Az első kép az orosz-európai űrhajóról

Kezdjenek csak el a kínaiak a Hold felé nyúlkálni, lesz egybõl nagy nyüzsgés a NASA-nál is.

Ûrtrabant... 😄

Nem feltétlenül a hõpajzs maga a felfújható, hanem egy fékezõ aerodinamikai felület, ami hatékonyan növelheti a fékezõ erõt, miközben az ûrjármûnek nem kellene nagyobbnak lennie. Amúgy a 2010 Ûrodüsszeia c. filmben is használtak valami ilyesmit.

Milyen felfújható hõpajzsról beszélsz?
A marsjáró küldiknél normál szilárd hõpajzs volt (az Aeroshell alsó része).
Majd miután ez levállt, az utosó szakaszban fújódott csak fel a légzsák.

LOOOL <#vigyor><#vigyor><#taps>Ez kurva jó!<#idiota><#nyes>

Ami akkor szekrenynyi volt, most meg 2-3mm3 az megse ekvivalens, ez utobbi ugyanis szarramegy a kozmikus sugarzastol, mig az elso vigan dolgozik.. 😛

tulajdonképpen a Rolls-Royce és a Ferrari is egy szekér, amire rászerelték a kor színvonalának megfelelõ cuccokat. de azér lovakat már ne nagyon fogj be eléjük, meg mosni se akarj egy Lunohod vájlingjában 😊

Apolló? Hol?

Csak annyit fûznék hozzá a listához, hogy volt egy Apollo-7-es küldetés is, ahol személyzettel Föld körül próbálták ki az ûrhajót.

Az Apollo-8 esetében pedig annyit, hogy ez volt az elsõ Hold körüli emberes ûrrepülés.
Csak a vájt fülüek értik, hogy mit is jelent az, hogy egy Apolló egy Saturn-V tetejin csücsül. :-)

Ehhez kepest a nasa 30 evvel kesobb fogott egy ciposdobozt, raszerelte a kor szinvonalanak megfelelo cuccokat es kuldott belole parat a marsra. Nem igazan erzekelheto tul nagy fejlodes a holdraszallas ota...

Jópofa ez a Lunokhod "rover". Gyakorlatilag fogtak egy vájlingot, és rászerelték a kor színvonalának megfelelõ cuccokat.

"Akkoriban nem gondolták volna, hogy kényszerûségbõl a kapszulás ûrhajó formát kell visszahozniuk. Az Orion tervezésénél például a nulláról kellett mindent kezdeniük, mert nem maradtak tervrajzaik az Apolló ûrhajóról. Így a mérnökök egy múzeumi Apolló példányt vizsgáltak meg, hogy milyen megoldásokat alkalmaztak akkoriban."

Ez nem teljesen igaz, mivel a nasa online anyagai kozott megvan az eredeti apollo rendszer legtobb tervrajza, bar eleg rondan scannelt formaban. Az eredeti naviagcios szoftvert peldaul meg le lehet forditani, es meglepo modon kompatibilis hardvert is talaltam hozza. (bar azota szekrenymeretrol osszement 2x3 mm-esre, de ugyanugy mukodik)

A holdraszallas dokumentumairol csak annyit erdemes megnezni, hogy ha Ausztraliaban ket radioteleszkoppal sikerult fogni az eredeti jelet (ok jatszottak at amerikaba), akkor valoszinuleg tenyleg megtortent. (van rola kezikameras filmfelvetel is, sokkal jobb minosegben mint az alacsonyfelbontasu tv felvetel) Ha meg valakinek van egy tavcsove barmikor megnezheti a lezeres jelzotukroket, hogy ott vannak-e meg. (tudosok idonkent szoktak, poenbol ramernek a Fold-Hold tavolsagra, hogy valtozik-e)

"Most olvasom, hogy az elsõ holdraszálásban résztvett Buzz Aldrin megszegte a titoktartási fogadalmát és elismerte, hogy találkoztak idegen jármûvekkel sõt lényekkel is a Holdon."

Ez igy kacsa. Bar az igaz, hogy abban az idoben az oroszoknak arrafele volt par taviranyitasu holdjarojuk, de ki hinne hogy ufo ha ez szembejonne vele?

"Hát jó lenne már egy Enterprise is, de egyelõre egy Eagle-lel is megelégednék az Alfaholdbázisból!"

Egyelore amit a kapszulak helyett legolcsobban ossze lehetne hozni, az egy kis konnyuszerkezetes urrepulo lenne, magaslegkori szuperszonikus inditassal es a visszateresehez felfujhato hopajzzsal. Ez utobbi tobbe kevesbe bevalt a marsjaroknal is, tehat valoszinuleg jo lenne emberes urrepulesre is.

Ezekkel lehetne kezdeni valamit:
http://en.wikipedia.org/wiki/North_American_X-15
http://en.wikipedia.org/wiki/Pegasus_rocket

A pegasus-t a mai napig hasznaljak es fel tonnat azert ez is elvisz. Reszben Burt Rutan tervezte, aki a space ship one-t is. Egy embert meg ez elbirna, foleg ha a visszatero hopajzs a fent is emlitett felfujhato kivitel. Csak oda-vissza utra lenne alkalmas es csak urruhaban utazva, de ha van egy urallomas ahol ki lehet kotni, akkor mas nem is nagyon kell. Ugyanez a raketa kb. negyszeres meretben mar rendesen hasznalhato is lenne. (kb. 2 tonna teherbirassal, 2x4 meteres hengeres kabinnal)

Ennyi?

LOL

Irán megirigyelte az amerikai és európai ûrsikereket, ezért úgy döntött, hogy õ is beszáll az ûrversenybe saját ûrhajójával:



Természetesen az urándúsításhoz hasonlóan ezt is békés célokra fogja felhasználni.

Nem hittem, hogy 1 is volt...azt csak "megelõlegeztem" nekik bónuszba. 😊
De a viccet félretéve, ember nélküli Holdraszállás biztosan volt...nem is kétlem.

Nem akar valaki 20 millió dollárt?


Támogatja a holdraszállást a Google

Igy mar mas, errol az elmeletrol en is hallottam, de nem hiszem h komoly infod lenne a temaval kapcsolatban, hiszen az elobb meg azt hitted 1 volt.. h ki mit hisz el feltetelek nelkul arrol meg nem erdemes beszelgetni.

Bocs eltévesztettem, szerintem nem is volt 1x-sem Holdraszállás...legalábbis olyan amikor az amcsik kiugráltak azûrkabinbó' és rugták a port. 😊
Google-val erre is találni egy csomó elméletet...de ez az én véleményem, ennyi. Az igazság odaát van... 😊

pl.: Link
Valódi Holdraszállás
Link

Nézd Pinninfarinát csak példaként hoztam. Én nagyon bírom a legtöbb formatervét, a lényeg az az elõzõ postomban ott van. Ami pedig a +1 embert illeti, az baromira megtérülhet ekkora anyagiak között és olyan figyelem mellett, mint ami az ûrkutatásra irányul. Egy ilyen szintû mérnök a borításon 3-4 helyre tesz egy-egy apró hajlatot és máris egész másképp néz ki az egész.

Bár még egyszer mondom, nekem úgy tûnik, hogy a cikkben vázolt gépnek már adtak valamelyeset a formatervére is, tehát lehet, hogy alkalmazzák azt, amit mondtam.

Az elfogadottabb ûreszközre a politikus is könnyebben ad pénzt. És adott mennyiségû pénz is pozitívabban hat a politikusra, ha azzal elfogadottabb, amit csinál.

Õööö izé. Ahhoz azért nem tûnik túl nagynak ez a szerkezet, hogy egy Mars utazásban eltöltsenek benne jó pár hónapot. Nem tudom mennyire lenne alkalmas leszálló egységként alkalmazni a a Marson, valszeg semennyire. A Holdon meg nincs légkör szal ott se tud leszállni. Ergo ez gyak egy a Földre visszatérõ atmoszférikus fékezésre kialakítitott visszatérõ egység, amit kibõvítettek annyival, hogy max Hold körüli utazásig még viszonylag kényelmesen el lehet benne tölteni pár napot.
A Marsra elcipelni, meg visszahozni viszont fölösleges lenne. Ergo ez a kapszulás koncepció, akár ez vagy az Orion nyilvánvalóan önmagában nem alkalmas arra, hogy a Holdnál távolabb menjünk vele.

Az ûrrepülõ koncepció annyival fejlettebb, hogy elvileg egy többször felhasználható a légkörben komoly manõverezésre képes jármûrõl lenne szó, de távolabbi célpontokig azt is felesleges elcipelni. Az ûrrepülõ ugye nem csak egy formatervezett kavicsként tér vissza a légkörbe, hanem repülõtérre szál le és így nem kell az ûrhajósok után kutatást szevezni a tajgába, a sivatagba, vagy az óceánba.

Jah ez telleg gaz. Honnan gyutte, tanyaru? Ok, nem mindenki tudja h tobbszor is jartak a Holdon, de mindenki nem is ir ilyen faszsagot, hanem megnezik a wikit, google-t, v kerdeznek..
Tenyleg, honnan vetted h csak 1x volt holdraszallas?

jah vagom mit mondsz, de minden atalakitas ami pusztan esztetikai (raadasul szubjektiv, h kinek mi a szep ugye) az a funkcionalitas rovasara megy megha minimalisan is. Itt pedig nem lehet jatszani mert bszott nagy love. Erteem?
Egy Pininfarina, aki qrva okos formatervezo meg stb, talan az aerodinamikaba beleasta magat, de megse konyit az asztronautikahoz (v a szerkezettannak sem azt a reszet vagja) ami elengedhetetlen meg akkor is, ha pl csak azt akarjuk, h leerkezesnel kinyiljon 1 kis amcsizaszlo..
Igaz h teamekben dolgoznak a hasonlo projekteken, viszont az luxus lenne fizetni plusz 1 embert, aki neha odabofogi h ha meghajlitanank azt a panelt, akkor jobban nezne ki. 😄 Vagy tegyunk az x modulra szenszalas boritast, majd lakkozzuk be gyongyhazfennyel.. amikor a lakkreteg, sot a boritas is felesleges, vagyis csak hibaforras. A boritolemezek, az aranyfolia, a fuvokak kivezetonyilasa mind, 100%ban a legjobb funcionalitas jegyeben olyanok, amilyenek.
A kozeli jovo leendo vevoinek, meg nem szempont a "szepseg" meg legutolsosorban sem. (Gondolhatod h az amerikai kongresszusban v a kinai komcsipartban a megbizhatosag es a gazdasagossag mellett nincs ilyen kitetel. Kesobb ha elterjed a polgari hasznalatban, akarcsak a tomegkozlekedes szekcioban, mar lesz szerepe az esztetikanak a jarmuvek kulsejen is.
Egyebkent en dupla versenycsikkal szeretnek 1 sajat gepsarkanyt. 😉

"Barátom", mielõtt írásra vetemedsz, tájékozódj!!



Sorszám Küldetés Indítás dátuma Megjegyzés
SA-501 Apollo–4 1967. november 9. Elsõ próbarepülés
SA-502 Apollo–6 1968. április 4. Második próbarepülés
SA-503 Apollo–8 1968. december 12. A Saturn-5 elsõ repülése emberekkel
SA-504 Apollo–9 1969. március 3. A holdkomp Föld körüli tesztelése
SA-505 Apollo–10 1969. május 18. Az holdkomp Hold körüli tesztelése
SA-506 Apollo–11 1969. július 16. Az elsõ holdraszállás
SA-507 Apollo–12 1969. november 14. Holdraszállás
SA-508 Apollo–13 1970. április 11. Sikertelen holdraszállási kísérlet
SA-509 Apollo–14 1971. január 31. Holdraszállás
SA-510 Apollo–15 1971. július 26. Holdraszállás
SA-511 Apollo–16 1972. április 16. Holdraszállás
SA-512 Apollo–17 1972. december 6. Az utolsó holdraszállás
SA-513 Skylab-1 1973. május 14. A Skylab ûrállomás pályára állítása
SA-514 Használatlan
SA-515 Használatlan

Hát amennyire én tudom, az USA talán még vesztett is néhány évet az ûrsikókkal. Ne értsen félre senki tényleg korszak alkotó megoldás volt egy repülõgépként leszálló többször használatos ûrrepülõgép megépítése, de nem igazán tervezték nagyobb távolságok leküzdésére. Amennyire én tudom erre ma inkább megfelelnek az efféle(kabinos) megoldások, esetleg majd egy az ûrben megépített nagyobb ûrhajó, amit már esetleg nukleáris meghajtással is ellátnának(de ez szerintem még legalább 30-50 év).
Jó lenne ha tényleg összejönne vagy a közös európai-orosz vagy egy sima európai emberes ûrhajó megépítése.

Az ûrkutatás jelenleg nagyjából állami monopólium. Tök felesleges a nagyobb támogatottság, mert annyi valósul meg amennyit a vezetõk jónak látnak. Nem az ûrkutatásnak kell a nagyobb támogatottság, az õ szemükben, hanem a politikusoknak. Ennek meg eszköze a médiaeseménnyé degradált emberes ûrrepülés.

Másrészt, ha sci-fi meg összeesküvés elmélet szintjére akarjuk vinni a dolgokat, akkor szerintem a polgári ûripar/ûrtevékenység egyszerûen tudatosan van központilag befékezve.
Mi kõbaltás barbárok egyelõre rezervátumba vagyunk zárva, és ha nem vesszük ezt tudomásul, akkor lehet hogy nagyobb bajt hozunk a fejunkre annál, mint amit amúgy mi egymás baxogatásával össze tudunk hozni.

Nem vonom kétségbe, de arra akartam célozni, hogy a formatervezésben ha picit többet adnának a külcsínyre (ezt az említett tervezõiroda elég jól csinálja szvsz.), akkor világszerte többre becsülnék ezeket a ketyeréket. Ez pedig segíthetné az ûrkutatást. Ennél a gépnél már mintha picit adtak volna erre is, de korábban gyakorlatilag az ipari formatervezés érvényesült, mindent a célnak, semmit a szemnek. Pedig, ahogy írtam, ha elfogadottabbak az eszközök, akkor többen is támogatják õket és az gyorsíthatja az ûrkutatást.

Az a nehéz az huszonegynéhány tonna, a méretes meg 5-6 méter átmérõ. S mindez 500-700 millió USD indításonként. Marha drága. Ennyibõl két rakettya is indítható, igaz nincs hozzá robotkar, meg nagy média felhajtás. A MIR-t sem ûrrepülõk építették, még is elkészült.

nem vagyok nagyravágyó...<#eplus2> 1 Daedalus-al megelégszek(Csillagkapu)<#hehe>

de tényleg szar látni hogy gyakorlatilag 0 a fejlõdés..xD najó nem 0 de rohat lassú..lehet 100-200 évvel késõbb kéne megszületnem😄

Ne legyünk buták!

Az ûrsikló olyan nehéz és méretes cuccokat vitt fel az ISS-re, amelyeket holmi rakétával nem tudtak volna felvinni.
Most utólag könnyû okoskodni.

Senki nem állítja be úgy, hogy ez az egyetlen ésszerû út. Csak momentán ez a legelérhetõbb. Aztán majd ha lesznek új anyagok, új ismeretek, lesz verseny, meg erdekeltség a fejlõdésre és jó adag bátorság belevágni az újba, akkor létrehoznak majd fejlettebb, gazdaságosabb eszközöket is.

A végül megvalósított ûrrepülõgép az akkoribana legolcsóbban megépíthetõ eszköz volt, aminek minden más mutatója rosszabb volt a lehetséges alternatívák közül: gazdaságosság, újrafelhasználhatóság és sajna biztonság szempontjából is.

Egyértelmû, hogy leggazdaságosabb egy olyan hordozó eszköz lenne, ami a légkör oxigénjén + aerodinamikus felhajtóerõt használ fel. Gyak egy óriás szállítógépet kéne építeni, vagy csak a már meglevõket felhasználni, esetleg egy ilyennel az ûrrepülõt felvontatni megfelelõ magasságra.

Ez a kapszulás dolog arra jó, ha kis ráfordítással akarunk nem túl sok dolgot elérni, de túlzás lenne most úgy beállítani, mint az egyetlen ésszerû megoldást az ûrutazásra.

Igazából próbálkoztak ilyen-olyan ürrepülõ megoldásokkal (hiperszónikus X-tervezetek, meg Venturestar) csak ezek mind kudarcba, pénz- vagy szándék hiányba fulladtak vagy technológiai falba ütköztek.

Akkoriban nem gondolták volna, hogy kényszerûségbõl a kapszulás ûrhajó formát kell visszahozniuk. Az Orion tervezésénél például a nulláról kellett mindent kezdeniük, mert nem maradtak tervrajzaik az Apolló ûrhajóról. Így a mérnökök egy múzeumi Apolló példányt vizsgáltak meg, hogy milyen megoldásokat alkalmaztak akkoriban.

A pénz meg ment el a drága SpaceShuttle-re, ami soha nem létt igazán újrafelhasználható hordozó eszköz, mert alkatrészek sokaságát kellett minden repüléskor kicserélni. (viszont ez jó dolog az iparnak)

Most olvasom, hogy az elsõ holdraszálásban résztvett Buzz Aldrin megszegte a titoktartási fogadalmát és elismerte, hogy találkoztak idegen jármûvekkel sõt lényekkel is a Holdon.

Hát jó lenne már egy Enterprise is, de egyelõre egy Eagle-lel is megelégednék az Alfaholdbázisból!😉))

Igen csdak az a bajom, hogy az ûrsikló feltalálása, létrehozása és alkalmazása óta a NASA semmi fejlesztést nem tette az ürrepülés terén. Márpedig ez nem volt hanem kb 30 éve. Amit meg most fejlesztenek a holdra szállás ürügyén az minden csak nem fejlõdés.

Természetesen fékezõernyõt használ a légkörben, a hajtómû csak a leges legvégén lép mûködésbe, hogy finoman érjen földet. Legalább is két másik cikkben ez van.

Pluskast: Az amcsik ilyen módon pumpálnak pénzeket a hitech iparjukba. Így adnak munkát több ezer mérnöknek, és mentenek meg hitech vállalatokat. Nem akarják, hogy az a nagy szellemi kapacítás, amit létrehoztak az ûrverseny idején, csak úgy szétszéledjen Kínába, Európába, vagy Indiába. Ez az én véleményem, de szoktam tévedni.

Masakari: Az ûrrepülõ is egy doboz volt, csak egy kicsit nagyobb, sokkal drágább, és az esetek 80%-ban ez tökéletesen feleslegesen.

Mit szeretnél? Enterprise E-t?<#hehe>

Mondjuk ebben az egészben az az abszúrd, hogy az ESA meg a ruszkik ugyanott tartanak ahol az amcsik. Namost ha jól tudom azért a NSA-nak több jut a lecsóba mint ennek a 2 ûrügynökségnek. Csak én látom rosszúl, hogy a NASA-nál nem stimmel valami??<#fejvakaras>

Namégegyszer okostónik.

A fékezõernyós olcsóbb-e? És ha nem, akkor miért nem?

ez ûrhajó????ez 1 DOBOZ<#wow1>

Az az Anatolij Zak link nagyon állat. Tele van képpel és infókkal.

Hat nem tudom, 2018? Az meg nagyon messze van. Remelem valami maganceg hamarabb feljut a holdra, mert ilyen tempoban mi sosem jutunk meg csak a legkorbol sem ki😞. Marpedig erdekes es biztosan nagy elmeny lenne egy kis sujtalansag 😊

😊

Az amcsik és az oroszok közösen szállnak le a Holdra.
Az amerikai elsõ nap jelenti:
- Houston, gond van. Iván elkezdte átfesteni vörösre a Holdat.
- Semmi gond fiam, te csak folytasd a kísérleteket.
Másnap:
- Houston, Iván már a felét befestette vörösre...
- Semmi gond fiam, te csak folytasd a kísérleteket.
Harmadnap:
- Iván most már teljesen befestette.
- Rendben van, akkor te elkezdheted festeni az Always Coca Cola-t...

<#banplz>

Ha volt is Holdraszállás, miért csak 1x követték el? Ennyi... <#nezze>

Nem is volt Holdraszállás 😄

Crabman is megmondta a My name is Earl-ben h a garázsukban vették fel 😄

Mi európaiak örülhetünk ennek. 😊

Más csak kérden ha gyenge a holdra a szojuz akko mé nem proton-nal vagy energiá-val inditják?

szerintem, az Indiana Jones következõ epizódjában Harrison Ford a Holdra menekült Haunebus nácikat üldözhetné, némi aranykincs reményében is.
---
Õszintén szólva engem meghökkentett, hogy Európa mennyire felzárkózott az utóbbi idõben. Dolly bárány, LHC, ITER, ESA ûrhajók... csak kapkodom a fejem.<#integet2>