -
Fbn Lx #334 igen... a teszkós huszonéves pénztárosnő, aki teletetovált karral húzogatja végig az árukat a gépen.
Egyszer mindenki rájön, csak valaki túl későn, és rengeteg lány fél, hogy nem használja ki a fiatalságát eléggé, hogy nem partyzik eleget.
Tetoválás, pirszing, nyúzott arc. Árulkodik arról, hogy hogyan élt. A teszkónál ül a pénztárgépnél: árulkodik arról, hogy későn jött rá, hogy hogyan kellett volna.
Sokan túl nagy jelentőséget tulajdonítanak a kor divatjának, és legfőképp a gyermekeket ezek a dolgok nagyon könnyen átverik. Úgy érzik, olyan dolgokra van szükségük, amikre valójában nincs.
Ja, barbárság: Nehogy valaki azt higgye, hogy az őstársadalmak barbárabbak voltak nálunk. Nagyon rendezett, szoros szabályok szerint működtek hajdanán az ősközösségek. Ami a mai társadalomban megy az pedig finoman szólva is mentális barbárság. Az ember ugyanolyan maradt, úgymond a f@szság megjelenési formái alakultak át. Talán agresszióból masszív manipulációvá. Az ember ösztönei megmaradtak, ahogy ezzel együtt az ember viszonyulása a szeretethez, és egyéb alapfogalmakhoz is. Ezeket puszta önfejlesztés-terápiával nem lehet kiűzni, de ha valaki képes is rá: felesleges. nem válik tőle senki sem értékesebb emberré, ha megfosztja önmagát genetikai, faji mivoltától. Ezeket pusztán szabályozni kell, eltörölni nem lehet.
Másrészt meg itt van ez az önmegvalósításos sznobizmus: az egésznek az az alapgondolata, hogy az ember valamiféle perverz hallucinációnál fogva magát feljebbvalónak helyezi az állatoknál.
Bizonyos dolgokat állatiasnak, alantasnak, emberhez nem méltónak neveznek. Én azt mondom: az állatok legalább nem tudnak hazudni. Ez az egyetlen képesség, aminek az ember a dominanciáját köszönheti. A ravaszság, hazugság, manipuláció.
Ahogy a jó öreg George Carlin is mondta: Miért bántjuk szegény csirkéket? A csirkék rendes emberek. Láttatok már csirkét, aki hazajön délután a munkából, leordítja a gyereket, és felpofozza az asszonyt? Hagyjátok békén a csirkéket. -
#333
*fejletlenebbek, persze. Későn van... -
#332
Sok dologban igazad adok Neked (Ahogy Fbn Lx-nek is), de azt szerintem nagyon benézed, hogy az "őskorban" "barbárság" volt. Kérlek, definiáld ezt a szót! Ugyanis akármerre nézek, NEM voltak sem rosszabbak, sem alulműveltebbek az emberek, CSAK technikailag fejlettebbek. Sőt, bizonyos szempontból előremutatóbb és természetközelibb, nyugodtabb életet éltek, amiben eleve nem volt _szükség_ az "önmegvalósítás-baromságra". Legalábbis, én sem a Közel-kelet csillagászatát és matematikáját, sem a sztyeppék művészetét és mitológiáját, sem a nyugat építészetét és tengerészetét, sem a, sem a, sem a... nem tudom "barbárnak" tekinteni.
Abban is igazad van, hogy ez nem "egoizmus". Ez sznobizmus.
Én az... és itt most gondban vagyok, mert az az út sem nem "helyes", sem nem "jó", sem nem "követendő" és végképp nem "igaz" - utamat (talán még így a legszabatosabb) "kettőtök között" látom. -
#331
A könyvtárakban porosodva parlagon hever Szókratész.
És itt van nekünk Darwin is: végül csak az életképesebb marad életben.
És itt van amit a #325-ben írtam.
Ha ez nem lenne elég itt van Konfúciusz:
"Kung hazatért. Ekkor ötvenéves volt. Az állam tanácsadója lett, főminiszter. Rövid, de ragyogó időszak következett. A hihetetlen megtörtént. A bölcs ember az állam ügyét csodálatos egyszerűséggel, könnyen, kevés tettel, még kevesebb szóval annyira helyreállította, hogy a szomszéd tartományok elkezdtek félni. Mi lesz, ha ez a miniszter ennyire megerősíti államát? A nép máris kezd seregleni hozzá. Mindenki ott akar élni. Rend van. Erkölcs van. Jólét van. Műveltség van. Mindez alig néhány hónap alatt. Kung-cénak sikerült az, ami Platónnak nem. A bölcs az államot rendbehozta.
A szomszédok között féltékenység támadt. Tsi hercege, Kung ellensége, többször el akarta csapatni. Azt el is érte, hogy kancellári állásából elmozdították. Kung most igazságügyminiszter lett, de befolyása a népre és a szellemi emberekre egyre nőtt. A kis hercegség uralkodója pedig bízott miniszterében. Ekkor Tsi hercege Kung urának ajándékba színésznőket küldött. A színésznők az udvar érdeklődését annyira lekötötték, hogy az uralkodó három napig nem áldozott, nem tartott kihallgatást és a kormányzói palotában meg se jelent. Egész udvarával, összes minisztereivel a színházat bámulta. Kung látta, hogy megbukott. Állását feladta és visszavonult."
"Ő az, aki tudja, hogy nem megy, mégis tovább csinálja? Igen. És ő a nagy harang. Mindig tudja, hogy mit kell tenni. Az egyetlen helyeset. És soha nem teszi meg senki. Egyetlen ember volt, aki megtette, ő maga. Mikor kancellár volt, megvalósította a helyes kormányzás lényegét. "Akik közel voltak, örültek, akik messze voltak, odajöttek". Az uralkodónak azonban a színház kellett. Később, amikor valaki azt mondta: a Mester nagy ember, de nem tett semmi híreset, nevetve szólt: kocsihajtó leszek, vagy íjlövész! Azt is mondhatta volna: színész. "A bölcs nem azért szenved, mert az emberek nem ismerik, hanem, mert nem tudja őket megváltoztatni.""
De ha még ez sem lenne elég nézd meg ezt itt és figyeld meg, hogy milyen ellenérzések támadnak benned mikor el kell olvasnod. És hogy mennyire hátad közepére sem kívánod.
És talán így már érthető lesz, hogy a helyzet miért úgy áll, ahogy áll.
(Konfuciusz nem mese, nem kitalált történet) -
#330
És a másik négy bekezdés? Azt akkor minek írtad?
S vajon az ötödikre írtam-e konkrétan amit írtam? -
#329
"hogy az emberek térjen végre a saját eszükhöz, és vegyék kezükbe a rohadt életüket, és saját maguk is kezdjenek már vele valamit."
Na de miért kell a lányok fejlődését mindenféle tini magazinnak, női magazinnak befolyásolni? Mert ez nem szabadság, hogy az újság nagyon burkoltan, virágnyelven ráerőlteti a lányokra, hogy mit kell csinálni. Régen mikor húgom fiatalabb volt, akkor vette ő is az ilyen szarokat, hogy Bravo Girl, Popcorn meg tudja az ég hogy mik voltak még. Beleolvastam egy két ilyenbe, és már ott is voltak ilyen teszt szerű kérdések a párkapcsolatokról, szexualitásról, ami besorolta a lányokat egy kategóriába a végén, és tanácsot adott, hogy mit kéne csinálniuk. Érdekes, hogy a fiúknak nincs nagyon ilyen magazin, nekik pornó, autós meg tudom is én milyen újságok vannak, de egyikben sincsen idióta teszt, vagy hogy mit kéne csinálnod hogy menő légy. Jó persze, nem veszi minden lány ezeket a szarokat, de biztos van rá kereslet. Tehát én nem nevezném szabadságnak azt, mikor egy külső erő (jelen esetben az újság) megmondja, hogy mit kell csinálnom. Az addig szabadság, amíg eldöntöm, hogy akarom-e azt csinálni, vagy nem. De a befolyásolás szándéka fenn áll az újság részéről. Sokkal jobb lenne, ha a lányok ilyen téren maguk fedeznék fel a dolgokat, és nem egy újságból informálódnának a dolgokról. Pl én nem olyan kérdést tennék bele egy tini lányoknak szóló magazinba, hogy "Milyen vagy a párkapcsolatban?", hanem pl hogy "Mennyire vagy segítőkész otthon?" Nem, nem rabszolgákat akarnék nevelni a lányokból, de eljön az az idő egy egészséges gondolkodású lány életében, mikor családot akar alapítani, elakarja magát kötelezni egy fiúnál. De jelen pillanatban semmi nem táplálja a lányokba ezeket a dolgokat. Jó, egy fiatal lányt nem erre kell ösztökélni, bulizik, kikapcsolódik, jön megy, tapasztal, stb. De szerintem félig meddig azért az arcuk elé kéne rakni, hogy legalább gondolatban ott legyen, hogy bizony egyszer eljön az az idő, mikor WC-t kell pucolni, pelenkázni, stb, stb. Tehát nem érzem azt a mai lányokban, hogy ők ezzel tisztában lennének, nagyon úsznak ezzel az éljünk a mának életstílussal. Lehet ez is egy korszak, de azért vannak lányok, akiken azt látom, hogy élnek meg minden, mint egy tini lány, de nincsenek ennyire eleresztve, mint a nagy átlag. Tehát ha a szülő azt mondja, hogy kislányom nem, akkor nem és kész. Nincs utána hiszti, meg könyörgés, meg nem tudom mi. Hanem felfogják hogy oké, most, nem, majd máskor. Sajna nem sok ilyen lánnyal találkoztam eddig. Már magam sem tudom mire akartam kilyukadni, de ezek a gondolatok jártak most a fejemben. :D -
Fbn Lx #328 "Hogy érezzem, hogy mi fontos neki, és hogy érezzem: vannak még elvek a világon."
Szóval szövegértelmezésből 1-es. Ez már több, mint szánalmas.
Na tényleg ez volt az utolsó kommented, amire reagáltam,
Képtelen vagy bármit is befogadni. -
#327
1. bekezdés: pár évesen még ágyba peseltem, ma már nem teszem.
Hiába a gyökerem... remélem érted miről van szó...
2. bekezdés: nem az egoistát felülmúló egoistáról beszéltem... s hogy miért ezt látod bele azon mihamarább el kellene gondolkodnod.
3. bekezdés: az ember az aranykorból származik, a gyökere az, és mára lezülött a vaskor legmélyebb bugyraiba.
Ha az ember nem az aranykort tekinti származási helyének hanem az állati barbárkort ahova vissza kéne nevelnie magát, annak következménye beláthatatlan.
4. bekezdés: ha ez valóban így lenne akkor disznónak teremtették volna az embert, akinek nincs más dolga mint moslékot zabálni és szarban hemperegni a maga csodálatos érzéseivel. -
Fbn Lx #326 Egy centit nem vágtál le abból, amiről én végig magyaráztam neked.
Az egésznek semmi köze az őskori barbár világhoz, amit te fejtegetsz nekem. És ugyanakkor mégis rengeteg köze van. több mint hinnéd.
A te bölcsőd őskori barbárok földje.
"Az ön művelésnek, az ember felülmúló ember megalkotásának, az önnemesítésnek, a szív gazdagításának, az őskori barbárság felszámolásának művelete személyes (szabad) művelet."
ami nem szolgál mást, csupán annyit, hogy hagyd el a gyökereid, hogy ne gondolj arra, ki vagy valójában, hogy honnan származol, hogy mint ember, miféle értékeket kellene vallanod, és hogy csak magaddal foglalkozz, és hogy azt hidd, többé válhatsz másoknál, ha megvalósítod önmagad. Az egoizmus legfinomabb, legnépszerűbb érvényesítési formája. TE is ezt műveled. Magyarországon is ez folyik. Ez párhuzamos az ember saját csoporténjétől, a saját hazájától való elidegenítési folyamattal.
Az egészben pedig csak a barbár részt kommentáltad. Ha számodra az irányítatlan, természetből fakadó csodás emberi érzések barbárok és elnyomnivalóak, sajnállak. Részemről befejeztem, mert egyik füleden be, a másikon ki- mintha szándékosan nem akarnád meghallani, amit mondok. És ezt nem csak velem csinálod. Kialakítottál magadnak egy illúziót, ami valami emberfölötti, de mégis emberi érték létrehozására törekszik, és ez az illúziód tele van önámítással és ellentmondással.
Többet nem baszom erre az időm, mert csak az agyam cseszi fel, hogy szélsőséges eszmékkel dobálózol, és közben nem AKAROD megérteni azt, amiről írok. Vedd már észre magad. Te boldog vagy? mert én igen.
Te átélted már a szerelmet, minden örömével együtt? mert én igen. Te úgy érzed, ez így szép, és rendben van? Mert én igen.
Akkor kérdem én: mi a franc lehet a problémád, amiért belém kötsz? Mit szeretnél elérni nálam, ha jobban érzem magam az életemben, mint te a sajátodban?
Viszlát. -
#325
Ha egy jó királyt, ki felvirágzást és gazdagságot hoz, vakon és gondolkodás nélkül követ a nép az ugyan úgy gáz, mint ha egy dilettáns barmot követne, függetlenül attól, hogy az egyik uralkodása alatt építés van a másikén pedig rombolás.
Miért?
Mert a népnek mindkét esetben fingja nincs arról, hogy mit miért csinál valójában, mi miért értékes és követendő és szükséges.
Ha elmegy a király, megy vele együtt minden... -
#324
Ohh már értem, te még mindig az őskori barbár világban élsz.
Így már minden világos a szeretet és a szerelem tekintetében - mármint az ahogy látod.
Tudod a szabadság azért kell, hogy az emberek szabadon önállóan dönthessenek mindeféle kérdésben, és akár milyen káosszal is járjon a módszer eleinte, a lényege és célja az, hogy az emberek pl ne azért ne gyilkoljanak mert azt a tízparancsolat vagy bármi más tiltja, hanem mert a gyilkolás problémásságát saját maguk, szívükben személyesen érzik.
Az aki azért nem gyilkol, mert megkötik mindenféle külső dolgokkal az amint szabadul gyilkolni fog. Sőt szívében állandóan embereket gyilkolászik. Csak beszari a kivételezéshez.
A megkötés lehet köteles megkötés is, de lehet törvény is.
És ide a gyilkolás helyébe beteheted a paráznaságot sat.
Hogy ennek a lényegét sikerül e átlátnod, abban nem vagyok biztos...
Az ősi barbár korokban nem látták át.
Ki van zárva, hogy béke és boldogság és egység legyen a világban, ha az emberek amit tesznek azt nem szabadon szívből teszik, nem saját belátásból teszik vagy nem teszik hanem mert kivülről előírják, szabályozzák, erőszakolják.
Az ön művelésnek, az ember felülmúló ember megalkotásának, az önnemesítésnek, a szív gazdagításának, az őskori barbárság felszámolásának művelete személyes (szabad) művelet.
És nem a barbárságnak kell külső gátat szabni, hanem a barbárságot kell felszámolni, amit csak úgy lehet hogy az egyes emberek szabadon belátják ennek szükségességét, és elkezdenek munkálni rajta.
Minden külső fék, a szabályozás végső eredménye a szétrobbanás, felrobbanás, forradalom.
Az médiának és a sok maszlagnak, striciknek és kurváknak, sok hülyítő újságnak és szopatásnak a lényege az, hogy az emberek térjen végre a saját eszükhöz, és vegyék kezükbe a rohadt életüket, és saját maguk is kezdjenek már vele valamit.
Nincs az a törvény ami észt adhatna az embereknek.
-
Fbn Lx #323 na úgy néz ki írtam egy regényt, de aki eddig lehordott hogy faszságokat beszélek, mindenképp olvassa el, hogy megismerje a gondolatmenetemet. -
Fbn Lx #322 te jó ég, mi megy itt.
kedves salsoul. még most az egyszer kifejtem neked a véleményem minden egyes támadási ponton. Puszta logikát fogok használni, és nem pakolok egymásra olyan szavakat, amelyeknek együtt csak hangzásuk van, értelmük nincs.
szerelem. Éltél már együtt egy lánnyal úgy, hogy tényleg szerelmesek voltatok egymásba? Nem csak szerettétek egymást.
Tudod a szeretet egészen más. Szeretet az, amit a családod, a barátaid iránt érzel, esetleg embertársaid iránt. A szeretet lehet teljesen önzetlen, a szeretet odaadó. És hogy miért? mert ha a fiúbarátod más lányokkal szórakozik, nem leszel rá féltékeny, hiszen feltételezem nem vagy buzi. A fiúk és a lányok viszont dugni is szoktak egymással, ezért vannak egymással kompatibilis testrészeink. Remélem idáig érted.
Van egy lány, akihez csak olyan szinten vonzódsz, hogy meg szeretnéd dugni. Megdugod. Elmegy, leszarod. Utánad az dugja, aki akarja.
Azért tudod csak így elengedni, mert nem köt hozzá semmi.
Nyers leszek, de tudományos tény: Miért ilyen a formája egy férfi nemi szervnek, miért ilyen alakú egy makk?
Már az őskorban is gyakori volt, hogy egyetlen nőre sokan rájártak. A férfi megtermékenyítőképesség hatékonyságát az evolúció azzal szűrte, hogy ezzel a formával a nőből, akibe beleélveztek már előtte, a következő férfi képes volt "kikaparni", és a sajátjával felülírni a dolgot. Mert már az őskorban is ment a verseny, és a legversenyképesebb adta tovább a génjeit.
Na most, hogy ez ne legyen ilyen egyszerű: Létrejött az emberben egy kémiai folyamat, melynek neve: szerelem. A szerelem lényege, hogy az adott nőt, mivel rendkívül ragaszkodott hozzá, a férfi igyekezett minden áron megvédelmezni, és mivel különösen vonzódott ehhez a gyönyörű ideához, úgy érezte, hogy ezt a nőt csak neki szánta az ég, és ha megpróbálta más férfi megdugni ezt a nőt, a férfi talán meg is ölte azt. A férfi nem engedte messze magától a nőt a törzs egyéb tagjaival privátban időt tölteni, mert már akkor is tudta, hogy a férfi társainak egyetlen gondolata ha szép nőt lát, hogy miképp dughatná meg. Meg akarta védeni attól, hogy a génjeit netán más örökítse tovább ez által a nő által, mert úgy érezte, ezt csakis neki kell megtennie. Mint mondtam, ezért már az idők kezdetén öltek.
Ha a nő nem szerette viszont, a férfi feleslegesen akarta maga mellett tartani, a nő elment, vonzották más férfiak.
Ha a nő viszontszerette, nem akart elmenni.
Azt akarta, hogy zárja egy kalitkába, hogy szeresse, hogy foglalkozzon vele egész nap, hogy ne menjen más nőkhöz, ez a férfi csak neki csináljon gyereket, mert ilyen tökéletes gyermeke egy ilyen férfitól pont neki kell, hogy legyen. Ez a szerelem lényege: a szerelem nem más, mint önzés, és minden lélegzettől való védelmezés. Senki sem mondta, hogy a szerelem erős rokonságban van a szeretettel. Szeretet az, amit akkor érezhetsz, ha elmúlt a szerelem. Az már lehet önzetlen, kivéve, ha erős ragaszkodással, a másik megszokásával párosul.
De míg világ a világ, az ember a szerelmét valamilyen szinte ki akarja majd sajátítani. Nem úgy, hogy lekorlátozza teljesen a személyi szabadságát, és egyéb szélsőséges dolgok, hanem úgy, hogy ennek az ősi ösztönnek eleget tegyen: ő az én nőm, őt más férfiak hagyják békén.
Ha a lány nem örül rendkívül annak, hogy ez így van, és hogy ennyire féltik, óvják és szeretik, akkor a lány közel sem szerelmes annyira, mint a fiú. És ez fordított esetben is ugyanígy van.
Aztán jössz itt azzal, hogy sajnálod a barátnőmet, akit kalitkába zárok.
buta gondolat.
A barátnőmmel (tudomásom szerint) nagyon jól elvagyunk, és boldog mellettem, mert úgy szeret engem ahogy én őt, és ezért nincs ellenvetése, ha más srácoktól meg akarom őt óvni. Ő is aggódik és féltékeny, ő sem nézi jó szemmel, ha szerinte szép lány közelében vagyok.
Ez ösztön, a nő és a férfi részéről is. Felesleges bárkit sajnálni, mert JÓL érezzük magunkat így, és tetszik ez a tudat, hogy a másik szeretné, ha csak az övéi lennénk. Szebben ki sem lehet fejezni a szerelmet.
Ezzel a szabadság vs. szolgaság dologgal kapcsolatban:
manapság nagyon divatos lett úgymond "felvilágosultan", liberálisan, szabadon gondolkodni. Cselekedj úgy, hogy senkinek ne korlátozd a szabadságát, azét főleg ne, akit szeretsz, legyen a te gondolkodásod is mindig szabad.
a nyugati média, a nyugati ezoterika, a nyugati "bölcs" tanítások min egytől-egyig ezt sugalmazzák.
A probléma ott van, hogy a szabad akarat elve önmagában is egy ELV.
Egy elvhez vagy láncolva, a szabadság elve nem engedi meg neked, hogy néha NE legyél szabad. Szóval mégsem vagy szabad - mert tudod ki szabad igazán?
Aki megengedheti magának, hogy bizonyos helyzetekben ne gondolkodjon szabadon, és bizonyos helyzetekben korlátozni akarja mások szabadságát.
Mert ő annyira szabad, hogy szabadnak sem muszáj lennie. Ezen gondolkodj el.
És remélem érzed, hogy hová vezet a szabad gondolkodás, hogy hová vezet az, ha mindent megengedsz, arra hivatkozva, hogy az illetőnek jogában áll mindent önmaga eldönteni.
Egy elvtelen világhoz. Egyre több kurvához (hivatását tekintve és beállítottságát tekintve egyaránt, értsd, ahogy akarod), stricikhez, egyre több drogoshoz, egyre züllöttebb vidékhez, hazug politikusokhoz, korrupcióhoz, és az emberek IRÁNYÍTÁSÁHOZ.
Ugyanúgy beállsz a sorba te is, mint mások. Szélsőliberális maszlag folyik a csapból is, ezt nyomja a privát média, ezt olvasod a könyveidben: egy énközpontú világ tucattermékeit, amik mind arról szólnak, hogy hogyan ismerd fel önnön nagyságodat.
Már a tinimagazinok és tömegesen nyomják, hogy ha nem tudsz jól szopni, ha 15 évesen még szűzlány vagy, az ciki, és ha netán ki akar sajátítani a pasid, dobd egyből, mert még fiatal vagy.
Ugye nem kell különösebben vázolnom a felnövekvő generációt, érzed te is.
Az embereknek elvek szerint kell élniük. Az embereknek szükségük van korlátozásokra, és ezeket a korlátozásokat nem csak magunk, de az emberi kapcsolataink hasznára is fordíthatjuk.
Tanuljatok meg szeretni, és tanuljátok meg értékelni azt, ha valakinek olyannyira fontosak vagytok, hogy nem akarja engedni, hogy mással legyetek. És szeressétek ezt a helyzetet, mert ilyen az életben csak egyszer, szerencsés esetben talán kétszer van. És higgyétek el, ez ad neki értelmet. Ezáltal érzitek csak, hogy összetartoztok valakivel úgy igazán. A mai nyitott kapcsolatok világa ezt minden bizonnyal nem fogja nyújtani nektek.
És egyébként is: férfi legyen a talpán, aki el tudja fojtani erőszakos gondolatait, ha a szerelme éppen más férfiakkal van. Ősi ösztön, amiről az előbb beszéltem: örülnötök kellene neki, ha valaki így érez irántatok, és fordított esetben: én örülök. A barátnőm NE hagyja, hogy más lányokkal szórakozzak, ne nézze jó szemmel, ha más lányokkal jól elvagyok, hanem szeressen, és akarjon magának. Hogy érezzem, hogy mi fontos neki, és hogy érezzem: vannak még elvek a világon. -
#321
-
#320
Kívánod salsoulnak, hogy szeressen bele egy olyan lányba, mint én? Hidd el, jobban járna, mint te. Én nem hisztizek, nem duzzogok, hanem kimondom, amit gondolok, még akkor is, ha a másik félnek ez esetleg nem tetszik.
Nem vagyok színész, nem fogok játszani. -
#319
Kértem már: ha nem érted, amit mondok, akkor először gondolkozz.
És most arra is kérlek, hogy ne személyeskedj, mert eszméletlenül felháborít.
És, ahogy itt olvasgatlak, szép lassan rájövök, hogy neked a nő nem ember, hanem egy kiállítási tárgy, és elvárod, hogy ne legyenek életfunkciói. Ez a legszomorúbb... :S -
#318
Tudod aminek külön élete van annak külön halála is van. Ne feledd!
Azt sem kontrollálhatod akarattal, bármikor cserben hagyhat... bizony... -
Hydroceph #317 Tegyük fel, hogy az vagyok. De inkább elégedetlen. Vagy inkább nem is én, de ha mégis én, akkor az kinek köszönhető? És ezen ki a fasz tud változtatni?
De nem, talán az egyetlen dolog magamon, amivel kapcsolatban nem vagyok elégedetlen. -
#316
Egyébként a szerszámod esetében is ilyen bizalmatlan paranoid vagy? -
#315
-
Hydroceph #314 ágrólszakadt jöttment? Célzás? Ez esetben a jó kurva édes anyádat.
Neked nincs erőd belemenni egy parkapcsolatba, inkább egy kibaszott tundermesében élsz, és vársz. A Terveidet feldughatod a seggedbe, ez nem egy napirend.
Valoban nincs erom éveket várni, Nem is akarok. A mesékben sem hiszek. Azt meg nem mondhatod, hogy nincs kitartásom.
Szivbol kivanom, hogy egyszer beleszeress egy ilyen minigirl féle "nősténybe". -
#313
Nézd, a nagy álom, a nagy terv, ami értelmszerűen nagy kockázattal jár nem való minden ágrólszakadt jöttmentnek.
Mert nincs hozzá sem erejük, sem akaratuk, sem hitük, sem tartásuk, sem kitartásuk.
""Felhőtlen lesz, és boldog." - Részedről, mert naiv vagy."
Inkább legyen naiv, de felhőtlen és boldog ;) -
vzajcev #312 Nadeviszont amiröl nem tud az nem fáj 
-
Hydroceph #311 Ja, vagy mert nem akarják elcseszett varakozassal tolteni az elcseszett életüket.
De gondold csak át, vajon rátalálsz egyáltalán?
Hogy mondhatod meg igy elore, hogy mi lesz? Neked lesz a "legédesebb nőd a világon", akire mellesleg nem keveset vártál, és majd pont nem fogsz szarni, hogy elveszited mi? Ne nevettess.
"Felhőtlen lesz, és boldog." - Részedről, mert naiv vagy.