295
-
ge3lan #81 Sajnos pont nincs igazad, eddig sem volt 13,7
"nincs benne legkissebb , vagy legnagyobb mértékegység" ez mégis mit jelent? hol hallottál olyat,hogy van?
Hol láttál a világban végtelen dolgokat? Honnan veszed, hogy létezik végtelen egyáltalán a valóságban? Ez csak egy szó, esetleg matematikai fogalom,van rá egy irásjelünk,de ebből nem következik, hogy a valóságban ez látezik is, sehol a világon ilyet nem tapasztalunk. -
snakekiller #82 Egy picit pedzegetem még ezt a zsidó témát:
Az univerzum tágulását egy amerikai (Edwin Hubble) figyelte meg és egy belga katolikus pap (Georges Lemaître) következtetett először egy "kozmikus tojás" létezésére, amiből jórészt egy orosz (George Gamow) alkotta meg a ma is ismert "nagy bumm" elméletét.
Csak hogy lásd, milyen elhamarkodott dolog volt zsidóznod. -
Amergin #83 Akkor összegezném. Az okosok szerint 13.7 Mrd éve volt a Nagy Bumm.
A cikk a közkeletű nyelvhasználattal azt írja hogy ez a "lyuk" 8 Mrd fényévre "helyezkedik el". Nem egészen...
Lefordítom: 8 Mrd éve volt 8 Mrd fényévnyire a földtől. Tehát mikor a Nap még gondolati szinten sem létezett akkor volt a Naprendszer majdani helyétől 8 Mrd fényévre. MOST ez a "lyuk" kb. 27 Mrd fényévnyi távolságban van tőlünk.
Ha feltételezem hogy ennek a közepén MOST kialakul mondjuk egy csillag, akkor azt mi (ha megérjük
) kb. 45 Mrd ÉV múlva fogjuk meglátni mert a fénynek meg kell tenni a 27 Mrd fényévet (az 27 Mrd év ugye) + meg kell tenni azt a távolságot is amit ez a két pont a 27 Mrd év alatt eltávolodik egymástól...
Az univerzum tágulása = a tér tágulása. A (galaxisok közötti) tér tágulása mindenhol ugyanolyan mértékű éppen ezért a távolodás sebessége nagyon messze lévő galaxisok között túllépi a fénysebességet.
A wikipédián olvasott 46.5 Mrd fényév átmérőjű gömb, középpontjában a földdel: ez az univerzumunknak az a része amiről tudomást szerezhetünk. Azért mert a tér tágulása efölött a távolság fölött meghaladja a fénysebességet, tehát hogy mi van azon kívül azt soha nem tudhatjuk meg. Amúgy nem hinném hogy valami egész más lenne mint az érzékelhető univerzum, szerintem pont ugyanolyan, csak éppen nem láthatjuk mert fény nem érhet róluk ide soha.
Amúgy a 27 és a 45 Mrd fényév előtt nem véletlenül van ott a "kb."
Kéretik nem belekötni csak az érthetőség kedvéért írtam de nem hinném, hogy nagyot tévednék. -
Amergin #84 Hiába már fáradok 
Helyesen: A wikipédián olvasott 46.5 Mrd fényév SUGARÚ gömb...
boccs -
#85
Nos, kedves Amergin, habár teljességgel süket vagyok a tárgyalt témához, azért azt nem igazán hiszem, hogy ahol a fény sebességét meghaladó tágulással tágul a tér, ott ugyanolyan világ van, hiszen akkor ott a fény eleve egy problémás anyag...., még-ha a saját fényük velük együtt "gyors" is, meg-hát a környék fénye is...., de milyen lehet az-a világ, ahol pl. kétszeres sebességgel mozog a fény...., esetleg a relativitás elméletre hagyatkozva csak nekünk tűnik annak?
De azért a fényröl mintha nem ezt tanultam volna.
Te ezt hogy magyarázod?
-
morgo5 #86 mennyi okostojás lol -
eke #87 A dinamikus világegyetem modellekre először egy orosz meterologus Alexandr Fridmann bukkant rá, Gamov egy ideig volt neki tanítványa.... -
eke #88 S már nehogy kihagyjuk Franke Drake munkásságát, bár nem tudni, hogy ismerte e Gamov, Alpher és Bethe cikkét...Drake mindesetre tagadta a dolgot...
-
Amergin #89 Nincs ebben semmi különös: Képzelj el egy lufit amit felfújsz. Filctollal pöttyöket rajzolsz rá (ezek lesznek a galaxisok) és elkezded felfújni. A példa kedvéért vegyünk 1 hangyát aki a pontok között mindíg állandó sebességgel mozog (ez lesz a fény).
Ha a 2 pont közel van akkor no problem: a hangya oda-vissza ér 'mindíg'.
Ha viszont a lufi két ellentétes pontján van a 2 pont, akkor hangyácskánknak reménytelen a helyzete: a lufi térfogata és ezáltal a felülete és ezálatal a 2 pont közötti távolság olyan gyorsan nő, hogy a hanygya (vagyis a fény) SOHA nem tud odaérni.
A két távoli pontban a lufin nincs semmi extra: a pöttyök ugyanolyan sűrűséggel helyezkednek el, az ottani hangyák is ugyanolyan sebességgel mozognak, csak épp a 2 pont túl messze van...
Érthetőbben: van az univerzumnak olyan része ahonnan "mi távolodunk a fénysebességnél gyorsabban"
A relativitás elmélet csak azt mondja, hogy a fénysebességnél nem mozoghat semmi gyorsabban. Viszont a tér tágulásának sebességéről nem mond semmit. Ez tehát ez nem ütközik semmilyen fizikai törvénybe. -
bandypappa #90 Attól még hogy lassabb a hangya még ugyanúgy elérhet a másik pontra, csak több időbe telik, nem? -
juzosch #91 A relativitáselméletben nincs olyan h a fénynél semmi sem mozoghat gyorsabban. Csak annyi, hogy problémákat vethet föl.
Amúgy h még érthetőbb legyen: Ha a világegyetem szél 0.75c-vel távolodik a középponttól, akkor a két átellenes pontja egymástól 1,5c-vel távolodik. -
juzosch #92 A relativitás elmélet egyáltalán nem ígyműködik. Ha mi fénysebességgel megyünk, a belőlünk kiinduló fény akkor sem fog 2x-es fénysebességgel menni. Akkor se, ha hozzánk képest fénysebességgel halad. -
Rudicsek #93 Hosszú értelmezgetés után a következő világképet képzelem el a cikben említett húrelmélete alapján:
A nagy bumm után a létrejött "kb." 10^500 univerzum. Ezek az univerzumok eltávoldtak egymástól (amíg közel voltak egymáshoz összefonódás -kölcsönhatás jött létre közöttük) "Jelenleg" ugyan abban a térben léteznek, egymástól meglehetősen távol. Minden univerzumban más viszonyok uralkodnak.
Az ide kapcsolódó kérdéseim:
-A létrejött univerzumok a valóban ugyan azon térben vannak, mint a miénk?
-Az, hogy más viszonyok uralkodnak, az hogyan értendő? pl mások a konstansok?!
-Miért, csak az északival szemközti déli foltot keresik? Ettől úgy tűnik, mintha az univezumok egy sorban helyezkednének el és csak két "oldalukkal" léphetnének egymással kölcsönhatásba. Miért ne lehetne bárhol máshol, több ilyen kölcsönhatásra utaló hideg folt?
Még van jópár kérdésem, de majd később....;)
üdv.:RGábor -
Robi000001 #94 Ha a közepéről nézed, akkor igen, de ha a széléről nem. -
Epikurosz #95 "pontosan annyi a világegyetem sugara amennyit egy..."
"Annyi a világ, amennyit beletöltesz."
:-) -
Epikurosz #96 "A nagy bumm után a létrejött "kb." 10^500 univerzum."
nem. a NB után a mi v.egyetemünk jött létre.
""Jelenleg" ugyan abban a térben léteznek, egymástól meglehetősen távol."
Minden v.egy.-nek külön térideje van.
"Minden univerzumban más viszonyok uralkodnak."
Naná!
Az ide kapcsolódó kérdéseim:
"-A létrejött univerzumok a valóban ugyan azon térben vannak, mint a miénk?"
Nem.
"-Az, hogy más viszonyok uralkodnak, az hogyan értendő? pl mások a konstansok?!"
Ja.
"-Miért, csak az északival szemközti déli foltot keresik? Ettől úgy tűnik, mintha az univezumok egy sorban helyezkednének el és csak két "oldalukkal" léphetnének egymással kölcsönhatásba. Miért ne lehetne bárhol máshol, több ilyen kölcsönhatásra utaló hideg folt?"
Azér, mer ha egy foltot találtunk északon, akkor a szimmetriaörvény alapján úgy gondolják, hogy a másik csak délen lehet.
Én azonban nem hiszek abban, hogy ez a lyuk egy másik v.egy. éritentkezési felülete lenne. -
Robi000001 #97 "Milyen valláson? Pont a megfigyelésekből jött a táguló univerzum elmélet, aztán meg az ősrobbanás."
Azért, ha jobban átgondoljuk, az ősrobbanás elmélete eléggé illeszkedik a teremtéstörténethez: először nem volt semmit, aztán lett a fény...
De vannak ciklikus elméletek a buddhisták kedvéért is, a scifi függőkért pedig van a párhuzamos univerzumok modellje :D
Még az az érdekessége az ősrobbanás elméletének, hogy nem sok új dolgot jósolt meg. Sőt... legtöbbször az van, hogy ha valamit megfigyelnek, az általában nem felel meg a jóslásoknak. Ekkor addig pofozzák az elméletet (pl. felfúvódási szakasz meg ilyenek) míg azt is megmagyarázza.
-
Epikurosz #98 A Nagy Bumm prímán illeszkedik az egyistenhithez.
A párhuzamos univerzumok elmélete meg a többistenhithez.
Már csak arra vagyok kíváncsi, hogy milyen lehet az ateista világegyetem? -
ge3lan #99 Magáról az ősrobbanásról nem tudunk semmit, bizonyítani sem lehet, hogy volt-e vagy valami más volt. Ez végülis csak az elmélet neve, ami szerint régen minden közel volt egymáshoz és minden forró volt. A fizika nem tud semmit magáról a keletkezésről, ez megmarad a vallásnak, scifinek. Szóval csak verbális dekoráció :D
Szerintem kényelmeseb volt azt elképzelni, hogy a világ teremtődött/létrejött, mint hogy végtelen ideje létezik, talán nem olyan zavarba ejtő.
Aztán ottvan az Olbers paradoxon, ebből már az 1800as években lehetett sejteni, hogy nem lehet végtelen nagyságú vagy korú az univerzum.
A Hubble féle tágulás egyértelmű, mert ezt lehet megfigyelni és az ált. relativitásból is kijön. Amit a legjobban szeretnek mondani, hogy előrejelezték az háttérsugárzást, amit aztán meg is találtak később. Ezzel más elméletek nem tudnak mit kezdeni. A kozmikus elemgyakoriság meg a harmadik ami illeszkedik.
Az infláció nem része az elméletnek, csak egy (komolyabb) megoldási javaslat a sok közül a horizont,síkság meg egyéb problémákra, amivel az ősrobbanás elmélet magában nem tud mit kezdeni.
Szóval egyáltalán nem tökéletes vagy végleges az ősrobbanás a mai formájában, de legalább mond valamit és ellenőrizhető is.
Végülis az a vallás,hogy mindig a megfigyeléseknek van igazuk és nem nekünk a kitalációinkkal :D -
ge3lan #100 Az az állandó állapotú,statikus,a Fred Hoyle féle. -
Robi000001 #101 Az Olbers paradoxon nagyon jó, de elég ritkán elhelyezkedő csillagok és elégendő hideg anyag esetén a nappali fényesség helyett adhatna akár néhány K nagyságú háttérsugárzást is (a kozmikus háttérsugárzás felfedezése idején még volt is vita arról, hogy a nagy bumm, vagy statikus világegyetem okozza).
A Hubble tágulás is megbízható, habár mostanában derültek ki problémák a csillagászati távolságmérés pontosságával kapcsolatban...
A másik: egy helyi "kis pukkanás" még nem zárja ki a végtelen világegyetemet :)
(Ja, csak azért kardoskodok a végtelen univerzum mellett, mert nem bírom a bezártságot :D )
-
Amergin #102 Ha a lufi anyaga gyorsabban 'nyúlik' mint amennyivel a rajta haladó hangya menni tud és ez a folyamat soha nem áll le, akkor a hangya a büdös életbe nem jut át a túloldalt lévő pontba.
Valamilyen szinten hasonlít Zénón axiómáihoz (a gyorslábú Achilleusz soha nem érheti utol a teknőst) csak ez épp annak a megfordítása
-
#103
Nekem volna egy kerdesem ami mar regota foglalkoztat, hatha valaki tudja ra a valaszt. 
A problemam a gravitacio, centrifugalis ero es magneses ter kornyeken volna. Szoval, elmeletileg a jelenleg ismert leggyorsabb dolog az a feny. De egy gravitacios ero, magneses ter, vagy centrifugalis ero hatasait milyen gyorsan erzekeli egymas kozt ket test? Vilagos, hogy a Foldon "kis meretekben" ez azonallinak tunik, de mi a helyzet a nagyobb mereteknel? Tegyuk fel, hogy ket galaxis rendkivul gyorsan elhalad egymas mellett olyan tavolsagban, hogy jelentos mertekben modositjak egymas haladasi iranyat.
A kerdesem pedig, hogy mikor kovetkezik be ez a hatas, ha a gravitacios ero fenysebesseggel terjed es mire a hatas erzekelheto lenne a ket galaxis mar regen nagyon messze jar egymastol? -
#104
> Sőt... legtöbbször az van, hogy ha valamit megfigyelnek, az általában nem felel meg a jóslásoknak. Ekkor addig pofozzák az elméletet (pl. felfúvódási szakasz meg ilyenek) míg azt is megmagyarázza.
Ezert hivjak ezeket "elmeleteknek" es nem "tenyeknek". Az elmeletek feltetelezeseken alapulnak, a tenyek pedig tobbszorosen igazolt megfigyeleseken. A tenyek nem szoktak "megdolni", ez a dolguk, ezert tenyek. Az elmeletek pedig sokszor naprol napra dolnek meg, de hat nincs ebben semmi elfogadhatatlan, mert ez a dolguk, ezert hivjuk oket elmeleteknek. Elmeletekkel olyan jelensegeket magyarazunk (!ideiglenesen) melyeket jelen pillanatban tenyekkel meg nem tudunk igazolni. Ha az adott kerdesre amelyet elmelettel magyaraztunk az ido elteltevel (ismereteink bovulesevel) szuletik egy helytallob elmelet, akkor az automatikusan atveszi a regi helyet.
De megforditom a kerdest, ha pusztan abba gondolsz bele, hogy hany evszazdon at kezeltek vallasi szervezetek tenykent (!nem pedig elmeletkent), hogy a Fold lapos...
a tobbi vallasi "tenyt" pedig ne is emlitsem... -
Epikurosz #105 Erre a ?-re csak az után lehet válaszolni, hogy tudod a gravitáció mibenlétét. -
ge3lan #106 Az elektromágneses hatások fénysebességgel terjetnek. A centrifugális erő nem kölcsönhatásból jön, hanem tehetetlenségi erő, ami egyből fellép, ha úgy mozog a test.
A gravitációt meg nem értjük, de talán az is fénysebességgel. -
#107
Hát nemigaz... Végre találtak egy helyet, ahol nincs semmi, erre rögtön beleképzelnek egy másik univerzumot. -
arrakistor #108 vegyünk egy nagyon egyszerű példát az univerzum végtelenségére:
vegyünk egy irracionális számot ! ha megtaláltad az utolsó számjegyét akkor ott az univerzum vége. ha ismered a _valószínűség_ fogalmát, akkor az univerzum az általad oly' nagyrabecsült MODERN TUDOMÁNY szerint _IS_ "valószínűleg" végtelen.
(És egyre valószínűbb)
Nem is beszélve arról hogy ha simán józan paraszti ésszel belegondolsz.
Csakhogy a józan paraszti észnek nincs helye egy zsidó lobbik által irányított világban. Csak a hadoválásnak, a mellébeszélésnek, a demagógiának és kamukának.
Ezenkívül még a rizsának, a lyukat beszélni a mások hasába , ANNAK. -
#109
erről az jutott eszembe, hogy 10 másodperc múlva csúszunk... 
-
arrakistor #110 most Einsteinről és tér-idő szétválaszthatatlanságáról szándékosan nem beszélek, mert ez csak két jelentéktelen dolog az univerzum végtelenjében .
a tér végessége még elfogadhatóbb mert az okostojások szerint is valami lapotojás
formájú az univerzum
és persze azon kívül nincsen semmi , mintha csak a szakállas öregisten bűvölné a mágikus gömböt akörül. az ilyen jellegű "tudományos" magyarázatokat nyugodtan lehetne így is kezdeni: ... az óperenciás tengeren is túl..
az idő kezdete azonban már jóval fogósabb kérdés. pedig a legegyszerűbb és legelfogadhatóbb magyarázat az , hogy mindig is volt és minden elképzelhető és el nem képzelhető dolog jelen van benne éppen most is, volt mindig és lesz is mindig. -
arrakistor #111 nem egy évezredes világvallás helyezi a világunkat a lét és nemlét közt létrejövő végtelenségbe:
(magyarán sok ezer éve már voltak inteligens emberek ! csak ma van belőlük elég kevés!)
logikai eszmefuttatás:
a semmi nem létezhet, mert akkor a kérdés sem merülne fel hogy van-e valami,
azonban ha létezik valami akkor mindennek léteznie, kell mert miért pont az ne
létezne?
ha minden létezik akkor az végtelen
azonban a végtelenben MINDEN elképzelhetetlen dolog jelen van , így , még
a semmi is !
E két szélsőség (a semmi és a végtelen) között húzódik meg a mi anyagi világunk.
Ennél egyszerűbb , logikusabb magyarázatot semmilyen okostojás se fog találni.
Az idő múlása a sűrűséggel arányos. Ritkább közegben az idő lassan telik,
egy fekete lyukban pedig meg is fordul (inverz téridő)
inverz téridő: minél kisebb, annál nagyobb, a cselekménysorozatok az eseményhorizonton belül megfordulnak az addig külső kicsi lesz , belül
kitágul minden és az átkerült anyag számára (majdnem) visszafele játszódik le az cselekménysorozat -
#112
Hali, ezt is írod: "Csakhogy a józan paraszti észnek nincs helye egy zsidó lobbik által irányított világban"
Konkrétan mire gondolsz? Jómagam pár perc múlva nyugdíjba megyek, jártam magyarországtól többször is több 10'000km távolságra, frankón üzletelek, export-import területen, de olyasmivel nem találkoztam, amit említessz. Ugyan jelenleg nem ez a téma, de érdekelne engem, honnan szeded ezt az ideádat? Szívesen találkoznék azzal a lobbival, hátha tudnék üzletelni velük....
Bár több zsidó felekezetű, és nem felekezetű de származású ismerősöm, üzletfelem van, de soha nem vettem észre rajtuk semmi lobbifélét, sem valami különlegeset, úgy is mondhatnám, ha nem tudom róluk, eszembe sem jut, hogy nem muszlimok, vagy hinduk, vagy keresztények. Szóval izgass fel, mi az-a bigyó, amiről te írsz?
-
Dikri #113 Nagyjából értem, hogy miről cseréltek eszmét :)
Node, az miből is következik, hogy mi már megint középen lennénk a v.egyetemben? Ez megint olyan egos dolognak tünik! Mert ha nem akkor hiába a szimetria elmélet, lehet nem délen lesz az a dolog :) -
#114
Bocsi, arrakistornak címeztem az alábbi levelemet, nem pedig MadBence-nek
-
#115
Szerintem nem középen vagyunk, hanem csupán körbelátunk, a saját körbelátásunk közepén vagyunk.
A végtelennek szerintem nincsen közepe..... -
Dikri #116 Őőő, a szimertriaelméletből szerintem következik, hogy azt gondoljuk a közepén vagyunk az ösrobbanásnak, vagy legalábbis tudjuk hol volt a közepe? De ha tudjuk, akkor meg gondolom én nem kétséges az elmélet, merthát, akkor bizony volt. Ha meg nem tudjuk hol a közepe, akkor merre is kerresük a szimetria elmélet szerint? Érted a dilemmámat :P -
snakekiller #117 Gondoltam, hogy ezt hozod példának. :) Tűrhető érv, csak éppenséggel teljesen filozófikus, ilyen nagy léptékű következtetéseket levonni ebből szerintem meggondolatlanság. Pláne, hogy tudtommal a természetben az irracionális számoknak nincs megfigyelhető "lenyomata": nincs minden pillanatban pontosan e szerint növekvő populáció, olyan kör aminek kerülete pontosan 2pi-szerese a sugarának, pontosan (fizikailag) gyökkettő oldalegység hosszú átmérő stb. Pont azért mert a természet felhasználható alkotóelemei véges méretűek és számúak.
(Nem vagyok a fentiben teljesen biztos, lehet, hogy valamit fiygelmen kívül hagytam, ezesetben bocsánat. A fekete lyukak tudom, hogy végtelen kicsi sűrűségűek is lehetnek elméletben, de abban még nincs egyértelmű konszenzus tudtommal.)
Az, hogy az univerzum "véges" az csak egy hipotézis a sok közül (tudományos szempontból talán a legplauzibilisebb), ami a világegyetemről eddig (nem vulgáfilozófiai megfontolások alapján) tudottak alapján született meg. Az is elképzelhető, hogy a viláegyetem "véges" ugyan (megszámlálható benne az anyag mennyisége és mérhető a benne foglalt térfogat), de sosincs "vége" ahogy bolygónknak sincs széle, a felületén haladva képtelenség "lesétálni" róla. De ugyanígy nincs kizárva az sem (sőt!), hogy az univerzum (téridő) végtelen sokáig folytatódik. Biztosat senki sem tud, vagy állít; még tippelni is necces. Te láthatóan kevés tárgyi tudással, jó nagy adag előítélettel, leegyszerűsített logikával teszel ex catedra kijelentéseket olyan témában amiben a világ legintelligensebbjei sem képesek durva sejtésnél többre. Mert te biztosan okosabb vagy "azoknál". Tanultál magas szintű matematikát, fizikát, csillagászatot, filozófiát hogy ilyen magabiztossággal mersz megnyilatkozni; lesajnálva az egész tudóstársadalmat? Tudom, józan paraszti ész kell csak...
Magyarázd meg józan paraszti ésszel kérlek a vöröseltolódást, a Merkúr perihéliummozgását, a gravitációs lencsehatást, a kvantum összefonódást, az elektronok interferenciáját, a különböző elemek megfigyelt arányát, a kozmikus háttérsugárzást, a fél- és szupravezetők, a lézer és GPS óra-korrekció működését; hogy csak a legnyílvánvalóbbakat említsem! Ha már szerinted a modern tudományban csak hadoválásnak és mellébeszélésnek van helye. A világ sajnos nem mindig úgy működik ahogy józan paraszti ésszel, az átlagnál komplikáltabb fehérjehalmaz fejünkkel logikusnak tűnne (pl. mozgás fenntartásához erőhatás kell vs. a mozgásállapot megváltozásához szükséges erő). Shit happens.
Amúgy az a vérbeli cionista zsidó (ha már kérésem ellenére folytattad a zsidózást...) Einstein elutasította a kvantummechanika hellyel-közzel ma is érvényes értelmezését, pont mert a relatívitás elméletnél is jobban ellentmondott a józan észnek. :) A világ már csak ilyen bonyolult. -
Dikri #118 Na és persze ehez most feltételezzkük hogy tökéletesen 3D-s a tér :P -
#119
Hopp, lehet, hogy megtaláltam, amit emlegetsz, v=4noZTx8UIXE 
Éppen táncolnak, és mennek HDTv-t venni, ez lenne az a lobbi, amit emlegetsz?
http://www.youtube.com/watch?v=4noZTx8UIXE
-
snakekiller #120 Okostojásoknak és szemfényvesztőknek tartod a tudósokat, pedig meglátásom szerint te magad is csak afféle filozófiai okoskodásra alapozod az elméletedet. Nem konrétumok, megfigyelések; hanem elvont, definiálatlan fogalmak ("semmi", "elképzelhetetlen") közötti kinyilatkoztatott összefüggések alapján teszel állításokat; amelyek jórészt ellenőrizhetetlenek. Ha a ritkább közegben (téridő? anyag? kvantumfluktuációk?) az idő lasabban telik; ezt milyen kísérletben lehet kimutatni, ha egyáltalán?
Oh, bocsánat, látom a relatívitáselméletet hellyel-közzel elfogadod, akkor a "magyarázd meg.." kezdetű bekezdésem jó része érvénytelen azt hiszem. :)