Ősi perui piramisra bukkantak egy műholdfelvételen

ha-ha<#mf1>

"Spam?"
Igen. Mindenki nem árulhat Viagrát vagy hamis Rollex órákat a neten.

Spam? Akkor itt meg is állhatunk. Attól tartok bármit felhozhatok, az minden áltudomány meg ilyesmik lesznek. Na csókolom.<#ejnye1>

Aranyoska!
Én akkor átrágtam magam ezeken a spameken, amikor téged kiskanállal etetett az óvónéni.
Valami komolyabbal gyere.

Sehol semmi? Epikurosz, nagyon ajánlom figyelmedbe a következõ 2 részes videót. Remélem tudsz angolul:
Az 1. rész
A 2. rész

Komolyan mondom nézd meg! Jó, lehet hogy ezeket nem idegenek csinálták, bár szerintem az is lehet, de akkor egy igen fejlett civilizációnak kellett lennie vmikor a nagy vízözön elõtt, mert hogy ezeket nem a kõkorszaki emberek tologatták 100 km.-eken keresztül, az tutibiztos.

Ezek mind érdekes történetek, alkalmasak az emberi érdeklõdés felcsigázására, de én egyikük hitelességében sem hiszek. Úgy vagyunk ezekkel is, mint az ufókkal: milliós adatbázist lehetne megtölteni a különféle állítólagos bizonyítékokkal és megfigyelésekkel, de valójában sehol semmi.

Perszehogy mond vmit. Ez a baj az egésszel, hogy a saját relativitásunk határain belül találgatunk. És mindig az általunk megmagyarázható vagy érthetõ elméletet fogadjuk el. Csakhogy az is csak egy elmélet. És lehet, hogy sok esetben a bonyolultabb, általunk érthetetlen elméelt az igaz, vagyis a realitás.

Aha értem. De szerintem még az sem lenne elég, ha a Föld minden egyes köbcentiméterét átvizsgálnánk, mert pl. lehet, hogy az amit keresünk, idõközben egy olyan térrészbe mozdult el amit már átvizsgáltunk. Véleményem szerint az egyetlen megoldás az lenne, ha átszitálnánk a Föld anyagát, aztán pedig odébb újra összeraknánk, kizárva a fent vázolt hiba lehetõségét.

Occam borotvája mond valamit?

Jah, és találtam egy remek mester - tanitvány párbeszédet:

Sríla Prabhupáda: A Föld kerülete huszonötezer mérföld; átkutattad az összes kõzetréteget és a talajt az egész Földön? Mindenütt végeztél ásatásokat?
Tanítvány: Nem.
Sríla Prabhupáda: Ezért az elsõ vádpontunk Darwin ellen a következõ: azt mondja, hogy nem voltak emberi lények millió évekkel ezelõtt. Ez nem tény. Látjuk, hogy ma az emberi lények együtt léteznek más fajokkal, és ebbõl arra kellene következtetnünk, hogy mindig ez volt a helyzet. Mindig jelen volt az emberi élet. Darwin nem tudja bebizonyítani, hogy nem volt emberi élet több millió évvel ezelõtt. (…😉
Én pedig azt mondom, hogy nem tanulmányoztad az egész világot. Megvizsgálta Darwin a bolygó összes kontinensét? Lement a tengerek legmélyére, és feltárta ott a Föld rétegeit? Nem. Tehát tökéletlen a tudása. Ez egy relatív világ, és itt mindenki relatív tudás birtokában beszél. Ezért kellene egy olyan személytõl tudást szereznünk, aki nincs ezen a relativitáson belül.

Külömben vannak nem olyan régi felfedezések is. Pl.:

Vaskehely az oklahomai szénbányából
1949. január 10-én Robert Nordling egy vaskehelyrõl készült fényképet küldött Frank L. Marshnak, a Michigan államban lévõ Berrien Springs egyetemére, az Andrews University-be. Nordling azt írta: "Meglátogattam egy barátom múzeumát Észak-Missouriban. Az õ érdekességei között szerepelt az a vascsésze, amelyet a mellékelt fotón láthat."

Ebben a magánmúzeumban a vaskelyhet a következõ, eskü alatt tett nyilatkozattal együtt állították ki, amelyet Frank J. Kenwood tett Sulphur Springsben, Arkansas államban, 1948. november 27-én: "Miközben az oklahomai Thomas városban a Municipal Electric Plantnél dolgoztam 1912-ben, egy jókora méretû szilárd széndarab került a kezembe, amely túl nagy volt ahhoz, hogy használni tudjam. Egy kõtörõ kalapáccsal szétvertem. Ez a vaskehely esett ki a közepébõl, otthagyva a lenyomatát a széndarabban. Jim Stall (a vállalat egyik alkalmazottja) tanúja volt a széntörésnek, és látta, amint a csésze kiesett. Kinyomoztam a szén forrását, és úgy találtam, hogy az oklahomai Wilburton bányáiból származik." Robert O. Fay, az Oklahomai Geológiai Szolgálat tagja szerint a wilburtoni szénbányából nyert szén 312 millió éves.

Vagy:

Egy cipõtalp Nevadából
1922. október 8-án a New York Sunday American címû lap American Weekly melléklete egy jelentõségteljes cikket hozott le, amely ezt a címet viselte: "A megkövesedett, 5 000 000 éves cipõtalp rejtélye". A cikk szerzõje, Dr. W. H. Ballou azt írta: "Nemrégiben, miközben a nevadai kövületeket vizsgáltam, John T. Reid, a tekintélyes bányamérnök és geológus hirtelen megállt és kifejezetten megzavarodva és csodálkozva lefelé nézett egy kõre, ami a lába mellett feküdt. Oda, ahol a szikla egy darabján egy lenyomatot látott, ami úgy nézett ki, mint egy emberi lábnyom! <6.6 Ábra> A közeli vizsgálat azt mutatta, hogy ez nem egy meztelen lábnak a lenyomata, hanem láthatóan egy megkövesült cipõtalp. Az elsõ része hiányzott, de legalább a kétharmadának megvolt a rajzolata, és e körvonal mellett jól kirajzolódóan cérnavarrás futott, amely láthatólag összetartotta a talpat a felsõrésszel. Továbbá egy másik varrásvonal is volt rajta, valamint középen, ahol a lábnak kellett nyugodnia - hogy a tárgy tényleg egy cipõtalp legyen -, egy bemélyedés volt, pontosan úgy, mint amikor az ember sarokcsontja dörzsöli és elkoptatja a cipõtalp anyagát. Így egy olyan kövületet találtunk, ami a tudomány elsõszámú rejtélye. A kõ, amiben megtalálták, legalább 5 000 000 éves...
...Hozzátehetem, hogy legalább két geológus (akiknek a neve egy napon majd napvilágra kerül) beismerte, hogy a cipõtalp valódi fosszilizáció egy triászkori kõben." A triászkori követ, amely ezt a megkövült cipõtalpat hordozza, jelenleg jóval több mint ötmillió évesnek tartják. A triászkort ma általában 213-248 millió évvel ezelõttre datálják."

Még egy:

Fémcsövek franciaországi mészkõben
Y. Druet és H. Salfati 1968-ban bejelentették, hogy félig ovális fémcsöveket fedeztek fel, amelyek azonos formájúak, de különbözõ méretûek. Ezeket krétakori mészkõben találták (6.7 Ábra). Forrásunk William R. Corliss mûve, az Õsi ember: a rejtélyes tárgyak kézikönyve (Ancient Man: A Handbook of Puzzling Artifacts). A leletadó mészkõréteget egy kõbányában tárták fel Saint-Jean de Livetben, Franciaországban, és legalább hatvanöt millió évesre becsülik. Alapos mérlegelés és néhány más feltételezés elvetése után Druet és Salfati arra a következtetésre jutottak, hogy hatvanöt millió évvel ezelõtt intelligens lények éltek.

Mivel több információra vágytunk, írtunk a Caen Egyetem geomorfológiai laboratóriumának, ahová Druet és Salfati jelentésszerûen átadták mintadarabjaikat, de nem kaptunk választ. Kérjük az olvasókat, hogy - amennyiben rendelkeznek ilyennel - hozzanak tudtunkra bármilyen információt ezzel az esettel vagy hasonló esetekkel kapcsolatban, hogy belefoglalhassuk könyvünk késõbbi kiadásaiba!

És végül az afrikai golyók, amelyekre az egyik hsz.-emben céloztam:

Vésett gömbök Dél-Afrikából
Az elmúlt néhány évtized során dél-afrikai bányászok sok száz fémgömböt találtak, amelyek közül legalább egynek három párhuzamos véset fut körbe az oldalán (6.9 ábra). J. Jimson cikke szerint a gömbök két csoportra oszthatók: "az egyik szilárd kékes fém, fehér pettyekkel, a másik típus pedig egy üreges gömb, fehér, szivacsos középsõ résszel." Roelf Marx, a klerksdorpi múzeum kurátora Dél-Afrikában, ahol néhány gömböt tárolnak, azt mondta: "Ezek a gömbök igazi rejtélyek. Úgy tûnik, mintha ember készítette volna õket, ugyanakkor azonban a földtörténet azon idõszakában, amikor nyugovóra tértek e sziklában, még nem létezett értelmes élet. Ilyet még sohasem láttam."

Írtunk Roelf Marxnak a gömbökkel kapcsolatos további tájékoztatásért. Levélben válaszolt 1984. szeptember 12-én. "Semmi tudományos anyag nem jelent meg a gömbökrõl, a tények azonban a következõk: pirofillitben találták, amelyet Nyugat-Transvaalban, Ottosdal városa mellett bányásznak. A pirofillit egy elég puha másodlagos ásvány, csupán a hármas szintet éri el a Mohs-skálán, és 2,8 milliárd évvel ezelõtt üledékképzõdés eredményeként jött létre. Másrészt a gömbök, amelyeknek a szerkezete belül szálas, és egy héj veszi körbe õket, nagyon kemények - még acéllal sem lehet õket megkarcolni." A Mohs keménységi skála Friedrich Mohsról kapta a nevét, aki tíz ásványt választott ki viszonyítási pontokként a keménység jelzésére, amelyek közül a zsírkõ a legpuhább (1), a gyémánt pedig a legkeményebb (10).

Hozzánk írt levelében Marx azt is említette, hogy A. Bisschoff, a Potchefstroom Egyetem geológia-professzora azt mondta neki, hogy a gömböket összekeményedett limonit alkotja. A limonit egy fajta vasérc. Az összekeményedett limonit egy tömör, kerek kõtömeg, amelyet egy középpont körüli cementálódás alakít ki.

Azzal a hipotézissel, hogy a tárgyak összekeményedett limonitok lennének, egyetlen probléma van: a keménységük. Ahogy fentebb említettük, a fémgömböket még acélheggyel sem lehet megkarcolni, ami az jelzi, hogy különlegesen kemények. Az ásványok általános leírása szerint a limonit csupán 4-tõl 5,5-ig jelentkezik a Mohs-skálán, ami egy viszonylag alacsony keménységi szintre utal. Továbbá a összekeményedett limonitok általában csoportokban jelennek meg, összetapadt szappanbuborék-halmazhoz hasonlóan. Úgy tûnik, normál esetben soha nem jelentkeznek egymástól elkülönülten, teljes gömbként, ami a kérdéses tárgyak esetében látható. Ezen kívül általában nem párhuzamos vésetekkel az oldalukon jelennek meg.

Témánk szempontjából az a gömb érdekel bennünket a legjobban, amelynek egyenlítõi részén három párhuzamos véset fut körbe. Még ha el is fogadnánk, hogy ez a gömb egy összekeményedett limonit, akkor is tekintetbe kellene vennünk a három párhuzamos vésetet. Elfogadható természetes magyarázat hiányában a bizonyíték talány marad, nyitvahagyva azt a lehetõséget, hogy a dél-afrikai, 2,8 milliárd éves ásványi üledékben talált vésett gömböket értelmes lények készítették.

Nem is mondok semmit, nézzétek a dátumokat... nameg a minimálisra becsült koraikat a leleteknek...

Epikurosz, ilyenkor azt szoktam modnani, hogy nézz utánna a Mahábharátának, vagy vmelyik Óind szanszkrit iratnak.

Óké, nem volt fejlett civilizáció, de akkor miért irnak benne földkörüli pályán lévõ várakról meg városokról, nameg repülõgépekrõl, amiket az istenek és emberek egyaránt készitettek? Csomó ilyen dolog van, és szerintem a jelenleg tanitott ókor elõtti idõszak még közel sem igaz. Ebben teljesen biztos vagyok.

Azt pl. ki hiszi el a tisztelt régészeknek, hogy az aztékok által megtalált nap és holdpiramist az állitólagosan éppen a kõkorszakból kijött ember épitette, ráadásul az összes piramis egy, a naprendszerben található bolygót jelöli.

Azt se értem, miért kellett volna egy Õsi szuper-fejlett civilizációnak feltétlenül szenet vagy akár melyik más vagy kõolajat bányásznia? Mivan, ha egy teljesen más irányba fejlõdtek. Vagy egyáltalán miért kellett volna elfogynia a szénnek meg a kõolajnak pl.? Lehet, hogy egykor sokkkkal több volt belõle, vagy amint modtam, nem is használták.

Vagy pl. a 15. sz.-ban a hajós térképek, amiken az antarktisz JÉG NÉLKÜL található, vagy amelyeken jóval felfedezése elõtt amerika nyugati és keleti partjai is be vannak jelölve.

Feltételezések szerint ez a szupercivilizáció Atlantisz lehetett, de van még csomó része a földnek, amely már rég elmerült, pl.: Lemúria vagy a Csendes-ócean közepén egykor elterülõ feldrész...

Külömben meg ezt a szuperfejlett civilizációt ne Kr.e. pár ezer évre tegyétek. Sokkal hamarabbra. Szerintem az a világmértû ekokatasztrófa tett be nekik, amit ma Vízözön néven ismerünk pl.: a bibiliából, vagy sok más õsi könyvbõl...

Jól látom, hogy az összes „lelet” 19. századi? Amikor a régészeti kutatásokat elég lazán kezelték, és rengeteg volt a hamisítási botrány. Ma is elõfordulnak.

Amúgy nem kellene átsiklani az alább betett érvem felett: egy fejlett civilizáció szerintem törvényszerûen átmegy az atomkorszakon, és a radioaktív hulladékokkal kezdeni kell valamit. A bátaapáti vagy bátaszéki atomtemetõt is több tízezer évre építik. Hun vannak az õskori fejlett civilizációk atomtemetõi?

Oké, nem foglalkoztak az atommal, de szenet, kõolajat, gázt csak égettek. Ehhez képest jó sok ilyen ásványi kincset benne hagytak a földben, hogy még ma is bányásszuk õket...

Milljószor leírtam: nincs „tökéletes bûntény”, minden civilizáció nyomokat hagy maga után. A kontinensek vándorlása, a tektonikus mozgások, és az ezzel járó vulkáni tevékenység, földrengések, árvizek stb. sok minden eltörölnek, az nem vitás, de árulkodó nyomok úgyis maradtak volna. Ha nem egyéb, hát egy Földrõl fellõtt ûrállomás a Holdon, vagy a Marson.

Következtetés:
Az õskori emberi civilizációk nem voltak olyan primitívek, mint egyes hiányos tudású embertársaink hiszik, a kor színvonalának megfelelõ kifinomult cuccokat készítettek már sok ezer évvel ezelõtt is, de nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy mai fogalmaink szerinti fejlett mûszaki civilizáció itt a Földön elõttünk nem létezett.

Nem az ujkroiakra gondoltam, hanem az olyan állok koponyáira, amelyek több száz ezer vagy több millió évvel ezelõtt haltak meg.

Nem, nem Daniken, és nem, nem is egy youtube videóból szedem. Pár éve olvastam egy könyvet, bár az már inkább lexikon volt, ott irtak ezekrõl a leletekrõl, de igazán csak akkor figyeltem fel rájuk, amikor a Discoveryn meg a Historyn is szó esett róluk. It egy link pár ilyen érdekes dologról, kicsit lejjebb olvashattok róluk: LINK Ajánlom a szkeptikusok figyelmébe, akiknek mindenre van "ésszerû magyarázatuk"...

Olvasd el ezt. 😊

az oskorbol azert erdekesebb. nemtom honnan veszi ezt Pares, remelem nem az ufomagazin 4673. szamaval jon mint bizonyitek..

Nem tudom, mirõl beszélsz, de olyan koponyákat, amiken lyuk van és ezt ólom (vagy egyéb) golyók csinálták, elég sokat lehet találni az újkori történelembõl is 😄

Sõt, Bátaszéken nem is kell építeni sok miriádért, csak újból be kell üzemelni a paleócivilek atomtemetõit.

Én arra vagyok kiváncsi, mikor fognak arról irni, hogy pár éve a több millió éves szénben fûzött nyakláncot találtak, vagy hogy az afrikai aranybánák mélén tökéletes gömb alakú kis ólomgömböket találtak, ráadásul vannak olyan marha koponya leletek, amelyeket több száz ezer évre datálnak, és mindegyiknek a homlokán egy luk van, több mint valszinû, hogy ezek az ólom vagy milyen golyók csinálták... de van még rengeteg ilyen...

Tyû!

Kínában is vannak..

Így van, sehol nem írják hogy ezeket a lyukakat nem a haláluk után vágták a koponyákba. Másrészrõl az ominózus mondat mindkét része a levágott fejekre vonatkozik, tehát: " severed "offering heads ... have circular holes cut into the forehead" és " severed "offering heads ... were perfectly prepared from an anatomical point of view". A második tagmondat nem ez elsõ részben szereplõ lyukakra vonatkozik, hanem a koponyákra általánosságban

Nem forrás, logika.

szokd meg 😊

Levágott áldozati fejekrõl van szó a szövegben. Nem tudom ebbõl a szövegbõl, hogyan lehetne arra következtetni, hogy éltek még a mûtét után.

Persze, tudunk olyan "mûtétekrõl", akár az õskorból is, amikor meglékelték a koponyát, és az áldozat életben maradt, de a konkrét esetben nem tudom errõl van-e szó. Legalábbis az eredeti szövegben ennek nem találtam nyomát.

Igen. Rossz az eredeti. Ellenben a te forrásoddal...

Rossz az eredeti. Mértanilag tökéletes körrõl van ott szó.

én úgy fordítanám, hogy :
Kör alakú lyukakat vájtak a homlokon amit anatómiai szempontból tökéletesen kiviteleztek.

Hát ezt nagyon másképp nem lehet fordítani, de a lényeg az, hogy azért kivitelezték tökéletesen, mert nem halt bele a páciens egyrészt, valamint a lyuk technológiai kivitelezése a mai szemmel is tökéletesnek mondható volt.

Valóban nehéz visszaadni az értelmét, de ezért is szép szakma a tolmácskodás meg a szakfordítás.

és ezt honnan vetted? megvan a forrás?

"They have circular holes cut into the forehead and were perfectly prepared from an anatomical point of view," Drusini said. "

de itt épp az volt az impozáns hogy életben maradt.. és volt olyan hogy a 3.után is éslt még.. nekiállt gyógyulni a csont..

Ha már nem veszik a fáradtságot hogy esetleg több forrás alapján egy rendes cikket írjanak, akkor esetleg a fordításra kéne legalább minimálisan odafigyelni.
"áldozati bemutató fej" helyett bõven elég lett volna az "áldozati fej" pl. (offering heads) valamint az eredeti szövegbõl kiderül, hogy az anatómiai pontosság nem a lyukakra vonatkozik, hanem a fejek preparálására ha jól értem.

Erre várok én is már mióta...

Kíváncsi vagyok mikor találnak egy hatalmas köralakú szerkezetet ami ismeretlen anyagból készült és furcsa jelek vannak rajta <#alien><#banplz>

Impozáns és "anatómiailag helyes" lyukat vágni azért nem akkora teljesítmény, ha nem kell életben maradnia a páciensnek - akkor meg fõleg, ha már elötte kinyuvadt.

Ja meg az Uncharted c játék is valami hasonló volt.😉))

inkább szimmetrikusan elhelyezve, vagy. pl kutacsok találkozási pontjában.

de hát ugye az sg fordítási tudása...

... na az a szánalmas...

Szerintem meg rohadt érdekes! <#mf1>

szánalmas...

"Kör alakú lyukakat vájtak a homlokukba, anatómiai szempontból tökéletesen elkészítve"

Hogyan lehet anatómiailag pontos egy lyuk a homlokon? 😄 😛

Hmm..mintha egy film is így kezdõdött volna..<#banplz><#eplus2>