Közel-keleti konfliktusok
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#913
Unatkozok...este tökre kihalt az sg város.
Egyedül vagyok. Félek. Este van. És ha kirabolnak...?
Egyedül vagyok. Félek. Este van. És ha kirabolnak...?
I love to walk in the rain, because no one knows im crying
#912
Elismerem en se szurtam volna ki, hogy azok kamerak es nem fegyverek, de csak azert mert 2 ember vallan logott valami, hirtelen ~6 fegyveresrol magyaraznak, raadasul az AKnak nezett kamera hirtelen rpgve valtozik kesobb.
Bevallom nem vagyok szakertoje az ilyesminek, ezert egy kis wiki segitseggel belelestem a dolgokba.
"U.S. Military ROE
Level 5: Assaultive (Lethal Force). The subject usually has a weapon and will either kill or injure someone if he/she is not stopped immediately and brought under control. The subject must be controlled by the use of deadly force with or without a firearm."
Ebbol azt veszem ki, hogy masok, vagy sajat eletunk vedelmeben tuzet nyithatok a fegyveres celpontokra. Mivel tobb fegyveresrol magyaraztak nem csak kettorol, raadasul az egesz tomegre tuzeltek, nem a lenti "civilek" vedelmeben tettek. De nem is a sajat eletuk vedelmeben mert senki sem tuzelt rajuk... csak utcan setalo embereket lattak, majd egy haz mogul leselkedo embert, aki gondolom a helikopterre figyelt fel.
Szerencsetlen balesetnek/felreertesnek mondanam, ha nem hallottam volna, hogy a katonak mennyire elveztek a meszarlast, es mennyire vartak mar, hogy tuzet nyithassanak...
Bevallom nem vagyok szakertoje az ilyesminek, ezert egy kis wiki segitseggel belelestem a dolgokba.
"U.S. Military ROE
Level 5: Assaultive (Lethal Force). The subject usually has a weapon and will either kill or injure someone if he/she is not stopped immediately and brought under control. The subject must be controlled by the use of deadly force with or without a firearm."
Ebbol azt veszem ki, hogy masok, vagy sajat eletunk vedelmeben tuzet nyithatok a fegyveres celpontokra. Mivel tobb fegyveresrol magyaraztak nem csak kettorol, raadasul az egesz tomegre tuzeltek, nem a lenti "civilek" vedelmeben tettek. De nem is a sajat eletuk vedelmeben mert senki sem tuzelt rajuk... csak utcan setalo embereket lattak, majd egy haz mogul leselkedo embert, aki gondolom a helikopterre figyelt fel.
Szerencsetlen balesetnek/felreertesnek mondanam, ha nem hallottam volna, hogy a katonak mennyire elveztek a meszarlast, es mennyire vartak mar, hogy tuzet nyithassanak...
"Beware of the blindness of those who would follow, and the damnable lure of those who would lead."
#911
ADATA 16GB XPG V1.0 1866MHz | ASUS Z87-K | CORSAIR CX750M | GIGABYTE GTX770 2GB | INTEL Core i5-4670K 3.40GHz | SAMSUNG 120GB 840 EVO | WD 1TB Caviar Blue | COOLERMASTER Hyper 612S
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#910
Félvállról venni nem lehet, de igazán komoly ütõerõnek sem lehet tekinteni, nincs pariban az US NAVY-vel, a Royal NAVY-vel és hasonlókkal.
Tengeralattjárók:
3db Kilo-osztályú, orosz gyártású hagyományos meghajtású tengó (elég veszélyesek, de mivel nem rendelkeznek levegõfüggetlen (AIP) meghajtással, ezért 1-3 naponta a felszín közelébe kell emelkedniük, és a zajos diesel-motorjaikkal feltölteni az akkumulátorjaikat). 6x 533mm-es torpedóvetõ csõ, 18 torpedó.
1db Nahang-osztályú törpe-tengeralattjáró, 2x 533mm-es torpedóvetõ-csõ, 4-6 torpedó vagy rakéta (?). Modern egység, veszélyes.
7db Ghadir-osztályú törpe-tengeralattjáró, 2x533mm-es torpedóvetõ-csõ, 2 torpedó vagy rakéta. Rövid hatótávolságú, inkább aknatelepítésre használható, mert nagyon lassú.
3db "Yugo"-osztályú törpe-tengeralattjáró, 2x533mm-es torpedóvetõ-csõ vagy 6 katonai búvár. Diverzáns feladatokra való, közvetlen harci értéke elhanyagolható.
Nagy felszíni egységek:
1db (további egységek építések alatt) Jamaran-osztályú, 1420 tonnás fregatt, iráni építésû, viszonylag modern egység (az Alvand-osztály továbbfejlesztése), 4x Noon hajó elleni robotrepülõgép, 1x 76mm-es, 1x 40mm-es és 2x 20mm-es gépágyú, 2x6db 324mm-es torpedóvetõ-csõ, 1db Bell-214 másolat helikopter.
3db Alvand-osztályú, angol építésû, 1540 tonnás fregatt, elavult, de modernizált egység, 4x Noon hajó elleni robotrepülõgép, 1x 115mm-es ágyú, 3x 20mm-es gépágyú, 1x Limbo mélyvízibomba-vetõ, 2x3db 324mm-es torpedóvetõ-csõ.
Kissebb felszíni egységek:
2db ex-amerikai PF-103 típusú, 1130 tonnás járõrhajó (korvett), elavult, 1960-as évekbeli egységek, 2x 76mm-es ágyú, 1x 40mm-es és 1x 20mm-es gépágyúk.
1x Hamzeh-osztályú korvett, feltehetõe kiképzõ hajó, Holland-építésú, 530 tonnás, 1936-ban vízre bocsátott egység, eredetileg a Sah luxusyachtja volt, amelyet felújítottak. 4x Noon hajó elleni robotrepülõgép, 1x 20mm-es gépágyú.
10db Houdong-osztályú, 205 tonnás rakétás gyorsnaszád, kínai építésû, a szovjet Osa-I osztály (1960-as évek) másolata, modernizált változata. 4x C802 (vagy Noon) hajó elleni robotrepülõgép, 2x 30mm-es, és 2x 23mm-es gépágyú.
14db Kaman-osztályú, 275 tonnás rakétás gyorsnaszád, egy részük francia építésû, 1970-es évekbeli, eredetileg Harpoon hajó elleni rakétával felszerelt. 4db utólag, iránban épített változat. Az összes egység 2 vagy 4 C802 vagy Noon hajó elleni robotrepülõgéppel, 1x 76mm-es és 1x 40mm-es gépágyúvel rendelkezik.
Ezen kívül jelentõs mennyiségû kicsi, 100 tonna alatti felfegyverzett motorcsónak és járõrhajó.
A tengeralattjáró flotta gyakorlatilag igazi skorpió-farok, ideális a sekély és forgalmas perzsa-öbölbe, sokkal jobban, mint a hatalmas amerikai vagy angol nukleáris meghajtású tengeralattjárók.
A felszíni flotta más tészta, kevés, viszonylag kis egységekbõl áll, és teljesen hiányában vannak modern légvédelmi rakétarendszernek, mindegyik egységen csak legfeljebb légvédelmi gépágyúk vannak. Az egész flotta igazából a Perzsa-öbölbe még kiváló, amennyiben van saját légifedezetük, de egy US NAVY szintû ellenséggel szemben legfeljebb a kis rakétás gyorsnaszádokban bízhatnak, illetve a szárazföldrõl indított robotrepülõgépekben.
Ugyanis jelentõs számú tengerpartról indítható, hajó elleni rakétával és robotrepülõgéppel (Hy-2, CSSC-2, C-802, C-803 kínai, vagy Noon iráni) rendelkeznek. A Hormuzi szoros a fõ ütõkártyájuk, gyakorlatilag képesek teljesen lezárni aknazárral és partról indított robotrepülõgéppel.
Tengeralattjárók:
3db Kilo-osztályú, orosz gyártású hagyományos meghajtású tengó (elég veszélyesek, de mivel nem rendelkeznek levegõfüggetlen (AIP) meghajtással, ezért 1-3 naponta a felszín közelébe kell emelkedniük, és a zajos diesel-motorjaikkal feltölteni az akkumulátorjaikat). 6x 533mm-es torpedóvetõ csõ, 18 torpedó.
1db Nahang-osztályú törpe-tengeralattjáró, 2x 533mm-es torpedóvetõ-csõ, 4-6 torpedó vagy rakéta (?). Modern egység, veszélyes.
7db Ghadir-osztályú törpe-tengeralattjáró, 2x533mm-es torpedóvetõ-csõ, 2 torpedó vagy rakéta. Rövid hatótávolságú, inkább aknatelepítésre használható, mert nagyon lassú.
3db "Yugo"-osztályú törpe-tengeralattjáró, 2x533mm-es torpedóvetõ-csõ vagy 6 katonai búvár. Diverzáns feladatokra való, közvetlen harci értéke elhanyagolható.
Nagy felszíni egységek:
1db (további egységek építések alatt) Jamaran-osztályú, 1420 tonnás fregatt, iráni építésû, viszonylag modern egység (az Alvand-osztály továbbfejlesztése), 4x Noon hajó elleni robotrepülõgép, 1x 76mm-es, 1x 40mm-es és 2x 20mm-es gépágyú, 2x6db 324mm-es torpedóvetõ-csõ, 1db Bell-214 másolat helikopter.
3db Alvand-osztályú, angol építésû, 1540 tonnás fregatt, elavult, de modernizált egység, 4x Noon hajó elleni robotrepülõgép, 1x 115mm-es ágyú, 3x 20mm-es gépágyú, 1x Limbo mélyvízibomba-vetõ, 2x3db 324mm-es torpedóvetõ-csõ.
Kissebb felszíni egységek:
2db ex-amerikai PF-103 típusú, 1130 tonnás járõrhajó (korvett), elavult, 1960-as évekbeli egységek, 2x 76mm-es ágyú, 1x 40mm-es és 1x 20mm-es gépágyúk.
1x Hamzeh-osztályú korvett, feltehetõe kiképzõ hajó, Holland-építésú, 530 tonnás, 1936-ban vízre bocsátott egység, eredetileg a Sah luxusyachtja volt, amelyet felújítottak. 4x Noon hajó elleni robotrepülõgép, 1x 20mm-es gépágyú.
10db Houdong-osztályú, 205 tonnás rakétás gyorsnaszád, kínai építésû, a szovjet Osa-I osztály (1960-as évek) másolata, modernizált változata. 4x C802 (vagy Noon) hajó elleni robotrepülõgép, 2x 30mm-es, és 2x 23mm-es gépágyú.
14db Kaman-osztályú, 275 tonnás rakétás gyorsnaszád, egy részük francia építésû, 1970-es évekbeli, eredetileg Harpoon hajó elleni rakétával felszerelt. 4db utólag, iránban épített változat. Az összes egység 2 vagy 4 C802 vagy Noon hajó elleni robotrepülõgéppel, 1x 76mm-es és 1x 40mm-es gépágyúvel rendelkezik.
Ezen kívül jelentõs mennyiségû kicsi, 100 tonna alatti felfegyverzett motorcsónak és járõrhajó.
A tengeralattjáró flotta gyakorlatilag igazi skorpió-farok, ideális a sekély és forgalmas perzsa-öbölbe, sokkal jobban, mint a hatalmas amerikai vagy angol nukleáris meghajtású tengeralattjárók.
A felszíni flotta más tészta, kevés, viszonylag kis egységekbõl áll, és teljesen hiányában vannak modern légvédelmi rakétarendszernek, mindegyik egységen csak legfeljebb légvédelmi gépágyúk vannak. Az egész flotta igazából a Perzsa-öbölbe még kiváló, amennyiben van saját légifedezetük, de egy US NAVY szintû ellenséggel szemben legfeljebb a kis rakétás gyorsnaszádokban bízhatnak, illetve a szárazföldrõl indított robotrepülõgépekben.
Ugyanis jelentõs számú tengerpartról indítható, hajó elleni rakétával és robotrepülõgéppel (Hy-2, CSSC-2, C-802, C-803 kínai, vagy Noon iráni) rendelkeznek. A Hormuzi szoros a fõ ütõkártyájuk, gyakorlatilag képesek teljesen lezárni aknazárral és partról indított robotrepülõgéppel.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#909
Az iráni hadiflottát mennyire kell komolyan vennie az arrafelé levõknek.
Mennyire modern és jelentõs?
Mennyire modern és jelentõs?
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#908
Természetesen nem. De arra sincs bizonyíték, hogy ez a pénzváltó valójában valamiféle fejes egy izrael-ellenes csoportban.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#907
egy pénzváltó miatt érdemes a levegõbe emelni két repülõgépet?
Uraim, ha egy nemzet úgy gondolja, hogy vannak védelemre méltó értékei és érdekei, akkor kötelessége gondoskodni azok védelméről. (Ismeretlen Francia Tábornok)
#906
Nem biztos, hogy ez volt a fõ cél, de ha már itt jártak, két legyet egy csapásra.
#905
1. Ágyúval verébre katagória. Két álcázott furgon is megtette volna, minek repcsi...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#904
1.: Szír pénzváltó gyilkossága - érdekes felvetés, de furcsa, hogy ehhez alapból ismerni kellett a számot, az alapján pedig feltehetõen azért egy Moszad-szintû kémszervezetnek már illene megtalálni a célszemélyt.
2.: A mikrohullámú fegyver csodás elképzelés, annyi a gond, hogy ehhez nagy antenna kell. Az US ARMY ADS (Active Denial System) rendszere kb. 100-150 méteres hatótávolsággal bír, és egy 2x2 méteres antenna trónol a HMMWV tetején. Hogy repülõgéprõl, sok km távolságból ilyen fegyvert bevessenek, ahhoz brutális méretû antenna, és erõforrás kellene. Vagyis lefordítva: fizikai képtelenség, amit állítanak.
3.: Prof. Dr. Bokor Imre elfelejti, hogy a gépeknek volt repülési és útvonal engedélyük. Ezek ellen gépet a levegõbe emelni csak akkor szokás, ha a gép nem válaszol a rádióhívásokra, vagy letér a kijelölt útvonaláról. Itt egyikre sem volt példa. Tehát olyan megoldást sugall, amire semmiféle jogalapunk nem volt...
2.: A mikrohullámú fegyver csodás elképzelés, annyi a gond, hogy ehhez nagy antenna kell. Az US ARMY ADS (Active Denial System) rendszere kb. 100-150 méteres hatótávolsággal bír, és egy 2x2 méteres antenna trónol a HMMWV tetején. Hogy repülõgéprõl, sok km távolságból ilyen fegyvert bevessenek, ahhoz brutális méretû antenna, és erõforrás kellene. Vagyis lefordítva: fizikai képtelenség, amit állítanak.
3.: Prof. Dr. Bokor Imre elfelejti, hogy a gépeknek volt repülési és útvonal engedélyük. Ezek ellen gépet a levegõbe emelni csak akkor szokás, ha a gép nem válaszol a rádióhívásokra, vagy letér a kijelölt útvonaláról. Itt egyikre sem volt példa. Tehát olyan megoldást sugall, amire semmiféle jogalapunk nem volt...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#902
#901
Újabb elmélet, ki tudja, talán még igaz is lehet.
#900
A politikai vonatkozásával nem foglalkozom a dolognak, mert nem értek hozzá.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#899
Ez nem Irak, és nem lehet a lassan 20 éve megesett ODS alapján tervezgetni. Elõször is komoly kérdés, hogy honnan szállhatnak fel a vadászgépek és vadászbombázók. Irak és Afganisztán szerintem kiesik, mert ha onnan szállnak fel a gépek, illetve részt vesznek a támadásban, akkor Irán meg is kapta a teljes felhatalmazást, hogy ezen országok ellen vonuljon. A szomszéd országok közül csak Törökország merülhetne fel esetlegesen, mivel annak hadsereg olyan erõs, hogy Irán szép kis falba verné a fejét, ha arra indulna. De a kulcskérdés, hogy Törökország felvállalná-e ezt. Ahogy felvállalná bármelyik környezõ ország, beleértve az Arab-félsziget országait is. Az ODS esetén a környezõ országokból (Szaud-Arábia, Törökország) indulhattak a gépek, ez Irán esetén nem túl esélyes.
Másodszor, a bombázásnak lesz következménye, tehát nem lehet egyetlen csapással megoldani. Irán minimum reakcióként a Hormuz-szoros lezárásával próbálkozna, de talán aktív katonai ellencsapásba is átmehet. A bombázás ráadásul olyan belsõ folyamatokat is elindíthat, hogy a jelenleg még elég törékeny belsõ békébõl átfordulna egy morálisan megerõsödött, összekovácsolódott Irán jönne ki, amelyet már nem akkora kihívás harcra felszólítani.
Harmadszor, mi van, ha az elsõ csapások nem érték el a céljaikat. Kétlem, hogy egyetlen nagy hajrával sikerülne a teljes Iráni atomprogramot lenullázni, ezért kételkedem az Izraeli akcióban is. Abban bízni, hogy egyetlen bombázás megoldja az "Irán-problémát" kb olyan szintû szûklátókörûség, mint anno azt gondolni, hogy Szaddam megbuktatása után Irakkal nem lesz több probléma.
Negyedszer, az F-22A-k használata kétséges. Nincs Link-16-uk, nem tudnak effektíven együttmûködni a saját baráti erõikkel sem. A Link-16 leghamarabb 2011-2012-ben kerül a gépekbe, ha jól tudom (akkora lesz rá keret). Mivel az AWACS gépek nem látják az F-22A-kat, ezért hatékonyan vezetni õket nem tudják (vagy pár AWACS-ba külön be kell építeni az F-22A-k adatkapcsolatát). Az F-117A ki lett vonva, reaktiválásuk minimum évek kérdése, hiszen se pénz, se ember, se háttér nincs hozzá.
Én inkább tippelnék arra, hogy messzirõl indítható eszközöket alkalmaznának ez esetben, mint robotrepülõgépek, tengeralattjárók esetén a Tomahawk, repülõgépek esetén a JASSM (370km) és JASSM-ER (930km). A berepülést minimalizálnák, illetve maximum UAV/UCAV-al valósulna meg. Mellesleg a tengókhoz annyit, hogy két robotrepülõgép-hordozó tengeralattjáró (ex-Ohio class SSGN) Diego Garcián állomásozik, tehát viszonylag közel...
Másodszor, a bombázásnak lesz következménye, tehát nem lehet egyetlen csapással megoldani. Irán minimum reakcióként a Hormuz-szoros lezárásával próbálkozna, de talán aktív katonai ellencsapásba is átmehet. A bombázás ráadásul olyan belsõ folyamatokat is elindíthat, hogy a jelenleg még elég törékeny belsõ békébõl átfordulna egy morálisan megerõsödött, összekovácsolódott Irán jönne ki, amelyet már nem akkora kihívás harcra felszólítani.
Harmadszor, mi van, ha az elsõ csapások nem érték el a céljaikat. Kétlem, hogy egyetlen nagy hajrával sikerülne a teljes Iráni atomprogramot lenullázni, ezért kételkedem az Izraeli akcióban is. Abban bízni, hogy egyetlen bombázás megoldja az "Irán-problémát" kb olyan szintû szûklátókörûség, mint anno azt gondolni, hogy Szaddam megbuktatása után Irakkal nem lesz több probléma.
Negyedszer, az F-22A-k használata kétséges. Nincs Link-16-uk, nem tudnak effektíven együttmûködni a saját baráti erõikkel sem. A Link-16 leghamarabb 2011-2012-ben kerül a gépekbe, ha jól tudom (akkora lesz rá keret). Mivel az AWACS gépek nem látják az F-22A-kat, ezért hatékonyan vezetni õket nem tudják (vagy pár AWACS-ba külön be kell építeni az F-22A-k adatkapcsolatát). Az F-117A ki lett vonva, reaktiválásuk minimum évek kérdése, hiszen se pénz, se ember, se háttér nincs hozzá.
Én inkább tippelnék arra, hogy messzirõl indítható eszközöket alkalmaznának ez esetben, mint robotrepülõgépek, tengeralattjárók esetén a Tomahawk, repülõgépek esetén a JASSM (370km) és JASSM-ER (930km). A berepülést minimalizálnák, illetve maximum UAV/UCAV-al valósulna meg. Mellesleg a tengókhoz annyit, hogy két robotrepülõgép-hordozó tengeralattjáró (ex-Ohio class SSGN) Diego Garcián állomásozik, tehát viszonylag közel...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#898
Ez nem részletes ATO. Vagy azt vársz tõlem? A dolog egyik része a mennyiség? Az iráni légierõ + légvédelem mit kezdene egy számlelileg is fölényben levõ ellenfél ellen? A 40 éves F-14 gépeik - jenkik utolsó csavarig ismerik - és hasonló F-4D és F-5E gépeik mit kezdenek egy XXI. századi légierõ ellen? Már AWACS gépük sincs...
Tehát 20-24 F-22, 48 SH, 48 F-16C/D, 4-6 Growler 10-12 B-2, 40-50 BGM-109, 10-20 F-117 és egyéb ellen mit tud felmutatni az iráni védelem?
Pár tucat 40 éves gépet? Az iraki védelemnél alig keményebbek, csak azt 1991-es szinten is szétcintálátk a jenkik. Akkor szerited ma?
A levegõben pusztán a 24 Raptor reggelire megeszi a légierõt. A siker nem kérdéses szerintem. Az ár a kérdéses katoni és politikai szinten is.
Tehát 20-24 F-22, 48 SH, 48 F-16C/D, 4-6 Growler 10-12 B-2, 40-50 BGM-109, 10-20 F-117 és egyéb ellen mit tud felmutatni az iráni védelem?
Pár tucat 40 éves gépet? Az iraki védelemnél alig keményebbek, csak azt 1991-es szinten is szétcintálátk a jenkik. Akkor szerited ma?
A levegõben pusztán a 24 Raptor reggelire megeszi a légierõt. A siker nem kérdéses szerintem. Az ár a kérdéses katoni és politikai szinten is.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#897
Ez nem túlzott leegyszerûsítés és optimizmus?
"Azok az emberek, akik abban hisznek, hogy világot egy globális összeesküvés irányítja, még sohasem próbáltak meg irányítani vagy felügyelni egy legalább 10 f?s munkacsoportot."
#896
És máshogy látom. Nem többnapos offenzívában gondolkozom. Egyetlen nagy támadással - lásd ODS - már az elsõ esete keményen odavágni. Az ellenséges vadászokat elég csak elhessegetni, az légvédelmet tömeges ECM és HARM indítással kussoltatni. A cél az, hogy egybõl minden fõbb célt kiiktassanak ilyen esetben. Egy folyamatos bombázóhadjáratot sokak gyomra nem venne be, de egyéjszakás nagy csapást. B-52 nem is kell. F-117 gépek reaktíválást kellene szerintem megfontolni. Growler + F-22 légifölény, F-16C + SH gépek SEAD. B-2 + F-117 + BGM-109 és egyéb cuccok csapásmérés. E-3, EC-135 + bazár adja a supportot. Ezzel szemben lehet próbálkozni, de a siker esélye kevés szerintem. A céplpontok biztosan elpusztulnának, az ár a kérdéses. El nem tudom képzelni, hogy az elcsípett pilótákra mi várna.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#895
Szerintem te tudod a legjobban, hogy az elsõ hullám feladata lenne amúgy is a légvédelem és a légierõ kiiktatása, a nukleáris létesítmények lebombázása késõbbi fordulókra maradna. A B-52-õre vonatkozó példával élve úgy tudom, hogy JDAM és GBU bombákat továbbra is csak külsõ felfüggesztésként vihet, a belsõ bombatérbe pedig maradna elég hely "buta" hagyományos, CBU és BLU bombáknak. Azt nem tudom per pillanat, hogy a B-52-esek is megkapták-e végül azt a bombavetõ rendszert, ami a B-2A-kba van most, de ha igen, akkor egy ilyen kiterjedésû célpontot bõven megdobhatják "buta" bombákkal. A B-2A ugyanis ezzel a rendszerrel 15 méteres pontosságot ért el gyakorlatokon. Nem egy LGB, de a JDAM bombák közelében van, és sokkal olcsóbb. 😄
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#894
Ez mind szép és jó, de te arról beszélsz, hogy mit csinálnak Irak vagy Afganisztán felett. Viszont a gépek nem oda mennének bevetésre, erog a fegyverzet is más lenne. Legalábbis szerintem. Mert ki az - már elnézést - de marha, aki buta bombákkal menne olyan légvédelem ellen, ami azért komoly az Afganisztán feletti szinte nagy semmihez képest.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#893
Bombázókról beszélünk, a B-1B-n kívül, ahol a hátsó bombatérbe valóban általában pótüzemanyag-tartályt pakolnak, a többinél nem a bombák száma, hanem a bombaterhelés mértéke a kulcskérdés. Lent van a White Paper, vagyük akkor a 2000 fontos bombákat, 18 a maximum vihetõ mennyiség, 18x2000 font = 36.000 font, ez a B-52-es maximális fegyverterhelésének (70.000 fontnak) alig több, mint a fele! Ha a maximális, 51 bombás terhelést vesszük 500 fontosból (érdekes egyébként, hogy a white paper szerint csak 45 db...), akkor az mindössze 22.500 font, vagyis harmada a maximális terhelésnek!
Am a precizíós fegyvereket illeti, 2008-ban Afganisztán felett még mindig 40% körül volt a bombázók (csak a bombázók! a vadászgépek, vadászbombázók nem tartoznak ide) esetén a nem precíziós fegyverek aránya.
Itt nem arról van szó, hogy TE mit tennél fel, hanem általában mit tesznek fel ÕK.
Am a precizíós fegyvereket illeti, 2008-ban Afganisztán felett még mindig 40% körül volt a bombázók (csak a bombázók! a vadászgépek, vadászbombázók nem tartoznak ide) esetén a nem precíziós fegyverek aránya.
Itt nem arról van szó, hogy TE mit tennél fel, hanem általában mit tesznek fel ÕK.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#892
És persze mennyiségileg tényleg sok, hiszen nem mindennap bombázzák szét egy ország teljes nukleáris potenciálját. <#zavart1>
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#891
Itt egy 2001-es "White Paper", a 20.-adik oldalon van ami téged érdekel. A B-52-es például precizíós fegyvert (JDAM, GBU) csak külsõ felfüggesztésként vihet.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#890
<i>A maximális terhelés persze teoretikus, de viszonyítási alapnak nem rossz.</i>
Szerintem meg borzalmas. Nézd meg, hogy az esetek hány százalékában vitt egy gép valaha a max. javadalmazás közelébem, mióta precíziós fegyverek vannak. Vagy póttartály veszi el a helyet kisebb gépeknél, vagy ésszerûtlen lenne megpakolni a gépet. Pl. F-15E elvihetne 6 db 2000 fontos GBU-24-et és még törzstankot és 4 AIM-120/AIM-9-et. Megtette ezt élesben valaha. Soha.
Az F-111 gépek is elvben 4 db 2000 fontos GBU-t vihettek volna, de az esetek komoly százalékában mégis csak kettõt vitt. Egy rárepülés alatt egy célra eléggé felesleges 4 db bomba. (Nem értem, hogy az El Dorado alatt minek vittek négyet...)
Vagy mikor repül Szu-30/34 gép 30 db 250 kilós bombával? "Propaganda" és nevetséges reklám filmeken. Inkább teszek fel 4 db 500 kilós KAB bombát, mint 30 buta tököt.
Szerintem meg borzalmas. Nézd meg, hogy az esetek hány százalékában vitt egy gép valaha a max. javadalmazás közelébem, mióta precíziós fegyverek vannak. Vagy póttartály veszi el a helyet kisebb gépeknél, vagy ésszerûtlen lenne megpakolni a gépet. Pl. F-15E elvihetne 6 db 2000 fontos GBU-24-et és még törzstankot és 4 AIM-120/AIM-9-et. Megtette ezt élesben valaha. Soha.
Az F-111 gépek is elvben 4 db 2000 fontos GBU-t vihettek volna, de az esetek komoly százalékában mégis csak kettõt vitt. Egy rárepülés alatt egy célra eléggé felesleges 4 db bomba. (Nem értem, hogy az El Dorado alatt minek vittek négyet...)
Vagy mikor repül Szu-30/34 gép 30 db 250 kilós bombával? "Propaganda" és nevetséges reklám filmeken. Inkább teszek fel 4 db 500 kilós KAB bombát, mint 30 buta tököt.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#889
A maximális terhelés persze teoretikus, de viszonyítási alapnak nem rossz.
Nagyobb hadmozdulatoknál menetrend szerint forognak a bombázók Afganisztán felett, tökig pakolva, egy-egy régióra leosztva, vegyes, általában 2-3 különbözõ bombatípussal (jellemzõen hagyományos Mk., CBU kazettás és BLU 'bunkerromboló' vegyesen). Az adott szükség szerint dobják ezeket, de a nagyobb hadmozdulatoknál nem volt ritka, hogy üresen jöttek haza a B-2, B-1 vagy B-52-esek. Legyen csak 10-12 BLU egy ilyen fordulóban, és akkor a lenti mennyiség csak ~20 fordulóra elegendõ.
Ami Iránt illeti, ott az Irakihoz hasonló bevetések elképzelhetõek, ahol azonban a bombázók jellemzõen nem vegyes, hanem homogén bombateherrel repülnek, és minden kiemelt fontosságú gépnek jellemzõen van "felszabadító" párja, egy olyan gép, ami fél-egy órával jön mögötte, és elsõ körben az elsõdleges célokra repül rá, és ha az elsõ gép nem pusztította el a célt (esetleg egyáltalán nem is érte el a célt, mert mondjuk mûszaki hiba miatt vissza kellett fordulnia), ha pedig az elsõdleges célokat az elsõ gép elpusztította, akkor repül rá a másodlagos (eredetileg eleve neki szánt) célokra, ha van még bombaterhe.
Hiába a precíziós technika, attól még egy JDAM bomba sem lesz mindenható eszköz, a 2003-as bombázásokkal kapcsolatban olvastam pár éve, hogy jellemzõen minden 3-adik, 4-edik JDAM bomba célpontra kellett újra bombát ledobni, mert az elsõ bomba elvétette a célt, vagy nem pusztította el. 195 + 192 CBU bomba nekem kevésnek tûnik a kiemelt iráni célpontok ellen, figyelembe véve a kiterjedésüket. Az urándúsítóknál alapból 12-15 épületrõl beszélhetünk (a Natanzi urándúsító bázisról itt egy kép például). Épületenként a két 454kg-os bomba szerintem minimum, így pedig alsó hangon is 24-30 bomba csak az egyik urándúsító telep. Iránnak pedig van kb. 16-18 olyan létesítménye, amely összefüggésbe hozható a nukleáris programjával. Ugyan a Natanzi a nagyobbak közé tartozik, de közös bennük az, hogy jellemzõen megerõsített, bunkerszerû építményekbe lettek a berendezések telepítve. Ezek pedig akkor még csak a nukleáris létesítmények, a katonai létesítményeket (repterek megerõsített hangárjai, katonai parancsnoki és kommunikácós központok, stb.) még fel sem lettek sorolva.
"Szerintem 8-10 2000 fontos GBU-nál nem visz többet egy B-52. Ennyival is egy közepes ipari üzem elég jó nullázható..."
Még egyenlõre a CBU-knál tartottunk, a bunkereknél ugyebár a hatás az épületre (bunkerre) koncentrálódik, tehát alsó hangon épületenként 1-1 bomba, a találati hiba és a biztos pusztítás, illetve a nagyobb épületeknél alapból szükséges két bomba miatt számoltam 2-2 bombával fent.
Nagyobb hadmozdulatoknál menetrend szerint forognak a bombázók Afganisztán felett, tökig pakolva, egy-egy régióra leosztva, vegyes, általában 2-3 különbözõ bombatípussal (jellemzõen hagyományos Mk., CBU kazettás és BLU 'bunkerromboló' vegyesen). Az adott szükség szerint dobják ezeket, de a nagyobb hadmozdulatoknál nem volt ritka, hogy üresen jöttek haza a B-2, B-1 vagy B-52-esek. Legyen csak 10-12 BLU egy ilyen fordulóban, és akkor a lenti mennyiség csak ~20 fordulóra elegendõ.
Ami Iránt illeti, ott az Irakihoz hasonló bevetések elképzelhetõek, ahol azonban a bombázók jellemzõen nem vegyes, hanem homogén bombateherrel repülnek, és minden kiemelt fontosságú gépnek jellemzõen van "felszabadító" párja, egy olyan gép, ami fél-egy órával jön mögötte, és elsõ körben az elsõdleges célokra repül rá, és ha az elsõ gép nem pusztította el a célt (esetleg egyáltalán nem is érte el a célt, mert mondjuk mûszaki hiba miatt vissza kellett fordulnia), ha pedig az elsõdleges célokat az elsõ gép elpusztította, akkor repül rá a másodlagos (eredetileg eleve neki szánt) célokra, ha van még bombaterhe.
Hiába a precíziós technika, attól még egy JDAM bomba sem lesz mindenható eszköz, a 2003-as bombázásokkal kapcsolatban olvastam pár éve, hogy jellemzõen minden 3-adik, 4-edik JDAM bomba célpontra kellett újra bombát ledobni, mert az elsõ bomba elvétette a célt, vagy nem pusztította el. 195 + 192 CBU bomba nekem kevésnek tûnik a kiemelt iráni célpontok ellen, figyelembe véve a kiterjedésüket. Az urándúsítóknál alapból 12-15 épületrõl beszélhetünk (a Natanzi urándúsító bázisról itt egy kép például). Épületenként a két 454kg-os bomba szerintem minimum, így pedig alsó hangon is 24-30 bomba csak az egyik urándúsító telep. Iránnak pedig van kb. 16-18 olyan létesítménye, amely összefüggésbe hozható a nukleáris programjával. Ugyan a Natanzi a nagyobbak közé tartozik, de közös bennük az, hogy jellemzõen megerõsített, bunkerszerû építményekbe lettek a berendezések telepítve. Ezek pedig akkor még csak a nukleáris létesítmények, a katonai létesítményeket (repterek megerõsített hangárjai, katonai parancsnoki és kommunikácós központok, stb.) még fel sem lettek sorolva.
"Szerintem 8-10 2000 fontos GBU-nál nem visz többet egy B-52. Ennyival is egy közepes ipari üzem elég jó nullázható..."
Még egyenlõre a CBU-knál tartottunk, a bunkereknél ugyebár a hatás az épületre (bunkerre) koncentrálódik, tehát alsó hangon épületenként 1-1 bomba, a találati hiba és a biztos pusztítás, illetve a nagyobb épületeknél alapból szükséges két bomba miatt számoltam 2-2 bombával fent.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#888
Szerintem 8-10 2000 fontos GBU-nál nem visz többet egy B-52. Ennyival is egy közepes ipari üzem elég jó nullázható...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#887
Mi (lehet) az az átlagos terhelés, amivel mennek? Tudom, hogy ez függ a feladat jellegétõl is, de vmi támpontot adhattok. 😊
HARCRA! HARCRA! Reszket a gyáva! HARCRA! HARCRA! Folyjon a vére! Hulljon a rómaiak feje, Villogtasd kardod Keve!
#886
Úgy érzem itt némi zavar van. Ezek a BLU cuccok csak harci részek. Szép, hogy elvben annyit elvihet egy B-52, csak rohadtul semmi értelme.
Ez olyan, hogy az A-10 gépre is fel lehet rakni iszonyatos mennyiségû fegyverzetet, de valóságban 2-4 AGM-65, 1-2 irányítatlan rakétablokk és esetleg 1-2 kazettás bombát raktak fel. Vagy az F-111F is vihetett elvben 24 db 1000 fontosat, de még 500 fontosból sem vitt szinte soha ennyit.
Mi a pékre dobna le 51 db pecíziós fegyvert egy menetben egy B-52?
Nagyon fura tõled ilyesmit olvasni.
Ez olyan, hogy az A-10 gépre is fel lehet rakni iszonyatos mennyiségû fegyverzetet, de valóságban 2-4 AGM-65, 1-2 irányítatlan rakétablokk és esetleg 1-2 kazettás bombát raktak fel. Vagy az F-111F is vihetett elvben 24 db 1000 fontosat, de még 500 fontosból sem vitt szinte soha ennyit.
Mi a pékre dobna le 51 db pecíziós fegyvert egy menetben egy B-52?
Nagyon fura tõled ilyesmit olvasni.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#885
Egyetlen B-52-es 51db BLU-110-est vagy 30 BLU-117-est vihet magával. Egy Irán elleni akciónál bõven számolni kellene ráhagyással, hiszen napi egy fordulóval lehet számolni legalább...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#884
"A hírt a skót Sunday Herald szellõztette meg."
Teljesen irreleváns, hogy honnan linkelem be, attól még fasság marad, ha Times közli, akkor is. (Nem tom mondjuk, hogy a Sunday Herald mennyire bulvár.)
Teljesen irreleváns, hogy honnan linkelem be, attól még fasság marad, ha Times közli, akkor is. (Nem tom mondjuk, hogy a Sunday Herald mennyire bulvár.)
HARCRA! HARCRA! Reszket a gyáva! HARCRA! HARCRA! Folyjon a vére! Hulljon a rómaiak feje, Villogtasd kardod Keve!
#883
Az 1. ponttal nem értek egyet. Ez elég durva mennyiség, ha precíziós vezérlés van hozzá. Abban viszont igazad van, hogy a pótlás folyamatos.
A 2. pont 100%-ig igaz. Nem tudom, hogy ki az az idóta, aki ekkora baromásog leír. Még arra sem veszi a fáradságot, hogy megnézze, hogy egyáltalán mi van és mi nincs...
Elég a jobb felsõ sarkot elolvasni és az ember rájön, hogy csököttagyú turbómagyar oldal ez, és felesleges bármit is komolyan venni abból, amit írnak...
A 2. pont 100%-ig igaz. Nem tudom, hogy ki az az idóta, aki ekkora baromásog leír. Még arra sem veszi a fáradságot, hogy megnézze, hogy egyáltalán mi van és mi nincs...
Elég a jobb felsõ sarkot elolvasni és az ember rájön, hogy csököttagyú turbómagyar oldal ez, és felesleges bármit is komolyan venni abból, amit írnak...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#882
Mégsem lesz nehéz elhinni, hogy nincs köze Iránhoz, kösz a felvilágosítást.<#wink>
#881
Hogy gyártsunk "bomba" hírt féligazságokból és tudatlanságból, elsõ fejezet, elsõ lecke. Gratula.
1.: Diego Garcián bombázók állomásoznak, B-52, B-1 és B-2 bombázók hajtottak és hajtanak végre innen bevetéseket, anno Irak, jelenleg Afganisztán területe felett. Miután ebbõl következõen normális, hogy a légibázis bombakészletét folyamatosan pótolni kell, ezek a pótlások folyamatosak, hiszen Afganisztán felett manapság is folyamatosan hajtanak végre bevetéseket ezek a bombázók, és a BLU bombákat is sûrûn használták, például barlangokba visszahúzódó célpontok ellen. A mihez tartás végett a "botrány" tárgya 195db 454kg-os BLU-110 bomba, és 192db 908kg-os BLU-117, ez egy "picit" kevésnek tûnik egy Irán elleni átfogó légicsapáshoz.
2.: 1700 vadászbombázót és bombázót az USAF és az USN jelenleg nem képes bevetni a térségben, ugyanis nincs ennyi ott, pláne nem úgy, hogy Irán ellen vessék be õket, ehhez bizonyos elõfeltételek kellenek. Úgy mint a Török, Kuvaiti és Szaud-Arábiai légibázisok használata, amihez az adott országok hozzájárulása szükséges. Az iraki és afganisztáni kormány aligha járulna hozzá szomszédja megtámadásában, így õk kiesnek.
3.: Diego Garcia nem 2000km-re, hanem hozzávetõleg 5000km-re van Irán dél-keleti határától (most ellenõriztem Google Earth-ben).
4.: Egy bombaszállítmányból lekövetkeztetni, hogy az USAF Irán bombázására készül, egy kicsit meredek, márpedig egyértelmû jeleknek kellene lennie, ha valóban ez lenne a cél...
Oké, sok hülye internetes hírportálon megjelent a hír, de mielõtt átveszi, esetleg átolvasni, és legalább az alapvetõ dolgokat ellenõrizni kellene...
1.: Diego Garcián bombázók állomásoznak, B-52, B-1 és B-2 bombázók hajtottak és hajtanak végre innen bevetéseket, anno Irak, jelenleg Afganisztán területe felett. Miután ebbõl következõen normális, hogy a légibázis bombakészletét folyamatosan pótolni kell, ezek a pótlások folyamatosak, hiszen Afganisztán felett manapság is folyamatosan hajtanak végre bevetéseket ezek a bombázók, és a BLU bombákat is sûrûn használták, például barlangokba visszahúzódó célpontok ellen. A mihez tartás végett a "botrány" tárgya 195db 454kg-os BLU-110 bomba, és 192db 908kg-os BLU-117, ez egy "picit" kevésnek tûnik egy Irán elleni átfogó légicsapáshoz.
2.: 1700 vadászbombázót és bombázót az USAF és az USN jelenleg nem képes bevetni a térségben, ugyanis nincs ennyi ott, pláne nem úgy, hogy Irán ellen vessék be õket, ehhez bizonyos elõfeltételek kellenek. Úgy mint a Török, Kuvaiti és Szaud-Arábiai légibázisok használata, amihez az adott országok hozzájárulása szükséges. Az iraki és afganisztáni kormány aligha járulna hozzá szomszédja megtámadásában, így õk kiesnek.
3.: Diego Garcia nem 2000km-re, hanem hozzávetõleg 5000km-re van Irán dél-keleti határától (most ellenõriztem Google Earth-ben).
4.: Egy bombaszállítmányból lekövetkeztetni, hogy az USAF Irán bombázására készül, egy kicsit meredek, márpedig egyértelmû jeleknek kellene lennie, ha valóban ez lenne a cél...
Oké, sok hülye internetes hírportálon megjelent a hír, de mielõtt átveszi, esetleg átolvasni, és legalább az alapvetõ dolgokat ellenõrizni kellene...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#880
A baj annyi, hogy Izrael kissé flegma hozzáállása még rá is játszik erre. Mondják ki nyíltan, hogy a gépek egy Irán elleni hadgyakorlatot tartottak, avagy hogy információt gyûjtöttek, vagy a fedélzeti elektronikát tesztelték békés körülmények között. Ennyi. Az, hogy rutinrepülésnek titulálják, és részükrõl le van tudva, egy kicsit hibás PR-t ad a dolognak.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#879
Ez is érdekes, nehezen tudnám elhinni, hogy a bunkerrombolóknak nincs köze Iránhoz.
#878
Uraim, ha egy nemzet úgy gondolja, hogy vannak védelemre méltó értékei és érdekei, akkor kötelessége gondoskodni azok védelméről. (Ismeretlen Francia Tábornok)
#877
Az egyik felderítõ repülõ belseje, nyolcadik másodperctõl az elektronikus zavarás figyelhetõ meg.
<#vigyor3>
<#vigyor3>
Ha kivágtad az utolsó fát, és megmérgezted az utolsó folyót, rá fogsz jönni, hogy a pénzt nem lehet megenni.
#876
😊 szerintem itt arra celzott hogy tok mindegy milyen feladatokra van a gep de maga teny hogy Izraeli volt "felhaborodast" kellt egyesekben
#875
Ezek közül melyik volt SIGINT vagy hasonló feladatkörû gép?
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#874
Egy román vagy szlovák gépnél talán még nagyobb lenne a felháborodás, csak nekik nincs eféle SIGINT gépük. 😊
Az igazán meleg itt inkább az, hogy itthon mekkora fejetlenség van, a külügyminisztérium mentegetõzik, hogy õ csak postás, az NKH mentegetõzik, hogy a gép engedélykérelmével minden rendben volt, a HM mentegetõzik, hogy õ nem is tudott róla. Hogy egy idegen állam katonai gépe használja a Magyar légteret, abban valóban nincs semmi különös, bevett rutingyakorlat. Viszont illik tudni, hogy ha egy katonai gép lép a légterünkbe, akkor az mit csinál, miért csinál, stb. Errõl itt most szó sincs viszont.
Én itt nem az ISAF-ot ostorozom, mert õk legyen bármi is a valós feladata a gépnek, akár valóban csak annyi, hogy a nagy hatótávolságát és a navigációs mûszerek pontosságát ellenõrizzék, és közben nem végeznek adatgyûjtést, azt engedéllyel hajtották végre. Tehát akinek a tökén itt csomót kellene kötni, azok a magyar hatóságok...
Az igazán meleg itt inkább az, hogy itthon mekkora fejetlenség van, a külügyminisztérium mentegetõzik, hogy õ csak postás, az NKH mentegetõzik, hogy a gép engedélykérelmével minden rendben volt, a HM mentegetõzik, hogy õ nem is tudott róla. Hogy egy idegen állam katonai gépe használja a Magyar légteret, abban valóban nincs semmi különös, bevett rutingyakorlat. Viszont illik tudni, hogy ha egy katonai gép lép a légterünkbe, akkor az mit csinál, miért csinál, stb. Errõl itt most szó sincs viszont.
Én itt nem az ISAF-ot ostorozom, mert õk legyen bármi is a valós feladata a gépnek, akár valóban csak annyi, hogy a nagy hatótávolságát és a navigációs mûszerek pontosságát ellenõrizzék, és közben nem végeznek adatgyûjtést, azt engedéllyel hajtották végre. Tehát akinek a tökén itt csomót kellene kötni, azok a magyar hatóságok...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#873
volt itt mar egyiptomi c130 as meg bahrain i gep rengeteg kutyat nem erdekelte, raadasul azoknal nem volt ott titokban elore egy sajto fotos😊)
#872
Engem az is erdekelne ha nem izraeli hanem mondjuk mas orszag gepe lett volna akkor is ekkora viszhangja lenne? 😊 vagy le se szarnak az emberek.
#871
Uraim, ha egy nemzet úgy gondolja, hogy vannak védelemre méltó értékei és érdekei, akkor kötelessége gondoskodni azok védelméről. (Ismeretlen Francia Tábornok)
#870
Egy ilyen esetén is minimum értesíteni kellene azért a HM-et...
A lehetõségek száma végtelen, számtalan okból repkedhettek errefelé, de akkor is kicsit döbbenetes, hogy így kezelik a dolgokat. A legszebb pedig a magyarázkodás. "Ezek nem kémrepülõgépek". Egy rádióelektronikai felderítõgép, civil lajstrommal... mi ez, ha nem kémrepülõgép?
A lehetõségek száma végtelen, számtalan okból repkedhettek errefelé, de akkor is kicsit döbbenetes, hogy így kezelik a dolgokat. A legszebb pedig a magyarázkodás. "Ezek nem kémrepülõgépek". Egy rádióelektronikai felderítõgép, civil lajstrommal... mi ez, ha nem kémrepülõgép?
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#869
Uraim, ha egy nemzet úgy gondolja, hogy vannak védelemre méltó értékei és érdekei, akkor kötelessége gondoskodni azok védelméről. (Ismeretlen Francia Tábornok)
#868
#867
Nem tudom, hogy egy kémgép repülése mióta minõsül rutinfeladatnak. A Signit képesség miatt viszont nagyon-nagyon hasznos információkat gyûjthetnek.
Nem csak azt, hogy hol vannak az adott területen radarok, hol vannak rádiókommunikációs központok, de adott esetben a radarok pontos frekvenciáit, adási jellemzõit is rögzíthetik, ezzel pedig feltölthetik a saját gépeik adatbázisát, vagyis adott esetben késõbb egy vadászgép vagy bármi hasonló RWR (radarbesugárzás-jelzõ) a jellemzõk alapján megmondhatja, hogy ez egy ilyen és ilyen radarkészülék. Ezek az információk igen fontosak a rádióelektronikai hadviselésben...
Egy példa: ha volt a levegõben ekkor magyar JAS-39 Gripen, és használta a radarját, akkor az izraelieknek máris megvan a radar mûködési jellemzõje. Ezek az adatok komoly értéket képviselnek, és ne feledjük el, hogy izrael az egyik legkomolyabb szereplõ a radartechnikai exportban.
Tehát izrael szempontjából a repülés nagyon hasznos, még ha nem is feltétlenül kell arra gondolni, hogy izrael saját magának akarja az adatokat, információ terén gazdálkodhat vele, pénzért vagy más elõnyökért továbbadhatja azokat egy harmadik félnek.
Ami ez esetben homlokráncolós dolog, hogy a magyar hivatalok tényleg miért nem értesítették a HM-et arról, hogy a magyar légtérbe idegen nemzet kémgépe érkezik. Amúgy hasonló berepülésekre általában komoly kétoldalú tárgyalások után szokott sor kerülni, nekünk például a románokkal van/volt ilyen a 'Nyitott égbolt' keretében, ekkor a két ország megegyezett, hogy elõre megbeszélt idõpontokban, kölcsönösen berepülhetnek a másik állam légterébe, és ott információgyûjtést végezhetnek. A jelek szerint itt errõl szó sem volt...
Nem csak azt, hogy hol vannak az adott területen radarok, hol vannak rádiókommunikációs központok, de adott esetben a radarok pontos frekvenciáit, adási jellemzõit is rögzíthetik, ezzel pedig feltölthetik a saját gépeik adatbázisát, vagyis adott esetben késõbb egy vadászgép vagy bármi hasonló RWR (radarbesugárzás-jelzõ) a jellemzõk alapján megmondhatja, hogy ez egy ilyen és ilyen radarkészülék. Ezek az információk igen fontosak a rádióelektronikai hadviselésben...
Egy példa: ha volt a levegõben ekkor magyar JAS-39 Gripen, és használta a radarját, akkor az izraelieknek máris megvan a radar mûködési jellemzõje. Ezek az adatok komoly értéket képviselnek, és ne feledjük el, hogy izrael az egyik legkomolyabb szereplõ a radartechnikai exportban.
Tehát izrael szempontjából a repülés nagyon hasznos, még ha nem is feltétlenül kell arra gondolni, hogy izrael saját magának akarja az adatokat, információ terén gazdálkodhat vele, pénzért vagy más elõnyökért továbbadhatja azokat egy harmadik félnek.
Ami ez esetben homlokráncolós dolog, hogy a magyar hivatalok tényleg miért nem értesítették a HM-et arról, hogy a magyar légtérbe idegen nemzet kémgépe érkezik. Amúgy hasonló berepülésekre általában komoly kétoldalú tárgyalások után szokott sor kerülni, nekünk például a románokkal van/volt ilyen a 'Nyitott égbolt' keretében, ekkor a két ország megegyezett, hogy elõre megbeszélt idõpontokban, kölcsönösen berepülhetnek a másik állam légterébe, és ott információgyûjtést végezhetnek. A jelek szerint itt errõl szó sem volt...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#866
Ez érdekes, mi a franc köze van Izraelnek ehhez a térséghez?
#865
Uraim, ha egy nemzet úgy gondolja, hogy vannak védelemre méltó értékei és érdekei, akkor kötelessége gondoskodni azok védelméről. (Ismeretlen Francia Tábornok)
#864
Vagy mondjuk inkább jó pár évig biztosítanak neki vkit, aki majd fogja simogatni neki éjjel-nappal egy sötét zugban, akár belülrõl is 😊
Csirkemell nélkül nincs élet!