118
ez itt egy szabad 5letparádé.
-
hematit1976 #78 a rotor által elindított levegő a doboz lapos -vízszintes- aljára fejtette ki az erejét elősször. aztán visszafordult a doboz oldala mentén és a doboz tetejét alkotó kúpban diagonál írányban fejtette ki az ellenerejét. de mivel a diagonál eltér a vízszintestől ezért a két ellenerő hiába fejtette ki az erejét, az erők irányának eltérése miatt a berendezés megmozdult.
egyébként tényleg úgy csináltam meg, h egy kis villanymotorra szereltem rotort és azt raktam ebbe a zárt kúp alakú dobozba.
bocsánat, h korábban nem írtam le a dobozom alakját, így valóban félreérthető volt a kisérlet. -
qaíwsyedx #77 A helikopter hajtóműve o2-vel üzemel azárt dobozban ez elszokott fogyni nem?
Ja hogy emeli a dobozt, értem feljut a tetejéig aztán mire fejt ki erőt(mert a rotorlapátok a dobozon belül vannak) Szerintem középen leáramlik a rotor által felszívott levegő aztán a doboz oldala mentén vissza fel.Na de ez hogy hat a környezetre?Próbáld ki, szerelj egy kisvillanymotorra egy modellről lezsedett légcsavart!Elmondom mi történik: a levegő kering körbe körbe a dobozban.
Mennyit ittál mielőtt megjött az ötlet?Nekem a 8-ik sör után jut ilyen ökörség eszembe.
-
OKkultist #76 Ennek lehet a profi változata ez: (TOROID TEKERCSEK, meg valami mágneses gerjesztés, ez már egyáltalán nem igényel külső áramforrást)
![]()
Steven Mark Solid state generator:
![]()
ITT a többi róla
A többi hasonló cucc -
OKkultist #75 IGEN, valószínű terhelésnél nem fog működni, esetleg, ha nem 3, hanem pl. 6db-ot raknál körbe, és sikerülne valami rezonanciafrekvenciát találni, akkor többet tudnál kivenni, mint amennyit beletettél.
Pl. valami ilyesmit kellene kipróbálni: (Hans Coler)
![]()
Itt a többi. -
OKkultist #74 Ez valami giroszkóppal meg is csinálták: (mechanikus eszközzel antigravitációs hatás)
Eric Laithwaite a kitiltott akadémiai tag, mert megkérdőjelezte a dogmát
van elektrogravitációs hatás is (lifter) és valószínű van elektro-mágneses, ami valami olyan effektuson alapul, amit nem ismerünk. De lehet hogy a Skunk Works-nél már használják is:
Boyd Bushman beszél pár dologról, a Locheed (Skunk Works) vezető mérnöke volt! F-117-et is ők barkácsolták össze, stb.. -
Garga Pitic #73 Terheléssel is próbáltad? Pl mérd az egyik szekundert, zárd rövidre a másikat és figyeld a műszert. -
hematit1976 #72 nemrég végeztem 1 érdekes eredménnyel záruló kisérletet 3db állandó mágnes maggal rendelkező tekercsel.
a kisérlet az volt, hogy az 1-ik tekercset kineveztem primer tekercsnek és váltóáramot vezettem bele. a másik két tekercset szekunderként használva rögzítettem a primer tekercstől egyenlő távolságra 1 kör alakú karton lapra. a geometriailag = távolság miatt mindkét szekunder tekercsben ugyanakkora feszültség indukálódott. az érdekesség az, hogy közel annyi volt az indukálódott feszkó a szekunder tekercsekben mintha csak egyedül lettek volna a primer tekercsel szemben!!!
a veszteség szerintem a tekercsek anyagi elektromos ellenállása lehetett. a kisérlet számomra azt bizonyította be, hogy 1 indukáló tekercs energiája nem oszlik meg a szekunder tekercsek között, hanem ugyanakkora indukciós energiát fejt ki mindeggyikre.
(nem úgy mint pl.: folyadékok esetében a nyomás) -
pet0330 #71 Nekem is volt régen egy találmányom, mostmár tudom hogy nem működik, de hátha ad valakinek valami jó ötletet.
Az volt a lényege hogy nagyon sok gömböt egymásba pakolsz, és mindegyik héjban más lenne a nyomás, ezért a gömbök nem törnének szét mert csak a 2 nyomás különbségét kéne kibírnia és igy elvileg brmekkora nyomást kibírt volna. Csak a nyomószilárdsággal volt a baj :(
Ha valaki kitalál ebből valami jót kérem én is a szabadalmi jogot :) -
hematit1976 #70 közhely: aki nem hiszi, próbálja ki otthon. -
#69
Az adhéziós erő által végzett munka csökken, ez növeli a helyzeti energiáját a vízoszlopnak.
Mint egy darunál a motor által végzett munka arra megy el, hogy a test helyzeti energiája megnőjön. -
pet0330 #68 Jah amugy meg sok kicsi sokra megy :D csak pl a háznál nagyon sok kicsi legyen :D -
pet0330 #67 Ezt értem, de amikor emelkedik a vízoszlop akkor nő a helyzeti energiája és ez csak akor lehet ha valaminek csökken az energiája (az energia megmaradás törvénye miatt) nekem az a kérdésem hogy minek csöken ennek következtében az energiája??? -
#66
"hematit sem azt mondja h tűzoltásra kell használni"
hematit1976 az alábbiakat mondja:
"pl 1 házat láthatna el vízzel a mondjuk a buvárszivattyú helyett."
Nos 1 ház vízellátása is eléggé szép mennyiség (Egy átlagos háztartásnak 200-300 liter a napi vízigénye). És a búvárszivattyú nem pár centiről szívja fel a vizet, és azt köbméter/óra sebességgel.
"már csak egy dolgot nem értek. ahhoz hogy a víz emelkedjen energia kell ezt az energiát mitől vonja el vagy feltaláltuk az "örökmozgót""
Amíg a folyadék felkúszik a hajszálcsőben, addig az adhéziós erő dolgozik (egyre csökkenő mértékben, ugyanis a folyadékoszlop egyre nő - így növekszik a súlya is). Amikor a folyadékoszlop eléri a h magasságot a folyadékoszlop súlya (gravitációs erő) meg fog egyezni az adhéziós erő nagyságával, így egy egyensúly jön létre.
Az adhéziós erő által végzett munka tehát a folyadékoszlop h magasságba való felemelésére emésztődik fel. Ergo semmi örökmozgó. -
pet0330 #65 Köszi ennek a nagy részét eddig is tudtam a másik részét meg nemis értem ( most ballagtam általánosból xD) de ez még nem válasz a kérdésre.
Az emelkedéshez szükséges energiát honnan szerzi?? Miközben emelkedik kis mértékban lehül vagy mi?? Mert azt az energiát valamitől el kell vonnia, a semmiből nem tud energiát elvonni. Az a kéréds hogy mitől vonja el?????
Am meg köszi. :) -
hematit1976 #64 forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fel%C3%BCleti_fesz%C3%BClts%C3%A9g
Kapilláris emelkedés és kapilláris süllyedés
Úgyszintén a felületi feszültséggel függ össze az ún. kapilláris emelkedés és kapilláris süllyedés jelensége.
A vékony csövekben (kapillárisokban) a folyadékok nem követik a közlekedőedényekre vonatkozó törvényt: a nedvesítő folyadék szintje magasabb, nem nedvesítő folyadéké pedig alacsonyabb, mint nagy felületű edényben. Az előbbi jelenséget kapilláris emelkedésnek, utóbbit kapilláris süllyedésnek nevezzük. Üveg kapillárisban kapilláris emelkedést mutat például a víz, és kapilláris süllyedést a higany. Kapilláris emelkedés akkor következik be, ha a folyadék nedvesíti a kapilláris falát, vagyis a folyadék és a szilárd anyag részecskéi között nagyobb a vonzóerő, mint az azonos folyadék molekulák között. A nedvesítési peremszög Θ < 90°. Ha ezek az erők kisebbek, vagyis a folyadék és a szilárd részecskék taszítják egymást, akkor kapilláris süllyedés lép fel. A nedvesítési peremszög Θ > 90°.
A mellékelt ábra segítségével kiszámíthatjuk az emelkedés, illetve a süllyedés nagyságát. Ha pl. a nedvesítő folyadék a csőben h magasságba emelkedik fel, akkor a folyadékoszlop súlya (Fg) miatt egy lefelé ható erő működik, amelynek nagysága a folyadékoszlop súlyával egyenlő:
F_\mathrm g = r^2 \pi \rho gh \ .
Ezt az erőt ellensúlyozza a folyadék és az üveg részecskéi között működő adhéziós erő felfelé mutató komponense (Fγ):
F_\mathrm{\gamma} = r^2\pi \gamma \mathrm{cos} \mathit \Theta \ .
A két erő egyenlősége esetén a folyadék emelkedésének vagy süllyedésének mértéke, a h kiszámítható:
h = \frac {2\gamma \mathrm {cos} \mathit \Theta}{\rho g r} \ . -
pet0330 #63 már csak egy dolgot nem értek. ahhoz hogy a víz emelkedjen energia kell ezt az energiát mitől vonja el vagy feltaláltuk az "örökmozgót" xD?? xD -
pet0330 #62 hematit sem azt mondja h tűzoltásra kell használni de van benne valami ha a két lap tetejét levágod ugy hogy a tetején lévő víz lefollyon az oldalán és ez az egész cucc egy tartályban van akkor egy idő után megtöltené a tartájt. igaz hogy nem gyors de az isa igaz hogy csak egyszer kéne megcsinálni és ennek tényleg nem a gyorsaság a lényege -
hematit1976 #61 csatárlánc -
#60
"abban igazad van, hogy ez nem ipari mennyiségű vizet képes szállítani gyorsan"
De még az életben se. Egy kútból, egy közeli patakból való vízvételezés is gyorsabb annál, mintha szivaccsal próbálnád eljuttatni a vizet A pontból B pontba. Ráadásul a szivacs kiterjedésének nagynak kell lennie, ha nagy mennyiséget akarunk átvinni - ami a technikát kezelhetetlenné teszi.
"1 hcs esetén részemről, szerintem annyi az energia befektetés, hogy a helyére rakom 1* a csövet. "
1. Van energiabefektetés, csak nem a te részedről. Azt megteszi a természet.
2. Mint az előzőleg is említettem az energiabefektetés oltárán feláldozod a szállítási sebességet, illetve a használati méretet.
Tűzoltáshoz kell a víz. A közelben van egy patak. Mit választasz: a csatárláncot, vagy a szivacsot? -
hematit1976 #59 konkrétan azt csináltam, hogy két üveglapot tettem közel egymáshoz, a két végüket beragasztottam és az egészet beleállítottam 1 kis tányér vízbe.
hobbi szinten hangzik, de arra elég volt, hogy lássam amint a vízcsppek megjelentek a két üveglap tetején.
sőt késöbb tovább mentem és közéraktam egy ferde tetjü harmadik lapot a két téglalap formájú közé: a két szélső és a középső lap mentén felemelkedő víz a középső lap ferde tetején képeztek cseppeket.
a cseppek pedig mint 1 párás ablak üvegén összálltak és le/kifolytak a lapok közül, kb 1,5cm-re a felvételi vízfelszintől.
nem nagy mennyiség az igaz, de kitartok amellett, hogy a berendezést csak egyszer kell üzembehelyezni. -
hematit1976 #58 "4. Egy itatóspapír/szivacs/hajszálcső esetén is van energiabefektetés - csak ezt te nem tapasztalod olyan látványosan."
???
1 hcs esetén részemről, szerintem annyi az energia befektetés, hogy a helyére rakom 1* a csövet. -
hematit1976 #57 abban igazad van, hogy ez nem ipari mennyiségű vizet képes szállítani gyorsan, de ha folyamatosan müxik, akkor feltölthet 1 padláson lévő tartályt pl. -
hematit1976 #56 konkrétan azt csináltam, hogy két üveglapot tettem közel egymáshoz, a két végüket beragasztottam és az egészet beleállítottam 1 kis tányér vízbe.
hobbi szinten hangzik, de arra elég volt, hogy lássam amint a vízcsppek megjelentek a két üveglap tetején. -
#55
"ez a berendezés müxik!!! +csináltam, de nincs pénzem szabadalmaztatni"
A szabadalmaztatás csak jogi formula az "ötlet védelmére". Nem szükséges hozzá a készülék működőképessége. -
#54
"ez igaz de ha nem csöveket használunk, hanem pl vékony üveg vagy plexi lapokat akkor lényegesen nagyobb szállító térfogatot kapunk."
1. Ez esetben a lapok távolsága határozza meg az emelési magasságot.
2. Ha tényleg annyira nagyobb szállító térfogatot akarunk, akkor igen nagy felület kell.
3. Egy búvárszivattyú több méter mélységből, nagy liter/perc sebességgel képes vizet szállítani. Ennek ellenére az általad említett "szivacs"/"itatóspapír" (mert az elv kb. ilyesmi) kis emelőmagasságon, kevés vizet képes szállítani - tehát a piac szempontjából nem jó üzlet.
4. Egy itatóspapír/szivacs/hajszálcső esetén is van energiabefektetés - csak ezt te nem tapasztalod olyan látványosan. -
hematit1976 #53 ez a berendezés müxik!!! +csináltam, de nincs pénzem szabadalmaztatni. ha lehetne ilyet 1 ennyire 1szerű eszközhöz. -
hematit1976 #52 az igaz, hogy a berendezés szintenkénti magassága nem több 4-5cm-nél, de cserébe energiabefekteés nélküli folyadékmozgást kapunk a gravitációs iránnyal ellentétesen.
kellően nagy, föld alá helyezett (pince néretű) berendezés még akár áramot is termelhetne: zárt rendszerű mozgatott folyadék esetén. -
#51
"mint a fák vízhordó sejtjei. lásd növénybiosz."
Aminek az előállításához energia kell (fotoszintézis).
Ráadásul magához a víz szállításhoz is kell némi energia - a párolgásból adódóan:
A fatest elemei akkor képesek szállítani a vizet, ha a folyadékoszlop folyamatos bennük. Ha megszakad, akkor a vízáramlás megszűnik. Ezt azzal magyarázták, hogy a levelek párologtatnak, emiatt csökken a vízpotenciál*, s a sejtek vizet vesznek föl a levélerekből. A csökkenés szívóhatásként továbbadódik a fatest elemein keresztül egészen a gyökérig és a talajig. Ennek jóvoltából a párologtatás intenzitásától függő mértékű vízpotenciál-gradiens alakul ki a levéltől a talajig.
Forrás: Dr. Béres Csilla - A FÁK VÍZFORGALMA -
hematit1976 #50 ez igaz de ha nem csöveket használunk, hanem pl vékony üveg vagy plexi lapokat akkor lényegesen nagyobb szállító térfogatot kapunk.
ezt kivételesen ki tudtam próbálni, müxik lapokkal is.
a lapok pedig függőlegesen 1más mellé állítva halmozhatók, mint 1 köteg papír. -
#49
Nono, azért a hajszálcsövek emelési magassága eléggé kiszámítható.
Másrészt az effektív vízszállítás nagy vízmennyiséget feltételez. Viszont ennek ellentmond, hogy ha magasra akarjuk juttatni a vizet, akkor vékony csöveket kell alkalmaznunk, ami kevés vizet tud egyszerre szállítani. -
hematit1976 #48 elég ha fölemeli 1 tartályba... -
#47
víz tisztítás? ha nem ér bele a cső a vízbe? adna-e akkora nyomást? -
hematit1976 #46 pl 1 házat láthatna el vízzel a mondjuk a buvárszivattyú helyett. -
#45
lényeg hogy energia befektetés nélkül emelné ha jól emlékszem erre a dologra és jól értettem meg a leírtakat. más kérdés hogy tényleg hol lenne alkalmazható, mert úgy tudom így nem sok folyadékot mozgatnál meg. -
#44
ezt már nem vágom, hova emelnél te folyadékot? -
#43
"esetleg vki számításokkal is alá tudná támasztani a "nem müxik mer" mondanivalóját?"
a logika alapján nem műkszik, minek ehhez számolás? -
hematit1976 #42 de jöjjön 1 másik 1szerűbb 5let:
a cél: folyadékemelő energiabefektetés nélkül.
az elmélet a hajszálcsövesség alapvető tulajdonságait használja ki.
hcs esetén kellően vékony cső vagy lapos felületek között folyadék "emelkedik" fel. (nem találtam rá jobb szót)
ha a vcső vagy lf-tek rövidebbek vagy alacsonyabbak mint a folyadék emelkedésének a szintje akkor úgy nevezett lefűződés jelensége jön létre. azaz csöppek formájában a folyadék összegyűlik a vcső v. lf-tek tetején.
ebből úgy lesz a folyadékemelő, hogy 1részt nagyon sok vcsövet v. lf-tet teszünk 1más mellé, másrészt meg kihasználva, hogy 1 folyadékcseppnek is van magassága, az ezen magasságban elhelyezett következő "szint" tovább emeli a folyadékot.
mint a fák vízhordó sejtjei. lásd növénybiosz. -
hematit1976 #41 Roppantul örülök, hogy pár óra leforgása alatt ennyi hozzászólás, vélemény és 5let íródott általatok ebbe a topic-ba.
köszönöm az építő -jellegű- kritikát, esetleg vki számításokkal is alá tudná támasztani a "nem müxik mer" mondanivalóját?
T. másikisvan
erről még nem hallotam:
"Pl. nem tudom hallottad e már hogy a megfelelő formára kialakított és magasfeszültséggel átvezetett testben is gravitációellenes erőhatások lépnek fel."
hol van ebben az általam említett eszközben "magasfesz." ?
vagy nem érteni mit írsz...
mi az, hogy : gravitációellenes erőhatás?
szép magyar szóval: antigravitáció???
ezzel a topiccal csak annyi volt a célom mint ami a viccesre sikerült címében olvasható.
mellesleg garantálom, hogyha csak "simán" nyitok 1 "találmányok" rovatot a kutya se olvasott volna bele... -
#40
állj fel egy székre, arccal a háttámla felé, majd kezdd el tolni teljes erővel a háttámlát, miközben végig a széken állsz! ha megtetted az első 5 centit szállj le a székről és írj az esetről egy emailt a Magyar Tudományos Akadémiának! -
#39
Ez a terv nem működne,erő-ellenerő miatt...
