Étkezés robotkarral és majomaggyal

Oldal 1 / 3Következő →

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#129
"Christians Against Mental Slavery"

Különben tényleg van modern rabszolgaság, úgy hívják, hogy kamatrabszolgaság.
Bár én a 20-30 éves hitelek kamatainak a törlesztését inkább kamatjobbágyságnak nevezném.

Kara kánként folytatom tanításom.

#128
Csak az tegye fel a kezét aki még nem olvasta:
http://slavery.org.uk/science.htm
😊
majmok bolygó hollandiaként vetítem hátha eljut
#127
"Nos, ezeket összeadva nekem ez jön le: inkább vesszen minden, de addig is éljünk kényelemben, mintsem bármin is változtassunk. Hogy változni fog bármi? "

Nemrég köröztettek egy felhívást, amelyet már harminc ezer (!) pofa írt alá, mely szerint a klímaváltozás oka nem az ember. Sõt, a magas CO2 tatalom még jót is tesz a növényzetnek. Amiben van valami.

Én nem írtam alá, mert még vacakolok, de ez is egy vélemény.

Kara kánként folytatom tanításom.

#126
Nagyjából jó az elemzésed, a jelzõk nélkül (nem hiszem, hogy a primitívnek van értelme ebben a kontextusban). Valóban az a tapasztalat a történelembõl, hogy az emberiség olyan, mint a kiskutya, és amíg bele nem nyomják az orrát, addig odakakil a szõnyegre. Nem tudom, mi a megoldás, és nehéz is elõre jósolni. Tudományos felfedezések már párszor megmentették az emberiséget az éhhaláltól, és simán lehet, hogy az emberi test átalakításával jelentõsen kibõvül majd a bioszféránk. Márpedig ha tudunk élni szeméthegyek alján, radioaktív környezetben, szaprodás nélkül, akkor várhatóan átértékelõdnek majd a tûréshatárok és az igények.

Az amerikai indiánok ugyanúgy irtották egymást és az õslakókat, mint az európaiak õket. Pocahontas jól mutat a Disney-filmben, de ha elolvasod a történetét, már nem olyan szép mese. Másik kedvenc mesém a szegény, elnyomott, gazdag kultúrával rendelkezõ új-zélandi õslakosok:

http://en.wikipedia.org/wiki/Maori

Akik alig hatvan évvel azelõtt, hogy szegényeket az európaiak másodsorba taszították volna a saját földjükön, pontosan ugyanolyan, vagy még kegyetlenebb irtóháborút folytattak a szomszédos szigetek ellen:

http://en.wikipedia.org/wiki/Chatham_Islands#History

Nem, ahogy Epikurosz írta, ez a leányzó tényleg randa.

#125
szerintem evvel a nyilazással nem fognak menni semmire...

#124
Te most tényleg ennyire kiborultál azon, hogy nyilaznak egy helikopterre? Ne viccelj már... Állt már a levegõben tõled pár méterre helikopter? De kis távolságból a kisrepülõ sem kevésbé riasztó.

Mellesleg, elvileg mi mit csinálunk az "UFÓ"-kkal?

#123
A "életminõség alapvetõ mutatói" mit érnek, ha csak röpke 100 évig fenntartható az egész?

Mint kiemeltem, nem a legprimitívebb törzsekrõl beszéltem. Voltak jóval szervezettebben élõ törzsek is, és békésebbek is. Pocahontas név mond valamit?

#122
Próbálom kitalálni, mire is akarsz kilyukadni, de elég jól leplezed, sõt ellentmondásos elemekkel teszed még nehezebbé:
- A természettel harmódiában élõ népek primitívek, és nem élnek "minõségi életet".
- A modern civilizáció megadja ezt a "minõségi életet", kényelmet, stb.
- A modert civilizáció, fogyasztói társadalom nem tud harmóniában élni a természettel, a többi csak duma.
- Így a fejlõdés nem fenntartható, össze fog az egész omlani.
- De mégsem várható el, hogy visszafogjuk magunkat, mert mi az, hogy feladjuk a kényelmet, "minõségi életet", stb., mint a civilizáció "csúcseredményeit".
- Mindennek nagyon rossz vége lesz.

Nos, ezeket összeadva nekem ez jön le: inkább vesszen minden, de addig is éljünk kényelemben, mintsem bármin is változtassunk. Hogy változni fog bármi? Á, naív, aki ilyesmiben hisz. Majd a nagy összeomlás után! (Ha még marad valami, és nem sûllyedünk vissza az õskorba, milliárdok pusztulása közepette, esetleg a fél élõvilággal együtt.)

Nos, én úgy gondolom, hogy teljesen nyilvánvalóan a fogyasztói társadalom, az esztelen fogyasztási tobzódásával, melyet a boldogság és kényelem csúcsának tart, nos valahol nagyon beteg, félresiklott. Hiszen a vesztébe rohan. De én spec. merek még reménykedni, hogy nagyobb katasztrófa nélkül is megértik majd ezt az emberek.

#121
mégis mi közöd van hozzá hogy én mit gondolok? te senkiházi szar
#120
"így már jobban hangzik"

Majd te és a babajagád fogjátok mindenrõl eldönteni, hogy mi jó és mi rossz. idióta.

Kara kánként folytatom tanításom.

#119
így már jobban hangzik, hogy nem a környezetvédelem ellen vagy hanem azok ellen akik szarul csinálják a környezetvédelmet
#118
http://index.hu/tudomany/kornyezet/indi080602/

Kedves, érintetlen, a természettel csodálatos harmóniában élõ népek... mit csinálnak, amikor látnak valami számukra ufó-szerû repülõ izét? Megpróbálják megölni. Ez asszem sok mindent elárul a természeti viszonyok között élõ ember természetérõl.

#117
Nézd, ha nagyon keresel, biztos fogsz találni egy hippi buddhista közösséget, ahol megvalósult az igazi kommunizmus, de a Földön élõ emberek többsége évmilliók óta ugyanazt akarja: egészség és biztonság, röviden magas várható élettartam és elfogadható szintû küzdés ezek eléréséhez (munka). Spirituális táplálék helyett a többség a csirkére szavaz, mindenféle agymosás nélkül. Az életminõség alapvetõ mutatóit pedig egyelõre a nyugati típusú technológiai társadalom emelte a legmagasabb szintre az emberiség történelmében.

#116
Én egyetértek veled, nem is mondtam semmit, ami ennek ellene mondana. Azt viszont nem osztom, hogy a dzsungelhez történõ visszatérés megoldás lehetne, vagy az a fajta harmónia elérése lenne a cél. Ezenkívül némi cinizmussal figyelem a fogyasztói társadalmak környezetvédelemre tett erõfeszítéseit, ezért neveztem "divatnak", mert ezek az erõfeszítések a lényeget egyelõre nem érintik, nekem kicsit úgy tûnik, inkább a tömegek megnyugtatását célozzák. Senki sem beszél például a szén-dioxid kibocsátás megszüntetésérõl - nagyon úgy tûnik, hogy amíg alacsony energiás szénvegyületet találunk a bolygón, azt el fogjuk égetni, csak idõ kérdése. A fejlett társadalmak pazarlóak és épp olyan pusztítóak, mint régen, csak környezetkárosító tevékenységüket most épp outsource-olták Kínába és máshova. A növekedésre alapozott rendszerek súlya gyarapodik, ami minden rosszat elõrevetít, de nem fenntartható fejlõdést. Egy komplex rendszer zaja és kilengései idõvel egyre nagyobbak lesznek, és pl. a gazdasági folyamatok története alapján (világválságok) levonható a következtetés, hogy amikor észrevesszük, hogy baj van, már mindig késõ. Kellenek a pofonok, különben nincs meg a szándék a változásra, és egyelõre még nem voltak túl nagy pofonok, csak úgy Csernobil méretûek.

#115
Van ilyen is, olyan is. Vannak kultúráltabb közösségek, törvényekkel, stb., meg kevésbé azok.

#114
Olvasd el már egy antropológus beszámolóját, akik évekig éltek ezekben a törzsekben. Pl. Jared Diamond "Guns, Germs and Steel" könyvében van egy aranyos példa, ahol egy indonéz törzsben élõ asszony teljesen természetes hangnemben beszámol róla, hogy az elsõ férjét a második férje ölte meg, azt meg az elsõ férje testvére, a harmadik pedig valami betegségben halt meg, mind igen fiatalon. A "természeti élet" erõszakos, kegyetlen és fõleg rövid. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az ember beépített agressziója is a kiválogatódás eredménye, tehát természeti körülmények között szükségünk volt agresszióra és gyûlöletre a túléléshez. Épp ez a poggyász teszi nehézzé az együttélést az ezt nem igénylõ civilizációban.

#113
dezsõke, te valami borzasztó tájékozatlan vagy
#112
Ahol nehezebb élelmet szerezni, ott általában aggresszívebbek, ahol megy könnyû, ott kevésbé. (Persze egyedi törzsi szokásoktól is függ. Meg állítólag attól is, milyen majmok éltek a környéken, amikrõl példát vettek. 😊 Talán az sem teljesen véletlen, hogy az európai embernek korábban sokáig a csimpánzt, és annak életmódját mutogatták, mint okos majom. Nos õk viszonylag okosak, de nem túl békések, hierarhikus rend van, hímuralom, stb. "Tökéletes példa" az embernek...) Mindenesetre ma is vannak teljesen békés törzsek, régebben is voltak.

#111
"Sok ilyen törzs sokkal boldogabban él, mint a civilizált emberek többsége."

Én nem hiszek a Paradicsomban, szerintem az csak kitaláció. Minden történeti emlék arra utal, hogy piszok agresszív állat volt az ember a kezdet kezdetétõl. Minek szépíteni? Rusnya a leányzó, ez van.

Kara kánként folytatom tanításom.

#110
"meg persze iszonyatos módon pazaroljuk az energiahordozókat meg nyersanyagokat is"

Te biztos igen.

Kara kánként folytatom tanításom.

#109
Voltál már? Nyilvánvalóan nem. Sok ilyen törzs sokkal boldogabban él, mint a civilizált emberek többsége. És ha nem is csak valami nyamvadt kis törzsrõl van szó, ami olyan elmaradott és gyökértelen, hogy akkor is úgy marad, ha körbenövi a civilizáció, hanem a bölcsességet becsülõ, természetes gyógymodokat ismerõ, stb., akkor még elég jól is él(t). Csak nem volt mikrohullámú sütõ meg tévé.

Én nem azt mondom, hogy oda kell visszamenni, de ami itt civilizációként folyik, hát az sem teljesen épeszû dolog. És nem is jó mindenkinek.

#108
Akik így viszonyulnak a környezetvédelemhez, azok nem csak végtelenül pesszimisták, de kb. ugyanennyire cinikusak is. Most a felelõtlenségrõl nem beszélve.

Mert honnan tudod, hogy pl. holnapután nem születik meg valami új találmány, ami mindent egycsapásra megváltoztat? (Történt már ilyen párszor az emberiség történelme folyamán.) És talán nem teljesen mindegy, hogy addig is úgy szétmérgezzük az egész bolygót, hogy az már csak a halottnak a csók lesz.

#107
de a környezetvédelem nem egyenlõ az õsi harmóniában éléssel. akkor kell környezetvédelmet csinálni, ha van ipar ami rongál. az õskorban nyílván nem volt ilyenre szükség.
nem is akarok én pucéron a dzsungelben lakni, de azért van több lehetõség eközött meg a felelõtnel szennyezés, felélés között. meg persze iszonyatos módon pazaroljuk az energiahordozókat meg nyersanyagokat is. nem mondd hogy ha kicsit visszaveszünk egybõl az õskorba kerülünk.

a kocsik károsanyag kibocsátásának szabályozása csak szórakozás lenne? ilyennel persze hogy csak akkor "szórakozunk" ha élünk olyna jól,hogy tudunk kocsit venni.
attól hogy egy rosszat nem tudunk megszüntetni nem baj ha csökkentjük,sõt.

nyílván nem végtelen idõre szól a bérletünk a földre, egyszer megszûnik számunkra lakható lenni, több ok miatt is. de emiatt nem kell felelõtlenül rosszabbá tenni meg lerövidíteni az idõt vagy dzsungelben lakni.
#106
Pusztán arra szeretnék rávilágítani, hogy a klasszikus természeti harmónia valami olyasmi, amit az utál legjobban, aki abban él. El lehet menni egy dzsungelbe valami törzshöz lakni, hogy megnézd, tetszik-e. Sajnos a mai társadalom jólétét és kényelmét épp a fenn nem tarthatóságra alapozta, és egyelõre nem világos, lehetséges-e úgy átalakítani a rendszert, hogy a kényelme megmarad, de fenntarthatóvá is válik egyúttal.

#105
Miért lenne vicc? Nem hiszem, hogy képesek lennénk fenntartható, stabil, zöld civilizációt teremteni. A környezetvédelem most épp divatos, de mondjuk háromszáz év múlva is az lesz-e vajon, mondjuk két atomháború után?

#104
ne hagyjátok abba.qrva jól nyomjátok<#eljen>

#103
Annyira végülis nem.

#102
amúgy tök jó h így szétoffoltuk a topicot 😄

#101
agyad

#100
Próbáld meg majd néhány év múlva, hátha addig fejlõdik még az anyad -- hacsak nem vissza. 😊

#99
Hihi, épp most megy a Spektrumon egy mûsor, amiben a cikkben ismertetettnél jóval elõrehaladottabb kísérletekrõl számolnak be - patkányok mellett emberekkel.

Mellesleg ebbõl is látszik, mennyire nem foglalkoznak egymás kutatásaival.

#98
jó beírom google-be h "deznek így múlt el az allergiája" biztos megtalálom rá a választ 😄

#97
Nem próbálsz utánanézni, ami érdekel? Pedig erre is jó ám a net. 😛

#96
Gondoltam, írok róla, de túl hosszú lenne, és amúgy is offtopik.

#95
nem

#94
Csak kiegészítettem, amit írtál.

#93
Ha valóban érdekelne, nem írkálnál olyat, mint a #84, hanem már rég utánajártál volna, nemde?

#92
bárcsak érteném ezt mire írtad
#91
Ez szuper.
#90
de azért elmondhatnád h hogyan múlt el.

#89
hát sajnos ez van 😞

#88
(Bár ez már nem újdonság. 😄)

#87
Enyhén szólva nagyon buta vagy.

#86
Az õseing évszázezredekig eléldegéltek, mi meg röpke párszáz év alatt kinyúvasztjuk a bioszféra nagy részét, magunkkal együtt. Milyen fejlettek és okosak is vagyunk, tényleg...

#85
Az ember állítólag valamivel intelligensebb, mint a macska, és az intelligencia használata nem feltétlenül önzés.

A környezetszennyezés nem (csak) az állatok közvetlen vagy közvetett kiirtása, hanem a saját életterünk tönkretétele, így többek között a saját magunk kihalasztása.

#84
biztos elment valami dilidokihoz és bemagyarázta magának h már nem allergiás.

#83
"Képzeld, én is allergiás voltam csomó mindenre, és most nem vagyok. "

Hogyan szünt meg?
#82
hát a környezetvédelem nem éppen arról szól, hogy leöljük e vmi állatot ennivalónak vagy nem. éhenhalni azért, hogy inkább legelhessen tovább egy állat nyugodtan nem védelem hanem ostobaság.
manapság elég szervezett formában végzünk környezetkárosító tevékenységet, nem úgy mint õsatyáink, akik valahogy eléldegéltek a vadonban ipar nélkül. õk nem tudták tönkrevágni a környezetet mi viszont már igen, és tesszük is. hogy hasonlítod össze a kettõt?
azon kívül, hogy egyes embereknek nem esik jól rombolni a környezetet van aki érti is hogy védeni is szervezett formában kell, mert jó volna jövõre is tiszta vizet inni, nem szeméthegyek között élni meg hasonló dolgok.
#81
Nem vicc) az ember önzõ😄 és nem foglalkoznak az állatok sem azzal mi lessz ha a prédaállatból túl sokat leölnek. Pl a macskákat mikor az ember átvitte néhány szigetre símán kiirtották az ott öshonos állatokat. A mai (ha csak az elmúlt 2000-évet nézed) ember kezdett el környezetszennyezéssel foglalkozni. Pl európában is voltak oroszlánok amit sikeresen kiirtöttak, stb.

A kísérletekkel az a gond hogy kell mert így fejlõdik a tudomány, másrésztrõl felmerül hogy etikailag korrekt-e. Emberen is lehet kísérletezni ahogy ezt pl saját magán csinálta az elsõ ember aki amerikában a gravitációs hatást vizsgálta az emberre. Majdnem bele is halt egyszer. Pár napra meg is vakult ha jól tudom. Nem sokan vannak akik bevállalnának egy ilyen kísérletet. Tehát vagy marad minden a régiben, vagy keresnek egy emberhez közeli fajt, és azon kísérleteznek.
#80
"A környezetvédelem a modern, jóllakott, nyugat-európai szinten élõ népesség most épp divatos szórakozása."

Ez ugye csak vicc volt?

Oldal 1 / 3Következő →