• valamit
    #113
    Na meg értelmes, anyagilag rentábilis okokat kell találni a magáncégek űrutazásainak.

    Egyébként nekem így a fórumot olvasgatva jutott eszembe egy olyan indítómechanizmus, ami 3 lépcsőből állna. Az első egy ballonokra függesztett kilövő platform lenne, ez tenné meg az első 20-30 kilómétert, ezzel megspórolva kb. 1 rakétafokozatot. A lebegő kilövőplatformról rakétával lőnék fel LEO-ra például az embereket, új műholdakat, stb. Ezel a lépéssel akár több tíz százalékkal olcsósodhatnának a LEO-ra induló küldetések.

    Azok az eszközök, ami ennél (LEO-nál) távolabbra mennének (technikai, főleg méretbeli okok miatt először főleg a műholdak) azok innentől ion-t használnának. (LEO-nál távolabbi emberes küldetés ritka, ezért sokáig elég lenne akár egyetlen nagyon erős ionos űrhajó is a későbbiekben emberek számára) Ez a lépés pedig a LEO-n túli küldetések árait nyomhatná le.

    LEO-n keringene egy óriási napelemes erőmű, ami energiacellákat töltene. Ezek és a műholdak illetve űrhajók által használt energiacellák szabvány energiacellák lennének, azaz cserélhetőek. Így ha lemerülne egy műhold vagy űrhajó, itt tudna tankolni, elhasználtat töltöttre cserélni. Liter benzin helyett egységnyi üzemanyagcellák "folynának" tankoláskor. (Később ilyen töltőállomások akár a kutatások legnépszerűbb bolygói és holdjai mellett is lebeghetnének, ahogy ugye benzinkút is van több helyen az út mentén, hasonló előnyökkel itt is.)

    Így el lehetne érni, hogy minden űrhajót és űreszközt csak egyszer kellene fellőni. Ráadásul rakétát olyankor is csak 20-30 kilóméter magasról (itt lebegne maximumon a platform) és LEO-ig (itt tudnának utántölteni és innentől használhatnának iont) kellene használni, ami sokat csökkenthetne a kilövés költségein.

    Ráadásul a rendszer lehetővé tenné, hogy egy-egy műhold akár sok küldetést hajthasson végre a Naprendszer különböző pontjain használva a műszereit, mert az ionnal akár vissza is térhetne és a LEO-n végzett újratöltés után újra indulhatna másfelé. Ezzel is komolyan csökkenthetne az egységnyi költsége az űrkutatás misszióinak, mert nem kellene minden úthoz új műhold és új fellövés.

    Amennyiben pedig az emberes használatra szánt ion meghajtású űrhajó parkolópályán a Hold körül keringene és ott lehetne rá átszállni, úgy akár atomenergia is hajthatná azt a naprendszerbeli küldetésekhez. Csupán egyszer kellene oda eljuttatni és onnantól azt biztosítani, hogy a legénység induláskor odajuthasson illetve érkezéskor onnan (a Hold körüli pályáról) még hazajuthasson. Persze ma ez is sci-fi.