#25
Na igen, ez a hozzászólásom nem lett túl színvonalas.
Lényegében arra akartam rákérdezni, hogyha valamilyen úton-módon a tüdő, mint légzőszerv alkalmatlanná válna, és csak a kopoltyú maradna alternatívának, de aztán a tüdő ismételten kifizetődő lenne, vajon újra megjelenne-e, esetleg jobb hatásfokkal? A cikk végül is erről beszél, csak kisebb léptékekben.
#6 | Xantia "Mi az, hogy "szabad evolúciós cella"?"
Olyan környezet, ahol még nincsen más állat. Legjobb példa erre talán a harkály. Látta, hogy a fakéreg kopogtatást még senki nem csinálja, gyorsan kifejlesztette a megfelelő csőrt, hosszú nyelvet, és azóta is vígan éldegél. Egyébként az evolúciós celláknak - bár lehet, hogy nem ez a pontos kifejezés rá - köszönhető, hogy különböző kontinenseken, egymással kapcsolatban nem álló fajok azonos irányban fejlődtek ki, mert a környezetük által támasztott követelmények hasonlóak voltak. Ilyen például a tatu, aminek meg vannak a megfelelői (egyező kinézet, táplálékszerzési mód, stb.) az élőhelyétől távol lévő kontinenseken is, pedig nem ugyanabból a fajból fejlődtek ki.
Az emberi evolúció érdekes, mert véleményem szerint már nem beszélhetünk ugyanarról az evolúcióról, mint az állatok esetében. Nincs meg azaz egyértelmű túlélési kényszer, ami a vadonban megvan. Már nem csak a legjobb marad fent, hanem a gyenge, vagy elkorcsosult példányok is sokáig élhetnek. Sőt, bizonyos értelemben már egy magasabb szintre léptünk - a kulturális evolúció és az ideák fejlődése a legmeghatározóbb.