Elmagányosodás
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
köszi
vedd már észre a lényeget abban az idézetben (vagyis hogy mit nem vettél észre) 😊 hogy a kilátástalanságban magunknak fogalmazunk meg fontos dolgokat, nem egyetemes igazságokat
"de az az érdekes hogy mi születhettünk meg csak úgy egy oldalbordából."
ha lány vagy, akkor igen 😄
A vallásos emberek (õk/mi) hiszik hogy istentõl származunk, és beleveszik a biológiát is egyes elméletek helyenként
egyébként is a vallás legtöbbször segíti a közösségi életet (erkölcs), ezért maradhatott fenn, ráadásul a vallásokat egyes elméletek tekintik Dawkinsi mémnek, mém-halmazoknak is
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
bocsi
nincs "Miért".
élünk és kész. például a szöcske , vagy egy madár miért nem gondolkodik ilyeneken? 😊
mert nem fejlett az agya annyira mint a mienké.
de az az érdekes hogy mi születhettünk meg csak úgy egy oldalbordából.
a majomtól fejlõdtünk ilyen szintre és még fejlõdni is fogunk.
az egyház azt vallja hogy istentõl származunk.
a biológia azt tanítja hogy a majmoktól.
2 ellentétes dolog ez.
véleményem szerint az egyház is megvan errõl gyõzõdve hogy nem istentõl származunk, csak ha ezt nyiltan kimondják félnek hogy elszabadulna a "pokol ".
A Tízparancsolat egybõl értelmét veszítené például.
De az is érdekes hogy már nagyon rég óta van egy vagy több istenhit.
Valaminek csak történnie kellett régen, csak lehet hogy akkor nem tudták még felfogni hogy valójában mi is történt.
fuh ilyen dolgokról annyira szivesen elbeszélgetnék valakivel 😄
Ha életünknek megvan a "miértje", akkor majdnem minden "hogyanját" el tudjuk viselni.
Friedrich Nietzsche
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
én ugy hiszem ezt az egész életet hogy nincs isten se valami nagy erõ, semmi se. babonákban nem hiszek, semmiben sem hiszek.
véletlen sincs, semmi sincs. csak túl fejlettek vagyunk és mindenfélét beképzelünk magunknak.
"túlfejlõdtük az agyunkat"
olyan dolgokat állítunk amit nem is értünk,fel nem tudunk fogni, nem is tudjuk hogyan mûködik.
eezzel hsz-al nem akartam leminõsíteni senkinek se a hitét, ez csak az én véleményem.
valaki hisz, valaki nem.
egyik ember pont errõl beszélt egyik videóban Youtube-on, sok okos dolog volt benne, megmondta a tutit. csak nemtudom már a címét :S
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
\"One kills a man, one is an assassin; one kills millions, one is a conqueror; one kills everybody, one is a god.\" /Jean Rostand/
még ha van pia is bennem, egyszerüen nemtudok ellazulni.
ugyanez van autóvezetés közben. ha egyedül vagyok a kocsiban tök jól érzem magam, szabad vagyok.
ha ül mellettem valaki akkor görcsösebb vagyok. azon görcsölök hogy szépen vezessek... tudom elég hülyeség de valamiért igy van.
buliba meg egyszerüen nem megy a tánc. valahogy nincs kedvem, mert nemtudok, nincs ritmusérzékem. csak bólogatni szoktam.
ja meg ha tömegben vagyok akkor olyan érzésem van mintha mindenki engem figyelne, minden mozdulataimat figyelné, és ezért eléggé zavarba vagyok olyankor. ezt se tudom hogy miért van :S
mindíg mondogatom magamba hogy : Nincs gond, nyugi van, nem figyel senki se" - néha bejön néha nem.
ja meg ha ismeretlen társaságba keveredek ott is mindíg azt érzem hogy a hátam mögött beszélnek rólam.(hogy hogy nézek ki meg ilyenek) -pedig nem vagyok egy elbaszott ember megmondja mindenki, + én sem tartom magam annak. -a végén meg kiderül hogy nem is rólam beszéltek
kicsit zárkózottabb vagyok, vagy én nem is tudom mi baj van.
lehet az a gond: hogy nincs egy IGAZ barátom akivel komolyabban tudnék beszélni akármilyen témáról,problémáról.
barátaim vannak persze...
segitsetek
vagyis nem kell semmit csinálni "csak" jólérezni magad, ami nem mindig könnyû
ettõl még nem lesz semmi közös benned és a bulizó emberekben
persze lehet félrészegen elvegyülni, de hosszú távon kiábrándító
a közös hobbi hozhatja össze az embereket, pl. ha gitározol akkor tegyél fel sok anyagodat netre, próbálj együttes tagkeresõ hirdetésekre jelentkezni, ha nem szimpatikus otthagyod
a gondolatok megosztásának hiánya szintúgy beszûküléshez vezet
tegyük fel érdekel a csillagászat, de a környezetednek lövése sincs róla és nem is érdekli se a csillagászat se az hogy téged meghallgasson és együtt gondolkodjon
de ez bármilyen témával így lehet
ha például valaki mindig fociról beszél, téged nem érdekel a foci, de megnézed a meccset hogy holnap tudj mirõl beszélni az már közelebb hozza a két embert
egyszer egy lánnyal úgy ismerkedtem meg hogy láttam mit olvas, elolvastam a könyvet én is (pedig nem érdekelt a könyv) és máris tudtunk mirõl beszélni
ezzel arra akarok rávilágítani hogy az embernek is nyitottnak kell lennie a többi ember felé
Ez a tuti módszer szerintem!
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
Szerintem ez olyan dolog, hogy vagy te akarsz magányos lenni, vagy a világ tesz azzá
"Against all the evil that Hell can conjure, all the wickedness that mankind can produce, we will send unto them... only You."
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
Gitáron nagyon jól hangzik. Ami az éneklést illeti a "második sor ill. a negyedik sor" végénél voltam gondba,énekhangon nem annyira hangzott az én fülemnek jól, de gitáron igen. Valszeg ezért is akadtam meg egy kicsit....Utána a következõ részekre már megint jött volna spontán szöveg, de mindegy...Más a hangszer, meg más az éneklés. Feltételezem nem "slágernek" tervezted õket....Volt vmilyen érzés, amit próbáltál kifejezni?
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
Te játszottad? Saját számok?
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
Ez a szám tetszett.
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
Az izé-nél pl. eljutottam a negyedik sor végéig. Ez jött spontán:
Megláttalak téged, leragyogott rám a Nap.
Nem tudtam mit érzek.Kerslek hol is vagy.
Boldog sugaradban megfürödnék én megint,
Néz szemem kutatva, megtalál, megérint.....
Kifújtam egyenlõre.<#nemtudom><#vigyor>
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
"I walk a lonely road
The only one that I have ever known
Don't know where it goes
But it's home to me and I walk alone
I walk this empty street
On the Boulevard of Broken Dreams
Where the city sleeps
and I'm the only one and I walk alone"
:-)
Punk tudósok bebizonyították, hogy létezik 4. akkord.
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
Világra szóló premier xxx km távolságból....produkcióóóóóó..<#alien2><#nyes>
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
A gimnáziumban különbözõ kisebb csoportok alakultak, akik együtt szoktak lenni, én talán (mondom talán) inkább azokhoz tartoztam akiket a befizetett kajajeggyel a közeli étterembe mentek mindig ebédelni, és ahogy az akkori esetben is, a társait nem maga választja az ember (annyira talán nem voltak rosszak, inkább mások), én meg nem extrovertált típus vagyok, tehát beszélgettünk ami szóba jött, és mélyebb dolgokra nem volt kilátás. Szóval nem kerültem olyan optimális helyzetbe hogy valakivel (valakikkel) elmentünk volna rendszeresen bulizni..
Aztán jött az egyetem, de hát ott sem volt gyökeres változás, ott sem mindenki mindenkit ismert rögtön. Akikkel jobban összeismerkedtem, azokkal néha az elején elõfordult hogy egyszer vagy kétszer a másiknál (esetleg többen!) megnéztünk egy filmet, de ennyi. Volt akinek már(!) teljes családja volt, vagy csak barátnõje, ami még nem akadály, de mint mondtam rendszeres eljárás ott sem lett belõle. Van most is egy évfolyamtárs aki gitározik (mint én), meg több dologról el tudtunk beszélgetni, de õ sem egy bulizós fajta, ritkán jártunk el a másikhoz, az hogy esetleg ki mit gitározik mostanában például, már olyan régen nem került szóba, hogy nem is tudok visszaemlékezni.
Idõnként volt csak néha valami közös összehívás (felezõs buli a szakunkban lévõ embereknek, "a nagyobb bandának"), de ilyen ritkán volt. És még ha eredendõen nem is vagyok ilyen "részegre iszom magam minden éjjel" bulizós fajta, azért ahol volt, kerestem a lehetõséget, és néha elmentünk - ha felmerült az ötlet - közösen csocsózni egyet, vagy ilyen olyan helyre elkísértem egy két lányt néha próbára/táncházba akik velem hasonlóan néptáncos múlttal rendelkeztek, vagy éppen csak eljöttek megnézni, de beszélgetni nem nagyon tudtunk, és itt a konklúzió, hogy azért nem, mert egyszerûen vagy nem találtam hozzám hasonló embert, vagy nem volt olyan összetartó erõ azon emberek között, akiket ismertem, hogy nem lett belõle semmi tartós dolog, akikkel meg késõbb ismerkedtem meg, azokkal nem mélyült el az ismeretség annyira, és olyan lány sem volt, aki a nagy õ lett volna. Szóval most itt vagyok :p
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
Na tipp, hogy honnan van az idézet?
Az annyi után ugye nem azt akartad írni, hogy:...puszit kap, meg köszönetet, hogy azt sem tudja majd hova tegye?
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
Még jó, hogy nem mindet vettem komolyan.
Na légyszí mesélj a magányosságról (ennyi év alatt, mint a te korod tuti jól le tudod írni. Na ezt kétlem, de lehet hogy tévedek.)
Tipp: nem vagy magányos. Talált? Nem?
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
Ha ez nem illik rád, úgy nehezebb lehet, a helyzettõl függõen kell elhatároznod mit akarsz tenni ez ügyben
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
Itt is , ott is vannak kivételek. "Nékem üres fecsegõt fest az üres fecsegés."
A magány terén melyik nem vezet pl.?
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...
A kaktusz is azért szúr, mert soha nem simogatják... Nem a remény hal meg utoljára, hanem a sejtszintű enzimműködés. n_n
Nem azért élek, hogy megfeleljek a te elvárásaidnak és te sem azért jöttél a világra, hogy a kedvem szerint élj...