22714
nincs egy normális lány, aki nem csak külsőleg hanem belsőleg is kibírható
-
clio1616v #11903 persze a szerelemnek alapeleme a szeretet, de szeretet van szerelem nélkül is és az nem ugyanaz a szeretet
szeretem a rokonaimat, akiket nem azért szeretek, mert szabad akaratukból alakult ki a kapcsolat közöttünk, hanem mert a rokoni kapcsolat ezt eleve meghatározza, jobb esetben a "rendes" rokon jót akar nekem pusztán rokoni kapcsolatból
aztán van a baráti szeretet ami szintén arról szól, hogy jót akarok a másiknak
és van a szerelem ahol nemcsak hogy szeretem, hanem kívánom és a közelében érzem jól magam, mindent megosztok vele az élményeimet... -
#11902
te mondtad: "nekem a szerelem(hogy szerethessek és szeressenek)"
ki kever mit mivel?
az amit leírsz az kevés a szerelemhez pontosabban tartós kiegyensúlyozott párkapcsolathoz: pár hónapra elég és kész vége
majd figyeld meg -
clio1616v #11901 nem nem :)
anyum van és szeretem... ő is engem mert a fia vagyok, amióta létezek kapcsolat van, de nem lakok vele... havonta látom (apuval ugyanez)
a hölgy akibe szerelmes vagyok pedig azért szeret mert jó együtt lennie velem és érzi, hogy szeretem és kényeztetem és ugyanazt érzem iránta mint ő irántam
te kevered a szerelem és szeretet dolgokat -
#11900
teszem hozzá: szerintem -
#11899
e kérdés kapcsán számomra az az öröm mikor őszinte egyenes önmagunkkal szerzünk egymásnak örömöt anélkül, hogy az örömért bármi mássá kellene válnunk önmagunkat eltorzítva
hogy a te nyelveden beszéljek: nekem az a fontos, hogy egymásban egymást szeressük és ne azt amivé egymásért válunk[, esztergálódunk, forgácsolódunk].
és mondom: nekem semmi kedvem a szélkergetéshez, mókuskerekezéshez
A szeretetproblémáidat pedig rendezd le magaddal egyszer s mindenkorra, és ne babusgató pótanyut keress a nőkben, szerelemben.
-
#11898
Éber nyitott szemet használok hozzá. Tudom mit szeretnék, és felismerem mikor azzal találkozok.
Igazából a keresés nem nagy kunszt és nagy eredményre sem vezet.
A nagy dolog: a találás, ami viszont már nincs az ember hatáskörében, és nem lehet eldöntéssel találni... hiába döntöd el, hogy most keresel.
Ez nem egyenlő a tétlen sültgalamb várással hiába tűnik annak.
Az ilyen ellenérvvel itt nincs mit tenni. -
#11897
-
#11896
oké, elnézést -
clio1616v #11895 van aki azért nem vesz autót, mert tankolni kell karbantartás van rá... egyszóval az a fajta mobilitás, amit lehetővé tesz nem lényeges a kérdéses ember számára...
van akinek annyira fontos, hogy mindent megtesz érte bármit, és akárhányszor összetöri nem un bele, hogy újat vegyen... nem veszi el a kedvét... mondhatni a boldogságának fontos tényezője amiért semmi más miatt nem mond le
Tudom, hogy messze nem azonos a példám ha az autót a szerelmünkkel kicseréljük a példámban és mobilitást a szerelemmel, az összetörést a szakítással, a vásárlást a kompromisszumkötéssel, de lehet könnyebb elképzelni mit értek az alatt:
hogy nekem a szerelem(hogy szerethessek és szeressenek) fontosabb, mint az hogy egyedül legyek, és az az érték, ha valakinek örömöt okozhatok -
Steve Q #11894 Köszönöm, most már végre tudom, mit értesz ideális párkapcsolat alatt - és nem tudok semmi ellenérvet felemlíteni ezek ellen. Barátnőnek, "csajnak" sok nő/lány megfelel, de igazi, egyenrangú, férfinak való társnak csak elenyészően kevesen. -
#11893
megértette,csak átsiklottál a "és nem akarsz kompromisszumos kapcsolatot." felett -
#11892
Dehogynem értettem,azért annyira hülye nemvagyok:-)
Én is úgy értelmeztem hogy ha egyedül jobb,akkor azt választod,és nem gond,és vársz egy megfelelő minőségű kapcsolatra. Bocsánat ha nem fogalmaztam világosan,hogy értsd.
Csak hozzászoktam hogy általában akikkel beszélek fél szavakból is megértjük egymást.:-) -
clio1616v #11891 milyen módszereket szoktál használni a kereséshez? -
#11890
Aból amit írsz csak azt látom, hogy:
- nagyon tetszik neked amit írtam
- és a felét sem sikerült még mindig megérteni
Az, hogy "Ha egyedül jobb nekem mint az adott emberrel, akkor én az egyedüllétet fogom választani, és meghalok egyedül - nem gond." nem azt jelenti, hogy a kizárólagos egyedüllét mellett döntöttem, hanem egy bizonyos minőségű kapcsolat mellett. -
Salsoul:Nah végre!Ez igen jó hozzászólás volt,végre egy olyan tőled amiben nincsenek idézetek,utalások,filozófikus gondolatok,és esetleges mások "elítélése".Itt leírtad végülis,hogy te miét is vagy olyan amilyen,hogy egyedül jobb,vagyis megvagy,és nem akarsz kompromisszumos kapcsolatot.
Ha ezzel az egy hozzászólásoddal publikáltad volna magad,mindjárt máshogyan reagál mindenki aki itt felszólalt.
És az utolsó mondatod is helytálló,mert mindneki maga dönti el hogyan megy a falnak!Vagy tanul belőle,vagy sem ez már egyéni dolog.
Szép volt!!! -
#11888
Nézd clio, én a szerelemben is igyekszek szigorú objektív szemlélő lenni, mert ez az amivel az ember nem fázik rá, legalábbis az amivel én nem fázok rá.
Én megtehetem, hogy olyan embert válasszak magam mellé akivel szinkronban vagyok. Benne van a pakliban, hogy ezzel ráfázok, de ez a ráfázás még kisebb ráfázás mint olyan emberrel együtt lenni akivel nem vagyok szinkronban.
És itt nem csak külsőségekről van szó, hogy ki hánykor kel, ki milyen melegen szereti a kávét, hanem alapvető életfilozófiai/szemléleti kérdésekről.
Ha egyedül jobb nekem mint az adott emberrel, akkor én az egyedüllétet fogom választani, és meghalok egyedül - nem gond.
Tapasztalatból tudom, hogy nincs felemelőbb érzés egy olyan emberi kapcsolatnál melyben nincs szükség kompromisszumra, s melyben nincs súrlódás vagy ha van is annak mértéke elhanyagolható, senkit sem amortizál. És ha én ebből indulok ki, és ilyet vagyok csak hajlandó látni a párkapcsolatomban, akkor ilyent vagyok csak hajlandó. Az én dolgom.
Tisztában vagyok azzal, hogy annak az esély, hogy a megfelelő nőre rátalálok elég kicsi, ám az én életemben már nagyon sok minden történt, aminek ilyen vagy még kisebb esélye volt.
Semmi problémát nem látok abban, hogy nem pazarlom magam.
Az élet párkapcsolat nélkül is megy tovább, s ezt az időt kihasználom alapozásra. Mind lelkileg, mind anyagilag.
A szerelem pedig: akármennyire jó érzés is, akár mennyire is jó benne bódulni, a problémákat, súrlódásokat meg nem oldja csak elfedi, a valóságot tisztán látni benne nehéz.
Amikor klappol a szerelem is és a valóság is, akkor és csak akkor jó - egyébként amortizál, és emészt az építés és gazdagítás helyett.
Én ezt így látom, és ameddig a gyakorlati élet másképp nem rendeli eszerint igazgatom életem.
Az ezzel kapcsolatos eddig még nem vizsgált gondolatokra nyitott vagyok.
Ilyet itt még nem kaptam. Amit itt kaptam azt már nagyon régen A-tól Z-ig Z-től A-ig többször átrágtam, és megvizsgáltam, újat nem mond, a gyakorlati életben azt nem hozza amit én keresek, és már nagyon unom.
Végezetül pedig ha a fentiek még nem lennének elegek: semmi kedvem, hangulatom, energiám magamat vagy a másik embert közvetlenül, vagy közvetetten esztergálni még szerelemben sem.
Mondhatod, hogy persze mert még Úgy nem voltam szerelmes.
Én erre azt mondom, hogy Úgy nem is akarok szerelmes lenni.
És ha úgy gondolod, hogy hülyeség amit most leírtam: jogodban áll, nekem pedig jogomban áll szerinted hülyének lennem, és fejjel mennem a falnak. -
clio1616v #11887 ha valaki egyedül él akkor vannak megszokott körülmények, pl reggel 6kor kel fel, kávé főzéssel kezdi aztán arcot most stb stb... amikor már ketten élnek együtt akkor megváltoznak ezek a körülmények, meg kell szokni kompromisszumok árán és nem feltétlen rossz kompromisszum csak esetleg szokatlan... így kell idő hogy összeszokjon a két emberke...
például a kávét már nem én főzöm hanem a párom elkészíti mégha ő előtte nem is kávézott akkor nekem ven egy jó 5 perces előnyöm ami alatt például megengedem a fürdővizet neki és nemzuhanyzással kezdem a napot hanem vele együtt fürdök... apró dolgok de annyira hozzá lehet szokni, hogy elsőre lehet összeférhetetlenségnek is tűnhet...
fogalmam nincs milyen jellegűek voltak a súrlódások, de ha szerelmes vagy akkor összecsiszolódás és együttműködés alakul ki, mert nem fogsz az apróságokra koncentrálni ha melletted van akit szeretsz
ha kicsit tovább megyünk akkor valamilyen szintet kompromisszumot kötöttetek így is úgy is, mert most megállapodtatok, hogy nem éltek együtt, mert nem... és beszélgetési kapcsolat megmarad -
#11886
akkor most lelövöm a poént
elsőre úgy tűnt, hogy tényleg jó ötlet lesz együtt, szorosabban, aztán idővel jöttek az alapvető eltérésből adódó súrlódások, amit kompromisszumokkal próbáltunk megoldani, aminek felrobbanás lett a vége, és miután beláttuk, hogy többet amortizáljuk, mint építjük egymást, útjainkat külön választottuk és azóta sokkal boldogabban élek én is és ő is. Időnként jókat beszélgetünk, és ennyi.
Szóval nem jött be ez a kompromisszum dolog és nem is kellett volna forszírozni, és akkor még kevesebbet amortizáltuk volna egymást.
A tanulságot levontam, még egyszer ugyan ebbe a hibába nem lépek. -
clio1616v #11885 nem kioktatni akarlak, hanem igazságtalannak érzem, hogy te nem vagy hajlandó kompromisszumra, lehet dacból...
ennek a teoretikus elutasításnak semmi valóságalapja nincs... -
clio1616v #11884 így van... ha az előbb köt valaki egy reális kompromisszumot akkor a később kivédhet egy irreálist... de mindenképpen kötni kell és nem kényszerből vagy muszájból, hanem mert az esik jól (az irreális alatt egy szükségszerű rosszat értem) -
Steve Q #11883 Clio alighanem erre a kompromisszumkötésre gondolt. -
#11882
nem -
clio1616v #11881 és a végére teljesen megszűnt a kapcsolat? -
#11880
pontosabban nem, komp.-okat hoztunk, és a végére vált komp.-mentessé -
#11879
igen -
clio1616v #11878 a 6 hónap alatt kompromisszumkötéstőlmentesen éltetek? -
#11877
akkor menjünk tovább: 6 hónap -
clio1616v #11876 de lehet bárkivel -
#11875
mert nem lehet akárkivel kompromisszum... és megbocsá...? -
clio1616v #11874 a kérdésemet úgy tettem fel (igen... tudatosan), hogy több kérdést foglaltam össze egybe... lehet ezért volt furcsa megválaszolni, de akkor szétszedem több kisebb kérdésre hátha több sikert érek el vele...
szóval éltél-e együtt valakivel? erre tudjuk a választ igen...
rokonnal éltél együtt?
ha igen akkor vége a kérdéseknek
ha nem akkor nővel vagy férfival?
ha férfival akkor nem érdekel...
ha nővel akkor meddig? (a meddig nem napokra pontosan elég ha kb. hónapra kerekítesz) -
#11873
hogy ezt sehol nem kérdezted
a válasz egyébként: igen éltem -
clio1616v #11872 abban mi a hülyeség, hogy éltél-e valakivel együtt? -
#11871
primitív hülyeségeket kérdezel [vissza], amikre nincs mit válaszolni -
clio1616v #11870 a kérdés gondolom megint nem értelmezhető számodra... tudatosan -.- -
#11869
nem beszélünk semmiről clio
én legalább is veled nem
azt kötsz és azt csinálsz amit akarsz -
clio1616v #11868 ez olyan utópisztikus párkapcsolatkép, mintha azt mondanám, hogy én majd egy olyan autót szereték amelyik soha nem romlik el és még karbantartást sem igényel + ha kiviszem a hungaroringre akkor köridőrekordot döntök vele az első körben... mindegy milyen körülmények között -
clio1616v #11867 de Liriontól is ugyan ez a kérdésem... -
clio1616v #11866 ha én nem változhatok meg, nem köthetek kompromisszumot akkor és azzal akivel akarok, akkor az egy kényszer és nem önmagam lennék :)
szóval akkor miről is beszélünk?
amiről én beszélaek az nem egy kényszer, hanem egy kapcsolatban az esik jól :)
mennyi ideig éltél együtt (kettesben) egy nővel aki nem rokonod? -
#11865
#11861, #11862, #11863
-
#11864
#11858, #11859, #11860
Erről van szó.