• dronkZero
    #57
    Amit írsz, mind-mind _üzemanyaggal_ működik. A szénerőműben a szén fogy, az atomban a hasadóanyag. Mindkettőt úgy bányásszuk, hogy nagy az energiatartalma, aztán az erőműben ezt kipréseljük belőle. Gyakorlatilag képtelenek vagyunk magunk energiát _termelni_, csak felhasználjuk, ami van, meg némi veszteséggel átalakítgatjuk más formába. És minden fogy, szépen, lassan. Ha sikerülne a fúzió, az ezen változtatna annyit, hogy a világegyetem leggyakoribb anyagát, a hidrogént fogyasztanánk. A másik "rendszer" a megújulóenergiaforrások, amik így vagy úgy, áttételesen mind a Nap energiáját hasznosítják.

    "Ha széndioxidból tudsz metanolt csinálni, metanolból energiát és ebből az energiából legalább ugyanennyi metanolt, akkor a rendszer fennállhat egész addig, amíg van széndioxid."

    Na pontosan ez lenne az örökmozgó. Nem tudod alakítgatni az energiát oda-vissza veszteség nélkül, mindenképp kevesebbet kapsz a végén, mint amiből kiindultál. Egy ciklus végén nemhogy legalább ugyanannyi, hanem lényegesen _kevesebb_ metanolod lesz. Ez nem kérdéses, ez _biztos_.
    Másrészt halkan jegyezném meg, hogy így a CO2-t _sem_ fogyasztod, mert annál a lépésnél, hogy "metanolból energiát" (ez a metanol elégetését jelenti), ahol pontosan kétszer annyi CO2 keletkezik, mint amennyit a metanol előállításánál elfogyasztottál a metános módszernél. (A vízbontós-hidrogéngázos módszernél csak ugyanannyit kapsz vissza, nyilván.)