39
  • rigidus
    #39
    > Tesla kiserletei tetszenek

    Nekem is bejonnek Tesla kiserletei. Van is egy pdf-em ami az osszes szabadalmat es azok leirasait tartalmazza, van benne boven mit mazsolazni.
  • kvp
    #38
    "Aranyom! Ne termodinamikázz, kvantumfizikázz!"

    Egyiket sem emlitettem, csak veled szemben mernokkent nezem a dolgokat (es nem alkimistakent aki mindenhol aranyat lat :-) ) es Tesla kiserletei tetszenek. Szerintem erdemes megsimetelni nehanyat. Az, hogy ionizalt gazokra alapozva lehet kapcsolouzemu csovet epiteni pedig kifejezetten erdekes. A jelenseg alapja, hogy az ionizalt allapotban vezetove valik egy gaz es sokkal kisebb energiaval lehet ionizalni, mint ami utanna atfolyik a letrejovo plazmaiven. Igy lehetseges pl. nagyenergiaju kapcsolokat kesziteni teljesen hazi modszerekkel is. De Farnsworth fusor-t is epitett mar diak is. A Bussard fele reaktort is meg lehet csinalni hazilag, bar megfelelo visszacsatolas es hutokor nelkul garantaltan megszalad (es leolvad) a rendszer.
  • Epikurosz
    #37
    Aranyom!
    Ne termodinamikázz, kvantumfizikázz!
  • kvp
    #36
    "Azt megkerdezhetem, hogy az az eszkoz amivel Neked volt dolgod milyen elven mukodik? Koszi elore is."

    Csak egy sima gerjesztett tekercs, ami a Fold magneses terere van hangolva. Egy trafo szekunder oldala, ahol a masik tekercs a Fold magja. Eleg egyszeru, csak nagyon kicsi a kiemeneti teljesitmenye es eleg nehez jol behangolni. (a meretkulonbsegbol adodoan)

    Egyebkent a Fold elektromos mezoje es a benne levo energia foghato sima didoas detektorral is (kis kapcsolofeszultsegu, kis szivargasu dioda kell). Ha ezzel toltunk egy kis szivargasu kondenzatort, akkor elobb utobb lesz benne annyi toltes, hogy pl. egy led-et meghajtson egy pillanatra. A photovore robotok is ilyen aramkort hasznalnak, csak ott az aramkor napelemrol tolt fel. Alapvetoen mindketto egy kapcsolouzemu charge pump. A problema, hogy ebbol eleg energiat kinyerni nem lehet, mivel ha hasznalhato mennyisegu toltes aramlana keresztul a Fold legkoren, akkor nem sokaig maradnank eletben.

    Tesla pont ezt akarta megoldani, ugyanis uv vagy rontgen csovekkel vezetove lehet tenni a legkort es igy alakalmasabba valik az aram atvitelere, sot a Fold magneses pajzsat lerombolva akar az urbeli nagyenergiaju sugarzast is levezethetjuk a felszinig, ami megfelelo antennak hasznalata eseten kepes eleg energiat biztositani. Az egyetlen gond, hogy az elolenyekre a sugarzas ezen fajtai karosak, barmilyen forrasbol is szarmaznak. Tobbek kozott ezert hagyta abba az energia ado tornya epiteset, es emlegetett kesobb 'halalsugarat'. Ha a levelezesenek utanna nezel, akkor kiderul, hogy keszitett rontgencsoveket hasznalo audioerositot is es nem igazan ertettek mitol egett meg az egyik aszisztens teszteles kozben. Kesobb rontgennek es kapta meg a valaszt a jelensegre, mivel a kiserletek idejen meg nem tudtak, hogy letezik olyan hogy rontgensugarzas (nem volt felfedezve) viszont a rontgencsovek nagyon jo kapcsolouzemu elektroncsovek es alkalmasak egyeniranyitasra is, csak a mellekhatasuk kellemetlen.
  • kvp
    #35
    "0ponti E # vákuum E"

    Tokeletes vakuum nincs sehol, mert a hattersugarzas mindenhol jelen van. Ennel hidegebbet eddig csak mestersegesen sikerult eloallitani, viszont sikerult, ami azt jelenti, hogy az ur is tartalmaz boven mind energiat mind anyagot, tovabba keszitheto olyan hoerogep ami azt hasznalja, csupan nincs keznel hozzavalo hidegebb pont ahova munkavegzes kozben aramolhatna az energia.
  • rigidus
    #34
    > Hidegfuzio energetikai szempontbol nem lehetseges

    Ezt, hogy erted?

    > A Fold magnesesseget aramfejlesztesre hasznalo keszulekek nem ujak. Ilyet lattam mar az 1920-as evekbol is (resztvettem a restauralasaban egy kiallitasra, osszeszereles utan poenbol kiprobaltuk, mukodott)

    A TPU-rol az a hiedelem jarja, hogy ezen az elven mukodik. Ahogy haladok az epitesevel, nekem egyre inkabb az a gyanum, hogy ez nem igy van. Szerintem Steven Mark itt tevedett. Ez az eszkoz hasonlo elven mukodik mint a kapcsolouzemu tapegysegek, csak az impulzusok nem kondenzatorokban tarolodnak, hanem egy vezetobol allo gyurube vannak belevezetve amit tovabbi ipulzusokkal gerjesztenek. Vegul pedig a gyuru ket polusa kozti potencialkulonbseg adja az elektromos energiat.

    SM azt allitja, hogy ezek az impulzusok a Fold magneses mezejebol szarmaznak, holott en azt gondolom, hogy az urbeli eszkozeinkben is szep szerevel hasznalunk nagyfeszultsegu impulzusokra alapulo megoldasokat akar tavol a Foldtol is.

    Azt megkerdezhetem, hogy az az eszkoz amivel Neked volt dolgod milyen elven mukodik? Koszi elore is. :)
  • Epikurosz
    #33
    0ponti E # vákuum E
  • kvp
    #32
    Hidegfuzio energetikai szempontbol nem lehetseges, viszont az ITER mellett letezik meg par fuzios rendszer. Van a klasszikus inertical confinement fusor ami felepitese miatt nem kepes tobblet energiat termelni. Letezik a magnetic confinement rendszer, azaz a Bussard fuzios reaktor, amibol mar letezik mukodo prototipus, bar sajnos a tervezoje a mult evben meghalt (Tesla es Farnsworth kortarsa volt). Jelenleg ugy nez ki, hogy a fejlesztest az amerikai hadsereg folytatja, ami nem meglepo hiszen annak idejen a nuklearis hajtasu raketakiserleteit is ok tamogattak.
    http://en.wikipedia.org/wiki/Robert_Bussard

    A Fold magnesesseget aramfejlesztesre hasznalo keszulekek nem ujak. Ilyet lattam mar az 1920-as evekbol is (resztvettem a restauralasaban egy kiallitasra, osszeszereles utan poenbol kiprobaltuk, mukodott). Az egyetlen gond, hogy ezek a rendszerek a Fold fordulati energiajat hasznaljak, tehat kis mertekben lassitjak a forgast. Ipari felhasznalalasuk nem lehetseges, mert ha nagy mertekben veszunk ki energiat a rendszerbol akkor megall a Fold forgasa. (de minimum a forgo mage, ami a magneses vedomezot generalja) Az emberi eredetu elektroszmogbol pedig nem lehet tul sok energiat kinyerni (par watt max.) es inkabb ezen sugarzas eltunteteserol kellene gondoskondi, mivel negativ hatassal van az elo szervezetekre. (legalabbis azokra amiknek idegrendszere van) A Tesla fele energiaatviteli rendszer is erre alapult volna, bar o legkort ionizalo sugarzassal teritette volna be, hogy megnovelje az atviteli kapacitasat. (az ionizalo sugarzas is karos az elolenyekre, ezt o akkor meg nem tudta)

    A nullponti energia kinyerese tevedesre alapul. A valodi nullponti energia azt jelenti, hogy az adott targynak nincs energiaja. Ilyen a gyakorlatban nincs, mivel pl. a Fold forog, kering a Nap korul es az egesz naprendszer kering a tejutrendszer kozeppontja korul. Ezeket az energiakat is ki lehetne nyerni, bar nem tunik jo otletnek a bolygot palyan tarto energiat felhasznalni. A legtobb valoban 'mukodo' nullponti rendszer ezeket hasznalja, szerencsere csak kis mertekben.

    Igy vegignezve az alternativakat, marad a nagyhomersekletu fuzio, bar en inkabb a Bussard fele megoldast tartom jonak, meg akkor is ha tudjuk hogy az iter fele rendszer a magneses ter (a plazmavezeto tekercsek) hibaja eseten leall, mig a Bussard fele reaktor leolvad, mint azt az egyik kisebb kiserleti peldanyuk is tette. Viszont cserebe nagysagrendekkel egyszerubb felepitessel tobb energiat lehet nyerni es szinte barmilyen ionizalhato es fuziora kepes gazzal elmegy. (a tulmelegedest pedig szvsz impulzusuzemmel lehetne elkerulni)
  • rigidus
    #31
    > Ha a dolog olyan egyszerű lenne, gondolod, hogy az EU kidobna kb. 10 milliárd eurót az ITER megépítésére?

    Penz nem vesz el csak gazdat cserel.

    > Bolond lenne ezt tenni, ha sufniban megépíthető a technika.

    He?

    Mar miert lenne bolond? Teszik azt amiert ott ulnek. Az ITER megepitese egy kivallo urugy ujabb kozpenzek lenyulasara:

    1. Irdatlan mennyisegu penzt lehet kivenni az energetikai/kutatasi alapbol
    2. Mindez evtizedeken at biztos anyagi forras mivel hosszutavu projekt
    3. Evtizedekig eltart mig kiforrotta valik, igy a feketearany meg tovabb sarcolja az adofizetoket
    4. Kepviseloknek is elonyos: kapnak egy halom penzt es juttatast a szavazataikert

    Akkor miert "bolond"?
  • Epikurosz
    #30
    Barátom!
    Nem akarunk foglalkozni? Na ne b..z!

    Ha a dolog olyan egyszerű lenne, gondolod, hogy az EU kidobna kb. 10 milliárd eurót az ITER megépítésére?
    Bolond lenne ezt tenni, ha sufniban megépíthető a technika.
  • rigidus
    #29
    s/nem tudunk/nem akarunk

    (Lasd: utolso link)
  • rigidus
    #28
    Micsodat?
    Azt amit magam is megepitettem mar? (magnes motor) Vagy a TPU-t amin az utobbi 2 honapban foallasban dolgozom?
  • Epikurosz
    #27
    A hidegfúzióról szerintem előtted hallottam, de ez a dolog kb. 20 éve egyhelyben toporog. Olyan, mint az elektromosság az ókorban: nem tudunk vele mit kezdeni.
  • rigidus
    #26
    Atveres mindenhol van. Talan nem ebbol kellene kiindulni.
  • aRoma
    #25
    bocsi', 'elhiszed' :(
  • aRoma
    #24
    és Te lhisted az egészet? :(
  • Epikurosz
    #23
    Sok ilyen örökmozgót láttam már, demókakal stb. Ez is olyan, mint a cigányok felzárkóztatása: a végén mindig oda lyukadnak ki, hogy adj nekik pénzt, ingyen, a szép szemükért és az ígéretekért.
  • rigidus
    #22
    Ugyerted, hogy miert igen?
  • Epikurosz
    #21
    Miért nem csinálod te meg otthon?
  • Drinkman
    #20
    Oké majd edzés után a szaunában eszembe fog jutni, hu bazz de éhes vagyok de nincs nálam szenya, ez biztos azért van mert...
  • zyppy
    #19
    "és vele együtt a hétfős legénység elégett a légkörbe való belépéskor."
    Mi lett vón ahétfőn?
  • rigidus
    #18
    Ez jusson eszedbe majd ha 20 ev mulva 50 fokos melegben nem lesz mit enned.
  • Drinkman
    #17
    Semennyit
  • rigidus
    #16
    > Ma üzemanyagárak mellett kincset ér ez..

    Hat ez, ez, es ez "mennyit" erhetnenek, ha nem igy alnanak hozza?
  • Molnibalage
    #15
    Sajnos sokan nem érik az ilyen kísérletek célját. Arról van szó, hogy egyes anyagszerkezeti összefüggésekre és kérdésekre gravitációs környezetben nem sikerül kielégítő vagy semmilyen választ kapni. Ergo, próbálkoznak más környezetben.

    A tixotrópia is egy ehhez hasonló jelenség. NAGYON sok polimer estén jó lenne tudni, hogy mi történik. Ha sikerül megérteni a folyamatot lehetővé válna high-end polimerej tulajdonságágt még javítani. Könnyebb vagy erősebb, esetleg mindkettő anyag. Ma üzemanyagárak mellett kincset ér ez..

  • nyaSGem
    #14
    És ezért a komoly titokért kellett meghalnia 7 űrhajósnak.
    :)
  • Epikurosz
    #13
    nem néztem utána, de biztos voltam, hogy vki utánanéz. Köszike! :-)
  • nagylzs
    #12
    Még egy értelmetlen cikk.
  • r4pid
    #11
    lol:D nekem is pont ez jutott eszembe:D nem lehet 1 egyszerű winyó ha kibírt egy ilyen zuhanást még akkor is ha be volt burkolva:D én is néha extrém körülmények közt viszem haza a winyót (busz) ;) kéne 1 ilyen nekem is:D
  • JoeYi
    #10
    Hát több mint vszinű, hogy le/fel szállás közben kivannak kapcsolva az ilyen cuccok, szóvál már csak azért sem történik ilyenkor baja. ezuhanáskor meg gondolom annyi történt a vinyóval, hogy deformálódtak a tányérok, szóval arról megvisszaállítja egy jobb ilyen jellegű cég az adatokat, ha elég sok pénzt és időt kapnak XD
  • brueni
    #9
    ha utánanéznél a space.com-on, akkor tudnád, hogy nem ssd volt...
  • Epikurosz
    #8
    te kis Merev :-)
  • rigidus
    #7
    Egy ujabb osszefuggestelenul irott cikk. Van itt szo merevlemezrol, ketchuprol, Columbiarol csak eppen arrol nem, hogy ezeknek mi kozuk van egymashoz. Legalabb is illene ezt a bevezetoben tisztazni. Az ember csak olvasas kozben kezd rajonni, hogy a Columbia ugy johet a kepbe, hogy egy urben vegrehajtott kiserlet eredmenyeit mentettek meg es nem pedig a Columbia szerencsetlensegevel kapcsolatos adatok jarultak hozza a "ketchup problema" megoldasahoz. Csak mert elso olvasatra ez igy jon le.

    Ezt nem a vegen kellene megbeszelni, hanem mar rogton a cikk elejen vagy szot se szolni a Columbiarol amig a cikk targya nincs helyreteve. Utana mar meg lehet emliteni, hogy pl.: "Ezt a kiserletet egyebkent Columbia utolso kuldetesen hajtottak vegre. A kiserlet adatainak egy reszet meg visszateres elott lesugarozta a Foldre, a tobbit pedig egy a roncsok kozt talalt merevlemezrol sikerult visszaallitani."
  • Epikurosz
    #6
    inkább SSD.
  • menetrend
    #5
    valami noname kínai :)
  • szombi
    #4
    jujj.
    minnyá megyek kecsöpöt venni...

    apropó. millyen merevlemez volt az, ami túlélte a 80 kilóméteres zuhanást?
    jah, egy űrsiklón a rázkódás általános dolog, azt alapból kibírja üzem közben?
    biztos nem seagate vagy maxtor volt...
  • mumpic
    #3
    dollármilliárdok mennek el arra, hogy felviszik a kecsapot az űrbe rázni
  • Epikurosz
    #2
    Valaki megint PhD-t akar szerezni.
  • bvalek2
    #1
    Xenont szeretik ion-hajtóműben, remélem ettől fejlődik az a terület.