22709
nincs egy normális lány, aki nem csak külsőleg hanem belsőleg is kibírható
-
#13418
és melyik a jobb,csalódni sokszor,vagy várni a végtelenségig(na jó,legyen mondjuk 20 év-csak miattam:))? -
#13417
Igenigen, eddig mindig ez történt... :D -
#13416
eljön,csak aztán kiderül hogy a fehér herceg sem épp fehér,és a ló is csak egy kopott gebe...;) -
#13415
*márminthogy az emberek barátnak tartanak, lelkitámasznak, agybúvárnak, olyannak, aki ért hozzájuk, tud segíteni, tanácsot adni, vagy ha épp arra van szükség, meg tudom ölelni őket, vagy épp velük hallgatni... -
#13414
Lehet naiv kiscsibézni, ám én akkor is elhiszem, hogy jön majd a fehér herceg szőke lovon... Vagy legalább valaki, akivel kölcsönös szerelem-szeretet-törődés kapocs alakul ki. :) -
#13413
Sok embert ismerek. Keveset tartok normálisnak. Olyan álmokat kergetnek, amiket gyakorlatilag lehetetlen valóra váltani - az ő elképzeléseik szerint. És ami a legmeglepőbb: ha más szemszögből adod eléjük a megvalósítást, csípőből lehülyéznek.
És pont ezek az emberek tartanak engem (a hülyét, a naivot, az álmodozót) olyan embernek, aki képes megvalósítani az álmait, miössze azzal, hogy tudok harcolni - magamért.
Sok kapcsolaton túlvagyok, a tinikorom a folyamatos túlpörgésről szólt, ki is égtem rendesen. Már-már úgy gondolkozom, mint egy 30 éves. Nem állítom, hogy bölcsebb lettem, mert ez egyáltalán nem igaz. Csak kitűztem a saját céljaimat, és nem hagyok beleszólást. Még annak az árán sem, hogy esetleg elveszítem az éppen aktuális barátomat. Még annak az árán sem, hogy újra és újra belegödlik egy részem minden egyes szakításba.
És ennek a sok szakításnak az ellenére is megmarad bennem a naivitás: létezik shakespeare-i szerelem, van romantika, és van olyan ember, aki ezt meg tudja adni, elfogad engem, ahogy vagyok, és én is el tudom fogadni minden hibájával - sőt! - annak ellenére. Vagy, hogy épp a hibáit szeretem, s persze fordíva.
Tudom azt, hogy ha a reményem meghal, megszűnök létezni, mint "én", valaki más leszek, nemcsak a külvilág számára hideg, rideg, megközelíthetetlen, hanem belül is kihűlök, végleg. Talán pont ettől félek... Nem tudom. Talán mindenki ilyesmitől fél, ezért félünk szeretni is, hogy később ne fájjon. -
#13412
nincs mese,nyitni kell és egy kicsit vadabbnak lenni.ebben a világban már senki nem akar eltölteni hónapokat az ismerkedéssel,nem úgy mint jó pár évvel ezelőtt...persze hiheted azt is h.így rád talál valaki,csak akkor a saját esélyeidet rontod.
tapasztalat. -
IXEMGabeo #13411 így átgondolva sok mindentől függ, lehet olyan is létezik, hogy egy normális nyugodt ember, aki becsületes meg minden és mégis izgalmas, csak nem látja át a másik fél nem tudja kiismerni a másik embert...Folyton azt hallani innen onnan, hogy a lányok csak a "rossz avagy csibészebb" fiúkat szeretik sajnos ezt osztom is a környezetembe vhogy mindig ez volt a helyzet...Egyébként kezdem azt hinni sőt, biztos vagyok benne, hogy biológiai okai is lehetnek, hogy ki hogyan vonzódik a másikhoz, egyszerűen az ember túlságosan válogatós és igaza volt az előtted lévő hozzászólónak a legtöbb ember az újdonságot, kalandot és a változatosságot keresi... -
IXEMGabeo #13410 szia érdekes kérdést vetettél fel:) szimpatikusakk a gondolataid...ezt én is kérdezhetném miért nem kellenek a normális emberek? soha életembe nem tettem törvényellenest, normálisan tanulok meg egyszer dolgozok majd, a csajokkal is eltudok dumálni sőt szívesen ápolom a lelküket, ha kell, de kérdezem én miért nem kell a normális nem plázacica lánynak egy normális srác mondjuk aki nem Casanova, nem bulizós mondjuk, hanem egy biztos pont. Furcsa a világ, de már meg se lepődöm:D Nekem mindig azt a szöveget nyomják a csajok h akkor legyünk barátok. Nem fogom részletesen leírni hogy nézek ki, gondolom nem a külsővel van baj, hanem nem csípik a félénkebb típusú srácokat én inkább oda tartozom és nem is szégyellem:D ez van... -
#13409
Hümm-hümm. Érdekes meglátás, és nagyon találó. Ámbár valószínűleg hülye vagyok, mert még mindig nem értem a lényeget, és nem tudom, hogyan lehetne a fejembe verni. Nade, majd az Élet, bár, ha 22 év alatt nem jött össze, nemtom, mennyi kell még a megvilágosodáshoz. Talán egy másik élet, vagy még több. :) -
#13408
az ember mindig szereti a változatosságot,és mivel ez általánosságban együtt jár a vadsággal,már alapból nagyon leszűkíti két tényleg rendes lény egymásba gabalyodását hosszú távon...talán egy kicsit unalmasnak,,kiszámíthatónak és üresnek tartjuk az életünket enélkül,és kísértésbe esünk...ez viszont elbizonytalanít abban,hogy tényleg szeretjük-e a rendes,ámde unalmas párunkat.. -
#13407
Egyetértek. Bár gyerekem nincs (szerencsére, hisz sajnálnám a gyerkőcöt, egyrészt ebbe a világba (?!), másrészt olyan bolond anyával, mint én lennék... :D), és újabban már nem is látom értelmét a társas kapcsolatoknak. Nem mondom, hogy én nem vagyok hibás, igenis, az vagyok, mert makacs, hisztis, akaratos és kiszámíthatatlan vagyok, nem alkalmazkodom senkihez, gyakran hiszem magamról, hogy én vagyok a királylány. Nade melyik csaj nem ilyen?
Vannak nálam rosszabbak, akik nem arra hajtanak, hogy "mindössze" szeressék őket, esetenként beszélgessenek vele (s minő embertelenség: akár érzelmekről is!), hanem pénzre, ajándékra, ékszerre.
Minden ökörségem ellenére igenis, normálisnak tartom magam, arra vágyom, hogy szeressenek, és ha már egy pasinak volt pofája meghódítani, ne csak addig tegye a szépet, míg be nem adom a derekam, hanem tartsa észben emberi mivoltom: nálam a szerelem nem egyenlő a szexszel, nekem szükségem van arra is, hogy egy hosszú nap végén hazamenve átöleljenek. Lehet, hogy magasra tettem a mércét, lehet, hogy tényleg igaza van a kedvenc írónőimnek: a pasik képtelenek kimutatni az érzelmeiket. És nem, nem vagyok "nősoviniszta", sem hiperaktív feminista (de még csak aktív sem), egyszerűen csak nem értem, miért nem kell a rendes lány, ha van?!
Oké, lehet jönni azzal, hogy rendes pasi is van, és az se kell, és igazatok is lesz.
De akkor itt jön a kérdés: miért nem kellenek egymásnak a rendesek? Ennyire mazoisták lennénk? Inkább szenvedünk egy rosszfiú/lány mellett, ahelyett, hogy kinyújtanánk a mancsunkat a(z esetlegesen pont mindig mellettünk álló) legjobb barátunk felé, aki nem csak barát...
Valaki el tudja nekem magyarázni??
(Salsoul, te ne, tisztelem minden gondolatmeneted, de nekem most nem fennköltségre van szükségem, nem kell hideg logika, nekem most EMBER kell.)
Nahh, ez már megint hosszú, és zavaros lett, de remélem, azért felfogható. :) -
#13406
Nehogy azt hidd. Van olyan nő ismerősöm (több is), aki azt sem tudja hol van a világban, azt sem tudja miért van x gyereke, azt sem tudja miért házas és mit akar a házas élettől. -
#13405
A nők egy felsőbbrendű cél (gyerek) érdekében cselekszenek. Mi csak dugni akarunk egy jót. Erről ennyit! :D -
#13404
Én is szarul jártam. Pár hete találkoztam egy lánnyal, akivel nagyon tetszettünk egymásnak, és szerveztünk közös programot. Bennem folyamatosan ott bujkált a kisördög, hogy talán csak nagyon hiányzik valaki, és áltatom magam, hogy vele majd jó lesz, de nem vagyunk közös hullámhosszon. Aztán bezárkóztam, és ugye fél szívvel nem lehet ezt csinálni, utolsó tali, tiszteletkör: 'legyünk csak barátok'. Így még nem fájt egy ki sem alakult kapcsolat, de ő is ugyanígy érez. Annyira sajnálom, hogy megbántottam azzal, hogy nem tudtam nyitni. -
#13403
Erre elmondok egy sztorit, pont tegnap történt. Szakítottam a barátommal. Ehhez tudni kell, hogy az utóbbi 2 hónapban gyakorlatilag csak veszekedtünk. Tegnap besokalltam. Közöltem vele, hogy vége. Már akkor bántam, amikor kimondtam, de nem és nem vagyok hajlandó bevallani neki. Még magamnak is nehezen sikerült. És nincs az az isten, hogy én azt mondjam "nem úgy gondoltam, csak dühömben mondtam". Szenvedek, mint a kutya, mert makacs vagyok, és mert valahol igenis, én is taktikázom: ha kellek neki, úgyis keres, ha nem, hát kár bánkódni.
És itt bejön a neked szánt tanácsom: a lány igenis taktikázik, mert a nő már csak olyan, hogy taktikázik. (Megjegyzem, tapasztalatból: a pasi is, csak nem olyan feltűnően.) Ha nem csak szeretsz vele lenni, hanem tényleg, igazából szerelmes vagy belé, akkor várd meg, míg ő is besokall. Mert besokall, mert a lányok márpedig nem birkák, nem végtelen a türelmünk. Persze, nem azt mondom, hogy várakozással töltsd el életed hátralévő 90 évét, mert nem tudhatom, mióta húzza az agyad a lány, ám talán megér még mondjuk fél évet. (Hasra csaptam, te döntesz, mennyit vagy hajlandó várni, vagy mennyit érdemel a lány.)
Remélem, ez segített. -
#13402
Salsoul azt mondaná hogy a srác döntse el először hogy mit is akar : ) -
#13401
Salsoul biztosan azt mondaná, hogy taktikázik, ami lehet, hogy igaz is. De az is lehet, hogy csak nem tudja, mit akar. Sem tőled, sem a barátjától. -
bounty88 #13400 Van egy lány. Van neki barátja, de elmondása szerint és közös ismerősök szerint sem működik köztük a dolog. Szétköltöztek, nemrég is összevesztek.
És ezzel a lánnyal én nagyon jóban lettem. Persze nem barátok...
És ez a lány, nemrégiben valamit kezdett érezni irántam. Bevallotta. Ám ahogy ezt megtette, távolságot kezdett tartani tőlem..tudjátok a szokásos "bunkózás", hiszen megakarta még próbálni a barátjával.
Ám mostanában megint kezdünk nagyon jóban lenni....mintha az a TÁVOLSÁGTARTÁS és ridegség nem is lett volna köztünk. Amikor együtt vagyunk, olyan mintha randin lennénk. nevetünk, zavarba ejtjük egymást, stb.
A minap ennek a lánynak elmondtam, hogy nagyon szeretek vele lenni, erre azt mondta hogy ő is velem.
Majd azt is mondtam, hogy nagyon fontos a számomra. Na erre már csak egy "köszi" és egy zavaros mosoly futotta tőle...
Ez most mit jelent? Nem akart megbántani, ezért nem mondott semmi egyebet, esetleg zavarban volt, és ezért?
(Tudom, nem fair egy csajnak ilyet mondani és összezavarni, de akartam hogy tudja, komolyak a szándékaim...) -
#13399
Statisztikába ne menjünk bele, mindenki mást tekint komoly kapcsolatnak, a megcsalás se mindenkinél ugyanaz. Közvéleménykutató legyen a talpán aki reprezentatív mintát tud felállít, és őszinte válaszokat tud kicsikarni. -
#13398
Sokan mondják, hogy a gyűrűnek hatalma van. Egy Gyűrű mind fölött lol.
Egyébként a nőkre szerintem ez legalább annnyira igaz, mint a férfiakra.
És nem csak a házasságban élőkre. A legtöbb esetben azért történik ilyesmi, mert megszakad a kommunikációs fonal férfi és nő között.
Én nem is olyan régen pont egy olyan helyzetbe csöppentem, amelyben a nő házassági válság miatt, két kisgyerek mellett visszament dolgozni, a férfi megcsalta, bár már nem először, így a nő elkezdett új párt keresni magának, és úgy alakult, hogy én lettem a kiszemeltje. Aztán a nő nem tudta eldönteni, mit is akar, így elkezdett taktikázni, és most ott tartunk, hogy én igazából nem szeretném, ha velem lenne a két gyerekkel, ő viszont folyamatosan nyomul, nagyon. Mondjuk én vagyok a hülye mert nem lököm el magamtól, talán picit élvezem is a dolgot, valamilyen módon azért kötődöm hozzá.
Őt meg nem zavarja, hogy hónapok óta én vagyok a téma otthon, és a munkahelyről sem akar elmenni emiatt, pedig még igazán jól sem keres itt egyenlőre, és már kapott az itteninél jobb ajánlatot.
Valószínűleg nem lehet egyébként statisztikát csinálni abból, hogy hányan csalják meg a párjukat. Ha megkérdezel 1000 embert, lehet hogy 40 % lesz az eredmény. Ha megkérdezel egymilliót, lehet, hogy csak 20 %. Ki tudja. -
#13397
Inkább a miértre kéne keresni a választ. -
vkw0511 #13396 Sziasztok! Én komolyan elgondolkodtam rajta, hogy szerintetek hány százaléka csalja meg a egymást a párkapcsolatban lévőknek? Ezek után szerintem biztos több, mint gondolnánk. Úgy értem…olyan embereket csaltak már meg, akik előtte 100%ig biztosak voltak a párjukban, és annyi ilyen eset van…Találtam egy érdekes felmérést , kíváncsi vagyok a végeredményre nagyon, csak attól félek, hogy ha elolvasom, elvesztem a bizalmam a páromban. Itt találjátok: http://www.surveymonkey.com/s/Z8VTZ6N
A Férjem védelmében-t szoktam nézni, régóta feszegeti a megcsalással és annak kezelésével kapcsolatos kérdéseket, az utóbbi időben talán a legérdekesebb megközelítésekből a médiában. A Szex és New York-os Mr Big a főszereplő…. Azért tetszik, mert tényleg nagyon jól ábárzolja, hogy mi van akkor, ha a nőnek gyereket kell nevelni (és a férjét), de az megcsalja, ezért a házassági válság mellett dolgozni is visszamegy. Ja, ez a sorozat a Hallmarkon megy, de nem emlékszem pontosan, mikor, időnként kimarad egy-két rész.
-
clio1616v #13395 na ez aztán a ritka rendes.... -
#13394
jófejcsaj... [igazándiból nemis] D: -
#13393
:)) -
#13392
Egyébként látszik hogy szegénynek fingja sincs arról, amit felolvas.
Kellett egy valahogy kinéző huszonéves tyúk a reklámhoz, ennyi.
Tehetsége abszolút nincsen hozzá. Ha ez a lány lenne az a kétmillió nőből, aki valamilyen változást indukál a tárgyalt témában, nagyon szomorú lennék. -
#13391
Msot mit tegyek, nekem a Sarkadi Márton jobban bejön azzal a Cure-imitátor hajjal meg a karikás szemekkel. Tiszta goth lol. Azért a feleségemnek ezt nem mondom el lál. 
-
szuszikaa #13390 Ritka a rendes lány, de azért aki keres az talál, nem igaz? 
-
#13389
Nem minden elmebeteg pszichotikus lol. És mindenki elmebeteg, akinek van reaktív elméje. Mivel szembesül ki? 
-
#13388
Nyilván nem tudod, mit jelent a pszichotikus. Xenu vazzeg....áhh...beszarok 
A hatalmuk megvan hozzá, hogy a meggyőzés erejével elérjék azt, hogy ehhez hasonló dolgok történjenek, hidd el. Én nem rettegek senkitől, ők meg aztán végképp nem. Az elnyomás okát pedig megszüntetik, nem rettegnek tőle lol.
Igazad van, minden hülyeségen, hamis adaton jó ízeseket röhögnek csütörtök esténként, mivel a pszichiátria, és minden őket támadó szervezet hosszú távon végülis saját maga ellen dolgozik, és csak nekik csinálja a reklámot.
Látom még mindig nem fogod, miről beszélek a newtoni mechanikával kapcsolatosan, bár ezen igazából nem lepődöm meg. SZÓTÁR!!!
Tehát le kell írnom, mikor beszélek a pszichiátriáról, és mikor a pszichológiáról, értem. -
#13387
Most tényleg? Csodálkoznom kéne azon, hogy Veér András pszichotikus volt, miután pár hozzászólással ezelőtt kifejtetted, hogy mindenki elmebeteg, vagy elmebeteg lesz, vagy szembesül vele.. :D -
#13386
Persze, az elnyomó az mindig pszichotikus, és mindig baromságokat mond. ;-) Főleg, ha elég messze jutott a hídon, ahol kibukott Xenu lába.
Ha jól emlékszem, egy szcis mondta a Lipót bezárásával kapcsolatban: "Bárcsak ekkora hatalmunk lenne."
Amúgy jellemző, hogy amikor arra van szükség, akkor túlértékelitek az egyház hatalmát, amikor meg arra, akkor rettegtek a sok sok elnyomótól. :D
Az, hogy rögnek rajta.... mindenen röhögnek. Így helyesebb. Kivéve, mikor szóbakerül a pszichiátria, mert akkor taposás van.
Newtoni mechanika pontosságáról: Felőlem azt tekintesz stabil adatnak, amit akarsz, vért is izzadhatsz, akkor sem fogja olyan pontosan leírni a valóságot, mint az einsteini paradigma, ezt amúgy leírták a fizika topicban is, sőt én is bevágtam ide a kapcsolódó részt.
Felőlem nekifuthatunk újra annak, hogy miben különbözik a pszichiátria, és a pszichológia. Érdekle? Elmondom szívesen. -
#13385
Van ilyen, azt már megbeszéltük. -
#13384
Beszéljetek inkább arról, hogy nincs egy normális lány, aki nem csak külsőleg hanem belsőleg is kibírható. -
#13383
Ez a Xenu-sztori a kedvencem, a taknyom-nyálam folyik, és a seggemet verem a földhöz a röhögéstől, meg be is hugyozok majdnem, amikor meghallom.
Főleg ha előtte még olvasok valami régi Veér András riportot (ő egyébként pszichotikus volt).
Akkora baromság, mint hat másik: a pszichiátria szánnivalóan röhejes lejárató kampányának a zászlóshajója.
A szcientológusok a heti meetingen hangosan röhögnek a sok gyökérségen, amit a pszichiátria összehord. De a legkomolyabb az, hogy ezzel is csak a szcientológiát promózza a pszichiátria. Nézd meg, a Lipótot is bezárták. Most belsős dolgokat nem árulnék el (pedig rég nem állok velük kapcsolatban), de a Lipótot is ők záratták be, és ez még csak a kezdet (mondjuk ezt sokan tudják, szóval lehet nem mondtam újat).
Mért ne lenne pontos a newtoni fizika? A fizika topikban kapott válaszok alapján ezt az állítást nem haragszol ha nem tekintem stabil adatnak ;)
A saját területén az.
Azt meg reméltem, hogy nem kell mindig külön leírnom, hogy mikor beszélek a pszichiátriáról, és mikor a pszichológiáról (bár a különbségeket már kitárgyaltuk), de úgy néz ki, erre mégis szükség van.
-
#13382
lol -
#13381
Ha nehezedre esik fölfogni, hogy pszichológia, és pszichiátria nem egy és ugyanaz, vagy hogy a newtoni fizika nem pontos, az ellen nem tudok mit tenni.
Ha ezt nem tudjuk tisztázni, akkor neked marad Xenu + gyűlölködés, nekem meg az áltudomány, aztán majd próbáljuk elkerülni mindketten a pszichiátriát, ahogy tudjuk. :) -
#13380
De éppen ez a lényeg. Működnek. A newtoni fizikáról kijelenthető, hogy a tárgyat összefogó kereteken belül az okok ismeretében pontos, ez a lényeg. A pszichológia nem fog össze semmit, mert nem ismer okokat. -
#13379
Igazából nem a megfelelő végén próbálod megragadni a dolgot. A pszichológia és a pszichiátria nem képes elmebetegségeket kezelni, pedig "bevallottan", és nyilvánvalóan ez lenne a feladatuk. Ha erre nem képesek, miért foglalkoznak azokkal? Miért a pszichiátriáé a mentális egészségügy?
Na látod, itt a bibi.
Viszont kárt okozni képesek, és okoznak is, és ez megbocsáthatatlan bűn. Jah, és ami a legfontosabb: ha nem létezne olyan ténylegesen működő, egzakt tudomány, amely képes meggyógyítani az elmebetegségeket, és a két emlegetett áltudomány nem okozna helyrehozhatatlan károkat, akkor leszarnám az egészet, úgy ahogy van.
De létezik. És ha azt látom, hogy egy rakás nyomorult barbár kezében van a jövőm, a családom jövője, hosszú távon pedig az emberiség jövője, akkor igazából teljesen mindegy, hogy mi meddig folytatjuk itt ezt a beszélgetést, mert tétje csak a Te részedről van. Nekem nincsenek kérdéseim. Én meg vagyok győződve az igazságról. Az, hogy ez az igazság az átlag ember számára túl meredek grádiens, már nem jelent sokáig problémát, mivel előbb-utóbb mind konfrontálunk vele, ez elkerülhetetlen.
És igen, igazad van. A pszichológia elméletei használhatóak. Károkozásra, nem másra.
Ha valaminek nem ismerjük az okait, az attól még nyilván létezhet, de éppen azért, mert nem ismerjük az okokat, nem tudjuk megszűntetni a hatásokat.