48
  • juzosch
    #8
    Én is így jártam. Háborogtam a hentesnél, hog miért ilyen drága, aztán kiderült h mindenhol ennyi:)
    Szerencsére az étolajat nem literszám isszuk, szóval nem emiatt adósodunk el.
  • NEXUS6
    #7
    Nem szabad a spekulációs tőkére hagyni az egészet, mert akkor tényleg csőd lesz a vége. Egyértelműen tiszta, reális célkitűzésekhez kapcsolható állami programok köré épülő fejlesztésekre van szükség. Bár sajna az államok is csak kapkodnak ebben a tekíntetben, ami érthető is, mert amíg a legnagyobb szennyező államok nem akarnak semmi kézzelfoghatót bevállalni, addig mindenki más csak próbálkozik.
  • assdf
    #6
    Mondjuk az étolaj tényleg durva. Kb. a nyáron vettem étolajat utoljára (nem én szoktam ezeket vásárolni), akkor 279 ft volt egy üveggel. Most meg megyek a tescóba, mondom veszek egy üveggel ugy is kell, nézem 399 ft... a tescoc is 379...
    Körbe is néztem hogy tényleg-e a tescóba vagyok vagy valami hiperdrága üzletben de nem. Szóval nagyon durva. Etc... lassan a gázolaj is olcsobb lesz.
    Az lesz majd a fasza ha hála a nagy környezetvédelemnek nem kihalunk hanem éhen...
    (mert ha egyre nagyobb területeket ültetnek be a biodiesel miatt, akkor előbb útobb az összes "magvas" termék ára az egekbe szökik például a kenyéré. Arról már nem is beszélve, hogy ezt majd mennyire megérzik a szegényebb országok lakói ahol már 1-2% áremelkedés hatására újabb százezrek kezdenek el éhezni)
  • bandypappa
    #5
    Ez azért nem lesz olyan pukkanás mint a dotkomos, ahol megfoghatatlan immateriális javakba fektettek be a népek milliárdokat. Az újrahasznosítás, mint egyfajta energiaforrás egyre nagyobb szerepet fog kapni, ez nem vitás, szerintem. Csak abból a szempontból kockázatos a befektetés, hogy nem lehet pontosan tudni, melyik alternatív energiaforrás kerül ki győztesen. Ez az iparág nem olyan mint a dotkomos vállalkozások, ahol egyik napról a másikra eltűnnek a vállalatok. Az energia nem vész el, csak átalakul, bár ha rossz lóra tett valaki annak mindegy. Az olajár-csökkenésről meg annyit, hogy már nem fog csökkenni az ára huzamosabb időre. 2020-körülre már alig lesz kőolaj, a földgáz pár évtizeddel még túléli. Először csak lassan fog emelkedni a kőolaj ára, majd gyorsan az egekbe fog szökni, aztán meg ha a vállalatok nem képesek váltani, becsődölnek. Mondjuk a repülés is nagyon sokba fog kerülni, de nem tudom meddig mehetnek még kerozinnal a gépek. Aztán lehet hogy másként lesz, ez az én véleményem.
  • Deus Ex
    #4
    Cserébe a szél és napenergia nem feltétlenül akkor áll, és áll akkor rendelkezésre, amikor szükség is van rá, ezért melléjük gyorsreagálású - pl. gázturbinás - erőműveket kell létesíteni.
  • teddybear
    #3
    Ami a lufi kidurranását illeti, perpillanat a durr "D" betűjénél tartunk, csak sok még a süket.

    Biodízel: következmény, az étolaj ára a másfélszeresére nőtt, alig három-négy hónap alatt. Viszont a kőolajszármazék dízel ára sem csökkent.

    Szélenergia: pár szélerőművet felépítettek az igaz, de az erőteljes támogatások ellenére sem túl gazdaságos, még a szelesebb területeken sem.

    Napenergia: mint a szélenergiánál. Mindkettőnél komoly összegű beruházásra van szükség az erőmmű felépítésénél, ez viszont csak lassan térül meg. Az energiaforrás alacsony szintű, nagy területet foglal el.

    Geotermikus energia: Magyarországon elég kevés található belőle, a közhiedelemmel ellentétben. A 2002 -es adatok szerint összesen 1204 mélyfúrást tartanak nyilván. A valaha fúrt kutakból azonban csak 840 körüli működik még, de azok közül is csak 4 kút ad 100 Celzius fok feletti vizet. A többség csak többé-kevésbé meleg fürdőviznek jó, energiatermelésre nem.

    Vizi erőművek: politikailag nem kívánatosak, mint a Bős-Nagymarosi Vízlépcső, pedig kisebb, helyi erőműveknek még mindig ezek lennének a legalkalmasabbak. Persze az erőműveknek alkalmas helyek száma nem sok, és számolni kell a politikai ellenzéssel is.

    Biomassza erőmű. Másodlagos energiaforrás, amely azt a mellékterméket használja fel jó esetben, ami amúgy veszendőbe menne, ahogy támogatói állítják. A valóságban ezek a melléktermékek többnyire hasznosítva vannak, vagy mint állati táp, vagy mint talajjavító adalék, vagy a gyártás hő- energiaszükségletét fedezi, stb. Pl. a fafeldolgozó iparban a fűrészport többnyire ragasztóval keverve farostlemezt állítanak elő, vagy a többi hulladékkal együtt felfűtik a kazánban, gőztermelésre.
  • JTBM
    #2
    A tőzsde kitermeli azt a pénzt, ami kell a zöld energia kutatásokhoz. Az energia a századunk legnagyobb üzlete, a következő századé pedig az advanced recycling lesz. ;-)))
  • lapaleves
    #1
    egyértelműen kidurran majd ez is, de az nem jelent megsemmisülést, csak normalizálódást, integrálódást. ha addig meg kitermel a hájp google meg paypal színvonalú hasznos jószágokat, akkor megéri. előre is köszönöm, hogy valakik a saját pénzüket kockáztatva felfuttatják a dolgot. még akkor is, ha azt a pénzt előtte rólam akasztották le.

    leginkább attól félek, hogy a nagy lázban nem látják majd a fától az erdőt és az elavult eszközök kidobásával végül több kárt okoznak, mint amennyit az újjal spórolnak.