127612
  • plck
    #49366
    nem szeretném hogy ő is ugyanúgy szenvedjen mint én
  • Ability
    #49365
    Szerintem azért itt mindenkibe szorul egy kis szélsőségesség. Manapság a munkahelyek sem annyira stabilak, egyértelmű, hogy ha az ember inkább halasztja a gyerekkérdést, és akkor vág bele, amikor látszólag stabilizálni tudja az életét, megélhetését. Ugyanakkor az éremnek van másik oldala, ami Fbn-t erősíti, saját történet:

    Apám annak idején jólmenő vállalkozó volt, tényleg nagyon jólmenő. Anyám köztisztviselő volt, viszonylag jó bérrel, de azért nem éltünk nagy fényűzésben. Apám alkoholista lett, a vállalkozását elhanyagolta, majd később el is veszítette, időközben a szüleim elváltak. Annak idején, olyan minimum 10 évvel ezelőtt a vagyonmegosztás úgy zárult, hogy a viszonylag nagy ingatlan plusz üzlet, és két autó fele mindössze 2,5 millát ért. És akkoriban ez még jó volt, ennyiért kaptunk egy új lakást. A válás után anyám egyedül tartott el hármunkat. Apám fejenként 3 ezer (!) forintott adott gyerektartás gyanánt. Semmije nem volt, a nyugdíja jó vállalkozói szokásként a béka segge alatt, a bíróság nem tudott többet lavonni tőle. Ekkor mi még nővéremmel általásnos suliba jártunk, még abban a korban voltunk, amikor azért kell a gyerekre nagy kiadásokat áldozni. Anyám valahol a 30. évét húzta le ugyan azon a helyen köztisztviselőként, ha emlékem nem csal olyan 120-nál többet biztos nem kapott. Max időnként ilyen kajajegy meg társai. És ebből el tudott tartani hármunkat úgy, hogy nem volt semmiben sem hiányunk. Később persze volt nyárimunka, de tesóm is leginkább magára költötte, bulira és ilyenkre, illetve volt olyan időszak, amikor még nem voltunk olyan korban, hogy mehessünk.

    Ugorjuk kicsit előre az időben, napjaink környékére: jött egy lehetőség, eladtuk régi lakásunk asszem 12 milláért (elég durva értékváltozások voltak), és vettünk egy csendes, jó környéken levő kertes házat a városközpontban. Ezzel párhuzamosan egy rokonunk be akart költözni Szentesre, egyetlen lehetőség az volt, hogy mi segítünk neki. Kötöttünk egy olyan megállapodást, miszerint miénk lesz az ingatlan amit veszünk neki, mi fizetjük a hitel nagyrészét, ugyanakkor ő is beledob, kizárólagos haszonélvezői jogokat élvez, majd halála után a ház a mi tulajdonunk lesz. Ez elég nagy hiba volt, a hitel havonta 40k még jó hosszú ideig. Eléggé a padlóra vág minket. Időközben anyukám súlyos beteg lett, 4x műtötték, munkát korlátozottan tudna vállalni, de igazából nem talál semmit. Gondolhatná az ember, hogy aki nagyon akar, az talál, max elmegy fóliába. Anyám tipikusan az a fajta ember volt, aki miután hazajött a normális munkahelyéről, utána még ment is tovább máshova dolgozni. Csak most már ugye nem teheti meg. Munkanélküli, rokkantnyugdíjas, havi 96k-t kap, ami még jobbnak számít. Tesómnak van fix munkahelye, a fizetés már annyira nem jó, de nem talál semmi mást egyszerűen. Havi 20k-t szokott hazaadni. Én is dolgozok, pedig még iskolát nem fejeztem be, havi 30k-t hazaadok. Ebből látszik ugye, hogy olyan összesen max 150k jut egy hónapban hármunkra, és ebből még lejön egy csomó hitel, van a lakáshitel, ami 40k, valamikor csak a felét fizetjük, másik felét a rokon, de akkor is sok. Van személyi kölcsön is. Illetve mindkét lakást fel kellett újítani, az itthoniba én adtam 300k-t. Látszik azért, hogy olyan sokból nem élünk, és ebből elég sok elmegy hitelre, ugyanakkor semmiben sem szenvedünk hiányt. Elmondható ugyan, hogy napról napra élünk, és nem igazán van megtakarításunk, csak azt akarom érzékeltetni, hogy elég nagy retardáltság itt a számokkal dobálózni és számonkérni egymástól, hogy mi mennyi. És igen, nem vagyok egy nagy élettapasztalt a 21 évemmel, de azért sokat kerestem már, tudom mire megy el, nyitott szemmel járok a világban és saját példán tudom, hogy ki lehet jönni. Persze az igények emberenként eltérő, a költségek is függnek, hogy ki hol lakik. Mellesleg vidéki vagyok, Szegedhez közeli kisvárosban.

  • Dick Riddick
    #49364
    Ez a gond. Nekem is megvoltak a szép terveim, mennyit fogok keresni, mikorra lesz meg ez és ez. Csak a világ nem így működik, rengeteg a buktató, a pénz pedig csak megy és megy.
    Volt nem egy olyan pillanatom hogy számolgattam a pénzem, és nem értettem hová a francba tűnt el ennyi pénz. Semmi buli, semmi extra kiadás.
  • Hegi90
    #49363
    jó, te leírtad, én nem írom le. kész.
  • Molnibalage
    #49362
    Mi a személyeskedés? Az, hogy te kurva könnyen fellengzősen kijelentesz valamit, mikor komolyan igazán még a büdös életben nem voltál meghajta eddig. (úgy tűnik.) Anyám általános iskolai tanár, apám meg repülőgép karbantartó. Azt is leírtam, hogy nagyon neccesen jártuk ki a suli első éveit így. Volt idő mikro szinte csak aludni jártam haza...
  • Molnibalage
    #49361
    Na ez az. Viszont mi a csapda és örögi kör? Ha albértletbe megyek, hogy önálló felnőtt életem legyen soha nem lesz önerőből lakás, mert az átlagmagyar közel nem keres ennyit. Én picit felette, de nem annyira közel sem.

    Gyakorlatilag ma élettársi kapcsolat vagy feleség kell, mint kereső, hogy albérlet mellett is tudjatok félretenni lakás kezdőrészletre. Viszont, ha nem vagy albérletben vele, akkor hogyan tapasztaljátok meg az együttélés minden csapdáját? Mert úgy belevágni ez közös életben, hogy ez nem volt elég vicces szerintem. Most akkor ebből gyere ki jól...

    Engem még támogatni sem tudnak nagyon szüleim. Az ikertesóm és felesége nagy mákkal és a felesége szomorú múltja miatt tudtak épp a válság előtt venni egy lakást. Hát elég kemény félévük volt azért az elején...
  • Hegi90
    #49360
    Épp ezért nem írom le. Egyrészt már ígyis elment a topik személyeskedésekbe, másrészt ahhoz neked semmi közöd
  • Csuhai G
    #49359
    Ja, azért már megérte.
  • Molnibalage
    #49358
    Miért? Anyámék pl. engem is jobban tudtak támogatni, mikor a bátyus elkezdett dolgozni és mikor az ikertesó akkor főleg. Akkor már nem kellett egyetem mellett dolgoznom. Magyarán az érdekelne, hogy akkor mennyi is az a bizonyos egy főre eső...
  • Dick Riddick
    #49357
    Elmondom én mit tudok.
    A szüleim mindketten munkások voltak (édesapám még mindig az). Sok időt lehúztak három, utána kettő vagy egy műszakban. Jelenleg mindkettejüknek több mint 38 év munkaviszonyuk van. A fizetésük az előző rendszerben elég jó volt, de fokozatosan csökkent. Édesanyám nemrég lett nyugdíjas, a válság miatt harmincezer forinttal lett kevesebb a nyugdíja mit amit fél évvel előtte kapott volna. Sírt mikor megkapta a nyugdíj összegét. És ő még jól járt, mert van nem egy olyan ismerőse aki 45.000 forint nyugdíjat kap 40 év munkaviszony után. A nagyszülők nem voltak tehetősek, mindent a saját kezükkel hoztak össze a szüleim. Két gyereket neveltek fel, engem és a bátyámat. Reggeltől estig dolgoztak, munka mellett még kertészkedtek is. És még így is voltak igen nehéz idők, nem engedték hogy bátyám diákhitelt vegyen fel, inkább erőn fölül dolgoztak. Megadtak nekünk amit csak tudtak, de semmi luxus nem volt. Tuributik, használt ruhák.
    Bátyámmal mindketten dolgozunk (ő építész), de még így is nagyon nehéz egyről a kettőre jutni. Egyikünknek sem a családalapításon jár az esze, inkább azon hogy a saját életünket stabilizálni tudjuk.
    Egyik korábbi munkatársammal beszélgettünk egyszer a gyerekvállalásról, pontosabban arról hogy a felesége szeretne egy második gyereket. Gondoltam ahol egynek van hely, ott kettőnek is jut. Csak mosolygott, elővett egy lapot, és szépen levezette anyagiakra vetítve a második gyerek költségeit, úgy hogy benne volt az előzőtől örökölhető összes tárgy is. Havi -30.000 jött ki, és nem tudtam belekötni sem. Pedig semmi fölösleges tétel nem volt rajta.
    Tőlem mindenki annyi gyereket vállal, amennyit csak akar. De azt ne mondja nekem senki hogy átlagos magyar bérekből el fog tudni tartani három-négy gyereket. Még kettőt is elég nehéz. Arról nem is beszélve hogy előtte inkább saját lakás kellene, ugye egy albérlet nem az a tipikus családi fészek...
  • Hegi90
    #49356
    Erre nem kívánok válaszolni.

    #49355: igen. de legalább egyel kevesebb ork volt az osztályban
  • Csuhai G
    #49355
    Éhbér mellett, remek élete lehetett a gyereknek.
  • Molnibalage
    #49354
    Lehet, hogy már elhangzott. Tesód van? Ők mit csinálnak most?
  • Hegi90
    #49353
    Nem magyarázok semmit. Ők állítottak valamit, én mondtam pár példát az ellenkezőjére. Ők kérdeztek valamit, én meg elmondtam róla a véleményem. Ennyi.
  • Hegi90
    #49352
    egyébként tényleg sajnálom, hogy középiskolában nem kellett a megélhetésért dolgoznom suli után.

    De ha gondolod bemutatlak olyanoknak, akik éhbér mellett neveltek fel gyerekeket. Jól mondod, nekem még nincs túl sok tapasztalatom, csak az amit látok, hallok. Az elmúlt pár évet leszámítva, egész életemben körül voltam véve ilyen emberekkel. Normális életem van, bassz le ezért.
  • Csuhai G
    #49351
    Szánalmas, elmagyarázod a nálad jóval tapasztaltabb embereknek, hogy mennyire könnyen meg lehet élni, miközben önerőből még albérletbe se tudnál költözni. Innentől kezdve nem kell flegmán viselkedni..

    ---
    Egyébként betegségtől függ, de minden bizonnyal kockáztatnék.
  • Molnibalage
    #49350
    Persze. Na de számold ki, hogy ma mennyi lenne ez és te csinálnád -e ezt huzamosabb ideig.

    Mész tovább tanulni? Az albit akkor is más fogja fizetni helyetted, ha nem dolgozol?
  • autoszimulator
    #49350
    ha piciny és csodás országunkból indulok ki, és feltesszük, hogy mellette normális munkaidőben, normális munkát végzel, 100-150et zsebre teszel, akkor mondhatjuk, hogy igen.
    De ha átnézünk más országba, ahol igaz drágább az élet (na mondjuk lassan elérjük, hogy már ez sem igaz), de viszont a fizetés sem kevéssel több. Sok ismerős dolgozik osztrákoknál, németeknél, többség vendéglátós, nos akiknek az alkalmazó adja a lakhelyet, az no comment, mennyi pénzt félrerak, aki pedig maga fizeti a megélhetést, az is azért szépen +ban jön ki. Míg itthon alig tud megélni, és nincs olyan, hogy 8 óra munka, csak bejelentve a 6, ledolgozva a 12. Heti 5 napban. Aha. Anglia picit másabb, ottani ismerős szerint oda nem árt egy magasabb kvalifikáció, mert megfizetik, de ott tényleg a megélhetés sem egyszerű, nem olcsó.
  • N1ggA
    #49349
    Mivel tünetileg kezelhető, igen, vállalnék. Az én szüleim is vállaltak hármunkat apa szoriázisos betegségével, mégsincs semmi bajom. Tünetileg kezelhető, amúgy egyelőre úgy tűnik, én és az öcsém nem örököltük (hugomról még nem lehet tudni).
  • bardocz
    #49348
    Nade 10 éve az a pénz többet ért, mint ma. Ha találtam volna valamit munkát, én is mentem volna, csak sajna már későn kezdtem el keresni. Talán jövőre, vagy téliszünetben.
  • Hegi90
    #49347
    igen igen igen.
  • autoszimulator
    #49346
    Bejelentés, három évig laktam egy albiban, megtiltották a parkolást. Mondom főbérlőnek, na heló, kellene az engedély. Azt csak úgy kaptam volna, ha a nevemre kötik, azaz bejelenti, hogy én ott albérlő vagyok. Na ekkor jött a dadogás, hogy "de tudok máshol is parkolót", stb, szóval a havi 40k ment a zsebbe, és akkor kitudja hol vert át rezsiben, mert sose láttam csekket, de télen nyáron ugyan annyi lett. no comment.
  • Molnibalage
    #49345
    Mostál már valaha? Vastaltad már inged? Még dolgozni sem dolgoztál. Komolyan mondom jó, hogy leírtad, hogy mi a szitu, mert szereztél pár vidám percet nekem naivitásoddal.

    (Én 1999-ben 250 forintos órabérért dolgozat. Akkor 16 éves fejjel egyáltalán nem volt olyan rossz.)
  • Hegi90
    #49344
    ok
  • Csuhai G
    #49343
    Ne te pofázz már megélhetésről, amikor még a kauciódat is anyádék fizették.
  • Molnibalage
    #49342
    Csak itt nem, mert a főbérlőnak túl sok joga van, sokszor be sem jelent és téged is basztathatnak emiatt és mindig instabil az albérlet. Ott nem. Nem fognak gyerekkel kitenni. Az ott nem Balkán.
  • Hegi90
    #49341
    dejó lesz
  • extramagascsaj
    #49340
    most képzeld el ezt az álmodozó kisfiút
    mikor kap egy munkát 70-90 ezer forintért
    és rájön,h a szülei leveszik róla a kezét...és lófaszra se lesz elég a pénze
  • Hegi90
    #49339
    Ja de tekintve, hogy a lényeg a megélhetésről szól, akkor sztem korrekt, amit mondtam.
  • Dick Riddick
    #49338
    Szerinted tényeket.
    Csak tapasztalatod nincsen még. Nem is lehet. Tudod, a puding próbája az evés.
  • autoszimulator
    #49337
    albérlet != bérlakás, ami külföldön "divat"
    +
    egy olyan pénzben kapsz fizut, ami nem túl értékes, nevezetesen HUF, azt hiszem sokkal értelmesebb olyanba tenni, ami értékállóbb.

    #49332: akkor meg miről beszélünk? a kiinduló téma a kis fizetés volt, melynek csak albi akkor a harmadát, negyedét kiteszi. Ez rossz példa lett.
  • Hegi90
    #49336
    meg a bérleti díj sem :D
  • Hegi90
    #49335
    ja, de minden fűtőtesten van egyéni hőmennyiségmérő, úgyhogy csak annyit kell fizetni, amennyit tényleg elhasználunk.
  • [HUN]FaTaL
    #49334
    Tévedsz, nem működik. Ott bérlakásokban élnek, nem albérletben..
  • extramagascsaj
    #49333
    lol
    persze...
    mert a távfűtés arról híres h olcsó
    télen nyáron kell fizetned a táfűtést...közös költség mennyi? tudtad h az is van? :D
  • extramagascsaj
    #49332
    és? háh
    és távfűtéses legalább? :D
  • Hegi90
    #49332
    nem összesen, hanem 3 emberre leosztva
    bár ebbe még nincs benne az internet.
  • Hegi90
    #49331
    Sajnos nekem megadatott, hogy ne kelljen dolgozni a középiskola mellett.
  • autoszimulator
    #49330
    szerintük lehet, látom sok emberen, hogy próbálkoznak, aztán múltkor velem jött az ismerős is, akit láttam, hogy a buszra vár, 8 db tescos szatyorral, beemelni alig tudta őket a kocsiba.

    #49304: gondolom suli miatt, most akkor megkérdezem, hátha rosszul értem. Tehát akkor adott egy 80as albi, 3 szobával, 3 lakóval, és mindez összesen 35 ezer forintért? Akkor én valami nagyon szar helyen lakok, mert ahova most költözök, pontosan nem tudom mekkora, 1 nagy+1 kis szoba, fürdő, konyha, s nem összkomfort, elhiheted (minek is mikor már kevesebbet leszek lenn talán), és itt csak a bérleti díj 50 ezer, ráadásul Veszprémben, nem drága hely albi szempontból, nem is a város csont közepe. De mások árait is tudom, és azok sem ilyenek.
    Előző albim, város tök közepe, új építésű, de cserében pici, 1,5 szobakonyhás, havi 40ezer+25ezer rezsi. És az volt talán 30nm. Na mivel ezt látom, nem tudsz meggyőzni az ellentettjéről. Az, hogy neked ez sikerült, az grat. Ha meg az a 35k per fő, akkor nincs mit mondani, az közel sem kevés, ha az eddigi keresetekkel számolunk.
  • Hegi90
    #49329
    "de egész életed végéig albiban akarsz lenni?" Más országokban működik

    "meg kitalálom ki fizette ki a kauciót...netán anyu,apu?"
    ja, és?