SG.hu·
Felfüggesztették a feketéket leszóló Nobel-díjast
Laboratóriuma felfüggesztette a DNS kutatás egyik úttörőjét, a Nobel-díjas James Watsont, aki egy brit újságnak tett nyilatkozatában hátrányosan különböztette meg az afrikaiakat az európaiakkal szemben.
Dr. Watson súlyos kritikákat kapott a Sunday Times-ban megjelent egyik megjegyzéséért, melyben azt taglalta, hogy a feketék kevésbé intelligensek, mint a fehérek. "Nyomasztó Afrika helyzete, mivel minden társadalompolitikánk azon alapul, hogy intelligenciájuk megegyezik a miénkkel - a tesztek azonban nem igazán ezt mutatják" - idézi Watson szavait az újság. A tudós még rá is kontrázott kijelentésére, mondván, hogy ezt a fekete alkalmazottakkal dolgoztatók tapasztalatból is tudják. A kutatót támogató amerikai Cold Spring Harbor Laboratórium már a kínos ügy kirobbanásakor elhatárolta magát a tudós kijelentéseitől, most azonban kurátori testületének döntése értelmében fel is függesztették Watsont.
A tudós a londoni Science Museumban tartandó előadására érkezett Angliába, az új könyvét népszerűsítő körútjának egyik állomásaként, a múzeum azonban törölte az eseményt programjából, mondván Watson túllépte a határt. Ugyanezt a döntést hozta a bristoli Eszmék Fesztiválja nevű rendezvénysorozat is, melyen szintén megjelent volna a DNS szerkezetének megfejtéséért Nobel-díjat kapó kutató.
Dr. Watson korántsem úszta meg ennyivel, éles kritikát kapott az emberi géntérkép dekódolását magánúton megvalósító dr. Craig Ventertől is, aki felháborodását fejezte ki, azzal kapcsolatban, hogy a bőrszín tudományosan is előítéleteket szüljön. "Egyetlen tudományos tény, sem az emberi genetikai kód nem ad alapot egy olyan kijelentésnek, miszerint a bőrszínből következtetni lehetne az intelligenciára" - mondta Venter, aki az emberi géntérkép projekt eredményei alapján elsőként mutatott rá, hogy a különböző népcsoportok tagjai sokszor genetikailag sokkal hasonlóbbak egymáshoz, mint azonos csoportok egyénei, ezen felül több genetikai tanulmány is bizonyította, hogy Afrikában a génállomány jóval változatosabb, mint a világ többi táján.
Azóta Watson is megszólalt az ügyben. Ő az újságot okolja, mondván, rosszul adták vissza a szavait, így az nem megfelelően tükrözi az álláspontját.
"Megértem az olvasók reakcióját. Mindazoktól, akik azt a következtetést vonták le a szavaimból, hogy Afrika, mint kontinens genetikailag alsóbbrendű, azoktól őszintén bocsánatot kérek. Nem ezt akartam kifejezni, de ami az én nézőpontomból lényegesebb, nincs tudományos alapja egy effajta hiedelemnek" - mondta Watson, aki az Independent pénteki számában megjelent nyilatkozatában is igyekezett tisztázni álláspontját. Ott azt fejtegette, hogy még nincs elegendő ismeretünk arról, hogy a különböző környezetek időről-időre hogyan szelektálják a különböző képességeket meghatározó géneket.
A mai társadalom mindenáron azt akarja elfogadni, hogy értelmi képességünk egységes, és ez az emberiség egyetemes öröksége, magyarázta Watson. Bár ez szerinte sem kizárt, az ebbe vetett hit azonban koránt sem elegendő, hangoztatta. "Ez nem tudomány" - mondta. "Ennek a megkérdőjelezése nem rasszizmus, nem a felsőbb- vagy alsóbbrendűség kérdése, hanem a különbségek megértésének kutatása, hogy egyesek miért válnak például nagy zenészekké, míg mások kitűnő mérnökökké"
Dr. Watson súlyos kritikákat kapott a Sunday Times-ban megjelent egyik megjegyzéséért, melyben azt taglalta, hogy a feketék kevésbé intelligensek, mint a fehérek. "Nyomasztó Afrika helyzete, mivel minden társadalompolitikánk azon alapul, hogy intelligenciájuk megegyezik a miénkkel - a tesztek azonban nem igazán ezt mutatják" - idézi Watson szavait az újság. A tudós még rá is kontrázott kijelentésére, mondván, hogy ezt a fekete alkalmazottakkal dolgoztatók tapasztalatból is tudják. A kutatót támogató amerikai Cold Spring Harbor Laboratórium már a kínos ügy kirobbanásakor elhatárolta magát a tudós kijelentéseitől, most azonban kurátori testületének döntése értelmében fel is függesztették Watsont.
A tudós a londoni Science Museumban tartandó előadására érkezett Angliába, az új könyvét népszerűsítő körútjának egyik állomásaként, a múzeum azonban törölte az eseményt programjából, mondván Watson túllépte a határt. Ugyanezt a döntést hozta a bristoli Eszmék Fesztiválja nevű rendezvénysorozat is, melyen szintén megjelent volna a DNS szerkezetének megfejtéséért Nobel-díjat kapó kutató.
Dr. Watson korántsem úszta meg ennyivel, éles kritikát kapott az emberi géntérkép dekódolását magánúton megvalósító dr. Craig Ventertől is, aki felháborodását fejezte ki, azzal kapcsolatban, hogy a bőrszín tudományosan is előítéleteket szüljön. "Egyetlen tudományos tény, sem az emberi genetikai kód nem ad alapot egy olyan kijelentésnek, miszerint a bőrszínből következtetni lehetne az intelligenciára" - mondta Venter, aki az emberi géntérkép projekt eredményei alapján elsőként mutatott rá, hogy a különböző népcsoportok tagjai sokszor genetikailag sokkal hasonlóbbak egymáshoz, mint azonos csoportok egyénei, ezen felül több genetikai tanulmány is bizonyította, hogy Afrikában a génállomány jóval változatosabb, mint a világ többi táján.
Azóta Watson is megszólalt az ügyben. Ő az újságot okolja, mondván, rosszul adták vissza a szavait, így az nem megfelelően tükrözi az álláspontját.
"Megértem az olvasók reakcióját. Mindazoktól, akik azt a következtetést vonták le a szavaimból, hogy Afrika, mint kontinens genetikailag alsóbbrendű, azoktól őszintén bocsánatot kérek. Nem ezt akartam kifejezni, de ami az én nézőpontomból lényegesebb, nincs tudományos alapja egy effajta hiedelemnek" - mondta Watson, aki az Independent pénteki számában megjelent nyilatkozatában is igyekezett tisztázni álláspontját. Ott azt fejtegette, hogy még nincs elegendő ismeretünk arról, hogy a különböző környezetek időről-időre hogyan szelektálják a különböző képességeket meghatározó géneket.
A mai társadalom mindenáron azt akarja elfogadni, hogy értelmi képességünk egységes, és ez az emberiség egyetemes öröksége, magyarázta Watson. Bár ez szerinte sem kizárt, az ebbe vetett hit azonban koránt sem elegendő, hangoztatta. "Ez nem tudomány" - mondta. "Ennek a megkérdőjelezése nem rasszizmus, nem a felsőbb- vagy alsóbbrendűség kérdése, hanem a különbségek megértésének kutatása, hogy egyesek miért válnak például nagy zenészekké, míg mások kitűnő mérnökökké"