132
-
droidka #132 Orion projectről(Freeman Dyson) utánaolvastam, ha már elkezdtem agyalni a témán:) :) :)... Valami hasonló azért nem lenne rossz... :)
http://www.islandone.org/Propulsion/ProjectOrion.html
http://en.wikipedia.org/wiki/Nuclear_pulse_propulsion
(Ez írja, hogy aszteroidákat is el lehetne tolni vele elvileg...) -
droidka #131 [Mert oda (LÉNYEGILEG) a mostani technikával is el lehetne menni... (Némi fejlesztéssel persze...)] -
droidka #130 Meg majd ha kiéleződik a verseny Kína+ruszki vs U.S. között, akkor is mit várnak egyesek attól? (Persze nyilván lenne abban is némi haszon ilyen szempontból) de végső soron mi lenne??? Az, hogy egyik küldene embert a Marsra és ''bizonyítaná társadalma felsőbbrendűségét'', azt nem történne utána még vagy 200 évig semmi...
(Én ebben a kérdésben elég pesszimista vagyok.) -
droidka #129 Én NEM állítom magamról, hogy mindent tudok. És ezt nem is szégyellem.
Mondd, amit gondolsz...
Bár nyilván a porózusabbaknál ez nem jó, de a szikláknál is csak olyan erővel, hogy lehetőleg ne üsse át...
Nyilván az lenne a legideálisabb, ha erős hajtómveket rá lehetne fogni mindre és azzal lelasssítani, irányítani... Csak az a baj, hogy ilyen (úgy tűnik a forgalomban) nincs... Ezért mondtam azt amit...
Várhattok arra, hogy a magáncégek MAJD megváltják a világot! De kérdem én, MIKOR? Mióta mondják ezt, hogy MAJD kimennek... MAJD, persze.De akkor miért nem történik semmi? Mert EZ SEM ELÉG HAJTÓERŐ(!!!), hogy van nyersanyag az űrben... (Legalábbbis pilanatnyilag).
-
Epikurosz #128 Hát, ha ezt sem tudod, akkor biztos a többit sem tudod, kedves droidika...
Ezért kell kérdezni, tőlem. :-) -
droidka #127 (Én az nem mondtam, hogy senki nem nyitná ki a száját… :) De biztos, hogy akkor a többi is automatikusan elismerné? Talán ésszerűbb elkerülni a pánikot…)
Bár mondjuk arra lennék én kíváncsi, hogy a gyakorlatban az vajon mennyire lenne jó, ha nem az lenne a cél, hogy darabokra akarnánk szétlőni egy nagyobb meteort, (frontálisan vagy belülről) hanem csak oldalról, szekvenciálisan, sok robbantással, lökdösve, hogy lehetőleg ne essen szét kisebb darabokra, hanem hogy lehetőleg letérjen egyben az egész a pályájáról… Nem tudom…
-
Epikurosz #126 Ne irkálj butaságokat.
Rengeteg az amatőr csillagász, biztos lenne közülük egy, akinek eljár a szája. Volt is már téves riasztás, tehát épp, hogy "bevallanak" olyanokat is, amelyek nem is fognak megtörténni. -
Garga Pitic #125 "A Csillagászok Klubjának első szabálya: senkinek sem beszélsz egy becsapódó aszteroidról.
A Csillagászok Klubjának második szabálya: senkinek sem beszélsz egy becsapódó aszteroidról.
A Csillagászok klubjának harmadik szabálya: a becsapódás addig tart, ameddig tartania kell.
A Csillagászok klubjának negyedik szabálya: egy Föld és egy becsapódó aszteroid.
A Csillagászok klubjának ötödik szabálya: egyszerre csak egy becsapódás .
A Csillagászok klubjának hatodik szabálya: se ing, se cipő, se öv a becsapódás után.
A Csillagászok klubjának hetedik szabálya: ha ma vagy földközelben először, be kell csapódnod.
" -
droidka #124 Na meg gondolj bele, ha az Apofisz (vagy egy másik) meteor valóban eltalálná a Földet, szerintem a népnek, a tömegnek a csillagászok sohasem vallanák be… Pont pár hete láttam az Orson Wellsről készült dokumentumfilmet… Az mekkora súlyos egy poénarc volt, te jó ég!:) ’’Hárommilló ember elindult egyik irányba az autópályán’’ …(Mert a másik irányból ’’jöttek’’ az ufók:)... ) -
droidka #123 Hát igen, én már csak egy ilyen vicces ember vagyok…
(Bár érdekes kérdés: HA az aszteroida-öv helyén egykor tényleg egy bolygó volt(? ki tudja, bár biztosan ezt persze nem állítom), akkor azt vagy egy természetes aszteroida szétkap(HAT)ta, vagy… szétrobbantották a birodalmiak??? ;) Tessék röhögni!)
-
L3zl13 #122 Vicces, hogy mindenki azt hiszi egy új, hatékony űrhajó hajtómű bármilyen változást hozna a földi járművekben.
Holott nem sok összefüggés van a kettő között.
-
#121
ki tudott törni: lásd. ember a Holdon -
Epikurosz #120 tud -> tudok -
Epikurosz #119 Nemtom, hogy egy jó nővel lehet-e repülni, valszeg igen :-), de a szerves anyagnak nincs párja!!!
Gondolj csak a pókselyemre.
Én csak azon csodálkozom, hogy ha ilyen faszagyerek ez a szervesanyag, miért nem tudott kitörni bolygónk fogságából az űrbe? De, ettől függetlenül, meghajlok az anyatermészet csodatevései előtt és nem tud betelni vele.
A természet egy kifogyhatatlan tudásforrás! -
#118
Szvsz. a szerveskémikusok álma egy jó nő, a szervetlen kémikusoké meg a nyertes ötös lottó szelvény ;) -
Epikurosz #117 Javít:
szénhidrát -> szénhidrogén -
Epikurosz #116 A Titánt újból megemlítve, a sok szénhidráttal biztos lehetne kezdeni valamit. Az a hold minden szerveskémikus álma! (A szervetlenkémikusok álma a Vénusz.)
Lehetne kísérletezgetni, játszani, mint egy kisgyerek. -
Epikurosz #115 "Na meg értelmes, anyagilag rentábilis okokat kell találni a magáncégek űrutazásainak."
A gazdasági okok addig hiányoznak, amíg nincs űrkolónia. Mihelyst felépül egy űrkolónia, annak már a saját fenntartásához szükség lenne az aszteroidák stb. nyersanyagainak hasznosítására, és jelentéktelenné válna az olyan kérdés, hogy mennyibe kerül 1 kg feljuttatása a Földről az űrbe. -
Epikurosz #114 Igen, nagyjából én is így látom, a Jupiterig bezárólag. Ott a Jupiter erős mágneses terével lehetne energiát termelni. -
#113
Na meg értelmes, anyagilag rentábilis okokat kell találni a magáncégek űrutazásainak.
Egyébként nekem így a fórumot olvasgatva jutott eszembe egy olyan indítómechanizmus, ami 3 lépcsőből állna. Az első egy ballonokra függesztett kilövő platform lenne, ez tenné meg az első 20-30 kilómétert, ezzel megspórolva kb. 1 rakétafokozatot. A lebegő kilövőplatformról rakétával lőnék fel LEO-ra például az embereket, új műholdakat, stb. Ezel a lépéssel akár több tíz százalékkal olcsósodhatnának a LEO-ra induló küldetések.
Azok az eszközök, ami ennél (LEO-nál) távolabbra mennének (technikai, főleg méretbeli okok miatt először főleg a műholdak) azok innentől ion-t használnának. (LEO-nál távolabbi emberes küldetés ritka, ezért sokáig elég lenne akár egyetlen nagyon erős ionos űrhajó is a későbbiekben emberek számára) Ez a lépés pedig a LEO-n túli küldetések árait nyomhatná le.
LEO-n keringene egy óriási napelemes erőmű, ami energiacellákat töltene. Ezek és a műholdak illetve űrhajók által használt energiacellák szabvány energiacellák lennének, azaz cserélhetőek. Így ha lemerülne egy műhold vagy űrhajó, itt tudna tankolni, elhasználtat töltöttre cserélni. Liter benzin helyett egységnyi üzemanyagcellák "folynának" tankoláskor. (Később ilyen töltőállomások akár a kutatások legnépszerűbb bolygói és holdjai mellett is lebeghetnének, ahogy ugye benzinkút is van több helyen az út mentén, hasonló előnyökkel itt is.)
Így el lehetne érni, hogy minden űrhajót és űreszközt csak egyszer kellene fellőni. Ráadásul rakétát olyankor is csak 20-30 kilóméter magasról (itt lebegne maximumon a platform) és LEO-ig (itt tudnának utántölteni és innentől használhatnának iont) kellene használni, ami sokat csökkenthetne a kilövés költségein.
Ráadásul a rendszer lehetővé tenné, hogy egy-egy műhold akár sok küldetést hajthasson végre a Naprendszer különböző pontjain használva a műszereit, mert az ionnal akár vissza is térhetne és a LEO-n végzett újratöltés után újra indulhatna másfelé. Ezzel is komolyan csökkenthetne az egységnyi költsége az űrkutatás misszióinak, mert nem kellene minden úthoz új műhold és új fellövés.
Amennyiben pedig az emberes használatra szánt ion meghajtású űrhajó parkolópályán a Hold körül keringene és ott lehetne rá átszállni, úgy akár atomenergia is hajthatná azt a naprendszerbeli küldetésekhez. Csupán egyszer kellene oda eljuttatni és onnantól azt biztosítani, hogy a legénység induláskor odajuthasson illetve érkezéskor onnan (a Hold körüli pályáról) még hazajuthasson. Persze ma ez is sci-fi. -
Epikurosz #112 Azért ne túlozzunk!
Persze, én is keveslem az űrlóvét, de amíg háborúk folynak (mert a terrorizmus jelenleg nagyobb veszély, mint egy aszteroida!), addig ennyi jut erre. Nem kell mindig csak elégedetlenkedni, a rendelkezésre álló pénzeket és más forrásokat hatékonyabban kell kihasználni. És be kell vonni a maszekokat is. -
droidka #111
Amíg nincsenek igazán hatékony hajtóművek, addig ez az egész csak szerencsétlenkedés. Az lenne a Kánaán, ha sikerülne több generációval növelni a hatékonyságot. Éppen ezért kéne szinte minden energiát erre fordítani, mert az hosszabb távon valószínűleg igencsak megtérülne, ha sikerülne jelentős áttörést(eket) elérni…
De félek, hogy amíg nem találnak egy Föld felé tartó meteort, addig megelégszenek azzal, ami most van…
Lehet(?) hogy pont ezért talán azt kéne csinálni, hogy azt kéne hazudni a politikusoknak, hogy mittudomén’ 70-90 éven belül eltalálja a bolygónkat egy JÓ NAGY aszteroida…
Remélhetőleg (legalább) akkor lenne POLITIKAI SZÁNDÉK is, hogy fejlesszenek mindent amit csak lehet, ezerrel. Asziszem’ az aztán megdobná a fejlődést, az állóvizet, ha valóban találnának egy ilyet… De amíg csak riogatás van, amíg ez nem több, mint elméleti lehetőség, amíg nincs semmi konkrétum, addig mindenki beleszarik az egészbe, és nem fognak ennek elhárítására pénzt adni, igazán fejleszteni.Csak akkor fognak erre jobban odafigyelni, amikor már túl késő lesz.(Aminek a valószínűságe még ha kicsi is, mégsem egyenlő a nullával, teljesen kizárni egy ilyen katasztrófát nem lehet.Bár ha már esetleg találtak volna egy ilyen meteort, azt valószínűleg nem fogják nagydobra verni, a pánik elkerülése miatt.)
De addig az egész űrkutatás sajnos nem lesz több némelyek szemében, mint luxus, felesleges pénzkidobás.(Ahogy az ilyen -számomra elkeserítő- véleményeket ezen a fórumon is megtapasztalhattam…)
Aztán ha esetleg valóban sikerülne új meghajtási elveket kikísérletezni, ha sikerülne sokkal gyorsabb, erősebb, sokkal hatékonyabb hajtóműveket kifejleszteni, az később olyan elképzelhetetlen fejlődést jelentene, amihez csak a kerék feltalálását lehetne hasonlítani. Mert ez nemcsak az aszteriodák esetleges becsapódása elleni védelemben hozhatna változást, hanem a globális felmelegedés elleni harcban, az olajkapitalizmus monopóliumának megtörésében is. És az űrturizmusban, az űrbányászatban, a terraformálásban, MINDENBEN… Erre az egy dologra BIRODALMAKAT lehetne építeni, ha léteznének ilyenek…
De szerintem amíg nem lesz komoly politikai szándék, IGÉNY a fejlődésre, (félek) addig nem is lesz semmi változás. Addig az űrkutatás az adófzetők szemében (jobb esetben) csak egy érdekesség lesz kétévente a híradóban, amikor küldenek egy szondát a Marsra…
T.D.
-
Garga Pitic #110 Aki jobban figyelt fizikaórán, ne röhögjön, javítson ki :)
Lehet, hogy az általunk ismert neutrínódetektorok elméleti legjobb reakcióideje korlátozná le ennyire az átviteli sebességet.
-
L3zl13 #109 Ahhoz, hogy több csatornát használjanak párhuzamosan, nem kell visszajelzés.
Másrészt meg azt sem tudom milyen elven működne az enkódolás. Lehetséges vajon frekvencia modulációt használni neutrínókkal? (Talán még a kutatók se tudják.)
De ha sima intenzitás modulációt használnak is (villogtatják a lámpát) akkor túl kevésnek tünik az a cirka 0,5bit/s sebesség. (Már ha jól számoltam az ezer nyomtatott oldal/évet.)
Miért ennyi? Nem lehet gyorsabban villogtatni? Ki mondta, hogy kettes számrendszert használnak? Ha négy diszkrét érték van, akkor máris duplázódik a "sávszélesség".
-
Garga Pitic #108 "Nyereményüket postán küldjük" :) -
#107
Tömöríthetik is az információt. Még akár veszteségesen is. Sőt, ez akár a tesztje is lehet a civilizációknak, hogy mikor érnek el olyan fokra, hogy megfejtsék. -
Garga Pitic #106 A firnyákos átviteli technológiák biztos kimaradnak, mivel mindhez kell némi visszajelzés, ami pár száz, pár ezer év. Marad a 150 éves rézdöngölő távírász módszer, egy csatornán csak oda, vakon bele a semmibe.
Igazad van, erősen becslés-szagú kijelentés. -
L3zl13 #105 Igen. Ha ismered. De ők nem ismerik.
Annyit tudnak egy bizonyos energiaérték felett kell lenniük. De hogy mennyivel felette?
És akkor ne is beszéljünk olyan megoldásokról, mint amiket a WiFi technológiánál is használnak újabban, mint a MIMO és a Channel-bonding.
Szóval így kijelenteni, hogy egy teljes mértékig elméleti galaktikus üzenőhálózatnak mekkora a max adatátviteli sebessége elég komolytalan. -
#104
Magellán!?
-
#103
Hát, gondolom a Magellán címü "tudományos" műsorba ritkán férnek be az ilyenek, mivel a kis fókabébik megszületése egy állatkertben, vagy egy celeb szülése sokkal jobban lázba hozza a magyar átlag tévénézőt, mint mondjuk a súlytalansági fémhab kísérlet, vagy a holoTV. De javítsatok ki, ha történt valami pozitív változás e téren. -
Garga Pitic #102 A 2011-es Hold-szonda remélhetőleg sikeres lesz.
Régóta nem nézek tv-t, ilyen magyar eredményekről esik szó néha? -
Garga Pitic #101 Ki lehet számolni az információtovábbítás max. sebességét, ha ismered a vivő és a közeg tulajdonságait és a zajt. Hogy pontosan hogyan, azt ne kérdezd, de kb ezek amik bejátszanak. -
L3zl13 #100 Ja... A te ötleted...
" a számítások szerint mintegy évi 1000 oldalnyi információt lehet képes továbbítani"
Azt meg tudnám mi a francra alapozzák ezeket a számításokat. -
Epikurosz #99 Lekoppintották ezt az ötletem is... -
Epikurosz #98 Az Európai Űrügynökség (ESA) oktatási részlege által támogatott diákműholdat október 27-én álltították pályára egy Kozmosz-3M rakéta potyautasaként – a kísérleti űreszköz azonban nem sokkal később elhallgatott. A szakértők szerint az energiaellátásban léphetett fel hiba és elképzelhető, hogy nem sikerül helyreállítani a mikroműhold működését. -
Garga Pitic #97 Pénz ugyan nincs, de szürkeállomány akad:
http://www.urvilag.hu/article.php?id=2526
http://www.urvilag.hu/article.php?id=2725
http://www.urvilag.hu/article.php?id=2064 -
Garga Pitic #96 A magyar Föld körüli pálya másfél-kétszer drágább volna egy átlag európainál :) -
Epikurosz #95 A hordozórakéta neve lehetne Puma.hu. :-)
Csak le ne zuhanjon, mert a üntetőknek +1 okuk lenne aZT SKANDÁLNI, HOGY Elkúrtad/-tuk! -
Epikurosz #94 Az első amcsi műhold - a gúnyolódó Hruscsov szerint - akkora volt, mint egy grépfrút.
Valójában, ha jól emlékszem kb. 1,5 kiló volt a tömege, de ma már vannak ilyen bazi nagy grépfrútok.
Én, őszintén szólva, azzal is meg lennék elégedve, ha első körben egy magyar narancsot sikerülne földkörüli pályára juttatni, és csak annyit csipogna, hogy bip-bip-bip! -
kvp #93 "Szerintem a HU projekt első lépése egy nyamvadt távközlési műhold lenne, utána meg jöhetnének az automaták a Holdra."
Sokkal olcsobb es egyszerubb lenne a spaceship one peldajat kovetni, csupan nagyobb raketaval. Ha nem akarjuk visszahozni a jarmuvet, akkor egy ilyen konstrukcio tokeletesen alkalmas egy kisebb automata urhajo/muhold feljuttatasara. Ez utobbit egyebkent az usaban az ugyancsak a scaled composites altal gyartott pegasus raketaval szoktak.
Ha megis vissza akar terni a jarmu, akkor lehetoseg van visszateres elott 'kacsazni' vele. Ez a legkori fekezes egyik regi modszere. Leglatvanyosabb modon a 2010 urodusszeiaban mutatjak be. Egy ujrahasznalhato jarmu, eldobhato hopajzsal sokkal olcsobb mint a ket masik lehetseges kombinacio.
A Fold-Hold utra vagy hagyomanyos uzemanyagot erdemes vinni, vagy lehet probalkozni a napszel felhasznalasaval. A lagrange pontokon kereszul sokkal kisebb energiaval is el lehet erni a Holdat, csak ekkor rendes sugarzasvedelem kell a hajora, mivel sokaig lesz benne a van allen ovben es csak erosebb naptevekenyseg idejen hasznalhato. Viszont egy ilyen jarmu mar kepes akar a naprendszer elhagyasara is.