Ritka rendes lányt találni
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
Figyelj, mert csak egyszer mondom el. Ha nem emlékeznél rá késõbb, akkor csak jegyezd meg azt a számot a jobb felsõ sarokban.
1.) Elolvasod a #10298-as hozzászólásom. Találsz a végén 5 kérdést.
2.) Rákattintasz arra, hogy "válasz erre"
3.) Kiüríted az agyad (Fontos! Eddig mintha a sok más miatt a következõ fázisok nem futottak volna le!)
4.) Figyelmesen elolvasod az elsõ kérdést, és ami elõször az eszedbe jut, leirod. (Fontos! Csak a kérdéssel kapcsolatos gondolatokat!)
5.) A 4.) pontot ismételve ugyanezzel az egyszerû gyakorlattal válaszolsz a többi kérdésre is.
Ha elég nagyfiú vagy ahhoz, hogy kémkedj, meg megoszd fura gondolataidat a külvilággal, akkor ezzel az ártalmatlan feladattal is meg fogsz bírkózni.
Segítek elindulni az úton:
HÓRUKK!
Megfigyelés, kiismerés, tanulmányozás? Kíméletlen szûrõk? Három hónap?
Mire föl? Mi hatalmaz fel téged arra hogy ezt megtedd vele? Semmi.
Már a megismerkedés elõtt bizalmatlan vagy vele. Szép hozzáállás.
\"Heroes never die. They just reload.\"
Ha valami terapeuta, pszichológus, vagy pszichiáter, akkor nagyon szar, hogy ilyen hozzáállással kezeled a pácienseket. Szegények...
Miattad lehet ennyi válás.<#help>#help><#nevetes1>#nevetes1><#nevetes1>#nevetes1><#nevetes1>#nevetes1><#nevetes1>#nevetes1>
Kezd kialakulni a kép a válszaidra alapozva, de még egyáltalán nem teljes. Ezért tartom fontosnak, hogy ezekre a kérdésekre választ adj, ezzel igazolva, hogy amit mondasz, mennyire hihetõ.
Ez a "kíméletlen szûrõ" és a lopakodó csajozásod, MINTHA egy 10 éves gyerek mondaná, és nevetünk rajt egyet, mert tudjuk, hogy majd úgy is kinövi.
Hány éves vagy?
Mi a munkád, hogy ennyire "tisztán' látsz?
Eddig pontosan konkrétan hány nõvel, milyen szinten és meddig voltál együtt?
Amikor vége lett egynek akkor mi okból lett vége?
Hosszú távon miként díjazták a módszereidet a lányok, valódi párkapcsolatban, nem pedig verbális csicsergésben?
Van szerencsém családok ezreinek az életébe betekintenem - a munkám járuléka.
Nem áll össze kép?
Érdekes. Már nagyon régen összeraktad.
Abból ítélve ahogy rólam írsz...
Kétlem, hogy lenne elég tapasztalatod, hogy egymás kezét fogó párról ránézésre megállapítod, hogy nem boldogok.
Kiváncsi vagyok, hogy te milyen tényekre, ismétlen TÉNYEKre alapozol. Mert te persze kikérheted mások szexuális életérõl a látleletet, de te eddig nem mondtál semmit magadról.
Válaszold már meg, azt a 3 általad feltett kérdést, és hogy hány éves vagy, mert egyszerûen nem áll össze a kép rólad.
neki errõl semmit nem kell tudnia
a módszer lényege különben is az észrevétlenség
nem tudom elhinni, hogy
a csaj egyrészt 3 hónapig nem talál magának senkit,
nem találsz egy másik tanulmányozható példányt, aki lehet, hogy jobb, mint az elõzõ,
Nos, ha három hónapot nem bír ki, akkor ha az élet úgy hozza sem fogja kibírni ha már együtt leszünk..
Ha találok közben jobbat mint az elõzõ, akkor ismét örülök, hogy választhatok jobbat.
Én ígyisúgyis jól járok hosszú távon.
Szikra: korábban egyfolytában azt magyaráztad, hogy mekkora faszság a szikrára várni...
BF2 TOPIC #99999 kétszer is:D
Megvan az eredmény, a csaj átment a "kíméletlen szûrön". Most már csak annyi a dolga, hogy várjon 3 hónapot, addig nem találkoztok, neki is nyomoznia kell utánad, mert ugye még csak annyit tud, hogy beteg vagy, és hogy bejön neked.
Õ nem csinál mást, mint felteszi a leesett állát, és azt mondja neked 3mp után, hogy nem jössz be neki, ne is próbálkozz, fõleg, miután leesett neki, hogy te vagy az aki betegesen követted már mióta.
Akármennyire akarom, hogy lássak benne életképességet... nem tudom elhinni, hogy
a csaj egyrészt 3 hónapig nem talál magának senkit,
nem találsz egy másik tanulmányozható példányt, aki lehet, hogy jobb, mint az elõzõ,
a csaj barátai nem agyalnak meg azon nyomban,
és hogy a csaj ezek után még azt mondja: Ok, akkor 3 hónap múlva találkozunk picim.
Hallod ez ROTFL
Amúgy meg sokkal többet ér sok apró boldog perc az életben, mint várni a tökéletesre évekig, hogy aztán mikor véletlenül, hatalmas szerencse folytán rátalálsz, csalódnod kelljen benne, mert bár papiron passzoltok, mégis hiányzik az a szikra, ami boldoggá teszi a kapcsolatokat.
És utána mindenben igazat fogok adni nektek.
Az emberek semmilyen más téren nem engednek meg maguknak akkora dilettantizmust mint szerelem/párkapcsolat téren.
Mások párban sem boldogok, csak elsõ felszínes ránézésre.
Idõs kézen fogva sétálókat én is sokat látok, viszont boldog kézen fogva sétálósakat sehol.
#10281:
Ha egyáltalán nem mûködne, már rég kiveszett volna a tudatból.
Igen, én is ettõl tartok... tényleg <#nevetes1>#nevetes1><#nevetes1>#nevetes1><#nevetes1>#nevetes1>
#10284.
Másnál viszont lehet, hogy bevállik.
Ha megelégszik a mindennapival.
#10285
Nem kell mentalistának lenni, csak nyitott szemmel járni.
Ha látok valakit akkor elõbb ki kell vizsgálni, hogy érdemes-e vele megismerkedni.
Miután ismer már nem fog velem úgy bánni, mint egyébként bárki mással bánna.
Engem meg az érdekel, hogy bárki mással bánik, Mert ez az alapállás a viselkedésben,
El tudom fogadni, épp ezért irtam le. Az állításaimat légyszi ne tagadd le a nevemben.
Azért "irigyellek",hogy meglátsz egy lányt és mindnet kitudsz deríteni róla,mielõtt szóbaelegyednél vele!Gratulálok!Igazi Mentalista lehetsz!
Go Jeff Go!!!!
Valóban. Errõl beszélek én is. A mindennapival csak a mindennapira lehet jutni. Te nem vagy mindennapi. Másnál viszont lehet, hogy bevállik. Ez megint csak nem vita tárgya, nézõpont kérdése.
Csak valós kapcsolatok nélkül nincs eredmény!Mindent meglehet szavakkal magyarázni,meg elméletben,de gyakorlatban már nem ugyanaz,mert ott van amásik fél is aki esetlegesen felkelti az ember érdeklõdését.
Már nem ÉN központú az egész,és itt be is dõl minden!
Go Jeff Go!!!!
Látok egy lányt, aki elsõre szimpatikus: szemügyre veszem. Nem megyek oda hozzá még. Mielõtt odamennék elõtanulmányokat, kutatásokat, megfigyeléseket végzek. Hogy viselkedik, milyen természete van, mi az érdeklõdési köre, mirõl beszélget másokkal, pletykál-e, s ha ige mirõl, miket beszél ki, irodalmilag mennyire mocskos a szája, inkább a lehetõségeket látja vagy a nehézségeket, inkább derûs-e vagy búvalbélelt, hogy kezeli a problémákat, konfliktus kerülõ-e, sunyi-e sat. Szüleihez mennyire kötõdik, ha nagyon, akkor milyenek szülei.
Valamint emellett él a három hónapos szabályom: fenntartódik-e három hónapig iránta az érdeklõdésem.
Ha ezek után zöld a jelzés akkor lépek tovább.
Van, ami mûködik, és van, ami nem. Ne általánosíts légyszives. Ha egyáltalán nem mûködne, már rég kiveszett volna a tudatból. Arról van szó, hogy kontárok, tapasztalatlanok is vannak, ezt el kell fogadnod.
A politikához meg nem lehet hasonlítani, mert õk pontosan tudják, hogy mit tesznek. A saját malmukra hajtják a vizet, ezzel készakarva tönkretenni az országot. Nincs ebben semmi hiba, bár ezen is lehetne oldalakat vitatkozni, mindhiába. A választási témakörben nem tudunk másra választani, csak szarra. Ott tényleg megy a népbutatás, és az igérgetés, ennek semmi köze az emberi kapcsolatokhoz, amirõl mi beszélünk.
Mondatodból arra következtetek, hogy látásmódod szerint vagy te, és van mindenki más, akik hülyék, és nem tanulnak semmibõl, mert a tanulás képessége csak neked adatott meg. Nem véletlenül nevezhetnek dilettánsnak, ha ennyire lenézed az embereket. Azt azért vedd észre, hogy míg te magadtól vagy boldog, úgy mások párokban boldogok, és jól érzik magukat. Látok idõs párokat, akik még mindig kézenfogva sétálnak esténként az utcán.
Itt se bátor úttörõ, sem pedig felfedezõ nincs, nem is téved olyan ember ezekre a vizekre
Valóban. Korlátolt körökben.
„nem tudom miért kellene a "mindennapos emberek" "mindennapos gondjaira" nem "mindennapos megoldást" mutatni.”
Azért mert a mindennaposak láthatóan nem mûködnek, nem oldanak meg semmit.
Az ország azon részén is dilettánsnak tartanak ahol én élek.
A különbség annyi, hogy míg õk szenvednek és siránkoznak, én derûsen teszem a dolgomat.
Amennyiben a te gondolataidban is lehetnek hibák, úgy te is ugyanúgy pofára eshetsz, még akkor is, ha nem mész a jégre.
Valóban. Én azonban:
- tanulmányozom mások pofára esõ technikáit és tanulok belõlük
- veszem a lapot az elsõ pofára esésemnél és revideálom magam.
A hasonlatod helyesbítve:
kimentek a pályára pofára estek de nem tanultok, ismét kimentek, ismét pofára estek, ismét nem tanultok, ismét kimentek a pályára ismét pofára estek és ismét nem tanultok... és ez tart életetek végéig, mert ragaszkodtok ahhoz a komponenshez ami a pofára esést okozza
én vidáman korcsolyázok, tanulva a saját és mások hibáiból azokat a saját hasznomra fordítva
és igen, olyan jégre meg nem járok amirõl tudom, hogy beszakad alattam
#10277
A mindennapos hibákra igenis mûködnek a mindennapos megoldások.
Pedig nem mûködnek. Nem csak párkapcsolatokban. Nem hiszed: nézz az ország helyzetére, hogy mire jutunk évrõl évre. A következõ választással ismét elköveti a magyar nép ugyan azt a szarvashibát mint amit eddig korábban mindig.
[i]Viszont vannak oyan emberek, akik újítani akarnak, mert õk úgy gondolják, hogy nekik igenis menni fog és mégsem vállik be.
Beválik. A tapasztalás mondatja velem ezt. Bevallom: hazárd a dolog.
Nem való mindenkinek. Mint ahogy a tõzsde sem.
Mindenkinek ott a banki kamat - amivel soha sem jutnak használható eredményre.
Meg vannak azok az emberek, akik a mindennapi megoldásokkal is bajlódnak a tapasztalatlanságuk miatt.
A mindennapival csak a mindennapira lehet jutni. Nekem az nem tetszik, nem elégít ki, nem boldogít. Ezért kezdtem más után nézni.
Persze vannak olyanok is, akik újítással rájönnak valamire, ami mûködik, és azok, akik tapasztalatlanul is elég talraesettek, hogy megoldák a problémákat.
Tudom, hogy nem tudod elfogadni, hogy más út is van, és hogy lehet rajta járni.
Nem vagyunk ugyanolyanok, a problémák is elég sokfélék, és emiatt nem lehet általánosítani.
Valóban sokfélék. Külsõségben. Jellegben: ugyanazok.
Nem szabad megoldásokat nevezni jónak, vagy rossznak, hibákat megoldhatatlannak.
Mert mi lesz ha bármelyiknek nevezzük?
A hibák valóban nem megoldhatatlanok. Kivéve ha olyan módszerrel próbálják õket megoldani, megerõszakolni ami nem vezet jó eredményre.
Ha van olyan ember aki inkább erõs mint okos, az nekieshet egy sima fejû csavarnak, egy csillagcsavarhúzóval. Lehet, hogy kiszedi, de rengeteg idõt, energiát elbasz vele, és megeshet, hogy a csavart sem tudja mégegyszer felhasználni. De õ veri a mellét, mert megtette, neki sikerült. Van egy mondás: Szép lehetsz, de okos nem.
Õt hívják barbárnak. Barbárnak lenni mindenki tud. Nem kell hozzá nagy erõfeszítés.
Egyébként is csak addig veri a mellét, amíg el nem árulják neki, hogy akkor most össze kéne rakni...
Viszont vannak oyan emberek, akik újítani akarnak, mert õk úgy gondolják, hogy nekik igenis menni fog és mégsem vállik be.
Meg vannak azok az emberek, akik a mindennapi megoldásokkal is bajlódnak a tapasztalatlanságuk miatt.
Persze vannak olyanok is, akik újítással rájönnak valamire, ami mûködik, és azok, akik tapasztalatlanul is elég talraesettek, hogy megoldák a problémákat.
Nem vagyunk ugyanolyanok, a problémák is elég sokfélék, és emiatt nem lehet általánosítani.
Nem szabad megoldásokat nevezni jónak, vagy rossznak, hibákat megoldhatatlannak.
Ha van olyan ember aki inkább erõs mint okos, az nekieshet egy sima fejû csavarnak, egy csillagcsavarhúzóval. Lehet, hogy kiszedi, de rengeteg idõt, energiát elbasz vele, és megeshet, hogy a csavart sem tudja mégegyszer felhasználni. De õ veri a mellét, mert megtette, neki sikerült. Van egy mondás: Szép lehetsz, de okos nem.
(biztos megválaszoltad már vhol, csak nem akarok 600 oldalt átböngészni)
Szerintem te sem vagy úttörõ/felfedezõ, pusztán van egy gondolatvilágod, ami valamilyen szinten talán beválik. Az ország azon részén, ahol élsz pedig lehet, hogy ez az elfogadott, és a mindennapos. (Kiváncsi lennék hány éves vagy) De...
Amennyiben a te gondolataidban is lehetnek hibák, úgy te is ugyanúgy pofára eshetsz, még akkor is, ha nem mész a jégre.
Nem is rossz ez a jeges példa...
Szerintem, ismétlem szerintem, te egy olyan kisfiú vagy, aki ráment a jégre valakivel, aki még tapasztalatlan volt. Megütötted a lábad, és most duzzogva kint ülsz a pálya mellett, azt fitogtatva, hogy neked mennyire jó korcsolyázás nélkül az életed. Látod, hogy a párok mennyire boldogan (még ha valamelyik rosszul is lép, a másik kisegíti), vagy szólóban (még botladozva, de elõbb utóbb nekik is menni fog) suhannak körbe-körbe, de neked még mindig fáj a lábad, és fel nem mennél a jégre.
Nem tanács, de szerintem amikor már nem fáj a lábad, felállsz, és valahol meg fogod pillantani azt a lányt, aki majd veled együtt fog ugyanúgy suhanni, mint azok a párok, akitet te láttál a pálya szélérõl.
(lehetnek hibák a hasonlatban)
Ha le akarsz vele feküdni nem fogod le kezét-lábát és durr-bele, nem igaz? Ilyenek lelkileg is, puhítani kell õket, és akkor megtudod mi bántja õket.
\"Heroes never die. They just reload.\"
Figyeld meg ahogy az egyes tagok - rajtam és eddig Lirion-on kívül, mert õ még aki egzaktan tudja mit akar, és következetesen annak megfelelõen cselekszik is ahogy látom - elmondják az elképzeléseiket, s aztán pár hónap múlva jönnek kikattanva, csalódottan siránkozva, hogy hogy pofára estek. Ismét...
(Lirion számítása hibátlan. Aki ugyan arra az eredményre akar jutni mint õ, akinek ugyan az a célja mint neki, akkor annak egzaktan kell õt (módszerét) követnie és garantáltan el fog jutni ugyan oda. Persze a többiek számítása is hibátlan, és aki a többiek eredményére kíván jutni (pofára esés), annak a többieket kell követnie egzaktan.
Engem viszont a bátor úttörõkön, felfedezõkön kívül senki se kövessen... én veszélyes újító vagyok. A feltárás eddig nagyon ígéretesnek tûnik.)
Ez mintha a te lustaságod lenne...
Frankó. hogy Lirion elárulta "szakmai" jártasságát, mert megkérted rá, de akkor most te is írd le ugyanezekre a kérdésekre a választ. Köszönjük!
így van, nem lesz -> már így is az 😉
#10266
részben igazad van abban amit mondasz, régen rossz ha már idáig jut egy kapcsolat, de az is ugyan ilyen rossz, hogy nem tudnak egymással egyenesek lenni és megmondani, hogy mi a gond ilyen esetekben
senki sem gondolatolvasó
#10267
A hiszti. Engem taszít. Nem vonz. Köszönöm, nem kérek belõle.
Ismét mondom: semmi kedvem fárasztó meddõ köröket futni.
Minden kívánság akkor elégítõdik egyszer smindenkorra mikor földdel telik meg a száj. Ez a kívánságok általános természete.
Akkor most neked szimlán bajod van a csajok egy csoportjával, és mindent aszerint kezelsz, ami itt a topicban megfordul?
Persze van ilyen is, olyan is, de akkor miért ugatsz le mindent?
Eddig pontosan konkrétan hány nõvel, milyen szinten és meddig voltál együtt?
7 volt, akivel le is feküdtem. Ebbõl 2 párhuzamosan van már több, mint két hónapja, mindkettõ tud a másikról, teljesen nyílt és õszinte a kapcsolat, de egymással nem találkoztak és nem is fognak.
Volt, akivel 1 évig is együtt voltam és volt, aki csak egy éjszakás volt. Változó, hogy milyen szinten, de a teljes õszinteségnél, bizalomnál és tiszteletnél mélyebb kapcsolatot nem fogsz tudni produkálni, hiába kompromisszummentes...
És amikor vége lett egynek akkor mi okból lett vége?
Mert vagy a lány vagy én gondoltam úgy, hogy már nem helyénvaló, ha továbbra is együtt maradunk. Ilyen egyszerû, gondoltad volna?
És hosszú távon miként díjazták a módszereidet a lányok, valódi párkapcsolatban, nem pedig verbális csicsergésben?
Nagyon pozitívan, például olyasmivel, hogy örülnek, hogy ennyire õszinte vagyok, megbízható, nem verem át õket és boldogok, amikor velem vannak/voltak. De most már önfényezés /OFF.
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy meg?rizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd. Hiszem, amit nem látok. Amit látok azt tudom.  MacBook Pro (Retina)
A tények:
>>> Ennek <<< a hozzászólásnak a fénye (az említett idõtartam az utolsó bekezdésben) azt világítja meg, hogy közöd nincs párkapcsolathoz, hát még a szex-hez csajokkal.
És >>> ez <<< a hozzászólás még inkább erre derít fényt.
Szóval miféle fantom tapasztalatok beszélnek belõled, mikor a verbális csicsergõs kapcsolatun túl még semmilyen más kapcsolatban nem voltál nõkkel?
Node a kérdéseim mégegyszer, mert május óta eltelt egy kis idõ:
Eddig pontosan konkrétan hány nõvel, milyen szinten és meddig voltál együtt?
És amikor vége lett egynek akkor mi okból lett vége?
És hosszú távon miként díjazták a módszereidet a lányok, valódi párkapcsolatban, nem pedig verbális csicsergésben?
És ebben mi az extra? Egy kikent-kifent mûcsaj, aki fotóshopolt képeken jól néz ki.. Így akár belõlem is lehetne topmodell.
2. Eddig hány nõvel, és mennyi ideig voltál együtt, medig jutottál el vele, és a szétválásnak mik voltak az okai részedrõl és részérõl. Jelnlegi felfogásod mibõl táplálkozik, és mióta áll fennt?
3. Most akkor úgy van amit leírt, vagy nincs úgy? Ne mellé beszélj.
1. A mondat elsõ fele nem érv sem semmi mellet, sem semmi ellen
2. Osztod az észt és közben semmit sem tudni a hatalmas tapasztalataidról konkrétan, amik ha szóba kerülnek hallgatsz és terelsz.
3. Olvasd el azt a kis pársorost amit linkeltem, és fejtsd ki vele kapcsolatban véleményedet, álláspontodat, konkrétan hol és miért téved.
"
1. Ki mondta, hogy érvelek? 😄
2. Kérdezz, mire vagy kíváncsi? 😊
3. Miért tenném? Nem abba kötöttem bele, amit az a fickó írt, hanem abba, hogy saját tapasztalataid helyett megint mások írásaival példálózol...