Mit várnak a hölgyek?

Rajtad kívül elég kevés ember gondolkodik így, az önzés mindenkiben megvan, kiben jobban, kiben kevésbé. Én még ezek szerint nem emelkedtem felül, ha én szerelmes vagyok akkor azt kívánom, hogy õ is belém legyen szerelmes és rohadtul nem leszek tõle boldog ha egy másik faszról kezd el beszélni miközben nekem a szívem jön fel a torkomon. <#vigyor>

<#eljen>

Mondták már, hogy alpári vagy? Nem? Na, itt az ideje.
És ha nem érted, amit mondok, akkor ne hordj le mindenféle k*rvának. Köszönöm. Különösen akkor, ha nem ismersz, és nem látsz bele a kapcsolataimba.
Különben, nem, nincs barátom. Márpedig azért nincs, mert az egyetlen pasi, akiben képes vagyok bízni, az a legjobb barátom. Hozzá meg "bottal se". Kaptam már eleget az élettõl ahhoz, hogy tudjam, igazam van.
És újabb titok: ha van pasim, õ tudja meg minden örömömet-bánatomat elõször. Ettõl függetlenül a legjobb barátomnak is ugyanúgy, ugyanolyan örömmel mondom el. Viszont. Ha szakít velem a kedves, akkor mégis, szerinted kinek a nyakában fogok sírni? Elhiheted, nem fogok odamenni a sráchoz, hogy "bocsi, tudom, hogy épp most dobtál ki, de azért sírhatnék a válladon...?" Most õszintén: nem hangzik teljes idiotizmusnak?

Ja, és szépen kérlek: ha legközelebb le akarsz k*rvázni, akkor ha lehet, gondolj át más lehetõségeket is, a legrosszabbon kívül, mert nem csak az létezik. Thx.

Szar az élet.
A tied még annál is szarabb.
S rajtad kívül senki más nem tehet róla.

Csak a tettek hoznak változást - ha nem csinálsz semmit, minden pontosan ugyan úgy marad.

Az ember alapjában véve önzõ, elemi állati ösztönök munkálnak benne.
És ha nem kezd el tudatosan önmagán munkálni, ez így is marad, és eszerint fogja tengetni életét.


Anno én is hasonló cipõben jártam mint ti, s rá kellett jönnöm, hogy ezzel egyrészt csak magam alatt vágtam a fát, másrészt a kapcsolatom alatt.
Sõt, pont ilyen hozzáállás miatt futott zátonyra minden kezdeményezésem...

Mindegy, én nem elégedtem meg az akkori szar helyzetemmel és válaszok, okok után kezdtem kutatni. És meg is találtam azokat.
Idõvel be kellett látnom, hogy idiot voltam a helyzetekben és ezért valák a kudarcok.


Öt éve szerelmes voltam egy csajba, úgy igazán, õ viszont belém nem.
Ett a fene, aztán be kellett látnom, hogy végülis én azt szeretném, hogy õ igazán boldog legyen, és ha nem velem lesz az, akkor mással.
De a lényeg, hogy akit szeretek az boldog legyen.


Tudod ez már az a kategória amikor látsz egy szép virágot a réten, és nem szakítod le, hogy a vázádban három nap alatt elrohadjon... Hanem a virág javát és boldogságát tartod mindenkor szem elõtt, elõbbre valónak .

Az ember alapjában véve önzõ, elemi állati ösztönök munkálnak benne.
Alapban, önmagától nem képes szeretetre, sem nemes tettekre.

Én jártam olyan lánnyal is akinek egyszerûen nem voltak barátai, én voltam az egyetlen, nonstop nyakamon lógás. Megkockáztatom, hogy nem kevés esetben erre vezethetõ vissza ez a nagy sülve fõve, féltékenykedve dolog.

azért azt hozzá kell tenni, hogy emberbõl sokféle van. Biztos van olyan nõ aki azt szereti, hogy szigorúbbra szabott határok között fullextrában van agyonszeretgetve.

És én azt amit akkor mondtam továbbra is fenntartom.

Nekem elég ha nekem összejön a dolog 9mrd ember közt.

Aki azt hiszi, hogy az az egész világ? Vagy ez másik mese?

A pasim (utálomeztaszót) a legjobb barátom, igen, neki elmondok szinte mindent, sok olyat, amit másnak nem. De a fontossági listán ott van még 1-2 barátnõ és a család, akik közt NEM rangsorolok, mindannyian ott vannak az elsõ helyen. És igen, elõfordul, hogy legelõször nem neki mondom el örömömet-bánatomat, mert például nem õ van ott mellettem, vagy épp tudom, hogy más jobban várja ezt a hírt. Ez a kizárólagosság részedrõl annyira fojtogató még csak a hsz-eid alapján is... szeretet/szerelem, persze, de fullasztó, pláne ha még azt is be akarod határolni, hogy a barátnõd kivel barátkozzon/ismerkedjen, és kivel ne.

Én azt mondom, hogy egy pici párod felé hangoztatott féltékenység jót tesz. Jól fog esni neki, ebbõl is tud következtetni, hogy tényleg szereted, de mégsem akarod megfojtani. Nekem ez az egymás börtönében kapcsolatok nem jönnek be, kell mindenkinek a szabadság, külön szórakozás, saját baráti körében eltöltött idõ, hobbinak élés.

Ismered a mesét a kalitkába zárt madárról?

A féltékenykedés általában felesleges, de sajnos nem lehet irányítani. Most hálistennek nem vagyok féltékeny, mert nincs kire 😄

valszeg gondolt rá...de azért vagyunk emberek, mer tiszteljük és szeretjük társainkat (fõleg a nõket xD )és vissza tudjuk fogni magunkat. Nem hiszem, hogy egy értelmes ember letámadna egy lányt, ha az nem akar semmit...szal sztem tök felesleges ez a féltékenykedés...ha megcsal, abban a csaj is benne lesz-->ergó jó magasról szarik a fejedre--> hagyd ott a picsába

Túlkoros kislányok, na, ezt kell mondjam.

Aha. Mondja ez a fõfilozófus aki olyan álmovilágban él, mint a hippik a '60-as években és kisgyerekek.

Emlékeszel még mikor jöttél a valósítsd meg álmaidat stb. dumával? Közöltem, hogy fizikailag alkalmatlan vagyok rá, de te meg csak hajtogattad tovább a fenti dolgot. Ezek után valahogy nem érzem túl relevánsak, hogy te mit javasolsz...

Ne hidd azt, hogy a srác nem játszott el a gondolattal soha, mert azt nem hiszem el. Mutathat feléd akármit, mondhat akármit, akkor is gondolt rá 😊

Egy kicsikét kiforgatod a szavait, hiszen most éppen nem is jár senkivel (asszem). Mellesleg a nyakbaugrálós dolgot én sem nézném jó szemmel.

Egyébként minigirl, örülök, hogy megtaláltad azt a pasit akivel boldog(?) vagy.

Viszont nem sok embernek van erre szüksége szerintem. Az embereknek a szerelem és a parkapcsoalt fogalmárol szerintem teljesen más dolgok jutnak eszébe. Te, mint ahogy irtad, csak dugsz a pasiddal, minden mást az idiota haverjaiddal sinalsz. Nekem egy ilyenre rohadtul de nincs szuksegem. talán, de tényleg csak talán egy icipicivel többnek és fontosabbnak érzem magam, ha egy lány számára én vagyok az, akiben minden szempontbol bizik, itt most nem a féltékenykedos dologra gondolok. Inkabb a ezek a nyakban ugralos szarsagok meg a minden megbeszeles, és szerintem nem én vagyok az egyetlen a foldon, aki igy gondolja.

Kedves salsoul, régen láttam hsz ed.
Még mindig eloszor felmered a helyzeted, es az utan allsz jobbra, vagy balra?
Kiváncsi lennék a Te véleményedre is minigirl hozzaallasarol. Nem láttam, hogy nagyon fejtegetnéd/érvelgetél/támogatnád.
Azert, mert minket jobban idegesit és érdekel az, hogy nem tudjuk elérni baratnonket, vagy mert 3 pasival lakik több honapig/évig egy lakásban, mi már "hipochonder" ek vagyunk?
Esetleg az, hogy szerelmunk altal felallitott fontossagi sorrendnek kurvara de nem a tetejen vagyunk, es csak 3.4.5. nek tudjuk meg, ha jo/rossz érte "kedvesunket"?
Tudod, ezek a szarságok, hogy bizni kell, a lányok nem ugy gondolják, siman lehetnek csak barátok etc...
Baratnommel eleinte csak baratok voltunk. Mikor megismertem egy 5 éves kapcsolata volt, de hatost hagyott magamogott hogy velem legyen. Az most mindegy, hogy milyen is vagyok, vajon megérte-e. Sokkal inkább az, hogy rohadtul de el lehet casvarni a fejét egy barmennyire szerelmes lanynak is.
Nem én lennék ott neki minden nap, hogy kedveskedjek, nem én lennék az minden nap akit legeloszor meglat, nem én lennék az, akivel az egész rohadt napjat tolti...sorolhatnam. Ezek a dolgok kurvara de fontosak és nem ugy mukodik, hogy de nem akar(t) semmit.
Semmiben, semmiben nem értek Veled egyet. Irod a faszságaidat, hogy szerinted meg valami 150 éve elhunyt fasz szerint hogyan kellene élnünk egy párkapcsolatban, ezt még tetézi a sok értelmes idézet...
Jöttök a dumával, hogy elfogadni kell a masikat ugy ahogy van. Aha, csak tudod vannak azok a kapcsolatok, ahol valamit szeretunk a másikban, és valamit nem.
Ilyenkor mi van? ja, hogy kompromisszumot kellene kotni. Ha Neked azt mondanad baratnod/feleséged etc., hogy Neki elkepesztoen rosszul esik, hogy Te Évikével beszélsz meg mindent, és nem Vele, Te Évikét hivod fel elobb, és nem õt, de ettol még szeret, es meg sem fordult a fejeben, hogy elhagyjon, csak láss tisztan. Te mit tennél? "ja, kk"?
Nekem igenis vannak elvarasaim, es igenis kalitkaba zarom, de abba a rohadt kalitkaba ugy él, mint egy kibaszott hercegno, és nem kell másban keresse a megértést meg a baratot.
Szoval igen, ha mar van ra lehetosegem, akkor addig hivogatom, amig fel nem veszi azt a kurva telefont. Akár életet is menthet ha folyamatosan csörög. Ha tehetem, akkor nem hagyom, hogy fiukkal baratkozzon, foleg ne lakjon veluk, plane ne exekkel. A problemaim igencsak szorosana z ovei mellett vannak, nalam nincs az, hogy megteszek valamit, ami nekem nagyon szar, azert, hogy neki egy kicsit jo legyen. Kurvara de nem csak rola szol ez az egész.
Egy hulye kis pelda;
Baratnom nagykoroson él, van két baratnoje, egyik kecso masik cegléd, mindharman kecsora jarnak suli. Én pest, egyik baratnojenek a pasija szinten pest, masik meg tatabanya. Van egy srac a suliban, aki elég surun log rajtuk, mondvan õ is lányos pasi. A másik két srácnak elobb megfordult a fejében, hogy elkellene beszelgetni a kis homárral, hogy koccoljon, mint nekem. Boldogit nagyon, hogy nem csak engem zavar, de még csak nem is harombol kettot. Ugy gondolom, hogy ilyentéren nem velunk van a baj.

😄 a jelenlegi pasid is csak a picsád miatt lehet Veled. nincs ember aki ezt turne, es johet nekem barki a dumaval..

+1

Nem a "pasid" az, akinek eloszor elmondod, ha valami baj van? Nem Õ az, aki legeloszor megtudja, ha valami jo tortent Veled? Nem a pasid nyakaban ugralsz örömödben? Nem a pasid vállán sírsz, ha valami faszság van? Elég gusztustalan vagy, hogy beszelhetsz Te szerelemrol? Nem pasidnak kellene repulni, hanem neked. Inkább legyen baratnom is geciféltékeny, és hozzon össze 1 ora alatt 30 nemfogadott hivast, de ne ugraljon már valami másik köcsög nyakába, ha utanna nekem mondja hogy szeret, a gyereket egészbiztos, hogy szarráverném, leszarom hogy milyen primitiv megoldás, a csajt meg kibasznám.

A szexualitás inflálódása és devalválódása tény, és ennek gépszíjja sokakat magával ragad, és valóban Ember legyen aki a saját elképzeléseivel, értékrendjével talpán tud maradni - mikor azt egy világ tartja ódivatúnak, dilettánsnak sat.

A lényeg hogy az ember a szituációt ne tartsa rosszabbnak annál amilyen valójában.

Nem kell a nõknek azonnal bizalmat szavazni, meg kell ismerni õket - szerintem.
Legjobban megismerni pedig sok idõvel, és együttéléssel lehet. Nélkülözve a bugyi látogatást.
Ha õ erre azt mondja pár hét, vagy hónap után - ami valójában minden idõt összeadva egy két nap -, hogy ha nem fekszel le vele akkor pá, akkor jobb ha megy.

Persze a szexuális vegyrokonságot is ki kell vizsgálni, de úgy hiszem, hogy ezt nem a kapcsolat elején kell abban a fázisban, amikor mint embert még nem ismerik egymást kellõen a felek.

Visszakanyarodva:
Az utcán én is sok nõt látok, csinosat, aranyosat, kérkedõt, szeretetre méltót, ribancot, emo-sat sat.
Idõnként optikailag még vonzóak is, és még ha azok is: egyik se váltja ki belõlem hogy "Huu... aztaaa'...".
Egyik se vált ki belõlem csodálatot. Túlkoros kislányok, na, ezt kell mondjam.

Kalandozásban nem gondolkodok, értelmét nem látom.
A nõ és férfi szerepeket illetõen a hagyományok pártján állok.
A férfi a család külügyese, az ész, a kormányos, a nõ a család belügyese, az otthon melege, a szív .

Namost mikor az ember így keres partnert... kitartás, és bizodalom az Isteni gondviselésben...
Vagy Isten küld egyet vagy...


"Ha egy szép test látására
A szív benned habot vet,
Ne hajts sokat forrására,
S ne fonj néki kötelet:
Oh! mert ez még nem szerelem;
Csak csalóka érzemény;
Csak buborék-gerjedelem
És habként eltûnõ kény:
Egész élted pályájára,
Minden napod nyugalmára
Egy kis vér-hab nem elég; -
Egy tenger kell ahhoz még."
/Kisfaludy Sándor/


Ezt mondanám a #146-hoz.

Nem dobbanthatja meg minden jött ment paraszt az ember szívét - úgy igazán.

________________________________
ui: tudom nem vagyok trendi, mainstream, XXI. századi, de nem is akarok az lenni.

mit lehet a süketeknek?

és neked sikerült már?
mit üzensz a realizálódás túlsó oldaláról? Az üveggolyókon kívül.

csak szimplán tökéletes és tájékozatlan

valószínûleg az, hogy realiználnod kell önmagad.

degeci vagyok.

a lényeg az, hogy törekszel-e a realizálásra
az önmagadat felülmúló önmagad létrehozására

vagy belenyugszol a szarba, és annak megfelelõ örömökben lesz csak részed

Neked mi a véleményed a #146-os kommentemben leírtakról?

te sem tudsz mit kezdeni a valósággal.
inkább olvassál verseket.

szerény ember lehetsz.

az utolsó bekezdésed ugye nem gondoltad komolyan?A naivitás tetõfoka, álomvilág, mesekönyv, fantasy, nagyrészt a tanítói által sem betartott õsi filozófiai tanítás. egyszóval +1 komment a cukormáznak.

Igen, a disznók sem tudnak mit kezdeni a gyöngyökkel.

"Másrészról a szeretet nem félt senkit.
Bizalmat szavaz, és segít ha kérik - egyébként veszteg marad."

ez úgy hangzik, mint valami ógörög önjelölt filozófus marhasága. Elolvasod és szépen hangzik, de mögötte nem sok tartalom van. Ez nagyjából jellemzõ az egész hsz-ra.
sry, de egymás hátára vágott szavakra nem tudok érdemben válaszolni. Ennek az egésznek nincs értelme.

"Ha valaki IGAZÁN szeret, mindig féltékeny lesz, és SOHA nem fogja jó szemmel nézni, hogy másokkal laksz együtt. Aki tolerálja ezt, az 100%, hogy nem azért van veled, mert szeret! Az csak szeretget. Annak csak egy barátnõ vagy."

Ritkán olvasni ennél orbitálisabb baromságot.

A szeretet ott kezdõdik, hogy a másik javát akarja és azt tartja szem elõtt, és ha a másik másnál boldog, akkor az teszi boldoggá, hogy a szeretett személy boldog, még ha nem is nála.

Már megint gyanúsan egyetértünk. 😊

Igen, egészen biztosan. 😊 A bátyám azon emberek közé tartozik, akit igazi barátnak nevezek.

Igen, leosztottam.
Bizonyos fokú féltékenységet elnézek, mert én is szoktam féltékenykedni, amikor van kapcsolatom. De soha nem szabok semmilyen határt senkinek. Nem mondom azt soha senkinek, hogy nem mehet a lánybarátaival sehová. Azt sem mondanám, hogy nem költözhet vele össze. Az egy dolog, hogy õrjöngenék a féltékenységrõl, de ha nem lenne más megoldás, megérteném, támogatnám.
Erre is van példám, de szerintem már elegetek van a példáimból. xD

tudsz élvezni, csak ki van zárva, hogy fel tudj benne oldódni

"Tökéletes odaadó szeretet, ahol az illetõ csakis a másikat félti, önmagát nem, csak a mesékben létezik."
Az lehet, de a lényeg az, hogy ennek a relizálásán dolgozzon az ember, fõleg a hibákat fedezett fel (saját háza táján).
Másrészról a szeretet nem félt senkit.
Bizalmat szavaz, és segít ha kérik - egyébként veszteg marad.


Az ember nem csak számtanban, írásban, olvasásban lehet analfabéta hanem a szeretet, szerelem, párkapcsolat, szexualitás tárgyában is.
És leganalfabétább az aki úgy hiszi magáról, õ gyárilag mindent jól tud.


Tudom tudom, én vagyok a szektás idóta...
De legalább nem a paranoid hiopchonder újszülött csecsemõ aki az anyatej megvonásától retteg 24/7 úgymond.

Egyetértek. 😊 Amikor csajokkal laktam együtt, egy égõt nem voltunk képesek kicserélni, merthát ugye, az férfi munka. <#idiota>

és egészen biztos vagy benne, hogy az, hogy a bátyád, nem játszott semmilyen szerepet? 😊
"nem is gondolt rá soha" ez így elég merész kijelentés. Fiú vagyok, biztosíthatlak róla, hogy gondolt rá... hogy a fenébe ne gondolt volna.

a srácot meg azért leosztottad, mert nem nézi jó szemmel, hogy más férfiakkal együtt laksz, amikor õ nincs ott?
ez eléggé vicc szerintem.
Ha valaki IGAZÁN szeret, mindig féltékeny lesz, és SOHA nem fogja jó szemmel nézni, hogy másokkal laksz együtt. Aki tolerálja ezt, az 100%, hogy nem azért van veled, mert szeret! Az csak szeretget. Annak csak egy barátnõ vagy. Persze semmi kifogásom nincs azzal, ha erre van szüksége valakinek. Csak nekem nem.

Ez a fajta vegyeslakás szerintem már különféle elõnyökkel. "Egynemû" környezet hosszútávon szerintem az ember agyára megy.

Vagy ahogy én látom. Vannak bizonyos házimunkák amiket nem egyformán szert mindenki megoldani fõleg féri / nõ eltérések miatt. Namármost azért legyünk õszinték. Egy nõi kérésnek azért nehéz ellenálni, ha értelmes kérés.

Oks, akkor hozok másik példát, mert ebben igazad van. 😊
Fél évig laktam együtt a bátyám egyik haverjával (hangsúlyozom: haver, nem barát), és õ sem akart megdugni, nem is gondolt rá soha. És egyáltalán nem azért, mert fél a bátyámtól, hanem azért, mert engem, mint "ember" tartott/tart tiszteletben.
#210: Nem vagyok se szent, se tisztességes, szûz meg különösen nem. Volt már rá példa, hogy összejöttem haverral (megint hangsúly a haveron), egymásba is szerettünk, komolyra is fordult, viszont õ is úgy gondolta, hogy nõ ne lakjon már olyan pasival együtt, akivel nem jár. Itt nálam azon szakadt el a cérna, hogy ha nem képes bízni bennem, akkor minek is van velem...?

Egyébként a nõk szeretik fennen hangoztatni, hogy õk nagyon ügyesen képesek fiúkkal úgy együtt élni, hogy közben semmi sem történik. Még csak nem is gondolnak rá!

Elvben minden nõ rendes meg tisztességes, meg tiszta, meg minden mesebeli szar.

pont ezért mondom.
tegyük fel a haverommal együtt lakok. Miért akarnám a haverom exét megdugni a haverommal egy házban? :]

Asszem, félreérted. Már nincs köztünk semmi, barátságon kívül. 😊

ja, hogy az egyik az exed. akkor érthetõ a dolog.

Végigolvastam, amiket írtál, és nem hiszem, hogy fel vagy nõve a dologhoz. Mi az, hogy problémázol azon, hogy a barátnõd koliba, vagy egy haverjával költözik össze? Mit tegyen? Csövezzen inkább a Petõfi híd alatt? Vagy keressen pl egy tökidegen csajt lakótársnak, aki ki tudja, mekkora k*rva, és ki tudja, kiket cipel fel a lakásba?
Jelzem, 3 éve lakom Pesten, sokféle emberrel laktam már. Fiúkkal-lányokkal egyaránt. Amikor lány volt a szobatársam, hetente 4-5x rakott ki a szobából, mert hogy õ most kefélni akar.
Most egy fiúval lakom egy szobában, a másik szobában +2 fiú. Tökjól megvagyok velük, és egyik sem akar lefektetni. Meg persze a szobából sem vagyok kirakva. (ja, és eközül a 3 srác közül az egyik az exem, akivel baráti viszonyban vagyok a szakítás óta)

nem nekünk kell felnõni a kapcsolatunkhoz, hanem neked, mert ez alapján a kapcsolataid egytõl egyik SZAROK.
barátnõmnek olyan barátja is vagyok egyben, akivel mindig, mindent meg tud beszélni. Nem lenne rá szükséges hogy egyéb, nálam jobb barátot keressen, mert én állok hozzá a legközelebb, és olyan dolgokat is megosztott velem már, amiket soha, senki mással sem eddig.
Egy jó kapcsolat olyan, ha egyben jó barátok is vagytok. Ha ez hiányzik, szükségszerûen csak futókapcsolat.

Az embernek fel kell nõnie. Ezzel bizonyos dolgok együtt járnak.

Most ez komoly???
Nekem is mondhatni kizárólag fiú barátaim vannak, és ha ezt a pasim nem érti meg, akkor repül. Igen, fontosabbak a barátaim, mint bármelyik pasim is lesz, akármikor, mert tudom, hogy a szerelemnek vége lesz, a barátságnak nem.
És mondhat bárki bármit, az a barátom, akivel mindent megosztok, akinek sírok a vállán, akinek örömömben ugrálok a nyakában, egy fiú. Õ is ezt teszi velem, és semmi fizikai vonzódás nincs köztünk, és nem is volt soha. Ettõl nem leszek rossz ember, az a pasi meg, aki nem tudja elviselni a barátaimat (legyen lány vagy fiú), hát... Ide csak valami nagyon csúnyát és gonoszat tudnék írni.
Fiúk (persze, tisztelet a kivételnek), kérlek titeket, hogy nõjétek ki a paranoiátokat, és érzelmileg is nõjetek fel a kapcsaolataitokhoz. 😊

Mérték = 30 hívás pár óra alatt? Mint a mértéktartó ivás? Mérték a vödör tartó meg az asztal? <#zavart1>

szóval azt akarod bebizonyítani, hogy mivel féltékeny vagyok, már elélvezni sem tudok.
grat, megint alkottál.

Tökéletes odaadó szeretet, ahol az illetõ csakis a másikat félti, önmagát nem, csak a mesékben létezik. Ja bocs, te is képes vagy rá.
Ugyanúgy, ha meghal valaki, nem az illetõt siratja az ember, mert neki már nem lehet rossz. hanem azt, hogy NEKI milyen rossz nélküle, mert mennyire hiányzik, ez egyértelmû.
Bár lehet, ha elolvasnám a sok szektás fos könyvet amit már egyéb topikban is linkeltél, én is hamar megvilágosodottá válnék.