Ritka rendes lányt találni

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

drsenorita
#4802
hát,majd még átgondolom <#buck>

Sir Quno Jedi
#4801
Ugyanmá. Ha tetszik, odamész hozzá és szólsz. Vagy írsz neki. Engem pl. sosem zavart, ha egy nõ rámmászott, feltéve, ha kultúráltan tette. Nem vagy már gyerek, légy õszinte, közöld az akaratod a célszeméllyel. Rosszabb úgyse lehet, minthogy nem jön össze (max. ha összejön).

I7-4790K, ASUS SABERTOOTH Z97 MARK2, 16GB DDR3, ASUS STRIX GTX970 4GB 2xSLI, Samsung 256GB SSD 840 Pro MLC, 10.5TB HDD, Dell U2711H (2560x1440), CM Stryker, Scythe Mugen 3

#4800
TÉK<#vigyor>

#4799
Még azok sem lennének biztos módszerek😄

drsenorita
#4798
minden esetre olyan óvodás eszközökhöz nem fogok folyamodni, amit néhány csop.társam javasolt: ejtsem le a könyveimet elõtte, jelöljem be iwien meg ilyenek....kizárt

#4797
Magamból kiindulva tuti nem lenne semmi mert aligha mernék kezdeményezni😄.úgyhogy jah ha õ is úgy van mint te semmi sem lesz😊

drsenorita
#4796
jójó....tegyük fel,hogy tetszem neki,viszont õ félénk vagy õ is ugyan úgy van ezzel,mint én. akkor sem lesz semmi.....:/

monguzmajom
#4795
hmm..próbáld meg úgy felfogni, hogy ez is "másmilyen" esett, hátha akkor fejbe kicsit jobban össze tudod magad szedni
és egy jó tanács, ne agyalj olyan dolgon fölöslegesen ami még be sem következett, illetve, lehet hogy ha lépsz, soha nem is fog 😊
kicsikét túlkombinálod, én is ilyen vagyok 😊

#4794
Még jó hogy nem egy nõ nem kezdeményezhet kivéve ha tudod hogy egy félénkrõl van szó de mint tudjuk ez nem áll fent.Jah és még valami ha tetszel neki úgyis kezdeményez,ha meg nem tehetsz akármit úgyse lesz semmi.

drsenorita
#4793
könnyû ezt mondani. én is tudom,hogy az élet túl rövid és általában nem szoktam várni,hogy a sült galamb berepüljön a számba, ha valamit meg kell tennem, megteszem. de ilyen esetekben..... <#szomoru1><#szomoru1>

monguzmajom
#4792
így nem szabad nekiindulni hogy "valószínûleg semmi nem fog kialakulni közöttünk" 😊 ez így nem okés
mire vársz? az élet rövid, nem veszíthetsz vele semmit sem, egy próbát simán megér szerintem, biztos vagyok benne, hogy nem fogja leharapni a fejedet 😊

drsenorita
#4791
igen,lehet benne valami abban,amit írtatok,de azért én tényleg elég szilárdnak érzem azokat a bizonyos elveimet. <#alien2> viszont van benne valami "idegesítõ" is, ha az embernek vannak elvei --> csak hogy egy hétköznapi példát említsek: marhára odavagyok valakiért, akit az egyetemen láttam (de semmiféle kapcsolatban nem állok vele), és valószínûleg semmi nem fog kialakulni közöttünk, hiszen azt tudom a srácról, hogy nem szereti az elõre megtervezett dolgokat és nagyon spontán. ez még a kisebb gond, a nagyobb abban rejlik, hogy én nem szoktam kezdeményezni. annyira nem az én stílusom és nem is merek,meg nem is akarok. ha mernék se tudnék. mindig megvártam, míg egy fiú kezdeményezett. és ez egy sz@r mókuskerék.amibõl nem tudok kijönni, ha akarom,ha nem, benne maradok....... ezen nem tudok változtatni....

monguzmajom
#4790
vannak rendes lányok, az ismerettségi körömbe több is, és szerencsére az egyik engem választott <#eljen>

Fantomlovag
#4789
Na igen. Klissének tûnik, a: "soha ne mond, hogy soha" elv de a gyakorlatban sajnos igenis elõjön.

Megtanított már az élet hogy bármi lehetséges. Az ember nem is hinné, hogy bizonyos dolgokat hajlandó vagy egyáltalán képes megtenni. De az igazság az, hogy mindenki megtenne bármit amit most elítélendõnk vaisszataszítónak, helytelennek talál is. Csak megfelelõ körülmények kellenek hozzá, és már dobjuk is ki az elveket. Talán ez most radikálisnak tûnik, de sajnos így van. norbrevel egyetértek azonban abba, hogy mindíg jönnek új elvek. De ezek épp oly törékenyek, vagy épp rugalmasak.

Nem egyedi az esete. Egy kultúrember kibír hoszabb idõket is, akár valaki mellett úgy, hogy nem történik "komoly" dolog. Végülis nem állatok vagyunk akik nem bírnak az ösztöneikkel...

(u.i.: Az azonban igaz, hogy a kultúrember egy erõsen veszélyeztetett, kihalófélben lévõ alfaja az emberi nemnek.)

Don\'t take anything for granted. (Ne tekints semmit magától értetődőnek.)

norbre
#4788
a világban minden változik és fõleg fiatalabb korban az ember annyira nem tudja merre fog haladni, hogyan fog változni..
régen én is tele voltam elvekkel amiket sziklaszilárdnak hittem.. aztán idõvel ezekbõl semmi nem maradt.. helyette lettek új irány-elvek..

** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"

drsenorita
#4787
hmmm.... egyedülálló eset lehet a tiéd. de azért megnyugtató,hogy van még olyan srác a földön, aki kibír egy nyomorult hónapot bármiféle "komoly" dolog nélkül. bár szerintem a helyzettõl is függ, hogy mi történik, na meg mindkét féltõl, ugyanis soha ne mondd, hogy soha: saját magamat tekintetbe véve-> vannak elveim, nem is kevés, amikbõl nem engednék bizonyos körülmények között sem, de mivel nem tudhatom elõre, hogy kivel-mikor-hol hoz össze a sors, inkább nem mondom,hogy ezt vagy azt nem tenném meg...

Fantomlovag
#4786
Áh... Sajnos a magyarban nincs elég szavunk a vágy és sóvárgás különbözõ fajtáira. De így már világos... Nagyjából egyrõl beszélünk.

Don\'t take anything for granted. (Ne tekints semmit magától értetődőnek.)

salsoul
#4785
A második bekezdés kapcsán még: azt hiszem egyértelmû, hogy az az utolsó dolog ami után az emberiség sóvárog...
salsoul
#4784
A sóvárgás alatt olyan dolgok utáni sóvárgást értek, amik felemésztik az embert, amikkel emberileg sehova sem jutunk.


Az önismeret és Sophia utáni sóvárgás teljesen más történet.


A sztoikusok rendszerint olyan nemes célokat tûztek ki maguk elé, amikrõl tudták, hogy nagyjából elérhetetlenek így mindig töretlenül munkálkodtak.
Fantomlovag
#4783
Ennek kifejezetten örülök. <#eljen>

Don\'t take anything for granted. (Ne tekints semmit magától értetődőnek.)

norbre
#4782
egyetértek..

** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"

Fantomlovag
#4781
Az emberiséget a "sóvárgás" tette naggyá. Az hogy újra és újra, egyre többet kart tudni, meg akrta ismerni a világot, és teremteni akart valamit.

Persze aki megelégszik azzal amije van boldog. De ez nem egyenlõ azzal hogy már nem érdekli semmi, nem akar fejlõdni, csak "ül a jó meleg mocsárban".

Valahol kombinálni kéne a kettõt szerintem. Ezt úgy gonodlom hogy megoldható, méghozzá úgy, hogy mint egyén nem vágyunk többre mint amit el tudunk érni ("Az ember ambíciói ne haladják meg a képességeit.") de továbbra is, tegye a dolgát, és karjon elérni valamit. Nem hajszolva, csak törekedve.

Don\'t take anything for granted. (Ne tekints semmit magától értetődőnek.)

salsoul
#4780
Az elsõ bekezdés embere már tudja mi fán terem a dió,
míg a második bekezdés emberének elképzelése nincs róla,
s õ a lehetõségeitõl függõen vagy függetlenül továbbra is ugyan úgy sóvárgó.

szerintem
norbre
#4779
megmondom õszintén nem tudtam róla hogy a lelki rész ebben az idézetben csak hamisítás vagy adalék, de egyetértek azzal hogy sok dolog van a világban amire csak azért vágynak emberek mert azt gondolják attól jobb lesz nekik, pedig nem feltétlenül.. hagyják magukat becsapni anélkül hogy gondolkoznának..

de ha azt az értelmezést nézzük hoyg én értelmeztem (<#vigyor>), miszerint amirõl nem tudsz az nem fáj, az után nincs sóvárgás, azzal nincs probléma.. nyilvánvaló hogy akik ebbe a csoportba tartoznak és úgymond "lelki szegények", csak hiszik hogy boldogok.. de valahol mindenkinek megvannak a korlátai és ha életünk végéig tanulunk is, lesznek dolgok amire nem lesz rálátásunk vagy amirõl nem fogunk tudni, vagyis elméletileg mindenki valamilyen szinten lelki szegényen hal meg (erõs kérdõjel) 😄 ennek ellenére én sem tudnám elképzelni magamról hogy "megálljak" vagy esetleg visszasüllyedjek

de ez már asszem kicsit távolabb esik a topik témájától, nem akarok nagyon offba elmenni 😊

** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"

salsoul
#4778
Én is hasonló kérdések vizsgálatával indítottam, mint amilyeneket leírtál az elsõ bekezdésben.


"boldogak a lelki szegények"
Pont pár hete olvastam, hogy a lelki rész szándékos hamisítás, adalék.
A lényeg nem az, hogy az ember csövesként boldogabb lesz, hanem rájön arra, hogy a boldogság nem világi javak halmozásától függõ valami.
Miután megismeri az értékeket szerényen fog élni, ami a másikak ("be nem avatottak", "kívülállók") szemében nyomorult szegénységnek, és önsanyargatásnak tûnik...
Ergó: önmagában egy szegény ember aki világi javakra vágyik nem lesz boldog.
Horatius A boldog élet titka c. szatírájában szépen elmondja mirõl van szó.
De asszem' megint olyannak magyarázok aki mindezt már úgyis tudja... <#wave>
Fantomlovag
#4777
Hát... Nálam ellenkezõleg. A nõk elég sokáig nem érdekeltek. A tudás annál jobban. A "fiatalkorom" nagyrészét könyvtárakban töltöttem, és könyvesboltokban, antikváriumokban... A nõk már csak késõbb kezdek el érdekelni, de akkor már elég kiforrott jellemem volt... Persze mint mindenkinek, az enyémnek is vannak "hátulütõi". 😊 A barátaim dolgoznak rajtuk, siker nélkül. 😛

Én nem hiszek a "boldogok a lelki szegények" dologban. Ennek a magyarázata (ha már vallási idézetek):
"Úgy van ez, Mágandija, mint hogyha volna egy leprás, akinek testét fekélyek borítják, tagjai elgennyedtek, férgek rágják, körmével véresre vakarja sebeit, és parázzsal telt gödör mellett próbálja szikkasztani testét. Barátai és ismerõsei, rokonai és hozzátartozói tapasztalt orvost hívatnának, és az a tapasztalt orvos gyógyszert készítene neki. Õ a gyógyszer segítségével megszabadulna a leprától, meggyógyulna, egészséges lenne, magához térne, talpra állna, kedve szerint mehetne bárhova. Megpillantana egy másik leprást, akinek testét fekélyek borítják, tagjai elgennyedtek, férgek rágják, körmével véresre vakarja sebeit, és parázzsal telt gödör mellett próbálja szikkasztani testét. Mit gondolsz, Mágandija: irigyelné-e az elsõ ember attól a leprástól a parázzsal telt gödröt, vagy az orvossággal történõ kezelést?" (Mágandija szutra; MN 75)

Valahogy így vagyok a dologgal. Nem boldogok a "lelki szegények" csak azt hiszik. De õszintén, inkább választanék egy életem végéig tartó (de intelektuális) melankóliát, mint az ostobaságot (lelki szegénységet)...

Don\'t take anything for granted. (Ne tekints semmit magától értetődőnek.)

norbre
#4776
érdekes hogy nálam részben a nõk indították el ezt a folyamatot 😊 jobb akartam lenni mint azok akiknek voltak csajaik hogy nekem is legyenek, vagy jobb akartam lenni mint azok akikbe az én csajaim szerelmesek voltak 😄 aztán persze akaratlanul is rájöttem hogy mik a fontos, kevésbé fontos dolgok, és elkezdett kirajzolódni az a "világ" ami (ahogyan te is említetted) az alapjellememhez leginkább közel áll, és innen már a "csajos" célok lassan el is tûntek és azon kaptam magam hogy valójában magamat építem 😊

na igen ez mindig nehéz kérdés, mármint másokat kívûlrõl megitélni.. mert ugye "boldogak a lelki szegények", csak kérdés hogy ez kinek mit jelent.. ha valaki egyszer eljut egy felsimerésre lehet-e azzal a felismeréssel együttélni ha közben másként cselekszik? nálam legalábbis ez mindig valamiféle "belsõ nyomást" eredményez ami elõbb utóbb ki kell hogy jöjjön belõlem.. ha "szerencsés" passzban vagyok akkor pont azt a részt formálom ami ezt okozta és nem mégegy rizikófaktort kapok helyette 😊

** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"

Fantomlovag
#4775
Na igen. Én speciel nem kamaszos lázadásból kezdtem olyan lenni mint vagyok. Csak volt ugye egy "alap" jellemem, és formáltak a tanulmánozott eszmék, és az életem tapasztalatai. Most meg, sokan be akarnak állítani szépen a sorba és csodálkoznak, hogy nem férek be. 😄 Meg kedvem sincs beállni. Minek? TÖmeg ember mindenki tud lenni. Abban hol a kihívás? Ráadásul "túl sokat" gondolkodom ahoz hogy sorbaálljak... 😄

Ellenben láttam több különleges embert, akit bár nehezen, de megtörtek annyira, hogy bekalapálták a skatulyába. És mostmár akkor se tudna kijönni ha akarna. Mindíg elszomorít az ilyesmi.

Don\'t take anything for granted. (Ne tekints semmit magától értetődőnek.)

norbre
#4774
nem is kell hogy elvegye 😊 akik bármikor is mások mertek lenni mint a tömeg azokat mindig próbálta visszahúzni a massza maguk közé.. és persze nem azért kell másnak lenni hogy mások legyünk, hanem ha már felismertük hogy mi másra vágyunk akkor merjük azt felvállalni.. de ha ide eljut valaki akkor már nem tudják elvenni a kedvét 😊

** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"

Fantomlovag
#4773
Igen, és ez mélységesen sajnálatos...
Ráadásul nem csak ebben van így hanem az élet minden területén. Ráadásul ha az ember csinálja, még meg is támadják. Nem mintha ez különösebben zavarná pl az olyan makacs "õrülteket" mint jómagam, de egy kevésbé határozott jellemnek az életkedvét is el tudják venni ilyesmivel.

Don\'t take anything for granted. (Ne tekints semmit magától értetődőnek.)

salsoul
#4772
<#eljen><#eljen><#eljen>

Igen, nagyon kevés ember tör pálcát saját maga, saját értékrendje mellett <#sir>

A többség másokat majmol.
Saját utat választani, kitaposni: beszari.
Fantomlovag
#4771
Igen. Csak nem ez a "módi". És sokan beállnak a sorba azok közül is, akiknek alapvetõen lenne igényük egy kis romantikára, egy kis érzelemre, egy kis "játékra", mielõtt "zsupsz az ágyba"...

Valahogy van bája annak a randizós dolognak...

Don\'t take anything for granted. (Ne tekints semmit magától értetődőnek.)

norbre
#4770
egyébként volt egy éve egy csaj akivel több mint egy hónapig randiztam anélkül hogy akár egy csók is elcsattant volna és absz nem volt rossz, nem éreztem a sürgetést hogy mikor kerülünk ágyba stb.. azt mondta hogy kár hogy a pasik nagy része manapság már nem ilyen.. ez nyilván egy példa de vannak nõk akiknek megvan ez az igényük..

** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"

Fantomlovag
#4769
Valahogy tényleg kár, hogy nem így mûködik már.

Don\'t take anything for granted. (Ne tekints semmit magától értetődőnek.)

norbre
#4768
aranyos a kiemelt rész is, a cikk is érdekes

** ha elfordítod a fejed, könnyebb elhitetni magaddal, hogy nem is tudsz a dologról, és pláne nem vagy felel?s ** "Manapság mindenki vissza akar menni a természetbe. Kár hogy autóval"

#4767
áhh, csak gépet telepítek, és mellette olvasom egy laptop-on a fórumot. 😄. De mostmár mindjárt befejezem, és megyek

ASTERIX és TALPRAESETT TOM képregényeket vásárolnék és ELADNÉK!

salsoul
#4766
Olvasd el az egész cikket.

Úgyis igen sok lett a szabadidõd amint látom... 😉
#4765
ohhh, én meg már azt hittem, hogy ez veled történt

ASTERIX és TALPRAESETT TOM képregényeket vásárolnék és ELADNÉK!

Fantomlovag
#4763
Egyetértek. Sõt. Szó szerint egyet: "Ember legyen..." <#kacsint>

Don\'t take anything for granted. (Ne tekints semmit magától értetődőnek.)

salsoul
#4762
Kicsit viccesen akartam csak fogalmazni.

Meg arra utalni, hogy az embernek igencsak használnia kell a saját fejét a szálak felgönyölítésére, mert ahány dolog annyi tömjénezõ és támadó van hozzá. S aztán ember legyen aki stabilan a talpán tud maradni...
Fantomlovag
#4761
NEm azért mondtam hogy félreértette, mert rosszul gondolkodna! Sõt. MEggyõzõdésem, hogy a létezõ leg élesebb elmék egyike volt a világ történelemben. Pusztán nem álltak megfelelõ források a rendelkezésére. De ha megnézzük, hogy az akkor meglévõ, számára elérhetõ források alapján mit értett meg, az fenomenális!
Mostmár bizonyára mindent értene a dologból, és ezzel alkult volna az álláspontja. 😊

MAgm is sok ilyet olvastam. És hogy hol az igazság? Szerintem bennünk. Mindenkinek van egy saját igazsága, ami neki helyes. Én pusztán annyit mondok, hogy keressünk hozzá iránytût. Az én iránytûm (mint azt már írtam) a természet. Az abszolút igazságokban nem hiszek, vagyis nem túl sokban. Pár azért van. Pl: "Ami keletkezett, elmúlik."

Don\'t take anything for granted. (Ne tekints semmit magától értetődőnek.)

salsoul
#4760
"Nitzsche is félreértette"

Ahány ember annyi félreértés.
Minél inkább nem szeretnénk valamit annál inkább azt keressük, hogy félreértette.

Nemrég görög filózófusokról olvastam.
Az egyik szerzõ tömjénezi hol egyiket hol másikat, a másik pedig keményen leszólja. És fordítva.
Hol az igazság?<#crazya>
Fantomlovag
#4759
Hát, muszáj a témában "toppon" lennem... Ez a fõ "területem". Buddhista "teológus" leszek hivatalosan pár év múlva (többek közt). Emellett Indiai és keleti filozófiákat tanulok. Meg persze nyugatit is... És ez még csak az egyik szakom 😉

Igen. Nitzsche is félreértette. Dehát az Õ korában sokkal kevesebb, és sokkal roszabb források voltak. De nem baj. SOkminden stimmel is. Pl a Buddhizmus tényleg az intellektülek vallása volt. Sok helyen õk voltak az értelmiség csúcsa. Miért? Mert a tudattal dolgozik a Buddhizmus megállás nélkül, és ez hihetetlenül pallérozottá. okossá és éles látásúvá tette õket. Maúgy nem ezért (buddhizmusról alkotott nézeti) imádom Nitzschét, hanem sok más dologért. 😊
Teszem hozzá, a Buddhizmusnak nincs is gonosz fogalma...

#7457... Öreg vagyok már... 23 "nyarat láttam".

Don\'t take anything for granted. (Ne tekints semmit magától értetődőnek.)

salsoul
#4758
"Azt hiszem a Buddhizmust éríntõ ismereteid felületesek, barátom."
Igazad lehet, nem vagyok nagy Buddha szakértõ.

Azért (jelenlegi ismereteimre alapozva) látok Nitzsche véleményében realitást:



Mindentõl függetlenül persze vannak jó gondolatok és meglátások a buddhizmusban - akár Korán-ban, akár Homéroszban sat. Kizárólagos frigyre azonban egyikkel sem lépnék.


Félrefordítás, Páli kánon...
Nos ez a legnagyobb gond. Mindenhol. Vannak nyelvek és kultúrák amik olyan fogalmakkal operálnak, amikkel a mi nyelveink, kultúránk nem, így lehetetlen visszaadni és megérteni az eredeti szöveget más nyelven, kultúrában. Ezért a nyugatinak a pl jóga a legjobb esetben is csak gimnasztika.
Minek is magyarázom ezt neked, te ezt úgy is mind tudod - elég járatosnak tûnsz a témában.


Az utolsó bekezdést illetõen:
Nagyjából egyetértek.
Ám hogy mi az életet pusztító rossz... Melyik fél szemszögébõl?
Ez amolyan Alibaba és a 40 rabló: a rablók semmi kivetnivalót nem találtak a rablásban, amíg õket nem rabolták ki...
tigeroo
#4757
hát apja amióta olvasom a hozzászólásaidat itt..!
hatalmasat nõttél a szememben!
nagyon jó, teljesen szimpatizálok a gondolkodásoddal!
nekem még nincs ennyire kiforrott és érett világképem..
de sokban egyezik a véleményed az én elképzeléseimmel!

hány éves vagy amúgy?
Fantomlovag
#4756
Azt hiszem a Buddhizmust éríntõ ismereteid felületesek, barátom.

Buddha azt mondta mindent kápzárázatként látunk. A 2 nem ugyanaz. Nem tagadta a dolgok létét, pusztán azt mondta, hogy minden információ amit róluk a tudatunkba gyûjtünk, már sokszorosan megszûrõdött, tehát csak tudati képet észlelünk, nem a tárgyat ahogy valójában van.

Azt hiszem összekevered a Buddhai tanokat a Dzsainizmus tanaival. Elismerem sokban hasonlóak, de a buddhizmus nem ennyire statikus. Buddha sosem mondta, hogy üllj és ne csinálj semmit. És nem célja a karma kikerülése, hisz maga Buddha mondta, hogy az lehetetlen. Minden tettnek van következménye. Annak is ha ott üllsz. Ez nem a nirvána. A nirvána egy tudatállapot. És nem a semmi, hanem a határok nélküliség. Nagyon távol áll a 2 dolog egymástól!

Ami a mérges gombát illeti... Elõszöris félrefordítás. Olvastam az eredeti Páli szöveget, nem gomba áll ott. De igaz, hogy ételmérgezés okozta a Magasztos végét. Viszont ha elolvasod a történetet, az is kiderül, hogy bár maga evett belõle, a maradékot elásatta, hogy más ne ehessen belõle. Vajon ez azt bizonyítja, hogy " nem vette észre nagy világosságában"?
Persze most azt is mondhatod, hogy ez a rész már kitalálmány. De ennek csap épp annyi haszna lenne, mintha elkezdeném szépen mondatonként cáfolni a bibliát. Sõt... A Páli kánon, bizonyítottan atentikusabb, a történelmi részleteket tekintve... Tehát ezt az érvet elõ se vagyük...

Megjegyzem így is messze kerültünk a topic eredeti témájától.

A szofisták eme módszerét nagyon kedvelem magam is. Sokszor alkalmaztam életemben, és remélem még sokszor fogom. Igazán pallérozza az elmét!

Ami a jót és rosszat illeti, sokan mondtak sokfélét. Jómagam Albert Schweitzer megfogalmazását kedvelem: "Minden rossz mely elpusztítani tör az életet, és minden jó mi oltalmazza azt." Persze ehez hozzá kell adni még pár dolgot. Pl, az ilyen "megölni egy tömeggyilkost, mások megvédése érdekében" dolgokat én még a helyes kategóriába sorolnám. MErthát az is hozzá tartozik az élethez, hogy néha nehéz döntéseket kell hozni, és nem lehet megfutamodni elõlük, a "nagy vérzõszívû humanizmusra" hivatkozva, mint a legtöbben teszik... Persze ez már magánválemény.

Don\'t take anything for granted. (Ne tekints semmit magától értetődőnek.)

salsoul
#4755
A haramdik bekezdést én is akartam írni.
salsoul
#4754
Hiába cselekszel rosszat, az sem az. A jó sem jó.
A szofisták csinálták ezt: egyszer elõadták a védelmet megkérdõjelezhetetlenül úgy, hogy minenki egyetértett, aztán a vádat szintúgy. Na most akkor?
Buddha is ezt mondta. Minden káprázat. Vagy nem?
Módszere hogy kivonulunk az életbõl és leülünk a fa alá lótusz ülésben. És nem csinálunk semmit. Lehetõleg még a lélegzetünket és a szívünket is megállítjuk. A karmánkat pedig nem megoldjuk, hanem kikerüljük.
Persze a karma a mérges gombával ismét kiütéses gyõzelmet aratott Buddha felett. Valamit mégsem vett észre a nagy világosságban...
Nihilizmus: a dolgokat semminek értékelni. És máris a nirvánánál vagyunk...


"Mi lenne az, ami nem VÉLT ESZKÖZ?"
Hát ez nagyon jó kérdés.
Az emberiség történetében nem született e kérdésre még válasz.


Halál:
Nem a tények zavarják az embereket, hanem a tényekrõl alkotott vélemények. A halálban például nincsen semmi szörnyû; hogy a halálról úgy vélekednek, hogy szörnyû, maga ez a tény a szörnyû.

A születést Isten rendezi, a temetést pedig az emberek.
S ahogy fogamzásra és szülésre sem járok, temetésre sem járok.


"nem fog érezni semmit annak az embernek a halálakor, akit legjobban szeretett"
Ugye elvileg az igazi szeretet nem ismer olyat, hogy preferált és kedvezményezett. Csak az önzõ. Az meg csak magával törõdik. A többi magától értetõdik...

"A természet akaratát azokból a dolgokból ismerjük meg, amelyekre nézve véleményeink nem térnek el egymástól. Amikor például másnak a szolgája eltör egy poharat, kéznél van ez a mondás: "Ilyesmi elõfordul". Tudd meg, hogy ugyanúgy kell eljárnod, amikor a tied törik el, mint amikor a másé. Ugyanezt az elvet terjeszd ki a nagyobb dolgokra is. Amikor másnak meghal a gyermeke vagy a felesége, mindenki kész van a megjegyzéssel, hogy emberi dolog; de mikor neked hal meg valakid, jajgatsz: "Ó, én szerencsétlen". Eszed-be kellene jutnia ilyenkor, hogy miképp viselkedünk, amikor mások felõl halljuk ugyanezt."

#4750:
mióta ember az ember, azóta csak a kényelmet, könnyítést és a kéjt keresi, s állati ösztöneinek él - inkább vedel mint tanul
Fantomlovag
#4753
Valószínûleg ismered a halálverseket. Japán szokás volt Szamurájok és Buddhista mesterek részérõl, haláluk utolsó pillanatában, utolsó erejükkel firkanteni egy pár soros verset, aztán meghaltak. Sok sok halálvers van, de az én kedvencem pusztán egy: "A halálversek baromságok, a halál az halál." Aztán meghalt aki írta.

Temetést nem a halottnak rendezünk, azt az élõknek. A siratók bár úgy érzik a halottat temetik, és azért sírnak, valójában csak megrökönyödnek önnön halandóságuk eme emlékmûvétõl. Egy barát, családtak, szeretõ, elvesztésénél a temetõben önmagunkat siratjuk, mert felötlik bennünk a saját halandóságunk.

Ezt alá is kéne támasztani nemigaz? Legyen hát... Pszihológusok bebizonyitották például, hogy egy csúnya szakításnál, az ember tudatában ugyanaz a gyászreakció játszódik le, mint mikor meghal a kedvese. Meghalt valaki? Nem, de a gyászreakció mégis ugyanaz. Ha a barátom más kontinensre költözöik, és hallani sem fogok felõle többé, ugyanaz mintha meghalt volna. De nem siratom, mert bár olyan mintha számomra meghalt volna, nem ötlik fel a saját halandóság képzete. Ez is csak a tudat játéka!

Sosem mondtam, hogy a saját igazam az egyetlen létezõ igaz. Pusztán annyit mondtam, saját suta ezközeimmel, hogy az igazam iránytûje maga a természet. És mi kérdõjelezné meg a természetet? Ki lenne képes a természet törvényei alól kivonni magát?

Buddha nem volt nihilista. Sõt... Bár gyakori félreértés. És mielõtt Buddha "megvilágosodott" lett, olyan gazdagságban élt, melyet elképzelni is nehéz (akkori viszonokhoz képest). Az érzéki örömök mindegyikét maximálisan kiélte, majd megcsömörlött értelmetlenségüket látván. De mégsem torzította e el emberségességét. Vannak (Játaka) történetek, melyek Buddha korábbi életeirõl mesélnek. Van köztük olyan, melyben Buddha embert ölt, hogy sok más embert megmentsen. Ezzel megcsúfolná a nem ártásba vetett elveit, vagy az emberségességét? Szerintem sokkla inkább megerõsíti vele. Mert döntést hozott és vállalta a felelõsséget. Tudta mit tesz, és miért teszi...

Don\'t take anything for granted. (Ne tekints semmit magától értetődőnek.)