Ritka rendes lányt találni

aki ismer,tudja hogy nem vagyok követelõzõ típus...nem haragszom érte,de megjegyzem,ha senki nem segít akkor,amikor valami letör...viszont hozzászoktam a talpraálláshoz egyedül is:az élet kemény.

kinek nincsen esze legyen not-esze 😉

de ez megy Neked egyedül is, nem kell hozzá partner, ugye? Vele is boldog vagy, de egyedül is jól érzed magad.

talán félreértetted. nem érzed jól magad egy boldog ember mellett? nem tudsz mit kezdeni vele, ha valaki boldog? ha szomorú megvigasztalod és aztán továbblépsz?

létöröm, létderû talán így lehetne nevezni
alapjáraton jól, csodásan érzed magad


mondjuk nekem mindig is az volt az elképzelésem, hogy az embernek alapjáraton jól kell éreznie magát és ezt most sikerül megvalósítanom

arról most nem szólok, hogy hányan kívántak eltéríteni e tervemtõl, célomtól

ugye, az élet szürke, egyszer lent egyszer fent, szemét világ, stb közhelyek...

elég sok ember van,aki kér belõle-én nem.

hát, ha rajtam múlik akor nem😊 vagyis kicsi eséllyel. hamar felejtek és nem tartok hosszú távon ilyen kapcsikat.

azért csak össze tudtok hozni majd még ilyen beszélgetéseket

valami ilyesminek is nevezhetjük

ezt eufórikus állapotnak lehet nevezni? heh, ez is milyen vicces, hogy mindent meg akarok nevezni, meg ird le, magyarázd meg, mikor úgysem fogod tudni 😄
mindegy, nagyjából kezdem látni mirõl beszélsz. most furcsamód meg is nyugodtam, mintha választ kaptam volna - végülis kaptam is 😊

ja, értem már. ez az mikor a szemével (eszével) és nem a szivével lát az ember?

éppen most búcsúztam el egy hölgytõl - itt munkahelyen-, akivel elég jól tudtam ilyenekrõl beszélgetni. hiányozni fognak azok az esték😊
persze van emil, de a személyes azért mindig jobb.

Ki minek gondol, az vagyok annak...
Ki minek gondol, az vagyok annak...
Mért gondolsz különc rokontalannak?
Jelet látsz gyûlni a homlokomra:
Te vagy magad, ki e jelet vonja.

S vigyázz hogy fénybe vagy árnyba játszik,
Mert fénye-árnya terád sugárzik.
Ítélsz rólam, mint bölcsrõl, badarról:
Rajtam látsz törvényt sajátmagadról.

Okosnak nézel? Hát bízd magad rám.
Bolondnak nézel? Csörög a sapkám.
Ha lónak gondolsz, hátamra ülhetsz;
Ha oroszlánnak, nem menekülhetsz.

Szemem tavában magadat látod:
Mint tükröd, vagyok leghûbb barátod.
Mint tükröd, vagyok leghûbb barátod:
Szemem tavában magadat látod.

(Weöres Sándor)

van egy pont ami után már semmi sem fáj,
ami után minden átcsap derûbe és örömbe

mert már nem azt látod ami fáj,
hanem azt ami derû és öröm
és ennek örülsz

ez adok-kapok / tartozik-követel üzemmódban nem mûködik

igen csak ez a látott és tapasztalt kép nem teljes és tiszta és torzításmentes, te pedig annak tekinted

aztán mikor kiderül, hogy valóban nem teljes és tiszta és torzításmentes akkor jön, hogy kiábrándulsz, csalódsz

de miben csalódsz?
látásodban és eddigi tapasztalatodban

a boldogásukból miért nem kérsz? nem érzed jól magad mellettük?

õszintén,én igazából nem törõdöm az emberekkel amikor boldogak,csak akkor,amikor nem-kár,hogy legtöbbjüknek ez nem számít.

pont ezt akartam mondani, hogy valószinûleg azért nem értem, mert nem éltem még át ilyet. túlságosan nem nyiltam meg és még igy is széttépett a fájdalom...

de teljesen mindegy, mikor a szeretetnek az említett dimenziójába belépsz

én egy csoportterápiát követõen világosodtam meg pár hete - e téren

Én nem tudom ezt szétválasztani, hiszen amit látok, tapasztalok róla, vele kapcsolatba az alapján tudok "itélkezni". más lehet másnak látja vagy én nem értem most mire gondolsz.

tehát akkor végsõ soron nem belõle ábrándulsz ki hanem a hozzá való társításaidból

igen, de nem mindegy, hogy mikor, hogyan, milyen módon bántott meg a másik. alapjában véve ez is a rózsaszin köd része nálam, amikor még elnézek neki apró kis dolgokat amit másnak már nem.

azt hiszem Õ belõle ábrándulok ki, de az alapján amit gondolok. úgy értem, hogy amit megtapasztaltam róla, amilyennek megismertem az alapján gondolok rá és itélem meg bizonyos helyzetekben a reakcióit.

persze vannak fokozatai ennek is, mint mindennek. heh, jó dolgot feszegetünk, most megfogtál 😊 tudnék beszélni róla, de most kicsit megzavarodtam. kezd új fény derengeni az alagút végén, de nem is tudtam, hogy abban vagyok 😄

amikor a másik megbotlik, elesik, hibázik akár ellened

és nem is tudom, hogy hogy írjam le azt az érzést, mikor akkor is szeretsz valakit mikor embert próbáló rossz idõk járnak, amikor leginkább szükség van arra, hogy szeress

de mibõl ábrándulsz ki?
magából õ belõle, vagy abból amit róla gondoltál?


épp pár hete volt egy nõ, érdekes és kemény dolgok alakultak és jöttek elõ és ettõl független szeretem és nem bírálom

azt hiszem mikor átvernek akkor a kiábrándulás megtörténik, megkapod a pofont amitõl ez megvan, szóval a szerelem megfakul - gondolom Én.

miért nézed az elõnyt meg a hátrányt? mert nem szivbõl szeretsz, hanem "fejbõl"...mondhatnám egyes számban is, most nem azért irtam igy. csak hangosan gondolkodunk és beszélgetünk 😊

kérdés, ha annyira szerelmes vagyok belé, miért nem tudok megbocsátani és valami okosságot kitalálni, hogy együtt hogyan tovább?

miért azt nézem, hogy Nekem milyen elõnyöm vagy károm van belõle, és miért nem szeretem ahogy van?

szálljunk már le a könyv témáról....tudnék ellenpédát mondani, de felesleges lenne.

ja, nem tanultad meg a leckét
hogy a szerelem valójában a köd után kezdõdik

nah, valójában arra világitanék rá, hogy ha valakit átvernek, meg ilyesmi, akkor a másik akkor már nem szerelmes belé, hiszen ilyet nem tennél a másikkal, vagy igen? ennyire elkorcsosultunk volna? ennyire érdekbõl van minden? ne keserits el...nagyon 😊

még nem tapasztalta,csak könyvbõl magyaráz.

azt hiszem pont ez a lényeg, ha szerelmes vagy akkor nem vagy eszednél, de lehet Én értettem valamit félre az élet iskolapadjában 😊

"A családi hierarchia az idõ folyását követi, azaz, aki elõbb jött, elõrébb való, mint az, aki késõbb jött."


"Sok család ma már második vagy harmadik a sorban. Például ha a férfinek és a nõnek megelõzõleg már voltak kapcsolataik, és gyermekeket hoznak az új kapcsolatba. Mi ilyenkor a sorrend?

A szülõk elõbb voltak szülei gyermekeiknek, mint hogy egymásra találtak. A gyermekeik iránti szeretetük nem a férfiként és nõként megélt szerelmük folytatása, mivel szülõk voltak már azelõtt, hogy egy pár lettek volna.

Az ilyen helyzetekben az új partnernek el kell ismernie, hogy a gyermek iránti szeretet elõbb volt, mint az új kapcsolat, és a legnagyobb szeretet és a legnagyobb kötõdés a gyermek felé áramlik, és a gyermekben pedig természetesen az elsõ partner felé is. Csakis a lánc végén áramlik a szeretet és a kötõdés az új partnerhez. Ha mindkét fél el tudja fogadni a szeretet ilyetén hierarchiáját, akkor szerelmük kivirágzik.

De ha az új pár valamelyik tagja azt mondja: "Elõrébb való vagyok, mint a gyermeked", akkor kockáztatja a szerelmüket, amely így nem tarthat ki sokáig.

Ha egy pár gyermekeket hoz az új kapcsolatukba, és lesznek közös gyermekeik is, a sorrend így alakul: elõször voltak szülei az eredeti gyermekeknek, aztán egy pár, majd szülei a közös gyermekeknek. Azok a párok, akik elfogadják az idõnek ezt a természetes sorrendjét és ennek fontosságát, elkerülhetnek egy csomó konfliktust a kapcsolatukban."

oké, én csak azt mondtam, hogy épp cseberbõl vederbe lép
ha ezt szeretné, tegyen így, ha rózsaszín ködben szeretné, tegye abba

csak a következményeket is kalkulálja be, az oltári nagy csalódásokat, kiborulásokat, kifakadásokat

és ne sírjon, és ne dühöngjön stb...
hogy átverték, kihasználták, mikor a való probléma az, hogy nem volt eszénél

miért húzod le magad állandóan? Nálad ez egy betegség öregem, Te biztos ilyen mazochista vagy 😄

Én nem nagyon szeretnék versenyezni valakinek a szeretéért, ott csak vesztesek lehetnek...

külön kéne kezelni az anyai, a "nõi", a baráti és a ki tudja még milyen szeret fogalmát. pont ez a baj manapság, hogy ezeke a szerpek nincsenek tisztába téve és átfedések vannak..na az tényleg gáz...

Senki se mondta, hogy egy párkapcsolat egyszerû. túl sok kivetni valót nem látok a szövegeiben, de lehet, hogy csak egyformán marhák vagyunk. azt hiszem túl paraoinás lennék, ha nem igy gondolkodnék. Nem szeretnék túl sok korlátot magam köré felállitani és állandóan gyanakodni vagy ilyesmi, az nem az Én világom. Én is tanultam már pár dolgot, de biztos lesz olyan amit újra elkövetek, mert a rózsaszin köd elveszi az itélõképességem, az már csak rajtam múlik, hogy ez mennyi ideig tart. lehet csak 2 másodperc, de lehet 2 év is, de ha nem élem át újra és újra akkor nem érzem azt, hogy ember vagyok és azt, hogy élek...

így igaz...errõl van szó

arról volt szó, pont az a gáz, h nem Pretorian vére...nem õ az elsõ...ne félj engem bosszantana az ilyen dolog, hamár meghódítottam vkit annak ne én legyek az elsõ fõleg, ha odaadó vagyok, valamit valamiért, de lehet én vagyok hibás genetikailag, én vagyok a rossz és a hülye azt is tudom😊

A gyerek rész még oké, a többibõl meg még nagyon sok problémád lesz.
Kivéve, ha a nõ alatt kurvát értettél...

Ez már csak saját magad elõtti magyarázkodás...
Aki másik kapcsolatba kezd, elõbb zárja le a régit.
Ez így gerinces és tisztességes. Ha rendõrséggel és távoltartási végzéssel, akkor azzal.

Szóval, ne lepõdj majd meg, amikor melletted lesz valakije... x ürüggyel és x mesével...


(Még jó hogy most is mindent tisztán és elfogulatlanul látsz, úgy mintha olyan "minden igazinak, valódinak, hitelesnek tûnik, nem vagy vak.")

lehet, hogy a Te családodban és a környékén zavaró tényezõként van beállitva a gyerek, de errõl nem Õ tehet, hanem aki megcsinálta és megszülte, ne keverjük össze a két dolgot. eleve elbaszott a család, ha a gyereken vitáznak, nem ez szokott lenni a baj, a gyerek csak áldozat.

ilyen vagyok, én nem aggitáltam csak mondtam, hogy szerintem sokkal kímélõbb lenne egy élet, ha nem lenne "zavaró" tényezõ, ami a gyerek...Azért, mert egy vitatéma a sok közül, a nagy szeretet mellett...

nem baj, de ne mondj olyan hülyeséget, hogy egy pár akkor igazán boldog, ha nincs zaavró tényezõ ami nálad a gyereket jelenti. ha ez igaz lenne, akkor kb 3 milliárd ember él tévedében, nem számolva az eddigi felmenõket 😊

mi az a retrogressz tudatfelszabadulás?

nem szeretem õket...baj?

leragadtál egyfajta könyvértékelésnél, de jó lenne, ha ezt nem húznád rá másokra...

megint félrebeszélsz😊 a gyerekek nem olyanok, mint amilyennek Te látod õket😊

ezért nem kell gyerek...2 pár akkor igazán boldog, ha nincs zavaró tényezõ, ráadásul nem is Pretorian saját gyereke a nevelésébe nem igazán szólhatna bele...

*Ahogy nekem a saját gyerekeim, illetve az igazi baráti kapcsolataim mindig fontosabbak lesznek, mint egy nõ.