22709
nincs egy normális lány, aki nem csak külsőleg hanem belsőleg is kibírható
-
halevala #11178 Hóóóó, ne szidd a gamereket meg a sört.
Mi így meditálunk, relaxálunk. Más, meg máshogy.
A lovakról meg : jó seggük, és hatalmas bránerük van.
Ha találnak egy ilyen faszit, onnantól otthon lovagolnak:DDD -
#11177
Ugyan azért amiért mások a pécégémekért és/vagy sörért.
Milyen kapcsolat van bizonyos férfiak és a gémek meg a sör között?
Nem értem, hogy hogyan lehet annyira beleszeretni, hogy... szinte semmi más azon kívül...
Büdös, unalmas, fárasztó... faszom sem ül, vedel előtte...
Komolyan nem értem. -
#11176
neked meg "mindennel lerázás a lányok célja ami nekem nem teccik" fóbiád van
gondolkozz el ezen... -
clio1616v #11175 szard le... millió lány van, akinek lófóbiája van... úgysem ezért meg oda
lehet a lovászfiú miatt jár és csak alibi a pószter és az egyéb sallang :)
a barátnőd nem fogja azt mondani, hogy bejön a lovászfiú és szépeket mond... hanem látja, hogy utálsz odamenni és ezt kihasználja, ha nem akar veled lenni... -
#11174
:D
Najó, komolyra fordítva: mindenkinek van hobbija, ami mások számára már mániának tűnhet. Van, akinek a lovak, van, akinek az egész napos kockulás, van, akinek az olvasás, stb, lehetne sorolni napestig. El kell fogadni, és nem vagy köteles vele tartani. Vagy ha nagyon akarja, akkor néhanapján te is ellátogathatsz a lovardába. Kompromisszum, ennyi. :) -
Paranoia #11173 hát ez az.
Ha ez kell teremtek én neki egy istállót a nappaliba:D -
#11172
Te sosem vagy büdös, nem izzadsz, nem fingasz, nem xarsz... :D Létezel egyáltalán?? :P -
#11171
Nem mindenki szereti... Hülyeség ez hogy minden lány szereti öket. -
Paranoia #11170 Sziasztok,
Mért vannak oda lányok a lovakért? Mi ez a kapcsolat a lovak meg lányok közt?:S
Nem értem,h lehet annyira beleszeretni,h lovaglás mindennap,lovas poszterek a szobába,lovas filmek tévében,lovas rajzok a füzetbe...stb stb.
Büdösek,izzadnak,finganak,xarnak...f@xom se akar menni szabadidejében lovardába,dzsuvába meg retekbe.
Komolyan nem értem...
-
#11169
Mér van olyan? (egyépként biztos, de azok már elkelnek 3-4 éves korban...) -
#11168
háát..azt nem akartam írni ,mert tuti belémkötnek:D -
clio1616v #11167 igen
az hogy valakivel jólérzed magad az csak rajtad múlik
nem kell a másikra kenni, hogy normális vagy nem... -
#11166
Régen voltam itt. Sikerült Nooormális lányt/nőt találni? -
#11165
Én először mást hibáztatok, az igaz...DE utána mindig kiderül, hogy igazam is volt... :D -
#11164
És nem ők magukat... -
#11163
Ami nem öröm az nem öröm. -
#11162
erre azt mondanám:"Only a Sith deals in absolutes!" -
#11161
"...ezért az öröm is egy pillanatig tart, és helyét pillanatok alatt átveszi a fájdalom."
Én nem úgy érzem, hogy ha éppen nem örülök valaminek, akkor egyből minden fájdalmas... És az öröm sem egy pillanatig szokott tartani. :) Akkor én nem jól látom/élem meg a világot? :) -
clio1616v #11160 Hellóóoo ^^ -
EdDyBoy #11159 Sziasztok!
"szerintem nincs ember ki direkt megbántásnak szánná szavait e földtekén"
Van, őket hívják bunkóknak. -
#11158
"ideiglenesen egybe esik" pontosabban: ideiglenesen egybe esőnek tűnik -
#11157
A lenyugodott kedélyek sem jobbak mint a felborzolt kedélyek, mert az egyik borúsabbnak, feketébbnek lát mindent mint amilyen, míg a másik derűsebbnek, rózsaszínebbnek lát mindent mint amilyen.
Sem a felborzolt, sem a lenyugodott kedélyekből nem születik jó döntés.
A jó döntés a kedélyek ignorálásával születik.
Ha nem ignorálják akkor korrupt döntés születik.
Az pedig, hogy egy másik ember mit tesz, vagy mit nem: teljesen mellékes számunkra, már ha a Saját Életünket éljük, és nem az övét.
Mások megbántása:
1. erről szó sem volt abban a formában ahogy írtad
2. szerintem nincs ember ki direkt megbántásnak szánná szavait e földtekén.
És innentől kezdve saját képzeteink bántanak meg minket, s hogy miért bántanak meg, annak okát, - melynek másokhoz köze nincs - magunkban kell keresnünk.
Azon szavakon bántódunk meg melyeket lekiismeretünk jogosnak talál, ellenben egónkkal.
Tévedéseinkért kell bocsánatot kérnünk, és nem azért mert mások megbántódtak szavainktól, mert erről mi nem tehetünk.
De eltértünk a fő tárgytól: az életben minden fájdalmat az okoz, hogy elvagyunk téve[lye]dve... És elődlegesen örömeink abból fakadnak, hogy az életről alkotott elképzeléseink és az élet valódi természete ideiglenesen egybe esik, és mivel ez nem egyezés, hanem pillanatnyi egybe esés ezért az öröm is egy pillanatig tart, és helyét pillanatok alatt átveszi a fájdalom.
Mikor [lelki] fájdalmat élünk meg mindig erre kell gondolnunk.
És nem arra, hogy az a kötsög buzzancs szemétláda... és én szeerncsétlen... -
#11156
Amikor kiakadok,sírok,megbántódok,összeroskadok és ehhez hasonlók akkor sztem nem én vagyok az egyetlen aki először mást hibáztat,majd ha lenyugodnak a kedélyek akkor értelmesen át tudom gondolni ,hogy mi miért van/volt.És értékelem,ha pedig megbántok valaki ,akkor feladom a büszkeségem..és bocsánatot kérek,mert nem szégyen elismerni ha téved az ember.. -
#11155
Nincs mit kötekedni.
Majd amikor kiakadsz, sírsz, megbántódsz, összeroskadsz és hasonlók és mindezt újra és újra miközben mindent a másik/mások számlájára írsz, úgyis rájössz, hogy hol tévedtél. Vagy nem... és akkor folytatódik és fokozódik minden tovább... -
#11154
Szerintem Te meg nehogy már beleköss,amikor nem tudod milyen a hátterem..tudom milyen barátok nélkül lenni,és tudom milyen a magány.De sosem merültem el ebbe a magánytémába annyira ,hogy ne vegyem észre ,hogy nincsen segítőtársam..és nem másztam el az önsajnálat részig sem.Aki feltűnően keresi a magányt,és cseszik ,minden olyan dologra ami az előrejutását vagy a kilábalását segítené,az már valahol szánalmas(és itt nem a rövid időszakig tartó egyedül akarok lenni dologról beszélek..) -
#11153
" miért érzed attól boldognak magad, hogy boldoggá teheted a másikat, párodat? És miért érzed ezt szükségesnek?"
---->Lássuk csak.Ezt az érzést nem hiszem,hogy szavakba lehetne önteni amikor a párodat meglepve(akár kis kedvességgel,kedvenc ételével,egy kellemes masszázzsal a kemény munka után,akár egy szenvedélyes csókkal amikor nem számít rá,vagy ha ott vagy vele amikor a legjobban szüksége van rád,de mégse mondja ki..és még sorolhatnám),de azt a meleg ölelést és a szemében tükröződő boldogságot szeretem látni és előidézni.Sztem igen egyszerű dolog,és nem kerül semmibe.
"amit te boldogságnak és szeretetnek gondolsz a másik számára az valóban?, biztosan? boldogság és szeretet lesz az ő számára? Vagy csak te gondolod azt, hogy az lesz neki, és ő esetleg udvariasságból nem hívja fel a figyelmed, hogy el vagy tévedve?"
----> Ha valaki igazán jó kapcsolatot akar ,ott nincs olyan,hogy udvariasságból elhallgatjuk a másik elől bizonyos dolgokat,vagy nem mondjuk "had örülj paraszt.."...a páromnak van szája és elmondja ,hogy tetszik-e neki vagy sem az ötletem.És elég értelmesnek tartjuk egymást hogy megbeszéljük az esetleges "félreértelmezett jó szándékot".
"a párodnak is ugyan ez az indítéka a párkapcsolatra? Biztos?"
---->szerintem választ adtam részben az előzőekben(magyarul kinyitja a száját,és közli velem ha valami nem úgy van és esetleg másra gondol)
Ha egy párkapcsolatban nem az a mozgatóerő ,hogy a másikat boldoggá tegyük akkor ott véleményem szerint el van rontva a dolog.Esetleg Sal..Te mire gondolsz,mi lehetne egy párkapcsolat mozgatórugója..még?Érdekelne.
"tudsz úgy egyedül lenni, hogy nincs ott semmi amibe a magánytól menekülni lehetne? Se munka, se haverok, se barátok, se tv, se könyvek csak te magaddal."
Természetesen igen!Volt már rá példa régebben,de szerencsére nincs szükségem a magányra és nem is keresem a magányt.
"miért van egy párkapcsolat? Mi viszi rá az embereket?
Ha boldogtalanság, a magány, és a biológiai vágy nem motiválná őket, akkor is szeretnének még párkapcsolatot?"
---->ezt már nem hiszem,hogy az én egyszerű kis hozzáállásommal kéne megválaszolgatni ezt a kérdést..Minden embernek más jut eszébe a párkapcsolat szó hallatán.Valakinek a szex,valakinek a pénz..az értékek és így tovább.Nekem a tiszta érzelmek a másik iránt...Evvan..lehet kötekedni. -
#11152
Bingó! -
#11151
Akkor szokott ez az értéktelenség-érzés felmerülni, ha az illető tudja, hogy ő is többre vihette volna (jobban hasonlíthatna az általa tökéletesnek vélt emberhez). Tkp lelkiismeretfurdalás, hogy nem tett meg mindent. -
#11150
És az már mindegy, hogy milyen szempontból. -
#11149
Egy egyén csak ahhoz képest érezheti magát tökéletlennek, vagy tökéletlenebbnek akit ő saját maga tökéletesebbnek tart. -
#11148
És persze az, hogy kinek mi/ki a tökéletes... Neked az amit Te gondolsz, másnak más... -
#11147
A kettes kapcsán még felmerül az a kérdés, hogy vajjon miért, és jogosan érzik-e magukat értéktelennek a tökéletesebbhez képest...? -
#11146
Csak jól megkülönböztetett elemek egyesíthetők, mint ahogy csak jól elhatárolt és jól meghatározott szabad személyek egyesülhetnek ténylegesen. -
#11145
1. Az egyes pontot illetően a kérdés nem az volt, hogy mi kell a párkapcsolathoz, mi a feltétele hanem hogy az adott ember szeretéséhez miért kell párkapcsolat?
2. Ebben az esetben nem a megfelelő mondáshoz nyúltál.
Én azt az embert tudom csodálni (és számomra az a tökéletes) aki az életfogytig tartó tökéletesítést, nemesítést tűzte ki maga elé, és eszerint él minden nap. Ő az aki felemel(ő), aki előre halad, akivel az erő van, ő aki csodálatra méltó, aki alkot(ó), akire felnéznek..
Az összes többi karó. Vagy vasmacska. Mely lehúz, de legalább megköt.
És ismét: aki magán kívül valakitől/valamitől érzi értékesnek vagy értéktelennek magát az rossz alapra épít, arra ami nem az övé, és amit előbb vagy utóbb de biztosan kirántanak alóla.
És akkor ismér rájön arra, hogy nem több annál mint amire ő tartja magát, és az értékét nem a külvilág adja.
A hibák nem elfogadásra és nem komprmisszumra vannak, hanem okulásra és javításra.
Ha nem így lenne akkor maximum morzézva csevegnénk, vagy még úgy sem... és lovaskocsikon közlekednénk, vagy még azon sem...
Érdekes megfigyelni, hogy az ember hogy javít, fejleszt, tökélesbít, nemesít maga körül mindent kivéve saját magát. Azt valahogy kivételnek tartja... -
Lirion #11144 1. Egy kapcsolathoz két ember kell, ha a másik fél nem viszonozza az érzelmeidet, szeresd nyugodtan párkapcsolat nélkül, de ha mindketten ugyanúgy éreztek, akkor semmi akadálya a dolognak.
Miért ne szeretne két ember párkapcsolatot, ha szeretik egymást?
2. Nem konkrétan a hibákat szereted, hanem azt, hogy nem egy tökéletes mintapéldány, hanem egy ember az illető. A tökéletest senki nem szereti, mert mellette az emberek értéktelennek érzik magukat, a hibák miatt viszont egyenrangúak lesznek a felek. Te a tökéletességre törekedsz (amit persze soha nem fogsz elérni) és a tökéletes társat keresed (akit soha nem találsz meg), a nem tökéletes emberek viszont (amilyen te is vagy és leszel is életed végéig) nem tudják szeretni a tökéletest, csak a tökéletlent. Ők viszont nálad nem játszanak.. A hibákat viszont el kell fogadni és néha kompromisszumra kényszerítenek. -
#11143
Mielőtt baromságokat írnék pár kérdésem lenne, mert nem vagyok biztos abban, hogy mindent megfelelően értek.
1. Az adott ember szeretéséhez miért kell párkapcsolat?
2. Ez, hogy "Belső értékeik miatt kedveljük, hibáikért szeretjük az embert." a gyakorlatban konkrétan hogyan/miként valósul, még konkrétabban a te életedben hogyan/miként valósul meg?
Említenél olyan hibákat(*) amiket szeretsz a másikba?
(* ) nem olyan hibákra gondolok, amik akármilyen előnyt okoznak számodra -
Lirion #11142 "miért van egy párkapcsolat? Mi viszi rá az embereket?
Ha boldogtalanság, a magány, és a biológiai vágy nem motiválná őket, akkor is szeretnének még párkapcsolatot?"
Igen. Egy párkapcsolat sem a boldogtalanságot, sem a magányosságot nem oldja meg, csak felszínesen és így nem is lehet belőle egy mély kapcsolat.
A biológia vágy már érdekesebb dolog, de akinek ki vannak elégítve az ilyen vágyai, az nem emiatt fog párkapcsolatba belemenni, hanem, mert tényleg szereti az adott embert. Jah itt most mondanék egy régi jó mondást is neked, bár biztos hallottál már róla: Belső értékeik miatt kedveljük, hibáikért szeretjük az embert. A mondat második felét emelném ki neked... -
#11141
Addendum ;) Persze van megoldás csak nem szabad csalni, mert akkor nincs. -
#11140
Jobb a halál előtt néhány évig megvilágosodva élni, mit teljes életen át szélt kergetni.
Kihalunk. És akkor mi van?
/Talán visszatérünk ezáltal a paradicsomba, mert itt úgyis azért vagyunk mert onnan kiűzettünk./
Ma sem nehezebb mint pár ezer évvel ezelőtt.
Szóval mindig azt mondják, hogy az előző világban... pedig nem, ott sem.
A boldogság forrás az ember belsője maga, s nem a külvilág.
Nagyon sok ember nagyon sok külvilági dolgot összeszedett, biztosított magának: pénz, szerelem, család, anyagi függetlenség, hírnév, hatalom stb ám a boldogság mégis rendszerint elmarad...
Ahol pedig ott van, ott nem a pénztől, szerelemtől, családtól, anyagi függetlenségtől, hírnévtől, hatalomtól stb van ott.
"Jut eszembe egy kérdés: az élethez tényleg, feltétlen hozzá kell tartoznia a világ árnyoldalának elviselésének megtanulása is?"
Nem lehet kihagyni. Vagy önszántadból foglalkozol a lét kérdéseivel, vagy majd a lét kényszerít rá.
Ez utóbbi sokkal fájdalmasabb mint az előbbi, sőt minél makacsabb valaki, annál fájdalmasabb.
A boldogságnak feltétele, hogy a lét kérdéseivel az ember tisztában legyen.
Aki nem megoldani akarja a lét kérdéseit (élet fájdalmait ahogy nevezed), hanem elkerülni, tudomásul nem venni, maszkolni az duplán szenved, mert szenved a hosszú távon hiábavaló próbálkozásainak garantál kudarcaitól plusz attól ami elől menekül, amit nem akar tudomásul venni. -
Steve Q #11139 Vagyis ha mindenki majd fák alatt ücsörgélve, hetekig minimális kaján-pián élve elmélkedik az életről, míg végül halála előtt néhány évvel eléri a megvilágosodás, meg a nirvánához hasonló módosult tudatállapot meg a... és közben kihalunk, mint a mamutok. Kár, hogy Buddha csak egy volt. Több nem lesz.
Ez szép volt meg minden, csak ebben a világban marhanehéz a külvilág nélkül boldognak lenni. Jut eszembe egy kérdés: az élethez tényleg, feltétlen hozzá kell tartoznia a világ árnyoldalának elviselésének megtanulása is?