Ismét csődközelben a Commodore
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Soyo 4saw2 | AMD 486DX5-133 | 64MB EDO | Tseng ET6100 2.25MB | Crystal ESS 1696 | 14" Samsung CRT
Amiga Basic
Ennek a története fájdalmasan hasonlít arra, mikor az MS az IBM-el szövetkezett DOS és Windows kifejlesztésében, majd mikor nyeregben érezte magát, akkor szétváltak útjaik (csakhogy az IBM-et ez nem fektette meg).
A Commodore-al ugyanezt játszotta el BASIC terén. Kevesen tudják, de a Amiga BASIC v1.0-át a Commodore az MS-el közösen fejlesztette ki, majdhogy megszabaduljon a riválistól, és egyeduralkodóvá tegye a QBasic-et, megfojtotta a Commodore-t egy ilyen aljas trükkel.
Sic transit gloria mundi.
Nem kell ahhoz mesterszakácsnak lenni, hogy érezzük ha a leves el van sózva.
"ráadásul akkor még csak pár 100, vagy 1000 soros programok voltak mostmeg már nem is ilyen egyértelmû a helyzet."
Ez eleve nem igaz, mivel 1 utasítás (1 sor) 1-2-3 byte volt, vagyis 1000 soros programhoz elég lett volna 2-3K. Ettõl azért többet foglaltak a kódok már akkor is. Meg mondjuk nem is sok volt bennük a copy-paste, ASM-ben azt simán tudta a jó programozó, hogy a kód adott pontján az egyes regiszterek milyen értékeken állnak, hogy ne pazaroljon felesleges inicalizálásokat, mikor az adott regiszter úgyis jól van beállítva.
"és a pc nagy hátránya (és elõnye is) 1001 fajta grafikus chkártya létezik, és döntsd el melyiknek aknázod ki a benne rajlõ maximális lehetõségeket.Csak akkor meg nem biztos hogy a többi kártya is birni fogja"
Ez a programozók bûne is, hogy egy ekkora katyvaszra hajlandóak voltak fejleszteni, mint a PC. Azt kellett volna mondani, hogy strike, mert szar a platform, erre nem dolgozunk. És akkor ma mindenki Amiga 90000-re fejleszteni, és lenne nagy boldogság, megelégedettség, a DOS meg a PC meg rég elmerült volna a feledés homályába (ahol a helye volna), a windows meg nem lenne több egy soha meg nem született (rém)álomnál.
"ja és én úgy tudtam hogy kkoriban assembly nyelven irták a programokat nem?"
De. És? Az ugyanolyan programnyelv mint a többi.
Ami ma megy programozás terén az az erõforrások irdatlan mértékû pazarlása, ez tény. Ennek az az oka, hogy akkoriban a szoftvereket írták, fejlesztették, most meg gyártják. Tömegtermelés, legyen gyorsan kész, ha fos lesz nem baj majd berakunk még 4 magot a processzorba, meg +1 3D gyorsító chipet, aztán menni fog 12 FPS-el.
Ez igazándiból interlace volt, és villogott mint a rossebb, szóval csak állóképeket lehetett rajta nézni, amúgy animációra alkalmatlan volt. Más kérdés hogy elõször tényleg itt csinálták, aztán már PCn is elterjedt (pl SimCGA, ami Hercules monitoron szimulált CGA-t), stb.
- Sokkal tudatosabb, kreatívabb közösség, a kisebb Linux tábor sokkal többet ad hozzá a közöshöz, mint a Windows-osok. Szinte minden program és játék magánkezdeményezésbõl indult ki, és alapból ingyenes, a Windowsosok fojton azon törik a fejüket, hogyan korlátozzák meg titkosítsák a shareware vackukat.
- A Linux programoknak lelke van, látszik, hogy az aki írta, napi szinten használja is, igényesek, kézreállnak. A Windowsos trutymók futószalagon készülnek, az ember elindít egy progit, és már a kezdõképernyõn látszik egy hiba (ezek szerint ki se próbálták rendesen), és ez úgy marad X verzión keresztül.
- A Windows beleesett abba, hogy írj egy programot amit a hülyék is használni tudnak, és csak a hülyék fogják használni. Ennek megfelelõen a Linuxozás már önmagában egy IQ szûrõ. Ott van minden kézikönyv, meg fejlesztõeszköz, csak elõ kell venni, meg el kell olvasni, és erre már nem mindenki képes.
A Windows az átgondolatlan kusza szerkezetével rossz programozási szokásokra buzdít, rootként futnak a nagy monolit progik, mindenbe belepiszkálnak, többet törõdtek a felszínnel, mint a kóddal (pedig fordítva kéne ugye), hatalmas lomha binárisokat gyártanak, amik lefogják az egész gépet ha elindulnak.
Amikor Windowssal kezdtem, nem akartam elhinni, hogy ezt csak így lehet, és addig kerestem az alternatívát, amíg a Linux-szal találkoztam. Beleszerettem a Linuxos játékokba, fantasztikusan változatosak, platformtól a csicsás 3D lövöldözõsig minden megtalálható. Hittérítés vége 😊
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
Valamittel is egyetértek, pláne a kettes pontjával. Hármassal csak annyiban, hogy öcsém (figyelem, 21 éves) megszerette a programozást és középiskola elõtt elkezdett komolyabban érdeklõdni iránta! Elsõ ponttal nem igazán, hisz változatos játékok nem voltak, ugyanannyira csak, mint ma! Egy autós ugyanolyan volt, mint a többi autós. Bár a Wizard of War felülmúlhatatlan.
Örökzöld sláger lett a \"Hol a Start-menü?\", melyet a mai, informatikában dolgozó, az adófizetők pénzén kiképzett, magukat értelmiségnek nevező emberek költöttek. Ennyi konzervatív f@szt...
Ha belegondoltok, nekünk, akiknek ez még jelent valamit, mi már erõsen "szubkultúra" vagyunk, nem felvevõpiac.
1. a játékipar tele volt eltérõ típusú játékokkal, épp azért, mert egy-egy ember munkáját jelentette egy ilyen; ergo változatosabb játékok voltak (persze sok volt akkor is a szar, de sokkal többféle jó is volt)
2. abban az idõben ez egy viszonylag szûk réteg szórakozása volt, ami ezeket az embereket közösségekbe kovácsolta; mindenki tudta 2-3 háztömbnyire, hogy hol kinek milyen gépe van és hogy kinek vannak meg leghamarabb az új dolgok. a swapperek külföldre leveleztek (ma a torrentek és ímélek korában ennek a fílingjét se ugyanaz)
3. abban az idõben egy idõ után az emberek nem csak játszottak a gépeikkel, hanem a többség próbált vele valamit kezdeni. zenélt, rajzol, programot írt, stb. és abban az idõben egy fényceruza vagy modem vagy egy turbokártya garantálta, hogy a környék ilyen érdeklõdésüjei összecsõdülnek és egész éjjel azzal matassanak
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
Örökzöld sláger lett a \"Hol a Start-menü?\", melyet a mai, informatikában dolgozó, az adófizetők pénzén kiképzett, magukat értelmiségnek nevező emberek költöttek. Ennyi konzervatív f@szt...
Meg még talán annyi hogy úgy tûnik az eredeti játékok nem kellenek senkinek. Rez, Shenmue, Okami, Undying zseniálisok és mégsem sikerült elég eladást termelniük.
Számunkra nincs tavasz. Csupán a szél az, mi frissen fúj a vihar előtt.
Mi az, ami ma igazán jónak számít, mármint nem csak grafikában? Ma már csak néha nézek játékokat, de egyet sem láttam, ami tetszene.
A 80-as évek közepén (jópár évvel lemaradva a nyugattól) idehaza is elkezdték gyártani "magyar" számítógépet a TVC-t. A Videoton 1984-ben vásárolta meg az Enterprise-t is tervezõ cég egyik régebbi számítógép licence-t.
A grafika kezelése egyébként BASIC-bõl jelentõsen újszerû volt, a felbontás ott mindig 1024x 960, amit a gép számított át mindig az adott grafikus módnak megfelelõ valós képernyõ koordinátákra.
Én ezen a gépen kezdtem anno. Ezután kaptam egy C64 gépet. A Commodore szerintem örökre bevéste magát a korosztály szívébe. Szerettük a hibáival együtt <#papakacsint>#papakacsint>
\"Az élet egy elég szar játék, de a grafikája nagyon ott van.\"
Számunkra nincs tavasz. Csupán a szél az, mi frissen fúj a vihar előtt.
Buni meg azért bukhat, mert nagyon komoly összegek forognak kockán.
Nagyon is lehet újdonságot létrehozni, csak nem mernek eltérni a bevált sémáktól, mert azon bukhat az egész cég, mert a vevõk többsége is ismert sémákat keres. Ezt nem én találtam ki, játékfejlesztõk nyilatkozzák.
Számunkra nincs tavasz. Csupán a szél az, mi frissen fúj a vihar előtt.
Számunkra nincs tavasz. Csupán a szél az, mi frissen fúj a vihar előtt.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
C64-en nem sok szemét volt. A mai számokhoz viszonyítva kevés gép volt, még a jobb játékokkal sem lehetett bankot robbantani (ezért aztán nem telepedett rá egy pénzhajhászó ipar), nem hogy vackokkal. Nem úgy volt, mint ma, hogy a szart is el lehet adni, mert van elég veréb.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Egy feldolgozás.
Rgéi C-64 és Amiga zenék feldolgozásaiból (és újabb zenékbõl is) KONCERTTURNÉT csinálnak és minden jegy szinte azonnal elkel. Amint linkeltem az is egy ilyenen készült asszem. A vicc az, hogy vannak ingencsak felhangszerelt verziói is a zenéknek (komolyzenei hangszerekkel), de nekem akkor is az eredeti az igazi. 😊
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Számunkra nincs tavasz. Csupán a szél az, mi frissen fúj a vihar előtt.
A Kriegert meg hagyjuk már... techdemonak jó, de kíváncsi vagyok mennyi munka kéne ahhoz hogy mondjuk egy normális gameet összerittyentsünk belõle...
Számunkra nincs tavasz. Csupán a szél az, mi frissen fúj a vihar előtt.
És tényleg, akkor még mûvészek készítették a mûvüket. Tisztább volt az a világ. Legalábbis én így érzem.
Aki nem hiszi, az töltse le az alábbi free FPS-t ami nem csalás, mindössze 96Kb!!!
KKRIEGER - letöltés
Ja, csak programozni tudni kell(ene) manapság.
\"Az élet egy elég szar játék, de a grafikája nagyon ott van.\"
Ebben ne legyél olyan biztos, csak a zenei modul volt 4k, aminek a nagy része kód volt.
Akkkor írd meg mondjuk a CoD 5-t, ha ilyen mester vagy.
ráadásul akkor még csak pár 100, vagy 1000 soros programok voltak mostmeg már nem is ilyen egyértelmû a helyzet.
és a pc nagy hátránya (és elõnye is) 1001 fajta grafikus chkártya létezik, és döntsd el melyiknek aknázod ki a benne rajlõ maximális lehetõségeket.Csak akkor meg nem biztos hogy a többi kártya is birni fogja
ja és én úgy tudtam hogy kkoriban assembly nyelven irták a programokat nem? <#confused>#confused>
Just avoid to falling into the hands of terrorists.
Pingwin powa... ...és 13 forint a kifle... -------
VIC és SID – a két hallhatatlan
1982-ben megérkezett a C64, ami szinte azonnal a világ legsikeresebb és legnagyobb számban eladott otthoni számítógépe lett. A piacra történõ bevezetés után 2 évvel megdöntötte az eladási rekordokat, több mint 4 millió példánnyal világszerte. A Commodore csõdjéig pedig, az általánosan elterjedt nézet szerint 22-30 millió darab kelt el belõle, amivel bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe is. Minek köszönhetõ ez az azóta is megismételhetetlen siker? Nos, egy nagyon egyszerû recepteknek: A C64 egybe volt építve a billentyûzettel, és nem járt hozzá monitor: csak egy tévékimenet volt a hátulján, így bármilyen televízióra csatlakoztatni lehetett. Mivel a gép és a billentyûzet egyben volt, az elõállítási költséget is le lehetett szorítani – így maga a C64 is szinte hihetetlenül olcsón került a piacra, bárki vehetett és használhatott egyet, akinek volt otthon tévéje. Ha pedig magnót, illetve késõbb flopilemez-meghajtót akartunk, azt külön kellett hozzá megvenni – így mindenki eldönthette mennyit szán az otthoni konfigurációra. Mindez persze még nem lett volna elég a sikerhez: ott volt azonban a remek Motorola 6510-es processzor, valamint a C64 szíve és lelke, a VIC és a SID.
A VIC (Video Interface Chip) a világ legjobb grafikus processzora volt akkoriban (16 színû, nagyfelbontású grafika, 320x200-as felbontással), ez volt a gép szíve: aki csak meglátta a fantasztikus színeket és felbontást, rögtön beleszeretett. (Abban az idõben a PC tulajdonosoknak külön kellett megvásárolniuk a CGA (Color Graphics Adapter) videokártyát, az amúgy sem túl olcsó alapgép mellé, és így is csak négy szín volt elérhetõ a 320x200-as felbontásban). És persze ott volt a „lélek”: a SID – azaz a C64 mai napig legendás audiochipje, a Bob Yannes által tervezett SID (Sound Interface Device). Ez a vezérlõ a fuvolahangtól a mozdony pöfögéséig minden elképzelhetõ hangot meg tudott szólaltatni, és olyan színvonalú és minõségû zenék, hanghatások elõállítására volt képes, amilyeneket a PC felhasználók bizony 1987-ig, az Adlib hangkártya megjelenéséig csak vágyakozva figyeltek. (Mellesleg az internet a mai napig tele van SID, azaz C64 zenékkel, van SID emulator, ha nosztalgia muzsikát akarunk hallgatni, a SID tehát ugyanolyan népszerû 2006-ban is, mint 1982-ben volt, ez azért nem kis teljesítmény…😉 És mintegy „hab a tortán” alapon, az operációs rendszer tartalmazta a világ egyik legkönnyebben megtanulható programnyelvét, a BASIC V2-öt, hozzá az akkoriban rengetegnek számító 64 KB memóriával. A C64-et megjelenése után a végletekig tuningolták, készült rá ablakos operációs rendszer (bizony), fényceruzát is kezelni képes, még mai szemmel is profinak tûnõ grafikus programok (pl. Amica Paint, Art Studio), a lelkes hobbiprogramozók a 16 színû megjelenítésbõl elõször 32 színût, majd 64 színût varázsoltak – tették mindezt a hardver módosítása nélkül, kizárólag a VIC rejtett lehetõségeit és programozási trükköket használva. (Jó példa, hogy mi mindent lehetett kihozni az alapgépbõl…😉
\"Az élet egy elég szar játék, de a grafikája nagyon ott van.\"
Blackmail the Universe
Ne keverd össze a személyiségemet a viselkedésemmel. A személyiségem én vagyok. A viselkedésem meg attól függ, hogy te ki vagy.
Csak arról, hogy a Commodore PC-klónokat is gyártott, és az idióta vezetés valamit nagyon elszúrt ezen a vonalon, ez vitte õket csõdbe. Ekkor eladták az Amiga Inc.-et (amit korábban õk is úgy vettek), amely még évekig gyártotta a gépeket. Sajnos a továbbfejlesztésre már nem volt pénz.