292
-
Noffir #292 "Az egyik legjobb példa a laktóz, a tej megemésztését elősegítő gén."
Ez a mondat így zagyvaság. A laktóz egy szacharid, ami a tejben található nagyobb mennyiségben. A cikk írója valószínűleg a laktáz nevű enzimet kódoló génszekvenciát akarta említeni csak út közben belezavarodott. -
babajaga #291 Már hogyan tudná bárki lerajzolni pontosan, hogyan nézett ki a közös ős? A logika szerint fejletlenebb volt a majmoknál kicsit. -
babajaga #290 "Nyugodtan származtasd magad a majmoktól, én maradok a hivatalos álláspontnál"
És mi a hivatalos álláspont? Csak az ember lehet olyan ostoba hogy elfelejti honnan jött. -
babajaga #289 "Tehát az ember nem a majmoktól származik"
Hanem még a majmoknál is fejletlenebb emlősökből, közös ős.Tehát megismétlem a közös ős nem lehetett majom hanem annál fejletlenebb mert csak úgy tudott majommá és ősemberré fejlődni. Ha nem ez lett volna akkor nem kellet volna fejlődnie.Darwin ilyet soha nem mondott hogy az ember majomtól származik, hanem azt hogy mutációval az állatvilágból emelkedett ki. -
Epikurosz #288 Egy opció:
![]()
Nem is olyan rossz :-) -
kukacos #287 Ott, az ábra alján, a közös ős szerinted nem majom? De akkor micsoda? Tyúk? Hörcsög? Szerinted mi definiál egy majmot? -
kukacos #286 Ez tökugyanaz az ábra, mint a wikiben. Most mi változott? -
karesz115 #285 Az ábra a lényeg, nem a szöveg (mert az szerintem is hibás, elvégre az ember is főemlős:D). Kukacossal azon vitázunk, hogy a homo nemzettség az emberszabású majmok fejlődési ágának egy mellékága-e, tehát az ember és a ma élő majmok közös ősei tekinthetőek-e majmoknak, vagy pedig a két ág egy olyan korábbi ágból vált ketté, amely nem tekinthető majomnak. Tehát az ember nem a majmoktól származik. Szerinte majmoktól származunk, szerintem meg nem. -
who am I 7 #284 Gyorsult.Jó is meg nem is.Majd a Föld lerendezi a fölösleges "melléktermékeket".Talán. -
babajaga #283 "70 millió éve a főemlősök és az ember közös ősének megjelenése"
Senki nem mondta hogy egy majomfaj volt az ember, de mutációval a főemlősökből vált ki. -
karesz115 #282 http://www.sulinet.hu/eletmod/hogyantovabb/tovabbtanulas/elokeszito/tortenelem/1het/kelet.htm
Az ábra a 2005-ös kiadású Cartographia-s történelmi világatlaszban is benne van, melyet számtalan történész és egyetemi tanár vizsgált meg és hagyott jóvá (köztük van az én egyik volt egyetemi tanárom is :D). Ebből kiindulva joggal kérdőjeleztem meg Hawks állítását, miszerint "csak egy kis majomfaj voltunk Afrika egyik szegletében". És a véleményed, miszerint a 28-as komment csak egy "címeres ökörség" ezek szerint valótlan. Nyugodtan származtasd magad a majmoktól, én maradok a hivatalos álláspontnál. -
BlackRose #281 Hehe elég sok a degenerikus főleg észben, úgyhogy valami történik... viszont, hogy ez evolució e vagy sem ehhez sajnos nem értek. -
Epikurosz #280 Egy hét múlva még benézek ide. Addig kérem piros betűkkel valaki emelje ki, hogy akkor most gyorsult-e az ecolúció vagy sem, és ez jó-e nekünk, vagy sem? -
BlackRose #279 Ha már a memóriát említetted, jó pelda egy komolyabb ellemzésre :) szóval a memóriapiacon a kínálat nagyobb mint a kereslet mert a gyártási technológia olyan, hogy nem lehet kis mennyiségben memóriát termelni. Az árak tehát azért vannak ilyen alacsonyan mert tőbb eladó memória van mint amennyi vevő, az egyetlen lehetőség, hogy megnövekedjen a vavők száma az, hogy az árakat lejebb vigyék. De most szintén elfelejtetted, hogy nem létezik memóriapiac mint monolit piac, van DDR2, DDR3, ECC, Registered, Overclockable... stb. ezek mind szegmentsek, ugyanakkor a gyártók között is van különbség, egy teljesen ugyan olyan specifikációval rendelkező Kingston drágább mint egy Hynix vagy mint egy no-name, és az alacsonyabb árak mégsem segítenek nekik, hogy pl. a Kingstont amely drágább kiszorítsák a piacról. Szóval a memória árak maximalizálva vannak a jelenlegi időben és helytől függő kinálatnak és keresletnek megfelelően. Szintén van már legyártott memória a polcokon és memória amit most ebben a pillanatban érdemes gyártani. Csődbe nem mennek, mert amikor nem lenne profit akkor csökkentenék a gyártást, ezáltal csökkenne a kínálat és mivel a memória kezdene hiánycikk lenni a vevők hajlandóak lennének többet fizetni érte addig a pillanatig míg nem lenne újra profitabilis a gyártása. Ebben a pillanatban az árak egy rövid időre stabilizálódnának és utánna kezdenének lassan lefelé menni, mert a kínálat újra nagyobb lenne mint a kereslet, persze mivel a gyártási költségek is idővel lefelé mennek (a technológia fejlődése révén), az ár most alacsonyabb szinten idézné elő a profitabilitás megszünését.
De minden pillanatban az eladók a maximalizált piaci árakon értékesítik az árút... egy kivétel van amikor kiárúsítás történik.
Ki nem adna 5e forintal többet, egy réteg, az a margínán van, akinek a jelenlegi ár elfogadható de már akár 500 forintal feljebb sem lenne neki elfogadható, az árak szintjéhez képest ezt kb. ki lehet statisztikailag számítani, 5e forint már elég komoly eladási visszaesést jelentene amely még jobban növelnéa kínálat fölényét és ha mesterségesen 5e drágábban árulnád a memóriát akkor még jobban a polcra termelnél, és a polcon levő árú az amely előnyben van mert nem kell rá várni, a pénznek pedig az idővel csökken az értéke, tehát az árakat még jobban felfelé terelnéd, mert a vevő hajlandobb ma 100ft adni valamiért mint holnap 98-at ha ma kell neki az a valami. Persze a könyveknek ehhez semmi köze, és sok kereskedő éppen úgy tesz ahogy te mondod, de ez nem változtatja meg a piacot mert nagyon rövid időn belül ezek a kereskedők korigálják az elején elkövetett hibájukat. -
#278
Szerintem ha ez nem befolyásolná az árat, akkor semmi.. -
juzosch #277 Sajnos nem csak könyvek vannak. A piac, a vállalkozók nem mindig olvasnak könyveket. Ők csak látják, hogy ha olcsóbban adják, többen veszik. Ha kicsit is nyitott szemmel jársz, akkor nyílvánvaló. Egy bizonyos árkülönbség esetén (hisz emberek vagyunk, gondolj csak magadra), az olcsóbbat választja a jobb helyett. És sok hasonló termék esetén ez a különbség kicsi.
Lásd memóriapiac. Lassan csődbemennek a piaci verseny miatt. Annyira leszorították az áraikat, hogy minden nyereségüket elviszi. Pedig ki ne adna 5e ft-tal többet, ha csak annyiért lehetne kapni?
Másik példa a netszolgáltatás. Az még elég heterogén is, kábel vs ADSL. Mégis, ahol legalább 2 nagy szolgáltató jelen van, az árak zuhannak. Ahol csak 1 van, ott még mindig az egekben. -
BlackRose #276 Az inflációnak ehhez semmi köze. Az infláció a pénz fizetőerejének csökkenése a pénzhígulás miatt (fedezék nélküli pénzgyártás). Az infláció nem azt jelenti, hogy az árak felmentek, hanem azt, hogy a pénz vásárlóereje esett (ami persze az árak látszólagos növekedésében nyilvánul meg). A kartell által elért monopól ár viszont azt jelentené, hogy a piaci ár fölött képesek tartani az árat (mert mesterségesen csökkentik a kínalatot), itt pedig piaci árakról beszéltünk és nem pedig monopol árakról. A kettő között lényeges a különbség. -
AranyKéz #275 Persze ha történik valami hatalmas nagy csoda, és a szereplők nem reagálnak elég gyorsan erre az alkalomra, akkor egy kicsit megugorhat az infláció, szóval valóban lehet hogy nagyjából ugyanazon az áron marad, kis kilengésekkel.
-
AranyKéz #274 -ik
-
AranyKéz #273 BlackRose, szvsz ezt kevés szereplős piacnál el tudják játszani (és akkor is kartell szaga van), sokszereplősnél viszont garantáltan nem; elég nagy az esélye, hogy valaki az extra profit reményében alávág a többinek (amit a kiesett adó miatt keletkezett extra árrés miatt bőven megtehetik).
-
BlackRose #272 A piaci verseny a közhittel ellentétben nem viszi le az árakat a maximalizált piaci ár alá. A piaci versena annyit jelent, hogy a profitért minőségel kell harcolni. Egy valamit mindég félremagyaráznak (sokszor sajnos a közgazdászok is), hogy a piac az nem egy árúból áll, hanem sok fajta áruból, sok fajta minőségel. A piac nem monolitikus, a piacnak számtalan szegmentse létezik a piaci versena azt jelenti, hogy a felsőbb vagy az alsóbb szegmentsbe tartozol e, azt jelenti, hogy ki a célvevő, az aki 30 forintot fizet vagy az ako 40 forintot. Minőséges kolbászt veszel e vagy csírkeszalámit. A piaci versenynek semmi köze az árakhoz ha nem változik a minőség akkor nincs piaci verseny, ha pedig egy olyan piacot képzelünk el amelyen csak egy fajtá árú van egy fajta minőségben még akkor sem lehet összehasonlítást csinálni mert a vevők nem ugyanazok, nem ugyanazok az igényeik vannak, nem ugyanazon a helyen és nem ugyanabban az időben vásárolnak. A piaci ár egy relatív ár amely helyhez és időhöz van kötve, akármekkora is a piaci verseny, Párizs központjában ha 77 üzlet ugyanazt az árut árulja akkor is 2x többe fog kerülni mint egy faluban ahol csak egy üzlet van. Ne haragudj, de a közgazdaségtant inkább neked kellene tanulnod, de nem a hivatalos Keynesián vagy Marxista könyvekből. -
juzosch #271 Tanulgass még kis közgázt:) Így lenne, ha monopólium lenne. Addig emelik az árat, amíg hajlandóak kifizetni.
A piaci verseny nem az eladó és a vásárló között van, hanem az eladók között. Ha az egyik eladó lejjebb viszi az árat, előnyre tesz szert. Tehát lejjebb is viszi. Mert az eladó se annyért veszi, amennyi max adna érte, hanem amennyiért minimáláron megkapja.
És az áfa elhagyásával pont egy áfányi tere lenne erre.
Ha nem tennék, erősen kartellgyanús lenne. -
BlackRose #270 Persze az adott pillanatban az adott helyen érvényes kínálat/kereslet fügvényében. És az ÁFA létezése vagy nem létezése egyáltalán nem befolyásolja a kínálatot vagy keresletet és ez miatt nem befolyásolhatja az árat sem. Persze ha egy létező ÁFÁ-t megszüntetnek akkor van egy rövid időszak amikor az árak egy picit lejebb mennek, de ez nagyon rövid időn belül stabilizálódik újra a maximális lehetséges piaci árnál. De ez normális minden változás a piacon inerciót is rejt magában de nem szabad az inerciót összetéveszteni a változás okozta végeredményel. -
BlackRose #269 Nope. A piaci verseny mindég a piaci árat határozza meg, a piaci ár pedig mindég az amiért a vevő hajlandó megvenni az árut. -
juzosch #268 A piaci verseny miatt lemenne az ára a netto szintre, ha nem lenne áfa. -
BlackRose #267 Alaphiba, hogy ha azt hisszük, hogy valaminek az ára követi a vele járó költségeket. Valaminek az ára mindég ott valahol áll amennyit a piac hajlandó érte fizetni. Ha ez az ár sokkal magasabb mint az előállítási költségek akkor nagy a profit és a kínálat kiegyenlítődik a kereslettel. Ha ez az ár kisebb mint az előálítási költségek, a kinálat csökken és az árak felfelé másznak addig a pillanatig míg nem lesz profitabilis. Miért van ez így? Azért mert az adott árú két helyről jön az egyik hely a gyár a másik hely a polc, vagyis ami már levan gyártva és még nincs eladva is beleszól az árak formálásába. A Marx-ista elmélet peldául ezt teljesen figyelmen kívül hagyta (de sajnos nem csak a Marxista). -
BlackRose #266 A hiba ott van, ha nem létezne ÁFA akkor is annyit fizetnél mint az ÁFÁ-val, mert mivel ennyit vagy hajlandó fizetni, ennyi lenne az ára. A különbség, hogy ez az ÁFA-nak megfelelő összeg megy az államnak (ha van ÁFA) vagy marad a láncban (a termelőtől az eladóig), mert te mint végvásárló mindkét esetben ugyanannyit fizetnél. Ha 200 forintot vagy hajlandó fizetni valamiért akkor azt 200 forintért árulják ha van ÁFA ha nincs, mert ha ÁFÁval megfizeted akkor ÁFA nélkül is megfizetnéd és olyan hülye kereskedő nem hiszem, hogy létezik aki ezt az összeget elengedné. -
#265
"Minden adót te fizetsz, kivéve az ÁFÁ-t. Ugyanis az, hogy az ÁFÁ-t a vásárló fizeti az egy téves dolog. Az árak a piacon mindég maximalizálva vannak, vagyis mindég a maximum szinten vannak amennyit a vevő fizetni hajlandó, ha nem lenne ÁFA akkor is annyiba kerülne az adott árú, szolgáltatás, mert miért adná valaki olcsóbban ha a piac (a vevő) többet is hajlandó fizetni."
Ezzel így nem tudok egyetérteni. Ha a másik iránybók lözelítjük meg a dolgokat:
A vasnak az ára x. Amikor az ollógyár megveszi a vasat, fizet érte x*áfát, az áfát a bánya befizeti. A vasból ollót csinálnak, az ára x+y. Az ollógyár eladja az ollót a kereskedőnek (x+y)*áfáért, a gyár befizeti a vas x áfájának és az olló x+y áfájának a különbözetét. A kereskedő eladja nekem az ollót (x+y+z)*áfáért, és kifizeti a (x+y) áfájának és (x+y+z) áfájának a különbözetét. Így végül a teljes (x+y+z) áfája befizetődik, ami az én nettó pénztárcámból fogyott el. Mindenki fizetett áfát, az egész gyártási-kereskedelmi folyamatban, de mindenki vissza is térítette magának azt, amit ő az alapanyagáért kifizetett. Csak én nem. Tehát én fizetem az áfát is. Teljes egészében.
Vagy hibás valahol a dolog?
Tehát ha nem lenne áfa, akkor az egész folyamat során kisebb pénzek mozognának, és az én fizetésem reálértéke nagyobb lenne. Négy olló helyett ötöt tudnék venni. Ha hirtelen megszüntetnék az áfát, akkor az a piaci szereplő, aki az addigi (áfás) árát 20%-kal lecsökkenti, az versenyelőnybe kerül azzal szemben, aki úgy gondolja, hogy "eddig is megvették ennyiért...". Tehát csökkennének az árak. Lehet, egyébként, hogy ezzel együtt, a fizetésem is.
Szerintem. -
BlackRose #264 A különbség, hogy Marx már logikailag tévedett, elméleteinek akkora hiányoságai vannak, hogy akár másik galaxisból is láthatóak, akkor is és most is a körülményektől teljesen függetlenül. Az igaz, hogy amikor Marx-ot olvastam néhány hibát magam is észrevettem de alapjában nem tudtam mi a baj éreztem, hogy valami nem jó, hogy a dolgok nincsennek a helyükön de nem tudtam mi a baj. Csak amikor később olvastam pl. Mises vahy éppen Hazlitt Marxista kritikáját akkor láttam, hogy hol is van a gond, akkor láttam, hogy ez a néhány ember nem azért magyarázta meg Marx hibáit mert jobb oldali konzervativ antikommunista befolyás allatt kritizálni és egyszerűen semmivé kell tenni, hanem azért mert ők az igazi kérdéseket és válaszokat keresték, egyáltalán nem érdekelte őket a hatalom inkább egy neutrális pont volt ez amit egyformán rühelt és rühel ma is a jobb és a baloldal egyaránt. Persze nem szükséges, hogy valaki egyetértsen velük, de egy valami biztos meg kell őket halgatni, Marx-ot is Keynest is és akkor a tudásunkat, logikánkat alkalmazni, hogy megtaláljuk ki volt közüllük közelebb az igazsághoz. Én évek óta tanulmányozom a dolgot egy szintén neutrális szögből és eddig (habár vele sem értek 100% mindenben egyet) Mises volt a legközelebb a gazdaság igazi megmagyarázásához, Mises annyira nem hitt saját magának sem, hogy hónapokat töltött saját elméleteinek a megdöntésére és csak miután minden tudását (és klasszikus Bécsi profeszor volt aki 7 nyelvet beszélt), logikáját és értelmét kihasználva kőszilárdnak látta az elméletet akkor irta le de akkor úgy védte mint a szeme fényét. Persze ha valaki megtudta volna dönteni Mises lett volna az első aki elfogadta volna. De soha senki nem döntötte meg egyetlen elméletét sem éppen ezért mind a két általában hatalmon levő oldal jelentéktelenné nyilvánította és egyszerűen úgy tettek mint ha nem is létezne.
Hazzlit és Mises közeli barátok voltak mindkettő elképesztő tisztaságal irt mindkettő inteligenciája és műveltsége a felső ezrelék töredékébe tartozott és mindkettő nagyon mindennapi ember volt. -
juzosch #263 Jah, ahogy Marx is, de a realitásu ezeknek nagyban függ a körülményektől, amik rengeteget változnak. -
kukacos #262 Szerintem az nem a szmájli, hanem popsi. Segget akkor mutatnak valakinek, ha kigúnyolják. #28 és #222 között ordító a különbség. Az én értelmezésemben az elsőben leszóltad a cikkbeli ürge véleményét, aztán utánaolvastál, váltottál, ami dícséretes. De nem is akarom kimagyarázni magam, nem is sikerülhet, de azért figyeld meg, hogy jó ügyet szolgált a dolog: sértődöttségedben utánanéztél, és most már profi vagy a témában :) -
#261 hát ja, a naivitást is kiszűrhetnénk 
-
BlackRose #260 "The leadership of the State in economic affairs which advocates of Planned Economy want to establish is, as we have seen, necessarily connected with a bewildering mass of government interferences of a steadily cumulative nature. The arbitrariness, the mistakes and the inevitable contradictions of such policy will, as daily experience shows, only strengthen the demand for a more rational coordination of the different measures and, therefore, for unified leadership.
For this reason Planned Economy will always develop into Dictatorship."
Gustav Cassel - svéd közgazdász
Gondolom ez is az evolucióhoz tartozik, persze nem az ember de legalább a civilizáció evoluciójához :) -
BlackRose #259 1969 - különben időtöl teljesen független irodalom. -
juzosch #258 Mikor írta ezt a könyvet? -
BlackRose #257 Bondok kibocsájtása, különböző "adók" az energia (benzín stb.), kereskedelmi tarifák, stb. mit gondolsz miért nő a magyar államadósság akkor amértékben, mert kölcsönből fizetik a kamatokat is és ezért van a szám messze a 40%-tol, de a valóságban ha statisztikailag kimutatnád akkor 70%-os GDP-hez viszonyított államadoság finanszírozása óriási összegeket emészt fel, más kérdés, hogy a könyvelést úgy végzik, hogy csalóka legyen a szám. Ha pontosan számolunka akkor az USA-ban ez kb. 22% (nem 40%) ami az adót illeti, a többi az az inflációt gerjesztett pénznyomtatás és a bondok (még több kölcsön) által fizetik így lesz effektív kb. 40%. Magyarországon is hasonló a helyzet. -
BlackRose #256 Egy könyvet ajánlanák Henry Hazlitt tollából (ő volt az utolsó olyan generáció tagja aki még emlékezett az adómentes világra nem csak könyvekből hanem tapasztalatból is) - Man vs. The Welfare State (http://www.mises.org/books/manwelfarestate.pdf)
mindenképpen érdemes elolvasni, ha nem értesz vele egyet akkor is egy új szemszöget nyit ami mindég pozitív dolog. -
juzosch #255 Akkor szerinted miből fizetik az infrastruktúrát? A miniszterelnök magánvagyonából?
A többiben van igazság, bár a 40% kamat nagyon magasnak tűnik. Lehet amerikában volt olyan, de akkor nagyon elbaszták:)
Most néztem a 2008-as magyar költségvetést, a kölcsönök törlesztése egy elég vaskos sáv volt, de messze nem 40%. -
BlackRose #254 Azt mondta Thomas Jefferson annak idején (NO STANDING ARMY IN PEACE), azt hiszem meglepődne ha látná a mai imperialista USA hadsereget.
Na de komolyan egy normális védelmi hadsereg magot lehetne relatív kevés pézzel is fenntartani. Ha pedig az ország komoly veszélybe kerül akkor úgyis millió önkéntes van (erőszakos besorolást sem ismerték az amcsik mert nem volt kompatibilis az alapítók szabadságfilozófiájával - egésszen az I.VH-ig, pedig ugye eléget háborúztak (függetlenség, polgárháború, mexico, fülöp szigetek stb.)
Az infrastruktúrát nem igen fizetik az adókból (bár nem az USA-ban, pedig aztán elképesztő infrastruktúrájuk van), utánna lehet nézni a pontos százalékok meghatározása érdekében, de pl. mondom 40% megy a kamatokra, 30% a nyugdíj és szociális hálózatra, egy nagy csomó a hadseregre és háborúkra és ami marad az már ugye nem is olyan sok. Ron Paul azt mondja ha megszüntetné az IRS-t és vele együtt a jövedelmi adót, annyi pénzt szednének be ez nélkül is mint 2000-ben. Na most mikor működött az USA jobban ma vagy 2000-ben, ha 2000-ben el tudta zzal a pénzel végezni a dolgokat költségvetési többlet melett akkor ma is el tudja végezni. -
juzosch #253 Hát azt még talán lehetne. De ott van még a hadsereg, az még 1-2% legalább. Infrastruktúrát az államnak kell mindenképp kiépítenie, az már alaposan följebb tornázza. Sztem hogy az alapvető minimuális tevékenységet ami szükséges, azt kb 15-20%ot igényel.
Kb a szociális háló bassza föl mindezt kb 40%-ra. (ami nálunk 50be kerül, de az más kérdés)
