1406
Tényleg nem létezik?
-
Nuki #325 Tudod mi a külömbség az iskolában használt KÉMIA és FIZIKA között?
Elmondom az atom definícióját mégegyszer.
Az atom KÉMIAILAG tovább nem bontható egység.
...ez nem azt jelenti hogy ne lenne tovább bontható más részekre. mert FIZIKAI úton (Rutherford kísérlete, részecskegyorsítók stb...) tovább bontható ELEKTRONOKRA, PROTONOKRA, és NEUTRONOKRA.
Ha a "kémiai úton"-nal nem vagy tisztában, azt is elmondhatom:
nem tudsz 'összeönteni' két olyan vegyszert (vagy többet), hogy EGY DARAB ATOMOT szétválassz kissebb darabjaira. Például nem tudsz előállítani NEUTRONT kémiai reakció eredményeképpen. Hozzáteszem: a tudomány mai állása szerint.
Az hogy azt állítottam, hogy az atom oszthatatlan, aztán bebizonyosodott hogy mégsem, ez történelem.
miért állnak azok egy kupacba?: Azért mert minden részecske között kölcsönhatások vannak, ezeket hívjuk: erős erőknek, gyenge erőknek, és elektrosztatikus erőnek. Ez moodern fizika.
miért van körülöttük mégis tér?: Azért van körülöttük tér, mert nem lehetnek ott. Ha te a székeden ülsz, azért van tér körülötted, mert te nem töltöd ki azt.
miért mozognak?: erre már válaszoltam. :)
miért adnak más tulajdonságú anyago(ka)t, ha egy halomba állnak?: Ez egy olyan alapdolog mint az, hogy: 1+1 az 2. Alapdolog, ha megmagyarázod nekem, hogy ha összeadok két számot, miért lesz belőle egy harmadik, akkor ezt is elmagyarázom neked.
hogyhogy egy nagy kupacba állásnál néha látványosan megjelenik a kreatív, tudatos tevékenység?: Fejtsd ki bővebben, mit értesz "tudatod tevékenység alatt"
[apro] fogadjunk azért vagy itt, hogy teszteld a türelmemet :D
-
#324
igen... a hit az ilyen dolog -
#323
nem ok nélkül történt
te valami miatt (belső tényezők) belerúgtál a labdába egy adott erővel, innentől kezdve pedig az a fizikának engedelmeskedve (külső törvények) fejbe találta valamit
ez elkerülhetetlen
-
#322
látod, ezért mondom, hogy nem érted
az előző hozzászólásban azt állítottad, hogy az atom elemi részecske, ami osztatatlan, aztán meg azt, hogy mégse....
most akkor mi az igazság?
de ha van is ilyen elemi részecske...
miért állnak azok egy kupacba? miért van körülöttük mégis tér? miért mozognak? miért adnak más tulajdonságú anyago(ka)t, ha egy halomba állnak? hogyhogy egy nagy kupacba állásnál néha látványosan megjelenik a kreatív, tudatos tevékenység? máskor meg nem?
mi ennek az OKa?
és mi van, ha nincs idő?
-
clio1616v #321 Az idő minden sebet begyógyít :P
Az idő egy grádiens és a részecskék térbeli homogenizációja felé mutat.
Én úgy gondolom a világegyetemben már kialakult (vagy mindíg is megvolt) az egyensúly, mivel zárt rendszernek tekintjük.
Maguktól a dolgok nem változnának meg.
Ha egy ember bármely cselekvést elvégez az változást okoz az egyensúlyban és ez előre nem látható.
Ha pl. belerúgsz egy labdába, és fejbe találsz valakit akkor az ok nélkül történt, mert nem volt okod fejberúgni közvetlenül. -
Nuki #320 Tudom, régen azt hitték hogy az atom oszthatatlan, aztán kiderült hogy mégsem.
Ma már tudják, hogy NEM az elemi részecskék a legkissebb részecskék (proton, elektron, neutron), de ezeket nem akartam belekeverni, mivel ezek már kissé atomfizika-szagúak, és ezt már nem látom át annyira mint azt a részét, amivel a kémia foglalkozik. -
BREMBO #319 Egy ideig azt hitték lapos a föld, meg hogy a Nap kering a Föld körül.
Aztán ez megváltozott. -
Nuki #318 Ne keverjünk bele speciális dolgokat, egyenlőre emlékezzen mindenki az alapokra. :)
(ahhoz képest hogy ez időről való elmélkedés topik:D ) -
patiang #317 Nagyon frankó, tömör leírása a lényegnek. Gratula!
Azt azért hozzá kell tenni, hogy nem minden atom stabil, hiszen az elektronok lehetnek instabilak is az atommaghoz viszonyítva, s valamely külső behatás révén létrejön az áramlásuk. -
Nuki #316 Hozzáteszem ezt így külön:
ezt nem én találtam ki, hanem nálam SOKKAL okosabb emberek.
Én hiszek nekik, ezt tanulom. -
Locutos #315 Mindenre van magyarázat. Ez következménye az ok-okozat láncolatnak. A te kérdéseidre is tudjuk a választ mikike :) Még mélyebben is mint ahogy benned felmerül a kérdés :) Te azt kérdezed miért mozognak úgy az elektronok, miből vannak az elektronok(és más részecskék). Nos az elektronok, és mint más részecskék a mikrovilágban kaotikusan viselkednek. Nem lehet tetszőleges pontossággal meghatározni a helyzetüket, statisztikus véletlenszerűség jellemzi őket. Csak valószínűséget lehet mondani hogy egy térrészben mekkora valószínűséggel fordul elő egy részecske. Mai napig is a fizikusok nagy része úgy tartja hogy ez a káosz nemmegfejthető, de szerintem akik kicsit jobban benne vannak a részecskefizikában és túl tudnak látni a mikrovilág alaptörvényein talán belátják hogy még rengeteg mindenre kell magyarázatot lelni. Ami biztos az ok-okozat láncolat, és hogy esélytelen hogy valahol szakadása legyen. Ezért világos hogy annak ellenére hogy ma a részecskéket egy kaotikus statisztikus leírással tudjuk csak lírni az attól még más törvények oka miatt veszi fel azokat az állapotokat.(tehát determinisztikus csak mi nem tudjuk meghatározni)
És egy rövid összegzés a jelenlegi részecskefelépítési tudásunkat vagy hogy mondjam
Részecske -> Kvarkok -> glüonok (-> hurokok) -
Nuki #314 Olyan emberrel vitatkozzak a költészetről aki nem tud olvasni? Körülbelül most úgy látom ez a helyzet.
Najó kezdjük:
Atom: kémiai úton tovább nem bontható RÉSZECSKE.
Részecske: gyújtőfogalom, ebbe beletartoznak például: atom, molekula, proton, elektron, neutron, az ennél kissebbbek is.
Rész+kicsinyítő képző, láthatod. Ez a szó azt hivatott kifejezni hogy valami nagyon pici, de azért kellett létrehozni, mert kell egy gyüjtőfogalom. Körülbelül azért amiért megalkották az emlősök, ízeltlábúak és egyebek kedvéért az "állatok" gyűjtőfogalmat.
Az atom kémiai úton tovább nem bontható, de fizikai úton igen. Különböző kísérletekkel bizonyítható, hogy
elemi részecskékből áll.
Az atom kívülről elektromosan semleges részecske. Ezt jelenti hogy a benne lévő POZITÍV és NEGATÍV töltést hordozó részecskék (protonok és elektronok) SZÁMA MEGEGYEZIK.
Ha nem veszed a fáratságot, hogy a linkre rákattints, akkor elmondom:
Az atom áll atommagból, és elektronhéj(ak)ból (elektronfelhőből, stb... ez kémiatanár függő, ki-hogy hívja).
Kezdem az elektonhéj boncolgatásával.
Az elektronok azok a kis bizbaszok, amiket ilyen ábrácskákon látsz az atommagok körül keringeni. Ezek többek között azért felelősek, hogy meghatározzák MINDEN ELEM kémiai reakcióit.
Az elektronhéj az a térrész, ahol az elektronok az atommag körül 90%-os valószínűséggel előfordulnak.
Létezik többféle elektronhéj. Ezek azért léteznek, hogy az elektronok el tudjanak férni egymás mellett. Egy elemnek annyi elektronhéja van, ahányadik PERIÓDUSBAN szerepel a PERIÓDUSOS RENDSZERBEN.
Az elektron EGYSÉGNYI NEGATÍV töltéssel rendelkezik.
Ebből legyen ennyi elég.
Most jöjjön az atommag.
Az atommag az a gumó, ami körül a rajzokon, ábrákon keringenek azok a kis szmötyik.
Ez áll protonokból és neutronokból.
A Protonok POZITÍV TÖLTÉSŰ részecskék. Mivel az atom egy semleges részecske(dolog), ezért a protonszámnak, és az elektronszámnak MEG KELL EGYEZNIE hogy normális, periódusos rendszerben szereplő elemről beszélhessünk.
A protonok száma határozza meg az ANYAG MINŐSÉGÉT.
(például: A vas protonszáma 26, a réz protonszáma 29)
mondok még élesebb példát fizikai tulajdonságra.
Arany protonszáma 79, a higanyé 80... egy protonszám eltérés van köztük... remélem nem kell bemutatnom őket, egy nemesfém, és egy folyékony fém, más halmazállapot szobahőmérsékleten, más szín, stb...)
Mondtam a protonok Pozitív töltésűek. Ha csak azok lennének az atommagban, akkor szétszálna, és nem tudna megmaradni egyben. Éppen ezért vannak az atommagban NEUTRONOK, amik teljsen semleges molekulák, csak azért vannak, hogy növeljék a protonok között a távolságot, vagyishogy ne essen szét az atommag, hogy stabilizálja az atommagot.
Erről ennyit.
"A miért mozog állandóan?" címü kérdésedet #300-hozzászólásomban taglaltam. Nem írom le mégegyszer, mert így is elég hosszú lett ez a hozzászólásom is.
"A bigyók amik körülötte vannak" NEM mászkálnak el. Ezek az elektronok, és az atommag körül keringenek.
Arra a kérdésedre meg hogy: "hogyhogy nem mozdulnak el egyszerre egy irányba? hogyhogy néha mégis?"
ezt a gyakorlati példát mutatom.
Nézel fölülről egy általánosan forgalmas, nagy teret (például Blaha Lujza tér Budapesten).
Látsz sok embert, nagyon sok helyről, de MÉGTÖBB irányba mennek. Egyáltalán nem mozdulnak ugyanarra.
Ugyanez jellemző minden elemi részecskére.
Najó, most mégegyszer olvasd végig megint ezt a hozzászólást, és csak utána kérdezz.
-
#313
példát plz
mert én erre azt mondom:
ezt azért teszem, mert kedvem van hozzá
és ez már ok -
clio1616v #312 ok nélkül is fel tudok venni egy követ és eldobni... pl -
#311
én ebben nem hiszek
mondanál erre példát?
-
clio1616v #310 Én azt mondom, hogy amit az ember okkal tesz az okkal történik.
Pl ok nélkül is lehet autót vezetni. -
#309
ez is igaz
de te mégis kettős mércét használsz
azt állítod, hogy minden amit ember tesz, annak oka van
másnak nem biztos
holott, mivel az összes embert nem ismered, csak magadat, tehát lehet, csak annak van oka, amit te teszel
viszont én fordítva gondolkodom
abból következtetek, amit ismerek és azt analóg módon használom az ismeretlenre is
vagyis, ha az én tetteimnek oka van, minden ember tettének oka van
ha valami először tervezéssel jön létre, minden tervezéssel jön létre
OK és OKozat
ebben sziklaszirádan hittem
és még most is így van
(egyedül a kreativítást és mondjuk az OK nélküli szeretetet nem tudom besorolni)
ami összezavar, hogy mi van, ha nincs idő? -
clio1616v #308 semmiben nem lehetsz 100%ig biztos... -
#307
ez is igaz
de valamiféle következtetést mégis le kéne vonnunk
-
clio1616v #306 Viszont ha valamiről tudsz hogy van, az nem jelenti azt hogy tényleg van. -
#305
én meg erre azt mondom:
az, hogy nem tudsz valamiről, nem jelenti azt, hogy az nincs is (pl. ok)
(kivéve, ha nincs idő) -
clio1616v #304 Erre mondom hogy nem mindennek van oka, csak annak amit az ember tesz.
Feltételek lehetnek de az nem azonos az okkal. -
#303
nem
még mindig nem értem
de úgy látom te se érted, én mit akartam mondani
és nem is nagyon érdekel
én viszont hajlandó lennék megérteni, amit mondasz, de akkor válaszolj nekem néhány kérdésre:
valójában mi az atom? miből van? miért mozog állandóan? mik azok a bigyók körülőtte? és miért mászkálnak el tőle? néha meg miért nem?
hogyhogy nem mozdulnak el egyszerre egy irányba? hogyhogy néha mégis?
...
-
Nuki #302 Najó, akkor mondom olyan példával is, amit nem csak ISKOLÁBAN tanulhatsz meg ha véletlenül odafigyelnél kémiaórán, és nem a padban olvasnád a mórickát.
Tudod mi az az atom ugye? (segítség)
Itt láthatod hogy ennek a mérete 10-100pm között van (pikométer, ez már középiskolai tananyag, vigyázat).
Tanultad, hogy ezek kis mozgást végeznek. Mit jelent ez? Annyit hogy ha az atom, méretének 100%-át elmozogja, és vegyünk egy nagy atomot (ami ugye atommag + elektronhéjak) az 100 pikométer, és annak a 100%-a 200 pikométer. Ha az egész atom elmozdul, netán egy egész molekula elmozdul, pl, egy Xe atom, ami fellelhető a levegőben (függvénytáblázat, wikipédia ami tetszik), nem feltétlenül veszed észre.
Vegyünk (naggyából) bármilyen szilárd anyagot. Az emberi szem számára is igen nehezen vehető észre, ha például 0,1 mm-t mozdul el valami. Még nehezebb ha 0,01 mm-t, pedig még csak tíz a mínusz ÖTÖDIKEN. Gondolj bele mekkora méretű ha egy egész ATOM mozdul el ennyit(pl 100pikométer). Pedig csak feltételeztem egy irreális számot, ami az egész atom méretéhez képest 100%... Ha ez sem elég, gondold végig hogy ez csak egy ATOM, ami ugye áll egy atommagból(1 FEMTOméter) , és elektronhéjakból. Nézd meg a méreteit, és a tömegeit az atom részeinek. Egy elektron tömege és mérete az atommagéhoz képest elhanyagolható, még akkor is, ha egy 92-es rendszámú Urán atomról beszélünk, ahol azért már 92db elektron van.
Igen igen, most jöhetnétek azzal hogy hát egy mol atom, az 6x10 a huszonharmadikon. Oké, legyen.
Látsz egy kupac finoman sugárzó uránt. Ebben mozognak a részecskék, vadul. Mégsem akar elmászni. Az atommag (amiben megegyezünk remélem hogy az egész atomból CSAK az 'látható') rezgőmozgást végez. A rezgőmozgást remélem nem kell definiálnom neked: egyszer itt, egyszer ott. A másodperc törtrésze alatt, a méter törtrészét elmozdulja, és már megint a másodperc törtrésze alatt már máshova megy, és ez így megy tovább.
Ilyen körülmények között ne csodálkozz hogy nem látod.
Ja, és csak annyit, hogyha tudnád mi az a kémia (mert ott ugye ezeket elmagyarázzák, csak a következtetéseket nem vonják le neked, mindezt első órán, mert enélkül nem-nagyon érthető minden tökéletesen) akkor nem írnál ilyet hogy: "de szerintem te sem érted a felét sem a meghatározásodnak"
Mert attól még hogy te nem érted, nem jelenti azt hogy más sem érti ;) Érted?
-
#301
nem
de szerintem te sem érted a felét sem a meghatározásodnak
legalábbis nem tudnád pontosan definiálni azokat a fogalmakat, amiket használtál
és a miértekre sem tudnál válaszolni
de nem is azt akartam, hogy megmagyarázd, hanem, hogy felfogd, mennyire csalóka az érzékelés
egy halom (tulajdonképpen) semmiből álló, vagyis inkább gyorsan mozgó dolgot, egy álló, kemény valaminek érzékelsz -
Nuki #300 Azért, mert különböző mennyiségű energiák vannak egy testben, még ha nem is látod őket.
Például:
Az atommagban a protonok folyton nyomnák szét egymást, amit a neutronok mennyisége csökkent.
A protonok és elektronok rendelkeznek töltéssel, ez is egy fajta kölcsönhatás, ez is energiával jár.
Egy elektron nem maradhat egy helyben, mert túl sok helyről kap 'lökést'.
A gravitáció ugyanúgy hat az atomokra és még az annál kissebb részecskékre is.
Energiát kaphatnak úgy a részecskék, ha az abszolút nulla foktól (0 kelvin) különböző hőmérséklettel érintkeznek. Egy részecske természetes tulajdonsága hogy minnél magasabb hőmérsékletű, annál gyorsabban végez mozgást.
Enerigát kaphatnak úgy a részecskék, ha meglökik őket (más részecskék).
Szóval számos módon folyhat az energia egy testben, ami nem látszódik rajta. A részecskék nem tudnak energiát tárolni, ezért abban a pillanatban, amint energiához jutnak, valamilyen úton módon azt leadják.
Például elkezdenek gyorsan mozogni (gyakorlati példa: meggyújtod a gáztűzhelyet, és hőenergiát adsz át egy testnek [lábos levessel], ami ettől felmelegszik).
Érthető voltam? -
Locutos #299 Az idõ gyerekek egy akármilyen paramétere a fizika törvényeinek :)
Nem minden folyamat idõben, idõtõl függõen megy végbe :) Például aszem már említettem a fényelektromos effektust :) Ott a fény AZONNAL 0(zero) secundum alatt lépteti ki az elektronokat. Azonkívül az idõ lehet reverzibilis, mint a részecske anti-részecske annihillációkor(megsemmisüléskor). Egy elektron a pozitronnal való találkozáskor az idõben visszamegy, csinál valamit(amit mi nem tudunk mit) és fotonok keletkeznek a folyamat eredményeként. A relativitast nem is kel emlitsem, mindenki tudja. Ezzel megint azt szeretném én neketek kihangsúlyozni, hogy szerintem a természetben a folyamatok nem az idõ abszolut függvényei, az idõ is csak egy paraméter, van ahol nem játszik közbe, és nekem az a véleményem hogy más folyamatok(az idõtõl függetlenek) végtelen sebességgel játszódnak le.
Mint ahogy mikike is jol tudja a #293-ban hogy semmi sem áll, mert az atomok részei is állandóan mozognak, igy a puma #282-es fejtésébõl ki lehet hagyni azt az eshetõséget hogy van ami csak úgy áll(de különben igaza lenne) csak renault clio kavar be azzal hogy van aminek nincs oka(okozoja) akkor igen lenne az a verzió hogy van álló oktalan, de ilyenre egyetlen példa sincs, bármit csak nézünk is,az is csak úgy lehet hogy a fény eljön a szemünkig. Az is hozzátartozna a "logikai keptelenseg" -hez hogy az ok-okozat lancnak valahol is szakadasa legyen. -
#298
na, ezt te honnan tudod?
apád órás?
figyejük meg az anyagot
itt van mindjárt a telefonom
98%-a tér
2%... nem tudjuk hogy micsoda
és az egész állandó mozgásban van, anélkül, hogy láthatóan külső energiát kapna
mégis úgy érzékelem, hogy ez egy szilárd, áthatolhatatlan, mozdulatlan tárgy -
BREMBO #297 A madaraknak óriási tüdejük van, amit ha megtöltenek levegővel, ... ismered a lufis történetet.
Csak a madarak tudnak még a szárnyaikkal is csapkodni. -
AC2 #296 Ezért biztos h van idő -
#295
honnan tudjam?? -
#294
És ha tényleg nincs idő, gondolom nincs mozgás sem, de akkor mitől látjuk őket annak? -
#293
(egyébként az is milyen érdekes, hogy amit egy ÁLLÓ tárgynak látunk (anyagból), az valójában gyorsan mozgó, meghatározhatatlan "atomok" összessége
mi a fenéért sem maradnak, azok is nyugton?) -
#292
attól tartok a dolog ennél sokkal bonyolultabb -
#291
Ha nincs idő, akkor ugye minden áll? -
#290
igen, "régen" én is a determinációban hittem
semmiféle szabad akarat nincs, minden tettünk "előre" megjósolható, mert külső és belső erők eredője
(ezzel mindent meg lehet magyarázni, egyedül a kreativítás, ami kissé összezavarhatja a képet
vagy az OK nélküli szeretet)
csakhogy...
ezekhez a folyamatokhoz idő kell
ha nincs idő...
akkor mégis teljesen szabadok vagyunk
-
#289
..vagy a szél fújni, az eső esni, a só meg a víz kristállyá alakulni.
"Elgondolkodtam, és rájöttem, hogy a gravitávió baromság. Valójában Isten keze az, ami a Földre húzza a dolgokat. Hiába is próbáljátok bizonygatni az ellenkezőjét. A dolgok egyszerűen nem eshetnek MAGUKTÓL a Föld fele. Nyilvánvaló, hogy itt valamilyen intelligenciának kell közreműködnie. De most komolyan! Ha tényleg úgy volna, ahogy a gravitacionsták (gravósok) mondják, akkor minden tárgynak össze-vissza kellene esnie mindenféle cél nélkül! De minden test a Föld középpontja felé esik, látszik, hogy egy inteligens tervező tervezi a testek mozgását. Máskülönben hogyan esne minden ugyanarra?
A madarak hogyan képesek repülni? Hiszen a gravitáció azt mondja, hogy minden leesik! Akkor a madarak miért nem? Erre minden tisztességes gravósnak tudnia kellene válaszolni. De nem tudnak, mert a gravitáció dogmákon alapul." -
Fehér Puma #288 XD -
patiang #287 Na fasa!!!
Még egy vallási topic.
Mikike Te nagyon ravasz vagy. Topic címe: Mi az idő? Alcíme: Tényleg nem létezik?
Nagyon furfangos csávó vagy!!!!
BREMBO:
"A számítógépet egy magasabb rendű intelligencia tette képessé arra hogy számoljon. Számítást tudjon végezni a programozó által írt program végrehajtásával."
Na most akkor van Isten, vagy sem. Ez itt a kérdés.
De mivel van számítógép, tehát van Isten is. XDDDDDD
-
BREMBO #286 Nagyon jó megközelítés:
A számítógépet egy magasabb rendű intelligencia tette képessé arra hogy számoljon. Számítást tudjon végezni a programozó által írt program végrehajtásával.