A nagy szavazó topik
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#49990
én úgy tudom hogy a helyi csernobil a szlovák határon illetve ahhoz közel lévõ településekhez is küld ki energy-t 😄
Cadillac Escalade Owner Pepsi Twist nem alszik, Pepsi Twist vár.
#49989
Igaz, csak sajnos sok felnõttre is szintén igaz. És nem muszáj itt leragadni, eléggé szerteágazó kérdés, nem csak az a lényeg, hogy mennyi a villanyszámla, képbe kerül a környzetvédelem is, meg hogy mennyire függ Magyarország a többi országtól, Mo. stabilitása, gazdasága, stb... Szóval jólvan, lehet sokaknak "mindegy nekünk" kérdés, de attól még nem szar téma. Lehet sokakat nem érdekel, de nem szar téma, lehet róla beszélni.
#49988
Igen._)
Pont ezt akartam mondani 😊
Én Szlovákiában élek,és nem nagyon értem ezek a dolgokat amit mondasz.
Érdekelni éredekl,d enem értem.
Pont ezt akartam mondani 😊
Én Szlovákiában élek,és nem nagyon értem ezek a dolgokat amit mondasz.
Érdekelni éredekl,d enem értem.
Asus EAH5770 512MB|AMD Athlon 4800 x2 2.5GHz|2GB 800Mhz RAM|7.1-es hangkártya! \"Nagyon jó társaság vagytok\" Ez a Radeon HD Series team...
#49987
Életkor: 14-18 között
persze hogy nem érdekli, anyu fizeti, és ez rendben is van még.
persze hogy nem érdekli, anyu fizeti, és ez rendben is van még.
.: mobilize.hu :.
#49986
Mert neked mindegy mennyi villanyszámlát fizetsz? Mert valszeg pozitívan befolyásolná, ha nem kéne olyan mértékû külföldi import. Környezetvédelmet már szóba sem hozom. Néha nem értem az embereket, csak élnek, nem gondolkoznak semmin, nem érdekli õket semmi, panaszkodni azt nagyon tudnak hogy szar az élet, aztá' amikor népszavazás van akkor tudatlanul éltetik az elvakult véleményüket. (Nem, ez nem politika, leszarom ki melyik párthoz húz, szerintem már kukázni kéne az egész bagázst, nem gondolom, hogy a nagypártok közül bármelyik jobb lenne. Még csak talán a népszavazós példa sem jó, de akkor is érdekes, hogy mindenki csak teng, leszarja a dolgokat, pedig ez sem egy annyira mindegy kérdés, persze lehet nincs beleszólásunk, lehet nem lesz róla népszavazás
#49985
Most nem mindeggy ez nekünk?
Ez hülye kérdés nod emindeggy.
(Nem érdekel a kérdés / nem tudok hozzászólni)
Ez hülye kérdés nod emindeggy.
(Nem érdekel a kérdés / nem tudok hozzászólni)
Asus EAH5770 512MB|AMD Athlon 4800 x2 2.5GHz|2GB 800Mhz RAM|7.1-es hangkártya! \"Nagyon jó társaság vagytok\" Ez a Radeon HD Series team...
#49984
Igen,....habár mostanság visszafogták többször is atomerõmûvünket....hogy a drágább megújuló energiát is fogyaszthassuk..
A valóság az, ami akkor sem tűnik el, ha már nem hiszünk benne.
#49983
Egyéb.
Különösebben leszarom mert elköltözök a picsába 😄
Különösebben leszarom mert elköltözök a picsába 😄
Cadillac Escalade Owner Pepsi Twist nem alszik, Pepsi Twist vár.
#49982
sok netes szaki istenem
#49981
... és még könnyebben ki is vitelezhetõ.
#49980
Oké, de ez nem érv. Üzemi balesetnek semmi esélye, ha meg valaki konfliktusból ki akar írtani, akkor talál kreatívabb módot is, ami legalább annyira hatékony lehet.
#49979
Az én gondolataim egy teljesen hipotetikus eset körül forognak.
Azt hiszem az a gond a Paksi Atomerõmûvel, hogy nem számolhatunk a legrosszabb eshetõséggel. Egy katasztrófa nem történhet meg. Nincs második esély. Egyszerûen túl kis ország vagyunk ehhez.
Nem akarok visszatérni a fegyverekhez, de a feketepiacon mindent meg lehet szerezni. Ha van hozzá elég pénzed.
Azt hiszem az a gond a Paksi Atomerõmûvel, hogy nem számolhatunk a legrosszabb eshetõséggel. Egy katasztrófa nem történhet meg. Nincs második esély. Egyszerûen túl kis ország vagyunk ehhez.
Nem akarok visszatérni a fegyverekhez, de a feketepiacon mindent meg lehet szerezni. Ha van hozzá elég pénzed.
\"Heroes never die. They just reload.\"
#49978
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49977
Az is jó hogy van egy "saját" erõmûvünk, fõleg ebben a szerteágazó energia bizniszben.
Az energatika nem törekszik monokultúrára. Magyarán nem az atom az egyetlen üdvözítõ út, de alap erõmûként verhetetlen ma. Ez kimutatható minden szempontból.
Amit viszont már problémának tartok, az az hogy egy esetleges konfliktusban a levegõbe lehet röpíteni bármilyen erõmûvet.
Mindenki ezzel jön, de ez elég fals megállapítás. A reaktort cirka 5-6 rétetg veszi körül az épülettel bezárólag, ami önmagában is masszív. A világon alig van légierõ ami képes egy ilyen létesítményt úgy támadni, hogy komoly baj legyen. Ezek nagy része NATO tagország, vagy stabil állam. A NATO tagországokon kívül ilyen állam Izrael, Ausztrália és pár nagyon távoli ország. (Talán Japán és Dél-Afrika és Egyiptom, de ebben sem vagyok biztos.)
A légierõnek elõször a rektor éületet kellene áttörnie. Ezután kellene még magát a reaktort bombázni. Ez vagy lézer vezérlésû bombával, vagy GPS vezérlésûvel lehetséges. GPS vezérlésû van a jenkiknek és kb. ennyi. LGB-vel az a gond, hogy nem látna rá magára a reaktorra és talán még egy közvetlen találta is kevés lenne a sikerhez lehet, hogy kettõ kellene. Az összes erõ, aki ártani képes egy ilyennek szövetséges, vagy félig szövetséges állam...
Mellesleg milyen inváziós sereg lenne az, ami küti az infrastirktúra alapját? Elég idióta megszálló lenne.... Ja, mi is NATO tagok vagyunk.
Ha valaki egy B-747 géppek rázuhanna az okozhat bajokat, de ennek esélye 2001.09.11. óta elég kicsit. Egy 400 méter magas toronyba egészen más belerepülni, mint egy 30-40 méter magas épületbe...
Nem emiatt kell aggódni. A vízhálózat megmérgezése sokkal egyszerûbb feladat. Sõt, még pusztán az is elég, hogy az engedélyezettnél gyorsabban zárd el õket és a nyomásnövekedéstõl szétdurrannának. (Allievi-elv miatt.) Nesze neked vízhálózat.
Az energatika nem törekszik monokultúrára. Magyarán nem az atom az egyetlen üdvözítõ út, de alap erõmûként verhetetlen ma. Ez kimutatható minden szempontból.
Amit viszont már problémának tartok, az az hogy egy esetleges konfliktusban a levegõbe lehet röpíteni bármilyen erõmûvet.
Mindenki ezzel jön, de ez elég fals megállapítás. A reaktort cirka 5-6 rétetg veszi körül az épülettel bezárólag, ami önmagában is masszív. A világon alig van légierõ ami képes egy ilyen létesítményt úgy támadni, hogy komoly baj legyen. Ezek nagy része NATO tagország, vagy stabil állam. A NATO tagországokon kívül ilyen állam Izrael, Ausztrália és pár nagyon távoli ország. (Talán Japán és Dél-Afrika és Egyiptom, de ebben sem vagyok biztos.)
A légierõnek elõször a rektor éületet kellene áttörnie. Ezután kellene még magát a reaktort bombázni. Ez vagy lézer vezérlésû bombával, vagy GPS vezérlésûvel lehetséges. GPS vezérlésû van a jenkiknek és kb. ennyi. LGB-vel az a gond, hogy nem látna rá magára a reaktorra és talán még egy közvetlen találta is kevés lenne a sikerhez lehet, hogy kettõ kellene. Az összes erõ, aki ártani képes egy ilyennek szövetséges, vagy félig szövetséges állam...
Mellesleg milyen inváziós sereg lenne az, ami küti az infrastirktúra alapját? Elég idióta megszálló lenne.... Ja, mi is NATO tagok vagyunk.
Ha valaki egy B-747 géppek rázuhanna az okozhat bajokat, de ennek esélye 2001.09.11. óta elég kicsit. Egy 400 méter magas toronyba egészen más belerepülni, mint egy 30-40 méter magas épületbe...
Nem emiatt kell aggódni. A vízhálózat megmérgezése sokkal egyszerûbb feladat. Sõt, még pusztán az is elég, hogy az engedélyezettnél gyorsabban zárd el õket és a nyomásnövekedéstõl szétdurrannának. (Allievi-elv miatt.) Nesze neked vízhálózat.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49976
Elnézést, fordítva írtam az aránypárt. Igaz.
\"Heroes never die. They just reload.\"
#49975
Azt szemérmesen elhallgatják, hogy mekkorát szoptak a szélerõmû erõltetésével. Lentebb írtam, hogy a szélesebesség kb. 3. hatványával arányos a teljesítmény. Csak éppen a klímaváltozás miatt az egyik nagy szélfarmnál és máshol is az átlagos szélesebesség 10.5-11 m/s-ról 9 környékére esett vissza. Az arányukat emeld a 3. hatványra. Ez mínusz 35-40%. Jó mi?
A másik ilyen jópofa dolog a szélsõségek hatása. A rekord teljesítmény esés 6000 MW 4-5 óra alatt. Ez Mo. csúcsfogyasztásának mértéke.
Igen, "okosak" ezek a németek...
A másik ilyen jópofa dolog a szélsõségek hatása. A rekord teljesítmény esés 6000 MW 4-5 óra alatt. Ez Mo. csúcsfogyasztásának mértéke.
Igen, "okosak" ezek a németek...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49974
10000 az 1-hez azt jelenti ám, hogy 1000000% az esélye, hogy bekövetkezik 😄
#49973
Egyéb. 6 2.58%
Nem egy új reaktor kéne,hanem lehetne a Paksi erõmû mellé még egyet felhúzni. Akkor elférne egy Szolnok felett is a Tiszánál,meg a Rábán is lehetne egy kisebbet létesíteni. Legalább lenne elég energia mindenhol és nem kellene a szlovákoktól vennünk,meg még ki tudja honnan jön most.
Jó ötlet a szélerõmû is,de addig amíg nincs kiforrva a technológia,addig nem érdemes arra komolyabban ráálni,a jelenlegi legjobb az atom ezt be kell látni.
Mellettünk Gönyûn is építenek most valami geotermikus erõmûvet vagy mi a francot,arra majd kiváncsi leszek mit produkál ha elkészül mostanában nem nagyon beszéltek róla.😊
Nem egy új reaktor kéne,hanem lehetne a Paksi erõmû mellé még egyet felhúzni. Akkor elférne egy Szolnok felett is a Tiszánál,meg a Rábán is lehetne egy kisebbet létesíteni. Legalább lenne elég energia mindenhol és nem kellene a szlovákoktól vennünk,meg még ki tudja honnan jön most.
Jó ötlet a szélerõmû is,de addig amíg nincs kiforrva a technológia,addig nem érdemes arra komolyabban ráálni,a jelenlegi legjobb az atom ezt be kell látni.
Mellettünk Gönyûn is építenek most valami geotermikus erõmûvet vagy mi a francot,arra majd kiváncsi leszek mit produkál ha elkészül mostanában nem nagyon beszéltek róla.😊
anno 1987
#49972
Kb leszarom😄
Yo, Bitch!
#49971
Mindenképpen szükség van-e atomerõmûre Magyarország területén?
Az alapján amit a nyomottvizes reaktorokról tudok, kötve hiszem hogy egy esetleges komoly balesettõl félni kellene. Az is jó hogy van egy "saját" erõmûvünk, fõleg ebben a szerteágazó energia bizniszben.
Amit viszont már problémának tartok, az az hogy egy esetleges konfliktusban a levegõbe lehet röpíteni bármilyen erõmûvet. Nem szeretnék semmire sem célozni, de háborúk, konfliktusok mindig voltak, vannak, és lesznek is. Egy ekkora országban egy ilyen katasztrófának beláthatatlan következményei lennének. A Kárpát-medence jó idõre lakhatatlan lenne. Egy ilyen történés esélye tényleg nagyon alacsony, nem is tudom, talán 10000:1, de a kérdés az, hogy az az egy esemény hányadik is lesz a sorban.
Az alapján amit a nyomottvizes reaktorokról tudok, kötve hiszem hogy egy esetleges komoly balesettõl félni kellene. Az is jó hogy van egy "saját" erõmûvünk, fõleg ebben a szerteágazó energia bizniszben.
Amit viszont már problémának tartok, az az hogy egy esetleges konfliktusban a levegõbe lehet röpíteni bármilyen erõmûvet. Nem szeretnék semmire sem célozni, de háborúk, konfliktusok mindig voltak, vannak, és lesznek is. Egy ekkora országban egy ilyen katasztrófának beláthatatlan következményei lennének. A Kárpát-medence jó idõre lakhatatlan lenne. Egy ilyen történés esélye tényleg nagyon alacsony, nem is tudom, talán 10000:1, de a kérdés az, hogy az az egy esemény hányadik is lesz a sorban.
\"Heroes never die. They just reload.\"
#49970
Úgy tudom a csernobili reaktorok tetõszerkezeteit úgy építették meg, hogy egy esetleges robbanás esetén teljes egészében ráomoljanak a sérült reaktorra/reaktorokra.
Ha jól emlékszem éppen a robbanás elõtti idõkben megbolygatták a fõ tartóoszlopokat az egyik oldalon, ezért nem beomlott, hanem mint egy vitorla, elszállt az egyik oldalra.
Ha jól emlékszem éppen a robbanás elõtti idõkben megbolygatták a fõ tartóoszlopokat az egyik oldalon, ezért nem beomlott, hanem mint egy vitorla, elszállt az egyik oldalra.
\"Heroes never die. They just reload.\"
#49969
És az egész országot beépíthetnénk szélerõmûvekkel, és még akkor is külföldrõl kéne venni a nagyrészét az áramnak. Akkor már inkább szedjünk napenergiát a háztetõrõl, az legalább nem bassza el a tájat teljesen.
#49968
Sziasztok. A múlthéten voltam Németországban, és azt vettem észre hogy ha nem is nagy csoportokban, de egy-egy szélerõmû mindenhol van, szinte kivétel nélkül (legalábbis az autópálya környékén) És mivel 9órás út volt, jól kiveséztük ezt a témát, hogy jó-e vagy nem. Meghogy idehaza magasabb adót vetnek ki rá, meghogy jobban szabályozzák. És szerintem ez egy ördögi kör. Egy szélerõmû, vagy több sokkal kevesebb munkaerõt igényel mint egy erõmû. Az erõmûben dolgozókat, a fûtõanyagot, akik közremûködnek a mûködésében, mind mind adóztatják. Nemtudom hogy az infrastruktúrának hány százalékát teszik ki az erõmûvek. De ha leváltják õket ezek a szélerõmûvek összeomolhat az infrastruktúra. Feltéve hogy nagy szerepe van az erõmûveknek...
http://www.tenke.hu
#49967
Nem, a megújuló energiaforrásoké a jövõ.
\"Heroes never die. They just reload.\"
#49966
...kb havonta tervezünk egy hõszivattyús rendszert. Olvass utána. 😄
#49965
...ami remek dolog, ha termálfürdõket akarsz építeni rá. Ha energetikailag akarod kihasználni, már nem túlzottan. "Olvass utána."
#49964
energiát ad! meg már olyan mind1 h 20 vagy 30 tonna sugárzo anyagot temetnek el valahol magyarország területén.
meghát inkább ez mint a szénerõmû,bár a svédek rájöttek h a szélbe van a jövõ nem mintha mi nem tudnánk...
meghát inkább ez mint a szénerõmû,bár a svédek rájöttek h a szélbe van a jövõ nem mintha mi nem tudnánk...
#49963
kettõt is.
realmadrid.alonso.eagles.spurs.
#49962
nem
#49961
atomenergia kell és kész
amíg fúzió lesz, stb. de ma mindenképpen kell ez az energia
amíg fúzió lesz, stb. de ma mindenképpen kell ez az energia
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
#49960
Nem, a megújuló energiaforrásoké a jövõ.
"Ha kicsi a tét, a kedvem sötét." Steamen:xxxpaulxxx
#49959
Geoter... itt? Magyarországon? Ugyan már.
Izland után nálunk van a legnagyobb geotermikus lehetõség Európában. Olvass utána.
Izland után nálunk van a legnagyobb geotermikus lehetõség Európában. Olvass utána.
#49958
Jaj, jaj és jaj.
Hol volt a hasadóanyag mielõtt felhasználtnuk? Hát a föld alatt. Mivel a kitermelt föld nagy része meddõ akkor simán vissza lehet vinni oda az anyagot, ahonnan felhoztuk.
A biztonság meg nem hit kérdése. Szilárdsági méretezésnek hívják azt, ami adja a biztonságot. Gondolod a házadat is a hit tartja, vagy az, hogy megtervezék.
Alapvetõen olyan helyeken vannak tárolók, amik szeizmikusan nem aktívak.
A meglevõ lerakók egy része kõsótömbökben van. Azok alapvetõen csak pár száz millió éve stabil képzõdmények és stabil vízzáróak. Még ezekben is többrétegû, üveg és acél felhasználásával egybeolvasztott tartályokban vannak a hulladékok és folyamatos monitorozással.
Az egy dolog, hogy aggódsz, de ez a szint a beteges kategória. Ennyi erõvel nem menj ki az utcára, mert kb. 10^8-szor nagyobb az esély, hogy elüt egy autó. Érdkes, hogy az autóforgalmat senki nem akarja betiltani.
Ha nem tetszik az atom akkor javaslom ne használj áramot és akkor nem kell új erõmûvet építeni. Jelenleg az atomenergia teszi lehetõvé, hogy azon az életszínvonalon élj, ahol vagy.
Hol volt a hasadóanyag mielõtt felhasználtnuk? Hát a föld alatt. Mivel a kitermelt föld nagy része meddõ akkor simán vissza lehet vinni oda az anyagot, ahonnan felhoztuk.
A biztonság meg nem hit kérdése. Szilárdsági méretezésnek hívják azt, ami adja a biztonságot. Gondolod a házadat is a hit tartja, vagy az, hogy megtervezék.
Alapvetõen olyan helyeken vannak tárolók, amik szeizmikusan nem aktívak.
A meglevõ lerakók egy része kõsótömbökben van. Azok alapvetõen csak pár száz millió éve stabil képzõdmények és stabil vízzáróak. Még ezekben is többrétegû, üveg és acél felhasználásával egybeolvasztott tartályokban vannak a hulladékok és folyamatos monitorozással.
Az egy dolog, hogy aggódsz, de ez a szint a beteges kategória. Ennyi erõvel nem menj ki az utcára, mert kb. 10^8-szor nagyobb az esély, hogy elüt egy autó. Érdkes, hogy az autóforgalmat senki nem akarja betiltani.
Ha nem tetszik az atom akkor javaslom ne használj áramot és akkor nem kell új erõmûvet építeni. Jelenleg az atomenergia teszi lehetõvé, hogy azon az életszínvonalon élj, ahol vagy.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49957
Nagyon ellenzem hogy az atomenergia termelést növeljük.
Addig könnyen beszélünk míg az oroszok befogadják a hulladékát,de mi lesz ha már nem.Elássuk a kertbe az utókornak ?
Bõs-Nagymaros nem okozott volna ekkora katasztrófát,mint az atomhulladék fog.Hiába tesszük biztonságosnak hitt beton tárolóba,mi lesz egy földrengéskor.Megreped a burok ! A következményeibe jobb bele sem gondolni. <#bdead>
Addig könnyen beszélünk míg az oroszok befogadják a hulladékát,de mi lesz ha már nem.Elássuk a kertbe az utókornak ?
Bõs-Nagymaros nem okozott volna ekkora katasztrófát,mint az atomhulladék fog.Hiába tesszük biztonságosnak hitt beton tárolóba,mi lesz egy földrengéskor.Megreped a burok ! A következményeibe jobb bele sem gondolni. <#bdead>
#49956
Nos, itt az ígért összefoglaló Cseronbilról. Nemet pár perc keresés után biztos találtok jobbat, ezt anno fejbõl írtam.
Csernobilban RBMK típusú reaktor volt ami a volt Szovjetúnió tagállamain kívul nem található meg sehol és ott is nagyon komolyan át lettek alakítva, hogy alapveto kezdvezotlen tulajdonságai megváltozzanak a rekatortípusnak (pozitív visszacsatolás). Többet le is állítottak közülük és az üzemeltetést és a személyzet kiképzését is igencsak átdolgozták a baleset után.
Az RBMK reaktor tervezési koncepciója abból indult ki, hogy egy olyan rekatort akartak tervezni amiben muködés közben lehet cserélni a futõelemet. Ez miért is volt jó? A plutónium az urán bomlási sorában viszonylag elöl van. Tehát megfelelo idoben kivéve a hasadó anyagot fegyverminõségû (persze kell még vele dolgozni) hasadóanyag nyerhetõ. A vicc az, hogy mire elkészültek addigra az szovjet atomarzenál gyakorlatilag kiélpült és már nem lett volna rájuk ezekre szükség...
Ez a fajta reaktor más típusú moderátor használt, mint a hagyományos nyomottvizes reaktorok, mint pl. Paks. Alapvetõen különbözõ konstrukció.
Akkor a konstrukcióról pár szót. Az RBMK reaktor pozítív visszacsatolással rendelkezik ami azt jelenti, hogy hutoközeg szökése estén a teljesítménye nõ. Ez alapvetoen gáz. Nem kicsit, nagyon. A másik, hogy a hûtõközeg képes elforrni és nem kétkörös a rendszer, hanem "1,5" körös. Kicsit hibrid a drága. A moderátor grafit ebben a típusban. A hagyományos nyomottvizes reaktorok (lásd paksi) kétkörösek. Tehát a reaktoron átáramoltatott nagynyomású víz (több száz atmoszféra nyomáson) még több száz fokon sem forr fel. Ez a primer kör. Ez a víz egy hõcserélõben adja át a hõmennyiségének egy részét a szekunder körnek, ahol vizet forralnak és megy a turbinára.
A létezõ legsúylosabb baleset egy a primer körben bekövetkezett törés. Ekkor a radioaktív víz elszöikik a tartályból gõz formájában. Mi játszódna le ekkor tömören? Nos, ennél a típusnál viszont víz a moderátor és hûtöközeg is egyben. Azt tudni kell, hogy a hasadáshoz "lassú" neutronok kellenek, a "gyors" neutronok nem jók. A víz lassítja le a neutronokat. Persze természetes bomlás a hasadványokból még zajlik és ez még termel hõt, de ezt már lehet kontrollálni, nem száll el a cucc.
Akkor jöjjön a tényleges baleset. A balest gyakorlatileg egy elrontott kísérlet és nem üzemszerû muködés közben következett be. Ezt sajnos sokan nem tudják. Ráadásul a kísérlet közben több szabályt és elõírást súlyosan megszegtek.
A kísérlet célja "vicces" módón épp egy baleset idején bekövetkezoõ lehetséges biztonsági procedúra tesztje lett volna. Az lett volna a cél, hogy egy esetleges elektromos hiba esetén a hûtõvíz keringetést hogyan lehetne megoldani a reaktor számára. Tehát arról van szó, ha a turbina valamiért nem termelne áramot - az erõmû saját muködéséhez is termel áramot - akkor is legyen hûtve a reaktor. A terv az volt, hogy a még pörgésben levo turbia mozgásienergiáját hasznosítanák addig, amíg be nem indulnak a tartalék dízelmotorok amik erre a célra szolgálnak.
A gond az volt, hogy a kísérletet normál fogyasztás mellett nem lehetett megcsinálni, el kellett halasztani estére. A külön err a kísérletre kirendelt mérnökök viszont csak napközben voltak ott, aztán hazamentek. Este megkapták az engedélyt és balga módón belekezdtek, de olyan képesítésû emberek, akiknek nem szabadottt volna.
Innentol tömörre veszem és nem is emlékszem fejbõl mindenre (eddig minden onnan lett írva). Szóval elkedtek a grafit szabályzó rudakkal játszani és a reaktor teljesítménye egy ideig valóban azt is tette amire ok számítottak. Már ekkora le volt kapcsolva több biztonsági berendezés is. Csakhogy vagy egy sajtos jelensége ezen reaktor fajtának amit "xenon mérgezésnek" hívnak. Teller Ede ezért is tiltatta be az USA-ban, hogy ilyen reaktorok épülhessenek.
A teljesítmény elkezdett ide-oda ugrándozni, a grafit rudakat is elkezdék össze-vissza mozgatni. A vége az lett, hogy a reaktor a névleges teljesítményének kb. 0,1%-rol felugrott 10000%-ra. Ekkor már a dolog megállíthatatlan lett. Ekkor még megpróláták az utolsó kétségbeesett lépést, beejteni a szabályzó rudakat a reaktorba, hogy megállítsák a szabályzott láncreakciót. Csak éppen a nagy hõ miatt a rudak alagutai eldeformálódtak és nem estek be. (Azért használtak ejtést, mert a gravitáció mindig muködik, nem lehet kikapcsolni és nem hibásodhat meg).
A hûtõvíz igen gyorsan elforrt nagynyomású gõz lett belole. Igenám csak ott voltak az RBMK reaktor nagy grafittömbjei olyan módon, hogy a gõz érintezhetett vele, ahogy más reaktroba nem...
Akkor egy kis kémia. Mi is volt régen a városi gáz? Igen, pont az ami ott volt bent... Az eredmény? BAMMMMM! A rektor ekkor szállt el. A több száz tonnás rektorfedelet több száz méterre találták meg darabokban. Asszem két robbanás volt. A radiokatív grafit meg égett napokig és terítette ez terítette szét a szennyezést. Hát durván ez történt.
A katasztrófát az súlyobította, hogy a rekatorok körül normál esetben 5 vagy több biztosági réteg van, ezek a mérnöki gátak. Pénzhiány miatt ezen gátak közül többet kispóróltak. Zseniális ugye? (Az erõmûûvek alapvetõ tervezési elve, ha gáz van 'nem baj', ha sugárzás szabadul ki, csak az erõmû épületén belül maradjon. Azért olyan masszívak az erõmûvek amilyenek.
Mi levonandó tanulság?
- Képzelten emberek (egyszerû mezei tecnikusok) akartak egy olyan dolgot
csinálni amit nem kellett volna. Talán nem kellett volna...
- Milyen biztonsági rendszer az amit ki lehet kapcsolni? Semmilyen. Ma már ez technikailag lehetetlen, új alapokra van helyze a reaktorok biztonságtechnikája. Nyugaton már akkor is más volt a szint és ma már régen túl van haladva ez a szint.
- A szovjet vezetés miatt lehetett csak ilyen reaktorokat megépíteni, sehol máshol nem épültek ilyenek, csakis politikai nyomásra. Aki tiltakozott az sejthetjük, hogy hol és miként végezte...
- Ma már sziumlációs megerõsítõ tréningeken kell részt vennie a rektor kezelõ személyzetének. ahol vészhelyzeteket és balesteket gyakorolnak.
- A reaktorok biztonsági szintje (az összesé) már rég túlhaladta azt ami 20-30 éve volt.
- Az RBMK reaktorokat (ami maradt még) elég masszív ráfordítással átalakították, hogy pozítiv visszacsatolás nem legyen, hanem "0" stabil állapotot érjen el baj esetén.
- Ehhez hasonló baleset nem történhet meg a többi fajta reaktorban, mert azon rektorok biztonságát természeti törvények garantálják. Teljesen más konstrukciós elv szerint épültek.
Így már érhetõ, hogy miért is torkollom le kicst durván akik állandóan Csernobilt hozzák fel? Mitha a Wright Flyer szintjével érvelnének a mai repülésbiztonságot illetõen, amit még túl is hajtanak. Nevetséges.
Csernobilban RBMK típusú reaktor volt ami a volt Szovjetúnió tagállamain kívul nem található meg sehol és ott is nagyon komolyan át lettek alakítva, hogy alapveto kezdvezotlen tulajdonságai megváltozzanak a rekatortípusnak (pozitív visszacsatolás). Többet le is állítottak közülük és az üzemeltetést és a személyzet kiképzését is igencsak átdolgozták a baleset után.
Az RBMK reaktor tervezési koncepciója abból indult ki, hogy egy olyan rekatort akartak tervezni amiben muködés közben lehet cserélni a futõelemet. Ez miért is volt jó? A plutónium az urán bomlási sorában viszonylag elöl van. Tehát megfelelo idoben kivéve a hasadó anyagot fegyverminõségû (persze kell még vele dolgozni) hasadóanyag nyerhetõ. A vicc az, hogy mire elkészültek addigra az szovjet atomarzenál gyakorlatilag kiélpült és már nem lett volna rájuk ezekre szükség...
Ez a fajta reaktor más típusú moderátor használt, mint a hagyományos nyomottvizes reaktorok, mint pl. Paks. Alapvetõen különbözõ konstrukció.
Akkor a konstrukcióról pár szót. Az RBMK reaktor pozítív visszacsatolással rendelkezik ami azt jelenti, hogy hutoközeg szökése estén a teljesítménye nõ. Ez alapvetoen gáz. Nem kicsit, nagyon. A másik, hogy a hûtõközeg képes elforrni és nem kétkörös a rendszer, hanem "1,5" körös. Kicsit hibrid a drága. A moderátor grafit ebben a típusban. A hagyományos nyomottvizes reaktorok (lásd paksi) kétkörösek. Tehát a reaktoron átáramoltatott nagynyomású víz (több száz atmoszféra nyomáson) még több száz fokon sem forr fel. Ez a primer kör. Ez a víz egy hõcserélõben adja át a hõmennyiségének egy részét a szekunder körnek, ahol vizet forralnak és megy a turbinára.
A létezõ legsúylosabb baleset egy a primer körben bekövetkezett törés. Ekkor a radioaktív víz elszöikik a tartályból gõz formájában. Mi játszódna le ekkor tömören? Nos, ennél a típusnál viszont víz a moderátor és hûtöközeg is egyben. Azt tudni kell, hogy a hasadáshoz "lassú" neutronok kellenek, a "gyors" neutronok nem jók. A víz lassítja le a neutronokat. Persze természetes bomlás a hasadványokból még zajlik és ez még termel hõt, de ezt már lehet kontrollálni, nem száll el a cucc.
Akkor jöjjön a tényleges baleset. A balest gyakorlatileg egy elrontott kísérlet és nem üzemszerû muködés közben következett be. Ezt sajnos sokan nem tudják. Ráadásul a kísérlet közben több szabályt és elõírást súlyosan megszegtek.
A kísérlet célja "vicces" módón épp egy baleset idején bekövetkezoõ lehetséges biztonsági procedúra tesztje lett volna. Az lett volna a cél, hogy egy esetleges elektromos hiba esetén a hûtõvíz keringetést hogyan lehetne megoldani a reaktor számára. Tehát arról van szó, ha a turbina valamiért nem termelne áramot - az erõmû saját muködéséhez is termel áramot - akkor is legyen hûtve a reaktor. A terv az volt, hogy a még pörgésben levo turbia mozgásienergiáját hasznosítanák addig, amíg be nem indulnak a tartalék dízelmotorok amik erre a célra szolgálnak.
A gond az volt, hogy a kísérletet normál fogyasztás mellett nem lehetett megcsinálni, el kellett halasztani estére. A külön err a kísérletre kirendelt mérnökök viszont csak napközben voltak ott, aztán hazamentek. Este megkapták az engedélyt és balga módón belekezdtek, de olyan képesítésû emberek, akiknek nem szabadottt volna.
Innentol tömörre veszem és nem is emlékszem fejbõl mindenre (eddig minden onnan lett írva). Szóval elkedtek a grafit szabályzó rudakkal játszani és a reaktor teljesítménye egy ideig valóban azt is tette amire ok számítottak. Már ekkora le volt kapcsolva több biztonsági berendezés is. Csakhogy vagy egy sajtos jelensége ezen reaktor fajtának amit "xenon mérgezésnek" hívnak. Teller Ede ezért is tiltatta be az USA-ban, hogy ilyen reaktorok épülhessenek.
A teljesítmény elkezdett ide-oda ugrándozni, a grafit rudakat is elkezdék össze-vissza mozgatni. A vége az lett, hogy a reaktor a névleges teljesítményének kb. 0,1%-rol felugrott 10000%-ra. Ekkor már a dolog megállíthatatlan lett. Ekkor még megpróláták az utolsó kétségbeesett lépést, beejteni a szabályzó rudakat a reaktorba, hogy megállítsák a szabályzott láncreakciót. Csak éppen a nagy hõ miatt a rudak alagutai eldeformálódtak és nem estek be. (Azért használtak ejtést, mert a gravitáció mindig muködik, nem lehet kikapcsolni és nem hibásodhat meg).
A hûtõvíz igen gyorsan elforrt nagynyomású gõz lett belole. Igenám csak ott voltak az RBMK reaktor nagy grafittömbjei olyan módon, hogy a gõz érintezhetett vele, ahogy más reaktroba nem...
Akkor egy kis kémia. Mi is volt régen a városi gáz? Igen, pont az ami ott volt bent... Az eredmény? BAMMMMM! A rektor ekkor szállt el. A több száz tonnás rektorfedelet több száz méterre találták meg darabokban. Asszem két robbanás volt. A radiokatív grafit meg égett napokig és terítette ez terítette szét a szennyezést. Hát durván ez történt.
A katasztrófát az súlyobította, hogy a rekatorok körül normál esetben 5 vagy több biztosági réteg van, ezek a mérnöki gátak. Pénzhiány miatt ezen gátak közül többet kispóróltak. Zseniális ugye? (Az erõmûûvek alapvetõ tervezési elve, ha gáz van 'nem baj', ha sugárzás szabadul ki, csak az erõmû épületén belül maradjon. Azért olyan masszívak az erõmûvek amilyenek.
Mi levonandó tanulság?
- Képzelten emberek (egyszerû mezei tecnikusok) akartak egy olyan dolgot
csinálni amit nem kellett volna. Talán nem kellett volna...
- Milyen biztonsági rendszer az amit ki lehet kapcsolni? Semmilyen. Ma már ez technikailag lehetetlen, új alapokra van helyze a reaktorok biztonságtechnikája. Nyugaton már akkor is más volt a szint és ma már régen túl van haladva ez a szint.
- A szovjet vezetés miatt lehetett csak ilyen reaktorokat megépíteni, sehol máshol nem épültek ilyenek, csakis politikai nyomásra. Aki tiltakozott az sejthetjük, hogy hol és miként végezte...
- Ma már sziumlációs megerõsítõ tréningeken kell részt vennie a rektor kezelõ személyzetének. ahol vészhelyzeteket és balesteket gyakorolnak.
- A reaktorok biztonsági szintje (az összesé) már rég túlhaladta azt ami 20-30 éve volt.
- Az RBMK reaktorokat (ami maradt még) elég masszív ráfordítással átalakították, hogy pozítiv visszacsatolás nem legyen, hanem "0" stabil állapotot érjen el baj esetén.
- Ehhez hasonló baleset nem történhet meg a többi fajta reaktorban, mert azon rektorok biztonságát természeti törvények garantálják. Teljesen más konstrukciós elv szerint épültek.
Így már érhetõ, hogy miért is torkollom le kicst durván akik állandóan Csernobilt hozzák fel? Mitha a Wright Flyer szintjével érvelnének a mai repülésbiztonságot illetõen, amit még túl is hajtanak. Nevetséges.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49955
Milyen szintet? Fr. gyakorlatilag atomenergiával mûködik...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#49954
"Reálisan" azt mondom, igen. Nem túlragozva, a fúzió "iparosításáig" az atomreaktorok jelentik a legjobb alternatívát.
Nem mondom, fasza dolog a megújuló energiaforrás, de ugye egy duzzasztógát teszem azt, megintcsak az a marha környezetbarát dolog. A szélturbina szintén, ráadásul bonyolult és drága a hálózatba kötni, a megtérülési ideje hosszú, és a madarak számára a több, mint kétszázas kerületi sebességgel mászkáló lapátok megint nem az az életbiztosítás. Geoter... itt? Magyarországon? Ugyan már. Biofûtõmûvek még oké, de annak max. annyi elõnye van, hogy nem "stratégiai nyersanyagot" zabál. Inkább úgy tudnám elképzelni a megújuló energiaforrások használatát, hogy háztartásonként egyénileg. Na, azt teljes mellszélességgel támogatom. Kis szélgenerátorok, tetõt megpakolni napkollektorokkal vizet melegíteni, ilyesmi. (Csak az is mire megtérülne jelenlegi árakon, szétrohad... pedig aztán marha "komplikált" dolog mondjuk egy napkollektor. {nem napelemrõl beszélek!}) De hogy pár sötétzöld telehintse szélparkokkal az országot, vagy lerakjon az Alföldre pár napkéményt... pf, Isten ments. "Atomot nekik!"
Nem mondom, fasza dolog a megújuló energiaforrás, de ugye egy duzzasztógát teszem azt, megintcsak az a marha környezetbarát dolog. A szélturbina szintén, ráadásul bonyolult és drága a hálózatba kötni, a megtérülési ideje hosszú, és a madarak számára a több, mint kétszázas kerületi sebességgel mászkáló lapátok megint nem az az életbiztosítás. Geoter... itt? Magyarországon? Ugyan már. Biofûtõmûvek még oké, de annak max. annyi elõnye van, hogy nem "stratégiai nyersanyagot" zabál. Inkább úgy tudnám elképzelni a megújuló energiaforrások használatát, hogy háztartásonként egyénileg. Na, azt teljes mellszélességgel támogatom. Kis szélgenerátorok, tetõt megpakolni napkollektorokkal vizet melegíteni, ilyesmi. (Csak az is mire megtérülne jelenlegi árakon, szétrohad... pedig aztán marha "komplikált" dolog mondjuk egy napkollektor. {nem napelemrõl beszélek!}) De hogy pár sötétzöld telehintse szélparkokkal az országot, vagy lerakjon az Alföldre pár napkéményt... pf, Isten ments. "Atomot nekik!"
#49953
ne is lassunk 😄
Elvesztem a show útveszt?iben. Soha nem láttok többé tiszta lelketekkel. Tudod, mi múlunk, nem az id?.
#49952
Elnézést kérek minden Professzor Úrtól, h a hozzá nem értésemmel szerény személyemmel merészeltem írni a fórumba. Ígérem, többet nem teszem...
"Winning isn't important. It's the only thing that matters."
#49951
így van, a gyógyszergyártóknak nem érdeke hogy egészséges legyél!
#49950
Miért? Ha mondjuk 1 családra lenne tervezve, akkor lenne kb 50g hulladék, az simán elfér a pincébe. Legalább kiírtja a rágcsálókat.
#49949
xD(ezdegecivót) 😄
BMW Über Alles!
#49948
hûtése hogy van megoldva?
DFTBA ಠ_ಠ
#49947
És ilyen minireaktor alig termelne hulladékot, csak le kéne vinni a pincébe egy ólomdobozban =D
#49946
egyébként szerintem a mini atomreaktoroké a közeljövõ, sajnos. Valahol olvastam egy cikket, hogy párezer fõt ellátó kicsi atomerõmûveket kezdtek el gyártani megfizethetõ áron, földbe ásott, ami egy nagyobb közösséget ellát. Ha összedobják az emberek olcsón kijön, néhány darab simán ellát egy kisebb várost.
#49945
egyébként ha lenne rá zseton meg lenne hozzá elég koponya, magyarországon a fûtést pusztán geotermikussal meg lehetne oldani, annyi van nálunk. De ugye ez is a lehetetlen kategória.
#49944
megújulóra szavaztam, de igazából csak az atomenergiát nem támogatom, a megújuló meg még nem érte el azt a szintet.
Sajnos nagy beruházások árán is csak néhány százalékot lehetne megújulóval kivenni az energiaellátásból, ezért most, hogy az olajkitermelés már átlépte a csúcsát, el kéne kezdeni a technológia fejlesztését, mert eddig nem sokan foglalkoztak a megújulóval, pedig nyilvánvalóan azé a (kicsit távolabbi) jövõ.
Sajnos nagy beruházások árán is csak néhány százalékot lehetne megújulóval kivenni az energiaellátásból, ezért most, hogy az olajkitermelés már átlépte a csúcsát, el kéne kezdeni a technológia fejlesztését, mert eddig nem sokan foglalkoztak a megújulóval, pedig nyilvánvalóan azé a (kicsit távolabbi) jövõ.
#49943
megszokhattad volna 😄 át kéne nevezn a topikot "A nagy veszekedõs topik"-ra és alcímbe mehetne hogy "ja lehet szavazni is." 😄
DFTBA ಠ_ಠ
#49942
Környezetre kevésbé ártalmas
HAHA
HAHA
#49941
Csernobil, a sok sötétzöld ennyi atomkatasztrófát tud csak emlegetni, de ez is emberi hiba miatt volt, mert kísérleteztek.