Egymást szapulják az IE és a Firefox fejlesztői
Oldal 1 / 3Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#145
Én úgy gondolom hogy nekem is ugyanazt csinálja az Indapass, mint neked, de nálam tényleg elég 2-3 szor rákattintani a frissítésre, nem is kell megvárni hogy lefrissüljön, csak ha már megváltozott a cím, akkor kell megvárni hogy betöltõdjön, és ez tényleg csak 1-2 másodperc.
Griphons, veled viszont ismét nem értek abban egyet hogy nem lehet az Operás kényelmi funkciókat kikapcsolni, mivel elég ügyesen sikerült integrálniuk az olyan funkciókat mint az egérgesztus, vagy e-mail kliens stb..., és ezek egy részét megkérdezi hogy szeretnéd e használni, a másik része pedig addig nem elérhetõ amíg be nem kapcsolod, ilyen például az e-mail kliens. Ezek nagy elõnye egyébként az hogyha nem használod akkor nem is indulnak el, tehát nem használják fölöslegesen az erõforrásokat.
Ezt is írtad néhány funkcióról: "A professzionális fejlsztõnek pedig csak útban vannak". Erre jó lett volna ha írsz egy példát, mivel jómagam is fejlesztõ lennék, persze nem professzionális, de én nem találkoztam ilyennel, sõt. Az igaz hogy az alap operás fejlesztõi eszközök nem mérhetõk a foxos kiterjesztésekhez, de ha az ember használ bookmarkokat, sajátgombokat, user-scripteket stb..., akkor szerintem sokkal nagyobb hatékonyságot el lehet érni mint a foxban. Írok 1-2 példát, amik nálam gombokon vannak:
1. az oldal elemeire mutatáskor ír részletes információkat az adott elemrõl, szinte mindent amire szüksége lehet az embernek ;
2. gombnyomásra mutatja az oldalhoz tartozó css-t, vagy forráskódot, vagy amit akarsz, és ezt szerkesztve változik az oldal (és mivel ezeket külön szerkesztõben is meg tudja nyitni, még jobbnak is találom mint a foxos megfelelõjét);
3. a jegyzet funkció is megkönnyíti a dolgokat, mert ha mondjuk egyszer találkozok egy érdekes tutoriallal (vagy bármi mással), csak kimásolom jegyzetbe a címét, és ha bármikor szükségem lesz rá könnyen megtalálhatom (ezt persze könyvjelzõkkel is meg lehet tenni, de a két megoldás közti különbség óriási, próbáljon csak valaki több száz könyvjelzõ közt rendet rakni);
Számtalan egyéb eszköz létezik a minialkalmazások, power button-ok stb. közt amiket felsorolni szinte lehetetlen, gondolom hogy szinte mind megtalálható a fox-ban is (a bookmarkok mindegyike használható ott is), de a lényeg szerintem az, hogy mindkét böngészõ esetében szükséges ehez némi utánnajárás, és ha az ember csak az egyik böngészõ esetében veszi erre a fáradtságot, akkor ne kritizálja a másikat.
Griphons, veled viszont ismét nem értek abban egyet hogy nem lehet az Operás kényelmi funkciókat kikapcsolni, mivel elég ügyesen sikerült integrálniuk az olyan funkciókat mint az egérgesztus, vagy e-mail kliens stb..., és ezek egy részét megkérdezi hogy szeretnéd e használni, a másik része pedig addig nem elérhetõ amíg be nem kapcsolod, ilyen például az e-mail kliens. Ezek nagy elõnye egyébként az hogyha nem használod akkor nem is indulnak el, tehát nem használják fölöslegesen az erõforrásokat.
Ezt is írtad néhány funkcióról: "A professzionális fejlsztõnek pedig csak útban vannak". Erre jó lett volna ha írsz egy példát, mivel jómagam is fejlesztõ lennék, persze nem professzionális, de én nem találkoztam ilyennel, sõt. Az igaz hogy az alap operás fejlesztõi eszközök nem mérhetõk a foxos kiterjesztésekhez, de ha az ember használ bookmarkokat, sajátgombokat, user-scripteket stb..., akkor szerintem sokkal nagyobb hatékonyságot el lehet érni mint a foxban. Írok 1-2 példát, amik nálam gombokon vannak:
1. az oldal elemeire mutatáskor ír részletes információkat az adott elemrõl, szinte mindent amire szüksége lehet az embernek ;
2. gombnyomásra mutatja az oldalhoz tartozó css-t, vagy forráskódot, vagy amit akarsz, és ezt szerkesztve változik az oldal (és mivel ezeket külön szerkesztõben is meg tudja nyitni, még jobbnak is találom mint a foxos megfelelõjét);
3. a jegyzet funkció is megkönnyíti a dolgokat, mert ha mondjuk egyszer találkozok egy érdekes tutoriallal (vagy bármi mással), csak kimásolom jegyzetbe a címét, és ha bármikor szükségem lesz rá könnyen megtalálhatom (ezt persze könyvjelzõkkel is meg lehet tenni, de a két megoldás közti különbség óriási, próbáljon csak valaki több száz könyvjelzõ közt rendet rakni);
Számtalan egyéb eszköz létezik a minialkalmazások, power button-ok stb. közt amiket felsorolni szinte lehetetlen, gondolom hogy szinte mind megtalálható a fox-ban is (a bookmarkok mindegyike használható ott is), de a lényeg szerintem az, hogy mindkét böngészõ esetében szükséges ehez némi utánnajárás, és ha az ember csak az egyik böngészõ esetében veszi erre a fáradtságot, akkor ne kritizálja a másikat.
#144
amúgy írtam az Inda Gépháznak, na.
Kara kánként folytatom tanításom.
#143
mamma mia!
nem szapulom én az O/A-t, csak mertem leírni a véleményem.
Az index.hu-nak meg nem tartom érdemesnek írni, mert úgyis fittyet hánynak a reklamációmra.
nem szapulom én az O/A-t, csak mertem leírni a véleményem.
Az index.hu-nak meg nem tartom érdemesnek írni, mert úgyis fittyet hánynak a reklamációmra.
Kara kánként folytatom tanításom.
#142
> Rigidus: kezdesz önmagadnak ellentmondó állításokat is leírni.
Ezt hol tettem meg?
> Úgy látom nemcsak a internetes alkalmazásokkal, vagy a böngészõkkel, de az internetes protokollokkal sõt a jelenleg használt fájlrendszerekkel is gondod van.
Azert a vegere csak beletrafaltal. <#eljen>
> Meg is találtam számodra a tökéletes megoldást
Maradjunk annyiban, hogy a "megoldasaidat" tartsad meg magadnak mert nem feltetlenul masok is a beletorodesbe vagy "fej a homokba" hozzaallassal orvoslnak problemakat.
Tovabba, ha hianyosak az ismereteid, hasznosabb lenne ha nem reklamoznad, hogy fejleszto vagy, vagy ha mar mindenaron kikivankozik akkor talan okosabb lenne nem hangoztatni az alapismeretek-beli hianyossagaidat, de legfokepp nem minositeni olyanokat akik az adott szakteruleten evtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek es otthonosan mozognak. Gondolok itt tortenetesen vektorgrafikus formatumoknal bedobott 10MB-os peldadra amibol vilagosan leszurheto, hogy tobbek kozott sem terinformatikaban, sem adatszerkezetekben nem vagy jartas - amelyek a valodi szoftverfejlesztesnek talan a legfontosabb kriteriumai.
> Na többet nem írok ebbe a topicba, nem kell aggódni 😊
Eddig ez volt a legertekesebb gondolatod.
Ezt hol tettem meg?
> Úgy látom nemcsak a internetes alkalmazásokkal, vagy a böngészõkkel, de az internetes protokollokkal sõt a jelenleg használt fájlrendszerekkel is gondod van.
Azert a vegere csak beletrafaltal. <#eljen>
> Meg is találtam számodra a tökéletes megoldást
Maradjunk annyiban, hogy a "megoldasaidat" tartsad meg magadnak mert nem feltetlenul masok is a beletorodesbe vagy "fej a homokba" hozzaallassal orvoslnak problemakat.
Tovabba, ha hianyosak az ismereteid, hasznosabb lenne ha nem reklamoznad, hogy fejleszto vagy, vagy ha mar mindenaron kikivankozik akkor talan okosabb lenne nem hangoztatni az alapismeretek-beli hianyossagaidat, de legfokepp nem minositeni olyanokat akik az adott szakteruleten evtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek es otthonosan mozognak. Gondolok itt tortenetesen vektorgrafikus formatumoknal bedobott 10MB-os peldadra amibol vilagosan leszurheto, hogy tobbek kozott sem terinformatikaban, sem adatszerkezetekben nem vagy jartas - amelyek a valodi szoftverfejlesztesnek talan a legfontosabb kriteriumai.
> Na többet nem írok ebbe a topicba, nem kell aggódni 😊
Eddig ez volt a legertekesebb gondolatod.
#141
Baldic: Valóban, az Operában rengeteg "kényelmi" funkció van beépítve. A gond csak az, hogy nem lehet lelõni õket, sem kikapcsolni. Ezek többsége olyasmi amit az egyszeri user nem is használ. A professzionális fejlsztõnek pedig csak útban vannak. Amellett pedig én sok olyan kiegészítõt használok FF-ben, amit Operában nem találok meg, ugyanakkor a munkám megkönnyítéséhez szükségem van rájuk.
Ennek ellenére hiszed vagy sem van Opera telepítve a gépemen, mert idõnként pár weboldal mûködését tesztelnem kell az alatt is, de nem szeretem használni.
Rigidus: kezdesz önmagadnak ellentmondó állításokat is leírni. Ennek így nem sok értelme van. Te alapjaiban akarod megváltoztatni az egész digitális rendszert. Úgy látom nemcsak a internetes alkalmazásokkal, vagy a böngészõkkel, de az internetes protokollokkal sõt a jelenleg használt fájlrendszerekkel is gondod van.
Meg is találtam számodra a tökéletes megoldást: dobd ki az ablakon a gépedet, úgyis csak megrontják az életed, és ilyen szörnyû dilemmákba hajszolnak, mint " ó miért is használjam a számítógépet, meg az internetet, amikor ennyire sz@r az egész". De ne aggódj, hamarosan jönnek az analóg számítógépek. Ha a helyedben lennék - de jó hogy nem vagyok - gyorsan megtanulnék mindent amit az analófokról tudni lehet, hogy én fejleszthessem rájuk az IP protokollt. Sok sikert.
Valóban, ahogy smv meg is jegyezte a W3C nem kötelezõ érvényû szabványokat tesz közzé. Ezek valóban csak ajánlások, de a legtöbb fejlesztõ nagyon is komolyan veszi ezeket az ajánlásokat. Miért? Nem azért mert szeretik a felesleges munkát. Hanem azért, hogy a weboldalak egységes szerkezetûek legyenek, ezáltal a böngészõknek is kevesebb hibával kell találkozniuk, így gyorsabbá és megbízhatóbbá váljanak. Ez kicsit pátoszosra sikerült, de ez van.
Na többet nem írok ebbe a topicba, nem kell aggódni 😊
Ennek ellenére hiszed vagy sem van Opera telepítve a gépemen, mert idõnként pár weboldal mûködését tesztelnem kell az alatt is, de nem szeretem használni.
Rigidus: kezdesz önmagadnak ellentmondó állításokat is leírni. Ennek így nem sok értelme van. Te alapjaiban akarod megváltoztatni az egész digitális rendszert. Úgy látom nemcsak a internetes alkalmazásokkal, vagy a böngészõkkel, de az internetes protokollokkal sõt a jelenleg használt fájlrendszerekkel is gondod van.
Meg is találtam számodra a tökéletes megoldást: dobd ki az ablakon a gépedet, úgyis csak megrontják az életed, és ilyen szörnyû dilemmákba hajszolnak, mint " ó miért is használjam a számítógépet, meg az internetet, amikor ennyire sz@r az egész". De ne aggódj, hamarosan jönnek az analóg számítógépek. Ha a helyedben lennék - de jó hogy nem vagyok - gyorsan megtanulnék mindent amit az analófokról tudni lehet, hogy én fejleszthessem rájuk az IP protokollt. Sok sikert.
Valóban, ahogy smv meg is jegyezte a W3C nem kötelezõ érvényû szabványokat tesz közzé. Ezek valóban csak ajánlások, de a legtöbb fejlesztõ nagyon is komolyan veszi ezeket az ajánlásokat. Miért? Nem azért mert szeretik a felesleges munkát. Hanem azért, hogy a weboldalak egységes szerkezetûek legyenek, ezáltal a böngészõknek is kevesebb hibával kell találkozniuk, így gyorsabbá és megbízhatóbbá váljanak. Ez kicsit pátoszosra sikerült, de ez van.
Na többet nem írok ebbe a topicba, nem kell aggódni 😊
"I am a leaf in the wind! Watch how i soar..." Wash from Serenity
#140
Ezesetben nem az Operát kellene szapulni, hogy rossz, hanem az oldal fejlesztõinek szólni, hogy hibás a kódjuk.
Starcraft + Diablo III - esemve
#139
nem 1-2 mp késés, és nem elég az oldal frissítése. Egyszerûen, ha azt mutaja, hogy be vagyok lépve, de semmilyen szolgáltatást nem tudok elérni, pedig kiírja, hogy mi az emilcimem, mik a nikjeim, de amikor konkrétan fórumozni akarok, akkor kéri, hogy lépjek be, és hiába írom be a mailcímem és jelszavam, falra hányt borsó.
Kara kánként folytatom tanításom.
#138
Az Indapass-al valóban van néhány probléma, de ez valójában nem az Opera hibája, hanem sajnos az oldal hibás, errõl a hibáról ugyan nem vesz tudomást a többi böngészõ, de az Opera nem szereti a fejlesztõk hibáit, egyébként szerintem nem sok oldal van ami nem mûködik Opera alatt, legalábbis én nem találkozom velük. De természetesen van megoldás, miután bejelentkezel kattints a frissítésre, ha a cím nem változik, akkor kattints megint, ezt általában elég 2-3-szor megcsinálni, ezt az 1-2 másodperces késést szerintem el lehet viselni.
#137
JAV: Felhasznaloi keres a szerveroldalrol --> kliensoldalrol
#136
packeteket --> packetekre
#135
> Akkor ujra elolvasom amit írtál. Te nem a böngészõkrõl írogattál, hanem az internetes megoldásokról.
Meg mindig nem estt le. Lasd lentebb.
> A nyomtatásnál a problémád egyszerûen nevetséges.
Mar miert volna "nevetseges" egy olyan elvaras ami onmagatol ertetodo, hogy szukseg?
> A böngészõknek nem feladatuk hogy kinyomtathassák a weboldalakat, hanem hogy megjelenítsék õket.
Na latod eppen errol beszelek. A bongeszo, meg a web gagyi szabvanyai mondjak meg a felhasznalonak, hogy mit szabad csinalni, a felhasznalo pedig kompromisszumok es ganyolas aran oldjon meg olyan feladatokat amelyeket az informatika mar evtizedekkel ezelott is kimeritoen megoldott dokumentumok teren.
> A legtöbb weboldalon, ahol van értelem annak, h kinyomtassák a tartalmakat a webfejlesztõ megoldja, hogy nyomtatható formában is közzétegye a tartalmat.
Persze, meg meg plusz munkat is tegyunk a fejleszto nyakaba, nemhogy korrekt modon eloirt szabvany alapjan a bongeszo rendereljen olvashato nyomtathato szoveget.
> Ne akarjuk már, hogy a böngészõ át is szerkessze a tartalmat!
Ne karjuk mar, hogy mi alkudjunk az elvarasainkbol eredendoen hanyagul tervezett szabvanyok miatt. Az elvarasaink adottak, olyan szabvanyokra van szukseg amelyek kielegitik az elvarasokat.
> A böngészõk nyilván a kliensoldali részt kell szabványosan kezelniük, hiszen hidd el, a PHP-t (ami egy serveroldali alkalmazásfejlesztõ nyelv) az IE és a FF (de még az OPERA és a Safari is) ugyanúgy NEM kezeli.
Na ne viccelj...
Ismet sikerult ramutatnod, hogy mirol beszelek. Akkor illusztralom neked egy peldan keresztul. Van egy mezei adatbazisom, olvassunk ki egy tablat belole az altalanosan elfogadott modon, majd juttasuk el a user bongeszojeig:
1. Adatok az adatbazis-szerver merevlemezen vannak fajlokban tarolva.
2. Fajlrendszer a (kernel)memoriaba betoltve. (fut)
3. Adatbazis motor (userspace)memoriaba betoltve. (fut)
4. Felhasznaloi keres a szerveroldalrol. Bongeszo becsomagolja a request-et TCP/IP fejlecekbe es tovabbitja a szerver fele.
5. Webszerver tovabbitja a kerest a kezelo alkalmazasnak. (olykor masik hardveren futo alkalmazas-szervernek)
6. Alkalmazas tovabbitja a kerest az adatbazis-szervernek. (altalaban ugyanugy halozaton keresztul)
7. Adatbazis-szerver kikeresi a megfelelo fajl azonositot es a kerest tovabbitja a fajlrendszernek.
8. A kulcsokat a fajlrendszer felolvassa a memoriaoldali grafba, kikeresi a fajl(oka)t, megnyitja, azonositojat tarolja, visszadja az adatbazis szervernek.
9. Adatbazis szerver a sajat grafjat vegignyalazva a megfelelo kulcsok alapjan kikeresi a fajlbol az adott tablat, puffereli, majd a puffer tartalmat visszaadja a kervenyezo a alkalmazas fele. (ugye altalaban megint halozaton keresztul)
10. Alkalmazas feldolgozza a puffer tartalmat majd general belole egy megjelenitest leiro grafot.
11. (es most jon a legnagyobb agyrem) Alkalmazas general egy szoveges dokumentumot a grafbol, tele entity-kkel. (mi a budos francert??? Ja, a szabvany keremszepen... Az mondja am meg, hogy mire kepes, mit szabad csinalni mert a szabvanyt felistenek teremtik).
12. Dokumentumot tovabbitja a webszervernek. (altalaban ismet halozaton)
13. Webszerver osszevagdossa a TCP/IP packeteket es visszaadja a kerest a kliens bongeszojenek.
14. (itt jon az agyrem kliens oldali parja) Bongeszo parse-olja az oldalt (remelhetoleg nem lesz benne hiba) es felolvassa a tartalmat egy grafba.
15. Graf alapjan elkezdi osszeallitani az oldalt alkoto szovegdobozokat, tablazatokat, egyebeket majd tovabbitja a generalt oldalt megjelenitesre.
Ket abszurd hulyeseget vastagitottam ki, a tobbit magadtol is eszreveszed. Remelem most mar ertheto.
Meg mindig nem estt le. Lasd lentebb.
> A nyomtatásnál a problémád egyszerûen nevetséges.
Mar miert volna "nevetseges" egy olyan elvaras ami onmagatol ertetodo, hogy szukseg?
> A böngészõknek nem feladatuk hogy kinyomtathassák a weboldalakat, hanem hogy megjelenítsék õket.
Na latod eppen errol beszelek. A bongeszo, meg a web gagyi szabvanyai mondjak meg a felhasznalonak, hogy mit szabad csinalni, a felhasznalo pedig kompromisszumok es ganyolas aran oldjon meg olyan feladatokat amelyeket az informatika mar evtizedekkel ezelott is kimeritoen megoldott dokumentumok teren.
> A legtöbb weboldalon, ahol van értelem annak, h kinyomtassák a tartalmakat a webfejlesztõ megoldja, hogy nyomtatható formában is közzétegye a tartalmat.
Persze, meg meg plusz munkat is tegyunk a fejleszto nyakaba, nemhogy korrekt modon eloirt szabvany alapjan a bongeszo rendereljen olvashato nyomtathato szoveget.
> Ne akarjuk már, hogy a böngészõ át is szerkessze a tartalmat!
Ne karjuk mar, hogy mi alkudjunk az elvarasainkbol eredendoen hanyagul tervezett szabvanyok miatt. Az elvarasaink adottak, olyan szabvanyokra van szukseg amelyek kielegitik az elvarasokat.
> A böngészõk nyilván a kliensoldali részt kell szabványosan kezelniük, hiszen hidd el, a PHP-t (ami egy serveroldali alkalmazásfejlesztõ nyelv) az IE és a FF (de még az OPERA és a Safari is) ugyanúgy NEM kezeli.
Na ne viccelj...
Ismet sikerult ramutatnod, hogy mirol beszelek. Akkor illusztralom neked egy peldan keresztul. Van egy mezei adatbazisom, olvassunk ki egy tablat belole az altalanosan elfogadott modon, majd juttasuk el a user bongeszojeig:
1. Adatok az adatbazis-szerver merevlemezen vannak fajlokban tarolva.
2. Fajlrendszer a (kernel)memoriaba betoltve. (fut)
3. Adatbazis motor (userspace)memoriaba betoltve. (fut)
4. Felhasznaloi keres a szerveroldalrol. Bongeszo becsomagolja a request-et TCP/IP fejlecekbe es tovabbitja a szerver fele.
5. Webszerver tovabbitja a kerest a kezelo alkalmazasnak. (olykor masik hardveren futo alkalmazas-szervernek)
6. Alkalmazas tovabbitja a kerest az adatbazis-szervernek. (altalaban ugyanugy halozaton keresztul)
7. Adatbazis-szerver kikeresi a megfelelo fajl azonositot es a kerest tovabbitja a fajlrendszernek.
8. A kulcsokat a fajlrendszer felolvassa a memoriaoldali grafba, kikeresi a fajl(oka)t, megnyitja, azonositojat tarolja, visszadja az adatbazis szervernek.
9. Adatbazis szerver a sajat grafjat vegignyalazva a megfelelo kulcsok alapjan kikeresi a fajlbol az adott tablat, puffereli, majd a puffer tartalmat visszaadja a kervenyezo a alkalmazas fele. (ugye altalaban megint halozaton keresztul)
10. Alkalmazas feldolgozza a puffer tartalmat majd general belole egy megjelenitest leiro grafot.
11. (es most jon a legnagyobb agyrem) Alkalmazas general egy szoveges dokumentumot a grafbol, tele entity-kkel. (mi a budos francert??? Ja, a szabvany keremszepen... Az mondja am meg, hogy mire kepes, mit szabad csinalni mert a szabvanyt felistenek teremtik).
12. Dokumentumot tovabbitja a webszervernek. (altalaban ismet halozaton)
13. Webszerver osszevagdossa a TCP/IP packeteket es visszaadja a kerest a kliens bongeszojenek.
14. (itt jon az agyrem kliens oldali parja) Bongeszo parse-olja az oldalt (remelhetoleg nem lesz benne hiba) es felolvassa a tartalmat egy grafba.
15. Graf alapjan elkezdi osszeallitani az oldalt alkoto szovegdobozokat, tablazatokat, egyebeket majd tovabbitja a generalt oldalt megjelenitesre.
Ket abszurd hulyeseget vastagitottam ki, a tobbit magadtol is eszreveszed. Remelem most mar ertheto.
#134
OK, akkor magyarázz meg nekem egy dolgot:
Az Index fórumába belépek az Indapasszommal, és kiírja az adataimat. Amikor azonban effektíve fórumozni szeretnék, úgy tesz, mintha be sem lennék lépve.
Már jelszót is cseréltem emiatt, majd aktiváltam, de az Operában egyszerûen nem tudok belépni az Index fórumaira.
Ezt sem az IE, sem az FF nem csinálja.
Az Index fórumába belépek az Indapasszommal, és kiírja az adataimat. Amikor azonban effektíve fórumozni szeretnék, úgy tesz, mintha be sem lennék lépve.
Már jelszót is cseréltem emiatt, majd aktiváltam, de az Operában egyszerûen nem tudok belépni az Index fórumaira.
Ezt sem az IE, sem az FF nem csinálja.
Kara kánként folytatom tanításom.
#133
Epikurosz-nak írnám az oldalak olvashatóságával kapcsolatban, hogy az Operában van lehetõség az oldalak nagyítására úgy, hogy illeszkedjen a képernyõmérethez, én most is úgy olvasom a fórumot hogy szép nagy betûmérettel a monitor teljes szélességét kitölti a szöveg. Másik lehetõség hogy beállítod a legkisebb megjelenítendõ betûméretet, így soha nem látsz kissebb betût, mint amit kényelmesen el tudsz olvasni.
#132
Kedves Griphons, ezt írtad az Operáról: "Kényelmi funkciók? Aha aki birka, az Operázzon csak. Lassú, a szabványokat csak egy fokkal kezeli jobban mint az ie7, és alig testre szabható". Nem tudom hogy hogyan alakulhatott ki ez a véleményed róla, de gyanítom hogy egyszer kipróbáltad és 10 perc alatt kialakítottad a véleményed. Légyszives máskor ne kritizálj valamit amit nem ismersz, vagy ha kritizálod, akkor írd oda hogy ez a te véleményed, vagy ha nem csak a te véleményed akkor kérlek jelölj meg forrásokat. Kényelmi funkciókból alapból sokszor több van az Operában mint a Firefox-ban, és bár a foxot is lehet kiterjesztésekkel jobbá tenni, ezen kiterjesztések többsége alapból benne van az Operában. Ezen persze lehet vitatkozni, hiszen néhány lehetõség amit a kiterjesztések nyújtanak jobbak a foxban, néhány viszont rosszabb. Azt írtad lassú, erre én csak azt tudom írni hogy minden teszt szerint az Opera a leggyorsabb böngészõ, forrás link: Browser Speed comparisons. Az Opera szabványtámogatásának kritizálása pedig számomra hihetetlen, mivel az Opera legnagyobb hátránya az hogy nagyon ragaszkodik a szabványokhoz, és pont emiatt nem jelenít meg minden oldalt tökéletesen. Ehez itt az Acid2 teszt, amin az Opera átment, a Fox nem, IE7-el viszont nem próbáltam mert nincs fent. A testreszabhatóságról pedig csak annyit mondhatok hogy szerintem az Opera a leginkább testreszabható, és hidd el hogy ez a vélemény megalapozottnak tekinthetõ, hiszen végletekig törekszem a hatékonyságra, és pont ezért megteszek mindent hogy gyorsan kezelhessem a böngészõmet. Ha érdekel írhatok példákat, de hidd el hogy meglepõdnél azon hogy miket lehet csinálni az Operában. Úgy gondolom hogy vannak "power user"-ek, akik nagyon alaposan kiismernek ebben az esetben egy böngészõt, és természetes hogy a többit nem fogják olyan jól használni, de ez még nem ok arra hogy olyan stílusban kritizálják a többit, ahogy te, és bár tudom hogy elfogult vagyok az Operával, de ez nem véletlen, és ha valaki meg akar cáfolni valamit a fentebb leírtak közül, és azt nem olyan stílusban teszi ahogy az idézet, annak állok rendelkezésére.
#131
A w3c az nem is szabvány, csak ajánlás. Vagy én tudom rosszul?
Starcraft + Diablo III - esemve
#130
Akkor az átlag user ne verje magát a nyilt forráskódra az FF esetében... Ha egy szaros css-t nem tud rendberakni akkor majd pont a kodot fogja átírni... Amúgy persze operába is lehet beállítani alap betüméretet, alap zoom mértéket (ami valódi zoom nem csak a betüméret nagyításos lámaság), csak gondoltam jelzem h a css-t is átberhelheted. GYengénlátóknak pedig igenis nagy segítség. Persze magyarországon ne várjam el, hogy ilyen dolgokra bárki is gondoljon...
Starcraft + Diablo III - esemve
#129
Kara kánként folytatom tanításom.
#128
na, megint stabil lett az FF-em, miután letiltottam pár kiegészítõt.
Így, visszatértem hozzá, mert mégiscsak a legjobb.
Amúgy, persze, az okozta a gondot, hogy nemrég frissült a legújabb verzióra, a kiegészítõk pedig még a régire voltak kifejlesztve.
Mondjuk az FF hibája is, hogy nem felügyeli kellõen a kieg.-eket.
Így, visszatértem hozzá, mert mégiscsak a legjobb.
Amúgy, persze, az okozta a gondot, hogy nemrég frissült a legújabb verzióra, a kiegészítõk pedig még a régire voltak kifejlesztve.
Mondjuk az FF hibája is, hogy nem felügyeli kellõen a kieg.-eket.
Kara kánként folytatom tanításom.
#127
Akinek nem lenne meg ez a link:
http://www.webdevout.net/browser-support-summary
http://www.webdevout.net/browser-support-summary
"I am a leaf in the wind! Watch how i soar..." Wash from Serenity
#126
Félreolvastam?
Akkor ujra elolvasom amit írtál. Te nem a böngészõkrõl írogattál, hanem az internetes megoldásokról. Látni kellene, hogy nem mindenki webprogramozó, és a naív kezdõk is csinálnak honlapokat, ami valóban elborzasztó, szörnyû, gánymunka, szabványtalan, stb...
Szabványok: amiket felsoroltál jó esetben is programnyelvek, de leginkább technikai megoldások. Hozzájuk tartozó szabványok léteznek. És nem "némelyiket" használjuk szerveroldalon, hanem kifejezetten vannak szerveroldali és kliensoldali megoldások. A böngészõk nyilván a kliensoldali részt kell szabványosan kezelniük, hiszen hidd el, a PHP-t (ami egy serveroldali alkalmazásfejlesztõ nyelv) az IE és a FF (de még az OPERA és a Safari is) ugyanúgy NEM kezeli. Ezeknek csak a kimenetét látják, ami többnyire egy HTML kód. Amit te felsoroltál azok kliensoldali megoldások, tehát a böngészõtõl függ, hogyan kezeli õket. Nem sok köze van hozzájuk a szervernek, ahol futtatjuk õket.
A Java és az Acid, vagy a Flash kifejezetten a független alkalmazás kategóriákba esik, mert egyedi platformon kell õket fejleszteni.
A nyomtatásnál a problémád egyszerûen nevetséges. A böngészõknek nem feladatuk hogy kinyomtathassák a weboldalakat,hanem hogy megjelenítsék õket. A legtöbb weboldalon, ahol van értelem annak, h kinyomtassák a tartalmakat a webfejlesztõ megoldja, hogy nyomtatható formában is közzétegye a tartalmat.
Ne akarjuk már, hogy a böngészõ át is szerkessze a tartalmat!
4-5 Vektrografikus tartalmak. Na ez a másik kedvencem, amikor a megrendelõnek fingja sincs arról mit szeretne, de megmondja milyen technikával csináljam. Hidd el, sima mezei html-el olyan grafikonokat rajzolok neked, amilyent csak akarsz, és ahova csak szeretnéd. még a nagyíthatását is megoldom böngészõfüggetlenül. A dinamikusságát pedig megoldhatóvá lehet tenni egy általad becsmérelt Javascript-XML megoldással, vagy PHP-MySQL megoldással.
Ha valami szerinted rossz, az nem biztos hogy tényleg úgy van, csak te nem ismered. Olvass sokat, és tanulj, ha bele akarsz szólni! Én se mondom meg a kárpitosnak, hogy fogja a tûzõgépet, vagy hogy hogyan varja a bútorra a cuccost. Tudod miért? Mert nem értek hozzá.
Akkor ujra elolvasom amit írtál. Te nem a böngészõkrõl írogattál, hanem az internetes megoldásokról. Látni kellene, hogy nem mindenki webprogramozó, és a naív kezdõk is csinálnak honlapokat, ami valóban elborzasztó, szörnyû, gánymunka, szabványtalan, stb...
Szabványok: amiket felsoroltál jó esetben is programnyelvek, de leginkább technikai megoldások. Hozzájuk tartozó szabványok léteznek. És nem "némelyiket" használjuk szerveroldalon, hanem kifejezetten vannak szerveroldali és kliensoldali megoldások. A böngészõk nyilván a kliensoldali részt kell szabványosan kezelniük, hiszen hidd el, a PHP-t (ami egy serveroldali alkalmazásfejlesztõ nyelv) az IE és a FF (de még az OPERA és a Safari is) ugyanúgy NEM kezeli. Ezeknek csak a kimenetét látják, ami többnyire egy HTML kód. Amit te felsoroltál azok kliensoldali megoldások, tehát a böngészõtõl függ, hogyan kezeli õket. Nem sok köze van hozzájuk a szervernek, ahol futtatjuk õket.
A Java és az Acid, vagy a Flash kifejezetten a független alkalmazás kategóriákba esik, mert egyedi platformon kell õket fejleszteni.
A nyomtatásnál a problémád egyszerûen nevetséges. A böngészõknek nem feladatuk hogy kinyomtathassák a weboldalakat,hanem hogy megjelenítsék õket. A legtöbb weboldalon, ahol van értelem annak, h kinyomtassák a tartalmakat a webfejlesztõ megoldja, hogy nyomtatható formában is közzétegye a tartalmat.
Ne akarjuk már, hogy a böngészõ át is szerkessze a tartalmat!
4-5 Vektrografikus tartalmak. Na ez a másik kedvencem, amikor a megrendelõnek fingja sincs arról mit szeretne, de megmondja milyen technikával csináljam. Hidd el, sima mezei html-el olyan grafikonokat rajzolok neked, amilyent csak akarsz, és ahova csak szeretnéd. még a nagyíthatását is megoldom böngészõfüggetlenül. A dinamikusságát pedig megoldhatóvá lehet tenni egy általad becsmérelt Javascript-XML megoldással, vagy PHP-MySQL megoldással.
Ha valami szerinted rossz, az nem biztos hogy tényleg úgy van, csak te nem ismered. Olvass sokat, és tanulj, ha bele akarsz szólni! Én se mondom meg a kárpitosnak, hogy fogja a tûzõgépet, vagy hogy hogyan varja a bútorra a cuccost. Tudod miért? Mert nem értek hozzá.
"I am a leaf in the wind! Watch how i soar..." Wash from Serenity
#125
na igen ,de ha lenne a print beállítós css normálisan az oldalak többségéhez, akkor valszeg az oldalak többsége azonnal jol nyomtatható lenne, csak átlalában ezt lekakílják és inkább kinlódjon vele az user, vagdosson, meg anyámkinja azt majd 30 ora szenvedésel eléri, hogy ne 1000 lapon jelenlen meg az oldal hanem normálisan.
#124
Ugy latom tokeletesen felreolvastal.
> 1. Javascriptes gányolás? Ha az AJAX-ra gondolsz, akkor gratulálok.
Ott van, hogy mirol beszeltem: a weben alkalmazott megoldasokrol osszessegeben es nem egy konkretumot kiemelve (pl. AJAX).
> 2. Van ám szabvány. Tudod, ezt általában a webdeveloperek nem a kisujjukból szopogatják.
Van hat, de ha figyelmesebben elolvasod, hogy mit irtam akkor vilagos lesz, hogy meg mindig a bongeszok fejlesztoirol beszelek nem pedig a webdeveloperekrol. Konkretan ezekrol a szabvanyokrol beszelek: HTML, XHTML, Java-script, Java, CSS, ACID. Ha megnezed ezeket a szabvanyokat, mindegyikhez kulon parser kell, mindegyikhez kulon kodgenerator kell (ha nemelyiket szerveroldalon generalni is akarjuk) holott teljesen felesleges, mivel egyetlen normalisan atgondolt, kozos grafban ezek tartalma felirhato. Na, hat tobbek kozott errol beszelek. Meg arrol, hogy akarmelyiket nezed, mindegyik szabvanyt masok fejlesztik, tartjak karban. Aztan ha tovabb kutakodsz, rajossz, hogy nincs ket bongeszo amelyik mindegyik szabvanyt tisztessegesen betartja. Az ebbol fakado komplexitasnak/diverzitasnak koszonhetoen pedig itt jon a kepbe a webdeveloper, akinek fejlesztessel toltott ertekes ideje bongeszotaknyolassal es az ujabb bongeszok nyugjeivel megy el az erdemi fejlesztes helyett.
> 3. Továbbra is ajaxot tudnám javasolni neked. Nézz utána hogy milyen lehetõségek vannak, mielõtt ilyesmit írkálsz.
En pedig tovabbra is azt javasolnam neked, hogy ha egy erv nem tiszta akkor kerdezzel vissza. Itt jon ra egy konkret pelda:
> Szeretnél animációt nyomtatni? Én is, de azt a nyomtatót/papírt még nem találták fel.
Nem, hanem itt van, hogy mit szeretnek nyomtatni: "Gondolok it margokra, betutipusokra, beszurt objektumokra vagy animacios kepeket tartalmazo oldalakra."
Az en forditasomban ez animacios kepeket tartalamazo OLDALnak tunik. Ha egy olyan oldalat akarsz nyomtatni ahol szamit az, hogy az egyes kepek hanyadik frame-nel vannak - animacios elemektol fuggoen - tobboras szenvedes mire fotomanipulator programokkal kivagdosod a megfelelo frame-ket es ujbol osszerakod az egesz oldalt.
A tobbit nem reszletezem, probald meg kinyomtatni a kovetkezo oldalt - akar kulonbozo bongeszokkel.
Ez nem csak a wikipedia oldalain problema. Ha egy igy megszerkesztett tartalmat beviszel egy nyomdaba a szedo a helyszinen fobelo.
> 4. Mégis, mi a túrónak neked vektorgrafikus formátum? Így is a legtöbb user elkattan egy lapról, ami egy 500k-s jépeget töltöget 5 másodpercig, te meg többtíz megás (vagy akár giga környéki) fájlokat szeretnél nézegetni a weben?
Vedd csupan alapul az elozo linket. Azok a diagramok egyszeruen es helytakarekosan tarolhatok vektorgrafikus formatumban, akar egy kilobajt alatt. Nem mellesleg vesztesegmentesen nagyithatoak. Na latod itt jonne a kepbe a kompetencia amit nalam hianyoltal.
>> 5. Grafikus vezerloelemekbol korlatozottak a lehetosegek, specialis formaban torteno megjelenitesnel mas szabvanyokhoz kell nyulni: java, flash, stb.
> 5. Hát tényleg. Alig lehet valamit megmutatni.
Gondolom neked nem kunszt HTML-ben interaktiv adatrendezo tablazatot, vagy testreszabhato grafikonokat abrazolni.
> De ezt az utolsó pontot szerintem te magad sem érted.
Most erre mit mondjak? Tanulj meg kerdezni?
> 1. Javascriptes gányolás? Ha az AJAX-ra gondolsz, akkor gratulálok.
Ott van, hogy mirol beszeltem: a weben alkalmazott megoldasokrol osszessegeben es nem egy konkretumot kiemelve (pl. AJAX).
> 2. Van ám szabvány. Tudod, ezt általában a webdeveloperek nem a kisujjukból szopogatják.
Van hat, de ha figyelmesebben elolvasod, hogy mit irtam akkor vilagos lesz, hogy meg mindig a bongeszok fejlesztoirol beszelek nem pedig a webdeveloperekrol. Konkretan ezekrol a szabvanyokrol beszelek: HTML, XHTML, Java-script, Java, CSS, ACID. Ha megnezed ezeket a szabvanyokat, mindegyikhez kulon parser kell, mindegyikhez kulon kodgenerator kell (ha nemelyiket szerveroldalon generalni is akarjuk) holott teljesen felesleges, mivel egyetlen normalisan atgondolt, kozos grafban ezek tartalma felirhato. Na, hat tobbek kozott errol beszelek. Meg arrol, hogy akarmelyiket nezed, mindegyik szabvanyt masok fejlesztik, tartjak karban. Aztan ha tovabb kutakodsz, rajossz, hogy nincs ket bongeszo amelyik mindegyik szabvanyt tisztessegesen betartja. Az ebbol fakado komplexitasnak/diverzitasnak koszonhetoen pedig itt jon a kepbe a webdeveloper, akinek fejlesztessel toltott ertekes ideje bongeszotaknyolassal es az ujabb bongeszok nyugjeivel megy el az erdemi fejlesztes helyett.
> 3. Továbbra is ajaxot tudnám javasolni neked. Nézz utána hogy milyen lehetõségek vannak, mielõtt ilyesmit írkálsz.
En pedig tovabbra is azt javasolnam neked, hogy ha egy erv nem tiszta akkor kerdezzel vissza. Itt jon ra egy konkret pelda:
> Szeretnél animációt nyomtatni? Én is, de azt a nyomtatót/papírt még nem találták fel.
Nem, hanem itt van, hogy mit szeretnek nyomtatni: "Gondolok it margokra, betutipusokra, beszurt objektumokra vagy animacios kepeket tartalmazo oldalakra."
Az en forditasomban ez animacios kepeket tartalamazo OLDALnak tunik. Ha egy olyan oldalat akarsz nyomtatni ahol szamit az, hogy az egyes kepek hanyadik frame-nel vannak - animacios elemektol fuggoen - tobboras szenvedes mire fotomanipulator programokkal kivagdosod a megfelelo frame-ket es ujbol osszerakod az egesz oldalt.
A tobbit nem reszletezem, probald meg kinyomtatni a kovetkezo oldalt - akar kulonbozo bongeszokkel.
Ez nem csak a wikipedia oldalain problema. Ha egy igy megszerkesztett tartalmat beviszel egy nyomdaba a szedo a helyszinen fobelo.
> 4. Mégis, mi a túrónak neked vektorgrafikus formátum? Így is a legtöbb user elkattan egy lapról, ami egy 500k-s jépeget töltöget 5 másodpercig, te meg többtíz megás (vagy akár giga környéki) fájlokat szeretnél nézegetni a weben?
Vedd csupan alapul az elozo linket. Azok a diagramok egyszeruen es helytakarekosan tarolhatok vektorgrafikus formatumban, akar egy kilobajt alatt. Nem mellesleg vesztesegmentesen nagyithatoak. Na latod itt jonne a kepbe a kompetencia amit nalam hianyoltal.
>> 5. Grafikus vezerloelemekbol korlatozottak a lehetosegek, specialis formaban torteno megjelenitesnel mas szabvanyokhoz kell nyulni: java, flash, stb.
> 5. Hát tényleg. Alig lehet valamit megmutatni.
Gondolom neked nem kunszt HTML-ben interaktiv adatrendezo tablazatot, vagy testreszabhato grafikonokat abrazolni.
> De ezt az utolsó pontot szerintem te magad sem érted.
Most erre mit mondjak? Tanulj meg kerdezni?
#123
Az Opera önmagában beállításokat nem piszkálva is sokkal kényelmesebb mint a többi(mindet használom), legalábbis nekeb sokkal inkább használhatóbb és biztonságosabb. Jó, ok fújjolj, és oktass ki, ezen akkor se változtathatsz...
Amellett a böngészõk bizonyos mértékben gépfüggõk is(lehet hülyézni). Nálam pl az IE-vel minden szar bejön(sõt csak az), de másnál semmi gond nincs vele. Ugyanígy voltam a régi gépemen a FF-el, de az új PC-n már minden oké.
Amellett a böngészõk bizonyos mértékben gépfüggõk is(lehet hülyézni). Nálam pl az IE-vel minden szar bejön(sõt csak az), de másnál semmi gond nincs vele. Ugyanígy voltam a régi gépemen a FF-el, de az új PC-n már minden oké.
#122
Tegyük fel, hogy a második részben igazad van. Mondjuk nehéz elképzelni, ha az elsõ részben annyi ökörséget soroltál fel, hogy az már fáj...
#121
Na, aztán, te is, jösz a bunkósbottal.
Én amúgy lebuktam, mert nemtom mi az a CSS (gondolom olyan, mint a stíluslap, vagy sablon az MS-éknél).
Én egyébként ott rekedtem meg, hogy volt a HTM, aztána HTML, utána meg az XML, és ez megold mindent. (De lehet, hogy ez adatbáziskezelõ nyelv?)
Különben a böngészõk terén sincs másként a helyzet, mint a CD-ROM-ok, vagy a DVD-ék terén. Ott is kismillió egyedi szabványszerûség, fejlesztés, aztán a felhasználó azt hiszi, hogy van választási lehetõsége, és ez jó.
Én amúgy lebuktam, mert nemtom mi az a CSS (gondolom olyan, mint a stíluslap, vagy sablon az MS-éknél).
Én egyébként ott rekedtem meg, hogy volt a HTM, aztána HTML, utána meg az XML, és ez megold mindent. (De lehet, hogy ez adatbáziskezelõ nyelv?)
Különben a böngészõk terén sincs másként a helyzet, mint a CD-ROM-ok, vagy a DVD-ék terén. Ott is kismillió egyedi szabványszerûség, fejlesztés, aztán a felhasználó azt hiszi, hogy van választási lehetõsége, és ez jó.
Kara kánként folytatom tanításom.
#120
muhahahhahahhh hahhahahhh hahah
HAAARC, HARC!!!
én csak erre jártam, rekettyésni
HAAARC, HARC!!!
én csak erre jártam, rekettyésni
Ha már kivan a faszod az idióta szignókkal csinálj te is egyet.
#119
Opera? Kényelmi funkciók? Aha aki birka, az Operázzon csak. Lassú, a szabványokat csak egy fokkal kezeli jobban mint az ie7, és alig testre szabható.
Gyakorlatilag Operára nem is fejlesztek webet, mert nincs értelme. A opera sem tudja néha, hogy követ-e egy szabványt vagy nem. A szarxplórel legalábbb következetesen lekakálja a szabványokat. Bár amióta kijött az ie7, azóta egy fokkal -ha lehet ezt fokozni - jobban útálom a M$-t. Eddig csak IE-re meg FF-re kellett optimalizálni egy weboldalt, mostmár IE6-ra, IE7-re, és FF-re. (Opera, safari, és más szerencsétlenkedések kíméljenek)
"Az egesz webes technologia alapjaitol a feje bubjaig egy nagy hatar szar."
Na akkor vegyük csak sorba:
1. Javascriptes gányolás? Ha az AJAX-ra gondolsz, akkor gratulálok. Gányolásnak még nem hívták. Majd ha profi vagy az ajax-hívásokban, akkor kezdheted szapulni.
2. Van ám szabvány. Tudod, ezt általában a webdeveloperek nem a kisujjukból szopogatják.
3. Továbbra is ajaxot tudnám javasolni neked. Nézz utána hogy milyen lehetõségek vannak, mielõtt ilyesmit írkálsz. Szeretnél animációt nyomtatni? Én is, de azt a nyomtatót/papírt még nem találták fel.
4. Mégis, mi a túrónak neked vektorgrafikus formátum? Így is a legtöbb user elkattan egy lapról, ami egy 500k-s jépeget töltöget 5 másodpercig, te meg többtíz megás (vagy akár giga környéki) fájlokat szeretnél nézegetni a weben?
5. Hát tényleg. Alig lehet valamit megmutatni. De ezt az utolsó pontot szerintem te magad sem érted.
Ez bevezetésnek is ostobaság volt, nemhogy elég.
Azt bírom, hogy vannak olyanok, akik sírnak, hogy ez egy rakás kaki, de nem néznek a mélyére. Vagy nem néznek körül. beszûkült látásmóddal, ne akard, hogy elédmásszon a technológia és felkínálja magát neked.
Még mindig az internetes technológiák azok amelyek a megjelenésük óta a legtöbbet fejlõdtek. És még mindig gyorsuló ütemben fejlõdnek.
Gyakorlatilag Operára nem is fejlesztek webet, mert nincs értelme. A opera sem tudja néha, hogy követ-e egy szabványt vagy nem. A szarxplórel legalábbb következetesen lekakálja a szabványokat. Bár amióta kijött az ie7, azóta egy fokkal -ha lehet ezt fokozni - jobban útálom a M$-t. Eddig csak IE-re meg FF-re kellett optimalizálni egy weboldalt, mostmár IE6-ra, IE7-re, és FF-re. (Opera, safari, és más szerencsétlenkedések kíméljenek)
"Az egesz webes technologia alapjaitol a feje bubjaig egy nagy hatar szar."
Na akkor vegyük csak sorba:
1. Javascriptes gányolás? Ha az AJAX-ra gondolsz, akkor gratulálok. Gányolásnak még nem hívták. Majd ha profi vagy az ajax-hívásokban, akkor kezdheted szapulni.
2. Van ám szabvány. Tudod, ezt általában a webdeveloperek nem a kisujjukból szopogatják.
3. Továbbra is ajaxot tudnám javasolni neked. Nézz utána hogy milyen lehetõségek vannak, mielõtt ilyesmit írkálsz. Szeretnél animációt nyomtatni? Én is, de azt a nyomtatót/papírt még nem találták fel.
4. Mégis, mi a túrónak neked vektorgrafikus formátum? Így is a legtöbb user elkattan egy lapról, ami egy 500k-s jépeget töltöget 5 másodpercig, te meg többtíz megás (vagy akár giga környéki) fájlokat szeretnél nézegetni a weben?
5. Hát tényleg. Alig lehet valamit megmutatni. De ezt az utolsó pontot szerintem te magad sem érted.
Ez bevezetésnek is ostobaság volt, nemhogy elég.
Azt bírom, hogy vannak olyanok, akik sírnak, hogy ez egy rakás kaki, de nem néznek a mélyére. Vagy nem néznek körül. beszûkült látásmóddal, ne akard, hogy elédmásszon a technológia és felkínálja magát neked.
Még mindig az internetes technológiák azok amelyek a megjelenésük óta a legtöbbet fejlõdtek. És még mindig gyorsuló ütemben fejlõdnek.
"I am a leaf in the wind! Watch how i soar..." Wash from Serenity
#118
counter strike source a gyengébbek kedvéért<#vigyor><#vigyor><#vigyor><#vigyor>
#117
és ott egy help neked, és ez nem jelent egyáltalán böngészõt 😄
bár egy átlag user azt se tudja mi a css 😄😄😄
bár egy átlag user azt se tudja mi a css 😄😄😄
#116
na amugy meg, minden böngészõben be lehet állítani a megjelenést (betûméret stb..), de amugy nagyban függ az oldal megírása is a megjelenéstõl, (hogy a gyengénlátoknak is megvan e csinálva normálisan), ( régen sg.hun is volt, külön link a gyengénlétóknak, aztán amikro egujult, azota nem találom 😄 , persze nem is hiányzik)
De lehet nem ugyanarra a dolgra gondolunk😊
De lehet nem ugyanarra a dolgra gondolunk😊
#115
>> Az egesz webes technologia alapjaitol a feje bubjaig egy nagy hatar szar.
> Ennek a civilizáltabb kifejtésére kíváncsi lettem volna, persze azért én is sejtek egysmást.
1. Alapvetoen statikus oldalak lekerdezesen alapul ahol felhasznaloi interaktivitasra minden alkalommal ujbol le kell kerdezni egy teljes oldalt. Kiveve ha Java script-es ganyolassal megoldjak.
2. A dokumentum formatum hianyos, a hianyzo funkcionalitasokat mindenki a sajat szakallara fejleszti nagyfoku komplexitas/diverzitas aran - mint mindig - elsosorban a felhasznalo karara.
3. Az dokumentum maga nyomtatott formaban a nyomdai kovetelmenyek alapveto szintvonalat sem uti meg - kulonosen ha kulonbozo bongeszok altal vegezzuk a nyomtatast. Gondolok it margokra, betutipusokra, beszurt objektumokra vagy animacios kepeket tartalmazo oldalakra.
4. Vektorgrafikus formatumot nem tartalmaz, csak utolagosan lett hozzafejlesztve egy ACID nevu valami, ami szinten ahany bongeszon fut, annyifele keppen jelenik meg.
5. Grafikus vezerloelemekbol korlatozottak a lehetosegek, specialis formaban torteno megjelenitesnel mas szabvanyokhoz kell nyulni: java, flash, stb.
Azt hiszem bevezetesnek ennyi eleg.
> Ennek a civilizáltabb kifejtésére kíváncsi lettem volna, persze azért én is sejtek egysmást.
1. Alapvetoen statikus oldalak lekerdezesen alapul ahol felhasznaloi interaktivitasra minden alkalommal ujbol le kell kerdezni egy teljes oldalt. Kiveve ha Java script-es ganyolassal megoldjak.
2. A dokumentum formatum hianyos, a hianyzo funkcionalitasokat mindenki a sajat szakallara fejleszti nagyfoku komplexitas/diverzitas aran - mint mindig - elsosorban a felhasznalo karara.
3. Az dokumentum maga nyomtatott formaban a nyomdai kovetelmenyek alapveto szintvonalat sem uti meg - kulonosen ha kulonbozo bongeszok altal vegezzuk a nyomtatast. Gondolok it margokra, betutipusokra, beszurt objektumokra vagy animacios kepeket tartalmazo oldalakra.
4. Vektorgrafikus formatumot nem tartalmaz, csak utolagosan lett hozzafejlesztve egy ACID nevu valami, ami szinten ahany bongeszon fut, annyifele keppen jelenik meg.
5. Grafikus vezerloelemekbol korlatozottak a lehetosegek, specialis formaban torteno megjelenitesnel mas szabvanyokhoz kell nyulni: java, flash, stb.
Azt hiszem bevezetesnek ennyi eleg.
#114
> Hát, elég bosszantó, amikor egy kedvenc könyvtár neve ez lett: Művészet
IE nem kezeli az utf8-at?
IE nem kezeli az utf8-at?
#113
Idióta vagy. :CCC
Olvasd el az elõtte lévõ kommenteket, mindenki arra panaszkodik, h SOKAT zabál, nekem KEVESET, leesett? :CCC
Olvasd el az elõtte lévõ kommenteket, mindenki arra panaszkodik, h SOKAT zabál, nekem KEVESET, leesett? :CCC
#112
"Csinálhatsz egy egyéni css-t amibe csak a betûtipusnak adsz meg egy neked tetszõ fix méretet,"
Mármint én? Én programozzak böngészõt?
Az IE-ben FF-ben csak be kell jelölnöm egy négyzetet, annyi.
Az O/A-ban ez nincs?
Mármint én? Én programozzak böngészõt?
Az IE-ben FF-ben csak be kell jelölnöm egy négyzetet, annyi.
Az O/A-ban ez nincs?
Kara kánként folytatom tanításom.
#111
Lehet, hogy a haver nem elõször indította. A firefox is csak elsõ indításkor indul nagyon lassan, utána csak simán lassan 😄
Starcraft + Diablo III - esemve
#110
Messze az Opera eszi a legkevesebb memóriát. IE memóriahasználatát pedig ne is nagyon próbáld feladatkezelõben nézni, mivel az IE funkcioinak többsége windowsba épített, ergo a memóriahasználat nem csak az ie-ben fog nõni, hanem máshol is.
Starcraft + Diablo III - esemve
#109
Csinálhatsz egy egyéni css-t amibe csak a betûtipusnak adsz meg egy neked tetszõ fix méretet, aztán ezt operába view/style betöltöd, és akkor az összes megnyitott oldalra automatice ráhúzza a te css-ed is, ergó mindenhol azonos betümérettel jelenik meg minden
Starcraft + Diablo III - esemve
#108
oké én már kb 6 órája nem lõttem le a rókám.. eredmény:
109MB memóriát eszik 6lap, 22ext és egy db skin mellett. (oké sok ext-em elég passzív, ha nem használom nem csinál semmit.. de akkor is)
engem az érdekelne hogy miért kell neki vagy 20-30 másodperc a beinduláshoz friss win, és fox telepítés után, míg egy havernak meg kicsit karcsúbb gépen sok sok ext-el nem kell 5 másodperc sem..
109MB memóriát eszik 6lap, 22ext és egy db skin mellett. (oké sok ext-em elég passzív, ha nem használom nem csinál semmit.. de akkor is)
engem az érdekelne hogy miért kell neki vagy 20-30 másodperc a beinduláshoz friss win, és fox telepítés után, míg egy havernak meg kicsit karcsúbb gépen sok sok ext-el nem kell 5 másodperc sem..
#107
"(és az Opera is!) szépen bezabálja az összes memóriát ha van rá elég ideje, és tök mindegy, hogy 1 weboldal vagy 120 van nyitva. Szépen pörög felfelé a memóriahasználatuk is."
Nekem nem pörög, 25-90 mega között a memóriahasználata minden körülmény között, mindegyik verziónak amit próbáltam. Pedig 10 körüli tab szokott megnyitva lenni, skin és pár kisebb plugin, és naponta csak 1x indítok operát, és fut amíg megy a gép, még akkor is ha éppen nem használom. Ez nem ff...
Nekem nem pörög, 25-90 mega között a memóriahasználata minden körülmény között, mindegyik verziónak amit próbáltam. Pedig 10 körüli tab szokott megnyitva lenni, skin és pár kisebb plugin, és naponta csak 1x indítok operát, és fut amíg megy a gép, még akkor is ha éppen nem használom. Ez nem ff...
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#106
Nos, egy csomó világcég nem kvés pénzt fizet mindenféle "fogyasztói szokások" felmérésért, de olya módon, hogy az az eredmény jöjjön ki, amit õk elõre megmondanak. 😊
Na ez se tûnik értelmesebb dolgonak, még is mûködik.
Na ez se tûnik értelmesebb dolgonak, még is mûködik.
#105
Nem értem ki milyen meggondolás alapján dobálja be, hogy hány oldalt nyitott meg és mennyi a PILLANATNYI memóriahasználata a böngészõjének?
Az FF (és az Opera is!) szépen bezabálja az összes memóriát ha van rá elég ideje, és tök mindegy, hogy 1 weboldal vagy 120 van nyitva. Szépen pörög felfelé a memóriahasználatuk is.
(Nos az IE6 nem csinált ilyet, a végleges IE7-et meg keveset volt alkalmam használni, de a béta IE7 is csinálta!)
Tehát itt hagyom a FF-ot a gépen, majd pár óra után már 2-300MB a memóriafoglalása. Na most ha sok ram lenne a gépben (de nincs és nem is lesz), akkor is a szétdefragolt memóriától olyan lassú lesz a rendszer, hogy valami eszméletlen.
Persze jó megoldás, ha ember kilövi az FF-et vagy Operát és utána kér egy visszaállítást, mert akkor szépen elölrõl kezdi a rambefoglalást.
Az FF (és az Opera is!) szépen bezabálja az összes memóriát ha van rá elég ideje, és tök mindegy, hogy 1 weboldal vagy 120 van nyitva. Szépen pörög felfelé a memóriahasználatuk is.
(Nos az IE6 nem csinált ilyet, a végleges IE7-et meg keveset volt alkalmam használni, de a béta IE7 is csinálta!)
Tehát itt hagyom a FF-ot a gépen, majd pár óra után már 2-300MB a memóriafoglalása. Na most ha sok ram lenne a gépben (de nincs és nem is lesz), akkor is a szétdefragolt memóriától olyan lassú lesz a rendszer, hogy valami eszméletlen.
Persze jó megoldás, ha ember kilövi az FF-et vagy Operát és utána kér egy visszaállítást, mert akkor szépen elölrõl kezdi a rambefoglalást.
#104
Ez a M$-os faszi vajot tényleg ennyire hülye, vagy fizetik ezért? Egy ilyen elemzéssel hogy "hehe, mi sokkal kevesebb hibát javítottunk mint ti!" gyakorlatilag tökönlövi magát.
Bár lehet ez is a vállalati policy része - "az a hiba amit még nem javítottunk az nincs is". Úgy vettem észre egyéb termékeiknél is hasonlóan gondolkodnak.
Bár lehet ez is a vállalati policy része - "az a hiba amit még nem javítottunk az nincs is". Úgy vettem észre egyéb termékeiknél is hasonlóan gondolkodnak.
#103
Hah.
Visszajöttem az FF-be, mert az index.hu Indapassa rémség az Operában. Be sem tudtam jelentkezni. A szöveg függõlegesen jelenik meg.
Visszajöttem az FF-be, mert az index.hu Indapassa rémség az Operában. Be sem tudtam jelentkezni. A szöveg függõlegesen jelenik meg.
Kara kánként folytatom tanításom.
#102
Ja egyébként télleg opera...
Pár éve azt használom, és bár nem fenékig tejfel ez sem, azért sokkal könnyedebben mûködik, mint a másik kettõ (bocs a szarafit nem számolom).
A legjobb benne egy analog clock widget, amin elég jól látom mikor telig le a munkaidõ <#vigyor3>
Pár éve azt használom, és bár nem fenékig tejfel ez sem, azért sokkal könnyedebben mûködik, mint a másik kettõ (bocs a szarafit nem számolom).
A legjobb benne egy analog clock widget, amin elég jól látom mikor telig le a munkaidõ <#vigyor3>
#101
Nya, mindjárt mondok egy hibát, amely az összes böngészõben megvan:
Unom, hogy amikor megnyitok egy weboldalt, akkor mindig szarakodni kell, hogy megfelelõ nagyítást, betûméretet adjak neki. Ez ne legyen az én dolgom, a böngészõ kukkantsa meg a képernyõm felbontását, a beállított betûméretet az oprendszerben és alkalmazzon optimális megjelenítést, olyant, hogy a szemem ne kelljen megerõltetni. Persze, az tény, hogy vannak rövid- meg hosszúlátó emberek, valami arany középutat kellene megadni, és attól a felhasználó minimális beálltási igénnyel tudna eltérni.
Még azt is el tudom képzelni, hogy felugrik egy tesztablak (mint amikor beállítom a képernyõt, vagy a nyomtatófejet), ahol megadok (kattintgatással) ilyen-olyan paramétereket, és utána a böngészõ automatice testreszabja nekem az oldalakat.
Helló, fejlesztõk: adtam egy ötletet, ingyért.
Unom, hogy amikor megnyitok egy weboldalt, akkor mindig szarakodni kell, hogy megfelelõ nagyítást, betûméretet adjak neki. Ez ne legyen az én dolgom, a böngészõ kukkantsa meg a képernyõm felbontását, a beállított betûméretet az oprendszerben és alkalmazzon optimális megjelenítést, olyant, hogy a szemem ne kelljen megerõltetni. Persze, az tény, hogy vannak rövid- meg hosszúlátó emberek, valami arany középutat kellene megadni, és attól a felhasználó minimális beálltási igénnyel tudna eltérni.
Még azt is el tudom képzelni, hogy felugrik egy tesztablak (mint amikor beállítom a képernyõt, vagy a nyomtatófejet), ahol megadok (kattintgatással) ilyen-olyan paramétereket, és utána a böngészõ automatice testreszabja nekem az oldalakat.
Helló, fejlesztõk: adtam egy ötletet, ingyért.
Kara kánként folytatom tanításom.
#100
ez már alap mindenhol 😄, tisztelet a kivétel
#99
Basszus!!!!
Telepítettem az Operát.
Most elhúzom az IE és az FF nótáját! :-)
amúgy az elsõ benyomás jó: automatice importálta az IE kedvenceit.
Ezért adtam egy piros pontot.
Na, majd még írok.
Telepítettem az Operát.
Most elhúzom az IE és az FF nótáját! :-)
amúgy az elsõ benyomás jó: automatice importálta az IE kedvenceit.
Ezért adtam egy piros pontot.
Na, majd még írok.
Kara kánként folytatom tanításom.
#98
Helló!
ha így áll a dolog, akkor sürgõsen szedd ki a vigyorgásjelet az aláírásodból.
smv:
Kedvet csináltál nekem az Operához, basszus.
Most akkor nálam is muzsikálni fog a net? :-)
ha így áll a dolog, akkor sürgõsen szedd ki a vigyorgásjelet az aláírásodból.
smv:
Kedvet csináltál nekem az Operához, basszus.
Most akkor nálam is muzsikálni fog a net? :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#97
"Inkább akkor kérj anyucitól 4giga ramot karácsonyra"
Nem kérek tõle semmit, mivel édesanyám pár hónapja halt meg... mellesleg, a saját csóróságod, butaságod, és primitiviséged tükrözõdik mások szüleinek ocsmárolásából! Ja, és nekem nem 4GB van a gépemben, hanem 8...
Nem kérek tõle semmit, mivel édesanyám pár hónapja halt meg... mellesleg, a saját csóróságod, butaságod, és primitiviséged tükrözõdik mások szüleinek ocsmárolásából! Ja, és nekem nem 4GB van a gépemben, hanem 8...
az sg fórum hivatalosan is a neten lévő legnagyobb patkányok és a legbuzibb adminok törzshelye... te is közéjük tartozol?
#96
😊, van az is fent a gépemen, de elvétve kattintok néha rá,ha valamit ott is látni akarok, de semmi bajom nem volt vele eddig sem, van egy két szokatlan dolog benne, de az már csak megszokás kérdése.
Köszi hogy kiegészítettél 😊.
Köszi hogy kiegészítettél 😊.
Oldal 1 / 3Következő →