6682
Önbizalomhiány
-
#4881
Ehhez még annyit, hogy a kirepülés a fészekből az élet rendje, és nem más mint beavatás a felnőtt önálló létbe. A SAJÁT élet elkezdése.
Erről kéne szólnia a nelevlésnek is. Felkészítés az életre.
Mint régen a hagyományokban. Mikor elmentek szerncsét próbálni úgymond.
Persze a fészekből való kirepülés nem jelenti azt, hogy ettől a fészeknek utálnia/kerülnie kellen minket és fordítva. -
#4880
Ja és könyvespolcon semmin sem fognak segíteni a könyvek.
Érdemes folyamatosan jegyzetelni a fontosnak, érdekesnek, meglepőnek, vagy éppen valamiért rettenetesnek, unszimpatikusnak talált gondolatokat.
Aztán a tanultakhoz érdemes rögtön gyakorlatokat összeálltani.
Itt mindenki mindent magáért csinál.
Nem másért, nem diplomárt sat...
Senki sem fog senkit önművelésre késztetni, kényszeríteni, és haveri körökben sem fogja senki díjjazni. -
#4879
A gimnazista nem biztos. A többi szakma: ha nem is napközben szinten, de össze lehet dolgozni mindenképp. És a #4874 tökéletesen igaz. Azzal a kiegészítéssel, hogy azon is túl még rosszabb a helyzet. -
#4878
Az az igazság - s ezt ne vedd rossz néven - belefáradtam a témába, mármint az ittenibe - az irogatásba.
Nekem is fel kéne mennem a "hegyre" ebből a szempontból.
Bőséges irodalom áll rendelkezésre az adott témába.
A teljesség igénye nélkül felsorolok párat ami nekem sokat segített, és amikben - úgy gondolom - rengeteg kérdésre választ lehet találni.
Biblia /Evangéliumok, bölcseleti könyvek/
Korán
Negyven hagyomány /Az iszlám vallás alapvető tanításai - több fordításban/
!Brian Tracy - Maximális teljesítmény
!Anthony Robbins - Határtalan siker
!Anthony Robbins - Ébreszd fel a benned szunnyadó óriást
!Thorwald Dethlefsen - A sors mint esély
Peter Lauster - A szerelemről, a szeretetről
Erich Fromm - A szeretet művészete
Seneca - Vígasztalások/Erkölcsi levelek/egyéb prózai művek
Hamvas Béla művei (www.hamvasbela.org)
Dubravszky László - A Megismerés titkai I-III
Maggy Whitehouse - Az élő Kabbala
!George S. Clason - Babilon leggazdagabb embere
!Csernus Imre - A nő
!Müller Péter - Jóskönyv
A Kybalion
Tabula Smaragdina - Hermész Triszmegisztosz tanításai (Hermit kiadó)
Mircea Eliade - Vallási hiedelmek és eszmék története
A sumer irodalom kistükre /Komoróczy Géza/
Görög mitológia
Széchenyi István - Hitel/Világ
Széchenyi István vallomásai és tanításai (Széchenyi- Anthológia)
Széchenyi István - intelmei Béla fiához, Phanteon
Kölcsey Ferenc - Parainesis
Ralph Waldo Emerson esszéi
- Szerelem
- Barátság
- Önbizalom
- Személyiség
- Életbölcsesség
- Jó modor
- Kiegyenlítődés
Eucken Rudolf - Az élet értelme és értéke
Epiktétos Kézikönyvecskéje
Luciano De Crescenzo - A görög filózófia rendhagyó története
Hérodotosz - Görög-perzsa háború
Soren Kierkeagard - A csábító naplója (Osiris kiadó, Vagy-Vagy c. kötetében)
Tatiosz - A bölcs ember könyve
Nietzsche:
- Ecce Homo (Hogyan lesz az ember azzá ami)
- Zarathustra
- A hatalom akarása
- Túl jón és rosszon
Fejér István - Tudni illik, hogy mi illik
Az ezeregyéjszaka meséi (Atlantisz kiadó, 7 kötet)
C.G. Jung - A nyugati és a keleti vallások lélektanáról
Rüdiger Dahlke - Sorsfordulók
Mindenféle mítoszok mesék és közmondások
Persze mondanom sem kell, hogy elsődlegesen semmit sem szórakoztató irodalomként olvastam. Mindenben azt néztem ebből mit tanulhatok, mit akarnak mondani ezek az írások.
A vallásokat sem úgy tanulmányoztam, hogy milyen dilettánsak voltak régiek, hanem azt, hogy mit lehet hasznosítani belőlük.
Minden mítoszt és mesét... komolyan véve tanulmányoztam.
Ez ilyen kirakózás. Sokszor olyan mintha 6-7 kirakó darabjai össze lennének keverve pedig nem. Szóval neki kell állni ki kell válogatni és össze kell rakni.
Egyik könyv sem szentírás, még a Biblia sem és a Korán sem.
A közvetlenül a témát érintő könyveket felkiáltójellel kiemeltem.
De ez nem jelenti azt, hogy pl a Korán tanulmányozására semmi szükség.
És az, hogy a Koránt tanulmányozzuk nem jelenti azt, hogy terroisták, szektások, vagy vallási szélsőségesek/fanatisták, idióták sat. lennénk.
Javaslom mindenkinek, hogy a nagy bevásárlás előtt inkább menjen el könyvtárba. -
#4877
Majd ha magöregszenek a szüleid, meglátod, hogy szükségszerű. -
#4876
Egy kicsit én is hozzászólok a témához.
Salsoul-al sok mindenben nem értek egyet, vitatkoztunk is korábban ezen-azon. De amit itt most leírt, kifogáskeresésről, önállótlanságról, otthon élésről, azzal százszázalékosan egyetértek. Én 26 éves koromig laktam otthon, és hogy úgy mondjam, igen jó sorom volt. Túlságosan is jó, ezt most érzem igazán. Persze nem véletlenül maradtam otthon, a pénz volt a döntő. A saját lábra állás mindennél fontosabb az életben, és én már így is túl sokáig halasztgattam. De egyszer mindenbe bele kell kezdeni.
Fura egy dolog ez, mert még most sem érzem magam igazán felnőttnek. Pedig ennyi idősen már illene. És ehhez nem kevés köze van az otthon lakásnak. Mert amíg nincs valakinek saját egzisztenciája, addig nem is áll teljesen a saját lábán.
Főleg a középsuli alatt szereztem sok negatív tapasztalatot, és talán emiatt voltam/vagyok bizalmatlan, zárkózott. Bár dolgozom rajta hogy ez megváltozzon, de ezek túl erős berögződések ahhoz, hogy egyik napról a másikra megváltoztassam. A lényeg hogy tegyen meg az ember minél többet, és mutassa meg hogy milyen fából is faragták.
Én is ezen vagyok. -
Fbn Lx #4875 én is alapvetően negatívan állok az emberekhez, már azelőtt drámákat és tragikus élettörténeteket írok róluk fejben, hogy igazából egy szót is váltottam volna velük.
Tömören mindenkiről elképzelem, hogy vajon milyen szempontból lehet egy faszfej, és eköré történetet kerítek.
De nem azért mert annyi kudarc ért, egyszerűen csak élénk a fantáziám negatív oldala -
Fbn Lx #4874 a különböző bekezdések mind tetszenek, bár leginkább az első.
nagyon fílinges, jól érzem magam ezekben az összefogós dolgokban.
Ha olyan 5 év múlva összevonnánk a dolgokat, lenne egy vegyészünk, egy ápolónőnk, egy informatikusunk, egy gazdászunk, meg egy gimnazistánk, és talán 1 gyerek :D
csak az a baj, hogy az összefogás már nem úgy működik mint régen, és nem annyira szükségszerű... -
campy #4873 érdekes...de tényleg egyértelnűen no comment 
-
#4872
neménvoltam!
viszont az élethelyzetedből nem sokat írtál...
Jó meglátás. Nem véletlenül :-)
Nem célom belemenni konkrét helyzetekbe, hogy hogyan élem mindennapjaimat, s milyen kudarcok, negatív élethelyzetek értek eddig, amitől olyannak látom a Világot, amilyennek. Tudom, hogy így nehezebb segíteni, csak az meg úgy már túl személyes egyrészt, másrészt önsajnáltatás hatását is keltheti, azt meg nem szeretném.
Annyi a probléma tömören, hogy a szűk család 3 tagja és a 3 barátomon kívül, elég negatívan, defenzíven állok az emberekhez. Kicsit félek, több ez már, mint egyszerű bizalmatlanság.
Az instabilitás is igaz, ahogy Salsoul is megjegyezte.
Nem tudom, hogy hogyan lehetnék magabiztosabb, pofáraesés nélkül?
Igazából nem tudom, hogy mit tudok, csak (többnyire) azt, hogy mit nem... -
#4871
többet nem is mondok -
#4870
Salsoul!
"Hasonló ember hasonló embereket vonz.
Amit mások nyíltan művelnek, azt te belül beszariságból csak némán magadban, de az eredményt meg a mentalitást tekintve ez nem számít."
Ez nem egészen világos.
Az első mondat nem okoz gondot, de a másodikat félek nem jól értelmezem, s mielőtt komolyabb félreértések kerekednének, kifejtenéd más szavakkal, mire is gondolsz? Ha nem muszáj, ne legyen nagyon nyers a fogalmazás.
Valamelyest a változás útjára léptem már magam is (na nem a férfi klimaxéra). Több dologba is belevágtam egyszerre, melyekhez korábban nem volt merszem. Bár eddig sem annyira a mersz, mint inkább a kellő kitartás volt a kérdés, amit viszont a megfelelő mennyiségű sikerélmények hozhatnak el...
"Minden sikertelenség és rossznak..."
Kétségtelen tény igazad van, de ha nincs kellő segítség, akkor lehet, hogy magamtól sosem jövök rá, hogy hol hibázom. Igaz, ha saját magamtól ébredek rá a hibára, akkor nagyobb sikerélménynek élem meg, jobban értékelem, mintha mások segítségével jutok el ugyanoda, azonban csak egy darabig van meg az újrapróbálkozás, hogy hátha, de túl sok kudarc végül feladáshoz vezethet.
Kicsit olyan ez, mintha egyedül akarna megtanulni úszni valaki. Lehet sikerül, de ha hibázik, könnyen lehet, hogy meghal, míg ha van ki segítsen, sokat javulnak az esélyei... Ezt nevezhetjük gyávaságnak, de a másik oldalról is vakmerőségnek.
"A legtöbben inkább csak a világot változtatnák meg, holott az sokkal nehezebb mint önmagunkat és nem is áll a hatáskörünkben."
Elvonatkoztatva attól, hogy nem a mi hatáskörünk, meg hogy ez messze nem önbizalmi kérdés:
Szerinted nem férne rá a Világra némi változtatás? Szerinted jól működik úgy, ahogy van?
Amolyan behunyom a szemem, amit nem látok, az nem is létezik... (édes tudatlanság), és ettől boldog vagyok érzése?
Vajon akik a Világot változtatnák meg, azok miért tennék, és mely részét változtatnák meg szerinted?
(Most a "Húdejópofa vagyok: legyen sok pénzem" -féle gondolatoktól tartózkodjanak azok, akik ezt olvasva ingerenciát éreznek ilyen kommentre, és billentyűzetet ragadtak).
"És mért kell besértődni egy idióta embertől nem értem..."
Nem besértődtem, csak meglepett, lévén, hogy egy tanár volt, akitől - mondjuk akkor még a naivitás tengerén hajóztam - nem egészen azt vártam, hogy a tudását titkolja. Ha ennyire féltékeny az ismereteire, akkor az ilyen, minek megy tanárnak? Vagy az ilyen az óráját is úgy tartja, hogy mindenki viszolyogjon attól a témakörtől, amit oktatásnak hazudik, hogy jó sokáig ő lehessen benne minden egyetemek doktora? Hát nem tudom.
Próbálom az ilyen emberek sajátos gondolkodási módját is megérteni, de nem egyszerű.
"Nincs stabil önértékelésed, nincs meg önmagad."
Meglehet. Ez a pesszimizmus biztonsági(?) velejárója, hogy az ember a saját "tudását" sem meri felvállalni. Ha ledegradálom az ismereteim, egy huszadrangú senkinek állítom be magam, akkor ha valahol meg kell villantani belőle valamit, akkor ha sikeresen jövök ki, akkor pozitívan élem meg magam is, és a környezetem is -> tehát jó; ha meg olyan szar lesz az eredmény, mint amilyennek bemutattam magam, akkor megint csak nem csalódik senki -> tehát jó :-D
"[ebben a topikban már rengeteget jártattam a számat; egy könyvajánlót is írtam a probléma megoldásához - keresd fel, ha tényleg érdekel a megoldás]"
Két fő művet említenék:
Brian Tracy - Maximális teljesítmény
Anthony Robbins - Határtalan siker
Ezek azok? Vagy ezen kívül is van?
Aztán közben pár könyv is a kezembe akadt amik konkrétan leírták, hogy mindenért én vagyok a felelős...
A mindenért egy kicsit erős, de a tetteimért, igen.
Ha eltolok valamit, nem másban keresem a hibát, hanem önmagamban... -
#4869
Tetszik a hozzáállásod a családhoz.
Ahol most lakom is láttam jó megoldásokat az együtt is, nem is módra. Nekem eddig a legjobban tetsző megoldások:
1. Dédnagyapám megoldása. Apai/nagyanyai vonal. A legcsúcsabb, amit eddig láttam. A családnak egy olyan házat épített, amiben végül 6 db kétszobás lakás lett. És ott laktak ők is, a gyerekek is családostól. Mondjuk ők össze is dolgoztak akkoriban. Volt földműves, fuvaros, kovács, vendéglős, meg aki csirkét és disznót nevelt. Közös volt a munka és a haszon is.
2. Budapesti bérházban nagy lakás. Átalakítás után 3 lakás lett, csak az előszoba közös. Szülők és a gyerek - ma már családdal.
3. Helybéli: A család nagy házban lakik. Nagyon régen megvették a szomszéd telket. Oda épült a nagyobbik gyerek családjának ház. Az eredeti emeletesből két lakás lett, külön bejárattal: lent a szülők, fent a kisebbik gyerek.
Az albérlet: nem járható út. Vagy egy életre benne ragadsz, vagy hazaköltözöl, mert ott nem lehet egy saját lakás indulását kigazdálkodni. Felesleges kudarcélményt okoz, anélkül, hogy más oka lenne, minthogy gazdaságtalan.
Sokkal több értelme az albérlet+rezsire szánt pénzt félretenni, a maradékból valamennyivel beszállni a jelenlegi család gazdálkodásába. Ráadásul az egyetlen módja a szülőkön kívüli családi csapok megnyitásának. Amiben a jobb munkától a gyorsabban növekvő bankbetétig sok dolog belefér. Mert az lesz a fogadj Isten az átgondolt hozzáállástokért.
És a miért akar otthonról elmenni mindenki?
1. Sok apró súrlódás a más időbeosztás miatt.
2. Sok szülő nehezen fogadja, hogy eggyel több felnőtt lakik a lakásban, ezért mindenbe beleszól (megfelelő adjon Istentől elmarad).
3. Divat. Trendi. De sok tanács van úgy: "Nősülj meg te is, Fiam! (Miért legyen neked jobb, mint nekem?)" Szóval ilyen után az menjen, akit hidegen hagynak saját érdekei. Azok a fajták, amiket nem mások legázolásával szokás érvényesíteni. -
Fbn Lx #4868 ez már meg van írva :D -
ba32107 #4867 Ha idejöttök, szóljál és összespannolódunk 
-
Fbn Lx #4866 de miért vágynak el annyira sokan korán otthonról?
Akár mit is mondtok, ez valamennyire a családi élet színvonalát jellemzi. Mondjuk én csak 18 vagyok, ezért nem biztos, hogy érthetem, de az én családom teljesen normális, és szeretek velük itthon lenni.
Először nyilván elvégzem az egyetemet, 22 éves koromra HA elvégzem, és HA találok állást az ország nyugati felében (Miskolcról indulok) amit erősen remélek, majd elgondolkodok rajta, hogy elmenjek-e. De valszeg várni fogok, még egy évet, amíg barátnőm is elvégzi... ha balfasz leszek, pont egyszerre végzünk :DD
és persze, HA együtt leszünk még addig.
Ezek nem csak tervek -.-'
Pécs környékét már kinéztük magunknak.
De alapból: ha egyszer elmentek otthonról, többé nem mehettek vissza. Azzal túlléptek egy korszakon. Ez persze csak azoknak jelent problémát, akik élvezték a családdal töltött idejüket, és jó nekik otthon, azaz kellemes korszak volt. Ezért próbálom kiélvezni, amíg tart. Önálló még bármikor lehetek =) -
Fbn Lx #4865 csak a csajból ki tudsz szeretni, és ha együtt élsz vele meg tudod utálni, a haverod meg csak a haverod, soha nem is szeretted, ezért nem tudod megutálni :] -
#4864
legyen úgy -
campy #4863 ízlések és pofonok?!... -
#4862
legyen úgy ahogy akarjátok -
campy #4861 érdekes ez az albérlet dolog... még mindig van másfél év az érettségiig aztán ha biztosan továbbmegyek akkor még 4 év egyetem? mit tom én hogy műkszik, de ha 24-25 évesen kapnák normális állást akkor sem költöznék el és nem érdekel senki véleménye...egyrészt úgyse lesz barátnőm másrészt ha nagyon kicsi eséllyel lenne, akkor mindannyian nagyobb lakásba költöznénk, hidd el salsoul én nagyon béketűrő ember vagyok semmi gond nem lenne mindenki jól el lenne és nem lenne konfliktus...ez is egy példa ilyen is lehetséges...csak az még nem biztos hogy meg is valósul:P:P:D -
campy #4860 ez sem igaz mert a mai fiatalok pont az hogy nincsenek jóban a szüleikkel és leszarják h mi van velük.. inkább elmennek otthonról abszolút rossz a statisztikai adat... -
campy #4859 de figyelj aki nem zavar sok vizet akinek nincsenek sok igényei aki elteszi megtakarítja a pénzt és segít is hacsak néha is otthon azt miért kéne elzavarni otthonról??? életembe nem vesztem össze szinte édesanyámmal..a másik apám már 5 éve meghalt a nevelőapám pedig sosem szólt bele a nevelésembe... -
#4858
na a 2. gondolatoddal már egyetértek -
#4857
A fő kérdés azonban nem is az, hogy hogyan - mert azt menet közben így vagy úgy megoldja az ember - hanem az, hogy eljutott-e ténylegesen arra az elhatározásra, hogy változtat.
Pl azt is lehet, hogy valaki a tanulmányok után még a családjával él.
És eldönti, hogy a következő három évben dolgozni fog, és minden megkeresett pénzét arra fogja félretenni, hogy a három év után önálló életet kezdjen. -
#4856
Tudom durva volt, de akkor is.
Miért ne segíthetne be a család egyúttal a szexbe is?
Hátha az sem megy önerőből...
Az első lépcsőfok első lépcsőfok marad.
És aki nem lépe az elsőre nem léphet a másodikra, aztán a harmadikra sat. akár mennyivel vonzóbbak is a további lépcsőfokok mint az első.
Egy Nő is többre fog értékelni egy saját lábán önállóan élő embert, még ha szerényen is él, mint egy olyat aki az utolsó pillanatig - kényelmében - szüleivel lakik.
A másik dolgot illetően amit R17 mondott, hogy
"a másik hogy egy csajnak akit szeretek elnéző vagyok,még egy haveral abxolút nem" a lehető legrosszabb mentalitást.
Nem ismerek olyan ilyen kapcsolatot ahol előbb vagy utóbb elég brutálisan ki ne borult volna bili...
Senki sem tudja megjátszani magát hoszzú távon. A béketűrést sem. -
#4855
ez azért kicsit dúrva, de jót röhögtem rajta :D
(van valóságalapja, de még mindig nem érted meg ahogy látom h ne mmindenkinek megy csak úgy simán h annyit keressen amivel el tud költözni otthonról) -
#4854
nem is arra gondoltam h szeméttelepre költöztél :)
csak mondtam h jelenleg egy szarul fizető állásból budapesten nagyon fos albikat lehet találni (tudom mert ismerősöm kereset...) ahova meg én nem szívesen költözö,m, inkább rohadok akkor itthon még pár évet, és ha találtam egy normális jól fizető állást, esetleg barátnőt akivel össze lehet költözni majd akkor elmegyek, ettől még nem érzem magam kis tutyimutyi anyámasszony katonájának... -
Rundstedt17 #4853 Alpári vagy kissé:d -
#4852
--Rundstedt17: apu adsz támogatást ahhoz, hogy összeköltözhessek a barátnőmmel (mert önerőből nulla vagyok)?
--Apu: lesz nekem orgazmusom a barátnődtől? -
Rundstedt17 #4851 Szülői támogatásból:d.aligha lehetne kibirhatatlan ha az lenne eleve nem látna bennem sok fantáziát szerintem.a másik hogy egy csajnak akit szeretek elnéző vagyok,még egy haveral abxolút nem. -
#4850
Már csak néhány kérdés: bejössz a csajnak. Összeköltöztök. Hol? Miből? Mi van ha rendetlenebb és kibírhatatlanabb, mint a haverod lenne? -
#4849
képzeld el, egyből csak szarul fizető állást találtam
aztán ahogy egyre többet tettem le a vállalat asztalára emelkedett a juttatásom + jöttek a prémiumok
Másrészt pedig nem szeméttelepre költöztem lakni... -
#4848
már boccs de én nem fogok a szeméttelepen lakni 60ezerből csakmert sokkal jobb lesz nekem ha nem itthon lakom (2éve, 19 évesen nem is gondolkoztam olyanon h el kéne költöznöm, merthát annyi idősen még nincs probléma)
szvsz örülök h neked összejött az élet, de nem mindenki talűál egyből egy biztos és jól fizető állást, ebbe azért gondolj bele, elhiheted h a legtöbb ember ha úgy látja h már van miből megélnie, az el is fog menni otthonról...persze itt nem a kis elkényesztetett sznob gecikre gondolok, bár ők amúgy is kapnak lakást stb stb
am meg az is emberfüggő h ki mennyire találja fel magát, attól még h vki otthon lakik, mert pillanatnyilag nincs jobb, attról még nem törvényszerű h nem tudná egyedül is megállni a helyét -
#4847
#4840, #4841
K.I.F.O.G.Á.S.K.E.R.E.S.É.S
hiába volt jobb két éve a helyzet: két éve sem kezdtetek bele, mert két éve is azt mondtátok két éve jobb volt, de két év múlva is ezt fogjátok mondani a mai helyzetre
az egyik ember minden helyzetben minden időben feltalálja magát a másik pedig még a kánaánban is panaszkodik és kifogásokat keres
#4843:
eleinte kíborod amíg jobbat nem tudsz összehozni
senki sem azt mondta hogy ebben a formában és 60eFt-ból kell leélned az életed
azzal lehet mit kezdeni ami van, és többre lehet vele menni, mint azzal ami nincs -
Rundstedt17 #4846 Magyarán salsoul rossz tanácsokat ad.az én tanácsom az hogy merjetek kezdeményezni.ha bejösz csajnak oké ha nem akkor hagyd a francba.ennyi.nem kell a mellé duma -
#4845
haverral össze lehet költözni, az kb csak poénszinten megy :) -
#4844
az meg a másik fele... -
Rundstedt17 #4843 Ha az alatt azt érted hogy egy lakást töben bérelni igen.tapaxtalatom nincs de aki már úgy élt halotam egy s mást.elég nehéz úgy.pl alkalmazkodni a másikhoz vagy ha nőjét hoza kefélni,esetleg rendetlen stb -
Rundstedt17 #4842 Ugyan már neki a fele is elég:D