Ellentámadásra készülnek a Linux-fejlesztők
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#70
Nekem anno az XGL-t nem szerette. 😊) Amúgy ugyan olyan jó alternatíva a VLC is. Nagyon jól konfigurálható, mindent lejátszik, egyedi kodekeket használ szintén.
#69
Én nem kérdõjelezem meg a nyilt forrás jogosultságát. Csak az arányokat. Per pillanat néhány kivételtõl eltekintve (pl google, ami ugye a reklámból él), a következõ van:
a cég fejleszt néhány nyilt forrású ingyenes terméket. Ha ez jó akkor megbiznak benne és ismert lesz a márka, ezért megveszik az egyéb hasznos kereskedelmi és igy fizetõs termékeiket is. Na ennek az árából fizetik az ingyenes szoftverük fejlesztését.
De ha csak ingyenes szotfvert fejlesztenének, akkor bizony felkopna az álluk. Ez kökemény közgazdaságtan, hiába is probáljuk meg idealizálna, mint már jól tudjuk, az ideálok csak háborukhoz és szenvedéshez vezettek.
a cég fejleszt néhány nyilt forrású ingyenes terméket. Ha ez jó akkor megbiznak benne és ismert lesz a márka, ezért megveszik az egyéb hasznos kereskedelmi és igy fizetõs termékeiket is. Na ennek az árából fizetik az ingyenes szoftverük fejlesztését.
De ha csak ingyenes szotfvert fejlesztenének, akkor bizony felkopna az álluk. Ez kökemény közgazdaságtan, hiába is probáljuk meg idealizálna, mint már jól tudjuk, az ideálok csak háborukhoz és szenvedéshez vezettek.
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#68
Megint jó nagy flame lett.
Én összefoglalom röviden az én véleményem amit általánositva használok:
1,ha valami otthoni desktop operációs rendszerként aposztrofálja magát, akkor az legyen k.rvára userfriendly.
2,ha valami szerver oprendszerként definiálja magát, akkor az legyen k.rvára megbizható és biztonságos.
A fenntiek tök függetlenek attól hogy ingyenes egy termék vagy nem, hogy nyilt forrású-e vagy nem, hogy egy közösség fejleszti-e vagy egy multicég.
Egyébként pont ezért hülyeség ez a linux vs windows vita, hisz az egyszerü otthoni felhasználókat csak és kizárolag az érdekli hogy a rendszer mindent tudjon, minden azonnal müködjön vagy maximum pár egyszerü kattintással müködjön. Ugyanez a user nem tudja mi az a tcp, sosem hallott még ip-rõl, számára az internet=megnyitom a böngészõt, nem tudja mi az a virus (valami misztifikált vmi...), a tüzfalról max a házakon lévõ tüzfal jut eszébe, és fogalma sincs mi az a konzol. És ami a legbosszantóbb, nem is hajlandó a fenntiekrõl tudomást szerezni.
Ezért aztán a home desktop oprendszernek ezeknek a követelményeknek kell eleget tenni. Nagyjából ennyi. Per pillanat a windows és az ubuntu jelent alternativát ezeknek a felhasználóknak. További vita szerintem felesleges, mindenki tudja minden rendszer hibáit, én oldalakat tudnék irni a win hibáiról és ugyanúgy a linux hibáiról, de a lényeg az hogy mindez a felhasználót nem érdekli. És ami a felhasználó igényeit kielégiti, nos az fog elterjedni és az fog életben maradni hosszútávon.
Innentõl kezdve mindenkinek szuverén joga, hogy szeretné-e ha a felhasználók linuxot futtasanak a gépükön, vagy nem. De ha igen, akkor kénytelen lesz tudomásul venni, hogy a rendszert a fenntiek szerint kell átalakitani.
Ha meg nem, akkor senki se verje az asztalt, hogy miért van windows hegemonia.
Én összefoglalom röviden az én véleményem amit általánositva használok:
1,ha valami otthoni desktop operációs rendszerként aposztrofálja magát, akkor az legyen k.rvára userfriendly.
2,ha valami szerver oprendszerként definiálja magát, akkor az legyen k.rvára megbizható és biztonságos.
A fenntiek tök függetlenek attól hogy ingyenes egy termék vagy nem, hogy nyilt forrású-e vagy nem, hogy egy közösség fejleszti-e vagy egy multicég.
Egyébként pont ezért hülyeség ez a linux vs windows vita, hisz az egyszerü otthoni felhasználókat csak és kizárolag az érdekli hogy a rendszer mindent tudjon, minden azonnal müködjön vagy maximum pár egyszerü kattintással müködjön. Ugyanez a user nem tudja mi az a tcp, sosem hallott még ip-rõl, számára az internet=megnyitom a böngészõt, nem tudja mi az a virus (valami misztifikált vmi...), a tüzfalról max a házakon lévõ tüzfal jut eszébe, és fogalma sincs mi az a konzol. És ami a legbosszantóbb, nem is hajlandó a fenntiekrõl tudomást szerezni.
Ezért aztán a home desktop oprendszernek ezeknek a követelményeknek kell eleget tenni. Nagyjából ennyi. Per pillanat a windows és az ubuntu jelent alternativát ezeknek a felhasználóknak. További vita szerintem felesleges, mindenki tudja minden rendszer hibáit, én oldalakat tudnék irni a win hibáiról és ugyanúgy a linux hibáiról, de a lényeg az hogy mindez a felhasználót nem érdekli. És ami a felhasználó igényeit kielégiti, nos az fog elterjedni és az fog életben maradni hosszútávon.
Innentõl kezdve mindenkinek szuverén joga, hogy szeretné-e ha a felhasználók linuxot futtasanak a gépükön, vagy nem. De ha igen, akkor kénytelen lesz tudomásul venni, hogy a rendszert a fenntiek szerint kell átalakitani.
Ha meg nem, akkor senki se verje az asztalt, hogy miért van windows hegemonia.
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#67
Ubuntuban sajnos az mplayer grafikusan (gmplayer) nem szeret mûködni (a -vo -val van baja, lehet, hogy a beryl tesz be neki, de asszem beryl nélkül is viceskedik). Ennek ellenére terminálból semmi baj nincs vele.
#66
Rosszul látod. Egyrészt külföldön, ahol nem igazán probléma a pénz, ott még a magánszemélyek is fizetnek, támogatják az OS-t. Cégekrõl nem is beszélve. Olyan nagy nevek mint a Sun, IBM, Adobe, Google is támogatja nem kevéssel a fejlõdést. Gondolj bele, a Google szerveri csak Linuxot használnak, alap, hogy adónak érte valamit. 😊
Másrészt a Linuxot, és a szabad szoftvereket nem csak elvetemült emberek fejlesztik, hanem pályakezõdõk, akik frissen szabadultak az iskolából... Tudod milyen értékû referencia, ha valaki elmondhatja magáról, hogy a linux kernelben van olyan rész, amit õ írt? Vagy a gnome-ban? HATALMAS! Éppen ezért elég gyakran be is szállnak.
Illetve nem értem, hogy ha eddig eljutottak a szabad szoftverek, akkor miért kérdõjelezed meg a létjogosultságukat. Úgy látszik mindig volt ember, aki fejlesztette a meglévõt; ezután miért ne lenne? 😊
Másrészt a Linuxot, és a szabad szoftvereket nem csak elvetemült emberek fejlesztik, hanem pályakezõdõk, akik frissen szabadultak az iskolából... Tudod milyen értékû referencia, ha valaki elmondhatja magáról, hogy a linux kernelben van olyan rész, amit õ írt? Vagy a gnome-ban? HATALMAS! Éppen ezért elég gyakran be is szállnak.
Illetve nem értem, hogy ha eddig eljutottak a szabad szoftverek, akkor miért kérdõjelezed meg a létjogosultságukat. Úgy látszik mindig volt ember, aki fejlesztette a meglévõt; ezután miért ne lenne? 😊
#65
"mplayer telepítése windózon, 30mp letöltéssel együtt. Ugyan ez linuxon kb 1 óra."
Pipa a megfelelõ repository-re, aztén 10 sec, vlc-t meg enélkül is lehet, ami szintén mindent lejátszik.
Pipa a megfelelõ repository-re, aztén 10 sec, vlc-t meg enélkül is lehet, ami szintén mindent lejátszik.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#64
Ubuntu ilyen. Van egy programok hozzáadása/eltávolítása app, ahol rákeresel valami jellemzõ dologra, vagy a pontos névre, és két kattal fel lehet tenni / le lehet szedni. Aztán mindent elérsz a menübõl. Aki nem játszik, hanem pl multimédiára használja a gépet, vagy irodai munkára, annak tökéletes...
... viszont ugyan úgy megvan a nyitottság, profi user mindent át tud állítani, tud forrásból telepíteni stb...
... viszont ugyan úgy megvan a nyitottság, profi user mindent át tud állítani, tud forrásból telepíteni stb...
#63
Igazad van, bár felhasználóbarátság!=windows szintén. Lehet, hogy szükség van könnyen kezelhetõ linuxra.
Ettõl függetlenül az egységesítés véleményem szerint nem egy jó ötlet, sok linux (vagy inkább: nem windows-t) használó azért szereti/használja kedvenc OS-ét, mert nincs feltétlen szükséged 100+ MB memóriára egy desktop környezet miatt, nem kell neki hogy buborékablakok tájékoztassák, hogy igen, bedugtad a pendrive-ot (tudom én azt anélkül is, hogy kiírná a rendszer😊), stb. Nem véletlenül jött létre annyi különbözõ változat.
Ettõl függetlenül az egységesítés véleményem szerint nem egy jó ötlet, sok linux (vagy inkább: nem windows-t) használó azért szereti/használja kedvenc OS-ét, mert nincs feltétlen szükséged 100+ MB memóriára egy desktop környezet miatt, nem kell neki hogy buborékablakok tájékoztassák, hogy igen, bedugtad a pendrive-ot (tudom én azt anélkül is, hogy kiírná a rendszer😊), stb. Nem véletlenül jött létre annyi különbözõ változat.
#62
Cikk is eleg bena mintha vmi mese tortenet lenne.
the world is mine
#61
A nagyon könnyen kezelhetõt már megvalósította az apple(olyan masszív drag'n'drop van benne, hogy az valami félelmetes. Gyakorlati példa: FFben ráklikkelek egy képre, lehúzom az asztalra, nyomok egy Alma+shift+b -t, és máris küldi bluetoothon. Kijelölt szövegekkel ugyan ez.), de nem hackelhetõ. Arra ott a linux.
#60
Linux és a játékok: http://live.linux-gamers.net/
DVD iso letölt, kiír, berak, élvez. A legjelentõsebb linuxos játékok vannak rajta, live rendszer, úgyhogy nem ír sehova, és egy 2,6-os celeronon 512 rammal is probléma nélkül ment. Sok sikert hozzá.
DVD iso letölt, kiír, berak, élvez. A legjelentõsebb linuxos játékok vannak rajta, live rendszer, úgyhogy nem ír sehova, és egy 2,6-os celeronon 512 rammal is probléma nélkül ment. Sok sikert hozzá.
#59
tényleg nem fog így elterjedni,pedig sokan használnák szívesen a környezetemben.számomra az ideális oprendszer NAGYON könnyen kezelhetõ egy full lámának is,és a végtelenségig hackelhetõ a profiknak is.tudomásom szerint ilyen még nincs,de a linux egyes disztribúciói elég jól haladnak efelé...addig is részvétem a windows felhasználóknak.
#58
Elég sima lehet az agyad, hogyha enynire nem jöttél rá magadtól. Ha már új rendszer, anynit meg lehet tenni, hogy az ember picit utána olvas. A .deb csomagokhoz van "telepítõrutin", amúgy a synaptic hülyebiztos, és ha már megvan a terminal (fúúúj, karakterek, billentyûzet, õskor), akkor lehet apt-get -el is hadonászni. Kicsit gyorsabb, kényelmesebb mint a nextnextfinish 30 féle változatban.
#57
Nekem speciel frugalon 30 mp volt letöltéssel😊
Légyszi azt magyarázd meg, hogyan egységesítenél? Mondjuk aszondod KDE-s srácoknak, hogy monnyonle, és a gnome legyen a nyerõ? Meg hogy oldanád meg a disztrók közötti könyebb átjárhatóságot? Ubuntuból sok van, legyenek csak Ubuntu alapú disztrók?
Lehet, hogy gonosz vagyok, de lesza rom vérpistikét. Aki Windows szerû linuxot akar, az használjon Windowst. Csak azért ne linuxoljon már, hogy a suliban felvághasson haverok elõtt.
Légyszi azt magyarázd meg, hogyan egységesítenél? Mondjuk aszondod KDE-s srácoknak, hogy monnyonle, és a gnome legyen a nyerõ? Meg hogy oldanád meg a disztrók közötti könyebb átjárhatóságot? Ubuntuból sok van, legyenek csak Ubuntu alapú disztrók?
Lehet, hogy gonosz vagyok, de lesza rom vérpistikét. Aki Windows szerû linuxot akar, az használjon Windowst. Csak azért ne linuxoljon már, hogy a suliban felvághasson haverok elõtt.
#56
Köszönöm a melegszívû biztatást, nekivágok mégegyszer.
#55
Hát nem tudom milyen linux disztrót próbáltál, de Ubuntu alatt:
Alkalmazások -> Hozzáadás/Eltávolítás... -> keresõbe beírod: mplayer és pipa neki majd Alkalmaz.
Letöltéssel együtt 10mp!
Az mpeg és mp3 meg néhány országban törvénybeütközõ, de az ubuntu rákérdez, hogy leszedje e és telepítse.
Alkalmazások -> Hozzáadás/Eltávolítás... -> keresõbe beírod: mplayer és pipa neki majd Alkalmaz.
Letöltéssel együtt 10mp!
Az mpeg és mp3 meg néhány országban törvénybeütközõ, de az ubuntu rákérdez, hogy leszedje e és telepítse.
Asrock AM2NF3-VSTA, Athlon64 X2 4200+,Kingmax 2x1GB DDR2 800, Ati Radeon HD2600XT 256MB GDDR3 AGP, Xerox TFT-LCD 17\"+Samsung 32\" LCD-TV
#54
Kösz a Linket, valószínüleg elkerülte a figyelmemet.
Természetesen nem kell, törekedni arra, hogy egyszerûen kezelhetõ(hülyebiztos)legyen a Linux, de akkor ne is számítsatok az elterjedésre.
Pedig enélkül marad a monopólium.
Természetesen nem kell, törekedni arra, hogy egyszerûen kezelhetõ(hülyebiztos)legyen a Linux, de akkor ne is számítsatok az elterjedésre.
Pedig enélkül marad a monopólium.
#53
Az mp3 dekódolás meg van írva, csak azért nincs benn, mert illegális (bizonyos országokban).
De a csomagkezelõ felteszi, ubuntu pl. élen jár ebben, ha valami olyat akarsz lejátszani, amihez nincs dekóder, akkor megkérdezi magától, hogy telepítse-e?
Amit még életemben nem láttam beintegrálva az a dvdcss. Ez vastagon illegális (szintén bizonyos országokban).
Ezt az ftp.videolan.org-ról lehet pl. beszerezni, ott fenn van csomagban is.
De a csomagkezelõ felteszi, ubuntu pl. élen jár ebben, ha valami olyat akarsz lejátszani, amihez nincs dekóder, akkor megkérdezi magától, hogy telepítse-e?
Amit még életemben nem láttam beintegrálva az a dvdcss. Ez vastagon illegális (szintén bizonyos országokban).
Ezt az ftp.videolan.org-ról lehet pl. beszerezni, ott fenn van csomagban is.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#52
Ép emiatt a next-next-finish rendszerû telepítés miatt szemetelõdik el olyan hamar a windows... Az OS nek gyak fogalma sincs róla, hogy mit telepítesz... A linuxnál meg van, egy egységesebb telepítõ rendszer amit mindenki használ, így az OS is tisztában van, hogy kihez mi tartozik és hol (mikor törölsz egy programot, nem hagy szemetet maga után..)
Mind 2 megoldás kényelmes, csupán a linuxoshoz egy ici-picit kell csak nagyobb tudás (talán még az 1 bites user is megtanulja, hogyan használja a csomagkezelõt, ha megfeszíti egy picikét magát.. Nem nehéz...) , cserébe lesz egy szét nem szemetelõdõ rendszered (persze az esély megvan rá, de jelentõsen kisebb)...
Természetesen az Uninstall is rajta keresztül történik...
Mind 2 megoldás kényelmes, csupán a linuxoshoz egy ici-picit kell csak nagyobb tudás (talán még az 1 bites user is megtanulja, hogyan használja a csomagkezelõt, ha megfeszíti egy picikét magát.. Nem nehéz...) , cserébe lesz egy szét nem szemetelõdõ rendszered (persze az esély megvan rá, de jelentõsen kisebb)...
Természetesen az Uninstall is rajta keresztül történik...
ilyen feltételek mellett nem éri meg... ez az egész nem tetszik.. ..-ohh.. már látom a fényt az alagút végén!.. -te h*lye.. az csak a vonat!...
#51
Lásd a korábbi cikket az SG-n, a disztrókból szépen ki van hagyva az MP3 támogatás. Naccerû adtunk egy pofont a szarnak, ecceri júzer pláne nem fog veszõdni vele.
mplayer telepítése windózon, 30mp letöltéssel együtt. Ugyan ez linuxon kb 1 óra.
OK ne akarjuk hogy vérpistike Linuxozzon (de miért ne???), de akkor ne csodálkozzunk, hogy mindenki szídja a rencert!
Amúgy kispénz kisfoci, nagypénz nagyfoci. Ha vérpistike meg a kismillió barátja hasznáná, és ezzel támogatja a rendszert abból a forrásból a HC szintre is több fog lecsorogni.
De ha nem hát nem, nem erõszak a disznótor.
mplayer telepítése windózon, 30mp letöltéssel együtt. Ugyan ez linuxon kb 1 óra.
OK ne akarjuk hogy vérpistike Linuxozzon (de miért ne???), de akkor ne csodálkozzunk, hogy mindenki szídja a rencert!
Amúgy kispénz kisfoci, nagypénz nagyfoci. Ha vérpistike meg a kismillió barátja hasznáná, és ezzel támogatja a rendszert abból a forrásból a HC szintre is több fog lecsorogni.
De ha nem hát nem, nem erõszak a disznótor.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#50
Ha pl. mplayer nincs csomagból, javaslom még a vlc-t kipróbálni, az is lényegében mindent megeszik.
#49
Este beteszem a hdd-t oszt mégegyszer megnézem ezt a telepítést hátha összejön.
Tulajdonképp az Mplayert akartam letölteni, mert a beépített médiaplayer csak renszer ujraindítás után hajlandó lejátszani, de úgy se mindig.
Tulajdonképp az Mplayert akartam letölteni, mert a beépített médiaplayer csak renszer ujraindítás után hajlandó lejátszani, de úgy se mindig.
#48
Itt a bökkenõ: nem akarjuk!;P
Gondolom amúgy te sem olvastad az ezen topicban egyszer már belinkelt leírást: http://www.szszi.hu/kozlemenyek/sajto/2006/03/29/linux_nem_windows/index.html
Bizony, 5 oldal hosszú! De a lényeg: a linux nem egy windows alternatíva, nem is akar az lenni.
Gondolom amúgy te sem olvastad az ezen topicban egyszer már belinkelt leírást: http://www.szszi.hu/kozlemenyek/sajto/2006/03/29/linux_nem_windows/index.html
Bizony, 5 oldal hosszú! De a lényeg: a linux nem egy windows alternatíva, nem is akar az lenni.
#47
"Nem igaz hogy egy istall wizard-ot nem lehet összehozni! Ez a felhasználóbarátság?"
Ha a forraskodot tolti le valaki a kesz binaris program helyett, az azt jelenti, hogy nem tudja mit csinal. Szinte minden linux alatt vannak csomagok, ezek olyanok mint a windows-os telepitocsomagok es egy kozos wizard-uk van, tehat csak azt kell megkeresni. Ez olyan, mintha a windows-os programok telepitese/eltavolitasa modullal lehetne mondjuk jatekot telepiteni. Csak kivalasztjuk egy listabol ami tetszik, a gep megkeresi a halon, letolti es felrakja. A legkevesbe felhasznalobarat debian alatt parancssorban pl. apt-get install program_neve a parancs (keres, letolt, felrak, konfigural). A fejlettebb rendszerekben ez mar grafikus es listaban kinalja a programokat. Ebbol a szempontbol egy linux olyan, mintha a windows-hoz ingyen adnak az osszes windows-os felhasznaloi programot es jatekot.
Egyebkent windows alatt is van ilyen problema. Pl. amikor az ember forrasbol telepit wow szervert. Ott nemhogy wizard, de meg hasznalhato leiras sincs a telepites folyamatarol. (viszont kell hozza telepitett visual studio es sql adatbazis is) Egy masik jatek, az overlord demoja (xp/vista only) pedig ugy lett megirva, hogy windows 2000 alatt egy hianyzo rendszer dll beszerzese utan meg at kellett irni hexaban a dll import listajat hogy a kernelbol hianyzo fuggvenyt helyettesitsuk egy alternativaval. Es ha az ember nem tud hexaban dll-eket szerkeszteni, akkor egyszeruen meg van love. (linux alatt azert konnyebb a forraskodot atirni) Az atlag felhasznalo pedig igy sem ugy sem ert hozza, csak windows alatt mar sejti tobbnyire mit kell tennie es lusta megtanulni a linux mukodeset. Egyebkent nem ertem miert olyan bonyolult egy linux, meg a debian alap telepitoje is eleg egyszeru, kb. mint a windows nt4-e volt.
ps: Windows-bol is van egy tonna illegalis disztribucio, nemelyik modositott kernel-t is hasznal, csak ezek nem terjedtek el annyira mint a hivatalos. Linux eseten is van par hires es sok ismeretlen valtozat.
Ha a forraskodot tolti le valaki a kesz binaris program helyett, az azt jelenti, hogy nem tudja mit csinal. Szinte minden linux alatt vannak csomagok, ezek olyanok mint a windows-os telepitocsomagok es egy kozos wizard-uk van, tehat csak azt kell megkeresni. Ez olyan, mintha a windows-os programok telepitese/eltavolitasa modullal lehetne mondjuk jatekot telepiteni. Csak kivalasztjuk egy listabol ami tetszik, a gep megkeresi a halon, letolti es felrakja. A legkevesbe felhasznalobarat debian alatt parancssorban pl. apt-get install program_neve a parancs (keres, letolt, felrak, konfigural). A fejlettebb rendszerekben ez mar grafikus es listaban kinalja a programokat. Ebbol a szempontbol egy linux olyan, mintha a windows-hoz ingyen adnak az osszes windows-os felhasznaloi programot es jatekot.
Egyebkent windows alatt is van ilyen problema. Pl. amikor az ember forrasbol telepit wow szervert. Ott nemhogy wizard, de meg hasznalhato leiras sincs a telepites folyamatarol. (viszont kell hozza telepitett visual studio es sql adatbazis is) Egy masik jatek, az overlord demoja (xp/vista only) pedig ugy lett megirva, hogy windows 2000 alatt egy hianyzo rendszer dll beszerzese utan meg at kellett irni hexaban a dll import listajat hogy a kernelbol hianyzo fuggvenyt helyettesitsuk egy alternativaval. Es ha az ember nem tud hexaban dll-eket szerkeszteni, akkor egyszeruen meg van love. (linux alatt azert konnyebb a forraskodot atirni) Az atlag felhasznalo pedig igy sem ugy sem ert hozza, csak windows alatt mar sejti tobbnyire mit kell tennie es lusta megtanulni a linux mukodeset. Egyebkent nem ertem miert olyan bonyolult egy linux, meg a debian alap telepitoje is eleg egyszeru, kb. mint a windows nt4-e volt.
ps: Windows-bol is van egy tonna illegalis disztribucio, nemelyik modositott kernel-t is hasznal, csak ezek nem terjedtek el annyira mint a hivatalos. Linux eseten is van par hires es sok ismeretlen valtozat.
#46
Egyébként végignéztem a sugót de programtelepítési leírást nem találtam
#45
Értsétek már meg Linux fanok, ha azt akarjátok, hogy valódi alternatíva legyen a Win-el szemben akkor hülyebiztosnak kell lenni, igen az egyszerû user telepítéskor csak next gombot akar nyomogatni.
Az hogy nincs minden proginak Linux változata az megvan értve.
Az hogy nincs minden proginak Linux változata az megvan értve.
#44
"Errõl beszélek. Hirdetjük itt a Linux ûberségét, de ha jön az ecceri júzer azt lelámázzuk."
"Kedves Linux fanok!"
Ilyen kezdéssel ezen nincs mit csodálkozni...
"Kedves Linux fanok!"
Ilyen kezdéssel ezen nincs mit csodálkozni...
#43
"hogy na érdekel a rendszer, meg akarom tanulni, hogyan mûködik."
Én így álltam hozzá, és nem is volt gondom vele.
Én így álltam hozzá, és nem is volt gondom vele.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#42
Aki nem tud egy fél oldalas ismertetõt elolvasni, meg azt megérteni hogy nem vindóz, és azt mondani hogy nincs benne olyan amit csak õ nem talált meg, az miért ne lenne láma?
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#41
A szép jövõ... minden hülye linuxot használna... jönnének át a zikszpés vérpistikék, akik root-al vannak benn állandóna... pfejjjj 😄
The EULA sounds like it was written by a team of lawyers who want to tell me what I can\'t do. The GPL sounds like it was written by a human being, who wants me to know what I can do.
#40
Naja. Kérdés, hogy nekünk linux usereknek érdeke-e, hogy egyszerûen kezelhetõ legyen a rendszer, meg hogy jobban elterjedjen? 😊
#39
Bárcsak ilyen egyszerû lenne. Pl. Ubuntu-ra gondolom van csomagból THE szóvegszerkesztõ? (lehet, hogy rossz példa, mert van😊)
A marhabonyolult configure, make, make install elõtt meg meg kéne tudnia valahonnan a usernek, hogy nem árt a gcc-t meg g++-t, stb. feltenni (bár lehet, hogy csak SuSE-n divat ezeket kihagyni alaptelepítésbõl).
Ezenkívül ha egy régebbi (~2 éves) disztribbel próbálkozik, akkor könnyen lehet, hogy nem fogja tudni ilyen egyszerûen leforgatni, elõtte update-elnie kéne a fél rendszert.
A marhabonyolult configure, make, make install elõtt meg meg kéne tudnia valahonnan a usernek, hogy nem árt a gcc-t meg g++-t, stb. feltenni (bár lehet, hogy csak SuSE-n divat ezeket kihagyni alaptelepítésbõl).
Ezenkívül ha egy régebbi (~2 éves) disztribbel próbálkozik, akkor könnyen lehet, hogy nem fogja tudni ilyen egyszerûen leforgatni, elõtte update-elnie kéne a fél rendszert.
#38
"Másrészt szerintem bármelyik júzer bele fog szaladni, olyan problémába, amit parancssor nélkül nem tud megoldani, ezt lefogadom."
Céges júzerre ez szvsz nem igaz.
Ha ilyen gondja van, akkor arra ott a rendszergizda. Normál irodai használatra meg bõven elég a GUI.
Céges júzerre ez szvsz nem igaz.
Ha ilyen gondja van, akkor arra ott a rendszergizda. Normál irodai használatra meg bõven elég a GUI.
#37
Errõl beszélek. Hirdetjük itt a Linux ûberségét, de ha jön az ecceri júzer azt lelámázzuk.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#36
"de ez többször lefagyott"
hibás a géped
Vagy egy nem éppen kiforrot driver okozta a problémát. Elõfordul az ilyen, én is szívtam integrtált videó/hang miatt.
Nem, ez egyszerû iszonyú lámaság. Nem tûnt fel valamelyik menüben egy olyan programra való hivatkozás, hogy "csomagkezelõ"?
Vagy olyan progit akart telepíteni, ami nincs csomagban, vagy õ nem találta csomagban, stb.
Nem lámaság, csak nem úgy kell hozzáállni, hogy most akkor minden menni is fog egybõl, hanem úgy, hogy na érdekel a rendszer, meg akarom tanulni, hogyan mûködik.
hibás a géped
Vagy egy nem éppen kiforrot driver okozta a problémát. Elõfordul az ilyen, én is szívtam integrtált videó/hang miatt.
Nem, ez egyszerû iszonyú lámaság. Nem tûnt fel valamelyik menüben egy olyan programra való hivatkozás, hogy "csomagkezelõ"?
Vagy olyan progit akart telepíteni, ami nincs csomagban, vagy õ nem találta csomagban, stb.
Nem lámaság, csak nem úgy kell hozzáállni, hogy most akkor minden menni is fog egybõl, hanem úgy, hogy na érdekel a rendszer, meg akarom tanulni, hogyan mûködik.
#35
Alkalmazások --> Programok telepítése/eltávolítása. Bonyolult. Tényleg. 😊
Letöltött cuccot telepíteni megin egy más tészta... olvass utána linuxforumba, kb 50000szer írták már le, hogyan kell. Kb 10 perc elsajátítani lassú felfogással 😛
Letöltött cuccot telepíteni megin egy más tészta... olvass utána linuxforumba, kb 50000szer írták már le, hogyan kell. Kb 10 perc elsajátítani lassú felfogással 😛
The EULA sounds like it was written by a team of lawyers who want to tell me what I can\'t do. The GPL sounds like it was written by a human being, who wants me to know what I can do.
#34
"ahhoz, hogy olyan programot telepíts linux alatt, ami nincs meg csomagban, sajnos érteni is kell a rendszerhez"
Igen ha mákod van, akkor 3 egész (configure, make, make install) parancsot kell kiadnod. Ha közben gond lép fel akkor már tényleg problémásabb. De hát aki nem ért hozzá válasszon elterjedt disztrit, és akkor minden progit megtalál csomagban is.
Igen ha mákod van, akkor 3 egész (configure, make, make install) parancsot kell kiadnod. Ha közben gond lép fel akkor már tényleg problémásabb. De hát aki nem ért hozzá válasszon elterjedt disztrit, és akkor minden progit megtalál csomagban is.
#33
Igen valami rémlik ilyen kezdeményezésekrõl, de végül is kimondhatjuk, hogy nem igazán mûködik. És amit itt is ír a cikk, a M$ azért elég jól megosztja a kis saját "nyitásaival" a Linuxos társadalmat.
"A linuxnak nagyon szép GUI-ja(i) vannak. Aki nem akarja használni a konzolt az ne tegye. Nem értem miért hoztad ezt elõ."
A Gnome ill KDE a Linuxnál is egyfajta kvázi GUI szabvánnyá kezd válni, ami jó. Csak éppen a GUI esetében én messze nem látom azt a következetességet, amit bármilyen más szabvány követésében azért jellemzõ, merthogy a GUI-ra nincs szabvány, csak szabadalmak, amiknek egy részét a M$ lenyúlta, de ennek okán joggal emberkedik.
Másrészt szerintem bármelyik júzer bele fog szaladni, olyan problémába, amit parancssor nélkül nem tud megoldani, ezt lefogadom.
"A linuxnak nagyon szép GUI-ja(i) vannak. Aki nem akarja használni a konzolt az ne tegye. Nem értem miért hoztad ezt elõ."
A Gnome ill KDE a Linuxnál is egyfajta kvázi GUI szabvánnyá kezd válni, ami jó. Csak éppen a GUI esetében én messze nem látom azt a következetességet, amit bármilyen más szabvány követésében azért jellemzõ, merthogy a GUI-ra nincs szabvány, csak szabadalmak, amiknek egy részét a M$ lenyúlta, de ennek okán joggal emberkedik.
Másrészt szerintem bármelyik júzer bele fog szaladni, olyan problémába, amit parancssor nélkül nem tud megoldani, ezt lefogadom.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#32
"de ez többször lefagyott"
hibás a géped
"hogy egy áramszünet után nem engedett be a rendszerbe rendszergazdaként sem a jelszómmal." ezt nemtudom hogy csináltad, de az tuti, hogy nem az áramszünet miatt, és nem is magától történt...
"Másodszor az Ubuntu-val próbálkoztam, na ez már eléggé bejött volna, csak a programok telepítésére nem jöttem rá. Letöltöm a progit kicsomagolom a tar csomagot, és sehol egy indítófájl, vagy telepítõrutin. Nem igaz hogy egy istall wizard-ot nem lehet összehozni! Ez a felhasználóbarátság?"
Nem, ez egyszerû iszonyú lámaság. Nem tûnt fel valamelyik menüben egy olyan programra való hivatkozás, hogy "csomagkezelõ"? Mert ezzel lehet programot telepíteni, beírod a keresõbe mit akarsz, rákeres a neten, kipipálod mit akarsz telepíteni, és letölti és telepíti. tar-ban te csomagot nem tölttesz le, max forráskódot, ami nemnagyob indul el magától... egyébként ott az indítófájl, és a telepítõrutin is... általában c++ kódban 😄 Nem véletlenül van a csomagkezelõ, azok elõre fordított programok.
Ebbõl is látszik hogy úgy fogtál hozzá, mintha egy vindóz lenne, nem is más oprendszer. Hát nem a vindózt másolták le, hanem ez egy más operációs rendszer. Egyébként lehetséges hogy nincs fordított csomag valamihez, de amire egy kezdõ júzernek szüksége van, az tuti van. Ubuntuhoz, pl 20000 féle csomag van, az alap tárhelyeken. Amúgy a forráskódból fordítás se nehéz, leegyszerûsítve csak kicsomagolás, config lefuttatása, majd fordítás make-el.
hibás a géped
"hogy egy áramszünet után nem engedett be a rendszerbe rendszergazdaként sem a jelszómmal." ezt nemtudom hogy csináltad, de az tuti, hogy nem az áramszünet miatt, és nem is magától történt...
"Másodszor az Ubuntu-val próbálkoztam, na ez már eléggé bejött volna, csak a programok telepítésére nem jöttem rá. Letöltöm a progit kicsomagolom a tar csomagot, és sehol egy indítófájl, vagy telepítõrutin. Nem igaz hogy egy istall wizard-ot nem lehet összehozni! Ez a felhasználóbarátság?"
Nem, ez egyszerû iszonyú lámaság. Nem tûnt fel valamelyik menüben egy olyan programra való hivatkozás, hogy "csomagkezelõ"? Mert ezzel lehet programot telepíteni, beírod a keresõbe mit akarsz, rákeres a neten, kipipálod mit akarsz telepíteni, és letölti és telepíti. tar-ban te csomagot nem tölttesz le, max forráskódot, ami nemnagyob indul el magától... egyébként ott az indítófájl, és a telepítõrutin is... általában c++ kódban 😄 Nem véletlenül van a csomagkezelõ, azok elõre fordított programok.
Ebbõl is látszik hogy úgy fogtál hozzá, mintha egy vindóz lenne, nem is más oprendszer. Hát nem a vindózt másolták le, hanem ez egy más operációs rendszer. Egyébként lehetséges hogy nincs fordított csomag valamihez, de amire egy kezdõ júzernek szüksége van, az tuti van. Ubuntuhoz, pl 20000 féle csomag van, az alap tárhelyeken. Amúgy a forráskódból fordítás se nehéz, leegyszerûsítve csak kicsomagolás, config lefuttatása, majd fordítás make-el.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#31
Wesnoth talán az egyik legjobb teljesen OS játék, én is nagyon kedvelem. Aki vadiúj kommersz játékokat akar futtatni, az próbálkozhat wine-vel, de persze sokkal kisebb az esély, hogy menni fog mint win alatt.
#30
Pszt! Linux fanok MS ellen harcolnak, nem érnek rá fejleszteni!!!44!!4
Komolyra fordítva a szót: ahhoz, hogy olyan programot telepíts linux alatt, ami nincs meg csomagban, sajnos érteni is kell a rendszerhez, kitartó tanulás szükséges hozzá. Windows!=Linux, és nem azért van a linux, hogy a windowst helyettesítse (arra ott a ReactOS😛).
Komolyra fordítva a szót: ahhoz, hogy olyan programot telepíts linux alatt, ami nincs meg csomagban, sajnos érteni is kell a rendszerhez, kitartó tanulás szükséges hozzá. Windows!=Linux, és nem azért van a linux, hogy a windowst helyettesítse (arra ott a ReactOS😛).
#29
Sokszor el lett mondva, hogy az _ÖSSZES_ id játék (quake, doom, sõt SoF, Enemy Territory) valamint az Unrealek is mennek. Neverwinter Nights is megy. De homeworld is van, meg miegymás. Egyébként néha 1-1 projekt megpróbál dûlõre jutni fejlesztõkkel, hogy megcsinálják a portot, de nem vevõ rá egy csomó szekta.
Red Alert meg Icewind Dale és Warcraft is van portolva.. legalábbis csináltak egy kompatibilis motort ami aztán az eredeti grafot használja. Én pl a Transport Tycoon Deluxe portját szeretem, ami jópár újdonságot is tartalmaz. De pl a Wesnoth is egy remek játék. Persze biztos hárdkór gémerként nem bírnám, de lassan lépkedek csak elõre, meg már nem is játszom sokat. Arra van windowsom egy külön kis vinyón.. Azon van half-life meg CS, DoD stb...
Red Alert meg Icewind Dale és Warcraft is van portolva.. legalábbis csináltak egy kompatibilis motort ami aztán az eredeti grafot használja. Én pl a Transport Tycoon Deluxe portját szeretem, ami jópár újdonságot is tartalmaz. De pl a Wesnoth is egy remek játék. Persze biztos hárdkór gémerként nem bírnám, de lassan lépkedek csak elõre, meg már nem is játszom sokat. Arra van windowsom egy külön kis vinyón.. Azon van half-life meg CS, DoD stb...
#28
Valószínûleg sokkal nagyobb arányban használ pc-t használnak játékra mint amennyit írtál. Mellesleg nem vindóz fut az összes vállalati gépen.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#27
Kedves Linux fanok!
Hatalmas lendülettel belevetettem magam a Linuxba, elõször az UHU-t próbáltam, de ez többször lefagyott, de a legjob az volt, hogy egy áramszünet után nem engedett be a rendszerbe rendszergazdaként sem a jelszómmal.
Másodszor az Ubuntu-val próbálkoztam, na ez már eléggé bejött volna, csak a programok telepítésére nem jöttem rá. Letöltöm a progit kicsomagolom a tar csomagot, és sehol egy indítófájl, vagy telepítõrutin. Nem igaz hogy egy istall wizard-ot nem lehet összehozni! Ez a felhasználóbarátság?
Nem a csicsa érdekel, megfelelne egy win98-as kinézet is, de a stabilitás, meg hogy hülye biztos legyen az fontos lenne.
Hatalmas lendülettel belevetettem magam a Linuxba, elõször az UHU-t próbáltam, de ez többször lefagyott, de a legjob az volt, hogy egy áramszünet után nem engedett be a rendszerbe rendszergazdaként sem a jelszómmal.
Másodszor az Ubuntu-val próbálkoztam, na ez már eléggé bejött volna, csak a programok telepítésére nem jöttem rá. Letöltöm a progit kicsomagolom a tar csomagot, és sehol egy indítófájl, vagy telepítõrutin. Nem igaz hogy egy istall wizard-ot nem lehet összehozni! Ez a felhasználóbarátság?
Nem a csicsa érdekel, megfelelne egy win98-as kinézet is, de a stabilitás, meg hogy hülye biztos legyen az fontos lenne.
#26
Rosszul látod, már rég nem ez a helyzet, ez kb 50 éve volt igaz!
Amikor egy számítástechnikai cégtõl veszel valamit, egy programot, az a legritkább esetetben jelenti azt, hogy õk írtak egy progit, amit aztán forráskódostúl mindenféle jogostól átadnak neked.
A windóz "megvétele" egy jog megvétele arra, hogy az EULA-ban igen csak szigorú módon meghatározottak szerint használd a windózt + supportot, vagy is a M$ jelenleg is egyfajta szolgáltatást végez, ebbõl tartja fenn magát. Ugyan ez a helyzet minden cégnél. A programok nem mérhetõk abban, hogy hány sort tartalmaznak, hány munkaórát öltek bel, hány DVD-re fér fel meg ilyenek. A programok olyan dolgok amik képessé teszik a számítógépedet, hogy az valamilyen szolgáltatást nyújtson neked, ezt veszed meg amikor fizetsz.
Az hogy a nyilt forrású progival dolgoznak a cégek valójában szakmai kérdés, használhat a cég zárt forrást is, hiszen a cégtõl egy szolgáltatást igényelsz, amiért aztán meg fizetsz. Aztán a cég ebbõl eteti a progizókat, IT szakembereit. Az hogy ez a szakmai vita ilyen jelentõs nyilvánosságot kap az azért van, mert mind a M$ mind a nyilt community ezt a vitát használja fel önmaga reklámozására. Gyak Cocacola vs Pepsi szinten van az egész.
Nem ez a lényeg.
Amikor egy számítástechnikai cégtõl veszel valamit, egy programot, az a legritkább esetetben jelenti azt, hogy õk írtak egy progit, amit aztán forráskódostúl mindenféle jogostól átadnak neked.
A windóz "megvétele" egy jog megvétele arra, hogy az EULA-ban igen csak szigorú módon meghatározottak szerint használd a windózt + supportot, vagy is a M$ jelenleg is egyfajta szolgáltatást végez, ebbõl tartja fenn magát. Ugyan ez a helyzet minden cégnél. A programok nem mérhetõk abban, hogy hány sort tartalmaznak, hány munkaórát öltek bel, hány DVD-re fér fel meg ilyenek. A programok olyan dolgok amik képessé teszik a számítógépedet, hogy az valamilyen szolgáltatást nyújtson neked, ezt veszed meg amikor fizetsz.
Az hogy a nyilt forrású progival dolgoznak a cégek valójában szakmai kérdés, használhat a cég zárt forrást is, hiszen a cégtõl egy szolgáltatást igényelsz, amiért aztán meg fizetsz. Aztán a cég ebbõl eteti a progizókat, IT szakembereit. Az hogy ez a szakmai vita ilyen jelentõs nyilvánosságot kap az azért van, mert mind a M$ mind a nyilt community ezt a vitát használja fel önmaga reklámozására. Gyak Cocacola vs Pepsi szinten van az egész.
Nem ez a lényeg.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#25
"Mert amilyen az egyes szoftverek árképzése, attól néha röhögõgörcsöt kapok, normális ember biztos nem fizeti ki azért ohgy otthon az legyen a gépén, viszont a cégek meg ki tudják fizetni és úgyis megveszik ha az kell a munkájukhoz."
Talán nem magyar viszonylatban kellene gondolkodnod.
Nyugatabbra igenis megveszik a magánemberek is. Tudom, jobb anyagi helyzetben vannak, de egy ilyen minipiac miatt, mint Magyarország nem hiszem, hogy változtatna a politikáján az MS.
Sõt, ugye a márkás gépek (IBM, Dell, HP) nagyrészét eleve telepített Winnel adják el.
Talán nem magyar viszonylatban kellene gondolkodnod.
Nyugatabbra igenis megveszik a magánemberek is. Tudom, jobb anyagi helyzetben vannak, de egy ilyen minipiac miatt, mint Magyarország nem hiszem, hogy változtatna a politikáján az MS.
Sõt, ugye a márkás gépek (IBM, Dell, HP) nagyrészét eleve telepített Winnel adják el.
#24
Ez hülyeség. A PC-k 90%-a nem játékra van véve. Szerinted miért az Intel vezeti a VGA piacot az integrált VGA-ival.
Az MS elsõsorban a vállalati felhasználókból él.
Az MS elsõsorban a vállalati felhasználókból él.
#23
"Szükség van egy szabványra a kezelõfelületeknél is. Lehessen konfigurálni az rendben van, de ahogy feltelepül egy disztró az ugyan úgy nézzen ki. és a disztrók között nagyobb átjárhatóságot kell biztosítani."
Ha az MS meg tudja játszani, hogy két Windows verzió között jelentõsen átalakítja a telepítést, és a kezelõfelületet, akkor nem értem miért gond ez a Linuxnál.
Az átjárhatóságra pár éve indult a Unitedlinux kezdeményezés, aztán késõbb a Novell/SuSE kiszállt az SCO linux szabadalmi perei miatt, ezzel tulajdonképpen megadva az utolsó döfést az UL-nek.
Ennek ellenére ha minden igaz még együttmûködnek a többiekkel. Kivéve talán az SCO-t.
"Ja és szép dolog a konzol hatékonysága, de az egyszeri júzert már nem lehet visszacsábítani a GUI-tól a parancssoros interfészhez."
A linuxnak nagyon szép GUI-ja(i) vannak. Aki nem akarja használni a konzolt az ne tegye. Nem értem miért hoztad ezt elõ.
Ha az MS meg tudja játszani, hogy két Windows verzió között jelentõsen átalakítja a telepítést, és a kezelõfelületet, akkor nem értem miért gond ez a Linuxnál.
Az átjárhatóságra pár éve indult a Unitedlinux kezdeményezés, aztán késõbb a Novell/SuSE kiszállt az SCO linux szabadalmi perei miatt, ezzel tulajdonképpen megadva az utolsó döfést az UL-nek.
Ennek ellenére ha minden igaz még együttmûködnek a többiekkel. Kivéve talán az SCO-t.
"Ja és szép dolog a konzol hatékonysága, de az egyszeri júzert már nem lehet visszacsábítani a GUI-tól a parancssoros interfészhez."
A linuxnak nagyon szép GUI-ja(i) vannak. Aki nem akarja használni a konzolt az ne tegye. Nem értem miért hoztad ezt elõ.
#22
Van benne valami, de már ma is lehet linuxon játszani a legtöbb nagy névvel.
#21
Pontosan ezért váltottam vissza windowsra 😛
Ha a valóság elől álomvilágba menekülsz, ne csodálkozz, ha csalódás ér, amikor a valóságra ébredsz.