Folynak az X-51 repülésének előkészületei
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#44
Húúúúú de rosssssszak vagytok 😉<#hehe>
Nietzsche mondja: \"Isten meghalt\" Isten mondja: \"Nietzsche halt meg :)\" \"Kerülgeti mint ateista macska a templom egerét\"
#43
Képes lenne rá, de sajna értelmet már nem tudna adni oda, ahol az hiányzik!😉
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#42
Dehogy fejlettebb a technika.
Arra sem képes, hogy kiszûrje e fórum hozzászólásaiból a helyesírási hibákat, ha már a fórumozó erre nem képes.
Arra sem képes, hogy kiszûrje e fórum hozzászólásaiból a helyesírási hibákat, ha már a fórumozó erre nem képes.
Kara kánként folytatom tanításom.
#41
nekem az jut eszembe hogy régen volt ez a rivalizálás usa szovjet akkor holdra léptek elvileg - azóta 1xer sem mentek pedig fejledtebb a technika
\"Amikor a szeretet hatalalma legyőzi a hatalom szeretetét, a világ megismeri a békét\"
#40
Hm...kapisgálom...thx
Nietzsche mondja: \"Isten meghalt\" Isten mondja: \"Nietzsche halt meg :)\" \"Kerülgeti mint ateista macska a templom egerét\"
#39
Gimis fizika. A Földhöz képest minden tárgynak van egy negatív potenciális energiája (-G*m*M/r), ami a Föld gravitációs mezejében tartja a testet. Ezt le kell küzdeni ahhoz, hogy a test végleg elhagyhassa a Földet. Ha egy testnek mozgási energiát adsz (1/2mv^2), akkor a mozgási és a gravitációs energia Newton gravitációs törvényének megfelelõen elkezd egymás között cserélõdni úgy, hogy az összegük mindig állandó (az ilyen rendszert hívják könzervatívnak). Tehát pl. a feldobott test lelassul, de közben nõ a potenciális energiája (abszolútértékben kisebb negatív szám lesz), aztán ahogy visszaesik, fordítva, felgyorsul, mozgási energiája nõ, de potenciális energiája csökken. A kapott pálya ellipszis, ha az összenergia kisebb, mint nulla. Minél nagyobb az összenergia, annál nagyobb ellipszisre elég, a keringési sebesség (8 km/s) már olyan ellipszist tesz lehetõvé, ami már nem metszi a valódi Föld felszínét sem.
A Föld körül keringõ ûrhajók összenergiája tehát még mindig negatív, csak a szökési sebességet elérõké pozitív. Ha a kapott mozgási energia nagyobb, mint a gravitációs, a pálya már úgy alakul, hogy a test sosem tér vissza a Föld közelébe, tehát elméletben elég akár egy másodpercre 11.2 km/s-re gyorsítani a testet, és sosem esik vissza. De ahogy mások is írták, a valódi problémában a rendszer nem teljesen konzervatív, a légköri súrlódásban pl. energia szökik el.
De azért az a 40000 km/h sem egyszerû...
A Föld körül keringõ ûrhajók összenergiája tehát még mindig negatív, csak a szökési sebességet elérõké pozitív. Ha a kapott mozgási energia nagyobb, mint a gravitációs, a pálya már úgy alakul, hogy a test sosem tér vissza a Föld közelébe, tehát elméletben elég akár egy másodpercre 11.2 km/s-re gyorsítani a testet, és sosem esik vissza. De ahogy mások is írták, a valódi problémában a rendszer nem teljesen konzervatív, a légköri súrlódásban pl. energia szökik el.
De azért az a 40000 km/h sem egyszerû...
#38
Még ismételjétek el, amit ÉN írtam legalább 100-szor.
Kara kánként folytatom tanításom.
#37
Nem "zobjektumot", hanem "zojjektum" 😊
#36
pedig így van,ha eléred a 11.2km/s -t(vagy nemtommennyit),akkor nem kell további hajtás,a sebességed elég nagy ahoz hogy legyõzd a grav vonzást.de ha jol tudom ebben nincsen benne a légkör miatt fellépõ súrlódás,szóval valójában tényleg nem annyi a szökési sebesség.(ha hülyeséget mondtam javítsatok)üdv,
#35
De csak akkor, ha utána a légköri súrlódás már nem fékez a szökési sebesség alá! Azaz, ha elég magasan vagy már, vagy van elég sebességtartalékod!
#34
Akkor hogy is van ez? Elég ha begyujtom a repcsimet...megcélzom vele az eget és elég ha 1 máspdpercre elérem azt a bizonyos szökési sebességet, s akkor már kint is vagyok az ürben? Pl HA a szökési sebesség 11.2 km/SEC akkor elég 1 SEC-et tartanom ezt a sebességet? Én nem hiszem...bár kitudja...
Nietzsche mondja: \"Isten meghalt\" Isten mondja: \"Nietzsche halt meg :)\" \"Kerülgeti mint ateista macska a templom egerét\"
#33
arab terror?
van, de nem hiszem, hogy a technológiai fejlõdésünket õk hátráltatnák.
inkább a karvalytõke környékén kell keresgélni...
van, de nem hiszem, hogy a technológiai fejlõdésünket õk hátráltatnák.
inkább a karvalytõke környékén kell keresgélni...
Kara kánként folytatom tanításom.
#32
Amint látom nem csak nekem van az az érzésem hogy az elmúlt évtizedekben nem fejlõdtünk semmit, de ez szerintem nem az emberek hibája hanem egyes tõkés érdekcsoportok munkájának az eredménye. Lásd pl. autógyártás: rengeteg nagy cég rukkolt elõ elektromos autóval, némelyik tömegtermelésre is került de aztán pár hónap múlva hipp-hopp se szó se beszéd visszarendelték a gyárba az összeset és bezúzatták.
Miért? Azért mert az olajlobbi (külünösen az arab terror) elhallgattat/lefizet/megöl mindenkit aki veszélyezteti az üzletüket.
Ez van sajnos a nagytõkések diktálnak.
Miért? Azért mert az olajlobbi (külünösen az arab terror) elhallgattat/lefizet/megöl mindenkit aki veszélyezteti az üzletüket.
Ez van sajnos a nagytõkések diktálnak.
#31
Scramjet meg mai napig csak kísérleti van. Aerospike-nál az égéstér a rakétahajtómûvekben van, nem kint, csak a gázsugarat formálják a légkörrel. A kiáramló gázokra már most is használják kvp ötletét, nézd meg a fenti képeket: a hajtómû a gép hasa alatt van, a végétõl elõrébb, és a gázsugarat részben a gép hasa formálja. De õ nem ezt mondta, hanem hogy az égésteret tegyük a gépen kívülre.
#30
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#29
Az alsó légkörben le kell gyõzni a súrlódást is nem csak a gravitációt.
Kara kánként folytatom tanításom.
#28
Ezt csúnyán elnézted: a szökési sebesség 11.2 km/SEC, ami kb 40 ezer km/h. A keringési pályához kb 8 km/sec kell, kb 30 ezer km/h. A váltószám 3600-szoros, nem ezerszeres.
A meghajtásos ötleted nagyon fantáziadús, a gond csak az, hogy az aerodinamika nem mindig hajlandó megcsinálni, amit papíron szeretnénk... nem véletlen kellett egy mûködõ scramjetre ennyit várni, az ötlet már régóta az asztalon van, de csak mostanában kezd elég erõs lenni a számítástechnika, hogy modellezni tudják a problémát, mert a gyakorlati kipróbálása rengeteg technikai akadályba ütközik. Ha jól tudom, a fõ probléma az, hogy nem tudnak egy tisztességes nagyságú modellt 6-10 Machhos levegõáramba rakni.
Szóval nem egyszerû kialakítani egy jól mûködõ égésteret még akkor sem, ha falat tudsz köré építeni, nemhogy ha valami külsõ égéssel akarnánk megoldani (és az üzemanyagot hogy juttatod oda és gyújtod be? A scramjetnél épp annak elosztása a lényeg.) Külsõ égés valószínûleg csak kontrollálatlan robbantás-sorozat lehetne, mint az Orion-projekt annak idején, de nukleáris robbanások nagyságrendje kell hozzá. Egyébként nagyon figyelemreméltó ötlet, ez az egyetlen technológia, amivel már ma is lehetne városnyi méretû csillagközi ûrhajókat építeni. Csak hát a légköri atomrobbantásokat betiltották.
A meghajtásos ötleted nagyon fantáziadús, a gond csak az, hogy az aerodinamika nem mindig hajlandó megcsinálni, amit papíron szeretnénk... nem véletlen kellett egy mûködõ scramjetre ennyit várni, az ötlet már régóta az asztalon van, de csak mostanában kezd elég erõs lenni a számítástechnika, hogy modellezni tudják a problémát, mert a gyakorlati kipróbálása rengeteg technikai akadályba ütközik. Ha jól tudom, a fõ probléma az, hogy nem tudnak egy tisztességes nagyságú modellt 6-10 Machhos levegõáramba rakni.
Szóval nem egyszerû kialakítani egy jól mûködõ égésteret még akkor sem, ha falat tudsz köré építeni, nemhogy ha valami külsõ égéssel akarnánk megoldani (és az üzemanyagot hogy juttatod oda és gyújtod be? A scramjetnél épp annak elosztása a lényeg.) Külsõ égés valószínûleg csak kontrollálatlan robbantás-sorozat lehetne, mint az Orion-projekt annak idején, de nukleáris robbanások nagyságrendje kell hozzá. Egyébként nagyon figyelemreméltó ötlet, ez az egyetlen technológia, amivel már ma is lehetne városnyi méretû csillagközi ûrhajókat építeni. Csak hát a légköri atomrobbantásokat betiltották.
#27
A csillagászatban szökési sebességnek nevezzük azt a minimális sebességet, mellyel egy adott égitestrõl (minden további rakétahajtás nélkül) meg lehet szökni, el lehet hagyni az égitestet.
szóval lehet csak én nem értem amit mondasz, de ahhoz hogy egy hajtással rendelkezõ gép elhagyhassa a Földet, egyáltalán nem kell képesnek lennie maximális sebességben hoznia a szökési sebességet.
Viszont, ami eléri az adott égitest szökési sebsséget - és jó irányba is halad - annak viszont nem szükséges fenntartani semmit, akár ki is kapcsolhatja a hajtómûvét, akkor is elhagyja a "zobjektumot". 😊
szóval lehet csak én nem értem amit mondasz, de ahhoz hogy egy hajtással rendelkezõ gép elhagyhassa a Földet, egyáltalán nem kell képesnek lennie maximális sebességben hoznia a szökési sebességet.
Viszont, ami eléri az adott égitest szökési sebsséget - és jó irányba is halad - annak viszont nem szükséges fenntartani semmit, akár ki is kapcsolhatja a hajtómûvét, akkor is elhagyja a "zobjektumot". 😊
Elösször lőjünk rájuk atomot, aztán valami DURVÁT!
#26
Igen...valóban képes élréni az "szökési sebességet" csak nem mindegy hogy mennyi ideig tudja fenntartani...
Nietzsche mondja: \"Isten meghalt\" Isten mondja: \"Nietzsche halt meg :)\" \"Kerülgeti mint ateista macska a templom egerét\"
#25
Valaki utannaszamolt ennek? Ha a gep tenyleg kepes 12100 km/h-val menni, akkor nem csak Foldkoruli de bolygokozi palyara is kepes allni, mivel a Fold szokesi sebessege kb. 11200 km/h. Ha ehhez hozzavesszuk, hogy a tobblepcsos rendszer miatt meg a rendszer is olcsobb, akkor ez egy tokeletes urrepulo lehetne. (b52/pegasus/x51)
Az egesz rendszer alapja egy vegyesuzemu hajtomu, ami kepes legkori levegovel es kerozinnal (ram majd scram modban), majd kesobb az ur hataran folyekony oxigennel es kerozinnal mukodni (raketa uzemmodban). Ez olcso es viszonylag egyszeru. Az egyetlen valodi problema a geptest kialakitasa, hogy repules kozben ne olvadjon el a nagy hotol. A mai raketak azt hasznaljak, hogy eloszor fuggolegesen felemelkednek, majd a ritkabb legkorben gyorsitanak, mig ez a megoldas folyamatosan gyorsit es emelkedik, ropteben valtva a meghajtasi modok kozott.
Ha pedig egyszer kijutottunk az urbe, meghozza bolygokozi sebesseggel, akkor mar lehetoseg van a modernebb hajtasok hasznalatara. (ion/plazma hajtomuvek, Bussard ramjet, stb.)
ps: Erdekes kiserlet lenne egy aerospike-os waverider scramjet, ahol a hajtomu egesterenek az also reszet a lokeshullam adna, mig a felsoresz nagy lapos hatrafele tagulo felulete maga a gep alja lenne. Igy a feluleten eloszlana a keletkezo ho, es a gep a sajat sulyaval es sebessegevel suritene a levegot. Persze azt meg senki nem probalta, hogy mi tortenik ha a lokeshullam hatarfeluleten levo levegot gyujtjuk be, de elvileg lehetoseg lenne arra, hogy a forro levego nagyobbik resze ne erjen a gephez, hanem a torzs a suritesbol szarmazo levegon repuljon. (gyakorlatilag egy iranyitott nagyon lassu robbanas lokeshullaman)
Az egesz rendszer alapja egy vegyesuzemu hajtomu, ami kepes legkori levegovel es kerozinnal (ram majd scram modban), majd kesobb az ur hataran folyekony oxigennel es kerozinnal mukodni (raketa uzemmodban). Ez olcso es viszonylag egyszeru. Az egyetlen valodi problema a geptest kialakitasa, hogy repules kozben ne olvadjon el a nagy hotol. A mai raketak azt hasznaljak, hogy eloszor fuggolegesen felemelkednek, majd a ritkabb legkorben gyorsitanak, mig ez a megoldas folyamatosan gyorsit es emelkedik, ropteben valtva a meghajtasi modok kozott.
Ha pedig egyszer kijutottunk az urbe, meghozza bolygokozi sebesseggel, akkor mar lehetoseg van a modernebb hajtasok hasznalatara. (ion/plazma hajtomuvek, Bussard ramjet, stb.)
ps: Erdekes kiserlet lenne egy aerospike-os waverider scramjet, ahol a hajtomu egesterenek az also reszet a lokeshullam adna, mig a felsoresz nagy lapos hatrafele tagulo felulete maga a gep alja lenne. Igy a feluleten eloszlana a keletkezo ho, es a gep a sajat sulyaval es sebessegevel suritene a levegot. Persze azt meg senki nem probalta, hogy mi tortenik ha a lokeshullam hatarfeluleten levo levegot gyujtjuk be, de elvileg lehetoseg lenne arra, hogy a forro levego nagyobbik resze ne erjen a gephez, hanem a torzs a suritesbol szarmazo levegon repuljon. (gyakorlatilag egy iranyitott nagyon lassu robbanas lokeshullaman)
#24
Mennének csak most irakba...Kicsit másként alakulna a helyzet...
Nietzsche mondja: \"Isten meghalt\" Isten mondja: \"Nietzsche halt meg :)\" \"Kerülgeti mint ateista macska a templom egerét\"
#23
Az lehet, csak ugye pl a kínaiak el fogják tudni foglalni Taiwant, ha pár éven belül arra szottyan kedvük, de az amcsik nem lesznek képesek megtartani vagy "felszabadítani" a a szuper fegyvereik ellenére. Lásd Vietnam, Irak.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#22
ha mutatsz ilyen összehasonlító adatot megnézem....
Egyébként meg nevetségesek az ilyen összehasonlítások, pl hiába kerül egy F22 6* annyiba mint egy MKI mégis ha 6an összefutnak egyel az a 6potyog le és még azt se fogják tudni mitöl.... :p
Egyébként meg nevetségesek az ilyen összehasonlítások, pl hiába kerül egy F22 6* annyiba mint egy MKI mégis ha 6an összefutnak egyel az a 6potyog le és még azt se fogják tudni mitöl.... :p
#21
Ennyi erõvel a németek is elköltözhettek a holdra az ufóikkal 1945-ben. Persze az antarktiszról indulva. <#eplus2><#alien2>
#20
Az ilyen bemutató valószínûleg az szolgálja, hogy az emberek tudjanak róla, hogy létezik ilyen technológia és gondolkodhassanak a felhasználásán másutt is. De valószínûleg, valamilyen haditechnikai felhasználásban, például esetleg az Aurorában már régóta használt technika lehet.
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#19
Naja, csak ugye az 57-ben törölt SM-64 Navaho robotrepülõgép is ment 3X hangsebességgel (3700km/h), 24 km magasban kb 6000 km-es hatótávolságra, torlósugárhajtómûves meghajtással.
A programot azért törölték, mert addigra a ballisztikus rakéták jobb paramétereket értek el katonai szempontból. Ott ugye nem számít a fogyasztás meg ilyenek, meg a hosszú élettartam, amikor a 3. VH-t inkább órákban, mint napokban, pláne hetekben mérték.
Ehhez képest a hagyományos 30-as években kidolgozott gázturbinás hajtómûre alapozva, csináltak egy-egy utaszálítót a hetvenes évek elejére és a nagysebességû polgári repülés kb ennyiben maradt. Aztán ugye szegény Concorde is ment a sûlyesztõbe.
Valszeg már rég van egy alternatív hajtómûve a DARPA-nak, és valójában már rég használnak valami hiperszónikus technológiát. Talán volt ez nekik raktáron valszeg nem akarták ezt a hajtómûvet kidobni, a NASA meg lecsapott rá. Demo az egész, senkit nem fog meghatni, ha végül ezt a programot is törlik.
A programot azért törölték, mert addigra a ballisztikus rakéták jobb paramétereket értek el katonai szempontból. Ott ugye nem számít a fogyasztás meg ilyenek, meg a hosszú élettartam, amikor a 3. VH-t inkább órákban, mint napokban, pláne hetekben mérték.
Ehhez képest a hagyományos 30-as években kidolgozott gázturbinás hajtómûre alapozva, csináltak egy-egy utaszálítót a hetvenes évek elejére és a nagysebességû polgári repülés kb ennyiben maradt. Aztán ugye szegény Concorde is ment a sûlyesztõbe.
Valszeg már rég van egy alternatív hajtómûve a DARPA-nak, és valójában már rég használnak valami hiperszónikus technológiát. Talán volt ez nekik raktáron valszeg nem akarták ezt a hajtómûvet kidobni, a NASA meg lecsapott rá. Demo az egész, senkit nem fog meghatni, ha végül ezt a programot is törlik.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#18
Személyszállításra ezek, vagy ezek utódai alkalmatlanok lesznek. Vagy tévedek? Akkor mire kellenek?
#17
Papíron.
#16
Ezek mind egyszer használatos (az X-15 kivételével), rövid élettartamú eszközök voltak, kizárólag rakétahajtással. Márpedig rakétahajtással nem fogsz gazdaságosan személyszállítani. Ehhez scramjet kell, az meg akkoriban még nem létezett. Még napjainkban is csak kísérleti példányok.
#15
Nem tudom , hogy az amerikaiak mikor látják be végre, hogy a kémiai meghajtású ûreszközök nem alkalmasak komolyabb ûrutazásra? Most már ideje lenne valami ujjat kitalálni!
Csak a semmi lehet tökéletes!
#14
Na ja, csak a hatvanas években az emberek elmentek a Holdra, meg építettek hiperszónikus repülõket, meg tucatszám vezették be az új rakétákat, azóta meg semmi.
Ezt eltaláltad, a hangsebsség gyakorlatilag a levegõ sûrûségétõl függ, másrészt a repülõk által elérhetõ sebesség is.
Ezt eltaláltad, a hangsebsség gyakorlatilag a levegõ sûrûségétõl függ, másrészt a repülõk által elérhetõ sebesség is.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#13
Csak nézd meg mennyibe kerül egy a hadseregnek szánt közbeszerzések alá esõ csavarhúzó Amerikában (kb 50$) és Kínában (50 cent).
Kína elõretörését ezelött 5 évvel kb a 2040-es évekre tették, senki nem gondolta, hogy 5 év múlva már itt vannak a "spájzban".
Kína elõretörését ezelött 5 évvel kb a 2040-es évekre tették, senki nem gondolta, hogy 5 év múlva már itt vannak a "spájzban".
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#12
Sõt, már DaVinci is tervezett sok olyan dolgot, amit késõbb évszázadokra elfelejtett az emberiség. Az ok egyszerû: nem létezett akkoriban a megfelelõ technológia, amivel elõ lehetett volna állítani. A hiperszonikus repülõgép is ilyen, bár ezt még nem tervezett DaVinci...
A sebességeket hogy sikerül átszámolni Mach szám és km/h viszonylatban? Magaslégkörben nem éppen annyi a hangsebesség, mint földközelben.
A sebességeket hogy sikerül átszámolni Mach szám és km/h viszonylatban? Magaslégkörben nem éppen annyi a hangsebesség, mint földközelben.
#11
Ne aggódj, még mindig 900 milliárd $-t költenek katonaságra, míg a 2,. helyezett UK (!) csupán valami 50-et.
(Kína meg valami 4.-5. helyezett!!)
(Kína meg valami 4.-5. helyezett!!)
púúúúú
#10
pedig télleg folyik vita ebben a témában
#9
"Miközben az amcsik azon vitáznak, hogy 6000 éves-e a Föld, és hogy szabad-e evolúciót tanítani..."
LOL, ezt te sem gondoltad komolyan.
LOL, ezt te sem gondoltad komolyan.
Volvo mëg SAAB. http://szomagyarito.hu
#8
"Egy szabad országban, egy szabad ember, azt teszi amit szabad"
#7
Minden nagy birodalom abba hal bele, hogy lassan "önként kiheréli magát".
#6
Amerika inkább rózsaszín kommunizmus, mintsem szabadság meg demokrácia 😊 Pontosan az van, ahogy a nagytõkések gondolják, legyen az kormányzatban vagy sem
#5
De messze van meg a Star Trek.....😊))
#4
Szabadság, meg demokrácia van ott, abban ilyet is lehet, fõleg, ha a nagytõkések is úgy gondolják.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#3
Azért behalok, amikor kisiskolás voltam, ami nem mostanában történt meg, akkor a 60-as évekbõl származó hiperszónikus utasszállító terveket nézegettem.
Azért dúrva, gogy 60-ban nagyjából ugyan olyan messze voltunk ezektõl, mint manapság. OK lehet hogy ez kicsi túlzás. De most gyak arról van szó, hogy végre valahára összehoztak egy ilyen hajtómûvet és azt letesztelik egy modellel. Valami hasonló hajtómûvet 40 évvel korábban is létrehozhattak volna, csak pénz és elhatározása az egész.
És mint azt bvalek is írja, azért nem 1-2 a témához kapcsolódó projektet állítottak le az utóbbi 50 évben!
Meraza qurva holdutazás olyan fontos!
Azt mindenki lexarja, hogy olcsón szállítsunk nagytömegû anyagot LEO-ra, márpedig annak hogy igazi ûripar alakuljon ki, annak egy ilyen szállítási infrastruktúra megteremtése az alapja, és nem az, hogy szines rongydarabokat lengessünk a kamerák elött.
Azért dúrva, gogy 60-ban nagyjából ugyan olyan messze voltunk ezektõl, mint manapság. OK lehet hogy ez kicsi túlzás. De most gyak arról van szó, hogy végre valahára összehoztak egy ilyen hajtómûvet és azt letesztelik egy modellel. Valami hasonló hajtómûvet 40 évvel korábban is létrehozhattak volna, csak pénz és elhatározása az egész.
És mint azt bvalek is írja, azért nem 1-2 a témához kapcsolódó projektet állítottak le az utóbbi 50 évben!
Meraza qurva holdutazás olyan fontos!
Azt mindenki lexarja, hogy olcsón szállítsunk nagytömegû anyagot LEO-ra, márpedig annak hogy igazi ûripar alakuljon ki, annak egy ilyen szállítási infrastruktúra megteremtése az alapja, és nem az, hogy szines rongydarabokat lengessünk a kamerák elött.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#2
"Abban a korban élünk, amikor minden idõk leghatalmasabb birodalma önként kiheréli magát. "
Ez tetszett... 😊
Ez tetszett... 😊
Common sense,based on a strict construction of the term,consists of what people in common would agree on:that which they\"sense\"(in common)as their common natural understanding. Go buy some!
#1
Volt már scramjetes ûrrepülõgép terv, azt a Clinton kormányzat állította le. A helyette tervezett minimalista ûrrepülõgépet a Bush kormányzat lõtte le. Miközben az amcsik azon vitáznak, hogy 6000 éves-e a Föld, és hogy szabad-e evolúciót tanítani az iskolákban, a többi hatalom szépen lassan araszol a világûr felé. 2010 és 2014 között csak az oroszok fognak rendszeres emberes ûrrepülést folytatni. Abban a korban élünk, amikor minden idõk leghatalmasabb birodalma önként kiheréli magát.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/