108
-
#28
"szabad evolúciós cella" --->ökológiai niche a szakirodalomban
A tüdő dologra: Jelenleg is a tüdőnek nevezett szervek (a légköri levegő belégzésére alkalmas szervek) teljesen eltérő evolúciós múlttal rendelkeznek, és teljesen eltérő módon is működnek. Ha egy gerinces tüdejét összehasonlítod egy pók tracheatüdejével, vagy éppen egy tüdőscsiga tüdejével akkor világosan látható, hogy mennyire eltérő szerkezeteket tud produkálni az evolúció hasonló feladatra. Nem is szólva az olyan "félmegoldásokról" min pl. a szárazföldön élő ászkarákok légzőszervei, vagy az alacsony oxigénszintű vizegben élő halak rektális oxigénfelvétele. Tehát ma is számtalan olyan légzőszerv-verzió létezik, ami ha az összes tüdővel lélegző állat eltűnne, és megnyílna a többiek előtt a sok "üres niche" akkor átalakulhatna tökéletesen funkcióképes szárazföldi légzőszervvé. -
uwu #27 Tehát ennek a hatása, még nem érződik, de nyilván fog. -
uwu #26 Az emberekre vonatkozó rész nem teljesen jó.
Az emberi faj, csak úgy mint más fajok már azért létezik egy ideje...
A civilizáció az a minek ilyen hatása van, az meg még csak pár ezer éves. -
#25
Na igen, ez a hozzászólásom nem lett túl színvonalas. 
Lényegében arra akartam rákérdezni, hogyha valamilyen úton-módon a tüdő, mint légzőszerv alkalmatlanná válna, és csak a kopoltyú maradna alternatívának, de aztán a tüdő ismételten kifizetődő lenne, vajon újra megjelenne-e, esetleg jobb hatásfokkal? A cikk végül is erről beszél, csak kisebb léptékekben.
#6 | Xantia
"Mi az, hogy "szabad evolúciós cella"?"
Olyan környezet, ahol még nincsen más állat. Legjobb példa erre talán a harkály. Látta, hogy a fakéreg kopogtatást még senki nem csinálja, gyorsan kifejlesztette a megfelelő csőrt, hosszú nyelvet, és azóta is vígan éldegél. Egyébként az evolúciós celláknak - bár lehet, hogy nem ez a pontos kifejezés rá - köszönhető, hogy különböző kontinenseken, egymással kapcsolatban nem álló fajok azonos irányban fejlődtek ki, mert a környezetük által támasztott követelmények hasonlóak voltak. Ilyen például a tatu, aminek meg vannak a megfelelői (egyező kinézet, táplálékszerzési mód, stb.) az élőhelyétől távol lévő kontinenseken is, pedig nem ugyanabból a fajból fejlődtek ki.
Az emberi evolúció érdekes, mert véleményem szerint már nem beszélhetünk ugyanarról az evolúcióról, mint az állatok esetében. Nincs meg azaz egyértelmű túlélési kényszer, ami a vadonban megvan. Már nem csak a legjobb marad fent, hanem a gyenge, vagy elkorcsosult példányok is sokáig élhetnek. Sőt, bizonyos értelemben már egy magasabb szintre léptünk - a kulturális evolúció és az ideák fejlődése a legmeghatározóbb. -
uwu #24 Nem is írtam, hogy élőlények, csak evolúciós szempontból akár annak is tekinthetőek.
Nem értem mit köteksszel, mikor szemmel láthatóan kerültem a vírusok élőlénynek való nevezését
-
#23
Helyesbítek. Hal kilőve a részemről (lásd: cápa) -
#22
Háát... Mondj nekem egy olyan halat, pókot vagy rovart amelyik elevenszülő :) -
#21
Igen, bár elég primitív az idő rövidsége miatt (asszem pár évig csinálták)
Szintén a Drosophilákkal csinálták, és arra alapozták, hogy egy közös populációból kiindulva külön csak a sötétben aktívabban és csak a világosban aktívabban párosodó egyedeket szaporították. Azt hiszem 50 körüli generáció után már összengedve a két populációt azok nem párosodtak egymással, mert az egyik csak világosban a másik csak sötétben volt aktív. -
#20
A faj emberi fogalom, a természet nem foglalkozik ilyesmivel. A szaporodásképtelen utód, mint kritérium ahhoz, hogy ne nevezhessük ugyanannak a fajnak, túl erős. A farkast és a kutyát jellemzően külön fajnak tekintjük, mégis képesek szaporodóképes utódot létrehozni.
Az egész téma a fajokkal kapcsolatban pont az evolúciós elmélettel elavulttá vált, de egyelőre nincs jobb. Azért mégsem lehet teljes génszekvenciával jellemezni az élőlényeket...
Úgyhogy szerintem a kérdés filozófiai, jelentősége meg nincsen. -
#19
A vírusok nem élőlények!
Ennek ellenére evolúcióra képesek, és valóban velük történtek a legelső és legegyszerűbb evolúciós kísérletek. (Pl. egy nagyon régi híres kísérlet volt ha jól emlékszem, hogy vírustenyészethez a reverz transzkriptáz fehérjéjüket -ez írja be a vírus genomját a gazdáéhoz hasonlóvá- gátló anyagot adtak, egyre növekvő mennyiségben. A végén olyan vírus verziók jöttek létre amik az átíródáshoz már igényelték az eredetileg gátló hatású anyagot) -
Archenemy #18 Ebből is az látszik, hogy a sok oda-vissza-fejlődgetés röhelyes külsőt eredményez.
:p -
Alfa Of NS #17 Az evolúció a környezethez való alkalmazkodást jelenti. Ha visszaállítunk egy régi környezetet, akkor az csak kis részben eredményezi azt, hogy a genetikai kód a régihez hasonlít. Inkább a meglévő genetikai kód próbál alkalmazkodni a környezethez, új kódot létrehozva. Minnél nagyobb a távolság a régi és az új élőlény között, annál nagyobb esellyel történik ez így.
A jelenségre az egyik legszebb példa a Koboldmaki. Ősei eredetileg éjszakai életmódot folytattak, ezért éjszakai szemük volt. A Koldboldmakik az evolúció során áttértek egy rövid időszakra a nappali életmódra, ezért elvesztették éjzakai szemüket. Ezután ismét éjszakai életmódra tértek át, de nem visszafejlesztették éjszakai szemüket (ez lehet hogy nem is lehetséges), hanem egy sokkal egyszerübb módszert választottak és megnövelték a szem méretét. Az eredmény itt látható:
![]()
-
uwu #16 Ez a jelenség is az evolúció műve.
Mivel van egy csomó ember aki eltartja őket, így sikeresnek mondhatóak, jól megélnek, és szaporodnak is mint a gomba. Majd ha nem lesz aki eltartsa őket, ők is eltűnnek, de addig minden marad a régiben. -
#15
Olyan nincs, hogy nem működik... -
#14
Én csak azt sajnálom, hogy az evolúció az embereknél már nem működik. Igazán kihalhatna pedig néhány államilag támogatott népcsoport. -
#13
Feltalálták a spanyolviaszt.
Mindenki tudta, hogy az evolúció a környezethez való alkalmazkodást szolgálja, és ha egy tulajdonság nem hátrány az adott környezetben, akkor az nem fog csak azért eltűnni, mert régen nem volt. -
uwu #12 A vírusok talán a legprimitívebb élőnek tekinthető lények.
Szerintem, ha bizonyíték kell az evolúcióra, ott kéne kutakodni.
De ez nem hiszem, hogy érdekli a tudósokat. Aki biológus szakember, annak nem kérdés, hogy van-e evolúció.
Ezzel foglalkozni igazából politika, nem tudomány, de ezt szerintem hagyjuk. -
uwu #11 tudtommal nem.
De ezen nincs mit csodálkozni. Az elmélet még 200 éves sincs, a fajok kialakulása az elmélet szerint is kb millió éves nagyságrend alatt megy végbe.
Ezt ha 1-2 nagyságrenddel felgyorsítod, még akkor sem lehet pár száz év alatt modellezni.
Sóval tárgytalan a téma. Bár én annyira nem értek hozzá, csak olyan általános műveltség szinten vagyok vele. Erre igazából te is rájöhettél volna
-
Aviak #10 Kísérlet nem volt, de erre vonatkozó megfigyelés már igen. Bizonyos csigafajnál (hadd ne keressem meg melyik) a populáció egy bizonyos része elkülönült egy hosszabb időszakra az eredeti törzsterületen élő társaiktól, majd később amikor élőhelyeik ismét átjárhatóak voltak egymás számára, már nem szaporodtak egymással, külön fajt alkottak. Nyilván kísérletesen ezt problémás megismételni, mert sokezer év kell hozzá, de molekulárisan ellenőrizhető, hogy valóban így történt. -
trrope #9 Látom itt vannak kábé kozzáértő emberek. Azt akarom csak kérdezni h volt már olyan kísérlet, ami során 'A' fajból 'B' faj lett rengeteg nemzedék után?
Tehát konkrétan az érdekelne, hogy kísérletileg bizonyított-e, hogy új faj létrejöhet puszta szelekció útján?
Kösz -
GABOR16 #8 sőt.. a madarak tüdeje bizonyos szempontból fejlettebb az emlősökénél... -
Archenemy #7 "Csak abban az esetben, ha valaki elkezdi felsorolni, "
Én úgy emlékszem, hogy van az ilyesminek előzménye :p
"De mi van, ha csak úgy tudnak az emlősök helyére lépni, hogy újra kifejlesztik a tüdőt"
pl. a hüllőknek meg a madaraknak is van tüdejük, és egyik sem emlős. -
Xantia #6 Mi az, hogy "szabad evolúciós cella"?
Bármikor, akár ebben a pillanatban is megszülethet egy olyan hal, amely tüdőszerű képződénye van, mert mivel társai nem kapnak oxigént kopoltyún keresztül - az ő génjei szaporodnak tovább.
Például az emlősőkre jellemző elevenszülőség nagyon sok fajnál megjelent már (halaknál, hüllőknek, rovaroknál, pókoknál).
Az állandó testhőmérséklet kialakulásához is inkább az kell, hogy a minden évszakban, napszakban legyen elegendő táplálék. Ha adott, akkor viszonylag hamar megjelenhet egy valamilyen módon állandósított testhőmérseklet. -
#5
Az "emlős" nem evolúciós niche(fülke, talán?). A kis testű rovarevő pl evolúciós niche. Aztán hogy egy kis testű rovarevő, vagy hüllő, vagy madár, az már részletkérdés.
Az meg, hogy lesz-e újra emlős... Ha csak a fő szempontot nézzük, akkor az emlősök nagy előnye az, hogy a magzat fejlődése során védve van. Ez meg már van néhány kígyónál, amelyik a testében kelti ki a tojásait. Effektíve ugyanaz a hatás, csak más szervrendszerrel érik el.
A tüdő jóval régebbi cucc, mint az emlősök. Már a kétéltűeknek, hüllőknek is van. Nem kéne újra kifejleszteni.
Olyan sem nagyon van, hogy "kipusztulnak az emlősök". Nemigen van olyan dolog a világban, ami kiválogatná az emlősöket... És mint a cikkből kiderül, ha véletlenül előfordulna ilyen, egyáltalán nem biztos, hogy lenne még egyszer emlős. -
GABOR16 #4 Se füle, se farka annak amit mondasz :D
Az emlősök előtt is voltak lények akik a szárazföldön éltek, és a madarak előtt is voltak lények akik repültek :) -
#3
Vajon van-e olyan 'script' az evolúcióban, hogy a már csődöt mondott túlélési technikák újra kialakulnak? Tegyük fel, hogy kihal az összes emlős. Vajon lesznek-e újra emlősök? Mert ugye, ahonnan kipusztultak, ott szabad evolúciós cella, vagy mi jelenik meg, amit nagyon szívesen betöltene minden állat, ha éppen úgy mutálódna. De mi van, ha csak úgy tudnak az emlősök helyére lépni, hogy újra kifejlesztik a tüdőt? Esetleg egy jobb, nagyobb hatásfokú tüdőt? -
#2
Csak abban az esetben, ha valaki elkezdi felsorolni, hány nagy tudós volt vallásos, és hány vezetett piros Ladát. :b -
Archenemy #1 Evolóciós cikk. Jól tudjuk, mit jelent ez.
Fléééééém!
:p
