Az Én kutyám
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
A valóság azoknak való, akik nem bírják a kábítószert. Nem szenvedek elmebetegségben. Én élvezem! Túl messzire kell mennünk ahhoz, hogy megtudjuk, milyen messzire mehetünk.
mov ah,4ch int 21h end

mov ah,4ch int 21h end
A valóság azoknak való, akik nem bírják a kábítószert. Nem szenvedek elmebetegségben. Én élvezem! Túl messzire kell mennünk ahhoz, hogy megtudjuk, milyen messzire mehetünk.
13 éves lett volna augusztusban, de megbetegedett és nem bírta tovább, ma jött hozzá az állatorvos beadni a szurit.
Olyan igazságtalan, miért élnek a kutyák ilyen keveset. 😞

you are like a butterfly, a caterpillar's dream to fly
Az asszony is nyíg egy ilyenért.
A "fiúk" nem tudom mit szólnának hozzá😊
Ha már nyakig szarban vagy, adj hálát Istennek: \"Köszönöm, Uram, hogy legalább nem hullámzik!\"
Ha már nyakig szarban vagy, adj hálát Istennek: \"Köszönöm, Uram, hogy legalább nem hullámzik!\"
Talán most kiteszi a képet:

[__\\--OOOO--/__] Battletag: csibésárpi#2619

[__\\--OOOO--/__] Battletag: csibésárpi#2619
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
Ha szerelmes vagy, az olyan, mintha bepisiltél volna: mindenki látja rajtad, de csak te érzed a melegét.
Jack:
(Menõzés: BH engedelmességi vizsga 93/100 pont)
Shannon:
(Menõzés: 1 x kit5, 1 x kit4, 2 x kit2, 1 x HPJ, 1 x CAC,RES CACI😎
Ha már nyakig szarban vagy, adj hálát Istennek: \"Köszönöm, Uram, hogy legalább nem hullámzik!\"

Ha már nyakig szarban vagy, adj hálát Istennek: \"Köszönöm, Uram, hogy legalább nem hullámzik!\"

Ha már nyakig szarban vagy, adj hálát Istennek: \"Köszönöm, Uram, hogy legalább nem hullámzik!\"
Remélem jó lesz!
Ha már nyakig szarban vagy, adj hálát Istennek: \"Köszönöm, Uram, hogy legalább nem hullámzik!\"
ʇxǝʇ ʎɯ oʇ sıɥʇ pıp doɹp ssɐq ǝɥʇ
Szerintem is könnyebb amúgy feldolgozni egy állatka elvesztését egy másikkal. Én a cicámmal voltam ugyanígy, amikor itthagyott minket azt mondtam soha többet nem kell másik, mert nem tudja õt pótolni más macs, de kb 2 hét múlva beszereztük az utódját. 😊
ʇxǝʇ ʎɯ oʇ sıɥʇ pıp doɹp ssɐq ǝɥʇ
ʇxǝʇ ʎɯ oʇ sıɥʇ pıp doɹp ssɐq ǝɥʇ
Had mutassam be Gubát:
Guba egy Veszprémi menhelyrõl lett elhozva, másfél éves keverék kan. Nagyon aranyos és bújós, igazi szeretetigényes kissrác. Foltos nagyon szeretné õt 😞 De már érzem hogy könnyebb, Guba segíteni fog feldolgozni az ûrt. Éreztem hogyha nincs másik, aki segít, akkor belebetegedek Fofikám elvesztésébe. Jobb lesz ez így.
Nagyon jó róla az a festmény.
és az én kiskutyám örökre hazatért <#sir>#sir><#sir>#sir>
még mindig olyan nehéz elhinni hogy nincs, kb most lenne az egyik séta ideje <#rinya>#rinya>
ʇxǝʇ ʎɯ oʇ sıɥʇ pıp doɹp ssɐq ǝɥʇ
Sovány vígasz, de nekem is most halt meg a kutyám júliusban. Igaz, õ csak 6 évet élt. 😞
16 év az nagyon nagyon szép kor!
A valóság azoknak való, akik nem bírják a kábítószert. Nem szenvedek elmebetegségben. Én élvezem! Túl messzire kell mennünk ahhoz, hogy megtudjuk, milyen messzire mehetünk.
Foltos
1994 - 2010
Drága kiskutyám annyira köszönöm hogy velem voltál idáig és segítettél jóban rosszban. Nem lehet elképzelni azt az ûrt amit magad után hagytál. Emlékszem amikor még általános iskola alsóba jöttél elém és együtt jöttünk haza. Emlékszem a sok szép kalandra amit együtt éltünk át. Voltak rossz helyzetek is, de azokat is leküzdöttük mindig. Kalandos életed volt, aki csak ismert mindenki, de mindenki szeretett. A környék összes gyereke már messzirõl szaladt ha jött a Foltos. Unokaöcsém elsõ megtanult szava a vau vau volt és csak miattad. Annyira de annyira bánt hogy nem lehettem melletted az utolsó út elõtt, de reggel amikor elindultam Veszprémbe még annyira jól voltál. Ott ért a hír, hogy nem vagy többé. Isten veled és még egyszer KÖSZÖNÖM! Sosem lesz még olyan mint te! Eszméletlenül hiányozni fogsz <#shakehead>#shakehead><#sir>#sir><#sir>#sir><#sir>#sir>
you are like a butterfly, a caterpillar's dream to fly
És 1 hete:
Neve: Berta
Kora: 3 év
Fajtája: Bernipásztor
13 éve itt. Szép idő.
Én új vagyok itt, most olvastam a dilemmádat. Nem egyszerû a kutyanevelés az biztos, némelyik kutyánál igazi kihívás.
Arra nem gondoltál, hogy kiképzõbe vidd, az mégsem pszihológus, de biztos tudnának mondani egy pár okos dolgot, vagy tanítanák a kutyust ha beiratnád, és utána könnyebb lenne vele bánni.
Ha odajön hozzád - jutalomfalat. Ha odahozza és odaadja a labdát - jutalomfalat.
Rakd rá a pórázt, de csak hagyd, hogy lógjon a nyakában - jutalomfalat. Ha séta közben nyugton melletted marad - jutalomfalat.
Ne erõltesd, ne rángasd, de ha valamit jól csinál jutalmazd. Egy idõ után, méghozzá olykor igen rövid idõ után, össze fogja kapcsolni a helyes viselkedést és a jutalmazást. Késõbb kaja helyett már elég lesz a simogatás is.
you are like a butterfly, a caterpillar's dream to fly
Egy 6 hónapos német juhász kutyám van és nemrég kezdtem el tanítgatni (tudom, elvileg már most késõ). Semmi extra dolog csak annyit akarok hogy üljön,feküdjön meg hozza vissza a kis labdáját.
Pár héttel ezelõtt kipróbáltam hogy mennyire fogékony az ilyen dolgokra és legnagyobb meglepetésemre elsõre visszahozta a labdát és ha nyúltam érte akkor a kezembe is beleejtette, sokszor egymás után.
Múlt héten azonban hibáztam, tudni kell róla hogy vmi miatt retteg a póráztól. Már 2 hónapos korában vittük sétáltatni, de amikor ráraktam a pórázt annyira nyüszített hogy átjött a szomszéd mert azt hitte kínozzuk a kutyát. Ez ma már annyiban változott hogy nem nyüszít pórázon, de nagyon fél, nem megy elõre állandóan a lábam közé akar menni és körbe-körbe megy a pórázon nekem meg állandóan adogatni kell a póráz végét a másik kezembe, ha pedig rá akarom erõltetni hogy te igenis csak a jobbomon mész, akkor ismét el kezd nyüszíteni.
Mostmár ott tartunk hogy nem mer odajönni hozzám. Ha kiengedem a kennelbõl akkor nagyon örül nekem, megsimogatom meg minden és ha újra odahívnám hozzám akkor elõttem pár méterrel megtorpan és nem jön oda hozzám. Sokszor direkt leülök a fûbe, ilyenkor az eddigi kutyáim mindig odajöttek hozzám, de õ nem. Csóválja a farkát, látom hogy iszonyatosan szeretne odajönni de nem mer. Ha meg nagyritkán egyszer odajön akkor rögtön maga alá pisil, szóval egyértelmûen fél tõlem. Sose ütöttem, néha az orrára csapok ha rám akar ugrani, de ennyi.
Úgy gondolom hogy a pórázzal okozok neki olyan traumát hogy azt hiszi ha odajön hozzám ismét rákötöm.
Így hát az oktatással is megtorpantam, merthát már a labdát sem hozza oda nekem, jön felém majd elkanyarodik és pár méterrel odébb lefekszik és rágcsálja. Sajnos nem tudom mit tegyek, erõltessem rá a porázt és így próbálom "betörni", de ezzel végképp rettegni fog tõlem. Így meg nem tudom hogyan nyerjem vissza a bizalmát. Azon is gondolkodtam hogy elrakom a pórázt örökre, de akkor felnõtt korában sehova sem lehet elvinni. Elméletileg nem baj ha nemtom sétáltatni nagy kertünk van, ahol sokszor ki van engedve.
Szóval remélem értitek a dilemmámat, sztetek mi lehet a megoldás? Ilyen állatpszichológus féléktõl meg kíméljetek meg, az ilyet sztem anélkül kell megoldani, meg egyébként sem lenne idõm ilyesmire.
Az én "kis" kutyám . Kanári sigeteki dog

....:::: http://nijhofwassink.picturepush.com/ ::::....

