24942
![\"Széltérkép\"](\"http://terkep.idokep.hu/terkep/hu/s_anim.gif\")
![\"Felhőkép\"](\"http://terkep.idokep.hu/terkep/hu/i_anim.gif\")
![\"Hőtérkép\"](\"http://terkep.idokep.hu/terkep/hu/h_anim.gif\")
-
#4266
mi már szept. elején vetjük az árpát szal tök8...ja és a repcét a nyár utolsó 1hetében kezdünk bele kábé .... -
#4265
nem kioktatás CSAK monnyuk 20 év tapasztalat előtted!!! :)) -
#4264
Nem, nem, nem. ti előrébb jártok az időjárással. Nálatok v legalábbis te szerinted szept. középén faxa az idő az árpa vetéshez itt meg okt. eleje. Vili? :D -
#4263
tehát akkor ,gazdagabb vidék vagytok ,legalább is esőből!!
eső=arany
ehhez komment??? -
#4262
EZ IGY VAN :d -
#4261
Jó, te még nem vágod, de elmondom. Mi tőletek kb. 2 hét lemaradással csinálunk mindent. Felétek szárazabb az idő meg más a minden. XD -
#4260
A föld minőségére alapozott földhasználat
A gazdák számára nagyon hasznos eszköz lehet egy korszerű földminősítési rendszer a racionális földhasználat tervezés, a jövedelmező gazdálkodás mindennapi gyakorlatában.
Sajnos a jelenleg is használatban lévő földminősítési rendszer – az aranykorona rendszer – alkalmatlansága miatt gátja a földhasználat tervezési feladatok racionális megvalósításának, ezáltal hátráltatja mezőgazdaságunk fejlődését és a fenntartható környezetgazdálkodás folytatását is.
A földminősítés alapja
A föld használatának egyik legfontosabb meghatározója a termőföld, illetve a talaj minősége. A talajok minősége nagyon sok összetevő függvénye, amelyek közül legfontosabbak a talajok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai.
Az ember által termesztett növények a legkülönbözőbb talajféleségekre kerülnek, ezért fontos tehát, hogy tudjuk, melyik növényt milyen talajon termelhetjük a legnagyobb sikerrel. Gazdasági növényeink fejlődésére igen sok tényező hat. Ezek a tényezők mind egyenértékűek, és egyik sem képes eredményesen hatni a másik működése nélkül. Az egyenértékűség természetesen csak minőségileg értendő. Mennyiségileg igen nagyok a különbségek e tényezők között.
A termőföld – mint a mezőgazdasági termelés alapvető erőforrásának – védelme meghatározó jelentőségű a mindenkori civilizációk fennmaradása szempontjából. A mezőgazdasági termelés szoros kölcsönhatásban áll a környezettel, így többek között jelentős hatást gyakorol a talajok állapotára is. A talajhasználat hosszú távú helyes megválasztásával érhetjük el tehát a fenntartható gazdálkodás folytatását, mely elősegítheti a mezőgazdasági termelés versenyképességének megteremtését. A fenntartható szántóföldi földhasználatról akkor beszélhetünk, ha a termőhelyhez és a közgazdasági körülményekhez alkalmazkodó növénytermesztés során hosszabb időszak alatt sem éri kár a környezetet.
Egy objektív földminősítő rendszer használatával lehetőségünk nyílik a környezeti tényezők hatását számszerűen jellemezni, majd ezen értékszámok együttes értelmezése után megkaphatjuk a környezeti tulajdonságok talajtermékenységet befolyásoló objektív mutatószámát. Ezeket felhasználva már megvalósítható a környezeti szempontú, racionális földhasználat-tervezés a fenntartható gazdálkodás folytatását megalapozó talajvédelmi megfontolások szem előtt tartásával.
A talajhasználatot a szántóföldön a különböző biológiai igényű és hatású növények és termesztési módszereik következményei minősítik. A vetésváltás és az okszerű talajhasználat a közvetlen agronómiai előnyökön túlmenően hosszú távon is előnyös lehet a termőtalaj kultúrállapotának fenntartásában, a talajtermékenység és a kedvező talajszerkezet megőrzésében.
Az aranykoronás földértékelés leváltásának igénye
A talajok minősítésének mindmáig érvényben lévő legelterjedtebb mutatója az aranykorona. A megállapítása úgy történt, hogy a föld tiszta jövedelmének vették a közönséges gazdálkodás mellett tartósan nyerhető középtermés értékét, levonva belőle a gazdálkodás rendes költségeit. Ebből a definícióból is látható, hogy az aranykorona rendszer egy közgazdasági értékmérő, így nem fejezi ki a talajok természettudományos értelemben vett minőségét, a talajok növényspecifikus termékenységét, illetve a földek produkciós potenciálját. Az aranykorona rendszer bevezetése óta bizonyos változások a föld minőségében bekövetkeztek, azonban ennél sokszorosan nagyobb változások mentek végbe a tiszta jövedelmet befolyásoló egyéb, döntően közgazdasági tényezőkben. A termőföldek aranykorona értékei amellett, hogy országos viszonylatban – eredetükből adódóan – nem összehasonlíthatók, gyakran szűkebb régiókon belüli táblák termelési feltételeiről is torz képet adnak. Az aranykorona rendszer nem utal a termelés környezeti feltételeire. Ezeken túl, az aranykorona mutatói az évhatások kockázati tényezőiről semmiféle információt nem tartalmaznak, holott a különböző évjáratok hozamingadozásai nagyban meghatározzák egy terület művelési igényét és annak gazdaságosságát.
A D-e-Meter földminősítés alkalmazása
Az aranykorona rendszer fogyatékosságainak kiküszöbölésére egy új, tudományosan megalapozott rendszer kidolgozására elsősorban a talajtani szakemberek részéről indultak próbálkozások, de a növénytermesztés szerkezetének összetettsége, a környezetvédelmi és tájgazdálkodási megfontolások szintén egy újfajta földminősítési rendszer bevezetését sürgetik.
A Pannon Egyetem vezetésével mintegy 7 éve indult el egy olyan kutatás-fejlesztési projekt, mely keretében az ország több kutatóintézete és egyeteme azt a célt tűzte ki, hogy kidolgozzon egy korszerű, objektív alapokon nyugvó földminősítő rendszert, mely képes lesz leváltani a jelen aranykoronás földértékelő rendszert. E földminősítő rendszer neve – D-e-Meter – a mitológiából ered, ugyanis a földek termékenységét és a földművelés tudományát a görög mitológia szerint Déméter istennő adta az embereknek.
A rendszer kifejlesztésének alapgondolata az volt, hogy egy olyan interneten keresztül elérhető információs rendszert hozzunk létre, mely a talajtermékenység parcella szintű becslésén túlmenően, a föld minőségének megállapításával segíti a gazdákat a helyes talajhasználat megválasztásában, és egyben a gazda egy térképi áttekintést is kapjon a területére vonatkozó elsősorban talajtani vonatkozással bíró környezeti állapotról, kiemelve a növénytermesztést esetleg limitáló tényezőket.
Ez az új földminősítő rendszer tehát a sokoldalú talajfunkciók közül a produkciós potenciállal kifejezhető talajtermékenységet értékeli. A földminősítő rendszer úgy épül fel, hogy azzal (az értékelendő területek megfelelő domborzati, klimatikus, és talajinformációinak birtokában) valamennyi magyarországi, szántóföldi művelés alatt álló mezőgazdasági terület (tábla) egységes viszonyítási skálán értékelhető legyen.
A földminősítési rendszernek közgazdasági elemekkel való kibővítésével, illetve továbbfejlesztésével a rendszer egzakt, tudományos alapjaiból kiindulva eljuthatunk a föld tényleges értékének kifejezéséhez és ezzel elérhetővé válik egy új, az aranykorona rendszert leváltó természettudományos alapokon nyugvó földminősítő és földértékelő rendszer.
Az újonnan kifejlesztett D-e-meter rendszer egységes keretbe foglalja a talajaink termékenységét tükröző, mért termésadatokon, azok korszerű statisztikai elemzésén nyugvó talajminőségi mérőszámokat gazdasági növényenként csakúgy, mint különféle célú súlyozott összesítésüket. Az új rendszer segíti a földhasználót a vetésszerkezetének optimalizálásában, a jövedelmezőséget biztosító termésszint kitűzésében, az alkalmazandó agrotechnika megválasztásában.
A földminősítési rendszer alapvető eleme a talajok termékenységének megismerése, az azt kialakító talajtulajdonságok elemzésével, kiegészítve a gazdasági növények tápanyag-reakcióit kifejező terméstömegekkel. Ez együtt jár a talajok földminőségtől függő tápanyagkészletének és a hiányok kiegészítésének, az utánpótlásnak megállapításával is.
A földminőségi értékszámok
A talajtermékenység mértékét elsősorban a talajban a tenyészidőszak egésze és egyes szakaszai alatt a növények számára rendelkezésre álló víz, valamint tápanyagok mennyisége és dinamikája szabja meg. A talaj termékenységében nagy szerepe van a talaj vízgazdálkodásának, ezért a földminőségi értékszámok kialakításánál legfontosabb tényezőként a talajok vízgazdálkodási kategóriáit vettük figyelembe, mint alapvető termékenységet determináló tényezőt.
Az értékszámok kialakításánál más, a talaj termékenységét befolyásoló tényezőket is számításba vettünk, mely tényezők egymással szoros kölcsönhatásban érvényesülnek, de a klimatikus, domborzati, hidrológiai, talajtani és agrotechnikai tényezők változatosságából adódóan, a termésképzésben betöltött súlyuk térben és időben eltérő lehet. Míg az egyes természeti és gazdálkodási elemek befolyásának mértéke külön-külön is értelmezhető, a növénytermesztést befolyásoló környezeti hatások összessége egységes rendszerben is jellemezhető. Hosszú idősoros, nagy mennyiségű adatokon statisztikai számításokkal megbízhatóan becsültük a talaj termékenységét befolyásoló tulajdonságok szerepét és olyan viszonyszámokat alakítottunk ki, melyek hűen tükrözik egy adott terület termékenységi viszonyait a különböző növények tekintetében. A D-e-Meter földminősítő rendszer használata során, a felhasználó egy internetes felületen keresztül lekérdezheti a keresett mezőgazdasági parcella talajtermékenységet tükröző növényspecifikus földminőségi értékszámait és azok egy pontmátrixban összesítve megjelenítésre kerülnek a különböző évjárathatásoknak, különböző tápanyag-ellátottsági szinteknek és a különböző növények tekintetében.
Következtetés, javaslatok
A mezőgazdasági parcellák D-e-Meter pontjait figyelembe véve megállapítható, hogy a D-e-Meter pontok alapján is tervezett növénytermesztés hozzásegíthet a vetési sorrend, tápanyag- és vízgazdálkodás valamint a területkihasználás (üzemszervezés, területborítottság) optimalizálásához. A D-e-Meter értékszámok – mivel növényspecifikus földminőséget mutatnak – megbízhatóbb viszonyítási alapot jelentenek a különböző földhasználati alternatívák összehasonlításához. A növénytermesztési gyakorlat szempontjait vizsgálva tehát elmondható, hogy a D-e-Meter pontok alapján tervezett gazdálkodás a növénytermesztés agroökológiai feltételeit jobban követő földhasználatot tehet lehetővé.
-
#4259
nem osztom a népet,csak 1 földön gazdálkodunk,akkor gondolom homokos a föld,vagy más a talaj szerkezet, -
#4258
Shad én annyira szeretlek. XD megkérdezed, h mi a szitu. Utána meg osztod a népet, h milyen sík. Itt nem alföld van ám komám. ott a repcét már 1 hete lazán vetették itt meg még neki se álltak!!!
Búza meg okt. közepe ha olyan az idő akkor meg november közepe. Tavaly is úgy volt. Aztán nőt az mint a barom. -
#4257
100 hektár búza-50 hektár árpa ,a többi tavaszi lessz!
leszarom mit jósolnak,erre az évre sem jósoltak aszályt,és mégis lett nem kicsi,nem kockáztatok semit,a bőrömre megy a vásár! -
jah tegnap el is felejtettem irni, hogy beszart a szuper 250lovas JD elektronikája és 3 oráig szerelték a földön...xD -
JD4650 #4255 miért te mennyit vetsz? 100 ha felett akkor megértem... de akkor is:D idén lesz annyi szabadnap a vetésre... októberre még 30 fokot jósolnak a gyikkok -
#4254
szeptember végén elkell vetni,mert gané idő lessz akkor azé nem tudod,ha meg szárasság,akkor meg tök mind1!!
hidd el tapasztalat,mi baja van neki ha elveted??
persze ha csak 5-6 hektár lenne okk,mert beleszúrja az ember 1 szárazabb napba,de mivan ha beesőzik? hm ?? -
CSAK TAVASZI ÁRPA!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! -
JD4650 #4252 nehogy azt mond hogy te már szeptemberben veted a búzát!
mi azt szoktuk okt végén, november elején, árpát esetleg szept végén -
#4251
őszi árpát?????
na nebasszá má fel!!hát mikor kell vetni az árpát?? a repce után midig az következik!!utána búza! -
#4250
Mi szerintem okt. legelején vetjük el, ha az idő engedi. -
#4249
soha :D talán jövőre .... hogy áll a logóm sed?
-
#4248
árpát mikor kezditek vetni??? -
#4247
nembajaz én ezt szeretem xD
-
jah bazmeg, győrbe mutatta a bigora hogy 15°C...pff:S -
#4245
30 fokot meg napsütést... XD -
jobbat..:D -
#4243
napot... -
#4242
Tudok, jah .:D Mi az elitmagtól szervátuk vóna. az a cég forgalmazza a martonvásári magokat. Vagyis ők hozták létre a céget, h forgalmazzák a magjukat. Aztán mivel náluk nincs így az ikr-nél sincs. Szal kapják be! XD
Én meg majd fénymásolom a belépőket. XD De jd véletlen nem tavaly is ez volt, h jössz aztán mégse? :D -
JD4650 #4241 mi az IKRtől vesszük, cserébe küldtek 2 VIP belépőt Bábolnára XD -
TE tudsz szerezni? mérnem onnan szerzel ahol néztük a fődőn a nemtom hun xD -
#4239
Mv hombár:takarmány búza elvileg 7-8 t-t terem. Még ha 30 e-t is füzetnek t-jáért megéri. De nem az lez vetve mert ezeknek a buzi elitmagosoknak nincs(akkor meg sehol nincs az orsszágban). Talán tudok szerezni vmi oszták szupermagot aztán hátha lesz belőle vmi. :D -
havert nem érdekli mivel BUKOCSHÖVES A GÉP xDD -
JD4650 #4237 ti nagyon szeretitek azokat a bokros erdős részeket:D mondjuk én is be mentem az erdőbe lazítózásnál, mert úgy végig tudtam lazítani aföldet:D -
a mai nap képe...xD
![]()
jah repcevetés kipipálva... -
#4235
-
JD4650 #4234 na basszátok meg, most értem haza, 8 óra, áh. holnap meg első 3 lyukas, tána meg még 5, bekaphatja aki az órarendet csinálta -
#4233
mivan?? -
milyen hombárrol beszélsz?:D -
#4231
Lábhoz!! -
#4230
Na azé kussolj mert láncot kapsz. XD -
#4229
vau-vau XD -
#4228
Ne ugass mer megkötlek. XD -
#4227
háháháháháháhá szar ügy !! mi a kiténél vesszük :P
