48
  • lapaleves
    #1
    egyértelműen kidurran majd ez is, de az nem jelent megsemmisülést, csak normalizálódást, integrálódást. ha addig meg kitermel a hájp google meg paypal színvonalú hasznos jószágokat, akkor megéri. előre is köszönöm, hogy valakik a saját pénzüket kockáztatva felfuttatják a dolgot. még akkor is, ha azt a pénzt előtte rólam akasztották le.

    leginkább attól félek, hogy a nagy lázban nem látják majd a fától az erdőt és az elavult eszközök kidobásával végül több kárt okoznak, mint amennyit az újjal spórolnak.
  • JTBM
    #2
    A tőzsde kitermeli azt a pénzt, ami kell a zöld energia kutatásokhoz. Az energia a századunk legnagyobb üzlete, a következő századé pedig az advanced recycling lesz. ;-)))
  • teddybear
    #3
    Ami a lufi kidurranását illeti, perpillanat a durr "D" betűjénél tartunk, csak sok még a süket.

    Biodízel: következmény, az étolaj ára a másfélszeresére nőtt, alig három-négy hónap alatt. Viszont a kőolajszármazék dízel ára sem csökkent.

    Szélenergia: pár szélerőművet felépítettek az igaz, de az erőteljes támogatások ellenére sem túl gazdaságos, még a szelesebb területeken sem.

    Napenergia: mint a szélenergiánál. Mindkettőnél komoly összegű beruházásra van szükség az erőmmű felépítésénél, ez viszont csak lassan térül meg. Az energiaforrás alacsony szintű, nagy területet foglal el.

    Geotermikus energia: Magyarországon elég kevés található belőle, a közhiedelemmel ellentétben. A 2002 -es adatok szerint összesen 1204 mélyfúrást tartanak nyilván. A valaha fúrt kutakból azonban csak 840 körüli működik még, de azok közül is csak 4 kút ad 100 Celzius fok feletti vizet. A többség csak többé-kevésbé meleg fürdőviznek jó, energiatermelésre nem.

    Vizi erőművek: politikailag nem kívánatosak, mint a Bős-Nagymarosi Vízlépcső, pedig kisebb, helyi erőműveknek még mindig ezek lennének a legalkalmasabbak. Persze az erőműveknek alkalmas helyek száma nem sok, és számolni kell a politikai ellenzéssel is.

    Biomassza erőmű. Másodlagos energiaforrás, amely azt a mellékterméket használja fel jó esetben, ami amúgy veszendőbe menne, ahogy támogatói állítják. A valóságban ezek a melléktermékek többnyire hasznosítva vannak, vagy mint állati táp, vagy mint talajjavító adalék, vagy a gyártás hő- energiaszükségletét fedezi, stb. Pl. a fafeldolgozó iparban a fűrészport többnyire ragasztóval keverve farostlemezt állítanak elő, vagy a többi hulladékkal együtt felfűtik a kazánban, gőztermelésre.
  • Deus Ex
    #4
    Cserébe a szél és napenergia nem feltétlenül akkor áll, és áll akkor rendelkezésre, amikor szükség is van rá, ezért melléjük gyorsreagálású - pl. gázturbinás - erőműveket kell létesíteni.
  • bandypappa
    #5
    Ez azért nem lesz olyan pukkanás mint a dotkomos, ahol megfoghatatlan immateriális javakba fektettek be a népek milliárdokat. Az újrahasznosítás, mint egyfajta energiaforrás egyre nagyobb szerepet fog kapni, ez nem vitás, szerintem. Csak abból a szempontból kockázatos a befektetés, hogy nem lehet pontosan tudni, melyik alternatív energiaforrás kerül ki győztesen. Ez az iparág nem olyan mint a dotkomos vállalkozások, ahol egyik napról a másikra eltűnnek a vállalatok. Az energia nem vész el, csak átalakul, bár ha rossz lóra tett valaki annak mindegy. Az olajár-csökkenésről meg annyit, hogy már nem fog csökkenni az ára huzamosabb időre. 2020-körülre már alig lesz kőolaj, a földgáz pár évtizeddel még túléli. Először csak lassan fog emelkedni a kőolaj ára, majd gyorsan az egekbe fog szökni, aztán meg ha a vállalatok nem képesek váltani, becsődölnek. Mondjuk a repülés is nagyon sokba fog kerülni, de nem tudom meddig mehetnek még kerozinnal a gépek. Aztán lehet hogy másként lesz, ez az én véleményem.
  • assdf
    #6
    Mondjuk az étolaj tényleg durva. Kb. a nyáron vettem étolajat utoljára (nem én szoktam ezeket vásárolni), akkor 279 ft volt egy üveggel. Most meg megyek a tescóba, mondom veszek egy üveggel ugy is kell, nézem 399 ft... a tescoc is 379...
    Körbe is néztem hogy tényleg-e a tescóba vagyok vagy valami hiperdrága üzletben de nem. Szóval nagyon durva. Etc... lassan a gázolaj is olcsobb lesz.
    Az lesz majd a fasza ha hála a nagy környezetvédelemnek nem kihalunk hanem éhen...
    (mert ha egyre nagyobb területeket ültetnek be a biodiesel miatt, akkor előbb útobb az összes "magvas" termék ára az egekbe szökik például a kenyéré. Arról már nem is beszélve, hogy ezt majd mennyire megérzik a szegényebb országok lakói ahol már 1-2% áremelkedés hatására újabb százezrek kezdenek el éhezni)
  • NEXUS6
    #7
    Nem szabad a spekulációs tőkére hagyni az egészet, mert akkor tényleg csőd lesz a vége. Egyértelműen tiszta, reális célkitűzésekhez kapcsolható állami programok köré épülő fejlesztésekre van szükség. Bár sajna az államok is csak kapkodnak ebben a tekíntetben, ami érthető is, mert amíg a legnagyobb szennyező államok nem akarnak semmi kézzelfoghatót bevállalni, addig mindenki más csak próbálkozik.
  • juzosch
    #8
    Én is így jártam. Háborogtam a hentesnél, hog miért ilyen drága, aztán kiderült h mindenhol ennyi:)
    Szerencsére az étolajat nem literszám isszuk, szóval nem emiatt adósodunk el.
  • juzosch
    #9
    Azért örülök, hogy a tőke is felkapta a témát. Ilyenkor szoktak beindulni a dolgok:)
  • teddybear
    #10
    Nem lesz lassan drágább, mert az étolaj máris drágább, mint a dízelolaj.
  • teddybear
    #11
    Az a baj, hogy a spekulánsok(kockázati befektetők) mozdulnak rá, hogy kihasználják a trendet. Ezeket csakis a pénz érdekli, azaz hasznot akarnak látni mindenből.
  • 0o
    #12
    Az olajlobbi olyan erős, hogy nem hagyja az államokat komoly pénzeket beleölni ezekbe a projektekbe. De a spekulánsokat ők sem tudják korlátozni és ha nagyon beindulnak iszonyatos pénzeket tudnak belerakni a befektetők ezekbe a cégekbe. Ráadásul ezek komoly alapok 3-5-10 éves távval számolnak. Ezért nem kell aggódni, nagy pénzek komoly befektetőktől kerültek ezekhez a cégekhez. Jó kilátások, megfelelő forrás, szerintem is irány a csillagos ég.
  • Komolytalan
    #13
    Biodiesel, étolaj: a jelenlegi ár irreleváns, az idei termés nagyon rossz volt, a búza, árpa, kukorica - minden ára kb duplájára emelkedett, nem csak amiből bioüzemanyagot gyártanak. Ehhez képest az étolajon a +50% még kevés is.
    Szélenergia, napenergia: azért nem sok olyan cégről hallottam, akik pl szélerőművet építettek, majd éhenhaltak. Ja, és a tengerhullámzásból nyert energia kicsit kimaradt, pedig sokkal egyszerűbb és stabilabb energiaforrás, mint ez a kettő.
    Geotermikus energia: én k.rvára örülnék, ha "csak" 70 fokos víz állna rendelkezésemre 24/7, mivel megspórolnám vele a fűtés és melegvíz számlát, ami enyhén szólva a legkomolyabb energia kiadásom jelenleg. Jelenleg úgy 40-50 fokos vízzel fűtök...
    Vízi erőművek: hát igen, nem kívánatosak, ha egy alapvetően p.csány lejtésű folyóra csináljuk úgy őket, hogy előtte több 100 km2 területű tengert gyártunk, széjjelb.szva vele megyényi területeket.
    Biomassza erőmű: a levegőben lévő széndioxidot megkötő növényeket égetik el, így gyakorlatilag ha ugyanannyi gazt újra is telepítenek, akkor nem okoznak vele kárt (jó, a talajt is karban kell tartani, de még így is nagyon megéri).
    Persze a fúziós erőmű jobb volna, ha nem volna csupán mese.
  • teddybear
    #14
    Geotermikus energia. Magyarországon hévíznek neveznek minden olyan forrást(legyen az természetes, vagy fúrt kút) amely legalább harminc fok meleg. De minden ilyen lelőhely az állam tulajdona, a bányajog alapján. Tehát nem használhatod fel.
    Ami pedig erőművi felhasználását illeti, direkt megkérdeztem egy geológus barátomat, aki szimplán röhögőgörcsöt kapott.
    Ami az állítólagos silány terméseredményeket illeti, az olajos magvak terméseredményéről nincs nyilvános statisztikai adat. A kalászosokról viszont van, igaz hogy nem a legjobb évet zárták, de csak kb 3 százalékkal kevesebb termett, mint tavaly. Azaz az áremelés okát másutt kell keresni.
    Ami a Bős-Magymarosi erőművet illeti, ajánlom hogy olvasd el a Wikipédia vonatkozó cikkét, számodra is érdekes dolgokat írtak benne.
    Ami a szélerőműveket illeti masszív támogatást élveznek, már az építés alatt is, és később is magasabb áron veszik tőlük az áramot.


    Ami a fűtésedet illeti, szerintem napkollektoros rásegítéssel kellene próbálkozni, már ha családi házban élsz. Itt egy minta:

    Ez a már kész kollektor

    Ez pedig még az építés közben

    Fenn a tetőn.
  • Epikurosz
    #15
    Az ember olyan, mint a birkák: kell egy megfelelő inger, ami kiváltja a tömeghisztériát, és utána aztán még a szakadékba is beleugranak. No, erre a zöld energiára kellene valahogy ráuszítani a társadalmat és az államokat.
  • Molnibalage
    #16
    A szélenergia szerintem egy rossz vicc, mondom ezt annak ellenére, hogy fél éven belül végzett áramléstechnikus leszek. Miféle környezetkímélő energia ami mellé kell hagyományos erőmű és az egészet csak a szennyező iparágakból való bevétel tart fent? LÓSZAR!! CSAK olyan helyen engedélyezném, ahol vizíerőművekkel lehet kombinálni tározós rendszerrel. Hála istennek itthon az energiaügyi hivatal csak 300MW-ra adott engedélyt, pedig vagy 1800-ra kértek. Én már itt elkaszálnám az egészet. ATOMERŐMŰ! Az kell!
  • kutyak
    #17
    Sajnos azt kell mondjam, a bioddizellel es a szeleromuvekkel kapcsolatban tevedsz. A magas etolaj arat nem a biodizel temeles okozza, annak hanyada jelenleg gyakorlatilag teljesen lenyegtelen. Jelentosen befolyasolja viszont az arat az, hogy az idei napraforgo termes egyes teruleteken (pl. itt nalunk) csupan 30%-a volt a normalisnak.
    A szellel kapcsolatban: Magyarorszagon jelenleg ovatos szamitassal kb. 12-15 ev alatt terul meg egy ilyen beruhazas. Ha a kormanyzat tenyleg melleallna (es nem az energiaimportban lenne erdekelt), es normalis szabalyozast csinalna (tamogatas nem kell, csak kiszamithato, minden szereplonek elfogadhato feltetelek) akkor lehetne csinalni Magyaroszagon is normalis farmokat, ami egy orszagos meretu halozat eseten a szeljarasbol adodo ingadozasokat is finomitana.
  • kutyak
    #18
    Ja, annyit meg a szeleromuvekhez: talan itt sg-n volt egy cikk, amiben azt az otletet vazoltak, hogy hasznaljuk a "folos" szel-aramot hidrogen eloallitasra. Azzzal aztan lehet uzemanyag-cellat taplalni, elegetni, akarmit.
  • teddybear
    #19
    Ami a szélerőművet illeti: Egy ismerősöm most ősszel vett meg egy tanyát Bercel mellett. Az előző tulaj egyéni szélerőművel, és minden sallangjával (akkus energiatárolás, elektronikus stabilizátor, transzverter, stb) próbálta megoldani az áramellátást. Végül tavalyelőtt inkább bekötette a hálózatba. Ugyan ott évente kb. 290-310 napon keresztül fúj a szél, de így is gyakorta elő kellett venni a petróleumlámpát.
  • teddybear
    #20
    Én is gondolkodtam rajta, azután elkezdtem számolgatni. Nekem gazdaságtalanra jött ki.
  • Komolytalan
    #21
    "De minden ilyen lelőhely az állam tulajdona, a bányajog alapján. Tehát nem használhatod fel."
    Még. Azonban a technológia adott, és az állam is előbb-utóbb kénytelen lesz levenni a vaskalapot.
    "Ami az állítólagos silány terméseredményeket illeti, az olajos magvak terméseredményéről nincs nyilvános statisztikai adat. A kalászosokról viszont van, igaz hogy nem a legjobb évet zárták, de csak kb 3 százalékkal kevesebb termett, mint tavaly. Azaz az áremelés okát másutt kell keresni."
    Aha, és ezt hol mesélték neked? A normál termésátlagnak (nem kiemelkedően jó év, csak átlag) jó ha a fele volt idén. Aki mást mond az hazudik, legyen KSH, vagy kormányszóvivő, vagy tök mind1 ki, mivel a fogyasztás nem bővült (a biodiesel egyrész picsányi kis mennyiség, másrészt árpát, búzát kukoricát nem érint), az árak mégis több mint a duplájára emelkedtek. De ha lemész a boltba, ott is azt látod, hogy 150 helyett 220 a tej, és ez már nem is igazi tej, hanem tartós vacak (az igazi meg 250-270. Vajon miért, mikor a tehenek se repcét, se napraforgót nem nagyon esznek?
    Most a többit inkább nem vesézem ki, valószínűleg azokat az infokat is hasonlóan megbízható forrásból szerezted be.
  • Epikurosz
    #22
    Atomerőmű sem lehet minden sufniban. Minden nemszennyező energiaforrásnak adni kell esélyt, egy lábra nem lehet alapozni.
  • Molnibalage
    #23
    Nem is kell, de mégegy Paks méretű objektumra szükség lesz a jövőben.
  • Molnibalage
    #24
    Ja támogatással, az meg a NAGYBETŰS csődöt jelenti!! Paks jelenleg 8-9 Ft/kWh áron termel a szélerőművekből meg 23-24-ért veszik át. Anyád...

    Ja és a legnagyobb baj, hogy a szélerőművek pont akkor nem termelnek mikor kellenének, a nagy nyári melegeben és hideg télen mikor nincsenek frontok és nagy légmozgások. A kombinált felhasználás néllkül az én szembemben a szélenergia egy rossz vicc.
  • dez
    #25
    Atomerőművet mindenhová?

    "Atomerőmű közelében több a rákbeteg gyermek?
    MTI 2007. 12. 09., 15:25

    Több mint kétszerte gyakoribb a rákbetegség atomerőművek közelében élő gyermekeknél, mint erőműmentes területeken - állítja egy német tanulmány.

    A cikk a hirdetés után folytatódik h i r d e t é s
    A mainzi egyetem felmérése szerint az atomerőművek öt kilométeres körzetében 37 gyerekben alakult ki fehérvérűség vagy más rákbetegség 1980 és 2003 között, míg a távoli területeken azonos populációs jellemzők mellett 17-ben, azaz feleannyiban sem.

    A tanulmányt a Suddeutsche Zeitung című német lap hozta nyilvánosságra, és megszólaltatott egy névtelenségbe burkolózó szakértőt is, aki szerint a statisztikai adatok alapján az atomreaktoroktól még 50 kilométeres sugarú körben is fokozott a rákveszély gyermekekre nézve.

    A német környezetvédelmi miniszter közölte, hogy megvizsgálják a tanulmányt."
  • teddybear
    #26
    ""De minden ilyen lelőhely az állam tulajdona, a bányajog alapján. Tehát nem használhatod fel."
    Még. Azonban a technológia adott, és az állam is előbb-utóbb kénytelen lesz levenni a vaskalapot."

    Van egy rossz hírem a számodra. A bányajog kisebb-nagyobb eltérésekkel a Római Birodalom óta ilyen Európában. Azaz, az ásványi kincsek mindig az adott ország tulajdona volt, olvass utána, ha nem hiszed. Még egy homokbánya megnyitásához is engedély kell, adóval és illetékkel. Türelmes lehetsz, sikeres nem ebben a témában.

    Az USA-ban ez másképp van, ott a földbirtokosé minden jog, a bányajog is.
  • kutyak
    #27
    Sajnos az egyéni szélerőműveknek ez a hátrányuk. Ezért kell sok, nagy területen szétosztva.
    Én nem állítom, hogy ez a végső megoldás (most úgy tünik, hogy az a fúziós erőmű), de egy lehetséges energiaforrás. Egyedül valóban nem életképes, meg más megoldásokkal együtt az lehet.
  • Molnibalage
    #28
    Aha. Nagy kamu. Akkor miért nem figyeltek fel erre sehol máashol a világon?
    Nem említ konkrét helyeket, hogy hol mértek mikor és kit. Ekkora szórás még simán belefér. Bármikor fel tuodk állítani olyan statisztikai mérési rendszert, hogy ez igaz legyen. Ez a felmérés csak azért készült mega hír is, mert a németek újabban erősen atomellenesek.
  • ddt500
    #29
    Fél-egy éve volt a fókuszban egy társasház amiben egy tucat rákbeteg ill. rákban elhunyt ember élt(halt). Mindent kivizsgáltak és semmit nem találtak. Akkor most mi van?? Arról nem is beszélve, hogy egy évben hányan halnak meg léguti megbetegedésekben amiket a hőerőművek, szemétégetők okoznak. Amíg az atommal jól bánnak addig az a legjobb energiaforrás.
  • Molnibalage
    #30
    Amen.
  • Cat #31
    nomeg egy két tucat emberre nem lehet alapozni.
  • dez
    #32
    Tudtam, hogy csípőből kamunak fogod nyilvánítani.
    Nyilván a felmérésben konkrét adatok vannak.
    Nem hiszem, hogy egy Suddeutsche Zeitung valótlan állításokat tesz egy környezetvédelmi miniszter szájába. Vagy az MTI hazudik, és ilyen hír nem is volt?
    Honnan tudod, hogy nem figyeltek fel erre már máshol is - csak nem hozták nyilvánosságra?
  • Molnibalage
    #33
    És az egész világ egy nagy összeesküvés mi? Paks környékén is FOLYAMATOSAN figyelik a rákos megbetegedés statisztikákat és SEMMI eltérés nincs az átlagtól.
    Olvass el párat talán Aszódi Attila könyvei közül..
  • dez
    #34
    Nyilván nem azért vizsgálták ki alaposan, mert olyan sűrű az ilyen eset. Szóval kicsit az esélye, hogy véletlen. És nyugodtan lehet, hogy nem az, csak nem jöttek rá, mitől van.

    Valószínűsíthetően a mainziak nem egy atomerőmű alapján vonták le ezt a megállapítást, főleg, hogy többes számban szerepel az atomerőmű. Az is valószínű, hogy a 37-es és 17-es számok átlagok.

    Nos, hányan is halnak bele - nem ferzőzés okozta - légúti megbetegedésekbe? Valószínű, hogy a közlekedés okozta szmoghoz már nem sokat ad hozzá.
  • dez
    #35
    No és kik figyelik? Ugye nem az atomenergia-bizottság?
  • Molnibalage
    #36
    Nem. Fejből nem emlékszem pontosan, de több szerv is közösen.

    Mellesleg az tök cslóka, hogy atomerőművek körzetében megfigyelünk dolgokat és kijelentjük, hogy ATTÓL rákos valaki. És ha vannak mellette egyéb üzemek, vagy bármilyen nagy vízfelület vagy folyó ami lehet szennyezett ami máshonnan kap vagy gyújt fertőzést, akkor ez igen csalóka lesz. A szennyezés máshonnan jön, de az atomerőmű mellett lesz rákos a delikvens, de nem attól.

    Mennyit olvastál a témában és beszéltél olyan emberekkel akik ezzel fogalkoznak mondjuk kb. 20-30 éve? Az emberek kb. 90%-a tájékozatlan enyén szólva a témában, Csernobilt említve ez a szám még tovább emelkedik. Az áltagembernek sajnos GŐZE nincs se radiokatív sugárzásokról sem az atomenergiáról.

    További probléma, hogy még az sem igazán tisztázott, hogy mitől lesz rákos az ember, mert a teljesen egészséges környezetben élő fiatalemberekkel is előfordul ez. A véletlen jelenségek során is akadhatnak fura eloszlások a kis minta és vizsgálati időtartam miatt. Egy ilyen vizsgálat csak NAGYON hosszú távon és nagyon nagy területre vetítve mutat valamit.
  • torques
    #37
    Ez a Pannonplast már tetszik! Mo=Geotermikus errőforrás! Végre vkinek megjött az esze!!! Az a Genesis elég latyak... 1GW?! Hát kiröhögöm...
  • torques
    #38
    pontosítanék: kiegészítő erőforrás.
  • ddt500
    #39
    Teljes mértékben egyetértek. Ha valahol több rákos beteg van rögtön a legközelebbi atomerőműre mutatnak. Meg sem fordul a fejükben, hogy esetleg valaki már évtizedek óta benzolt önt a folyóba.
  • Molnibalage
    #40
    Ha még csak azt...