Microsoft: szabványsértő a Linux és az OpenOffice
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#189
Nem tudom miert kell ezt a koppintas temat allandoan belekeverni (foleg az M$ vedelmeben 😊)).
Csak a _felulet_ az ami hasonlit (bizonyos programoknal, desktopoknal, GUI-knal), es azert hasonlit mert ez a _felhasznalok_ _igenye_. Azert mert azt szoktak meg, es vannak akik nem szeretnenek ujat megtanulni. Ha nem lenne hasonlo, akkor arrol menne a szajtepes, hogy azert szar mert nem ugy nez ki, nehez megtanulni.
Aki viszont regebb ota hasznalja a Linuxot, vagy hajlando ujat tanulni, az sokszor rajon hogy a kulonbozo dolgok neha hatekonyabbak Linux alatt, es utana mar az esik nehezere, ha valami a win-hez hasonloan kell csinalni, mert nyakatekert, felesleges.
Szoval a koppintason kar lovagolni.
Csak a _felulet_ az ami hasonlit (bizonyos programoknal, desktopoknal, GUI-knal), es azert hasonlit mert ez a _felhasznalok_ _igenye_. Azert mert azt szoktak meg, es vannak akik nem szeretnenek ujat megtanulni. Ha nem lenne hasonlo, akkor arrol menne a szajtepes, hogy azert szar mert nem ugy nez ki, nehez megtanulni.
Aki viszont regebb ota hasznalja a Linuxot, vagy hajlando ujat tanulni, az sokszor rajon hogy a kulonbozo dolgok neha hatekonyabbak Linux alatt, es utana mar az esik nehezere, ha valami a win-hez hasonloan kell csinalni, mert nyakatekert, felesleges.
Szoval a koppintason kar lovagolni.
#188
Abban 100%-ban igazat adok neked hogy ha az MS megtalalja a modjat hogy hogyan hulyitse a nepet akkor az MS-sel szemben alloknak is kicsit okosabban kellene fellepniuk es nem baromasagokat (olyasmiket amivel mindent elernek csak a celjaikat nem) osszehordaniuk.
A "Ha az kell, akkor azt mondja az ember hogy pl. a Word egy nagy szar. Es akkor mi van?" az valoban gyenge resze volt az ervelesnek, de mindossze azt akartam vele mondani hogy ha az MS mondhat hulyeseget, akkor en is mondhatok. Ami nem tetszik az az, hogy az en hulyesegemet hallva pl. te is azonnal jossz es (jogosan) helyre teszel, de mikor az MS beszel total hulyeseget, akkor az normalis, azt hagyjuk szo nelkul. Vagy te ezt hogy latod? Az Open Source halott lenne? Azt megertem hogy veded a MS-t, mert van miert (en is leirtam hogy jol teljesitenek a dolgai, szervernek se rossz stb.) de valahogy egyoldalu az egesz. Vedjuk az MS-t koromszakadtaig, de mikor hulyeseget csinal, megy a lapitas.
Az irasod tobbi reszevel mar nem ertek egyet.
"az opensource-osok amit lekoppintanak a ms-ról az jobb mint az eredeti, lásd oo szinvonala, tudása, erõforrásigénye"
Nem tudom ki allit ilyet SZO SZERINT. Az viszont igaz, hogy az OO alternativaja az MS Office-nak, es ezt az MS is tudja. Remelem te is. Igaz, hogy ugy fogalmazol hogy "akinek az kell, hat hasznlja" meg hogy aki azt hasznalja az igenytelen, de mindegy, ezek csak frazisok, azert te is csak tudod, hogy az OO az alternativa nagyon sok feladatra, nagyon sok cegnel... Ha igy van, ird mar le legyszi hogy igy van.
"Csak koppintják a ms termékeket és egy évtizedes lemaradású gányolást sikerült összehozzanak sok évnyi koppintás után."
Ugy erted hogy olyan programot irni ami szoveget szerkeszt, koppintas? Ez a mondatod nalam a flame kategoria. Talan az MS volt az elso aki tablazatkezelot meg szovegszerkesztot adott ki? Amikor egy masodik ceg is elkezd autot (motorral ellatott negykereku kozlekedesi eszkozt) gyartani akkor az koppintas? Vagy nem igy erted, akkor megis hogyan?
Az, hogy a koppintast hangsulyozod, (hogy irjam hogy ne legyen szemelyeskedes) azzal olyan helyzetbe hozod magad, mint azok a bizonyos linux vitezek, akik "ha az kell" alapon nalatok az allasinterjun szakmai butasagokat beszelnek.
"A vita mindig abból jön, hogy az igénytlenek elkezdenek fröcsögni az eredeti termékrõl és kvázi lehülyéznek mindenkit aki nem igénytelen és profi terméket akar használni."
Azzal egyetertek hogy sok a divatfikazo ember. Azaz aki csak ossze-vissza szid mindent amit er, foleg az MS-t, viszont a sok beszednek semmi alja. Az viszont megint a te szakmai tevedesed hogy aki pl. OO-t hasznal az igenytelen. Es ez az, ami a vita masik felet generalja. Olyan jelzoket es olyan megfogalmazast dobsz be, ami egyszeruen (hogy irjam) nonszensz, minden alapot nelkulozo, es csak generalja a flame-et.
Szoval ha nalad kinyilik a bicska mikor a linux vitezek szakmai szegenysegi bizonyitvanyukat allitja ki, akkor legyel magaddal is hasonloan kritikus, mert ha egy linux vitez lehulyezi azt aki MS cuccot hasznal, minden gondolkodas es megalapozott erveles nelkul, akkor ez bizonyos mertekben rolad is elmondhato.
A "Ha az kell, akkor azt mondja az ember hogy pl. a Word egy nagy szar. Es akkor mi van?" az valoban gyenge resze volt az ervelesnek, de mindossze azt akartam vele mondani hogy ha az MS mondhat hulyeseget, akkor en is mondhatok. Ami nem tetszik az az, hogy az en hulyesegemet hallva pl. te is azonnal jossz es (jogosan) helyre teszel, de mikor az MS beszel total hulyeseget, akkor az normalis, azt hagyjuk szo nelkul. Vagy te ezt hogy latod? Az Open Source halott lenne? Azt megertem hogy veded a MS-t, mert van miert (en is leirtam hogy jol teljesitenek a dolgai, szervernek se rossz stb.) de valahogy egyoldalu az egesz. Vedjuk az MS-t koromszakadtaig, de mikor hulyeseget csinal, megy a lapitas.
Az irasod tobbi reszevel mar nem ertek egyet.
"az opensource-osok amit lekoppintanak a ms-ról az jobb mint az eredeti, lásd oo szinvonala, tudása, erõforrásigénye"
Nem tudom ki allit ilyet SZO SZERINT. Az viszont igaz, hogy az OO alternativaja az MS Office-nak, es ezt az MS is tudja. Remelem te is. Igaz, hogy ugy fogalmazol hogy "akinek az kell, hat hasznlja" meg hogy aki azt hasznalja az igenytelen, de mindegy, ezek csak frazisok, azert te is csak tudod, hogy az OO az alternativa nagyon sok feladatra, nagyon sok cegnel... Ha igy van, ird mar le legyszi hogy igy van.
"Csak koppintják a ms termékeket és egy évtizedes lemaradású gányolást sikerült összehozzanak sok évnyi koppintás után."
Ugy erted hogy olyan programot irni ami szoveget szerkeszt, koppintas? Ez a mondatod nalam a flame kategoria. Talan az MS volt az elso aki tablazatkezelot meg szovegszerkesztot adott ki? Amikor egy masodik ceg is elkezd autot (motorral ellatott negykereku kozlekedesi eszkozt) gyartani akkor az koppintas? Vagy nem igy erted, akkor megis hogyan?
Az, hogy a koppintast hangsulyozod, (hogy irjam hogy ne legyen szemelyeskedes) azzal olyan helyzetbe hozod magad, mint azok a bizonyos linux vitezek, akik "ha az kell" alapon nalatok az allasinterjun szakmai butasagokat beszelnek.
"A vita mindig abból jön, hogy az igénytlenek elkezdenek fröcsögni az eredeti termékrõl és kvázi lehülyéznek mindenkit aki nem igénytelen és profi terméket akar használni."
Azzal egyetertek hogy sok a divatfikazo ember. Azaz aki csak ossze-vissza szid mindent amit er, foleg az MS-t, viszont a sok beszednek semmi alja. Az viszont megint a te szakmai tevedesed hogy aki pl. OO-t hasznal az igenytelen. Es ez az, ami a vita masik felet generalja. Olyan jelzoket es olyan megfogalmazast dobsz be, ami egyszeruen (hogy irjam) nonszensz, minden alapot nelkulozo, es csak generalja a flame-et.
Szoval ha nalad kinyilik a bicska mikor a linux vitezek szakmai szegenysegi bizonyitvanyukat allitja ki, akkor legyel magaddal is hasonloan kritikus, mert ha egy linux vitez lehulyezi azt aki MS cuccot hasznal, minden gondolkodas es megalapozott erveles nelkul, akkor ez bizonyos mertekben rolad is elmondhato.
#187
"Ha az kell, akkor azt mondja az ember hogy pl. a Word egy nagy szar. Es akkor mi van?"
Semmi, az illetõ kiállitotta a saját szakmai szegénységi bizonyitványát.
És pont ezért röhögik ki már egyre több helyen a linuxosokat, mert gazdasági, piaci magatartási problémákra válaszul elkezdenek eszetlenül szakmai butaságokat összehordani "ha az kell..." cimén.
Ha nem tetszik a ms PR-ja vagy marketingje akkor az ellen kell felszólalni és nem olyan égbekiálltó marhaságokat összehordani, hogy az opensource-osok amit lekoppintanak a ms-ról az jobb mint az eredeti, lásd oo szinvonala, tudása, erõforrásigénye. Csak koppintják a ms termékeket és egy évtizedes lemaradású gányolást sikerült összehozzanak sok évnyi koppintás után. Amivel egyébként nincsen semmi baj, akinek ez kell hát használja. A vita mindig abból jön, hogy az igénytlenek elkezdenek fröcsögni az eredeti termékrõl és kvázi lehülyéznek mindenkit aki nem igénytelen és profi terméket akar használni.
Semmi, az illetõ kiállitotta a saját szakmai szegénységi bizonyitványát.
És pont ezért röhögik ki már egyre több helyen a linuxosokat, mert gazdasági, piaci magatartási problémákra válaszul elkezdenek eszetlenül szakmai butaságokat összehordani "ha az kell..." cimén.
Ha nem tetszik a ms PR-ja vagy marketingje akkor az ellen kell felszólalni és nem olyan égbekiálltó marhaságokat összehordani, hogy az opensource-osok amit lekoppintanak a ms-ról az jobb mint az eredeti, lásd oo szinvonala, tudása, erõforrásigénye. Csak koppintják a ms termékeket és egy évtizedes lemaradású gányolást sikerült összehozzanak sok évnyi koppintás után. Amivel egyébként nincsen semmi baj, akinek ez kell hát használja. A vita mindig abból jön, hogy az igénytlenek elkezdenek fröcsögni az eredeti termékrõl és kvázi lehülyéznek mindenkit aki nem igénytelen és profi terméket akar használni.
#186
Egyebkent meg komolyan nem ertem az egesz vitat.
Igen, az MS-nek vannak olyan szoftvermegoldasai amik megerhetik egy cegnek a befektetest. Es vannak mas cegek akiknek (vagy ugyanezen cegnek mas feladatai amikre) meg tok jo az OpenSource. Na es? A cikk errol szolt? Nem.
En legyek okos, muvelt es igenyes, es fogalmazzak az MS-sel kapcsolatban pontosan. Igen? En vegyem a faradtsagot mikozben mint kiderult az egesz cikk egy nagy FUD. Es nem az elso MS-sel kapcsolatos hir ez. Az MS tolhatja a lejaratohadjaratot, de valaszul csak kedvesen emlitse meg az ember, hogy ejnye-bejnye? Hat nem. Ha az kell, akkor azt mondja az ember hogy pl. a Word egy nagy szar. Es akkor mi van?
A cikk pont arrol a folyamatrol szol ahogyan a cegek a piacot probaljak mindenfele piszkos eszkozzel befojasolni. Errol szol a cikk. Es ez igaz? Persze hogy igaz, meg akkor is ha ezt is probljak a cegek milliokat forditva a kerdesre elfedni. Van eleg cikk a monopolokkal (MINT PL AZ MS) valo kuzdelemrol (AMERIKABAN IS), van eleg anyag arrol hogy az ember lassa hogy az EU is ezen alapon lep fel. Ez a nagy tema, ez fogja meghatarozni az IT ipart a kovetkezo evtizedekben (ahogy pont ez, azaz az MS es piacmodellje hatarozott es hataroz meg dolgokat a multban es meg most is).
A jomagyarember meg mirol vitazik? A registry-rol meg a /etc/netgroup-rol vagy akarmirol, mikozben meg egyre tobbet dolgozik az ember egyre kevesebbert ezekenek a szarjanko cegeknek.
Fuuu. Asszem megnyugodtam. :-)
Csak meg egy pelda. A Nike volt a kilencvenes evekben az etalon, ahogy kepes volt atalakitani a ceget termekkozpontu cegbol markakozpontu cegge. Komolyan az egesz vilag oket akarta lemasolni (Adidas pl. tok jol le is masolta a modellt), olyan eredmenyei voltak a cegnek hogy tatott szajjal nezte mindenki, egyetemeken tanitottak a modszeruket stb. Nem gyozom hangsulyozni hogy mekkora sikertortenet ez. Es? Megis mi volt a valosag? A valosagban ez az uzletmodell kizarolag a reszvenyeseknek jo. Ez annak a tipikus esete mikor kulcsin mogott nincs semmi, egy rothadt haldoklo belso van csak. Kizsakmanyolouzemek azsiaban, munkahelyvesztes a termek felvevopián (USA), bandaharcok, gyilkossagok (!) a tulgerjesztett markaimazs miatt.
Az ember gyakran nem latja hogy a tetteinek mik a kovetkezmenyei. Nincs egyertelmu osszefugges a kozott amit tesz, es a kozott ami tortenik. Ki mondta volna hogy egy Nike cipot venni az egyenlo azzal mintha effektive tamogatnad az emberi jogok sarba tiprasat? Vagy hogy a helyi vagy akar a vilaggazdasagot vegervenyesen rossz utra viszed ezzel? Elegge tulzo megallapitasok, igaz?
Es kozben azert gondoljunk bele hogy valojaban mik az osszefuggesek... Milyen vilag az ahol a gyerek windows-on no fel, windows-t tanul az iskolaban vegig? Abnormalis.
Mintha az egyik gyogyszergyar felvasarolna az orvoskepzest (nem egy, de tobben egyutt meg is teszik). Vagy ha az autoszerelokepzest felvasarolja a VW konszern.
Elkepeszto hogy az fontos, hogy a registry-be irok vagy az /etc-ben buheralok, de az, hogy lassan eladjak a fejem felol a tiszta levegot, az le van szarva. Es azzal meg tul fajdalmas szembenezni, hogy mindezt EN teszem lehetove a felelotlensegemmel, nemtorodomsegemmel, a butasagommal.
Hulye pelda hogy eladjak a levegot? Az ESOVIZZEL mar megprobaltak mashol, maskor, lett is belole jo kis lazadas, rengeteg serult, egy kisgyerek meg is halt... Miert is kell egy embernek azert meghalnia mert a VIZHEZ valo jogaert harcol?? Miert is kell nekem HARCOLNOM a tiszta es modsitasok nelkuli elemiszerert? Miert nem tudja az EU kizarni a fos szar amerikai genkezelt szarokat Europabol? Mert talan mindent az uzlet iranyit en meg le vagyok szarva? Hat itt kapcsolodik ez a tema az MS-hez, es a hulye kijelenteseihez, hogy az Open Source halott. Mitha bejelentette volna hogy vegervenyesen nyertunk, az emberek feladtak az onallo gondolkodast! (Persze paran mar feladtak...)
Igen, az MS-nek vannak olyan szoftvermegoldasai amik megerhetik egy cegnek a befektetest. Es vannak mas cegek akiknek (vagy ugyanezen cegnek mas feladatai amikre) meg tok jo az OpenSource. Na es? A cikk errol szolt? Nem.
En legyek okos, muvelt es igenyes, es fogalmazzak az MS-sel kapcsolatban pontosan. Igen? En vegyem a faradtsagot mikozben mint kiderult az egesz cikk egy nagy FUD. Es nem az elso MS-sel kapcsolatos hir ez. Az MS tolhatja a lejaratohadjaratot, de valaszul csak kedvesen emlitse meg az ember, hogy ejnye-bejnye? Hat nem. Ha az kell, akkor azt mondja az ember hogy pl. a Word egy nagy szar. Es akkor mi van?
A cikk pont arrol a folyamatrol szol ahogyan a cegek a piacot probaljak mindenfele piszkos eszkozzel befojasolni. Errol szol a cikk. Es ez igaz? Persze hogy igaz, meg akkor is ha ezt is probljak a cegek milliokat forditva a kerdesre elfedni. Van eleg cikk a monopolokkal (MINT PL AZ MS) valo kuzdelemrol (AMERIKABAN IS), van eleg anyag arrol hogy az ember lassa hogy az EU is ezen alapon lep fel. Ez a nagy tema, ez fogja meghatarozni az IT ipart a kovetkezo evtizedekben (ahogy pont ez, azaz az MS es piacmodellje hatarozott es hataroz meg dolgokat a multban es meg most is).
A jomagyarember meg mirol vitazik? A registry-rol meg a /etc/netgroup-rol vagy akarmirol, mikozben meg egyre tobbet dolgozik az ember egyre kevesebbert ezekenek a szarjanko cegeknek.
Fuuu. Asszem megnyugodtam. :-)
Csak meg egy pelda. A Nike volt a kilencvenes evekben az etalon, ahogy kepes volt atalakitani a ceget termekkozpontu cegbol markakozpontu cegge. Komolyan az egesz vilag oket akarta lemasolni (Adidas pl. tok jol le is masolta a modellt), olyan eredmenyei voltak a cegnek hogy tatott szajjal nezte mindenki, egyetemeken tanitottak a modszeruket stb. Nem gyozom hangsulyozni hogy mekkora sikertortenet ez. Es? Megis mi volt a valosag? A valosagban ez az uzletmodell kizarolag a reszvenyeseknek jo. Ez annak a tipikus esete mikor kulcsin mogott nincs semmi, egy rothadt haldoklo belso van csak. Kizsakmanyolouzemek azsiaban, munkahelyvesztes a termek felvevopián (USA), bandaharcok, gyilkossagok (!) a tulgerjesztett markaimazs miatt.
Az ember gyakran nem latja hogy a tetteinek mik a kovetkezmenyei. Nincs egyertelmu osszefugges a kozott amit tesz, es a kozott ami tortenik. Ki mondta volna hogy egy Nike cipot venni az egyenlo azzal mintha effektive tamogatnad az emberi jogok sarba tiprasat? Vagy hogy a helyi vagy akar a vilaggazdasagot vegervenyesen rossz utra viszed ezzel? Elegge tulzo megallapitasok, igaz?
Es kozben azert gondoljunk bele hogy valojaban mik az osszefuggesek... Milyen vilag az ahol a gyerek windows-on no fel, windows-t tanul az iskolaban vegig? Abnormalis.
Mintha az egyik gyogyszergyar felvasarolna az orvoskepzest (nem egy, de tobben egyutt meg is teszik). Vagy ha az autoszerelokepzest felvasarolja a VW konszern.
Elkepeszto hogy az fontos, hogy a registry-be irok vagy az /etc-ben buheralok, de az, hogy lassan eladjak a fejem felol a tiszta levegot, az le van szarva. Es azzal meg tul fajdalmas szembenezni, hogy mindezt EN teszem lehetove a felelotlensegemmel, nemtorodomsegemmel, a butasagommal.
Hulye pelda hogy eladjak a levegot? Az ESOVIZZEL mar megprobaltak mashol, maskor, lett is belole jo kis lazadas, rengeteg serult, egy kisgyerek meg is halt... Miert is kell egy embernek azert meghalnia mert a VIZHEZ valo jogaert harcol?? Miert is kell nekem HARCOLNOM a tiszta es modsitasok nelkuli elemiszerert? Miert nem tudja az EU kizarni a fos szar amerikai genkezelt szarokat Europabol? Mert talan mindent az uzlet iranyit en meg le vagyok szarva? Hat itt kapcsolodik ez a tema az MS-hez, es a hulye kijelenteseihez, hogy az Open Source halott. Mitha bejelentette volna hogy vegervenyesen nyertunk, az emberek feladtak az onallo gondolkodast! (Persze paran mar feladtak...)
#185
"Leszokhatnátok már errõl a fizetõs vs. ingyenes vitáról."
Ez azert nevetseges hogy az egyik mondatban arrol megy a szajtepes hogy az ms cuccai milyen elkepeszto dolgokat tudnak aminek nincs OS megfeleloje, de aztan mikor az ember felhozza hogy talan meg kellene nezni hogy mekkora befektetessel kapja meg az ember ezeket a csucsszuper dolgokat (ertsd: az OO ingyenes), akkor meg jon csavar, es kiderul hogy ezt a reszet hagyjuk.
Bakter egy ceg mikor szoftvermegoldast keres, akkor megnezi hogy mekkora befektetessel mekkora elonyhoz jut. Hiaba tud az MS mindent ha egyszer nincs ra keret, es az OS alternativa megfelelo a szamukra. Hogy lehet azt mondani hogy az nem fontos tenyezo hogy az OO ingyenes, arra hivatkozva hogy a windows meg a word meg elerheto FELTORVE. Magyarazd ezt meg egy vallalkozasnak.
Ez azert nevetseges hogy az egyik mondatban arrol megy a szajtepes hogy az ms cuccai milyen elkepeszto dolgokat tudnak aminek nincs OS megfeleloje, de aztan mikor az ember felhozza hogy talan meg kellene nezni hogy mekkora befektetessel kapja meg az ember ezeket a csucsszuper dolgokat (ertsd: az OO ingyenes), akkor meg jon csavar, es kiderul hogy ezt a reszet hagyjuk.
Bakter egy ceg mikor szoftvermegoldast keres, akkor megnezi hogy mekkora befektetessel mekkora elonyhoz jut. Hiaba tud az MS mindent ha egyszer nincs ra keret, es az OS alternativa megfelelo a szamukra. Hogy lehet azt mondani hogy az nem fontos tenyezo hogy az OO ingyenes, arra hivatkozva hogy a windows meg a word meg elerheto FELTORVE. Magyarazd ezt meg egy vallalkozasnak.
#184
"Teljesen igazad van, hogy a legtobb/legjobb info Linuxhoz valoban angol nyelven elerheto, es aki esetleg nem tud angolul az tenyleg hatranyban van ezen a teren."
Igen, hatranyban van az angolul nem tudo. De ebbol ne vonjunk le hibas kovetkeztetest.
Mondjuk ki, amit nalunk fejlettebb orszagokban is kimondanak: az angolt meg kell tanulni, mert anelkul nem lehet az ember (az orszag) versenykepes. Nem az a kerdes hogy az angolt megtanulja-e az ember, hanem az, hogy mellé tanuljon-e nemetet, spanyolt, olaszt, franciat, hollandot...
Igen, hatranyban van az angolul nem tudo. De ebbol ne vonjunk le hibas kovetkeztetest.
Mondjuk ki, amit nalunk fejlettebb orszagokban is kimondanak: az angolt meg kell tanulni, mert anelkul nem lehet az ember (az orszag) versenykepes. Nem az a kerdes hogy az angolt megtanulja-e az ember, hanem az, hogy mellé tanuljon-e nemetet, spanyolt, olaszt, franciat, hollandot...
#183
Igen, a windows-t is szepen lehet konfiguralni.
De:
1) Nem ertem miert lenne konnyebb valamit a registry-ben atirni mint a /etc-ben. Folyamatosan az a tema ugyanis hogy a linux az csak 2 ev tapasztalattal hasznalhato jol. Ahogy mashol is irtam: Teljes uralom es teljes kenyelem az nem fer ossze egymassal. El kell dontened hogy melyiket valasztja az ember.
2) A penzen vett szabadsag nem egyenlo a szabadon elerheto szabadsaggal. Ez utobbibol egyre kevesebb letezik, legyen szo barmirol is.
De:
1) Nem ertem miert lenne konnyebb valamit a registry-ben atirni mint a /etc-ben. Folyamatosan az a tema ugyanis hogy a linux az csak 2 ev tapasztalattal hasznalhato jol. Ahogy mashol is irtam: Teljes uralom es teljes kenyelem az nem fer ossze egymassal. El kell dontened hogy melyiket valasztja az ember.
2) A penzen vett szabadsag nem egyenlo a szabadon elerheto szabadsaggal. Ez utobbibol egyre kevesebb letezik, legyen szo barmirol is.
#182
Mindez valasz #143-ra.
#181
OFF, de azert:
Ugyanigy nem artana egy kozos EU hadsereg se. Ne kelljen mar mindig a szep szal de nagy marha ocsenket segitisegul hivni minden "aprosaghoz"...
"Európa és Amerika összefügg. Mint két test: ez az öcsém, akármilyen nagy marha, mégis a testvérem. Szép szál, erõs legény, és ha segítségül hívom, mert meg akarnak pofozni, jön. Persze Európa másodrendû hatalom lett."
Es ne kelljen mar mindig az MS-t segitisegul hivni... Szep szal ceg az, de nagy marha neha, raadasul igy mindenki mas csak masodrendu hatalom...
Ugyanigy nem artana egy kozos EU hadsereg se. Ne kelljen mar mindig a szep szal de nagy marha ocsenket segitisegul hivni minden "aprosaghoz"...
"Európa és Amerika összefügg. Mint két test: ez az öcsém, akármilyen nagy marha, mégis a testvérem. Szép szál, erõs legény, és ha segítségül hívom, mert meg akarnak pofozni, jön. Persze Európa másodrendû hatalom lett."
Es ne kelljen mar mindig az MS-t segitisegul hivni... Szep szal ceg az, de nagy marha neha, raadasul igy mindenki mas csak masodrendu hatalom...
#180
Latom nem ertetted hogy mire kerdeztem ra.
Linux alatt az az elv ahogy elerhetove teszik a kiegeszitoket, nagyonis kulonbozik attol az elvtol ahogyan windows alatt elerhetove teszik a kiegeszitoket. Ha mar tulvagy az OS (win vagy linux) feltelepitesen, pl. a feladat az, hogy telepitsd az eMule/aMule-t. Gondold vegig milyen lepesekbol all ez windows-on, es milyen lepesekbol all linuxon. (Es nezd meg milyen funkciokat kapsz utana...) Es ugy altalaban. Gondold vegig hogy az MS mennyi tamogatast ad ahhoz hogy te konnyen megszerezd a szamodra szukseges kiegeszitoket? Windows Marketplace? Bongeszhetek egy halom fizetos cucc kozott? Fizess, telepits, es ha megsejo akkor vissza az egesz? Es mi van azokkal a kiegeszitokkel amely "gyartoi" nem paktaltak le az MS-sel? Es egyebkent is, a kulcsszo az volt hogy megszerezd a SZAMODRA szukseges kiegeszitoket. Ha olyan mazlista vagy akinek pont az kell amit az MS es partnerei felkinalnak, akkor minden kiraly. De ha nem?
Ezekkel az "MS fele elviek"-kel mindossze annyi a baj mint minden mas hatalommal biro ceggel. Rameroszakoljak hogy fizessek azert amit en jobban tudok es ami nelkuluk jobban is mehetne. Csak epp nekem semmihez sincs jogom lassan. De ez mar visszavisz ahhoz a temahoz hogy hogyan is iranyitja "demokraciaban" a nemtorodom 90% a maradek 10-et.
Amit hianyolok az ENSZ-ben, amit hianyolok az EU-ban az megvalosulni latszik a OS kozossegekben. Roviden: azt latom hogy nem szamit az en igenyem es az en kerdesem, es kiszolgalas es valasz helyett meghatarozzak hogy mit hogyan csinaljak.
De mindegy. Ezt vagy igy latod mint en, vagy nem. Ha igy latod, vagy ha erted mirol irok, akkor erted hogy mit jelent a linux-szal es OS community-vel vagy az internettel kapcsolatban az a szo hogy "szabadsag".
Az a trend hogy a kozossegek es a helyi csoportok lassan jelentoseguket veszitik, szvsz megfordulni latszik. (Es hogy miert fontosak a kozossegek? Hosszu lenne leirni, de onnan indul el minden, hogy egy "ellenlábas" nem problema a "hatalom" szamar, de mi van ha a kozosseg osszefog es alternativ megoldasokhoz nyul azaz kiáll az eltero velemenyeert vagy az eltero celjaiert? Ez igy mar veszelyesebb.)
Mar sokan felemelik a szavukat olyan problemakkal kapcsolatban amiket roviden a globalizaciora szoktak fogni. Arrol a trendrol beszelek, hogy az eletunkben szepen lassan mindenen arcimke lesz, es mar csak ebben tudunk gondolkodni, kozben minden mas cel eltunik, minden mas ertek elertektelenedik. Az hogy az informatikai ipar (egy szegmense, de ez mindig valtozik) egy bizonyos ceg celkituzeseinek vet ala mindent, az legalabbis bosszanto de inkabb felelmetes. Ahogyan felelmetes az ilyen cegek szamara mint az MS vagy a Nike, vagy a McDonalds (vagy akar az USA) az a jelenseg hogy barhogy is erolkodnek, es koltenek egyre tobbet es tobbet a hatalmuk terjesztesere, markaepitesre, lobbira, egyszeruen kitermelnek egy veluk ellentetes celokat kituzo kozosseget. (Es ha igy van, akkor miert nem egyertelmu hogy ezen csoportok celjai nem esnek egybe a kozosseg celjaival?)
Az MS szabadon dobalozhat olyan kijelentesekkel hogy az OS-nak vege, nincs tobbet, vagy hogy a linux szabadalmakat sert, anelkul hogy megmondana hogy milyen szabadlamakat, ez nem tobb mint mikor a CNN tolja a hulye gagyi hireit, vagy mikor Clinton vagy Bush nyomatja a demagog nyilatkozatokat... Senki mas nem erzi fojtogatonak ezeket a dolgokat? Prison Planet...
A Windows mukodik. De az egy cella. Egy zarka aminek a kulcsa nem nalam van. Barmit is akarok, megkerhetem az ôröket hogy biztositsak szamomra, de az esetek tobbsegeben nem ertik a kerdest es megmagyarazzak hogy az nekem nem is kell, ellenben ha eladom nekik az utolso gatyamat is akkor kapok valamit aminek biztos nagyok fogok orulni. Jo esetben amit kérek, azt mar kérte másik 1000 rab is, es akkor megkaphatom, mondjuk a vacsoramert cserebe. Szamomra celravezetobb inkabb leszarni az ôröket es a cellatarsaimmal egyutt megoldani a problemakat. De meg jobb lenne inkabb megszerezni a kulcsot, es legalabb bôrtönt valtani. Esetleg meg az is kiderulhet hogy nem csak börtönök kozott valogathatok, hanem letezik mas is odakint. De ezt anelkul nem tudja meg az ember, hogy feladja a börtön biztonsagat, biztossagat, es bevallalja az ismeretlent...
Te nevezheted azt is szabadsagnak, ha akarod, hogy megvalaszthatod hogy A es B kozul kinek a csatlosa leszel. Ez is egyfajta szabadsag. Azok szamara biztos az, akik csak annyit akarnak hogy szabadon lehessen valasztani A es B kozott...
"Az magától értetõdik, hogy Windowsos szoftverekhez van a legtöbb infó, support (fórumokon, itt ott)...stb."
Ez nem ertetodik magatol. Ha az a baj, hogy nem tudsz angolul es ezert nem erted azt a rengeteg informaciot amit felkinalnak szamodra, akkor nem a vilagban van a hiba. Es most nem bantani vagy lehulyezni akarlak, de ha tenyleg szeretnel dolgokrol informalodni, akkor elkerulhetetlen az hogy megtanulj angolul. Es ennek semmi koze a linuxhoz vagy az MS-hez. Ennek a vilaghoz van koze. Ha neked nem tetszik ez igy, akkor ne a linuxot (vagy az OS kozosseget) akard megvaltoztatni, hanem valtoztasd meg a vilagot.
"Én nem az a típus vagyok, hogy elém tesznek valamit és használom, hanem szeretek utánanézni hogy mibõl mi a legjobb, illetve a globális vélemény az adott valamirõl, bármirõl legyen is szó."
Szuper. Az Open Source dolgok pont neked valoak. Egyebkent a globalis velemenyeket milyen nyelven olvasod el? Vagy a globalis alatt a magyar globalitast erted?
"Másrészrõl meg szeretem én "uralni" a szoftvert, tehát a legkisebb részletekig meghatározni, hogy melyik partíció melyik könyvtárába települjön, esetleg a profilok hol helyezkedjen el, kirakjon-e ikont, ha igen, hova...stb"
Meg szuperebb. Megintcsak az OS-t tudom ajanlani. Vagy esetleg a windows telepitok next-next-next-jet nevezzuk "uralas"-nak? Mert ha nem, akkor linuxon ugyanugy uralhatod a gepet mint windowson, felteve ha le tudsz mondani a next-next-next-rol. Teljes uralom es teljes kenyelem az nem fer ossze egymassal. El kell dontened hogy melyiket valasztod.
Te tenyleg ugy erzed hogy a fizetos vonal, a kenyszerpalya, a "megmondjuk hogyan akard" elv az, amit te szeretnel?
Ha te tenyleg ugy szeretnel elni amit leirsz, akkor tanulj meg angolul, es kezdj el olyan filmeket nezni, konyveket, cikkeket, forumokat olvasni ahol pontosan azzal a temaval foglalkoznak amit leirtal: informaciohoz valo jog, szabad utanajaras, szabad valasztas joga, a teljes iranyitashoz valo jog, a szabad donteshez valo jog...
Persze ez nem azt jelenti hogy nem valaszthatod a "készet". Hogy nincs jogod ahhoz hogy mindent a multiktol vegyel meg, hogy egyeterts a multik celkituzeseivel, vagy akarki mas celkituzesevel. Ha te azon szerencsesek koze tartozol akik celkituzesei megegyeznek az epp aktualis hangadokeval, akkor jo. Mondom en, mazlista vagy. De problad meg megerteni, hogy nem mindenki akarja ezt.
Linux alatt az az elv ahogy elerhetove teszik a kiegeszitoket, nagyonis kulonbozik attol az elvtol ahogyan windows alatt elerhetove teszik a kiegeszitoket. Ha mar tulvagy az OS (win vagy linux) feltelepitesen, pl. a feladat az, hogy telepitsd az eMule/aMule-t. Gondold vegig milyen lepesekbol all ez windows-on, es milyen lepesekbol all linuxon. (Es nezd meg milyen funkciokat kapsz utana...) Es ugy altalaban. Gondold vegig hogy az MS mennyi tamogatast ad ahhoz hogy te konnyen megszerezd a szamodra szukseges kiegeszitoket? Windows Marketplace? Bongeszhetek egy halom fizetos cucc kozott? Fizess, telepits, es ha megsejo akkor vissza az egesz? Es mi van azokkal a kiegeszitokkel amely "gyartoi" nem paktaltak le az MS-sel? Es egyebkent is, a kulcsszo az volt hogy megszerezd a SZAMODRA szukseges kiegeszitoket. Ha olyan mazlista vagy akinek pont az kell amit az MS es partnerei felkinalnak, akkor minden kiraly. De ha nem?
Ezekkel az "MS fele elviek"-kel mindossze annyi a baj mint minden mas hatalommal biro ceggel. Rameroszakoljak hogy fizessek azert amit en jobban tudok es ami nelkuluk jobban is mehetne. Csak epp nekem semmihez sincs jogom lassan. De ez mar visszavisz ahhoz a temahoz hogy hogyan is iranyitja "demokraciaban" a nemtorodom 90% a maradek 10-et.
Amit hianyolok az ENSZ-ben, amit hianyolok az EU-ban az megvalosulni latszik a OS kozossegekben. Roviden: azt latom hogy nem szamit az en igenyem es az en kerdesem, es kiszolgalas es valasz helyett meghatarozzak hogy mit hogyan csinaljak.
De mindegy. Ezt vagy igy latod mint en, vagy nem. Ha igy latod, vagy ha erted mirol irok, akkor erted hogy mit jelent a linux-szal es OS community-vel vagy az internettel kapcsolatban az a szo hogy "szabadsag".
Az a trend hogy a kozossegek es a helyi csoportok lassan jelentoseguket veszitik, szvsz megfordulni latszik. (Es hogy miert fontosak a kozossegek? Hosszu lenne leirni, de onnan indul el minden, hogy egy "ellenlábas" nem problema a "hatalom" szamar, de mi van ha a kozosseg osszefog es alternativ megoldasokhoz nyul azaz kiáll az eltero velemenyeert vagy az eltero celjaiert? Ez igy mar veszelyesebb.)
Mar sokan felemelik a szavukat olyan problemakkal kapcsolatban amiket roviden a globalizaciora szoktak fogni. Arrol a trendrol beszelek, hogy az eletunkben szepen lassan mindenen arcimke lesz, es mar csak ebben tudunk gondolkodni, kozben minden mas cel eltunik, minden mas ertek elertektelenedik. Az hogy az informatikai ipar (egy szegmense, de ez mindig valtozik) egy bizonyos ceg celkituzeseinek vet ala mindent, az legalabbis bosszanto de inkabb felelmetes. Ahogyan felelmetes az ilyen cegek szamara mint az MS vagy a Nike, vagy a McDonalds (vagy akar az USA) az a jelenseg hogy barhogy is erolkodnek, es koltenek egyre tobbet es tobbet a hatalmuk terjesztesere, markaepitesre, lobbira, egyszeruen kitermelnek egy veluk ellentetes celokat kituzo kozosseget. (Es ha igy van, akkor miert nem egyertelmu hogy ezen csoportok celjai nem esnek egybe a kozosseg celjaival?)
Az MS szabadon dobalozhat olyan kijelentesekkel hogy az OS-nak vege, nincs tobbet, vagy hogy a linux szabadalmakat sert, anelkul hogy megmondana hogy milyen szabadlamakat, ez nem tobb mint mikor a CNN tolja a hulye gagyi hireit, vagy mikor Clinton vagy Bush nyomatja a demagog nyilatkozatokat... Senki mas nem erzi fojtogatonak ezeket a dolgokat? Prison Planet...
A Windows mukodik. De az egy cella. Egy zarka aminek a kulcsa nem nalam van. Barmit is akarok, megkerhetem az ôröket hogy biztositsak szamomra, de az esetek tobbsegeben nem ertik a kerdest es megmagyarazzak hogy az nekem nem is kell, ellenben ha eladom nekik az utolso gatyamat is akkor kapok valamit aminek biztos nagyok fogok orulni. Jo esetben amit kérek, azt mar kérte másik 1000 rab is, es akkor megkaphatom, mondjuk a vacsoramert cserebe. Szamomra celravezetobb inkabb leszarni az ôröket es a cellatarsaimmal egyutt megoldani a problemakat. De meg jobb lenne inkabb megszerezni a kulcsot, es legalabb bôrtönt valtani. Esetleg meg az is kiderulhet hogy nem csak börtönök kozott valogathatok, hanem letezik mas is odakint. De ezt anelkul nem tudja meg az ember, hogy feladja a börtön biztonsagat, biztossagat, es bevallalja az ismeretlent...
Te nevezheted azt is szabadsagnak, ha akarod, hogy megvalaszthatod hogy A es B kozul kinek a csatlosa leszel. Ez is egyfajta szabadsag. Azok szamara biztos az, akik csak annyit akarnak hogy szabadon lehessen valasztani A es B kozott...
"Az magától értetõdik, hogy Windowsos szoftverekhez van a legtöbb infó, support (fórumokon, itt ott)...stb."
Ez nem ertetodik magatol. Ha az a baj, hogy nem tudsz angolul es ezert nem erted azt a rengeteg informaciot amit felkinalnak szamodra, akkor nem a vilagban van a hiba. Es most nem bantani vagy lehulyezni akarlak, de ha tenyleg szeretnel dolgokrol informalodni, akkor elkerulhetetlen az hogy megtanulj angolul. Es ennek semmi koze a linuxhoz vagy az MS-hez. Ennek a vilaghoz van koze. Ha neked nem tetszik ez igy, akkor ne a linuxot (vagy az OS kozosseget) akard megvaltoztatni, hanem valtoztasd meg a vilagot.
"Én nem az a típus vagyok, hogy elém tesznek valamit és használom, hanem szeretek utánanézni hogy mibõl mi a legjobb, illetve a globális vélemény az adott valamirõl, bármirõl legyen is szó."
Szuper. Az Open Source dolgok pont neked valoak. Egyebkent a globalis velemenyeket milyen nyelven olvasod el? Vagy a globalis alatt a magyar globalitast erted?
"Másrészrõl meg szeretem én "uralni" a szoftvert, tehát a legkisebb részletekig meghatározni, hogy melyik partíció melyik könyvtárába települjön, esetleg a profilok hol helyezkedjen el, kirakjon-e ikont, ha igen, hova...stb"
Meg szuperebb. Megintcsak az OS-t tudom ajanlani. Vagy esetleg a windows telepitok next-next-next-jet nevezzuk "uralas"-nak? Mert ha nem, akkor linuxon ugyanugy uralhatod a gepet mint windowson, felteve ha le tudsz mondani a next-next-next-rol. Teljes uralom es teljes kenyelem az nem fer ossze egymassal. El kell dontened hogy melyiket valasztod.
Te tenyleg ugy erzed hogy a fizetos vonal, a kenyszerpalya, a "megmondjuk hogyan akard" elv az, amit te szeretnel?
Ha te tenyleg ugy szeretnel elni amit leirsz, akkor tanulj meg angolul, es kezdj el olyan filmeket nezni, konyveket, cikkeket, forumokat olvasni ahol pontosan azzal a temaval foglalkoznak amit leirtal: informaciohoz valo jog, szabad utanajaras, szabad valasztas joga, a teljes iranyitashoz valo jog, a szabad donteshez valo jog...
Persze ez nem azt jelenti hogy nem valaszthatod a "készet". Hogy nincs jogod ahhoz hogy mindent a multiktol vegyel meg, hogy egyeterts a multik celkituzeseivel, vagy akarki mas celkituzesevel. Ha te azon szerencsesek koze tartozol akik celkituzesei megegyeznek az epp aktualis hangadokeval, akkor jo. Mondom en, mazlista vagy. De problad meg megerteni, hogy nem mindenki akarja ezt.
#179
A Linuxot fenyegetõ per visszafele sült el
2003 tavaszán perelte be a kaliforniai SCO az IBM-et, arra hivatkozva, hogy a Kék Óriás olyan védett szoftvertechnológiákat osztott meg az open source közösséggel, melyet nem lett volna joga átadni. Az elõször egy, majd három, késõbb ötmilliárd dollárra felkúszó kártérítési pert aztán kiterjesztette az összes Linux disztribútorra, végül pedig a végfelhasználókat fenyegette meg. Ezeknek a lépéseknek az eredményeként igen népszerûtlenné vált a vállalat, például a website-ját többször is feltörték (sõt, még masszív féregtámadás is fenyegette az SCO webhelyét). Az igazságtalanságot érzõ felhasználók odáig mentek, hogy életveszélyesen megfenyegették a cég vezetõit, így nem egy igazgatót testõrök kísérgettek útjukon.
Az Open Source Development Labs (OSDL) igazgatója, Stuar Cohen egyetért azzal, hogy az elmúlt két évben történt események népszerûtlenséget szültek az SCO számára, ugyanakkor úgy véli, hogy ennél jobb reklámot nem is nagyon kaphatott volna a Linux. A nyíltforrású operációs rendszer fejlõdésére nagy hatást gyakorló OSDL vezetõje a londoni Mária Királynõ Egyetemen beszélt arról, miben változtatta meg az SCO játszmája a linuxos világot. Elmondása szerint az emberek kíváncsiságát inkább felcsigázta a nagy felhajtás, Cohen szerint többen voltak azok, akik inkább pont emiatt próbálták ki a Linuxot, mint akik a fenyegetések miatt tartották távol magukat tõle.
„Azon dolgok közül, ami felgyorsította a Linux elterjedését, ez gyakorolja a legnagyobb hatást; az egyik legjobb, ami valaha is történt az operációs rendszerrel.” - mondta az OSDL vezetõje. Cohen szerint az SCO által kezdeményezett pereskedés mára kifulladóban van, szó szerint úgy fogalmazott, hogy nemsokára halott ügy lesz. A bíróság ugyan némely téren elmarasztalta az IBM-et, de nem adott igazat az SCO-nak sem; ez utóbbi azonban komoly gazdasági problémákkal küzd.
(forrás: terminal.hu)
2003 tavaszán perelte be a kaliforniai SCO az IBM-et, arra hivatkozva, hogy a Kék Óriás olyan védett szoftvertechnológiákat osztott meg az open source közösséggel, melyet nem lett volna joga átadni. Az elõször egy, majd három, késõbb ötmilliárd dollárra felkúszó kártérítési pert aztán kiterjesztette az összes Linux disztribútorra, végül pedig a végfelhasználókat fenyegette meg. Ezeknek a lépéseknek az eredményeként igen népszerûtlenné vált a vállalat, például a website-ját többször is feltörték (sõt, még masszív féregtámadás is fenyegette az SCO webhelyét). Az igazságtalanságot érzõ felhasználók odáig mentek, hogy életveszélyesen megfenyegették a cég vezetõit, így nem egy igazgatót testõrök kísérgettek útjukon.
Az Open Source Development Labs (OSDL) igazgatója, Stuar Cohen egyetért azzal, hogy az elmúlt két évben történt események népszerûtlenséget szültek az SCO számára, ugyanakkor úgy véli, hogy ennél jobb reklámot nem is nagyon kaphatott volna a Linux. A nyíltforrású operációs rendszer fejlõdésére nagy hatást gyakorló OSDL vezetõje a londoni Mária Királynõ Egyetemen beszélt arról, miben változtatta meg az SCO játszmája a linuxos világot. Elmondása szerint az emberek kíváncsiságát inkább felcsigázta a nagy felhajtás, Cohen szerint többen voltak azok, akik inkább pont emiatt próbálták ki a Linuxot, mint akik a fenyegetések miatt tartották távol magukat tõle.
„Azon dolgok közül, ami felgyorsította a Linux elterjedését, ez gyakorolja a legnagyobb hatást; az egyik legjobb, ami valaha is történt az operációs rendszerrel.” - mondta az OSDL vezetõje. Cohen szerint az SCO által kezdeményezett pereskedés mára kifulladóban van, szó szerint úgy fogalmazott, hogy nemsokára halott ügy lesz. A bíróság ugyan némely téren elmarasztalta az IBM-et, de nem adott igazat az SCO-nak sem; ez utóbbi azonban komoly gazdasági problémákkal küzd.
(forrás: terminal.hu)
#178
"Ugyanakkor nem áll felkészületlenül az open source-ban komoly üzleti lehetõséget látó vállalatok csoportja sem. Még 2005-ben hozták létre az Open Invention Network társulást, melyet a Sony, a Red Hat, az IBM, az NEC és a Phillips alapított - azzal a céllal, hogy egybegyûjtsék saját szellemi tulajdonjogaikat, amelyeket egy esetleges Microsoft perben a saját javukra fordíthatnak a redmondi gigásszal szemben. Erre egyelõre nem került sor, de arra nincs garancia, hogy nem is fog bekövetkezni- Ugye még sokan emlékeznek az SCO-IBM perre, ahol több milliárd dollárt próbált meg a kisebbik szoftvervállalat kihúzni a Kék Óriás zsebébõl?" (forrás: terminal.hu)
#177
Ha csak azért nem jó neked linux, mert nem megy Office, akkor minimális összegért vehetsz az MS. Office -d mellé egy CrossOver Officét, ami üvel megy pl. a Photoshop is Linuxon.
A szövegszerkesztésnek nem az alfája és omegája word -ök, de az ilyen stílusú szövegszerkesztõknek a használatát tudod legkönnyebben megérteni Gizikével.
1. Magyar jogrendben nincsenek szoftver szabadalmak.
2. Ha nem a haszonszerzés miatt használsz valami szabadalmat, akkor nem kérhetnek jogdíjat egyébként sem.
USA -ban lehet gebasza azoknak a Linux Distró gyártó profitorientált cégeknek akik nem kötöttek paktumot az MS-el.
MS rá akkarja tenni a mancsát a Linuxra, (Egyébként már most is árul Linuxot (SUSE-t))
Open Source szofver fejlesztõk jelentõs része kap fizut a munkájáért.
Kereskedelmi softverek vannak Linuxra is. pl Nero.
Az oltári nagy baromság, hogy programozók fognak éhhezni a nyílt forráskód miatt. (FUD^3)
Diablo II tökéletesen megy Linuxon.
A szövegszerkesztésnek nem az alfája és omegája word -ök, de az ilyen stílusú szövegszerkesztõknek a használatát tudod legkönnyebben megérteni Gizikével.
1. Magyar jogrendben nincsenek szoftver szabadalmak.
2. Ha nem a haszonszerzés miatt használsz valami szabadalmat, akkor nem kérhetnek jogdíjat egyébként sem.
USA -ban lehet gebasza azoknak a Linux Distró gyártó profitorientált cégeknek akik nem kötöttek paktumot az MS-el.
MS rá akkarja tenni a mancsát a Linuxra, (Egyébként már most is árul Linuxot (SUSE-t))
Open Source szofver fejlesztõk jelentõs része kap fizut a munkájáért.
Kereskedelmi softverek vannak Linuxra is. pl Nero.
Az oltári nagy baromság, hogy programozók fognak éhhezni a nyílt forráskód miatt. (FUD^3)
Diablo II tökéletesen megy Linuxon.
Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml
#176
ilyen feltételek mellett nem éri meg... ez az egész nem tetszik.. ..-ohh.. már látom a fényt az alagút végén!.. -te h*lye.. az csak a vonat!...
#174
"Azért, mert akkor õ meg volt gyõzõdve róla, hogy az már tök kész, és örült milyen jó fej"
ez nem a program gondja.
"A word NEM alkalmas kiadvány szerkesztésre"
állitotta valaki az ellenkezõjét? Azt mondtam a könyvek és kiadványok nagy része abban készül. Hogy utána még átmegy egy kiadványszerkesztõn ami végsõ formára hozza az tökmindegy.
"A nyomdai program pedig a QuarkXpress volt, mert az erre való"
Akkor próbálj meg egy ezer oldalos könyvet ábárkkal, hivatkozásokkal, csatolt excel táblázatokkal, külsõ forrásból importált adatokkal amelyek követik a tördeléseket, áthelyezéseket, szakaszokat quarkban és rájössz, hogy mirõl beszéltem lejjebb...
"A word NEM alkalmas kiadvány szerkesztésre, azt a buta titkárnõknek találták ki ilyen levélírásra"
látom te is irógépnek hiszed a számitógépet... A word egy "kicsit" már más dimenzókban dolgozik.
Az oo van kb az egyoldalas levelek szintjén leragadva.
"Egyszerûen, mert a word (és lehet, hogy az OO szerkesztõje is) ahány gép annyi féle módon jelenítette meg a hozott dokumentumot. "
Az áttördelés csak font kérdése, ha ugyanaz a font fentvan mindkét gépen, akkor ugyanúgy jelenik meg. A használt fontok a dokumentumba ágyázása pedig kb 3 kattintással jár. Sajnos errõl még sok nyomdász se hallott, de ez megint nem az alkalmazás problémája.
" Meg szinre bontani se nagyon tudott a word. "
az nem is a feladata.
" A pdf pölö egy jó formátum"
mert az ugye szinre tud bontani... <#vigyor2>
és a fenti példában szereplõ könyvet is szeretnéd acrobatban megcsinálni <#vigyor2>
ez nem a program gondja.
"A word NEM alkalmas kiadvány szerkesztésre"
állitotta valaki az ellenkezõjét? Azt mondtam a könyvek és kiadványok nagy része abban készül. Hogy utána még átmegy egy kiadványszerkesztõn ami végsõ formára hozza az tökmindegy.
"A nyomdai program pedig a QuarkXpress volt, mert az erre való"
Akkor próbálj meg egy ezer oldalos könyvet ábárkkal, hivatkozásokkal, csatolt excel táblázatokkal, külsõ forrásból importált adatokkal amelyek követik a tördeléseket, áthelyezéseket, szakaszokat quarkban és rájössz, hogy mirõl beszéltem lejjebb...
"A word NEM alkalmas kiadvány szerkesztésre, azt a buta titkárnõknek találták ki ilyen levélírásra"
látom te is irógépnek hiszed a számitógépet... A word egy "kicsit" már más dimenzókban dolgozik.
Az oo van kb az egyoldalas levelek szintjén leragadva.
"Egyszerûen, mert a word (és lehet, hogy az OO szerkesztõje is) ahány gép annyi féle módon jelenítette meg a hozott dokumentumot. "
Az áttördelés csak font kérdése, ha ugyanaz a font fentvan mindkét gépen, akkor ugyanúgy jelenik meg. A használt fontok a dokumentumba ágyázása pedig kb 3 kattintással jár. Sajnos errõl még sok nyomdász se hallott, de ez megint nem az alkalmazás problémája.
" Meg szinre bontani se nagyon tudott a word. "
az nem is a feladata.
" A pdf pölö egy jó formátum"
mert az ugye szinre tud bontani... <#vigyor2>
és a fenti példában szereplõ könyvet is szeretnéd acrobatban megcsinálni <#vigyor2>
#173
"Nem tudom van-e olyan, aki úgy érezte, hogy a '95 után elvettek tõle valamit és onnantól kezdve már csak használta a számítógépet"
Én a 9x sorozatból egyedül a telepítéskor kiválasztható összetevõket "sírom vissza".
Én a 9x sorozatból egyedül a telepítéskor kiválasztható összetevõket "sírom vissza".
http://www.thevenusproject.com/ http://magyaropera.blog.hu
#172
OK, igazad lehet hogy ott mar eleg melyen turkalhat az ember (igazabol nem ismerem tulzottan, te ezt jobban tudhatod). Szoval ezek szerint ez az a szint ami a Linux alatt a /etc/rc* -nak felel meg ha jol ertem (azaz service-ek konfigolasa). Viszont meg mindig fekete dobozokbol epitkezel, es forras nelkul nem is tudsz belejuk nezni. Mondjuk a felhasznalok eleg kis szazaleka akar 😊
#171
Hát jah. Get the facts😉
BStage: ez mindkettõ😄
BStage: ez mindkettõ😄
#170
Jó, de ebbõl hogy lesz jó kis vita? Mit szólnál egy jó kis Scribus vs QuarkXpress párbajhoz? 😄
#169
Mondjuk, ha nem tudja, hogy a word alkalmatlan erre, akkor nem igénytelen, hanem inkább hozzá nem értõ. Ennyit javítanék még a hozzászólásom végén. De az is igaz, hogy igényes kiadványt tutira nem office-szal (semelyikkel se, tök8 ki gyártja) készítenek...
This message has been ROT-13 encrypted twice for higher security. A bus station is where a bus stops, a train station is where a train stops. On my desk I have a work station...
#168
Akad azért pár rongyos Linuxos a világon, akivel nem jutna eszembe összehasonlítani egyetlen hazai milliárdos vagyonkáját sem.
#167
Jahh, még valami. A pdf pölö egy jó formátum, az minden gépen ugyanúgy nyílik meg, nem tördelgeti át önkényesen a program. Persze ettõl még marad a Quark 😊.
This message has been ROT-13 encrypted twice for higher security. A bus station is where a bus stops, a train station is where a train stops. On my desk I have a work station...
#166
Ez mondjuk marhaság. Amikor én nyomdai elõkészítõ voltam, akkor attól rettegtem mindig, ha valaki word-ben hozta a szarát :/. Miért? Azért, mert akkor õ meg volt gyõzõdve róla, hogy az már tök kész, és örült milyen jó fej. Én meg csinálhattam, hogy olyan legyen, amilyet elképzelt... Inkább hozta volna sima txt-ben a szöveget, azt elmondja, hogy milyen legyen, sokkal egyszerûbb lett volna. A nyomdai program pedig a QuarkXpress volt, mert az erre való. A word NEM alkalmas kiadvány szerkesztésre, azt a buta titkárnõknek találták ki ilyen levélírásra. Egyébként az OO "word"-je is valószínûleg ilyen, az SEM nyomdai munkára való.
Miért nem? Egyszerûen, mert a word (és lehet, hogy az OO szerkesztõje is) ahány gép annyi féle módon jelenítette meg a hozott dokumentumot. Szal, ha behoztak valamit, hogy "ez tök kész, csak ki kell nyomni", az tök szépen megnyílt az én word-öben leprán áttördelve, köbö köze nem volt ahhoz, amit a megrendelõ "tök kész"-re csinált. Meg szinre bontani se nagyon tudott a word. Meg sokmindent, ami kellet volna, hiszen nem is arra volt kitalálva! Ééértem? És szerintem még most is ilyen (annyira nem vágom a legeslegújabb verziót, mert, ha lehet kerülöm, mint a pestisest).
Összefoglalva: aki word-ben készít nyomdai kiadványt, na AZ az igénytelen. (itt most az OO hasonló cuccára is gondoltam, ez most nem MS ellenes beszólás, hanem word ellenes nyomdai oldalról 😊)
Miért nem? Egyszerûen, mert a word (és lehet, hogy az OO szerkesztõje is) ahány gép annyi féle módon jelenítette meg a hozott dokumentumot. Szal, ha behoztak valamit, hogy "ez tök kész, csak ki kell nyomni", az tök szépen megnyílt az én word-öben leprán áttördelve, köbö köze nem volt ahhoz, amit a megrendelõ "tök kész"-re csinált. Meg szinre bontani se nagyon tudott a word. Meg sokmindent, ami kellet volna, hiszen nem is arra volt kitalálva! Ééértem? És szerintem még most is ilyen (annyira nem vágom a legeslegújabb verziót, mert, ha lehet kerülöm, mint a pestisest).
Összefoglalva: aki word-ben készít nyomdai kiadványt, na AZ az igénytelen. (itt most az OO hasonló cuccára is gondoltam, ez most nem MS ellenes beszólás, hanem word ellenes nyomdai oldalról 😊)
This message has been ROT-13 encrypted twice for higher security. A bus station is where a bus stops, a train station is where a train stops. On my desk I have a work station...
#165
Most nem értem miért kell kötekedni a Linuxal.javascript:document.newmessage.submit();<#falbav>
Kártyafüggetlen mobilok nagy választékban. Cégünk komplett bolthálózattal rendelkezik: http://www.gsmstudio.hu
#164
Ha nem megy pozitív reklámmal, akkor próbáljuk negatívval, elv alapján.
PS.: Jól áll a pingvinnek az az elsõ Világháborus német rohom sisak, valahogy illik egyes csõ Linux-osok, bár néhányat én csak a "villanyszerelõ" egyenruhában tudnám elképzelni õket.
Tisztelet a kivételnek.<#vigyor2>
PS.: Jól áll a pingvinnek az az elsõ Világháborus német rohom sisak, valahogy illik egyes csõ Linux-osok, bár néhányat én csak a "villanyszerelõ" egyenruhában tudnám elképzelni õket.
Tisztelet a kivételnek.<#vigyor2>
#163
ez most akkor szánalmas vagy igénytelen? <#vigyor2>
ubuntu.com. gratulálunk nekik is.
ubuntu.com. gratulálunk nekik is.
#161
Sokak írták itten, hogy a szabad szoftvereket jórészt hobbiból csinálják, nem professzionálisan, összehangoltan. Nos, ez nem igaz. Az opensource fejlesztõk nagy részét cégek bérlik, mint a Sun, Novell, IBM. A hobbifejlesztõk csak kb 10%-t teszik ki a fejlesztõknek. Hogy miért éri meg a nagy cégeknek milliókért fejlesztõket bérelni, hogy aztán ingyen osztogassák a terméket? Ezért:
http://hungarian.joelonsoftware.com/Articles/StrategyLetterV.html
Röviden: ezek a cégek elsõ sorban hardvereket gyártanak, és akarnak eladni minél nagyobb tömegben. Az embereknek a hardver használatához szoftverre van szüksége, azt is meg kell venni. Minél olcsóbb a szoftver, az emberek annál inkább megveszik a hardvert is, hiszen a szoftver-hardver csak együtt használható, és így az embereknek olcsóbban adnak el úgy egy terméket (számítógép), hogy közben nem csökkentik a termékeik (hardver) árát. És persze akkor a legjobb, ha ez a nagyon olcsó szoftver versenyképes, sõt, minél jobb.
Kik állnak még az opensource mögött?
http://www.c-enter.hu/archivum/hirek/2004_02/kik_allnak_az_open_source.html
Röviden:
- rendszergazdák: a rendszergazdák jól járnak azzal, ha egymás között cserélgethetõ, fejlesztgethetõ szoftvereket használnak, mert így gyorsan bele lehet tenni bármilyen funkciót, ami iránt fel merül az igény.
- kutatók: a kutatóknak gyakran teljesen egyedi igény szerinti szoftver kell a kutatásaikhoz, amit õk maguk megcsinálnak, aztán mivel nem eladni akarták a szoftvert, nyílttá teszik.
- kis cégek, akiknek nincs pénzük szoftvert venni, és hegesztenek maguknak.
- egyetemisták: õk általában azért fejlesztgetnek, hogy kipróbálják magukat, illetve õk azok, akik talán tényleg "elvbõl" állnak az os mozgalom mellett. Vagy azért is.
Óriási tévedés azt hinni, hogy az os fejlesztõk csak az utóbbi csoportból állnak.
http://hungarian.joelonsoftware.com/Articles/StrategyLetterV.html
Röviden: ezek a cégek elsõ sorban hardvereket gyártanak, és akarnak eladni minél nagyobb tömegben. Az embereknek a hardver használatához szoftverre van szüksége, azt is meg kell venni. Minél olcsóbb a szoftver, az emberek annál inkább megveszik a hardvert is, hiszen a szoftver-hardver csak együtt használható, és így az embereknek olcsóbban adnak el úgy egy terméket (számítógép), hogy közben nem csökkentik a termékeik (hardver) árát. És persze akkor a legjobb, ha ez a nagyon olcsó szoftver versenyképes, sõt, minél jobb.
Kik állnak még az opensource mögött?
http://www.c-enter.hu/archivum/hirek/2004_02/kik_allnak_az_open_source.html
Röviden:
- rendszergazdák: a rendszergazdák jól járnak azzal, ha egymás között cserélgethetõ, fejlesztgethetõ szoftvereket használnak, mert így gyorsan bele lehet tenni bármilyen funkciót, ami iránt fel merül az igény.
- kutatók: a kutatóknak gyakran teljesen egyedi igény szerinti szoftver kell a kutatásaikhoz, amit õk maguk megcsinálnak, aztán mivel nem eladni akarták a szoftvert, nyílttá teszik.
- kis cégek, akiknek nincs pénzük szoftvert venni, és hegesztenek maguknak.
- egyetemisták: õk általában azért fejlesztgetnek, hogy kipróbálják magukat, illetve õk azok, akik talán tényleg "elvbõl" állnak az os mozgalom mellett. Vagy azért is.
Óriási tévedés azt hinni, hogy az os fejlesztõk csak az utóbbi csoportból állnak.
#160
"En ennel melyebb szintre gondolok. Pl arra hogy hogyan is bootol be a rendszer, mik a lepesek (pl. /etc/inittab), melyik daemon miert/hogyan indul, mit csinal hogyan konfiguralhato, stb."
Szerinted az hol van benne a Windows-ba, hogy melyik szolgáltatás/driver mikor induljon el milyen paraméterekkel? Meg súgom a Registry-ben, méghozzá: HKML\System\CurrentControlSet\Services.
De pl. a Kernel, az Executive, a Virtuális Memória Manager, a VCache, a HAL, az LSA, a különbözõ futtató alrendszerek (Win32 (Console+GUI), Posix, stb.), a bootsorán lefutó programok, a Session Manager, stb. beállításait megtalálod a HKLM\System\CurrentControlSet\Control-on belül kategórikusan.
Szerinted az hol van benne a Windows-ba, hogy melyik szolgáltatás/driver mikor induljon el milyen paraméterekkel? Meg súgom a Registry-ben, méghozzá: HKML\System\CurrentControlSet\Services.
De pl. a Kernel, az Executive, a Virtuális Memória Manager, a VCache, a HAL, az LSA, a különbözõ futtató alrendszerek (Win32 (Console+GUI), Posix, stb.), a bootsorán lefutó programok, a Session Manager, stb. beállításait megtalálod a HKLM\System\CurrentControlSet\Control-on belül kategórikusan.
#159
Ja, a 9x sorozat egy kalap sz@r volt, kár, hogy azt szánták desktopra. Azóta szerencsére változott a dolog.
#158
Nem tudom van-e olyan, aki úgy érezte, hogy a '95 után elvettek tõle valamit és onnantól kezdve már csak használta a számítógépet, de nem tekintette hobbijának ezt a tevékenységét. Linuxot használni viszont élmény, ki kell próbálni, vagy bejön, vagy nem.
#157
Na látod nekem ez alap volt. Más hogy leszedjem az MS fotokat, mert én az Arial betûtípust kultiválom és az ugyebár nem volt. Na meg a kompatibilitás miatt.
Ez kb. 2 perc alatt meg is volt a programok hozzásadása/eltávolítása alatt.
Beírtam a keresõjébe hogy "Font" és a legelsõ helyen volt a MicroSoft fontok.
Ez kb. 2 perc alatt meg is volt a programok hozzásadása/eltávolítása alatt.
Beírtam a keresõjébe hogy "Font" és a legelsõ helyen volt a MicroSoft fontok.
Asrock AM2NF3-VSTA, Athlon64 X2 4200+,Kingmax 2x1GB DDR2 800, Ati Radeon HD2600XT 256MB GDDR3 AGP, Xerox TFT-LCD 17\"+Samsung 32\" LCD-TV
#156
"Registry-rõl gondolom még nem igen ismerkedtél meg."
En ennel melyebb szintre gondolok. Pl arra hogy hogyan is bootol be a rendszer, mik a lepesek (pl. /etc/inittab), melyik daemon miert/hogyan indul, mit csinal hogyan konfiguralhato, stb.
Olyan szintig nem tudsz lemenni win-ben mint Linux-ban.
"Forrás kódokat meg nem igazán lehet nézegetni, több 10MB fölött, azaz lehet, de nem igazán lehet felfogni az egészet, hosszú idõ után már meglehet benne találni kisebb részeket, de azt, hogy miért mûködik úgy ahogy, illetve miért azt írták oda a kódban, az egyáltalán nem lesz triviális annyíidõ után sem."
Az egeszet atlatni termeszetesen nagyon sok idobe tellne, ha egyaltalan lehetseges, de ha egyes reszei erdekelnek, akkor azt relativ konnyen meg tudod nezni bizonyos tapasztalat utan.
"Mondom ezt úgy, hogy már írtam át részeket opensource programokban."
Rispekt. Akkor nem kell sokat magyaraznom 😊
En ennel melyebb szintre gondolok. Pl arra hogy hogyan is bootol be a rendszer, mik a lepesek (pl. /etc/inittab), melyik daemon miert/hogyan indul, mit csinal hogyan konfiguralhato, stb.
Olyan szintig nem tudsz lemenni win-ben mint Linux-ban.
"Forrás kódokat meg nem igazán lehet nézegetni, több 10MB fölött, azaz lehet, de nem igazán lehet felfogni az egészet, hosszú idõ után már meglehet benne találni kisebb részeket, de azt, hogy miért mûködik úgy ahogy, illetve miért azt írták oda a kódban, az egyáltalán nem lesz triviális annyíidõ után sem."
Az egeszet atlatni termeszetesen nagyon sok idobe tellne, ha egyaltalan lehetseges, de ha egyes reszei erdekelnek, akkor azt relativ konnyen meg tudod nezni bizonyos tapasztalat utan.
"Mondom ezt úgy, hogy már írtam át részeket opensource programokban."
Rispekt. Akkor nem kell sokat magyaraznom 😊
#155
😊 Letöltöttem az Unbutu linuxot és most emulálva arról írok. Így is elég gyors. 😊) Szerintem így mindenkinek egy próbát megér, telepítése az emulátorra egyszerû! 😊
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#154
"Hát ugyebár az OOo alá le kell szedni a MS-es fontokat (Ariel, TimesNewRoman...)
Mert gondolom azaz alapértelmezett ill. elvárt." 😊
Öt perc pluszmunka. Mindössze a restricted cuccokat kell letölteni és semmi csuszi és zûrzavar. Igaz, hogy tudni kéne mire is van szükség, mert a Linux nem önt a nyakadba milliónyi felesleges dolgot. Mindenki a saját igényei szerint rakja össze az alkalmazásait, bár nem kell félteni egyik disztrót sem, bõven akad felesleg ott is.
Mert gondolom azaz alapértelmezett ill. elvárt." 😊
Öt perc pluszmunka. Mindössze a restricted cuccokat kell letölteni és semmi csuszi és zûrzavar. Igaz, hogy tudni kéne mire is van szükség, mert a Linux nem önt a nyakadba milliónyi felesleges dolgot. Mindenki a saját igényei szerint rakja össze az alkalmazásait, bár nem kell félteni egyik disztrót sem, bõven akad felesleg ott is.
#153
Ja és nem régebbi verzióba volt kimentve.
#152
Nem egyszer nyítottam már meg Office 97-tel Office 2003-mal készített dokumentumokat minden probléma nélkül, csak legfeljebb egy-két dolgot nem lehett megváltoztattni benne.
#151
"Masreszt ha ez a vagyad, hogy urald a renszert nem csak a programok telepitesere vonatkozik, hanem az egesz op.rendszerre, akkor tenyleg meg kellene tanulnod a Linux hasznalatat, mert ott a legmelyebb szintig lehet latni hogy mi miert van, illetve utana lehet jarni. "
Registry-rõl gondolom még nem igen ismerkedtél meg.
" Ez is egy dolog volt ami megtetszett a Linuxban, azaz hogy ha raszanom az idot, a legmelyebb retegig at lehet nezni, meg lehet erteni a rendszert. "
Windowsban is egybizinyos színtig el lehet játszani + a Windows elégjól le van dokumentálva az msdn-nen.
Forrás kódokat meg nem igazán lehet nézegetni, több 10MB fölött, azaz lehet, de nem igazán lehet felfogni az egészet, hosszú idõ után már meglehet benne találni kisebb részeket, de azt, hogy miért mûködik úgy ahogy, illetve miért azt írták oda a kódban, az egyáltalán nem lesz triviális annyíidõ után sem.
Mondom ezt úgy, hogy már írtam át részeket opensource programokban.
Registry-rõl gondolom még nem igen ismerkedtél meg.
" Ez is egy dolog volt ami megtetszett a Linuxban, azaz hogy ha raszanom az idot, a legmelyebb retegig at lehet nezni, meg lehet erteni a rendszert. "
Windowsban is egybizinyos színtig el lehet játszani + a Windows elégjól le van dokumentálva az msdn-nen.
Forrás kódokat meg nem igazán lehet nézegetni, több 10MB fölött, azaz lehet, de nem igazán lehet felfogni az egészet, hosszú idõ után már meglehet benne találni kisebb részeket, de azt, hogy miért mûködik úgy ahogy, illetve miért azt írták oda a kódban, az egyáltalán nem lesz triviális annyíidõ után sem.
Mondom ezt úgy, hogy már írtam át részeket opensource programokban.
#150
Ja és az MS támogatni fogja az OOo-s formátumot
Asrock AM2NF3-VSTA, Athlon64 X2 4200+,Kingmax 2x1GB DDR2 800, Ati Radeon HD2600XT 256MB GDDR3 AGP, Xerox TFT-LCD 17\"+Samsung 32\" LCD-TV
#149
Szerintem meg nem tévedés és épp ezért van mentési lehetõség régebbi verzióba.
Asrock AM2NF3-VSTA, Athlon64 X2 4200+,Kingmax 2x1GB DDR2 800, Ati Radeon HD2600XT 256MB GDDR3 AGP, Xerox TFT-LCD 17\"+Samsung 32\" LCD-TV
#148
"Amúgy meg ha egy régebbi MsOffiec-ba hívnád be a dokumentumodat akkor valoszínû,hogy ott is lenne eltérés."
Tévedés, csak akkor van eltérés, ha valami nagyon extra cuccot használtál benne, ami a régebbiben nem volt, sõt akkor se mindig.
Tévedés, csak akkor van eltérés, ha valami nagyon extra cuccot használtál benne, ami a régebbiben nem volt, sõt akkor se mindig.
#147
Az egyik röhejes dolog éppen az Automatix2 nyújtotta választék, amiben megtalálható a world is. Bõven elég egy szakdolgozathoz a próbaidõ is, azután már némi ellenszolgáltatás ellenében stabilizálható, így viszont paralel próbálható ki akár mindkettõ a Feisty-n. Innen számítva szabad alom minden szabadalom.
#146
Hát ugyebár az OOo alá le kell szedni a MS-es fontokat (Ariel, TimesNewRoman...)
Mert gondolom azaz alapértelmezett ill. elvárt.
Amúgy meg ha egy régebbi MsOffiec-ba hívnád be a dokumentumodat akkor valoszínû,hogy ott is lenne eltérés.
Mert gondolom azaz alapértelmezett ill. elvárt.
Amúgy meg ha egy régebbi MsOffiec-ba hívnád be a dokumentumodat akkor valoszínû,hogy ott is lenne eltérés.
Asrock AM2NF3-VSTA, Athlon64 X2 4200+,Kingmax 2x1GB DDR2 800, Ati Radeon HD2600XT 256MB GDDR3 AGP, Xerox TFT-LCD 17\"+Samsung 32\" LCD-TV
#145
"Másrészrõl meg szeretem én "uralni" a szoftvert, tehát a legkisebb részletekig meghatározni, hogy melyik partíció melyik könyvtárába települjön, esetleg a profilok hol helyezkedjen el, kirakjon-e ikont, ha igen, hova...stb"
Ha eddig csak ezt olvastam volna toled, akkor azt mondanam hogy a Linux pont neked valo 😊
Persze az elore elkeszitett csomagoknal nem tudod megmondani hogy hova telepuljon (mivel vannak szabvanyos helyek ahova kerulnek a dolgok, ez elsore nekem is erthetelen volt, de mar kezre esik), de ha sajat magad forditod a programot, akkor egesz aprolekosan be lehet allitani mindent. Persze ezt egyelore nem ajanlanam, mert ehhez kell bizonyos tapasztalat, es ahogy olvasom a kornyezetben nincs gyors segitseg.
Masreszt ha ez a vagyad, hogy urald a renszert nem csak a programok telepitesere vonatkozik, hanem az egesz op.rendszerre, akkor tenyleg meg kellene tanulnod a Linux hasznalatat, mert ott a legmelyebb szintig lehet latni hogy mi miert van, illetve utana lehet jarni. Ez is egy dolog volt ami megtetszett a Linuxban, azaz hogy ha raszanom az idot, a legmelyebb retegig at lehet nezni, meg lehet erteni a rendszert. Persze az elejen sokat szenvedtem, az el kell ismernem. Akkoriban meg nem is voltak ilyen kiforrottak a disztribuciok. De most mar nagyjabol azt erezhetem amikor win-t kell hasznalnom, mint te amikor Linuxszal szenvedsz. Sok minden nem esik kezemre, nehany megoldas sokkal hulyebb, bonyolultabb mint Linux alatt. 😊
Ha eddig csak ezt olvastam volna toled, akkor azt mondanam hogy a Linux pont neked valo 😊
Persze az elore elkeszitett csomagoknal nem tudod megmondani hogy hova telepuljon (mivel vannak szabvanyos helyek ahova kerulnek a dolgok, ez elsore nekem is erthetelen volt, de mar kezre esik), de ha sajat magad forditod a programot, akkor egesz aprolekosan be lehet allitani mindent. Persze ezt egyelore nem ajanlanam, mert ehhez kell bizonyos tapasztalat, es ahogy olvasom a kornyezetben nincs gyors segitseg.
Masreszt ha ez a vagyad, hogy urald a renszert nem csak a programok telepitesere vonatkozik, hanem az egesz op.rendszerre, akkor tenyleg meg kellene tanulnod a Linux hasznalatat, mert ott a legmelyebb szintig lehet latni hogy mi miert van, illetve utana lehet jarni. Ez is egy dolog volt ami megtetszett a Linuxban, azaz hogy ha raszanom az idot, a legmelyebb retegig at lehet nezni, meg lehet erteni a rendszert. Persze az elejen sokat szenvedtem, az el kell ismernem. Akkoriban meg nem is voltak ilyen kiforrottak a disztribuciok. De most mar nagyjabol azt erezhetem amikor win-t kell hasznalnom, mint te amikor Linuxszal szenvedsz. Sok minden nem esik kezemre, nehany megoldas sokkal hulyebb, bonyolultabb mint Linux alatt. 😊
#144
Én nem irok nagy szavakat.
A szakdolgozatom ms wordben irtam, minden különösebb gond nélkül (természetesen stilusok, tartalomjegyzékkel együtt egy rakás formai követelményt betartva, táblázatokkal grafikonokkal). Viszonylag gyorsan ment.
A kollégám nagy linuxos ezért õ openofficban irta. Nos, körülbelül 10 percenként hallottam tõle egy jó nagy anyázást, hogy ez a funkció miért van úgy eldugva, ez miért nem található meg, ez miért van igy elbonyolitva, miért ilyen tetü lassú stb. Megtörtént hogy egyszerüen átküldte nekem az adott részt hogy formázzam meg neki bizonyos szempontok szerint mert oo-ban egyszerüen képtelenség/agyonbonyolitott.
Na most ebbõl nem következik hogy az OO szar vagy az ms office jó, mivel ezek szubjektiv vélemények, de õ megfogadta hogy oo-ban többet az életben semmit nem csinál az biztos.
-más: megnyitottam egyszer a még félig kész dolgozatot oo-ban is. word alatt 26 oldal volt, oo-ban 31 oldal és természetesen minden el volt csúszva... Szóval ennyit a kettõ kompatibilitásáról.
Flame ne legyen belõle ezek megtörtént dolgok és szubjektiv vélemények.
A szakdolgozatom ms wordben irtam, minden különösebb gond nélkül (természetesen stilusok, tartalomjegyzékkel együtt egy rakás formai követelményt betartva, táblázatokkal grafikonokkal). Viszonylag gyorsan ment.
A kollégám nagy linuxos ezért õ openofficban irta. Nos, körülbelül 10 percenként hallottam tõle egy jó nagy anyázást, hogy ez a funkció miért van úgy eldugva, ez miért nem található meg, ez miért van igy elbonyolitva, miért ilyen tetü lassú stb. Megtörtént hogy egyszerüen átküldte nekem az adott részt hogy formázzam meg neki bizonyos szempontok szerint mert oo-ban egyszerüen képtelenség/agyonbonyolitott.
Na most ebbõl nem következik hogy az OO szar vagy az ms office jó, mivel ezek szubjektiv vélemények, de õ megfogadta hogy oo-ban többet az életben semmit nem csinál az biztos.
-más: megnyitottam egyszer a még félig kész dolgozatot oo-ban is. word alatt 26 oldal volt, oo-ban 31 oldal és természetesen minden el volt csúszva... Szóval ennyit a kettõ kompatibilitásáról.
Flame ne legyen belõle ezek megtörtént dolgok és szubjektiv vélemények.
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#143
"Inkabb azt ird le hogy Windowson hogyan mukodik ugyanez."
Az magától értetõdik, hogy Windowsos szoftverekhez van a legtöbb infó, support (fórumokon, itt ott)...stb. Én nem az a típus vagyok, hogy elém tesznek valamit és használom, hanem szeretek utánanézni hogy mibõl mi a legjobb, illetve a globális vélemény az adott valamirõl, bármirõl legyen is szó. Másrészrõl meg szeretem én "uralni" a szoftvert, tehát a legkisebb részletekig meghatározni, hogy melyik partíció melyik könyvtárába települjön, esetleg a profilok hol helyezkedjen el, kirakjon-e ikont, ha igen, hova...stb
"alap esetben szerintem ilyenre nincs szukseg"
Konkrétan az Opera heti elõzetesét szerettem volna telepíteni.
"Viszont szerintem ha egy eloismeretekkel nem rendelkezo ember ele leraksz egy windowst, szinten nehezere fog esni sok sok dolog, es eleg sokat kell tanulnia hogy valamennyire otthonosan mozogjon."
Lehet, mert ezt szoktam meg, vagy mert ez volt az elsõ, de valahogy mindig egyértelmûbbnek tûnt, a legtöbb dologra magamtól rájöttem.
"En egyebkent azt szoktam ajanlani, hogy ugy vagjon mindenki bele a Linuxszal valo ismerkedesbe, hogy van a kozeleben egy hozzaerto ember, aki mar ismeri a rendszert, es atsegiti a kezdeti nehezsegeken."
Valószínûleg ez is bejátszhat, mert bármelyik ismerõsömnek megemlítettem, általában a "LINUXOOOT? Normális vagy, ember?" választ kaptam<#vigyor>, tehát egy olyan nincs, aki egyáltalán látott már közelebbrõl Linuxot azt leszámítva, hogy esetleg azzal vette a Tesco Gazdaságos gépet, amirõl elsõ bebootolás után leszedte, majd Windowst tett a helyére.
Az magától értetõdik, hogy Windowsos szoftverekhez van a legtöbb infó, support (fórumokon, itt ott)...stb. Én nem az a típus vagyok, hogy elém tesznek valamit és használom, hanem szeretek utánanézni hogy mibõl mi a legjobb, illetve a globális vélemény az adott valamirõl, bármirõl legyen is szó. Másrészrõl meg szeretem én "uralni" a szoftvert, tehát a legkisebb részletekig meghatározni, hogy melyik partíció melyik könyvtárába települjön, esetleg a profilok hol helyezkedjen el, kirakjon-e ikont, ha igen, hova...stb
"alap esetben szerintem ilyenre nincs szukseg"
Konkrétan az Opera heti elõzetesét szerettem volna telepíteni.
"Viszont szerintem ha egy eloismeretekkel nem rendelkezo ember ele leraksz egy windowst, szinten nehezere fog esni sok sok dolog, es eleg sokat kell tanulnia hogy valamennyire otthonosan mozogjon."
Lehet, mert ezt szoktam meg, vagy mert ez volt az elsõ, de valahogy mindig egyértelmûbbnek tûnt, a legtöbb dologra magamtól rájöttem.
"En egyebkent azt szoktam ajanlani, hogy ugy vagjon mindenki bele a Linuxszal valo ismerkedesbe, hogy van a kozeleben egy hozzaerto ember, aki mar ismeri a rendszert, es atsegiti a kezdeti nehezsegeken."
Valószínûleg ez is bejátszhat, mert bármelyik ismerõsömnek megemlítettem, általában a "LINUXOOOT? Normális vagy, ember?" választ kaptam<#vigyor>, tehát egy olyan nincs, aki egyáltalán látott már közelebbrõl Linuxot azt leszámítva, hogy esetleg azzal vette a Tesco Gazdaságos gépet, amirõl elsõ bebootolás után leszedte, majd Windowst tett a helyére.
http://www.thevenusproject.com/ http://magyaropera.blog.hu
#142
Nem fogsz ilyen listát látni, mert ez nem több, mint egy lejáratókampány a linux ellen.
Elsõ lépés: Kijelentik, hogy a linux lop a windowstól
Második: Kijelentik, hogy "A szabad szoftveres mozgalom nincs többé"
Kivancsi vagyok holnapra mit kapunk.
A sun-t miért nem vádolják ilyenekkel(staroffice, JDE)? Mert akkor a sun visszaperelne rágalmazás miatt?
Elsõ lépés: Kijelentik, hogy a linux lop a windowstól
Második: Kijelentik, hogy "A szabad szoftveres mozgalom nincs többé"
Kivancsi vagyok holnapra mit kapunk.
A sun-t miért nem vádolják ilyenekkel(staroffice, JDE)? Mert akkor a sun visszaperelne rágalmazás miatt?
#141
Ez engem is erdekelne nagyon.
Es miutan a lista napvilagot lat, szertnem latni a lista erdekesebb elemeit kiemelo bulvar (azaz a legutolso emberekhez is eljuto) cikkeket latni. Meg azt is szeretnem latni ha ez a nem feltetlen elonyos cikktomegnek orulni fog-e az MS. A fényes Windows márka mennyire marad fényes...
Es miutan a lista napvilagot lat, szertnem latni a lista erdekesebb elemeit kiemelo bulvar (azaz a legutolso emberekhez is eljuto) cikkeket latni. Meg azt is szeretnem latni ha ez a nem feltetlen elonyos cikktomegnek orulni fog-e az MS. A fényes Windows márka mennyire marad fényes...
#140
Nah, ez mar egy olyan hangvetel illetve konstruktiv hozzaallas, amire erdemes valaszolni.
Teljesen igazad van, hogy a legtobb/legjobb info Linuxhoz valoban angol nyelven elerheto, es aki esetleg nem tud angolul az tenyleg hatranyban van ezen a teren. Bar mostanaban egyre tobb es jobb magyar nyelvu forum van ahol segitenek a kezdoknek, de mondjuk ha valamit keresek, en angol nyelven keresem.
Masreszt valoban nem egyszeru neha boviteni a csomagkezelo listajat ha speci dolgok kellenek, illetve megesik hogy forrasbol kellhet telepiteni (ez egyre ritkabb, foleg mainstream disztribucioknal, alap esetben szerintem ilyenre nincs szukseg).
Viszont szerintem ha egy eloismeretekkel nem rendelkezo ember ele leraksz egy windowst, szinten nehezere fog esni sok sok dolog, es eleg sokat kell tanulnia hogy valamennyire otthonosan mozogjon. En peldaul nagyon sok olyan embert ismerek aki egyszeruen _nem_ _mer_ semmit feltelepiteni winre, mert fel hogy elrontja.
En egyebkent azt szoktam ajanlani, hogy ugy vagjon mindenki bele a Linuxszal valo ismerkedesbe, hogy van a kozeleben egy hozzaerto ember, aki mar ismeri a rendszert, es atsegiti a kezdeti nehezsegeken. Ha ez nem megoldhato, akkor marad a forumozas, ami valamennyivel tobb kellemetlenseggel jar.
Ja es aki nem hajlando uj dolgokat tanulni es megszokni, az inkabb bele se fogjon.
En amikor megismerkedtem a rendszerrel nem volt a kozelembe hozzaerto, es forumokon (foleg angol nyelvueken) illetve levelezo listakon tanultam meg az alapokat. Engem egyebkent lenyegeben az fogott meg a rendszerben hogy nagyon sok segitokesz ember volt a levlistakon.
Teljesen igazad van, hogy a legtobb/legjobb info Linuxhoz valoban angol nyelven elerheto, es aki esetleg nem tud angolul az tenyleg hatranyban van ezen a teren. Bar mostanaban egyre tobb es jobb magyar nyelvu forum van ahol segitenek a kezdoknek, de mondjuk ha valamit keresek, en angol nyelven keresem.
Masreszt valoban nem egyszeru neha boviteni a csomagkezelo listajat ha speci dolgok kellenek, illetve megesik hogy forrasbol kellhet telepiteni (ez egyre ritkabb, foleg mainstream disztribucioknal, alap esetben szerintem ilyenre nincs szukseg).
Viszont szerintem ha egy eloismeretekkel nem rendelkezo ember ele leraksz egy windowst, szinten nehezere fog esni sok sok dolog, es eleg sokat kell tanulnia hogy valamennyire otthonosan mozogjon. En peldaul nagyon sok olyan embert ismerek aki egyszeruen _nem_ _mer_ semmit feltelepiteni winre, mert fel hogy elrontja.
En egyebkent azt szoktam ajanlani, hogy ugy vagjon mindenki bele a Linuxszal valo ismerkedesbe, hogy van a kozeleben egy hozzaerto ember, aki mar ismeri a rendszert, es atsegiti a kezdeti nehezsegeken. Ha ez nem megoldhato, akkor marad a forumozas, ami valamennyivel tobb kellemetlenseggel jar.
Ja es aki nem hajlando uj dolgokat tanulni es megszokni, az inkabb bele se fogjon.
En amikor megismerkedtem a rendszerrel nem volt a kozelembe hozzaerto, es forumokon (foleg angol nyelvueken) illetve levelezo listakon tanultam meg az alapokat. Engem egyebkent lenyegeben az fogott meg a rendszerben hogy nagyon sok segitokesz ember volt a levlistakon.