ez itt egy szabad 5letparádé.
-
hematit1976 #64 forrás:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fel%C3%BCleti_fesz%C3%BClts%C3%A9g
Kapilláris emelkedés és kapilláris süllyedés
Úgyszintén a felületi feszültséggel függ össze az ún. kapilláris emelkedés és kapilláris süllyedés jelensége.
A vékony csövekben (kapillárisokban) a folyadékok nem követik a közlekedőedényekre vonatkozó törvényt: a nedvesítő folyadék szintje magasabb, nem nedvesítő folyadéké pedig alacsonyabb, mint nagy felületű edényben. Az előbbi jelenséget kapilláris emelkedésnek, utóbbit kapilláris süllyedésnek nevezzük. Üveg kapillárisban kapilláris emelkedést mutat például a víz, és kapilláris süllyedést a higany. Kapilláris emelkedés akkor következik be, ha a folyadék nedvesíti a kapilláris falát, vagyis a folyadék és a szilárd anyag részecskéi között nagyobb a vonzóerő, mint az azonos folyadék molekulák között. A nedvesítési peremszög Θ < 90°. Ha ezek az erők kisebbek, vagyis a folyadék és a szilárd részecskék taszítják egymást, akkor kapilláris süllyedés lép fel. A nedvesítési peremszög Θ > 90°.
A mellékelt ábra segítségével kiszámíthatjuk az emelkedés, illetve a süllyedés nagyságát. Ha pl. a nedvesítő folyadék a csőben h magasságba emelkedik fel, akkor a folyadékoszlop súlya (Fg) miatt egy lefelé ható erő működik, amelynek nagysága a folyadékoszlop súlyával egyenlő:
F_\mathrm g = r^2 \pi \rho gh \ .
Ezt az erőt ellensúlyozza a folyadék és az üveg részecskéi között működő adhéziós erő felfelé mutató komponense (Fγ):
F_\mathrm{\gamma} = r^2\pi \gamma \mathrm{cos} \mathit \Theta \ .
A két erő egyenlősége esetén a folyadék emelkedésének vagy süllyedésének mértéke, a h kiszámítható:
h = \frac {2\gamma \mathrm {cos} \mathit \Theta}{\rho g r} \ .