79
  • Epikurosz
    #79
    Az angoloknál IV.01. nem viccnap, tudtommal.
  • valamit
    #78
    Azt tudod, hogy ez április elsejei hír?
  • Epikurosz
    #77
    A csodás CO2. Még víztisztításra is jó.
  • Epikurosz
    #76
    Yupp!
  • valamit
    #75
    Jut eszembe, azér ha majd te leszel egyszer a Nobel bizottság döntnöke gondolj rám ;D
  • valamit
    #74
    "Hjah, végeredményében erről szól az emberiség technikai fejlődése. Onnan kezdve, hogy tábortűz."

    Igen, de ha azt nézed, hogy a fórum elején az elgondolásért még Nobel-díjat akartál nekem adni, majd azok után még az örökmozgódat is feltaláltuk, legalábbis elvi szinten, akkor ez már legalább a lehetséges dolgok körébe tartozik. Még szerinted is ;)
  • valamit
    #73
    "Nincs, Oláh is arról beszél, hogy ami a levegőben van, azt baszhatjuk, koncentrált, tiszta szén-dioxid kell."

    Először is, még ha azt is mondta volna, amit állítasz, akkor is fent van. Tehát a "nincs", az nem stimmel. Másrészt, ő a következőt mondta:

    "De más utak is vannak, a szükséges szén-dioxidot a levegőből vagy akár a gyárkémények füstjéből is ki lehetne nyerni. És ki is fogjuk, ha majd megéri - állítja a tudós."
  • dronkZero
    #72
    "Ez viszont fent van a légkörben."
    Nincs, Oláh is arról beszél, hogy ami a levegőben van, azt baszhatjuk, koncentrált, tiszta szén-dioxid kell.

    "volumeni kérdés."
    Meg gazdasági, technológiai. Ilyen energiahordozók témában nem szoktunk millió köbmétereket ide-oda öntözgetni. Hordókról beszélünk. Nem kurvannagy medencékről, völgygátakról, erőművekről.

    "Azt, hogy a légkörből milyen sebességel nyerhető ki, azt ma senki nem tudja."
    Azt se, hogy hogyan. Lásd Oláh cikk. Ja, de egy jó módja van, ző'dséget kell ültetni.

    ""csak" az átalakítás veszteségét kell minél jobban minimalizálni"
    Hjah, végeredményében erről szól az emberiség technikai fejlődése. Onnan kezdve, hogy tábortűz.
  • valamit
    #71
    A benzinhez való olajat tipikusan a mélyből nyerik ki. Ott a felhozáshoz is energia kell. Ez viszont fent van a légkörben.

    Hogy a te korábbi példádat hozzam, ez esetben nincs szükség felnyomni a vizet a toronyba, ugyanis alap, hogy fent van. Hogy a víztornyos példánál maradjunk, ez olyan, mintha a víztorony (mondjuk egy felhőkarcoló tetején) a felhőkből nyerne vizet magának. Akkor se kéne felszivattyúzni a vizet, leengedni mégis le lehetne.

    A vízierőmű millió köbméter víze volumeni kérdés. Nyilván minél nagyobb, annál nehezebb megvalósítani, de a vízzel is hasonlóan van.

    Azt, hogy a légkörből milyen sebességel nyerhető ki, azt ma senki nem tudja. Ilyen dolgok ma nagyon gyerekcipőben járnak.

    Számok nélkül ezen szerintem sincs mit rágódni (és lehet az is, hogy ma nincs meg hozzá a kellő hatékonyság, de elvi szinten a dolog lehetséges, "csak" az átalakítás veszteségét kell minél jobban minimalizálni), de te simán átsiklottál a felett, hogy ez csupán egyetlen példa volt, arra, hogy az átalakított metanolból nem feltétlen csak az égetése során lehet energiát nyerni. Az égetése során csupán biztosan lehet. De addig míg elégeted, akár huszonnyolcféleképpen lehet hasznosítani, csak ki kell találni, hogy miként.
  • dronkZero
    #70
    Oké, akkor mostantól nincs értelme tovább beszélgetnünk, számok nélkül. Ha nekem nem hiszel, számold ki magadnak. Én biztos vagyok benne, hogy legalább a Holdról kéne önteni lefelé...
    Kell hozzá a H2O+CO2-ből metanol folyamat energiaigénye, egy metanol motor teljesítménye és fogyasztása, meg egy átlagos vízerőmű ejtési magassága, vízhozama és teljesítménye.
    ...
    De most ezt tényleg komolyan gondolod? Szerinted benzinből miért nem csinálnak "víz"-erőművet? Ne viccelj már, egy motorhoz hány liter üzemanyag kell, hogy rendesen működjön? És egy vízerőműhöz hány millió köbméter víz? Szerinted milyen sebességgel lehet a metanolt gyártani? Mennyi idő alatt gyűlne össze szerinted annyi, amit már megéri leönteni? Hogy tárolnád?

    Ne vergődj már ezen. Vagy tényleg ülj le, és számold ki.
  • dronkZero
    #69
    Igazam van, és rossz a következtetésed. :P
    Mi is a problémád a zárt és nyílt rendszer definícióival?
    Ráadásul hogy a tökömbe jön ide az élet energiaigénye? Vagy már mindegy, csak belém legyen kötve?

    Felőlem beszélgethetünk erről is...
    Pontosan azért lehetséges élet a Földön, mert nem zárt a rendszer, folyamatos energiabetáplálás folyik. A világegyetem egészére igaz, hogy egyre alacsonyabb energiaállapotba kerül, de a Föld "lokálisan" egyre magasabba. Amíg a Nap tart.
    Abból ugye már nem nyitunk vitát, hogy az élet a Nap miatt jöhetett létre?

    Viszont visszakanyarodva az előző témára, a probléma az,hogy ez a rengeteg beáramló energia nekünk kevés sajna. Az elmúlt ~kétmilliárd év napenergiáját, meg több százmilliárd éves szupernovák nehézelemeit éljük fel, szörnyű sebességgel. És azon ez a CO2-feldolgozás semmit nem segít, hiába metanolt, energiahordozót gyártunk.
  • valamit
    #68
    Elvileg lehetséges. Az esésből kinyert energia nagysága és a kémiaihoz viszonyított aránya pedig nagyban függ a magasságkülönbségtől, de minél nagyobb az oda és vissza alakítás hatásfoka (az égetése például magas hatásfokú), annál alacsonyabb magaslaton megvalósítható. A folyadék tömegének nagysága csupán volumeni kérdés. Ha van olyan magaslat, ahol az esésből kinyerhető energia meghaladja az átalakításokból származó veszteséget kis volumenben, akkor ott jó eséllyel nagyban is. A világ számos pontján vannak több száz méteres magaslatok és szakadékok.

    De amit most vázoltam az csupán egyetlen lehetőség. A lényege, hogy a széndioxidból átalakított metanolból minél több energiát nyerjünk ki. Erre mutattam egy példát.
  • Epikurosz
    #67
    Ha igazad lenne, az élet nem is létezhetne, mert roppant energiaigényes, pazarló jelenség.
  • dronkZero
    #66
    Idézet Tőled:
    "Ne okoskodj annyit, koma."

    Éppen hogy nyílt rendszerben. Zárt rendszerben nincs olyan, hogy veszteség, minden energiáról tudod, hogy hol van. Itt meg van környezet, aminek leadódik a hő, amiben "elveszik" az anyag és az energia.
    Ráadásul még zárt rendszerben is _csak_ olyan körfolyamatot tudsz csinálni, ami pontosan ugyanannyit ad vissza, mint a kezdeti állapot, plusszal kijönni belőle ott sem lehet. Energiamegmaradás, ugye.
    Úgyhogy: csendben maradtál volna...
    :P
  • dronkZero
    #65
    Reális lehetőségeket veszünk számba, vagy fantáziálunk?

    Ezzel a töredékét tudnád csak termelni, ha egyáltalán megvalósítható lenne. De nem millió köbméterekről beszélünk, mint egy vízerőmű esetében, a nagy felületű metanol párolog és mérgező, meg a cikkben pont arról van szó, hogy a levegőben nincs annyi CO2, hogy egyáltalán lehessen valamit kezdeni vele.Amúgy is csak nagy mennyiségben, koncentráltan termelt CO2 lenne hasznosítható, gyárak, borászat, akármi mellett.

    De a kémiai energia mellett teljesen eltörpülne ez a kis helyzeti. Kb, mintha azt javasolnád a borászatnak, hogy a hegyoldalban a pincéiből ne teherautón vigye a bort a városba, hanem gurítsa le a hordókat, hogy megtakarítsa a CO2-kibocsájtást, miközben az erjedés közben százszor/ezerszer több keletkezik. Egyrészt hihetetlenül nyakatekert megoldás és nagyon nem praktikus, másrészt a nyereség eltörpül az egész folyamat arányaihoz képest.
  • Epikurosz
    #64
    Zárt rendszerben.
  • valamit
    #63
    De a széndioxid a levegőben van, igaz? Tegyük fel, megfogják a légköri széndioxidot egy mély szakadék pereménél. Átalakítják metanollá ott fent, majd amolyan "vízesésként" lecsurgatják a szakadékba. Ezt az energiát lent előbb "vízienergiaként" kinyerik, majd odalent MÉG el is égetik utána a metanolt. Ez így a szintkülönbség változása miatt elvben több energia kell legyen, mint önmagában a széndioxid metanollá alakítása, nem? Ha mélyebben égetem el, mint ahol átalakítottam és a magasságkülönbség energiáját kinyerem, akkor az elvben (hatákonyságon múlik) pozitív végeredményt ad, nem?
  • dronkZero
    #62
    "ahol pontosan kétszer annyi CO2 keletkezik, mint amennyit a metanol előállításánál elfogyasztottál a metános módszernél."

    Ez valószínűleg hülyeség, bocs.
    Nem tudom, hogy mi lesz az egyik szénatommal, valószínűleg valami "megeszi" a metanol-előállítás során, reakcióba lép vele és leköti, melléktermék lesz.
  • dronkZero
    #61
    Semennyivel. Nem lehet úgy energiahordozót gyártani, hogy plusszal gyere ki belőle. Mindig van veszteség, és ami energiát rááldoztál, annál mindig, törvényszerűen kevesebbet tudsz majd csak kinyerni.
  • valamit
    #60
    Tegyük fel, hogy a metanolt nem rögtön égeted el, hanem mondjuk duzzasztod, szintkülönbséget csinálsz neki és "vízerőműként" használod először. Mennyivel nőhet a hatásfoka? Ha még utána el is égeted?
  • dronkZero
    #59
    "Nézd, ha már ennyire szőrszállhasogatunk, akkor áruld el nekem, hogy biztos, hogy létezik a világon megújuló energiforrás?"

    Nem, a világegyetem a tökéletes entrópia felé törekszik. A legstabilabb állapotba, a lehető legalacsonyabb energiaszintre. Igen, a Nap is elfogy egyszer.

    "Úgyhogy ha nem haragszol én sehol nem mondtam, hogy energiát a semmiből csinálunk. Azt mondtam, hogy széndioxidból csinálunk levegőt és energiát."

    Igen, én meg azon tépem a számat, hogy _ez_így_nem_igaz_!
    Akkor mondd azt, hogy "uránból, vízből és szén-dioxidból oxigént és energiát termelünk", akkor korrekt. De nem, még ezt sem, mert vagy energiát termelünk, vagy oxigént. Az energia felszabadításakor visszakapjuk a szén-dioxidot, mert az egész körfolyamatban a széndioxid+víz a legalacsonyabb energiaállapot.

    "A kérdés az, hogy egységnyi metanolból nyerhető energiával át lehet e alakítani a széndioxidot egységnyi metanollá."

    Nem, ez az ami képtelenség. A vízerőművel meghajtott, vízerőművet tápláló vízpumpa,vagy a bicikli dinamójáról táplált, a biciklit hajtó villanymotor esete. Nem lehet, képtelenség.

    "Mivel utóbbira azt mondják, hogy nem kíván nagy energiát, a metanolból pedig elég hatékonyan lehet kinyerni, így nem feltétlen lehetetlen."

    Az "utóbbi" a _metánból_ előállított metanolrül beszél, ami viszont a metánt igényel. Amikor elégeted, a metán energiáját hasznosítottad. Viszont metánt soha, sehol nem kapod vissza, utánpótlás szükséges. Ezt az energiatermelést nem nevezheted szén-dioxidból energiává alakításnak, maximum metánerőműnek. Ami energiaszintbeni különbség van a metán és a metanol közt (a fajhőjük különbsége), azt meg _bele kell rakni_. Oláh erre mondja, hogy kisebb energia kell hozzá, mint a vízbűl kivenni a zox... hidrogént, és abból csinálni metanolt.

    "Ha széndioxidból tudsz metanolt csinálni, metanolból energiát és ebből az energiából legalább ugyanennyi metanolt - tudsz előálltani széndioxidból -, akkor a rendszer fennállhat egész addig, amíg van széndioxid.
    A beszurt rész nálam értelemszerű, neked ezek szerint le kell írni. Bocs."

    Nem, a mondatod értelmét felfogtam enélkülis, még mindig ugyanazt jelenti: képtelenség, örökmozgó. Nem hiszem el, hogy nem látod át.

    Nem tudom már több módon elmagyarázni. Lassan feladom. Ha nem értedmeg, nemérted meg.
  • valamit
    #58
    "Amit írsz, mind-mind _üzemanyaggal_ működik. A szénerőműben a szén fogy, az atomban a hasadóanyag. Mindkettőt úgy bányásszuk, hogy nagy az energiatartalma, aztán az erőműben ezt kipréseljük belőle. Gyakorlatilag képtelenek vagyunk magunk energiát _termelni_, csak felhasználjuk, ami van, meg némi veszteséggel átalakítgatjuk más formába. És minden fogy, szépen, lassan. Ha sikerülne a fúzió, az ezen változtatna annyit, hogy a világegyetem leggyakoribb anyagát, a hidrogént fogyasztanánk. A másik "rendszer" a megújulóenergiaforrások, amik így vagy úgy, áttételesen mind a Nap energiáját hasznosítják."

    Nézd, ha már ennyire szőrszállhasogatunk, akkor áruld el nekem, hogy biztos, hogy létezik a világon megújuló energiforrás? Csak jelzem, hogy a Nap üzemanyaga is elfogy egyszer, de még az egész Világegyetemé se biztos, hogy nem. Már az előző hozzászólásomban leírtam, h "z első atomerőműbe is kívülről vittek be energiát, igaz? Szenet vagy olajat. Van belőle energia? Van. Még az első olajerőművekhez is kívülről vittek be energiát. Sőt, te magad, mint ember is kívülről kapsz energiát, de a Nap is kívülről kapott energiát. Elmehetünk egész a Nagy Bumm környékéig és ott is csak azért ragadunk le, mert nem tudjuk mi volt előbb."

    Úgyhogy ha nem haragszol én sehol nem mondtam, hogy energiát a semmiből csinálunk. Azt mondtam, hogy széndioxidból csinálunk levegőt és energiát.


    Szóval jó lenne, ha bevetnéd az értő olvasást is, nem csak az önmagában kivett mondatokat. Például szó szerint valóban azt írtam, amit idéztél, mert nem volt kedvem kilómétes fogalmazásnak. De add hozzá, hogy utána azt írtam, hogy "A kérdés az, hogy egységnyi metanolból nyerhető energiával át lehet e alakítani a széndioxidot egységnyi metanollá. Mivel utóbbira azt mondják, hogy nem kíván nagy energiát, a metanolból pedig elég hatékonyan lehet kinyerni, így nem feltétlen lehetetlen."

    De a kedvedért kifejtem az a mondatot is.

    "Ha széndioxidból tudsz metanolt csinálni, metanolból energiát és ebből az energiából legalább ugyanennyi metanolt, akkor a rendszer fennállhat egész addig, amíg van széndioxid.""

    Ezzel arra gondoltam, hogy:
    "Ha széndioxidból tudsz metanolt csinálni, metanolból energiát és ebből az energiából legalább ugyanennyi metanolt - tudsz előálltani széndioxidból -, akkor a rendszer fennállhat egész addig, amíg van széndioxid."
    A beszurt rész nálam értelemszerű, neked ezek szerint le kell írni. Bocs.

    "Másrészt halkan jegyezném meg, hogy így a CO2-t _sem_ fogyasztod, mert annál a lépésnél, hogy "metanolból energiát" (ez a metanol elégetését jelenti), ahol pontosan kétszer annyi CO2 keletkezik, mint amennyit a metanol előállításánál elfogyasztottál a metános módszernél."

    Ettől még a széndioxid fogyhat, feltéve, hogy a metanolból nyert energia 50 %-nál kevesebb kell az újratermeléséhez. (értelemszerűen itt is a széndioxidból való metanolnak az újratermeléséhez)

  • dronkZero
    #57
    Amit írsz, mind-mind _üzemanyaggal_ működik. A szénerőműben a szén fogy, az atomban a hasadóanyag. Mindkettőt úgy bányásszuk, hogy nagy az energiatartalma, aztán az erőműben ezt kipréseljük belőle. Gyakorlatilag képtelenek vagyunk magunk energiát _termelni_, csak felhasználjuk, ami van, meg némi veszteséggel átalakítgatjuk más formába. És minden fogy, szépen, lassan. Ha sikerülne a fúzió, az ezen változtatna annyit, hogy a világegyetem leggyakoribb anyagát, a hidrogént fogyasztanánk. A másik "rendszer" a megújulóenergiaforrások, amik így vagy úgy, áttételesen mind a Nap energiáját hasznosítják.

    "Ha széndioxidból tudsz metanolt csinálni, metanolból energiát és ebből az energiából legalább ugyanennyi metanolt, akkor a rendszer fennállhat egész addig, amíg van széndioxid."

    Na pontosan ez lenne az örökmozgó. Nem tudod alakítgatni az energiát oda-vissza veszteség nélkül, mindenképp kevesebbet kapsz a végén, mint amiből kiindultál. Egy ciklus végén nemhogy legalább ugyanannyi, hanem lényegesen _kevesebb_ metanolod lesz. Ez nem kérdéses, ez _biztos_.
    Másrészt halkan jegyezném meg, hogy így a CO2-t _sem_ fogyasztod, mert annál a lépésnél, hogy "metanolból energiát" (ez a metanol elégetését jelenti), ahol pontosan kétszer annyi CO2 keletkezik, mint amennyit a metanol előállításánál elfogyasztottál a metános módszernél. (A vízbontós-hidrogéngázos módszernél csak ugyanannyit kapsz vissza, nyilván.)
  • valamit
    #56
    Senki nem beszélt örökmozgóról. A rendszerbe a széndioxidnak folyamatosan kell belekerülnie kívülről.
  • valamit
    #55
    Figy. az első atomerőműbe is kívülről vittek be energiát, igaz? Szenet vagy olajat. Van belőle energia? Van. Még az első olajerőművekhez is kívülről vittek be energiát. Sőt, te magad, mint ember is kívülről kapsz energiát, de a Nap is kívülről kapott energiát. Elmehetünk egész a Nagy Bumm környékéig és ott is csak azért ragadunk le, mert nem tudjuk mi volt előbb.

    Ha széndioxidból tudsz metanolt csinálni, metanolból energiát és ebből az energiából legalább ugyanennyi metanolt, akkor a rendszer fennállhat egész addig, amíg van széndioxid.
    Széndioxidból tudsz metanolt csinálni, eddig stimt.
    Metanolból energiát, eddig is stimt.
    A kérdés az, hogy egységnyi metanolból nyerhető energiával át lehet e alakítani a széndioxidot egységnyi metanollá. Mivel utóbbira azt mondják, hogy nem kíván nagy energiát, a metanolból pedig elég hatékonyan lehet kinyerni, így nem feltétlen lehetetlen. Ha lehetséges, akkor a metanol közegen keresztül lehet a széndioxidból oxigént is kinyerni áram termelése mellett. Innentől meg hatékonyság kérdése a fenntarthatósága.
  • dronkZero
    #54
    "Ne okoskodj annyit, koma.
    A szélerőművek fölös energiáját kurrens módon tárolják így."

    Óbazmeg, nemezt pofázom? Hogy mindenképp kell _külső_ energiaforrás, legyen az atom, elektomos, kémiai, helyzeti, bármilyen energia? Hogy _máshol_ megtermelt energiát lehet _tárolni_, de az nem megy, hogy előállítjuk az üzemanyagot, amivel majd jól meghajtjuk az üzemanyagot termelő erőművet? II. típusú perpetuum mobile sem létezik. Ne védjétek már, olyan rossz olvasni, ahogy érveltek mellette. Lehetetlen. Nincs.
    Na.
  • dronkZero
    #53
    És még:
    "4b. "Oláh György kidolgozott egy metódust, amellyel minimális energiaráfordítással lehet a földgázból metanolt gyártani" Ha ez igaz, akkor a metanolból nyerhető energia lehet akár több is, mint az előállításához szükséges."

    Ez annyit jelent, hogy nem a vízbontással viszel be hidrogént, hanem metánnal. Magasabb energiaszintű vegyület, kisebb ráfordítással lesz belőle metanol.
    De a metánt _önmagában_ is elégetheted, nem kell belőle metanolt csinálni,tudsz vele energiát termelni. Tehát vittél be külső energiát, nem tekintheted zárt rendszernek, nem mondhatod azt, hogy tessék, szén-dioxidból energia, mert az az energia metánból van. Avízbontásosmódszernél meg a vízbontásból (meg a CO2 szétszedéséből).

    De nem az energiatermelésen van a hangsúly, hanem azon, hogy el tudjuk tüntetni a CO2-t.
  • dronkZero
    #52
    Működhet, csak akkor szép lassan elfogy. Termelsz x energia befektetése árán (hasraütök) 0.7x energiatartalmú metanolt. Visszatöltöd. Termelsz vele márcsak .49x energiatartalmú metanolt. Visszatöltöd. 0.343x. Ezzel az igen nagyvonalú 30% veszteséggel számolva 7-8 kör után kifulladt, elfogyott az energia, és hasznos, "kivehető" energiát még egyetlen wattórát sem termelt.

    _Nincs_ _örökmozgó_. Ennyi.
  • valamit
    #51
    Sőt, akár a napenerőművek esti működése is hagyatkozhatna ilyenekre.
  • Epikurosz
    #50
    "Mintha azt mondanád, hogy a vízerőművel megtermelt árammal felpumpálhatjuk a vizet a tározóba, hogy aztán majd megint áramot termeljen. Ilyet nem lehet csinálni."

    Ne okoskodj annyit, koma.
    A szélerőművek fölös energiáját kurrens módon tárolják így.
  • valamit
    #49
    1. ez az erőmű működhet metanollal is

    4b. "Oláh György kidolgozott egy metódust, amellyel minimális energiaráfordítással lehet a földgázból metanolt gyártani" Ha ez igaz, akkor a metanolból nyerhető energia lehet akár több is, mint az előállításához szükséges.
  • dronkZero
    #48
    Nem. Nem. Még mindig nem.

    1. Erőművel (atommal, vagy szénnel, olajjal, vízzel, széllel nappal, akármivel, de atom a legjobb erre, mert annak amúgy is nagy a vízszükséglete, úgyhogy bontható víz is van a környéken tuti,de a vízerőmű is tuti) megtermeled az energiát.
    2a. Vizet bontasz, hogy legyen elemi hidrogén, ekkor keletkezik oxigén melléktermékként.
    2b. Metánt szerzel.
    3. Belepumpálod az energiát, felbontva a széndioxidot, metanolt termelve. Ez stabil, nem bomlékony, ezért szállítható és vissza lehet nyerni az energiát majd később. Itt nem keletkezik oxigén, mert a metanolba (CH3OH) kell.
    4a. Metanolból -szintén energia ráfordítással- összetettebb szénhidrogént állítasz elő.
    4b. Elégeted a metanolt, visszanyerve az előállításával befektetett energiát. Végtermék a szén-dioxid és a víz.

    Minden lépés során van veszteség is. Az egész folyamat végig zabálja az energiát, de azért van benne ráció, mert szén-dioxidot használ fel, és tárolhatóvá teszi az energiát. De _mindenképpen kevesebbet_ tudsz csak visszanyerni, mint amibe az egész került. Ha nem így lenne, akkor az örökmozgó, megszegi az energiamegmaradás törvényét. Mintha azt mondanád, hogy a vízerőművel megtermelt árammal felpumpálhatjuk a vizet a tározóba, hogy aztán majd megint áramot termeljen. Ilyet nem lehet csinálni.
  • valamit
    #47
    ja igen szóval

    "szén-dioxidból üzemanyag, abból energia illetve víz(gőz), utóbbi pedig részben oxigén" és az meg adja magát, hogy a felhasznált energia egy részét akár a szintén a folyamatban keletkező vízbontására is lehet használni, így szén-dioxidból energia és oxigén is keletkezhet. a hatásfok az persze valszeg nagyon alacsony.
  • valamit
    #46
    "A mi metanolos technológiánk azért is előnyös, mert bármilyen energiát tud használni: a napenergiától a szél- és vízenergián át az atomenergiáig." szintén Oláh György

    http://www.zoldtech.hu/cikkek/20080618-Olah-Gyorgy-metanolgazdasag
  • dronkZero
    #45
    Így van. Csak kell mellé egy atomerőmű. És a bemeneti oldalon van még rengeteg víz, meg némi hasadóanyag.
  • valamit
    #44
    szén-dioxidból üzemanyag, abból energia illetve víz(gőz), utóbbi pedig részben oxigén
  • dronkZero
    #43
    Nem.

    "szén-dioxidból energiát termelve" nem lesz semmi. Energiát befektetve metanolt lehet belőle csinálni. A szén-dioxid meglehetősen alacsony energiaszinten van, ugye a szerves vegyületek szén-dioxiddá égnek, miközben energia szabadul fel. Az oxigén nagyon szereti a szén elektronjait, sok energia kell, hogy elengedje, ezt semmiképp nem tudod megkerülni, akárhány szakaszt is idézel be.

    Oláh úr ír sok mindenről ebben a cikkben, több lehetőséget is számba véve. De sehol sincs arról szó, hogy szén-dioxidból energiát termelve lenne oxigén.
  • valamit
    #42
    Nézd, én az írásomban konkrétan Oláh György találmányára gondoltam (tény rosszul emlékeztem, a kimenet víz és nem tiszta oxigén), amelyik szén-dioxidból úgy állít elő üzemanyagot, hogy (ahogy írtam én elsőre oxigénre emlékeztem) víz keletkezik. Szén-dioxidból meg ha (oxigén, de még ha) víz is keletkezik, akkor az oxigén felszabadítással jár. (a szén-dioxid molekulára tekintve) De ahogy mondtam nem egész pontossan emlékeztem. Mondjuk alapvetésében ez különösebben változtat, szén-dioxidból energiát termelve nem oxigén, hanem (túlnyomórészt) víz vagy vízgőz lesz.

    "Hogy mi értelme van földgázból metanolt gyártani (ráadásul az energia nagy részének elpocsékolása árán), az első hallásra nem igazán világos. Ám van rá tudományos magyarázat: a metanol ideális üzemanyag, elégetése során leginkább vízgőz keletkezik, és a robbanómotorokban éppúgy felhasználható, mint az épp divatba jövő, kicsi és környezetbarát üzemanyagcellákban. Ráadásul Oláh György kidolgozott egy metódust, amellyel minimális energiaráfordítással lehet a földgázból metanolt gyártani.
    Az általánosan használt, energiafaló eljárásban a földgázt elégetik, majd az így nyert szén-dioxidból csinálnak hidrogén hozzáadásával több lépésben metanolt - az Oláh-féle módszerben ezzel szemben a földgáz fő komponensét, a metánt közvetlenül metilalkohollá alakítják... De más utak is vannak, a szükséges szén-dioxidot a levegőből vagy akár a gyárkémények füstjéből is ki lehetne nyerni. És ki is fogjuk, ha majd megéri - állítja a tudós... A légkörben ugyan egyre több a szén-dioxid - főként ennek következménye a globális felmelegedés -, de ahhoz még így is kevés, hogy "bányászni" lehessen: mindössze 37 ezred százalék. De vannak helyek, ahol sokkal magasabb koncentrációban fordul elő: például az erőművek vagy a kémiai üzemek kéményében. Természetesen ott is meg lehetne fogni, két legyet ütve egy csapásra: csökkenne a környezetszennyezés, és viszonylag olcsón jutnánk hozzá az alapanyaghoz.
    A metanol - mint jelenleg a kőolaj - nemcsak energiaforrás, hanem általános alapanyag lehet: gyárthatnak belőle etilént, propilént, olefineket (bármit, amit jelenleg a kőolajból). Előnye még, hogy a benzinnel gond nélkül elegyíthető, és a keverék a hagyományos benzinmotorokban is használható. "
  • kow83
    #41
    nap kommentje :D
  • dronkZero
    #40
    Ebben az esetben ne írkáljon ide, ha részeg! :P :D