124
-
#124
na 1 hiba, rosszabbra számítottam, mert tegnap beremegett a monitoromon a kép is, ami kiderült hogy nem remegett be igazából, csak a kevés alvás miatt furákat látok, és ez a hallásomra is negatívan szokott hatni, de mégis egész jó lett :) -
#123
slachi8k - lame 3.97 - 320 q0 cbr
briapl7h - Fraunhofer IIS MP3 Surround Commandline Encoder V1.4 - 320 cbr q1
yius6oeg - aac 256 mpg4
xlu3iu3w - ogg 320 cbr
fo1wria7 - eredeti nyers wav eredeti gyári cd-ről "eac-olva" -
#122
nesze
yius6oeg lossless
xlu3iu3w vorbis/valami jobb mint az mp3
slachi8k mp3
fo1wria7 lossless
bria7h mp3
persze csak azért is írhatod hogy nem találtam el, ha mégis eltaláltam, úh kb annyit ér a teszt mint babakocsira a spoiler :)
Egyébként maga a zene sem a legmegfelelőbb tesztelésre, a düngyidüngyilálálá zenék, pont azok ahol még a rosszabb minőségű kodek se feltűnő, mert maga a zene is egyszerű, mellesleg recseg kicsit, és néha torzul is, pedig nem is hangos... Persze a hiányzó 16 fölötti khz-ket jól hallani. -
#121
vki ismeri az AAC-t, és abból is a Nero AAC encoderrel készített változó bitrátájút?
Igen egy 10 mp-es mintát tömörítettem(-hev2 -q 0.5) vele, és azt hasonlítottam az eredetihez. Kb. 2 percig volt a merevlemezen, teljesen elütött az eredetitől.
Én egyébként Ogg Vorbist (szigorúan aoTuV verziót) használok (128 kbps). Persze összehasonlítottam az eredetivel többször is a 128-ast, 224-est is, de semmi különbséget nem találtam köztük. Ellenben mp3-nál 192 kbpsen már tompábban szól kissé halkan.
De van egy újabb codec is. Úgy hívják lossyWAV.
Ami abból az alap elgondolásból jött, hogy hogyan csináljanak veszteségmentessel azonos minőségű fájlt kisebb méretben. Erediteleg lossy Flac volt a neve.
Pontosan nem néztem utána a dolgainak, csak hallgattam a vele készűlt zenéket. De nem elvesz hangot, hanem kicserél. -
#120
PÉTER = JÁKÓ PÉTER -
#119
Ajánlott olvasmány:
PÉTER - DIGITÁLIS HANGTECHNIKA (CD-MELLÉKLETTEL)
"A digitális technika alapjaiban változtatta meg a huszadik század végének hangkultúráját, minőségi változást hozva és újfajta gondolkodásmódot is teremtve a hang világában. A digitális eszközök, rendszerek felépítése és működése alapvetően különbözik a hangtechnikát megalapozó analóg rendszerekétől, leginkább a számítástechnikai eszközökével rokon. Szakszerű használatukhoz elengedhetetlen a digitális hangtechnika alapjainak és a digitális készülékek működési elveinek ismerete. A tárgykörben való tájékozódást jelentősen elősegítheti ez a könyv, amely egyúttal az első magyar nyelvű összefoglaló munka a témáról. Szerzője a digitális hangtechnika szakértője."
A köny az Alexandrá-ban kapható
Fogyasztói ár: 3 990 Ft
Nyelv : magyar
Áfa kulcs : 5%
EAN : 9789630947176
ISBN : 963 09 4717 X
Megjelenés : 2005.
Kötésmód : ragasztott kartonált
Oldalszám : 428
Méret [mm] : 165 x 235 x 22
Tömeg [g] : 700
Raktári kód : 179936
Regisztrálás : 2005.10.21. -
mrzool #118 Az interleaved R-S elég jó amennyire meg tudom ítélni. Mint mondtam nem ez a szakterületem, csupán ismerősek a fogalmak, és kb. tudom pozícionálni, hogy miről van szó. Majd az okosabbak kijavítanak. -
#117
Hibajavitókról olvass egy kicsit gyak. ott rengeteg áll vagy bukik ezért kell kurvajó futómű egy cd alá, amit már eleve nem raknak bele az olcsó készülékekbe. -
mrzool #116 Tehát 30%-os overhead a redundacia miatt? Szerintem nem rossz, sőt kimondottan jó...:) Habár nem mélyültem el a témában. -
#115
Jah és ha természetesen ha az audioadat kiolvasása tökegyszerű feladat lenne amit csak egyféleképpen lehet megoldani akkor nem volna ugyanannak a gyártónak 5 féle lézer pickupja meg 6 féle servo motorja különböző árakon a kínálatában. -
#114
http://kac.duf.hu/~balage/szakdoga/optikaielv.htm
"A zenei CD-n a hibajavító adat mennyisége a zenei adatok mennyiségének 1/3-a." -
mrzool #113 A magabiztos kinyilatkozásoddal ellentétben elég jó védelem van az audio CD-ken is is: http://web.usna.navy.mil/~wdj/reed-sol.htm -
#112
"ezeket többszörös hibaellenőrző és hibajavító kódok védik, hogy még véletlenül se változzanak, de ha mégis, akkor azt nem úgy hallod meg, hogy a fúvós kicsit máshogy szól, hanem, élvezhetetlenül recsegni fog, a másolat."
Az audio cdt nem védi többször hibaellenörző és javitó kód. Recsegni meg csak kellően nagyszámú hiba után fog a zene. Fogj egy akármilyen videofájlt és néhány bájtnyi hibát csinálj a videorészében. Észre sem fogod venni. -
#111
Természetesen nem legenda. Mint mondottam bemész egy ilyen boltba és meghallgatod a saját füleddel. A számitógépes adattárolás teljesen más elven működik. Ott hibajavitástól kezdve mindenfélét felveszel a lemezre, amit audio cd esetében nem. Ezért van az hogy 650MB-os cdre audioban nem 650MB-nyi wavot tudsz kiirna hanem lényegesen többet, mert az percre megy és nem megára. -
Dömper Ármánd #110 Ezeket a legendákat honnan szeditek? A másolt CD hogy a fenébe szólna rosszabbul, mint az eredeti? A CD egy csomó számot tartalmaz, ezeket többszörös hibaellenőrző és hibajavító kódok védik, hogy még véletlenül se változzanak, de ha mégis, akkor azt nem úgy hallod meg, hogy a fúvós kicsit máshogy szól, hanem, élvezhetetlenül recsegni fog, a másolat.
Az is furcsa, hogy ilyen legendákban hisz valaki, mikor tudja, hogy a CD-re adatok is kiírhatók, másolhatók, és elég ritkán tapasztalja az ember, hogy a másolt adatai egy nagyon picit megváltoztak volna.
-
#109
Vegyél egy master felvételt.
Pl egy príma Wagner - Requiem felvétel tökéletes választás.
Aztán ezt a master felvételt vedd át cd-re is és bakelitre is.
Azután hasonlísd össze a cd-s és a bakelites felvételt is az eredeti master felvétellel. És nézd meg, hogy melyik technika esetében lesz a leghűbb a fevétel az eredeti masterhez.
Esetleg keress fel egy hangmérnököt aki jártas a bakelit vágásban is és a cd készítésben is. Ő majd eloszlatja a maradék kételyeidet is.
ps: a bakelit nem szar. Csak színezi a felvételt. Jobban mint a CD. -
#108
Mi hülyeség? Az hogy a bakelit szar az az, ésmég? -
#107
Könnyebb hülyeségekkel vagdalózni mint technikai konkrétumoknak utánna járni, igaz? -
#106
Ez igy van, de a helyzeten nem változtat :(
(Ráadásul a jóval modernebb DVD Audio is jobban szól egy jó cuccon :D -
#105
hát ez csak az audio cd technológia elavultságának köszönhető... -
#104
"Nemhiszem hogy digitálisnál bármiben különbözhetne a leolvasás, hiszen akkor nem picit, hanem tökmás hang jönne ki"
Azért ez igy nem igaz, mert pár bitet "elolvasva" a végén akkor is fúvós szólal meg csak legfeljebb nincs meg benne minden ami kellene... -
#103
Itt befigyel a 2+2=4 de van aki szerint 5 dolog.
Nemhiszem hogy digitálisnál bármiben különbözhetne a leolvasás, hiszen akkor nem picit, hanem tökmás hang jönne ki.
Bár az eredeti cd formátumról olvasva eléggé gányolt, gagyi megoldásokat olvastam, lehet mégis elő tud idézni ilyen anomáliákat.
De mindegy, nem használok sok ideje elavult audio cd-t, inkább a kevésbé low level formátumokat részesítem előnyben, amiknél tuti hogy bárhol, bármin lejátszva a 1001110100 az 1001110100 lesz, mert ezeknél kicsit szigorúbb a hibakorrekció, és több szintű. -
#102
Én hordozható lejátszónak ezért vettem PSP-t. Az lejátszik minden szart, homebrew programmal bármit amit beleraknak, de jelenleg mp3,ogg,wma,atrac,aac,flac, stb nem akadály. -
#101
El kell keserítsélek, az AAC bár sokkal jobb mint az mp3, de az ogg-nél nem. Bár nehezen hallható különbség, sőt bizonyos bitrátákon nem is lehet.
Ogg is támogat több csatornát, ha jól emléxem, 48-at.
Alig van elterjedve, csak a közepes minőségű, de emellett jó drága ipodok viszik (amit divatbuzik, és hülyék vesznek), ogg-t meg pl samsung, iriver, meizu, sandisk viszik, és még sok más gyártó akik nem adják 2x áron a fost.
Sőt az ájpod is támogatja kis hackeléssel.
Az aac meg annyira van ingyen, mint amennyire én vagyok a pápa. Lehet hogy a kódoló ingyenes (merthát támogatni kell a terjedés), de a lejátszók ára amikbe belerakják, az tartalmazza a lincenszdíjat ;) ami az ogg-nél nincs.
Emellett az ogg nyílt forráskódú, így születhettek meg a moddolt enkóderek, pl az eredetinél sokkal jobb aotuv féle.
És a 4400+(2,3ghz)-os x2-mmel a hordozható lejátszómra 2,5 perc alatt kódol le egy 74 perces albumot az aotuv féle ogg enkóder, úgy hogy az 32bites módban fut a 64bites rendszeren, sse1-et használva, mikor már 3mat is tud a proci (sajna mert allin amd-re optimalizálták athlonxp-től kezdve, ami már nem mai darab) -
#100
"Szumma szummárum ismét az van, hogy a bekalit nem szól jobban, és nem tud többet mint a CD, sőt jelentősen rosszabb annál.
A bekelit jobban színezi a hangot mint a CD és (itt is) ezt a színezést szeretik a szeretőik (lásd csöves erősítőkről írtak)."
Aha meg ugye a dacból folyamatos hullámok jönnek ki, meg infrahangot is meg tud jeleníteni, meg az összes hülye dj bakelitet használ, mert biztos hülyék... hát lol, innentől nincs más kérdésem :D
"1. Nem kétszeres frekvenciát használnak a mintavételezésnél, mert a 44,1 khz az az összes mintavételre vonatkozik, stereo-nál. Tehát 44,1khz a 2 csatorna összesen, szóval csatornánként 22,05.
2. Az ember max 20-at hall, tehát van egy kis ráhagyás. Nincs olyan ember aki többet hall(csak olyan aki hiszi), de minden normális hallású ember fiatal korában hall ennyit, és ahogy öregszik lejjebb megy ez a tartomány."
Második pontot nem levágva már nem olyan egyértelmű hogy a mintavételezésre gondoltam ugye? Vagy a mintavételezésnek van maximuma a hallásban? Ha jól tudom nem.
(kicsit még az olvasásra is rágyúrhatnál) -
#99
Én csak azt nem értem, hogy aki életében nem hallott még normális cuccon zenét az minek osztja az észt? A high-end nem olyan dolog amit mérni kell. El kell menni egy normális boltba ingyen meg kell hallgatni. Nekem vannak botfülü haverjaim de eddig mindenki hallotta a különbséget, szóval ne gyertek itt denevérrel meg mittoménmivel. El kell menni / jönni. Meg kell hallgatni utána lehet erről beszélgetni. Addig tök felesleges. -
zerosdfd #98 Az Indexes (http://index.hu/tech/hardver/hifi070708/) cikk címe azért elárulja, hogy van egy mennyiségi és egy minőségi vetülete a zenének.
Ezen a fórumon eddig csak a mennyiségről volt szó. Bizonyám! Mégha úgy is fejezem ki, hogy "legmagasabb minőségű flac", meg "csöves", meg "high end" ezek még mindig csak mennyiségi jellemzők.
A minőség pedig szinte független ezektől és olyan kérdések merülnek fel inkább, mint, hogy ki zongorázik és hol. És igen ez is átjön a Sokolon, a botfülűnek meg az egymilliós CD lejátszóján se.
Vagy itt a nagyapám, akinek soha fel nem tűnt, hogy mp3 vagy bakelit vagy cd-e a hangforrás, ez számára érdektelen volt, ám általában megmondta, hogy ki játszik a zongorán és melyik évben (!), hogy ki a karmester, fiatalkori felvétele-e vagy idős, meg ilyenek. Namost akkor ki az, aki ért itt a minőséghez?
A legjobb hifit süketeknek készítik, ahogy a cikk mondja. -
#97
"legolcsóbb lejátszó is ugyan azt olvassa ki onnantól meg köze nics, hogy a bináris streammel mit csinál a user, meg mivel."
NA ez a nagyon nagy tévedés. Egyszer menj el egy hifi boltba meg fogsz döbbeni. Sőt, hallgasd meg ugyanazt a cdt eredetiben majd másold át és hallgasd meg azt is. Azon is nagyot fogsz döbbeni. Pedighát elméletileg ugyanaz van rajta és mégsem. -
#96
Egyébként 128-as bitrátán szubjektív tekintetben egyértelműen veri az ogg az mp3-at. ---> elsőre -
#95
És az ogg-ot jobbnak választottad mint az eredetit.
A különbségek olyan picinyek, hogy 320-as bitrátán a beavatatlan emberi fülek szinte semmit sem vesznek észre.
És még a beavatott fülek is tévedhetetnek.
Mikor ilyen apróságokról van szó az ember képes arra, hogy olyan dolgokat lásson és halljon amik(et szeretne és) a valóságban nem is léteznek.
Ezért mindig vigyázni kell.
Egyébként 128-as bitrátán szubjektív tekintetben egyértelműen veri az ogg az mp3-at. -
#94
Én majdem eltaláltam, az ogg formátumot hallottam a legjobbnak. A különbségek elenyészőek voltak még így is... -
#93
Az a 20k már nagyon-nagyon elméleti a felső határ, az emberek kb. 1% sem hall ott már még fiatalon sem.
Mivel pont tiszta hangokkal mértem diplomamunkám során leteszteltem pár arrajárót. 7 emberből SENKI nem hallott 17-18k felett semmit, mikor a műszer szerint 60 dB volt, a hangnyomásszint. Lejebb menve igen gyorsan javult azonos erősítés mellett a dolog. -
cousin333 #92 "1. Nem kétszeres frekvenciát használnak a mintavételezésnél, mert a 44,1 khz az az összes mintavételre vonatkozik, stereo-nál. Tehát 44,1khz a 2 csatorna összesen, szóval csatornánként 22,05."
Ez hülyeség. Azt jelentené, hogy max. 11 kHz-et tud. Noha az előbbment itt a vita, hogy az MP3 16kHz-nél már vág-e, vagy sem. Azért nem kétszeres frekvencát használnak, mert az analóg sávszűrők meredeksége véges.
"2. Az ember max 20-at hall, tehát van egy kis ráhagyás. Nincs olyan ember aki többet hall(csak olyan aki hiszi), de minden normális hallású ember fiatal korában hall ennyit, és ahogy öregszik lejjebb megy ez a tartomány."
Nem hinném, hogy lehetne ennyire általánosítani. Biztos vagyok benne, hogy vannak, akik többet is hallanak, én sajnos nem tartozom közéjük. Az öregedés viszont igaz.
"3. Bakelit se romlik, erre találták ki a lézeres olvasófejet, aminek ugye nemkell hozzáérni. Ilyen lejátszókat 300k-ért is lehet venni."
A bakelit egy egyedi fizikai adathordozó. Ergo megsérülhet, megkarcolódhat, porosodhat, vetemedhet, defomálódhat, kophat, "hőtágulhat"... De szerencsére a lézeres masinád egy problémát megoldott a fentiekből. -
cousin333 #91 "miert kerul egy cd lejatszo tobb millioba"
Na miért? Taníccs! :)
"miert allnak titanium otvozetes kup alaku labakon ezek a finom mesterien elkeszitett high end hifik"
Hogy ne rázzák össze az elektronokat? De lehet, hogy egyszerűen azért, mert elegáns, jól néz ki, és veszett drága... Persze, nincs igazam és te meg is mondod majd, hogy miért. :) -
cousin333 #90 "Honnan kéne tudni, hogy melyik az eredeti?"
Talán, hogy meghallod? :) -
assdf #89 Én meg "ammondó" vagyok hogy abban a korban mikor az emberek beveszik a mosóport intelligens, egyáltalán nem meglepő hogy valaki meg azt hiszi hogy ő meghallja a 120 khezes hangot is... -
#88
Onnan kéne tudni, hogy melyik az eredeti, hogy meghallod hogy melyikben van pszichoakusztikus szűrés és melyikben nem.
Pont ez a tesztem lényege.
Főleg mert itt sokan állították, hogy még azt is hallják ahogy kifakad a bolha f*szán a pattanás.
És kiváncsi vagyok hogy megtalálják-e az eredetit a vájtfülüek...
Vagy beválasztják-e azt mp3-nak vagy ogg-nak... vagy még kitudja minek
-
galocza #87 ez véletlenül pedig igaz, ha jól tudom 8): otthon valóban ráengedi az ember a tmpegencet vbr-rel, de komoly masteringnél ügyes és tapasztalt emberkék jelenetenként (vagy rövidebb időtartamra) döntik el, mi legyen a bitráta. úgyhogy ez inkább vmi "változóan konstans" dolog... -
#86
Az ember azt gondolná, hogy azok aki ennyire dicsőítik a bekelitet tisztában vannak annak gyártási folyamataival, tulajdonságaival stb...
Konyhanyelven fogalmazva a gyorsulás limiter a bakelit vágásnál alkalmazott HF limiter amit arra használnak, hogy eltüntessék a felvételből azokat magas hangtartományban lévő részeket amiket a vágófej és a hangszedő tehetetlensége miatt nem tudna követni.
A RIAA szűrő vágási oldalon mélyeket vág és magasakat emel. Ha ezt nem tennék akkor "kilométeres" amplitudoja lenne a barázdáknak és 5 perc anyag sem férne rá egy lemezre. Lejetszásnál korrekciós mélyemelésre és magas vágásra van szükség.
A sistergésnek köze nincs a RIAA szűrőhöz.
Egy bakelitnek a dinamika tartománya kb 65db. Egy 16bites cd-é 96db.
Így a különbség 35 szörös a két technika között a CD javára.
Tehát ennyit a dinamikus bakelitről...
Szumma szummárum ismét az van, hogy a bekalit nem szól jobban, és nem tud többet mint a CD, sőt jelentősen rosszabb annál.
A bekelit jobban színezi a hangot mint a CD és (itt is) ezt a színezést szeretik a szeretőik (lásd csöves erősítőkről írtak).
Tehát a lényeg az, hogy a CD-található felvétel sokkal hűebb a master-hez mint az ami a bakeliten van.
CD tekintetben:
magyarázkodásod felesleges:
EGYÉRTELMŰEN a mintavételezési frekvenciáról beszéltél:
"Nem kétszeres frekvenciát használnak a mintavételezésnél, mert a 44,1 khz az az összes mintavételre vonatkozik, stereo-nál. Tehát 44,1khz a 2 csatorna összesen, szóval csatornánként 22,05."
Ugye-ugye...
-
Juszufka #85 Azt azért megjegyezném, hogy módszertanilag hibás a teszt. Honnan kéne tudni, hogy melyik az eredeti? Azt add csak meg, hogy melyik az eredeti. És legyen mondjuk azonkívül 5 hang, amiből 3 eredeti wav (csali) egy-egy pedig mp3 illetve ogg. És ezek között kell megtalálni a veszteséges formátumokat.