74
-
egyén #74 És bármit veszel abban 30% energiaár benne van. -
Epikurosz #73 -
Epikurosz #72 Jövedéki adó: 35%!
-
#71 Igen ez tok jo lenne, de ez senkinek sem erdeke, vagyis cegek, befolyasos politikusok, akarki, nem gondol ra komolyan mert nincs azonnali profit. Sajna ilyen a mai vilag. A feudalis v eppen a torzskozossegi rendszerekben elorelatobbak voltak a nepek; most max a hatterhatalom az elorelato, de az nem az atlagember erdekeit nezi, elhiheted. :( -
Piel #70 Végül is nem értem miért van az, hogy egyre több és több energiát akarunk fejleszteni, miközben felégetjük a Földet. Miért nem energia megtakarítással teremtjük meg a fejlődéhez szükséges plusz energiát? Annyi pénzből amibe a műhold és az összes energiatermelő kütyü kijön, abból kifejleszthetnénk a családi házak energiatakarékos szerkezeteit. Ilyenekre gondolok mint a hűtőszekrény vagy a klíma. Nem csak arra gondolok, hogy ezek a szerkezetek csak néhány év üzemelést bírnak ki, majd kidobjuk őket. Sokkal hatékonyabb lenne az energiafelhasználás ha a családi ház vagy a panelháznál rendszerben gondolkodnánk. Milyen pazarlás az, hogy használunk egy klímaberendezést, ami energiát zabálva a környezetünket fűti, miközben plusz energiát használva vizet melegítünk. Miért ne lehetne rendszerbe kötve a klíma és/vagy a hűtőszekrény és vizet melegítene a fürdéshez, mosogatáshoz? Ez nem pazarlás? Ezer apró dolog van egy házban amit jobbá lehetne tenni csak meg kellene mutatni az embereknek, hogy másképpen is lehetne csinálni. Meg kell teremteni a feltételeit, hogy mezőgazdasággal foglalkozó települések biogázt fejlesszenek és ezt saját áraikon továbbadják a lakosságnak! A technológiánk megvan rá. Még nem vagyunk elég érettek? -
#69 -
toto66 #68 "Napelem, szélturbina, biomassza, atom, Perendev motor, geotermika, meg még minden, amit el tudsz képzelni."
Persze, csak ezek arányait is vedd figyelembe, az összes alternativ, csak töredékét tudja a szükségesnek fedezni... (sajnos)
És még azt is vizsgálni kell, mennyit nyerünk és mennyit veszítünk, úgy pénzben mint környezetünkben. (pl: a teljes energiaszükséglet egy jelentős részét szélturbinával akarnánk előállítani, az már elég környezetszennyező lenne)
Sajnos most nincs megfelelőbb az atomerőműnél... az alternatívok csak korlátozottan alkalmasak...
-
CELL9999 #67 Hé "Tetsuo", ilyen a mai világ--->semmi alternatíva, csak a fosszílis erőforrások kiaknázása, kibáníászása...ami persze (azt a néhány ezer f..szt leszámítva) senkinek sem jó...sőtt. -
#66 Jah bocsi, azt alapnak vettem, h csodas Karpatmedencenket kihasznalva furdunk a geotermikus energiaban es pl melegvizre napkollektort hasznalunk (ami telen is biztositja azt), nameg mar epitesnel odafigyelnek a fe'ny es ho"komfortra (h ne kelljen pl legkondi).
Az olcso arammal -ha szukseges- meghajthato magas hatasfoku hoszivattyu is.
-
#65 "Erről papolok már évek, évtizedek óta, de egyik fületekn be, a másikon ki.
Te a s..be is atomerőművet dugnál, holott azt ugatom, hogy: több, több, több lábon állás"
Látom szelektív az emélkezeted neked is. TÖBBSZÖR is leírtam már, hogy az energetika nem törekszik monokultúrára. Ezt Aszódi Attillan is megemlítette itt
A lényeg a hangsúlyon van és jelenleg a rendszer simán elbírna több atomerőművet és szükség is van rájuk.
-
Epikurosz #64 Erről papolok már évek, évtizedek óta, de egyik fületekn be, a másikon ki.
Te a s..be is atomerőművet dugnál, holott azt ugatom, hogy: több, több, több lábon állás.
Napelem, szélturbina, biomassza, atom, Perendev motor, geotermika, meg még minden, amit el tudsz képzelni.
Így biztosítható, hogy ha az egyik leül vagy kiesik, a többi pótolja.
Technikai sokszínűség! Műszaki diverzitás!
Ezt egy józan paraszti ésszel gondolkodó ember is tudja. -
#63 Szélkerék még esetleg, de a napelem ára még mindig a csillagos eget veredesi máshoz képest. Valóban előny a villamosáramnál a kombinált betáplálhatóság bár ennek is vannak teljesítménybeli korlátai. A gond az, hogy amikor hideg van akkor keveset süt a Nap mert tél van vagy rossz idő... A szélkerék is olyanm, hogy télen a legnagyobb hideg akkor van mikor alacsony nyomású légtömeg megüli a területet. Szintén nincs szél... -
#62 Ma azert jobb hatasfoku keszulekek vannak mint pl 15 eve, es praktikus h nem kell minden lakasba gaz stb. A rendszert kiegeszitheti napelem v szelkerek (ezek hatasfoka is novekszik az evek soran) -fogyaszto szinten, ami nem sok energia ugyan, de a fogyasztoi szokashoz igazitva megtakaritas lehet. -
#61 Az elektrofom fűtés nagyon rossz ötlet. Borzalmas hatásfoka van amennyire én tudom. A megnövekedett villamosáram igények miatt mindenképpet kell +2 blokk, de én egy új erőművet látnék szívesen. -
#60 Jah en is olyat szeretnek..
Eladhatnank az energiat, elektromosan futenenk, elektromosan tomegkozlekednenk..
Az ebbol kifejlodo ill ezt igenylo K+F-et kamatoztatnank a vilagban (pl licenszelnenk a know how-t)..
Nem fuggnenk senkitol, plane nem a ruszkiktol..
Csak sajnos ez utopia, ugyanis Magyarorszag mar csak egy gyarmat, amit ilyen kapok iranyitanak mint pl Gyurcsany v epenseggel Orban.. a nev nemszamit hiszen Muppet Show az egesz parlament. -
LPG #59 "Nagyjából ezek a lehetőségek. Meg tartozik hozzá egy főként bölcsészekből álló politikai döntéshozó réteg (nem csak jelen kormányunkat értve ide), akinek a csavar és a csapágy ugyanazt jelenti, hiszen mindegyik forog. A villany meg úgyis a konnektorból jön."
Nincs egy hatalommal felruházott, elkötelezett, szakmai réteg Magyarországon. Döntéshozó rétegünk a pofázáshoz, a kamu pályázatok írásához, pénzeltüntetéshez nagyon ért. Nagyon helyesen mondod, az ellenzék is dettó.
Más hozzáállással már Svájc szintjén lehetnénk, de legalább Lengyelországén. -
#58 Én szeretnék VÉGRE egy olyan kőkemény kormányt aki fruti helyett telepíti az atomerőműveket, hogy azután nyáron eladhassuk az energiát, télen meg fűthessünk vele és végre függetlenedhessünk állítólagos "ellenségeinktől" (nomeg a "barátainktól" is). -
Munkas #57 Ha már így belejöttünk az energetikába:
A gőzturbinákban valóban számottevő hatása van a működésük közben képződő „vízcseppeknek” a mi korlátozza a működésüket, ezért szokás nagyobb erőműveknél több turbinát sorbakötni és a kettő közé egy cseppleválasztót és egy hőcserélőt (az újrafűtés miatt) tenni.
A gázturbináknál a gépészeti rész jóval egyszerűbb. Persze itt is van lehetőség a turbinából kilépő még forró gázokkal gőzt is gyártani és az gőzturbinára vezetve tovább javul az egész rendszer hatásfoka. Ma az ipari gyakorlatban ezeknek a legjobb.
Persze vannak még lehetőségek, pl. két hőtanilag jelentősen eltérő közeg (pl. víz és higany) használata a hőkörfolyamatban amivel tovább javítható az erőművek hatásfoka.
És itt jönnek be a költségek. Hiába van sok előnye az Audinak a Suzukival szemben, ha csak az a cél hogy mennyibe kerül, hogy eljussunk A-ból B-be a Suzuki többszörös előnyben van.
Az erőműveknél is ez a helyzet + az érdekek:
Gázturbinák: a legolcsóbb telepíteni őket és gyakorlatilag minden teljesítmény tartomány elérhető közepes üzemeltetési költségek mellett. Ezért a politikusok kedvence: nem kerülnek sokba, gyorsan elkészülnek, így nincs az veszély, hogy az ő ciklusuk alatt kell kifizetni az építés költségeit és majd az utóduk avatja fel és kovácsol belőle politikai tőkét.
Hőerőművek: Közepes telepítési és üzemeltetési költség, és ezekről van a legtöbb üzemeltetési tapasztalat és hazai szakemberháttér, így szintén sokaknak érdeke a telepítésük.
Ezekből csinálnak még biomassza (szalmabála és erdőtüzelő) erőműveket, amelyek szerintem nagyobb környezeti kárt okoznak, mint hasznot, de a propaganda jól el tudja adni megújuló erőforrásként.
Mivel az ilyen forrásból származó áramot drágábban kell átvenni, így a termelőknek gazdaságosabb is (mi meg emiatt fizetünk többet az olcsó áramért is), ezért szokás a régi lepukkant amúgy gazdaságtalan erőműveket biomasszásítani.
Atomerőművek: Állatában 3-5-ször drágább őket létesíteni (és ennyivel tovább is tart), viszont 3-5-ször olcsóbban is termelik az áramot, úgy hogy közben félreteszik a leszerelésük és a hulladékok ártalmatlanítási költségeit. Ezért ez lenne a racionális megoldás. Azonban a költsége és hosszú építési idő miatt nem szeretik. Ezt nálunk a kusza törvényi háttér és a hatóságok (hozzá nem értésére épülő rövidlátó „védd a hátsódat filozófiából” eredő) akadékoskodása még hosszabbá és drágábbá teszi.
Aztán jön a többi divatos, ám de annál gazdaságtalanabb energetikailag bukó beruházás: szélerőművek egy szélvédett medencében fekvő országban, vízerőművek kis esésű folyóinkra (mondjuk a Bősit azért be kellett volna fejezni), naperőművek viszonylag magas szélességi körön stb.
Nagyjából ezek a lehetőségek. Meg tartozik hozzá egy főként bölcsészekből álló politikai döntéshozó réteg (nem csak jelen kormányunkat értve ide), akinek a csavar és a csapágy ugyanazt jelenti, hiszen mindegyik forog. A villany meg úgyis a konnektorból jön.
-
fleezeum #56 akkor már inkább ozmózis erőműveket vagy árapály erőműveket kéne építeni
más: a napelemekkel az a baj,h rongálódnak. elkerülhetetlen,h a szabadban legyenek,ahol az időjárás rongálja őket... (mellesleg a szélerőművekkel is ez a baj...egy év alatt a 10%-ukat kell lecserélni) -
fleezeum #55 csak arra gondolt,h a gőz alapvetően a víz légnemű halmazállapota vagyis gáz...tehát a gőz egyfajta gáz
nyelvtanilag ezért azt gondolhatnánk,h a gázturbinák egy speciális fajtája a gőzturbina... písz -
vax #54 Ez igaz, de az idő előre haladtával a különbőző javak elérhetősége, fajlagos költsége jelentős mértékben változnak. Bizom benne az űrbe jutás, juttatás ktg-i és a napelemek előállítási költségei is hosszabb távon erősen csökkenő irányba haladnak. -
#53 Persze a fokulonbseg a #39-ben van leirva. :) -
#52 Goz- vs Gazturbina
Ha jol tudom a goz eleg durvan amortizalja a rendszert (speci rez, titan, stb anyagok kellenek), viszont sokkal nagyobb energiat ad at, mint a gaz. Az "aerodinamikaja" is teljesen mas, a lapatok, a szelepek, minden mas alaku.
Bar nem nagyon vagom en sem. Pl nem tudom h mit jelent a faradt goz, miert nem eleg azt csak felmelegiteni ujra.. minek kell lecserelni?? -
#51 Ez olyan HAARP Project szeruen felremagyarazott dolog szvsz. -
#50 Mar 1Mrd? 1re dragabb az a ceruza.. -
#49 Kb. annyi hasonlóság, mint benzin és dízel motor közt. Mindkettő szénhidrogén hajtású és vannak benne dugattyúk. Az égési folyamat azonban teljesen más ahogy a motor más főbb elemei is. -
Icegod #48 én erre egy forintot nem kötlenék. Feljuttatni egy több km-es átmérőjű napelemet... milliárd év alatt nem termeli vissza azt a pénzt.
Ott van nekünk a sok sivatag, oda is jut elég napfény, aki meg kevesli, egy görbített tükörrel, vagy egy lencsével több fényt begyűtjhet (sokszor annyit, mint a világűrben 'simán'), és így az űrbeküldős megoldáshoz képest szinte ingyen nyertünk egy csomó plusz napfényt (sokkal többet, mint amennyit a légkör elnyel) :)
Egyébként valóban az atomé a jövő, láttam egy összehasonlítást egyszer, 800 tonna szénből nyert energiának felel meg 10 gramm urániumból nyert energia (ha jól emlékszek), és össze lehet hasonlítani 800+ tonna széndioxid és 10 gram használt uránium környezetszennyező hatását...
Molnibalage: Sanyix sztem azért problémázik, mert a gőz-, és gázturbina alapvető működése ugyanaz: légnemű anyag forgat egy tengelyt, amin soksok lapát van. Tény, hogy a légnemű anyag minősége alapvetően befojásolja a termelékenységet, meg sok mást is, de az alapvető működés ugyanaz. -
#47 Már mi kettő közül? -
#46 Na igen...Tesla bácsi "egyszerűbben" megoldotta, ezernyi lehetőség van az ilyeneken kívül. -
Locotus #45 -
Locotus #44 Troll szagot érzek.
-
#43 Epikurosz nem mond rosszat:
http://www.hg.hu/cikk/europa_jovoje___a_szahara_
akárhogy is nézzük, egy ilyen megoldás nagyságrendekkel olcsóbb és megvalósíthatóbb már a jelenlegi technológiákkal is. Arról nem is beszélve, hogy a sivatagot is hasznosíthatni lehetne. -
ihateworkdays #42 Kicsit hajaz ez a műholdról lrküldött lézer az aranyszem (Goldeneye) James Bond filmhez...reméljük Észak_kore nem tervez ilyet csinálni. -
Epikurosz #41 Ne papolj, hanem azt mond meg őszintén, hogy melyik a gazdaságosabb? -
teddybear #40 Egyszerűen: a gázturbina a meghajtását az elégetett anyag égésgázaiból kapja. A gőzturbinának az előzőleg így vagy úgy felhevített gőz adja a meghajtáshoz szükséges energiát.
A hőerőművekben kazánokkal termelik a gőzt, ami azután megforgatja a GŐZturbinákat.
A gázturbinához nem kell más csak egy generátor, és máris kész az erőmű.
Kinézetre hasonlók, de nem egyezik meg az egyik a másikkal. Más a működési elvük, érted? -
#39 "LOL ez mekkora marhaság... akkor egy modern repülő légcsavarját ne nevezzük légcsavarnak, mert tök máshogy néz ki, mint a wright testvérek légcsavarja"
Ez légcsavar és légcsavar összehasonlítás nem korrekt a turbinákoz, nem anaglóg. A régi és új légcsavarok "csak" az üzemi parmétereikben és a felhasznált szerkezeti anyaban térnek el ettől és az alájuk rakott nagyobb erőforrások miatt nagyobb a teljesítményük.
A gáz- és és gőztubina NEM ILYEN! Gondolod VICCBŐL van két külön neve? A gőőzturbinák max. 550-600 fokos gőzzel üzemelnek a gáztrubinákban (főleg harci gépeken) a turbina latpátozása előtt a gázhőmérséklet elérheti az 1450 fokot is. Vágod mi a különbség a kettő között te észlény? NEM továbbfejlesztése egyik a másiknak ahogy te írtad elbaszott hasonlataidat. LAIKUSNAK talán ugyanazok, de NEM AZOK! Nehéz a felfogásod? Már értem miből jön sok felkiáltójeled. Nem értesz semmihez, de belepofoázol mindenbe.
-
#38 LOL ez mekkora marhaság... akkor egy modern repülő légcsavarját ne nevezzük légcsavarnak, mert tök máshogy néz ki, mint a wright testvérek légcsavarja :DD
A dízelmotort meg nem szabad belsőégésű motornak nevezni, mert nem benzinnel megy :)
Na ez az orbitális baromság. -
#37 Nem, nem igaz. Teljesen más hőmérsékleti tartományban működnek. A lapátozásuk is eltérő a közeg víztartalma miatt. Emiatt azonos méretben a két gép teljesítménye is eltér egymástól. Ha nem értesz hozzá akkor legalább ne védd az obritális baromság kijelentéseidet. -
#36 tökmindegy, ugyan az, csak a neve más meg ami hajtja. Ha finggal hajtanák akkor is ugyanaz lenne. -
teddybear #35 Ez a tervezet a gazdaságossági okokból eleve elvetélt ötlet, hiába szimpatikus.