Pólusvándorlás okozta az Európa sebhelyeit
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#53
Amúgy meg lehet én tudom rosszúl de a kõolajhoz szénre is szükség van szvsz szén alapú. Az európán meg nem hiszem, hogy ilyesmi létezne. Vagy ha igen akkor már megyek is oda😊)
“Ha meg akarod nevettetni Istent, mesélj neki a terveidr?l.”
#52
Eszembe jutott még egy marhaság a kérdéseimmel kapcsolatban:
Ha jól értem, az Europa forgástengelye gyakorlatilag merõleges a pályasíkjára, vagyis az egyenlítõje néz a Jupiter felé. Ez azt is jelenti, hogy a Jupiter árapályhatása az egyenlítõ térségében a legnagyobb és a pólusok körül a legkisebb.
"A tudósok elmélete szerint a hold jókora felszín alatti óceánnal rendelkezik, ami a Jupiter gravitációjából eredõ árapály erõk által keltett hõnek köszönhetõen folyékony maradhat a jeges kéreg alatt." - állítja a cikk.
Vagyis az árapályhatásból adódó hõtermelõdés az egyenlítõ körül a legnagyobb és a pólusoknál a legkisebb. Ezért a pólusok valamivel hidegebbek lehetnek, mint a hold többi része. Így ott a fagyott kéreghez egyre több anyag tud hozzáfagyni a folyékony vízrétegbõl, vagy a melegebb áramló jégbõl. Ezért magának a kéregnek a tömege a pólusoknál egyre nõni fog. ez persze a hold tömegeloszlását összességében nem változtatja meg, de:
Ha a kéreg viszonylag szabadon tud mozogni a hold kõzet-belsejéhez képest (mondjuk folyékony víz van köztük), és így némileg "önálló életet él", akkor ha a jég felhalmozódása kritikussá válik, ez a burok el tud mozdulni a hold többi részéhez képest úgy, hogy a nagyobb tömegû "jégsapkák" le tudnak vándorolni az egyenlítõ közelébe, ahol aztán az árapályerõk elintézik õket.
Így bizonyos értelemben mégiscsak egyfajta "idõjárás" okozná a sarkvidéki jégfelhalmozódást. :-)
Ha jól értem, az Europa forgástengelye gyakorlatilag merõleges a pályasíkjára, vagyis az egyenlítõje néz a Jupiter felé. Ez azt is jelenti, hogy a Jupiter árapályhatása az egyenlítõ térségében a legnagyobb és a pólusok körül a legkisebb.
"A tudósok elmélete szerint a hold jókora felszín alatti óceánnal rendelkezik, ami a Jupiter gravitációjából eredõ árapály erõk által keltett hõnek köszönhetõen folyékony maradhat a jeges kéreg alatt." - állítja a cikk.
Vagyis az árapályhatásból adódó hõtermelõdés az egyenlítõ körül a legnagyobb és a pólusoknál a legkisebb. Ezért a pólusok valamivel hidegebbek lehetnek, mint a hold többi része. Így ott a fagyott kéreghez egyre több anyag tud hozzáfagyni a folyékony vízrétegbõl, vagy a melegebb áramló jégbõl. Ezért magának a kéregnek a tömege a pólusoknál egyre nõni fog. ez persze a hold tömegeloszlását összességében nem változtatja meg, de:
Ha a kéreg viszonylag szabadon tud mozogni a hold kõzet-belsejéhez képest (mondjuk folyékony víz van köztük), és így némileg "önálló életet él", akkor ha a jég felhalmozódása kritikussá válik, ez a burok el tud mozdulni a hold többi részéhez képest úgy, hogy a nagyobb tömegû "jégsapkák" le tudnak vándorolni az egyenlítõ közelébe, ahol aztán az árapályerõk elintézik õket.
Így bizonyos értelemben mégiscsak egyfajta "idõjárás" okozná a sarkvidéki jégfelhalmozódást. :-)
#51
Visszatérve az Európára.
Azért a cikk jó pár benne foglalt állításra nem ad magyarázatot.
pl:
1. "a holdon található hatalmas ívalakot formázó mélyedéseket"
"A mélyedések mintázatát összevetve azokkal a vetõdésekkel, melyeket a forgási tengely eltolódása okozhat"
Mi okozza az ívalakú mélyedéseket? A reorientáció maga? Hogyan? Milyen (és milyen irányú) erõhatások játszanak ebben szerepet?
Úgy tûnik, mintha a 80 fokos pólusáthelyezõdést a vonalak által bezárt szögbõl olvasták volna ki. Ezek szerint a nagy vonalak közül egyesek régebbiek, és a most feltételezett 80 fokos áthelyezõdés elõtt keletkeztek? Ezeket is egy még korábbi reorientáció hozta létre?
Vagy a vonalakat egyszerûen a hold forgása hozza létre, a reorientáció csak újabb, más irányú mintázatot eredményezett
2. "Ez a rendkívüli eltolódás egy folyékony óceán jelenlétére utal a jeges kéreg alatt"
Miért? Pusztán azért, mert megkönnyíti a jégburok elmozdulását és széttöredezését? Mennyiben erõsíti ez az elmélet a folyékony vízrétegrõl szóló elképzelést a kéregnél melegebb és áramlásra képes jégréteg verziójával szemben?
3. "A drasztikus eltolódás valószínûleg a sarkvidékeken felgyülemlõ vastag jég eredménye lehet."
Mi okozhatja a jég felhalmozódását a sarkvidékeken? Nyilván nem a centrifugális erõ, hiszen az éppen ez ellen hat. Illetve nem valószínû, hogy az idõjárás :-) teszi. De akkor mi?
Azért a cikk jó pár benne foglalt állításra nem ad magyarázatot.
pl:
1. "a holdon található hatalmas ívalakot formázó mélyedéseket"
"A mélyedések mintázatát összevetve azokkal a vetõdésekkel, melyeket a forgási tengely eltolódása okozhat"
Mi okozza az ívalakú mélyedéseket? A reorientáció maga? Hogyan? Milyen (és milyen irányú) erõhatások játszanak ebben szerepet?
Úgy tûnik, mintha a 80 fokos pólusáthelyezõdést a vonalak által bezárt szögbõl olvasták volna ki. Ezek szerint a nagy vonalak közül egyesek régebbiek, és a most feltételezett 80 fokos áthelyezõdés elõtt keletkeztek? Ezeket is egy még korábbi reorientáció hozta létre?
Vagy a vonalakat egyszerûen a hold forgása hozza létre, a reorientáció csak újabb, más irányú mintázatot eredményezett
2. "Ez a rendkívüli eltolódás egy folyékony óceán jelenlétére utal a jeges kéreg alatt"
Miért? Pusztán azért, mert megkönnyíti a jégburok elmozdulását és széttöredezését? Mennyiben erõsíti ez az elmélet a folyékony vízrétegrõl szóló elképzelést a kéregnél melegebb és áramlásra képes jégréteg verziójával szemben?
3. "A drasztikus eltolódás valószínûleg a sarkvidékeken felgyülemlõ vastag jég eredménye lehet."
Mi okozhatja a jég felhalmozódását a sarkvidékeken? Nyilván nem a centrifugális erõ, hiszen az éppen ez ellen hat. Illetve nem valószínû, hogy az idõjárás :-) teszi. De akkor mi?
#50
Ne nekem mondd, nem én cikiztem! :-))
#49
A Wikipédia jó.
Én is írtam bele, jót, jól.
És még nincs vége.
Én is írtam bele, jót, jól.
És még nincs vége.
Kara kánként folytatom tanításom.
#48
"a wikipédia mint olyan nem alkalmas arra hogy információt szerezzünk belõle....
és elég szomorú hogy a wikipédiával villogtok és onnan szerzitek a tudásotokat...."
Bocsika, félreértettél. Arra gondoltam, hogy Neked bõven elég, ha ott megnézed, nem arra, hogy én onnan tudom.
"és ""Amúgy a földköpeny - amin a kõzetlemezek "úsznak" - szilárd, ott folyadéknak nyoma sincs."" akkor hogy lehetséges a magma áramlása??"
Ahogy ilf667 is utalt rá, a magma nem azonos a köpeny anyagával. A magma származhat (teljesen vagy részben) a köpeny anyagából, de magmának az olvadt (folyékony halmazállapotú) kõzetet hívjuk. A köpeny tényleg képlékenyen viselkedik, én inkább a zsírhoz hasonlítanám, mint a gyurmához, mert a zsírnak gyakrabban látjuk a folyékony halmazállapotú változatát. :-) Ugye, ha kiveszed a zsírt a hûtõbõl, el tudod kenni, ha elég nagy erõt fejtesz ki rá, még kevergetni is tudod lassan. De mégis szilárd halmazállapotú. Folyékony akkor lesz, ha felmelegíted (pl. a gázon). Elég egyértelmûen látszik a különbség.
A köpeny kõzetanyagával is így van. Magától a büdös életben nem jutna eszébe, hogy feltörjön, és vulkánokat hozzon létre. Ezt csak folyékony állapotában tudja megtenni (nem mellékesen azért is, mert ekkor lesz a sûrûsége kisebb, mint a földkéregé).
Ez a halmazállapot-változás pedig akkor következik be, ha:
1. - lecsökken a nyomása, mivel elvékonyodik (akár szét is szakad) felette a kõzetlemez (pl. óceánközepi hátság, ívmögötti medence). A nyomáscsökkenés hatására lecsökkenhet az anyag olvadáspontja annyira, hogy a (korábban is meglévõ) hõmérséklete elegendõ az olvadáshoz.
2. - megnõ a hõmérséklete annyira, hogy átlépi a nagy nyomás alatt lévõ anyag olvadáspontját (forrópont-vulkanizmus).
3. - Szubdukciós (gy.k. alátolódási) zónákban az alátolódó lemez által szállított kõzetekbõl (üledékbõl) kioldódó könnyenilló anyagok - pl. víz -, amelyek a köpenyben felfelé haladnak, átitatják a köpeny anyagát, és lecsökkentik annak olvadáspontját.
De ezek lokális jelenségek, nem arról van szó, hogy a felsõ köpeny akármelyik rétege is folyékony lenne, és idõnként feltör, ha okát látja (az egy tévhit).
A 19-es hozzászólásomról:
Egy bunkó módon megfogalmazott, és meglehetõsen buta hsz-ra válaszoltam, hasonló stílusban. Ennyi történt.
és elég szomorú hogy a wikipédiával villogtok és onnan szerzitek a tudásotokat...."
Bocsika, félreértettél. Arra gondoltam, hogy Neked bõven elég, ha ott megnézed, nem arra, hogy én onnan tudom.
"és ""Amúgy a földköpeny - amin a kõzetlemezek "úsznak" - szilárd, ott folyadéknak nyoma sincs."" akkor hogy lehetséges a magma áramlása??"
Ahogy ilf667 is utalt rá, a magma nem azonos a köpeny anyagával. A magma származhat (teljesen vagy részben) a köpeny anyagából, de magmának az olvadt (folyékony halmazállapotú) kõzetet hívjuk. A köpeny tényleg képlékenyen viselkedik, én inkább a zsírhoz hasonlítanám, mint a gyurmához, mert a zsírnak gyakrabban látjuk a folyékony halmazállapotú változatát. :-) Ugye, ha kiveszed a zsírt a hûtõbõl, el tudod kenni, ha elég nagy erõt fejtesz ki rá, még kevergetni is tudod lassan. De mégis szilárd halmazállapotú. Folyékony akkor lesz, ha felmelegíted (pl. a gázon). Elég egyértelmûen látszik a különbség.
A köpeny kõzetanyagával is így van. Magától a büdös életben nem jutna eszébe, hogy feltörjön, és vulkánokat hozzon létre. Ezt csak folyékony állapotában tudja megtenni (nem mellékesen azért is, mert ekkor lesz a sûrûsége kisebb, mint a földkéregé).
Ez a halmazállapot-változás pedig akkor következik be, ha:
1. - lecsökken a nyomása, mivel elvékonyodik (akár szét is szakad) felette a kõzetlemez (pl. óceánközepi hátság, ívmögötti medence). A nyomáscsökkenés hatására lecsökkenhet az anyag olvadáspontja annyira, hogy a (korábban is meglévõ) hõmérséklete elegendõ az olvadáshoz.
2. - megnõ a hõmérséklete annyira, hogy átlépi a nagy nyomás alatt lévõ anyag olvadáspontját (forrópont-vulkanizmus).
3. - Szubdukciós (gy.k. alátolódási) zónákban az alátolódó lemez által szállított kõzetekbõl (üledékbõl) kioldódó könnyenilló anyagok - pl. víz -, amelyek a köpenyben felfelé haladnak, átitatják a köpeny anyagát, és lecsökkentik annak olvadáspontját.
De ezek lokális jelenségek, nem arról van szó, hogy a felsõ köpeny akármelyik rétege is folyékony lenne, és idõnként feltör, ha okát látja (az egy tévhit).
A 19-es hozzászólásomról:
Egy bunkó módon megfogalmazott, és meglehetõsen buta hsz-ra válaszoltam, hasonló stílusban. Ennyi történt.
#47
és ki az isten nyila beszét itt az alsó köpenyrõl?
végig az volt a para, hogy a köpeny tetején úszunk vagy nem úszunk, folyékony vagy nem folyékony.
na látod én is egy kis tájékozódást ajánlottam zee21 nek a reológiában.
végig az volt a para, hogy a köpeny tetején úszunk vagy nem úszunk, folyékony vagy nem folyékony.
na látod én is egy kis tájékozódást ajánlottam zee21 nek a reológiában.
#46
na akkor most varázsold szépen elõ azt a mondatot amiben olyat írtam, hogy szilárd. gyerünk!
látom sikerült azóta tájékozódnod. örülök, hogy beláttad végre.
talán mostmár érted, hogy attól, hogy vmi tud áramlani az nem jelenti azt kapásból, hogy folyékony.
látom sikerült azóta tájékozódnod. örülök, hogy beláttad végre.
talán mostmár érted, hogy attól, hogy vmi tud áramlani az nem jelenti azt kapásból, hogy folyékony.
#45
Különben, fogadni mernék, azt sem tudjátok, mi az a reológia.
Kara kánként folytatom tanításom.
#44
Na, persze, majd te leszel a legújabb Mohorovics.
Ide figyelj:
"The top of the mantle is defined by a sudden increase in seismic velocity, which was first noted by Andrija Mohorovièiæ in 1909; this boundary is now referred to as the "Moho"❤️><6>. The uppermost mantle plus overlying crust are relatively rigid and form the lithosphere, an irregular layer with a maximum thickness of perhaps 200 km. Below the lithosphere the upper mantle becomes notably more plastic in its rheology. In some regions below the lithosphere, the seismic velocity is reduced; this – so-called – low velocity zone (LVZ) extends down to a depth of several hundred km. Inge Lehmann discovered a seismic discontinuity at about 220 km depth<7>; although this discontinuity has been found in other studies it is not known whether the discontinuity is ubiquitous. The transition zone is an area of great complexity; it physically separates the upper and lower mantle.<5> Very little is known about the lower mantle apart from that it appears to be relatively seismically homogeneous. D" is the layer which separates the mantle from the core.<2>❤️>"
Tehát az alsó köpenyrõl halvány lila miniszteri gõzük sincs a nálad okosabbaknak. Akkor mit vetítesz te itten, mond?
Ide figyelj:
"The top of the mantle is defined by a sudden increase in seismic velocity, which was first noted by Andrija Mohorovièiæ in 1909; this boundary is now referred to as the "Moho"❤️><6>. The uppermost mantle plus overlying crust are relatively rigid and form the lithosphere, an irregular layer with a maximum thickness of perhaps 200 km. Below the lithosphere the upper mantle becomes notably more plastic in its rheology. In some regions below the lithosphere, the seismic velocity is reduced; this – so-called – low velocity zone (LVZ) extends down to a depth of several hundred km. Inge Lehmann discovered a seismic discontinuity at about 220 km depth<7>; although this discontinuity has been found in other studies it is not known whether the discontinuity is ubiquitous. The transition zone is an area of great complexity; it physically separates the upper and lower mantle.<5> Very little is known about the lower mantle apart from that it appears to be relatively seismically homogeneous. D" is the layer which separates the mantle from the core.<2>❤️>"
Tehát az alsó köpenyrõl halvány lila miniszteri gõzük sincs a nálad okosabbaknak. Akkor mit vetítesz te itten, mond?
Kara kánként folytatom tanításom.
#43
nah te is egy ritka értelmes fajta vagy....
elsõ mondatod: neked meg nemtom mire fel ekkora a szád,
a lávás dolgot jol írtam de azt csak kiegészítésként amúgy télleg nem 100%-osan folyékony a köpeny de azt ne mond nekem hogy szilárd mert nem az hanem megolvadt közet illetve szilárd szemcsék egyvelege és mivel mindenféle fém meg SiO2 van benne ami folyékony állapotban is sokkal sûrûbb mint a méz ezért nem úgy folyik mint a víz
elsõ mondatod: neked meg nemtom mire fel ekkora a szád,
a lávás dolgot jol írtam de azt csak kiegészítésként amúgy télleg nem 100%-osan folyékony a köpeny de azt ne mond nekem hogy szilárd mert nem az hanem megolvadt közet illetve szilárd szemcsék egyvelege és mivel mindenféle fém meg SiO2 van benne ami folyékony állapotban is sokkal sûrûbb mint a méz ezért nem úgy folyik mint a víz
www.818clan.eu
#42
hehe szerintem olvass vagy emlékezz vissza ki keltette a feszt meg ki hordott össze hülyeségeket
neked meg nem mindegy milyen folyadék van a felszín alatt? te arról írtál mégsem basztatott senki. vagy ha vmi szagértõkre vársz minek szóltál hozzá egyáltalán? még a végén rosszul írod. engem persze nem zavar, nyugodtan írj ami jólesik, én is ezt teszem. amirõl épp mások beszéltek az volt a téma.
egészen minimális mûveltség elég ahhoz, hogy vki tudjon ennyit a földrõl.
másrészt meg persze tök mindegy milyen a köpeny.épp olyan amilyen. ha az ég zöld lenne akkor olyan lenne. de akkor meg az volna barom aki azt állítja, hogy kék.
neked meg nem mindegy milyen folyadék van a felszín alatt? te arról írtál mégsem basztatott senki. vagy ha vmi szagértõkre vársz minek szóltál hozzá egyáltalán? még a végén rosszul írod. engem persze nem zavar, nyugodtan írj ami jólesik, én is ezt teszem. amirõl épp mások beszéltek az volt a téma.
egészen minimális mûveltség elég ahhoz, hogy vki tudjon ennyit a földrõl.
másrészt meg persze tök mindegy milyen a köpeny.épp olyan amilyen. ha az ég zöld lenne akkor olyan lenne. de akkor meg az volna barom aki azt állítja, hogy kék.
#41
Te, istenbizony nem értem minek kelted itt a feszültséget. Folyékony-e a köpeny vagy sem, nem mindegy neked?
Úgysincs stabil ismeretanyagod, hát várd meg, amíg beesik ide egy szagértõ, mert ha nem a Nobel-díjas diplomamunkájuakt írják éppen, azért szoktak itt okosítani minket.
Nekem tök mindegy, hogy milyen a köpeny.
A Föld felett van levegõ, lent szárazföld, amin lehet járni (feltéve, hogy ez a mostani magyar cuclib koalíció nem csinál belõle ingoványt), vannak ugye a vizek, az óperenciás tengeren, azon túl van a Nagy Amerika, ahol én még nem jártam, és lent van egy darabig szilárd halmazállapotú anyag, itt-ott vízzel, és még lejjebb kurva meleg lehet, mert a kilövellõ víz se víz többé, hanem hévíz.
Legalul meg már a kövek is megolvadnak, és rajtuk csúszkûlunk mi, ill. a kontinesek.
Hát kell ennél több?
<#beka2>
Úgysincs stabil ismeretanyagod, hát várd meg, amíg beesik ide egy szagértõ, mert ha nem a Nobel-díjas diplomamunkájuakt írják éppen, azért szoktak itt okosítani minket.
Nekem tök mindegy, hogy milyen a köpeny.
A Föld felett van levegõ, lent szárazföld, amin lehet járni (feltéve, hogy ez a mostani magyar cuclib koalíció nem csinál belõle ingoványt), vannak ugye a vizek, az óperenciás tengeren, azon túl van a Nagy Amerika, ahol én még nem jártam, és lent van egy darabig szilárd halmazállapotú anyag, itt-ott vízzel, és még lejjebb kurva meleg lehet, mert a kilövellõ víz se víz többé, hanem hévíz.
Legalul meg már a kövek is megolvadnak, és rajtuk csúszkûlunk mi, ill. a kontinesek.
Hát kell ennél több?
<#beka2>
Kara kánként folytatom tanításom.
#40
A köpeny anyaga szilárd. Képlékeny, tehát olyan mint a gyurma, de a kõzetben terjedõ transzverzális hullámok miatt fizikailag szilárd közeg. Ettõl még vannak benne áramlások persze.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#39
neked meg nemtom mire fel ekkora a szád, az már tisztán látszik, hogy nem geofizikát tanultál. a láva, ami kijön a vulkánokból nem azonos a köpeny anyagával, csak abból válik ki. a köpeny anyaga nem tud teljesen megolvadni.
egyedül a külsõ magra mondják, hogy folyékony.
esetleg nézz utána a föci könyvedben még a köpeny összetételének. de nemtom miféle "tudományos szinten értelmes" lehet ez a te könyved.
meg a reológia szó is érdekelhetne, de valszeg ez sincs benne a könyvedben.
egyedül a külsõ magra mondják, hogy folyékony.
esetleg nézz utána a föci könyvedben még a köpeny összetételének. de nemtom miféle "tudományos szinten értelmes" lehet ez a te könyved.
meg a reológia szó is érdekelhetne, de valszeg ez sincs benne a könyvedben.
#38
pff te szerencsétlen majom
#37
sõt most elõ vettem egy másik tudományos könyvemet ahol szintén azt írják hogy a köpeny olvadt.... nemtom srácok ez a wikipédia viccnek jó de ilyen tudományos szinten értelmesebb kinyitni egy könyvet
www.818clan.eu
#36
szóval
lehet nem tudok helyesen írni (sõt nem lehet hanem biztos) ,de a wikipédia mint olyan nem alkalmas arra hogy információt szerezzünk belõle....
és elég szomorú hogy a wikipédiával villogtok és onnan szerzitek a tudásotokat....
és "Amúgy a földköpeny - amin a kõzetlemezek "úsznak" - szilárd, ott folyadéknak nyoma sincs." akkor hogy lehetséges a magma áramlása?? ezt mond már el nekem. és a többiek is ha valami értelmes forrással alátámasztják akkor szivesen meghallgatom/megnézem amugy a paraszt beszólásaidra példa: 19# illetve az elõzõknek a stílusa
és most elõvettem megint a föci könyvet csakhogy télleg ne csináljak segget a számból Mr Who are u de akárhogy forgatom/megrázom sehogysem van leírva benne hogy a köpeny szilárd lenne.....
lehet nem tudok helyesen írni (sõt nem lehet hanem biztos) ,de a wikipédia mint olyan nem alkalmas arra hogy információt szerezzünk belõle....
és elég szomorú hogy a wikipédiával villogtok és onnan szerzitek a tudásotokat....
és "Amúgy a földköpeny - amin a kõzetlemezek "úsznak" - szilárd, ott folyadéknak nyoma sincs." akkor hogy lehetséges a magma áramlása?? ezt mond már el nekem. és a többiek is ha valami értelmes forrással alátámasztják akkor szivesen meghallgatom/megnézem amugy a paraszt beszólásaidra példa: 19# illetve az elõzõknek a stílusa
és most elõvettem megint a föci könyvet csakhogy télleg ne csináljak segget a számból Mr Who are u de akárhogy forgatom/megrázom sehogysem van leírva benne hogy a köpeny szilárd lenne.....
www.818clan.eu
#35
Mi van arrakistor, bannoltak? <#nevetes2>
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#34
Szerintem logikus feltételezni, hogy tiszta vízjég réteg alatt folyékony víz található.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#33
http://www.indavideo.hu/video/Novekszik_az_Europa_is
Die Große Zeit ist jetzt angebrochen
#32
Nem azért kék, mert a rajzfilmekben is kéken rajzolják az eget?<#ejnye1>
8,4 GHzx 24 magos Cell, NVIDIA-Ati-3dfx-SCEI RSX, 120Tb HDD, 24x BluRay, 512GB XDR, 512 GB GDDR10, OS: MyOS, LCD 1320\" Sony Bravia
#31
Igen abban igazad van, hogy a kõolaj, mint folyadék valóban van a föld alatt, csakhogy arról beszélgettünk, hogy mi lehet az Európa jege alatt, miért pont víz, miért nem más! És erre a kõolaj nem túl jó alternatíva... Bár ki tudja, ha az lenne adna "egy kis" lendületet az ûrkutatásnak... 😊
#30
"a földköpeny szilárd??? te hol voltál föci órákon ember??"
Te ennyire hülye vagy, vagy valaki adott 2 sportszeletet, h segget csinálj a szádból? <#eplus2> (az elsõ állítás az igaz <#hehe> )
Te ennyire hülye vagy, vagy valaki adott 2 sportszeletet, h segget csinálj a szádból? <#eplus2> (az elsõ állítás az igaz <#hehe> )
FX6300 4.5G " GTX1070 " DDR3 2000 CL9 " CTG 550W80P
#29
http://en.wikipedia.org/wiki/Image:Earth-crust-cutaway-english.svg
Kara kánként folytatom tanításom.
#28
Szíves tájékoztatásul (Wikibõl):
Kara kánként folytatom tanításom.
#27
Kara kánként folytatom tanításom.
#26
ennyi😊
[merlinw.org]
#25
"azt leszámítva hogy a hozzászólásaid hót tajtparasztok"
Ezt fejtsd már ki kicsit bõvebben!
"a földköpeny szilárd??? te hol voltál föci órákon ember??"
"de még a háttér tudásod sem elegendõ ahoz hogy itt oltogathassál..."
Javaslom, nézz utána valahol!
Ha nem tudod, nem szégyen, nem kell mindenkinek tudnia (helyesen írni sem), de utána kell nézni, mielõtt leugatnál valakit.
Ehhez már a Wikipédia is elég lenne.
Segítek: Csak az elsõ mondatot olvasd el:
http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%B6ldk%C3%B6peny
Ezt fejtsd már ki kicsit bõvebben!
"a földköpeny szilárd??? te hol voltál föci órákon ember??"
"de még a háttér tudásod sem elegendõ ahoz hogy itt oltogathassál..."
Javaslom, nézz utána valahol!
Ha nem tudod, nem szégyen, nem kell mindenkinek tudnia (helyesen írni sem), de utána kell nézni, mielõtt leugatnál valakit.
Ehhez már a Wikipédia is elég lenne.
Segítek: Csak az elsõ mondatot olvasd el:
http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%B6ldk%C3%B6peny
#24
http://www.indavideo.hu/video/Novekszik_az_Europa_is
Die Große Zeit ist jetzt angebrochen
#23
Mucuska!
Nemtom milyen ökörséget írtam, de szerinted valszeg már ez elég bizonyíték az ökörségre. Na, mindegy.
A kõolaj receptje meg úgy hanguik, hogy végy fele részt követ és fele részt olajat, és egy mozsárban törd össze a követ az olajban. Lehetõleg persze kõolajban.
Így lesz a kûolaj. Csak neked, csak most, csak itt!
Nemtom milyen ökörséget írtam, de szerinted valszeg már ez elég bizonyíték az ökörségre. Na, mindegy.
A kõolaj receptje meg úgy hanguik, hogy végy fele részt követ és fele részt olajat, és egy mozsárban törd össze a követ az olajban. Lehetõleg persze kõolajban.
Így lesz a kûolaj. Csak neked, csak most, csak itt!
Kara kánként folytatom tanításom.
#22
a földköpeny szilárd??? te hol voltál föci órákon ember??
azt leszámítva hogy a hozzászólásaid hót tajtparasztok de még a háttér tudásod sem elegendõ ahoz hogy itt oltogathassál...
amugy nem a földköpeny nem szilárd mert akkor nem úszna rajta a kéreg és a magma meg amugy (a kéreg egyes elvékonyodása miatt)feláramló olvadt kõzet anyag...
vulkán: láva ami már kijött, magma ami még belül van. ajánlok egy kis ismétlést mielött bárki itt okoskodna.... amúgy a témához hozzászólva: ha vízjég borítja a afelszínt akkor télleg valószínû hogy víz óceánok vannak alatta de viszont az europa nem úgy nézki mint aminek légköre lenne ergo oda nem nagyon tudna semmilyen fejlett civilizáció szennyezni... harmadikként pedig mivel az európa kívül esik az ökó zónán nem jöhet rajta létre élet (C-n alapú lehet másik létrejöhetett de arról még nem tudunk) és amúgy a mostani fejlett technikával már rég feldeztük volna értelmes élet jelét ott ha lenne
azt leszámítva hogy a hozzászólásaid hót tajtparasztok de még a háttér tudásod sem elegendõ ahoz hogy itt oltogathassál...
amugy nem a földköpeny nem szilárd mert akkor nem úszna rajta a kéreg és a magma meg amugy (a kéreg egyes elvékonyodása miatt)feláramló olvadt kõzet anyag...
vulkán: láva ami már kijött, magma ami még belül van. ajánlok egy kis ismétlést mielött bárki itt okoskodna.... amúgy a témához hozzászólva: ha vízjég borítja a afelszínt akkor télleg valószínû hogy víz óceánok vannak alatta de viszont az europa nem úgy nézki mint aminek légköre lenne ergo oda nem nagyon tudna semmilyen fejlett civilizáció szennyezni... harmadikként pedig mivel az európa kívül esik az ökó zónán nem jöhet rajta létre élet (C-n alapú lehet másik létrejöhetett de arról még nem tudunk) és amúgy a mostani fejlett technikával már rég feldeztük volna értelmes élet jelét ott ha lenne
www.818clan.eu
#21
Jólvan te leszel a topic szinésze - megvoltál - megmondtad - mostmár menny sétálj egyet a gyerekkel
- mondta a medve, és fejbe lőtte magát...
#20
te tényleg nagyon buta vagy! 😄😄 és tényleg nem tudsz ovlasni! 😄😄
Blackmail the Universe
#19
"Ehhehe, a magma magas nyomásából adódó hõjétõl megolvadt anyagok, olvadt kõzet forrása miatt úszik arréb a lemeztektonikus réteg."
Ülj le fiam, egyes! :-D Leszámítva, hogy az ártalad leírt mondat értelmetlen:
Asszem azt is tanították, hogy a kéreglemezek nem a magmán úsznak, a magma (felszín alatti olvadt kõzet) ugyanis csak néhány helyen keletkezik - nyomáscsökkenés (!! figyelni is kell ám az órákon), hõmérséklet-emelkedés, vagy az anyag összetételének változása hatására.
Amúgy a földköpeny - amin a kõzetlemezek "úsznak" - szilárd, ott folyadéknak nyoma sincs.
Ülj le fiam, egyes! :-D Leszámítva, hogy az ártalad leírt mondat értelmetlen:
Asszem azt is tanították, hogy a kéreglemezek nem a magmán úsznak, a magma (felszín alatti olvadt kõzet) ugyanis csak néhány helyen keletkezik - nyomáscsökkenés (!! figyelni is kell ám az órákon), hõmérséklet-emelkedés, vagy az anyag összetételének változása hatására.
Amúgy a földköpeny - amin a kõzetlemezek "úsznak" - szilárd, ott folyadéknak nyoma sincs.
#18
Ohh, ez egy másik Európa 😄 Akkor nem szóltam. 😉
#17
Valamint tudtommal bolygónk azért ovális, mert forgása akkora centrifugális erõt hoz létre az anyagokban, hogy minden rajta hordozott anyag valamivel könnyebb lesz tõle, vagyis kevésbé tömörül össze.
Ezzel szemben a sarkoknál ez a forgási sebesség eléggé csekély, így a centrifugális erõ is csekély, nincs meg az az erõ, csak csupán a tömegvonzási erõ, azaz gravitáció áll fent. Az viszont jelentõsen nagyobb mértékben, mert közelebb van a Föld tömegközéppontjához, a magma belsejéhez.
Régen viccelt is a tanár, hogy egyenlítõnél kell aranyat venni és északi sarkon, vagy oroszoknál eladni 😛 Ugye úgy nehezebbnek tûnik ugyan az a tárgy, mivel nagyobb ott a gravitációs erõ.
Ezzel szemben a sarkoknál ez a forgási sebesség eléggé csekély, így a centrifugális erõ is csekély, nincs meg az az erõ, csak csupán a tömegvonzási erõ, azaz gravitáció áll fent. Az viszont jelentõsen nagyobb mértékben, mert közelebb van a Föld tömegközéppontjához, a magma belsejéhez.
Régen viccelt is a tanár, hogy egyenlítõnél kell aranyat venni és északi sarkon, vagy oroszoknál eladni 😛 Ugye úgy nehezebbnek tûnik ugyan az a tárgy, mivel nagyobb ott a gravitációs erõ.
#16
Ehhehe, a magma magas nyomásából adódó hõjétõl megolvadt anyagok, olvadt kõzet forrása miatt úszik arréb a lemeztektonikus réteg. Szerintem ezt már általános iskolában is tanítják, nem kellett volna annyit lógni fiam! 😊
#15
😊 Szted a talajvíz nem víz? Azt tudod, hogy jön létre a kõolaj? Akkor meg ne írj ilyen ökörséget...
Ha az Európa felszíne vízjég, akkor merõben logikusnak tûnik a gondolat, hogy alatta víz, és nem mondjuk metántengerek vannak...
Ha az Európa felszíne vízjég, akkor merõben logikusnak tûnik a gondolat, hogy alatta víz, és nem mondjuk metántengerek vannak...
#14
Ja, csak náluk még ott van a bolygó kérge az óceán felett. Egyébként nem tudom, van-e az Európának légköre, vagy egyszerûen meglóg minden gáznemû anyag a felszínrõl.
#13
3. szennyvíz a csatornában
4. benzin a benzinkút alatt <#awink>
Most komolyan:
A cikk szerint az Európán "a külsõ jégburkot folyékony víz választja el a magtól". Vagyis az Európa (jég)kérge ezen tud elmozdulni. P3h3ly szerint nem egyértelmû, hogy az a bizonyos folyadék víz, hiszen a Földön is tucatnyi egyéb folyadék van odalent. Értelemszerûen olyan folyadék jöhet itt szóba, ami a kéreg alatt van, és elég nagy kiterjedésû ahhoz, hogy a kéreg azon ússzon-mozogjon. Se a kûolaj, se a talajvíz nem ilyen...
4. benzin a benzinkút alatt <#awink>
Most komolyan:
A cikk szerint az Európán "a külsõ jégburkot folyékony víz választja el a magtól". Vagyis az Európa (jég)kérge ezen tud elmozdulni. P3h3ly szerint nem egyértelmû, hogy az a bizonyos folyadék víz, hiszen a Földön is tucatnyi egyéb folyadék van odalent. Értelemszerûen olyan folyadék jöhet itt szóba, ami a kéreg alatt van, és elég nagy kiterjedésû ahhoz, hogy a kéreg azon ússzon-mozogjon. Se a kûolaj, se a talajvíz nem ilyen...
#12
Az nem úgy van. Ha szennyeznék az óceánt, abból jutna a légkörbe is. Mint ahogy a mi légi mocskunkból is jut az óceánokba is.
Kara kánként folytatom tanításom.
#11
1. Talajvíz
2. Kûolaj
2. Kûolaj
Kara kánként folytatom tanításom.
#10
"Az Európán biztos nincs fejlettebb létforma, mert akkor lenne környezetszennyezés is. Ilyen ott nincs."
Honnan tudod? Lehet, hogy az a felszín alatti óceán szennyezett, ha egyszer ott élnek a lények. <#nevetes1>
Honnan tudod? Lehet, hogy az a felszín alatti óceán szennyezett, ha egyszer ott élnek a lények. <#nevetes1>
#9
"Tucatnyi egyéb folyadék a Földön is a felszín alatt..."
Mesélj! Milyen folyadék? Csak egyet mondj!
Mesélj! Milyen folyadék? Csak egyet mondj!
Ja, és színesfém ott nem nagyon van...
Kara kánként folytatom tanításom.
Az Európán biztos nincs fejlettebb létforma, mert akkor lenne környezetszennyezés is. Ilyen ott nincs. Majd esetleg mi barmoljuk össze.
Kara kánként folytatom tanításom.
#6
Nem a tengelye módosult, hanem a pólusai. Elmozdult a felszíne, mert folyadék van alatta.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#5
jo tudni 😄 köszi 😄
...
#4
Mer' így van vazze. Csak benned merült fel. Kb. olyan mintha azt kérdeznéd, hogy miért kék az ég? Annyiféle szín van. Mert kék vazze. (Az ég a Rayleigh-féle fényszórás miatt kék. A Napból érkezõ fény "beleütközik" a levegõ molekuláiba, és minden irányba szétszóródik. A szórt fény mennyisége nagyon erõsen függ a rezgésszámtól, tehát a fény színétõl. A nagy rezgésszámú kék fény tízszer jobban szóródik, mint a kis rezgésszámú vörös fény. E miatt a szórt fény miatt látjuk az eget kéknek.)
Értem én, csak leszarom. :) Nem kell válaszolnod, igazam van.
Oldal 1 / 2Következő →