assdf#25
Akkor mondok más példát is:
per pillanat gyakorlaton vagyok. Én 100x annyi új és hasznos ismeretet tanultam a munkahelyen mint az utóbbi 3 évben a főiskolán. És ezt a 100x hasznos tudást bizony most már fejből vágom.
Egyébként meg, az ember azt jegyzi meg amit napi szinten használ. Pl fejből tudom hogy mennyi egy kg kenyér tej stb a boltban, és igy persze rögtön össze is tudom hasonlitani ha nem a megszokott boltban vásárolok az árak eltérését.
Aztán informatikus vagyok, igy fejből vágom a legtöbb linuxos parancsot, opcióikkal együtt, tudom hogy win alatt mi hol van és miért és mire szolgál. Sőt ez általában igaz nálam az összes informatikai dologra mert informatikus vagyok.
Viszont fingom nincs hogy a telefonomban lévő 192 névből kinek mi a telefonszáma. Kb 5öt tudok, a fontosabbakat, meg amit sokszor hivok.
Na most úgy érzem hogy a fenntiek tudása sokkal nagyobb ismeret halmaz mint például 30 telefonszám fejből bemondása. Viszont mig az elsőnek van gyakorlati és értelmes haszna, addig a másodiknak nincs.
Épp ezért tulajdonképpen ez a tanulmány arról szól, hogy az emberek rájöttek arra, hogy a valóban FONTOS dolgokat a memóriájukban tárolják, a többi 10 évente (vagy kevesebbszer) előforduló dolgokat meg lementik fájlba, usb-re, cdre, telefonba stb stb.
Aki meg nem tudja megjegyezni a saját szülinapját, nos az szimplán hülye és valószinüleg orvosi vagy pszichológia kezelésre szorulna... Viszont badaráság ezt is az informatikára fogni, kétszáz évvel ezelőtt is volt olyan aki elfelejtette a saját szülinapját, pedig akkor még áram sem nagyon volt...