22709
nincs egy normális lány, aki nem csak külsőleg hanem belsőleg is kibírható
  • Grove4
    #20225
    Sziasztok!

    Gondoltam megosztok itt egy történetet magammal kapcsolatban, mert érdekelnek a (normális) vélemények. Hosszú lesz :)

    Szóval 2 éve, egyetemi pályafutásom kezdetén megismerkedtem egy rendes aranyos lánnyal, a csoporttársam a mai napig. Nevezzük csak Enikőnek. Elsőben sokan mondták, hogy milyen jó csaj, meg milyen rendes aranyos Enikő, de én még akkor nem éreztem iránta semmit, csak szimplán mint csoporttársak ismerkedtünk, aztán ahogy telt múlt az idő egyre jobban kijöttünk egymással és bennem elkezdett valami kialakulni, de úgy voltam vele, hogy teljesen más az életstílusunk, ő kollegista, sokan jár diszkóba, ott az egyetemen, én meg azokat a helyeket finoman szólva sem kedvelem, inkább házibuli és kocsma párti vagyok. De ennek ellenére órákon, gyakorlatokon meg amikor úgy adódott egyetemen kívül is egyre jobban el tudtunk beszélgetni, nevetgélni. Segítettem neki amiben tudtam és - mivel többen mondták a csoporttársaink közül, hogy hát ez az Enikő kicsit butácska (megjegyzem nem az!), meg leszólták, hogy szórakozott, meg nevetgél - megvédtem, amikor tudtam. A 3. félévben (1 éve) annyira felerősödött bennem ez az érzés, hogy gondoltam, finoman, de elkezdek bepróbálkozni nála, ekkor jött a képbe az ő állítólagos legjobb barátnője nevezzük csak Petrának, aki meg az én legjobb haveromat, szintén csoporttársamat Danit fűzte. Utólag Petráról kiderült, hogy finoman szólva is egy ribanc. Na ő segített nekem, annyiban, hogy kérdezgette Enikőt, meg ilyen apró infókat adott. annak ellenére, hogy utólag sok minden kiderült Petráról nem hiszem, hogy szándékosan megvezetett volna. Szóval a 3. félév vizsgaidőszakában elkezdtem udvarolni Enikőnek. Felhívtam, hogy hogy halad a tanulással, bíztattam, segítettem neki, amiben tudtam, vizsgájára is bementem, megvártam, hogy ne legyen egyedül, vizsgák után az együtt vizsgázó haverok beültünk sörözni, ott is egész jól elvoltunk, szülinapjára vittem neki egy üveg francia bort, egyszóval rendes voltam vele. Én is kaptam visszajelzéseket, hogy aranyos vagyok, meg én vagyok a leghelyesebb fiú az asztalnál stb.stb. Aztán volt egy olyan szitu, amikor az egyik sörözés után kicsit tovább öleltem a kelleténél és eltolt magától, az nagyon szarul esett, akkor egy darabig nem is kerestem, nem tudom, hogy akkor mi játszódott le benne, sőt azt sem tudom, hogy most mi játszódik le benne. Olyasmit mondott utána Petrának, hogy vegyek vissza. Közben Petra meg mondta, hogy semmi baj, van esélyem nála meg hogy idő kell, stbstb. Aztán elkezdődött februárban a félév, volt egy nyitóbuli, ami előtt Petra, aki már befűzte a haveromat, Danit, felhívott Danival a kolijába, hogy iszogatunk egy kicsit, mondtam abban benne vagyok, de dizsibe nem megyek. Iszogattunk, HP-t, nem keveset, lényeg a lényeg, meggyőztek, hogy maradjak holnapig és majd innen megyek egyetemre. Aztán iszogattunk tovább, éhgyomorra páleszből. Be is ütött, mondták, hogy menjünk át Enikőék koliszobájába. Nem akartam, de akkora már kómás voltam, átmentünk az ágyán ültem full komásan ők meg egy másik szobában hallgatták a zenét meg iszogattak, többször is elment úgy előttem, hogy még azt sem kérdezte meg, hogy "jól vagy?", vagy "hozzak vizet?", aztán egyszer csak ki kellett mennem a WC-be, mert éreztem, hogy visszaköszön a pálesz, csakhogy nem teljesen jutottam el a WC-ig. Hanem mellé is jött egy kis VUK. Mindegy, amennyire tudtam feltakarítottam WC papírral meg bocsánatot is kértem még ott a helyszínen ha jól emlékszem, aztán a harcostársam Dani, elvitt az ő kolijába és vége volt a napnak.

    Másnap egyetemen első dolgom volt odamenni hozzá és bocsánatot kérni a tegnap történtekért, erre ő flegmán annyit mondott, hogy "hát ebből nem lehet jól kijönni", ennyi nekem elég is volt, kimentem a folyosóra, aztán később halottam vissza, hogy miután megkérdezték, hogy mit csináltam azt mondta, "milyen PARASZT" dolgot csinált. Engem parasztozott le, aki mindig kiállt mellette, mindig segített neki, vigasztalta, kiállt mellette, szerettem minden jó és rossz tulajdonságával együtt. Hibáztam, bocsánatot kértem tőle, többet nem fogok csinálni.

    Na itt romlott meg nagyon köztünk a kapcsolat, miután számon kértem, hogy mire fel parasztoz le engem bárki előtt is. Ő persze ezt felháborodva tagadta. Ennyi elég is volt, az eddigi jó beszélgetések eltűntek és maradt a kb. szia-szia viszony. (Megjegyzem én még ekkor is segítettem neki, ha valami problémája volt) Esélyem sem volt elmondani neki, hogy mit éreztem, érzek iránta. Megjegyzem még a történtek előtt, amikor még jóban voltunk, nem egyszer el akartam mondani neki, hogy mi a szitu, de Petra mindig lebeszélt róla, én meg gondoltam, hogy ő csak jobban ismeri, hiszen az egyik legjobb barátnője. Na szóval ez a szar viszony tartott köztünk egy fél éven át. Én úgy gondoltam, hogy ha rendezni szeretné, akkor odajön hozzám, de azon túl, hogy néhány gyakon mellém ült, nem tett semmit. Én meg úgy voltam vele, hogy nem vagyok egy bohóc, futottam eleget utána, most nem fogok. Ha neki ez így jó, nekem is. Szóval ilyen állóháború volt kettőnk között az elmúlt félévben. Aztán elkezdődött a vizsgaidőszak és mivel ilyen szar aggyal nem akartam belevágni, írtam (megint csak Én) neki egy levelet, amiben leírtam mindent, hogy mit érzek iránta, hogy mennyire szeretem, kedveltem, hogy mindig ott voltam Neki, ha valami baj volt, hogy megbántott, hogy inkorrektül viselkedett, meg hogy nem néztem volna ezt ki belőle. Erre korrekt módon válaszolt és leírta, hogy beszéljük meg személyesen, mert félreismertem. Kerítettünk rá egy alkalmat egyik vizsga után, beültünk egy helyre és "megbeszéltük". Főleg én beszéltem, ő meg bólogatott. Megmagyarázta, hogy aznap este ideges volt, azért nem jött oda hozzám, hogy úgy gondolja, hogy nem adott jeleket (szerintem meg adott), hogy én sem úgy viselkedtem, hogy abból az jöjjön le neki, hogy akarok valamit (ezzel sem értettem egyet). Aztán megkérdeztem, hogy sose gondolt arra, hogy több legyen kettőnk között, mint a barátság. Erre azt válaszolta, hogy nem. Azt is megkérdeztem, hogy a jövőben sincs nála esélyem? Azt mondta, hogy nincs, mert ha nála nem alakul ki ez elsőre, akkor az már nem fog. (Ez szarul esett, de nem is éreztem annyira őszintének - vagy nem akartam annak érezni.) Ennyire szarul még sosem voltam, amikor azt hitted, hogy minden rendben van, minden pillanatban rá gondoltál az előző vizsgaidőszakban aztán pár hónap alatt ennyire semmi, ürességet érzel és csak azon kattogsz, hogy miért.

    Aztán eltelt a nyár, egyikőnk sem kereste a másikat. Nyáron nagyjából ki is hevertem az egészet, persze Ő egy olyan jelenség, akire mindig gyomorideggel fogok emlékezni és teljesen azért nem tudtam elfelejteni.

    És ekkor jött a "fordulat"
    Most feljöttünk szeptemberbe, hát nem tudtam azért vele jópofizni, nem nagyon beszélgettünk, annak ellenére, hogy elvileg rendeztük az egészet. Én jól elvoltam a csoportba, de rajta lehetett látni, hogy nem nagyon spanol senkivel, egy barátja volt úgy összvissz, meg több "haver" kategória. Aki két évig volt szobatársa a koliban és a legjobb barátnője is volt, elköltözött tőle, összevesztek, mert más az életstílusuk (ezt a sztorit csak ennyire ismerem)

    Múlthét csütörtökön pedig lent volt bulizni az egyetemi szórakozóhelyen és találkozott Danival, a legjobb barátommal (ezt ő is tudja) és szóba elegyedtek, elsírta neki magát, hogy neki senkije sincs, mindenki lenézi a csoportból, hogy butácska, nem jól megy neki a tanulás, mindenki szinte levegőnek nézi, nincs senkije. (Isten nem ver bottal kategória). Bőgött Daninak vagy 20 percig erről a storyról. Dani meg mondta neki,hogy volt egy fiú aki az utolsókig kiállt melletted, törődött veled, de amit aznap este meg az elmúlt hónapokban velem csinált, azzal mindkettőnknél szerzett pár rossz pontot (erre hevesen bólogatott), de még van 3 éve arra, hogy mindenkivel jó kapcsolatot alakítson ki a csoportból és ez nem annak a függvénye, hogy ki hogy tanul. Úgy látszik megfogadta Dani tanácsát, mert a héten hétfőn és kedden is mellém ült be a gyakon és egész érdeklődő, beszédes volt. Egész normálisan elbeszélgettünk, persze nem úgy mint anno, de nem is a "szia-szia" formulában. Fel is ajánlotta, hogy egy könyvet lefényeltet nekem és majd utána kifizetem. Szóval rendes volt.

    És itt tartunk most. Még 3 évig lesz a csoporttársam, de már most kikészít, hogy visszajött az az érzés, hogy a nap 24 órájából 20ban csak rajta agyalok, akaratlanul is. Mert egyrészt ott van, hogy mindennél jobban tudnám szeretni, jól érzem magam mellette és mindent megtennék érte. Másrészt ott van, hogy ha meg túl nyitottan fogadom az érdeklődését, akkor azt fogja levenni, hogy megint akarok tőle valamit és ezért nem fog annyira nyitni. Aztán ugye ott van az is, hogy még anno megmondta, hogy nincs esélyem nála (bár amilyen érdekes személyiség - meg nőből van - abszolút nem tudni, hogy hogy gondolkodik most. Azóta változtak a viszonyok.). Szóval úgy akarok hozzáállni, hogy ő most vissza szeretné szerezni a BARÁTSÁGomat, de semmi több. Mindezek ellenére akaratlanul is arra gondolok, hogy mi van, hogyha mégis változott az álláspontja kettőnkkel kapcsolatban.

    És ezen agyalok folyamatosan, hogy mit kellene most csinálnom, mert bizonyos szempontból jobb lett volna, ha marad köztünk a "szia-szia" viszony. Legalább nem ringatnám magam hiú reményekbe és nem agyalnék folyamatosan rajta, meg azon, hogy mit kellene csinálnom. Különösen rossz ez, ha belegondolok, hogy még 3 évig lesz a csoporttársam.

    Vélemények?
    Persze tudom nehéz megmondani a frankót, nem is ezt várom, csak az értelmesebb hozzászólásokat.
  • IXEMGabeo
    #20224
    "Én már nagyon rég óta szinte csak drogosokkal, pornósokkal, sexchatesekkel vagyok körülvéve. Korban mondjuk stimmeltek, de másban nyilván nem. Ezt kaptam, mert ezt sugárzom a világba, pedig nem ezt keresem. Erről regényeket írtam ide (is). "

    Ha nagyon akarod, akkor igazságszerint bárkiben tudsz pozitív érzelmeket kelteni, sok függ attól milyen körökben mozogsz, említetted korábban h te a pornósok közelében dolgozol és sok mindenről beszámoltál itt velük kapcsolatban. Nyilván ők voltak előtérben, az ő közelükben voltál sokat így érthető, ha sokukkal összejöttél, de te magad mondtad, hogy nem érte meg, mert hányszor átbaszták a fejed, ezek a nők megbízhatatlanok. Nos, ha nem akarod ezeket a nőket, akkor ne állj le velük még beszélgetni se, hanem próbáld meg megcélozni azt a réteget, akire vágysz. Bár furán hangozhat ilyesmi az én kezemből...

    "De ha valaki ebbe a topikba jár, annak bizony csaj kell, még akkor is, ha aszexuálisnak gondolja magát. Különben nem járna ide. "

    mostanában senki nem járt ide, nálam meg az a helyzet, hogy semmi extra, és jelenleg a teendők között nem is tudnék becsajozni (nem csak a konditeremre kell gondolni) ott a suli, jövő építése és egyéb teendők. Persze természetesen, ha ideírna egy idegen személy akkor rögtön kapnának hideget meleget, na persze nem tőled:)

    "Még randira hívni is nehezemre esik egy ilyen lányt, sőt, ilyenkor a verbális kommunikáció is megreked valahol a dadogásszerű lóf*sz és a "nem egészen az jön ki a számon, amit összeraktam fejben" -anomália között. Azt is tudom miért:
    Mert olyasmit kapok tőle, amivel zsebretesz, teljesen a hatása alá von, és ez összezavar, de az érdeklődésemet csak tüzeli, még akkor is, ha esetenként a szexuális természetét már részben - vagy egészben - elvesztette a dolog. "

    Ez mondjuk emberi nyelven természetes dolog, elég keveseknek sikerül megőrizni a hidegvérét. Sablonszöveg általában az, hogy add magad és ne a nő szavaira figyelj->HA mintha ez ilyen egyszerű lenne ebben a helyzetben. Ha velem ilyen történne el sem hinném, nálam nincsenek ilyen "érzelmi hullámok"

    "Biztosan mindenki érzett már olyat, hogy egy társaságban valaki "elnyomja" őt, mert mondjuk úgy érzed hogy hasonlóan intelligens mint te, vagy kompetensebb egy adott témában, vagy csak olyan elragadó a személyisége, hogy egyszerűen maga alá gyűr, és ilyenkor kevesebbnek, kisebbnek érzed magad. "

    Ez nálam pl megint egy olyan dolog, hogy utálok a társaság központja lenni, én maximum négyszemközt beszélek az emberekkel, társaságban csöndben megfigyelek és elemzek... Egyébként ilyen helyzetben három lehetőség is van. Vagy megpróbálod felvenni a kesztyűt az illetővel, összegyűjtöd a maradék önbizalmad és egyszerre humorzsákká, központi személyiséggé változol, vagy pedig más társaságot keresel, mert ott nem tudsz érvényesülni ez nem nevezhető gyávaságnak, csak új lehetőség, új célok megnyílásának. És az első lehetőségből kifolyólag felveszed a kesztyűt, és csúnyán beégsz mindenki előtt ez a harmadik, na akkor aztán az illető csúnya pofont kap ilyenkor szokták ezt mondani...

    Amúgy élőben ezeket lehet jobban kitudnánk fejteni...
  • IXEMGabeo
    #20223
    nem arra születtem, hogy kölyköket neveljek:D eszembe sincs:D azt rátok hagyom...sok sikert hozzá 5-10 év múlva
  • IXEMGabeo
    #20222
    Már vagy 100x elmondtam, ha nem tetszik, amiket írok akkor csukd be a szemed és olvasd Pretorianét...nem várom el senkitől, hogy miattam jöjjön be. Petterson is, Szabolcs is, olykor Pretorian is leírja a maga történetét abszolút nincs ezzel gond, de, ha az én helyzetjelentésem nem tetszik át tudod ugratni a szemeddel esetleg figyelmen kívül hagyni...
  • tomcsa4
    #20221
    Nem mondtam, hogy minddel le kell feküdni. Ismerkedni kell. De egy vadidegen ne sírja ki magát a vállamon. Én így vagyok vele. Családtag más tészta, régi ismerősre már nem mondanám, hogy más téma. Helyzettől függ. Nincs sablon, figyelni kell, ahogy Pretorian is írta.

    Legyen kevés, de minőségi? Oké, de ha az ember el se kezdi, akkor ohgy legyen? Mert ez a topik egyelőre Gaboo "Való Világa". A nőknek férfi kell. Olvasgatnék itt tök jó dolgokat (pl Pretorian régebbi történeteit), de ehelyett egy kis szűz srác élettörténetét látja a szemem.

    Amúgy haveri körben megdumáljuk a dolgokat és elég szomorú, ohgy a fele társaságot a csaja szedte fel. Ilyen világot érünk? És úgy lesznek lovagiasak, hogy agyon halmozzák mindenfélével. Evvel kompenzálják a töketlenségüket. Evvel az a baj, hogy ha passzolják a csajt és én kapom meg, elvárja hogy mindent fizessek, mert megszokta és azt hiszi ez a trend. (De ez már globális, most ne csak haver csajára gondoljatok, hanem akár egy idegen is.) Persze én hülye nem vagyok, de utána én leszek a szívtelen, a férfiatlan. Ezután szoktam dobni a f*szba az ilyeneket.

    Lehet állandóan konditerembe járni, meg sörözni a haverokkal csajozás helyett, csak Gaboo ne csodálkozz, ha a maradék jut neked...majd valamikor 40 éves korodban. Egy jó elvált asszony más gyerekeivel és neveld. :)
  • Pretorian
    #20220
    Lehet hogy prosztó módon fogalmaz a srác, de ha körülnézek, ugyanezt látom magam körül. Legyen minél több, az is mindegy milyen, csak legyen. Ők így "gondolkodnak". Az ilyen emberek talán sosem fognak rájönni, hogy nem éltek igazán. Tegyük hozzá, én sem éltem még igazán, mert az én életemben sem csak olyan nők voltak, akik az általam fejben meghatározott kategóriába estek, nagyon nem. Akkor nem járnék évek óta erre a fórumra sirámkodni. Viszont sosem kezdtem kislányokkal, sosem arcoskodtam, pedig azért voltak jó csajaim is, még ha nem is sokáig, de voltak. Sajnos a legtöbben csak külsőre voltak úgymond "jók".
    Én már nagyon rég óta szinte csak drogosokkal, pornósokkal, sexchatesekkel vagyok körülvéve. Korban mondjuk stimmeltek, de másban nyilván nem. Ezt kaptam, mert ezt sugárzom a világba, pedig nem ezt keresem. Erről regényeket írtam ide (is).
    Nem kell mindenkit trófeaszerzés céljából lefektetni, és utána arcoskodni. Nem attól leszel férfi. Attól csak gyökér leszel. Nem kell kényszeresen csajozni sem. De ha valaki ebbe a topikba jár, annak bizony csaj kell, még akkor is, ha aszexuálisnak gondolja magát. Különben nem járna ide.
    Az én problémám ugye az (százszor leírtam :) ), hogy mostanában csupa olyan lánnyal hoz össze a sors, akikhez igazából "nem sok közöm van" odabent, de néha mégis megcsúszok, nagyon ritkán szerelmes is leszek, emberből vagyok. Még ha tudom is, hogy nincs jövője a dolognak, akkor is lenyomnak néha az érzelmeim.
    Páff. Aki igazán kéne, és látszólag megvan benne minden amit én keresek, az vagy foglalt, vagy szarik a fejemre, vagy idővel kiderül, hogy félreismertem, és csak én raktam össze róla valamit fejben.
    SOSEM kaptam még meg olyan lányt, akiben megvolt minden, ami nekem kellett. Pedig volt ilyen - bár elég kevés - akikről biztosan tudtam, és éreztem, hogy velük aztán tényleg lenne öröm, boldogság, és mindig csak erre vágytam, ahogy mindannyiunk.
    Voltam már szerelmes olyan lányba is, akiben csak egy-egy dolog/jellemző volt meg abból, amit én keresek, és tudtam hogy nem sok jövője lenne kettőnk kapcsolatának, mégis szerelmes lettem.

    És tudod mi a legviccesebb #Gabeo?
    Az, hogy én általában akkor éreztem magam aszexuálisnak, amikor olyan lány kellett, akiben megvolt minden, olyan lány, aki igazán érdekelt.
    Még randira hívni is nehezemre esik egy ilyen lányt, sőt, ilyenkor a verbális kommunikáció is megreked valahol a dadogásszerű lóf*sz és a "nem egészen az jön ki a számon, amit összeraktam fejben" -anomália között. Azt is tudom miért:
    Mert olyasmit kapok tőle, amivel zsebretesz, teljesen a hatása alá von, és ez összezavar, de az érdeklődésemet csak tüzeli, még akkor is, ha esetenként a szexuális természetét már részben - vagy egészben - elvesztette a dolog.
    Egyszerű hasonlat:
    Biztosan mindenki érzett már olyat, hogy egy társaságban valaki "elnyomja" őt, mert mondjuk úgy érzed hogy hasonlóan intelligens mint te, vagy kompetensebb egy adott témában, vagy csak olyan elragadó a személyisége, hogy egyszerűen maga alá gyűr, és ilyenkor kevesebbnek, kisebbnek érzed magad. Nem mersz/akarsz megszólalni, mert úgy érzed, utána hülyének nézne, vagy lenézne, vagy nem jönne át a személyiséged, pedig tudod hogy értékes vagy, és meg is találhatnátok a közös hangot, és pont Ő az, akit egész életedben kerestél, csak egyszerűen nem tudod, hogyan vágj bele, hogy ne rontsd el a dolgot, és átmenjen minden, aminek át kell mennie. Na erről beszélek.
    Ez a tipikus master/slave helyzet, ami rohadt kellemetlen tud lenni.
    Ha számszerűsítenem kéne a dolgot mondjuk 100 év múlva, akkor 1000-ből mondjuk 980 és félszer biztosan masternek érezném magam. De amikor slave leszek...nah, akkor olyasvalakivel hoz össze a sors, aki a saját értékítéletem szerint vagy felettem, vagy velem egy szinten áll az életnek egy vagy több olyan területén, amelyek számomra igazán fontosak. Nálam ez szinte csak lányok esetében jelentkezik, nagyon ritkán, és ezen nagyon ritka alkalmak mindegyike (szám szerint 2) soha be nem teljesült szerelem volt az életemben. Ezt keresem, és ha továbbgondolom a dolgot, ilyen esetekben a szexualitás is a helyére kerül az értékítéletemben.
    Előbb beszélgessünk, a szex meg majd lesz ahogy lesz, én ezt értem aszexualitás alatt az ilyen helyzetekben. egy ilyen lányra várok, és nagyon. Tudom, hogy találkozok még ilyen lánnyal. És ha majd eljön az idő, nem hagyom futni.


  • IXEMGabeo
    #20219
    18-10 éves:D:D:D ezt nem mossa le magáról haha:D

    igen a kevesebb, néha több:)
  • davidka003
    #20218
    18-10-nél elgondolkoztam: :D
    Egy 12 éves lánnyal közösült – hét évet tölthet a fegyházban

    Viszont nem rég olvastam egy kommentet kolesz témában amin felbasztam magam:
    "bizony sok a csaj , van köztük pár könnyen megkapható is , akiknek pár bókot kell mondani csak és ugranak az ágyba. 2 hét alatt 3 különböző elsős kiscsajt basztam meg. Ebből kettőt a 3as épületben egy "kibérelt" szobában , egyet meg a másik épületben. Egyik közülük még szűz is volt ráadásul. Így már vissza se megyek TKra!"
  • Pretorian
    #20217
    *jah meg 18-20. Nem sokat aludtam lol.
  • Pretorian
    #20216
    1 pár láb*
  • Pretorian
    #20215
    A lakótársam, aki az egyik legjobb barátom is egyben, pont ilyen figura.
    Ő az a forma, aki mindent és mindenkit megdugna, akin/amin legalább egy lyuk és 1 pár van, és utána arcoskodik vele, hogy már x számú csaj van a falán. Nah, az ilyesmitől én hányok. Az ugye nem számít, hogy van köztük sok olyan, aki háromig is csak szorobánnal tud elszámolni, és a legtöbb közülük annak is örül ha ránéz valaki, és 18-10 éves. Én ezt mindig visszataszítónak találtam. Inkább legyen kevés, de jó.
  • clio1616v
    #20214
    hanyagold a káromkodást, nem a gumiban vagy
  • IXEMGabeo
    #20213
    büdös hímsoviniszta világot élünk, ha tomcsa szerint buzi az, akinek van lány barátja, merthogy a nők csak meghódításra, baszásra és gyerek szülésre valók (bocsánat a stílusért, de meguntam a finomkodást egy ilyen hülyeség láttán)...ennyi erővel a saját apámat is lebuzizta, akinek tömérdek lány barátja volt akivel együtt bulizott amellett h megvolt neki a gyerekkori szerelme...
  • Pretorian
    #20212
    Velem történt már ilyen korábban (le is írtam), hogy a lány akivel dolgoztam, az én vállamon sírta ki magát, és barátok lettünk, de valahogy mégsem én lettem a buzi aki csak erre jó, mert sokszor éreztem hogy vibrál köztünk valami, és össze is kavartunk. Az ilyeneket (akik lelki szemetesládának néznek) én igyekszem minél hamarabb elhajtani, nem barátkozni velük.
  • tomcsa4
    #20211
    Hoppá, ez Gabeoonak szólt.

    Sorry Chhaya !
  • IXEMGabeo
    #20210
    egy faszkalap erre nincs jobb szó...nem is tárgyalok ilyenekkel:)
  • clio1616v
    #20209
    gabeó is gyönyörű nő :D
  • chhaya #20208
    Szerintem Gabeonak szólt. :D
  • pett3rson
    #20207
    ja, persze olyan aki a férfiakat szereti és van is neki házi ölebe, ha jól emlékszem..mármint pasija :D
  • pett3rson
    #20206
    Te nagyon új vagy erre, ugye? Chhaya egy gyönyörű Nő :)
  • tomcsa4
    #20205
    Már megint Te? Pontosabban még mindig Te? Az szép dolgo ohgy magaddal is foglalkozol (és a sport nagyon jó a testnek és a léleknek is, én magam is sportolok, le nem mondanék róla), de kellene csajoznod ám.

    Tudod kik a nők legjobb barátai? A buzik és a dagik. Egyikhez sem vonzódnak testileg, de lelki szemetesnek kíválóak. Legyen már benned egy kis tesztoszteron. Sétálj az utcán és randomra szólítsd le a csajokat. Hogy mit mondasz az nem számít. Ismétlem, nem számít. Ne a hülye csajozós könyvekből indulj ki, hanem a lakásból.

    Mikor akarod lekezdeni a tapasztalatszerzést? 30-on túl ,amkor már kamatoztatni kellene?
  • chhaya #20204
    Emlékeznek mindenre, nem ilyen feledékenyek... de ha valaki másképp kezd viselkedni, mint amit az első benyomás mutat, akkor bizony kikerül abból a skatulyából. Az viszont teljesen igaz, hogy a legtöbben érzelmi alapon működnek. :)
  • IXEMGabeo
    #20203
    rendben apu, csókollak
  • clio1616v
    #20202
    a lényeg ne nyafogj, hanem tegyél valamit
  • IXEMGabeo
    #20201
    nincs mit csinálni alatt egy nő meghúzását értem, meg egy kis odabújást, vakargatást:D max ennyi, amúgy más nem hiányzik e téren...
  • IXEMGabeo
    #20200
    nem érzem magam frusztráltnak...inkább beletörődtem a helyzetembe. Mondjuk már elég régóta, de néha egy egy magányos estén szar, amikor nincs mit csinálni:D:D amúgy, mint mindig (most az összes ellenfanom mindjárt jön megmondani a tutit mennyire szar vagyok így meg úgy clio, tomcsa, salsoul és társai), de kihangsúlyozom, hogy amióta kondizni járok nagyon jól elvagyok:)
  • sz4bolcs
    #20199
    Igen, nagyon szomorú, hogy a nők nem férfiak.. és nem támaszkodhatnak rájuk a picsulós frusztrált srácok. :/ :D
  • IXEMGabeo
    #20198
    nem nagyon érdekelnek a nők mostanság...más dolgokkal foglalkozom olyan dolgokkal, amiket szeretek csinálni, és amikkel nincs ennyi bonyodalom...

    agyi képességeim ettől még senki ne kérdőjelezze meg.

    amúgy abszolút, de jól látod a dolgokat, szóval pillanatnyi érzelmekből táplálkoznak. Hát ez szomorú:)
  • sz4bolcs
    #20197
    A nők kurvára feledékenyek hosszú távra, mert a pillanatnyi érzelmekben élnek. A benyomás keltésben nem az a nehéz, hogy a nőkben megváltoztathatatlan valami..., hanem hogy egy pasinak aki beleesett a barát zónába, nagyon nehéz a saját viselkedésén változtatni (amúgy nem annyira nehéz, mint amilyennek tűnik), és ugyanazzal a viselkedéssel próbálkozik újra és újra, ami miatt barátzónába került azt gondolva, hogy majd a nő hozzáállása varázsütésre megváltozik.
    És nem hosszadalmas procedúra. Mitől lenne az? Azt gondolod, hogy folyamatosan kapcsolatban vagy a csajjal, és akkor lassanként megváltozik a viselkedésed, elmélyül a kapcsolatotok és férfiként tekint rád? Hiú ábránd. Ilyenkor a férfi a melegbarát imidzsét erősíti. Minden ébredés után, minden újabb találkozáskor teljesen új benyomást lehet kelteni egy nőben, ha kőalfaként viselkedsz vele akkor a szemében az leszel, és arra nem is emlékszik, hogy tegnap még egy totál needy loser voltál.
  • IXEMGabeo
    #20196
    Mindenki abban leli az örömét, ami számára előnyt, élvezetet és megnyugvást okoz:D:)

    fiú-lány barátság témára visszatérve, amit írtam hsz-t, az is megtörtént már, hogy valaki kétszer keltett első benyomást egy nőnél, akivel előtte barátok voltak. Említettem, hogy elég hosszadalmas procedura, de nem lehetetlen kikecmeregni abból a bizonyos fiú-lány barátságból. Amúgy mindennel egyetértek, amit mondtál.
  • pett3rson
    #20195
    pedig alapjában véve unalmasnak találom az Életem Én is :) de történt velem pár dolog az elmúlt években és alig mozdultam valamerre hozzá...úgy gondolom, hogy amíg nem nézed vissza halálod előtt az utolsó pillanatokban (már ha van ilyen) vagy nem kerülsz már korábban, fiatalon ilyen helyzetbe vagy olyan szituációba mint Én mikor azt éreztem, hogy kilőttek az űrbe és nincs tovább, meghalok (érzelmileg meg is haltam akkor egy időre), addig nem tudod értékelni azt a kicsi jót sem amid van. Amíg el nem veszíted nem tudod mit "birtokolsz", az milyen értékes a számodra. Mindig valamilyen éles szituáció hozza ki, de akkor nagyon és sokkoló is tud lenni, akik adrenalin-élvezők azok tulajdonképpen ezeket a pillanatokat keresik, Ők is drogoznak, csak másképpen, szer nélkül :)
  • IXEMGabeo
    #20194
    jó kis sztorijaid vannak:D

  • pett3rson
    #20193
    nekem is van pár csaj haverom, legtöbbet először meg akartam dugni, aztán persze általában nem jött össze, de nem lettünk tőle jobb barátok vagy ilyesmi. Akivel szexeltem sem, bár úgy indult, de aztán mindkét oldalról hidegre fordult az idő, egyikünk sem látta értelmét és nem keressük egymást. Ez a legyünk barátok szerintem egy frázis vagy mi, ezzel vigasztaljuk egymást, meg magunkat,hogy nem haragszunk a másikra és érdekel mi lesz vele, holott nem...de lehet csak Én gondolom így.

    Egy olyan Nő van akivel tényleg csak barátság van, a legjobb barátom felesége, vele sosem szexelnék, egyrészt nem is tetszik, bár volt már pár alkalom buliban mikor felizgatott, de az agyam kapcsolt egyből és leálltam. Ha külön mennének sem dugnám meg, akkor már csak azért sem, de legjobb érv az hogy nem tetszik nekem.

    Egyik csaj azt mondta, hogy már nem tud úgy rám nézni mint korábban mivel szexeltünk (egész pontosan elélveztem benne), ezt külön kiemelte, hogy neki már így, ezután más kapcsolat-forma fűződik hozzám. Azóta mikor meglátom idegesít inkább a jelenléte, olyan furcsa mesterkélt, már bánom, hogy volt közünk egymáshoz, de akkoriban a hormonjaim hajtottak jobban.
  • clio1616v
    #20192
    a barátság nagyon ritka...

    egy szinten kell kell lenni, mindenben, hogy kölcsönösen segíteni tudjunk egymásnak

    ha az egyik fél többet tud, az nem barátság már
  • Pretorian
    #20191
    Ott apont megint. A sorrendhez még annyit, hogy nálam pl. fordítva nem működik a dolog. Ha valakivel együtt voltam, de előtte nem voltunk barátok, akkor utána már nem lehetünk.
    Ha viszont barátok voltunk előtte, akkor egy ilyen dolgot azért elvisel a barátságunk. Mondjuk nem sok olyan lány van akit barátomnak mondanék, szám szerint kettő. De az egyikükkel megtörtént a dolog. Együtt nem vagyunk, de a barátságunk erősebb, mint valaha. Persze egy fiú-lány barátságban általában ott van az a kis vibe a levegőben.
  • chhaya #20190
    Ma olvastam. :D

    "Hogyan bánj egy nővel:
    Kínáld borral. Vidd vacsorázni. Tartsd a kezeid között. Bókolj neki. Hallgasd meg. Mosolyogj rá. Nevess és sírj vele együtt. Romantikázz vele. Bátorítsd. Higgy benne. Bújj össze vele. Vásárolj vele, vegyél neki ékszereket. Vegyél neki virágot, fogd meg a kezét. Írj neki szerelmes leveleket. Menj el a világ végére érte és vissza.

    Hogyan bánj egy férfival:
    Legyél meztelen. Hozz neki rántott húst és sört. Ne állj a TV elé. "
  • pett3rson
    #20189
    első éjszaka után biztos nem kapna ilyet :) ez azért van mert elnőiesedtünk az elmúlt 50 évben, állítólag a 2.vh sok férfiáldozata van a háttérben, legutóbb ezt hozták fel, mint kiváltó ok és most burjánzik ki teljesen, 2-3 generáció múltán.
  • pett3rson
    #20188
    egyrészt gyengeségre utal a "lehetek még az ölebed??" duma, másrészt ha barát vagy nem leszel pasi sosem... a sorrend nem mindegy amint látod..ez már csak egy ilyen murphy-törvény..vagyis nem az, de mindig ez van, ha kimondja ha nem. A csajoknak egy irányító kell, aki határozott és két lábon áll a földön. Elkalandoznak a másik fajtával is (megcsalnak vele), de hosszú távon nem bejövős.
  • IXEMGabeo
    #20187
    jaaa, de sokan valószínűleg mentik a menthetőt és azért maradnak a lány barátai, hogy aztán később valamiképp közelebb kerüljenek ismét a kiszemelt "baráthoz"...hosszabb és szenvedősebb módszer, de ez is lehetséges. Persze természetesen, aki nem akar szenvedni hónapokat, az valóban nem ír ilyet egy lánynak h maradjunk barátok. Felesleges...
  • IXEMGabeo
    #20186
    nem teljesen mind1? hapsija van tavaly február óta:D különben is orbitálisan nagy a távolság, és már régóta nem izgat a csaj, csak szóltam milyen jót dumáltunk mer majd 1 éve nem beszéltünk. Cliocska elkezdett rögtön kombinálni:D