8043

A TOPIK TÉMÁJÁHOZ NEM KAPCSOLÓDÓ HSZ-EK TÖRÖLVE LESZNEK!
  • Fantomlovag
    #7083
    Na igen, egy nagy konyha sokmindnere alkalmas... A házimunka meg úgyis kikerülhetetlen, jobb mosollyal csinálni, mint undorral.
  • salsoul
    #7082
    egyetértek
  • minigirl
    #7081
    Egyetértek a visszaélésektől való eltekintéssel. :)

    Szóval. Előre jelzem: a jelenkorban gondolkozom. :) Ha elvégzem a fősulit, dolgozni akarok, mert nem csak unalomból tanulom azt, amit, hanem azért is, mert hosszútávon foglalkoztat. Feltételezem, a párom sem akar otthon ülni elvégre nem olyan. :)
    Tehát, szerintem majd a suli után is kb. azt fogjuk csinálni, amit jelenleg: közösen megcsináljuk a házimunkát. Nem csak azért, mert kölcsönösen segítjük egymást, hanem azért is, mert baromi jó móka tud lenni. :)

    Azt hiszem, nem szükséges bővebben kifejtenem. De talán még annyit hozzá, hogy ha együtt végzed a pároddal a házimunkát (és persze nem muszájból, meg "jajjdeutálom" hozzáállással csináljátok), akkor még valamelyest szorosabbra is köti a kapcsolatotokat. :)
  • salsoul
    #7080
    Igen, az unalmat a kapcsolat folyamatos, kölcsönös gondozásával távol lehet tartani.
  • salsoul
    #7079


    Egy kapcsolatban vagy egy családban mit gondolsz a férfi és a nő szerepeiről?
    Kinek mi (lenne) a "munkaköre"?

    Családban a régi elgondolás szerint a férfi feladata a külügy, az otthon fenntartása s vezetése, míg a nő feladata a belügy, az otthon melege.
    Mi erről a véleményed?
    /eme elgondolással való visszaélésektől most tekintsünk el/
  • Fantomlovag
    #7078
    Oh, mí szép történet... Én is ismerek ilyet... De olyat is, ahol a szerelem sem múlt el. Pl a szüleim. Néha (sőt szinte mindíg) roszabbak mint a tinik. Néha, már-már én jövök zavarba tőlük, pedig láttam egyet s mást az elmúlt években...

    Ellenben ammondó vagyok, hogy IGAZÁN magányos akkor lehet az ember, ha vannak körülötte. Esetleg ha olyan van körülötte, akit elméletben szeretnie kéne, és/vagy viszont, csak valahogy mégse.

    A többivel messzmenőleg egyetértek. A szeretet fontosabb... NEm mondom, eddigi tapasztlatom, hogyha a barátaim szerelmesek, akkor sokkal több időt töltenek a kedvesükkel, de ez természetes. :) Úgyis mind a barátainkal beszéljük meg, mind az örömünk, mind a bánatunk...

    Egyébbként én nem hiszek az unalomban. Sok együtt töltött idő után is lehet találni valami újat és izgalmasat a másikban. Vagy együtt lehet kitalálni valami újat. Aki ezt nem is próbálja, annak nem ér annyit a kapcsolat, ergó semmit nem ér... Szerintem...

    Ami a modell fiúkat/lányokat illeti... Az a jó bennük, hogy egyformák. A modell fiúk, a modell lányokat kedveleki, és fordítva. Előbb utób egymásra találnak... :) Bár addig a rendes fiúknak lányoknak tudnak okozni pár álmatlan éjszakát, aláírom. De igen. Jobb keresni egy rendes lányt/fiút, aki melett egy életen át biztonságban érzi magát az ember, mint a szenvedély hevében elégni, aztán kiégett félhalott roncsként végigszenvedni a másik felét az életnek. MErt az a hoszabb fele, bármi is történjék...
  • minigirl
    #7077
    A három kérdés közül csak az utolsóra tudok csípőből válaszolni: naná, hogy lehetsz magányos akkor is, ha van valaki melletted! Volt idő, amikor sokan vettek körül, mégis magányosnak éreztem magam. Most kevesen vannak körülöttem, és nem vagyok magányos, sőt! :)

    Az első két kérdésre pedig azt hiszem, egy összefoglaló választ próbálok adni.
    Lehet, hogy csak én vagyok így a dologgal, de nekem még párkapcsolatban is fontosabb a barátság a hatalmas-dúló-égető szenvedélynél. Persze, a legjobb barátommal még ettől nem járnék csak azért, mert mindent meg tudok beszélni vele, viszont a kedvestől igenis elvárom, hogy ne csak az ágyban legyen a toppon, hanem álljon mellettem barátként is. Hallgasson meg, figyeljen rám. A dolgos mindennapok szerintem nem szürkék, tehát mindig van mit mondani a másiknak. Esetleg, ha mégsem, akkor elég, ha csak összebújunk egy film előtt.
    Ha elmúlik a szerelem, akkor azt a kapcsolatot nem csak a megszokás tarthatja össze, hanem a szeretet is. A szerelem egy nagyon múlandó dolog, és rendszerint el is múlik. Ismerek idős házaspárokat, akik évtizedek óta vannak együtt, és a szerelmük már rég elmúlt, mégsem tudnának egymás nélkül meglenni, és náluk nem a megszokásról van szó, hanem a feltétlen bizalomról, és a szeretetről. Ők még komolyan gondolták azt az esküt, amit a templomban (vagy esetleg csak Tanácson) tettek. És mind a mai napig komolyan gondolják. S bár a szerelmük elmúlt, az igazi, őszinte, felhőtlen szeretet ott él bennük egymás iránt, és ez nagy összetartó erő. :)
  • tigeroo
    #7076
    az emberek a szokás rabjai
  • salsoul
    #7075
    Nyílván, mindenki csak abból tud adni amilye van.

    Más:
    Mit gondolsz, mi a helyzet, a teendő akkor amikor a biológiai (tudattalan) szerelem kezd alábbhagyni?
    Mit lehet tenni azért, hogy az unalom és megszokás szörnyű szörnye ne rágja szét a kapcsolatot?
    Lehet e az ember másk ember mellet is magányos?
  • salsoul
    #7074
    Az iránytűnek is széles a "réndzse" mégis leginkább É-D irányba szeret beállni... ;)
  • minigirl
    #7073
    Azok (szerintem) hozzáállásban a modellekhez hasonlatosak, vagy nem szerelmesek. Vagy a kettő egyben. Ismerek olyan lányokat, akiknek elvárásaik vannak, viszont cserébe semmit sem adnak (érzelmekre gondolok).
  • Dick Riddick
    #7072
    Lehet hogy a statisztika ezt mutatja, de nálam jóval szélesebb a "réndzs".
  • salsoul
    #7071
    A kéjvágy, a nemi ösztön ill a kis agy kérdés nélkül a 90-60-90-et választja...
  • salsoul
    #7070
    Értelek.

    Viszont paradox a dolog, mert sők nő meg lenézi az ilyan alapjáratú férfit.
  • Dick Riddick
    #7069
    És persze a vidámság.
  • Dick Riddick
    #7068
    Aki modell csajokra csorgatja a nyálát, az meg is érdemli.
    90-60-90, ennyi, nem több.
    Vagy a hardcore-modell változat, a legbetegebb kategória.
    A természetesség mindenek felett (legalábbis nekem).
  • minigirl
    #7067
    És ne érts félre, ez csak egyetlen dolog.
    Nekem annyi is sokat számít, ha ok nélkül átölel, ha az utcán sziplán végigsimít a hajamon... Ennyire picike apróságokra kell gondolni, és akkor már tudom is, hogy szeret, mondania sem kell. :)
  • minigirl
    #7066
    Nekem pl az, hogy ha beteg vagyok, (mint most is), törődjön velem, de ne majomszeretettel, hanem kérdezze meg, hogy vagyok, hozzon-e teát. Ezt persze én is megteszem érte. :)
    De van sok ilyen apró figyelmesség, amire sok srác nem képes, viszont, ha megkapja egy lány, akkor el van ájulva attól, hogy neki milyen éééédes pasija van. :)
  • salsoul
    #7065
    Például mi a fontos?
  • Rita79
    #7064
    Igazad van!
    A legtöbb férfi a modell csajokra csorgatja a nyálát, de abba nem gondolnak bele, hogy azoknak a nőknek a bankszámla fontos, meg a fullos kinézet.
    Tehát elsődleges, ha a férfi kisportolt és milliói vannak a bankszámláján.
    A normális lányoknak nem ez a fontos.
  • Orionk
    #7063
    hát :) van valami abban, amit mondasz
  • bcrics
    #7062
    ez nem 1 klub?beteg e vagy??
  • tigeroo
    #7061
    és ezt rólunk nemlehet elmondani? nem a bombázók után kéne a nyálunkat csorgatni, hanem észre kell venni a rendes lányokat!
  • minigirl
    #7060
    üdv a klubban :) (?)
  • Orionk
    #7059
    szerintem a csajok tanulják meg, hogy a legtöbb esetben, ha rendes fiut akarnak választani, akkor nem azt választják, aki a nyomulós...
  • bcrics
    #7058
    putpuri e vagy?
  • koryne
    #7057
    Szia.
  • Rozsaszirom
    #7056
    sziasztok
  • Dick Riddick
    #7055
    Ahogy Yoda mondta: Tedd, vagy ne tedd, de ne próbáld!
  • Fantomlovag
    #7054
    Ilyen esetben tényleg nem sokat. Ultimátumot adsz neki. Vagy betertja, vagy...
  • salsoul
    #7053
    Semmit nem tudsz tenni.
    Max zsarolni tudod...

    (Annak az embernek aki felelősség teljesen beszél, tartja magát a szavához nincs szüksége igérgetésre, esküdözésre, fogadkozásra: ha valamit mond, akkor az úgy van)
  • chhaya #7052
    Akkor átfogalmazom: mit kell nekem tennem, hogy a másik ember befejezze az ígérgetést?

    #7051: Közel állok hozzá, ezért kéne valami jó módszer... A számonkérés nem nagyon használ. Se szép szóval, se morcosan. :C
  • Fantomlovag
    #7051
    Való igaz. Nagyapám azt mondta mindíg: "Szegény ember az, aki írgérni se tud."

    Csak egy idő után, ha nem tartjuk be, nem fogják elhinni azt sem amit komolyan ígérünk. Farkaskiáltó fiú esete...
  • Narxis
    #7050
    Ígérgetni könnyebb mint betartani.
  • Fantomlovag
    #7049
    Számonkérni az ígéretet. Olyan van hogy valaki elfelejt valamit.

    De tényleg. Valaki vagy tartsa be amit ígér, vagy ne ígérjen. Végtéreis nem vagyunk politikusok. :)
  • salsoul
    #7048
    be kell fejezni az igérgetést - 6000 éves recept
  • chhaya #7047
    Egy gyors gyakorlati kérdés: mit kell tenni abban az esetben, ha azt szeretném, hogy az ígéretek ne csak üres (és elfelejtett) szólamok maradjanak?
  • Fantomlovag
    #7046
    Olvasgatva... Egyetértek...
  • Orionk
    #7045
    hehe :D
  • chhaya #7044
    *sóhajt*