Kísérlet igazolja az űrenergia életképességét

És bármit veszel abban 30% energiaár benne van.

Jövedéki adó: 35%!

Igen ez tok jo lenne, de ez senkinek sem erdeke, vagyis cegek, befolyasos politikusok, akarki, nem gondol ra komolyan mert nincs azonnali profit. Sajna ilyen a mai vilag. A feudalis v eppen a torzskozossegi rendszerekben elorelatobbak voltak a nepek; most max a hatterhatalom az elorelato, de az nem az atlagember erdekeit nezi, elhiheted. 😞

Végül is nem értem miért van az, hogy egyre több és több energiát akarunk fejleszteni, miközben felégetjük a Földet. Miért nem energia megtakarítással teremtjük meg a fejlõdéhez szükséges plusz energiát? Annyi pénzbõl amibe a mûhold és az összes energiatermelõ kütyü kijön, abból kifejleszthetnénk a családi házak energiatakarékos szerkezeteit. Ilyenekre gondolok mint a hûtõszekrény vagy a klíma. Nem csak arra gondolok, hogy ezek a szerkezetek csak néhány év üzemelést bírnak ki, majd kidobjuk õket. Sokkal hatékonyabb lenne az energiafelhasználás ha a családi ház vagy a panelháznál rendszerben gondolkodnánk. Milyen pazarlás az, hogy használunk egy klímaberendezést, ami energiát zabálva a környezetünket fûti, miközben plusz energiát használva vizet melegítünk. Miért ne lehetne rendszerbe kötve a klíma és/vagy a hûtõszekrény és vizet melegítene a fürdéshez, mosogatáshoz? Ez nem pazarlás? Ezer apró dolog van egy házban amit jobbá lehetne tenni csak meg kellene mutatni az embereknek, hogy másképpen is lehetne csinálni. Meg kell teremteni a feltételeit, hogy mezõgazdasággal foglalkozó települések biogázt fejlesszenek és ezt saját áraikon továbbadják a lakosságnak! A technológiánk megvan rá. Még nem vagyunk elég érettek?

<#eljen><#levele><#beka2><#nezze><#csodalk><#email><#banplz><#help><#wilting><#taps>

"Napelem, szélturbina, biomassza, atom, Perendev motor, geotermika, meg még minden, amit el tudsz képzelni."
Persze, csak ezek arányait is vedd figyelembe, az összes alternativ, csak töredékét tudja a szükségesnek fedezni... (sajnos)
És még azt is vizsgálni kell, mennyit nyerünk és mennyit veszítünk, úgy pénzben mint környezetünkben. (pl: a teljes energiaszükséglet egy jelentõs részét szélturbinával akarnánk elõállítani, az már elég környezetszennyezõ lenne)
Sajnos most nincs megfelelõbb az atomerõmûnél... az alternatívok csak korlátozottan alkalmasak...

Hé "Tetsuo", ilyen a mai világ--->semmi alternatíva, csak a fosszílis erõforrások kiaknázása, kibáníászása...ami persze (azt a néhány ezer f..szt leszámítva) senkinek sem jó...sõtt.

Jah bocsi, azt alapnak vettem, h csodas Karpatmedencenket kihasznalva furdunk a geotermikus energiaban es pl melegvizre napkollektort hasznalunk (ami telen is biztositja azt), nameg mar epitesnel odafigyelnek a fe'ny es ho"komfortra (h ne kelljen pl legkondi).
Az olcso arammal -ha szukseges- meghajthato magas hatasfoku hoszivattyu is.

"Errõl papolok már évek, évtizedek óta, de egyik fületekn be, a másikon ki.
Te a s..be is atomerõmûvet dugnál, holott azt ugatom, hogy: több, több, több lábon állás"

Látom szelektív az emélkezeted neked is. TÖBBSZÖR is leírtam már, hogy az energetika nem törekszik monokultúrára. Ezt Aszódi Attillan is megemlítette itt

A lényeg a hangsúlyon van és jelenleg a rendszer simán elbírna több atomerõmûvet és szükség is van rájuk.

Errõl papolok már évek, évtizedek óta, de egyik fületekn be, a másikon ki.
Te a s..be is atomerõmûvet dugnál, holott azt ugatom, hogy: több, több, több lábon állás.

Napelem, szélturbina, biomassza, atom, Perendev motor, geotermika, meg még minden, amit el tudsz képzelni.

Így biztosítható, hogy ha az egyik leül vagy kiesik, a többi pótolja.

Technikai sokszínûség! Mûszaki diverzitás!

Ezt egy józan paraszti ésszel gondolkodó ember is tudja.

Szélkerék még esetleg, de a napelem ára még mindig a csillagos eget veredesi máshoz képest. Valóban elõny a villamosáramnál a kombinált betáplálhatóság bár ennek is vannak teljesítménybeli korlátai. A gond az, hogy amikor hideg van akkor keveset süt a Nap mert tél van vagy rossz idõ... A szélkerék is olyanm, hogy télen a legnagyobb hideg akkor van mikor alacsony nyomású légtömeg megüli a területet. Szintén nincs szél...

Ma azert jobb hatasfoku keszulekek vannak mint pl 15 eve, es praktikus h nem kell minden lakasba gaz stb. A rendszert kiegeszitheti napelem v szelkerek (ezek hatasfoka is novekszik az evek soran) -fogyaszto szinten, ami nem sok energia ugyan, de a fogyasztoi szokashoz igazitva megtakaritas lehet.

Az elektrofom fûtés nagyon rossz ötlet. Borzalmas hatásfoka van amennyire én tudom. A megnövekedett villamosáram igények miatt mindenképpet kell +2 blokk, de én egy új erõmûvet látnék szívesen.

Jah en is olyat szeretnek..
Eladhatnank az energiat, elektromosan futenenk, elektromosan tomegkozlekednenk..
Az ebbol kifejlodo ill ezt igenylo K+F-et kamatoztatnank a vilagban (pl licenszelnenk a know how-t)..
Nem fuggnenk senkitol, plane nem a ruszkiktol..
Csak sajnos ez utopia, ugyanis Magyarorszag mar csak egy gyarmat, amit ilyen kapok iranyitanak mint pl Gyurcsany v epenseggel Orban.. a nev nemszamit hiszen Muppet Show az egesz parlament.

"Nagyjából ezek a lehetõségek. Meg tartozik hozzá egy fõként bölcsészekbõl álló politikai döntéshozó réteg (nem csak jelen kormányunkat értve ide), akinek a csavar és a csapágy ugyanazt jelenti, hiszen mindegyik forog. A villany meg úgyis a konnektorból jön."

Nincs egy hatalommal felruházott, elkötelezett, szakmai réteg Magyarországon. Döntéshozó rétegünk a pofázáshoz, a kamu pályázatok írásához, pénzeltüntetéshez nagyon ért. Nagyon helyesen mondod, az ellenzék is dettó.
Más hozzáállással már Svájc szintjén lehetnénk, de legalább Lengyelországén.

Én szeretnék VÉGRE egy olyan kõkemény kormányt aki fruti helyett telepíti az atomerõmûveket, hogy azután nyáron eladhassuk az energiát, télen meg fûthessünk vele és végre függetlenedhessünk állítólagos "ellenségeinktõl" (nomeg a "barátainktól" is).

Ha már így belejöttünk az energetikába:
A gõzturbinákban valóban számottevõ hatása van a mûködésük közben képzõdõ „vízcseppeknek” a mi korlátozza a mûködésüket, ezért szokás nagyobb erõmûveknél több turbinát sorbakötni és a kettõ közé egy cseppleválasztót és egy hõcserélõt (az újrafûtés miatt) tenni.
A gázturbináknál a gépészeti rész jóval egyszerûbb. Persze itt is van lehetõség a turbinából kilépõ még forró gázokkal gõzt is gyártani és az gõzturbinára vezetve tovább javul az egész rendszer hatásfoka. Ma az ipari gyakorlatban ezeknek a legjobb.
Persze vannak még lehetõségek, pl. két hõtanilag jelentõsen eltérõ közeg (pl. víz és higany) használata a hõkörfolyamatban amivel tovább javítható az erõmûvek hatásfoka.
És itt jönnek be a költségek. Hiába van sok elõnye az Audinak a Suzukival szemben, ha csak az a cél hogy mennyibe kerül, hogy eljussunk A-ból B-be a Suzuki többszörös elõnyben van.
Az erõmûveknél is ez a helyzet + az érdekek:

Gázturbinák: a legolcsóbb telepíteni õket és gyakorlatilag minden teljesítmény tartomány elérhetõ közepes üzemeltetési költségek mellett. Ezért a politikusok kedvence: nem kerülnek sokba, gyorsan elkészülnek, így nincs az veszély, hogy az õ ciklusuk alatt kell kifizetni az építés költségeit és majd az utóduk avatja fel és kovácsol belõle politikai tõkét.

Hõerõmûvek: Közepes telepítési és üzemeltetési költség, és ezekrõl van a legtöbb üzemeltetési tapasztalat és hazai szakemberháttér, így szintén sokaknak érdeke a telepítésük.
Ezekbõl csinálnak még biomassza (szalmabála és erdõtüzelõ) erõmûveket, amelyek szerintem nagyobb környezeti kárt okoznak, mint hasznot, de a propaganda jól el tudja adni megújuló erõforrásként.
Mivel az ilyen forrásból származó áramot drágábban kell átvenni, így a termelõknek gazdaságosabb is (mi meg emiatt fizetünk többet az olcsó áramért is), ezért szokás a régi lepukkant amúgy gazdaságtalan erõmûveket biomasszásítani.

Atomerõmûvek: Állatában 3-5-ször drágább õket létesíteni (és ennyivel tovább is tart), viszont 3-5-ször olcsóbban is termelik az áramot, úgy hogy közben félreteszik a leszerelésük és a hulladékok ártalmatlanítási költségeit. Ezért ez lenne a racionális megoldás. Azonban a költsége és hosszú építési idõ miatt nem szeretik. Ezt nálunk a kusza törvényi háttér és a hatóságok (hozzá nem értésére épülõ rövidlátó „védd a hátsódat filozófiából” eredõ) akadékoskodása még hosszabbá és drágábbá teszi.

Aztán jön a többi divatos, ám de annál gazdaságtalanabb energetikailag bukó beruházás: szélerõmûvek egy szélvédett medencében fekvõ országban, vízerõmûvek kis esésû folyóinkra (mondjuk a Bõsit azért be kellett volna fejezni), naperõmûvek viszonylag magas szélességi körön stb.

Nagyjából ezek a lehetõségek. Meg tartozik hozzá egy fõként bölcsészekbõl álló politikai döntéshozó réteg (nem csak jelen kormányunkat értve ide), akinek a csavar és a csapágy ugyanazt jelenti, hiszen mindegyik forog. A villany meg úgyis a konnektorból jön.

akkor már inkább ozmózis erõmûveket vagy árapály erõmûveket kéne építeni
más: a napelemekkel az a baj,h rongálódnak. elkerülhetetlen,h a szabadban legyenek,ahol az idõjárás rongálja õket... (mellesleg a szélerõmûvekkel is ez a baj...egy év alatt a 10%-ukat kell lecserélni)

csak arra gondolt,h a gõz alapvetõen a víz légnemû halmazállapota vagyis gáz...tehát a gõz egyfajta gáz
nyelvtanilag ezért azt gondolhatnánk,h a gázturbinák egy speciális fajtája a gõzturbina... písz

Ez igaz, de az idõ elõre haladtával a különbõzõ javak elérhetõsége, fajlagos költsége jelentõs mértékben változnak. Bizom benne az ûrbe jutás, juttatás ktg-i és a napelemek elõállítási költségei is hosszabb távon erõsen csökkenõ irányba haladnak.

Persze a fokulonbseg a #39-ben van leirva. 😊

Goz- vs Gazturbina
Ha jol tudom a goz eleg durvan amortizalja a rendszert (speci rez, titan, stb anyagok kellenek), viszont sokkal nagyobb energiat ad at, mint a gaz. Az "aerodinamikaja" is teljesen mas, a lapatok, a szelepek, minden mas alaku.
Bar nem nagyon vagom en sem. Pl nem tudom h mit jelent a faradt goz, miert nem eleg azt csak felmelegiteni ujra.. minek kell lecserelni??

Ez olyan HAARP Project szeruen felremagyarazott dolog szvsz.

Mar 1Mrd? 1re dragabb az a ceruza..

Kb. annyi hasonlóság, mint benzin és dízel motor közt. Mindkettõ szénhidrogén hajtású és vannak benne dugattyúk. Az égési folyamat azonban teljesen más ahogy a motor más fõbb elemei is.

én erre egy forintot nem kötlenék. Feljuttatni egy több km-es átmérõjû napelemet... milliárd év alatt nem termeli vissza azt a pénzt.

Ott van nekünk a sok sivatag, oda is jut elég napfény, aki meg kevesli, egy görbített tükörrel, vagy egy lencsével több fényt begyûtjhet (sokszor annyit, mint a világûrben 'simán'), és így az ûrbeküldõs megoldáshoz képest szinte ingyen nyertünk egy csomó plusz napfényt (sokkal többet, mint amennyit a légkör elnyel) 😊

Egyébként valóban az atomé a jövõ, láttam egy összehasonlítást egyszer, 800 tonna szénbõl nyert energiának felel meg 10 gramm urániumból nyert energia (ha jól emlékszek), és össze lehet hasonlítani 800+ tonna széndioxid és 10 gram használt uránium környezetszennyezõ hatását...

Molnibalage: Sanyix sztem azért problémázik, mert a gõz-, és gázturbina alapvetõ mûködése ugyanaz: légnemû anyag forgat egy tengelyt, amin soksok lapát van. Tény, hogy a légnemû anyag minõsége alapvetõen befojásolja a termelékenységet, meg sok mást is, de az alapvetõ mûködés ugyanaz.

Már mi kettõ közül?

Na igen...Tesla bácsi "egyszerûbben" megoldotta, ezernyi lehetõség van az ilyeneken kívül.

Troll szagot érzek.

Epikurosz nem mond rosszat:
http://www.hg.hu/cikk/europa_jovoje___a_szahara_
akárhogy is nézzük, egy ilyen megoldás nagyságrendekkel olcsóbb és megvalósíthatóbb már a jelenlegi technológiákkal is. Arról nem is beszélve, hogy a sivatagot is hasznosíthatni lehetne.

Kicsit hajaz ez a mûholdról lrküldött lézer az aranyszem (Goldeneye) James Bond filmhez...reméljük Észak_kore nem tervez ilyet csinálni.

Ne papolj, hanem azt mond meg õszintén, hogy melyik a gazdaságosabb?

Egyszerûen: a gázturbina a meghajtását az elégetett anyag égésgázaiból kapja. A gõzturbinának az elõzõleg így vagy úgy felhevített gõz adja a meghajtáshoz szükséges energiát.
A hõerõmûvekben kazánokkal termelik a gõzt, ami azután megforgatja a GÕZturbinákat.
A gázturbinához nem kell más csak egy generátor, és máris kész az erõmû.

Kinézetre hasonlók, de nem egyezik meg az egyik a másikkal. Más a mûködési elvük, érted?

"LOL ez mekkora marhaság... akkor egy modern repülõ légcsavarját ne nevezzük légcsavarnak, mert tök máshogy néz ki, mint a wright testvérek légcsavarja"

Ez légcsavar és légcsavar összehasonlítás nem korrekt a turbinákoz, nem anaglóg. A régi és új légcsavarok "csak" az üzemi parmétereikben és a felhasznált szerkezeti anyaban térnek el ettõl és az alájuk rakott nagyobb erõforrások miatt nagyobb a teljesítményük.

A gáz- és és gõztubina NEM ILYEN! Gondolod VICCBÕL van két külön neve? A gõõzturbinák max. 550-600 fokos gõzzel üzemelnek a gáztrubinákban (fõleg harci gépeken) a turbina latpátozása elõtt a gázhõmérséklet elérheti az 1450 fokot is. Vágod mi a különbség a kettõ között te észlény? NEM továbbfejlesztése egyik a másiknak ahogy te írtad elbaszott hasonlataidat. LAIKUSNAK talán ugyanazok, de NEM AZOK! Nehéz a felfogásod? Már értem mibõl jön sok felkiáltójeled. Nem értesz semmihez, de belepofoázol mindenbe.

LOL ez mekkora marhaság... akkor egy modern repülõ légcsavarját ne nevezzük légcsavarnak, mert tök máshogy néz ki, mint a wright testvérek légcsavarja 😄D

A dízelmotort meg nem szabad belsõégésû motornak nevezni, mert nem benzinnel megy 😊

Na ez az orbitális baromság.

Nem, nem igaz. Teljesen más hõmérsékleti tartományban mûködnek. A lapátozásuk is eltérõ a közeg víztartalma miatt. Emiatt azonos méretben a két gép teljesítménye is eltér egymástól. Ha nem értesz hozzá akkor legalább ne védd az obritális baromság kijelentéseidet.

tökmindegy, ugyan az, csak a neve más meg ami hajtja. Ha finggal hajtanák akkor is ugyanaz lenne.

Ez a tervezet a gazdaságossági okokból eleve elvetélt ötlet, hiába szimpatikus.

Ekkora mennyiségû energia átvitelénél tökmindegy a mûködési frekvencia, úgyis baj, ha belekerülsz.

Ja és mellesleg a gázturbinás erõmû hatûsfoka atomszar, azok nagyrész követeõ erõmûvek, a gyors változást reagálják le.

Bocs, de most iszonyatos baromságot írtál. Ne keverd a szezont a fazzonnal. A gázturbinás erõmû szénhidrogén elégetésével közvetlenül egy turbinát hajt meg ami tengelyteljesítményével forgat egy generátort.

At atom- és hõerõmûvek GÕZturbinát használnak. A hasadás során vagy az tüzelõanyag elégetésével keletkezett nagynyomású telített gõzzel a GÕZturbina lapátjait forgatja meg a hûlõ és expandáló gõz.

Hatásfok? Nem ez a lényeg. A CO2 emisszióra vetítva lényeges az. Az atomerõmû azért verhetetlen mert iszonyatos mennyiségû villamos áramot termel iszonyatosan kevés üzemanyaggal és ZÉRÓ CO2 emisszióval. Az nukleáris hulladék a jövõben nem lesz az, mert a tenyésztõreaktorokban jószerivel mindent fel tudnak majd használni. Saját magának gyárt üzemanyagot mûködés közben. Rádásul elég érzéketlen az urán változásának árára. Az utóbbi 5-6 évben az urán ára 10-szeresére nõtt, de az áram árában ez alig jelentkezik. A dúsítás költésge az ami igazán számít. Ráadásul több helyrõl is beszerezhetõ, nem csak a Közel-Keleten van a készletek 70%-a és részben politikailag instabil államokban.

Ha szabad, megjegyezném, hogy a hõerõmûvek többségében te nem találsz gázturbinát. Gõzturbinát viszont annál többet.

"a mikrohullámú sugár alatt azonban biztonságosan át is sétálhatunk, legfeljebb egy kicsit melegebbnek érezzük az adott területen a levegõt," - Sztem ez a fazon nem normalis...

Az atomerõmûvel egyetértek. A toll meg urban legend. Hihetetlen, hogy van aki még ezt komolyan veszi.

"az atomerõmûvek hatásfoka is messze van mondjuk a gázturbinás erõmûvekétõl"

Minden erõmû gázturbinás :\

A mikrohullám hatása csak frekvencia kérdése. A mikrohullámú sütõben épp a vízmolekulák által elnyelni képes egyik frekvenciatartományban van, hasonlóan a sterilizátoroké is.
És éppen az trükk a dologban, hogy a légkör is csak a spektrum viszonylag kis átlátszó, és az élõ szervezetek úgy alakultak ki, hogy ezek az energia tartományok jelentik nekik az ideális életkörülményeket. Ha mondjuk röntgen vagy gamma lézert használnának az bizony káros lenne az étere, de nem is jutna el az energia a felszínre, hiába igyekeznének.

A földet a hagyományos energiatermelés is melegíti, pl. az atomerõmûvek hatásfoka is messze van mondjuk a gázturbinás erõmûvekétõl, ennek ellenére nem azok okozzák a nagyobb környezeti kárt.

Persze amíg nem lehet olcsón kijuttatni az ûrbe dolgokat, addig az ilyen tervek csak tervek maradnak akkor is, ha 99,9% lenne a hatásfokuk.

Rádióadás madarakra? Pl a gólya érzékeli a 400MHz-t? <#idiota>

Követhetõ mûholddal, de ahhoz másfajta fogadó kéne..

Csak amíg a legolcsóbb orosz rakétával is minimum $20,000/kg a geostacioner pályára a feljuttatási költség, nagyon meg kell dolgoznia a napelemnek, hogy minden kilója legalább ennyi áramot termeljen...